[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aasta <'aasta 'aasta 'aasta[t -, 'aasta[te 'aasta[id 01 s> esztendő, év, évi ♦ jooksev aasta folyó év; käesolev v praegune v tänavune aasta az idei év; möödunud v läinud aasta a múlt év; eelnev v eelnenud aasta az előző év; tulev aasta a jövő év; kalendriaasta naptári év; liigaasta, lisapäeva-aasta szökőév; noorusaastad ifjúkor; valgusaasta astr fényév; õppeaasta tanév; õpiaastad, õpinguaastad tanulóévek; aasta algus évkezdet; aasta lõpp az év vége; kolm aastat három év; pool aastat fél év, fél évig; tuleval aastal jövőre, a jövő évben; igal aastal minden évben; 1987-ndal aastal 1987-ben; 5. mail 1987-ndal aastal 1987. május 5-én; möödunud sajandi 60-ndail aastail a múlt (év)század hatvanas éveiben; aasta eest egy évvel ezelőtt; aastate eest, aastaid tagasi évekkel ezelőtt; aastaga egy év alatt; kahe aasta pärast két év múlva; aasta-paari pärast egy-két év múlva; aasta jooksul v kestel az év során; aastate jooksul éveken át; aasta ringi, aasta läbi egész éven át; aastast aastasse évről évre; aasta aasta järel évről évre; head uut aastat! boldog új évet (kívánok)!; tüdruk on kaheksa aastat vana a kislány nyolcéves; mis aastal sa oled sündinud? melyik évben születtél?; ta näeb oma aastate kohta hea välja korához képest jól néz ki; me pole aasta [aega] teineteist näinud egy éve nem láttuk egymást; saladust hoiti v peeti aastaid v üle aastate évekig őrizték a titkot
■LS: aasta+ ♦ aastaaruanne évi/éves kimutatás, évi/éves zárlat; aastakoosolek éves/évi közgyűlés; aastalaat országos vásár; aastaleping éves szerződés; aastapalk egyévi fizetés; aastapilet éves bérlet; aastasissetulek éves jövedelem; aastatoodang éves hozam; aastatulu évi termés; aastavanune egyéves; aastaülevaade éves áttekintés

aastakümme <+kümme k'ümne kümme[t -, k'ümne[te k'ümne[id 05 s> évtized ♦ aastakümneid tagasi évtizedekkel ezelőtt; 19. sajandi viimasel aastakümnel a 19. század utolsó évtizedében

aastasada <+sada saja sada -, sada[de sada[sid_&_sad/u 18 s> évszázad ♦ aastasadu tagasi évszázadokkal ezelőtt; aastasadade kaupa évszázadonként; möödunud aastasaja lõpul a múlt évszázad végén; aastasadade rahvatarkus évszázados népi bölcsesség

ammu <ammu adv; 'ammu adv>
1. (kaua aja eest) hajdan(ában), régen, régóta, rég ♦ ammu-ammu réges-rég; ammu aega tagasi már hosszú ideje; see polnudki nii ammu nem is olyan régen volt; töötan siin juba ammu már régóta dolgozom itt; me ei ole üksteist ammu näinud régen nem láttuk egymást
2. (liiatigi) nemhogy ♦ mul ei ole jalgratastki, ammu siis veel autot nemhogy kocsim, biciklim sincs

asi <asi asja 'asja 'asja, 'asja[de 'asja[sid_&_'asj/u 24 s>
1. (ese, aine, materjal, teos) tárgy, mű, holmi ♦ väärtasi értéktárgy; see polnud suurem asi ez nem volt túl jó; mis asi see on? mi fán terem?; pakib oma seitse asja ja lahkub (fel/össze)szedi a sátorfáját
2. (asjatoimetus, lugu, olukord, nähtus) ügy, dolog ♦ eraasi magánügy; kriminaalasi jur bűnügy; maitseasi gusztus dolga, ízlés dolga; pisiasi apró dolog; rahaasjad pénzügyek; milles asi seisab v on? miről van szó?; see ei puutu asjasse nem tartozik a dologhoz; mis asjus te tulite? milyen ügyben jött?; asi on üsna räbal v sant rázós dolog; ta tunneb asja érti a dolgát; see pole sinu asi kõnek ez nem tartozik rád; mis see minu asi on kõnek ez nem tartozik rám; asjade käik a dolgok menete; end teiste asjadesse segama beleavatkozik mások dolgába; tegele oma asjadega! törődj a magad dolgával!; asjad on halvasti rosszul áll a dolog; asju ajama v õiendama ügyeket intéz; asjad selgeks rääkima tisztázza a dolgot; asja eest, teist taga fölöslegesen, hiába; tuleme tagasi asja juurde térjünk vissza a dologra; asugem asja juurde! lássuk a medvét!, térjünk egyenesen a tárgyra!; mul on sinu juurde asja mondanivalóm van számodra; sellest ei saa asja ebből nem lesz semmi; asi on naljast kaugel nincs mese
3. kõnek (loomulike vajaduste õiendamise kohta) dolog ♦ asjal käima elvégzi a dolgát/szükségét

edasi <edasi adv>
1. (liikumine pärisuunas v kavatsetud suunas) előbbre, tovább, odébb, előre ♦ sammub edasi továbblép; astuge edasi kerüljön beljebb!; minge otse edasi egyenesen előre menjen; rühm, edasi! sõj csoport, előre!; täiskäik edasi! teljes gőzzel előre!; ei edasi ega tagasi se előre, se hátra
2. (ajas kaugemale, eelseisvale ajale, tulevikus) tovább ♦ võistluste algus lükati edasi a verseny indulását elhalasztották; tähtaeg lükati edasi a határidőt elhalasztották; mis saab edasi? mi történik ezután?
3. (endist viisi, ikka veel, katkenud tegevuse jätkamisel) továbbra ♦ seadus on edasi jõus a törvény továbbra is hatályban van
4. (järgnevalt, lisaks, veel) tovább ♦ edasi peab mainima, et ... ezt tovább meg kell jegyeznünk; probleem ärgitab edasi mõtlema a probléma ösztönzi a további gondolkodást; ja nii v nõnda edasi és így tovább
5. (arenemisel, kõrgemale tasemele siirdumisel) tovább ♦ edasi arendama továbbfejleszt; ta on elus edasi jõudnud előrelépést tett az életben; see oli suur samm edasi ez nagy előrelépés volt
6. (vahendamise, üleandmise puhul) tovább ♦ kogemusi edasi andma átadni a tapasztalatot; rahvaluule kandub edasi suust suhu a folklór szájról szájra terjed

edasikaebus <+k'aebus k'aebuse k'aebus[t k'aebus[se, k'aebus[te k'aebus/i_&_k'aebuse[id 11_&_09 s> jur jogorvoslati kérelem, fellebezés ♦ edasikaebust tagasi lükkama a fellebbezést utasítsa el

eest <'eest adv, postp> vt ka ees, ette
1. adv (eestpoolt, esiküljelt) elöl; elől, elülről, -ért
2. adv (ära, küljest ära, eemale) ♦ eest ära! félre az útból!, utat!
3. postp [gen] (eestpoolt, esiküljelt) ♦ eest lahtikäiv särk elöl nyitott ing
4. postp [gen] (ära, küljest ära, eemale) vmi elől, -ból/-ből ♦ tule akna eest ära gyere el az ablak elől / ablakból
5. postp [gen] (kelle-mille asemel, kellega-millega võrdselt) helyett ♦ mine minu eest menjél helyettem; toode räägib ise enda eest a termék magáért beszél; töötab kahe eest kettő helyett dolgozik
6. postp [gen] (varem, teatud aeg tagasi) vmennyi idővel ezelőtt ♦ viie aasta eest öt évvel ezelőtt
7. postp [gen] (mille väärtuses, mille vastu, mille tasuks, vastutasuks) -ért ♦ viie euro eest öt euróért; miljonite eest raamatuid könyvek milliókért; aitäh sulle abi eest köszönöm a segítségedet
8. postp [gen] (kelle-mille kasuks, poolt, kelle-mille suhtes vastutav, kelle-mille suhtes hoolitsev) vmiért/vkiért ♦ palvetama kellegi eest imádkozik vkiért; arst võitleb haige elu eest az orvos harcol a beteg életéért; tema vastutab tekitatud kahju eest ő felel az okozott kárért

emigratsioon <emigratsi'oon emigratsiooni emigratsi'ooni emigratsi'ooni, emigratsi'ooni[de emigratsi'ooni[sid_&_emigratsi'oon/e 22 s> (väljarändamine, pagulus, pagulased) emigráció, kivándorlás ♦ emigratsiooni ajal az emigráció idején; pöördus emigratsioonist kodumaale tagasi hazatér az emigrációból

ettepanek <+panek paneku paneku[t -, paneku[te paneku[id 02 s> javaslat, ajánlat ♦ ahvatlev ettepanek csábító ajánlat; vastuvõetav ettepanek elfogadható ajánlat; sobimatu ettepanek tisztességtelen ajánlat; abieluettepanek házassági ajánlat; ettepanekut tegema javaslatot tesz, előterjesztést tesz, javasol; ettepanekut heaks kiitma javaslatot elfogad; ettepanekut tagasi lükkama javaslatot visszautasít

haigutus <haigutus haigutuse haigutus[t haigutus[se, haigutus[te haigutus/i 11 s> (üksik) ásítás ♦ vägev haigutus nagy ásítás; haigutust tagasi hoidma elnyomja az ásítást

heiastama <heiasta[ma heiasta[da heiasta[b heiasta[tud 27 v> (tagasi peegeldama, kangastama) visszatükröződik ♦ järv heiastab taevast a tó vize visszatükrözi az eget

heiastuma <heiastu[ma heiastu[da heiastu[b heiastu[tud 27 v> (tagasi peegelduma) visszatükröződik; (kangastuma) tükröződik ♦ paljud tornid heiastuvad Doonau vees a sok torony tükröződik vissza a Duna vizén; kujutluses heiastusid noorusmälestused képzeletemben felelevenedtek ifjúkori emlékeim

hetk <h'etk hetke h'etke h'etke, h'etke[de h'etke[sid_&_h'etk/i 22 s> mozzanat, pillantás, pillanat, perc ♦ kauaoodatud hetk régvárt pillanat; käesolev hetk jelen pillanat; saatuslik hetk sorsdöntő pillanat; sobiv hetk soha jobbkor!; soodus hetk kedvező pillanat; pidulikud hetked ünnepélyes pillanatok; lahkumishetk a távozás pillanata; nõrkushetk a gyengeség pillanatában; praegushetk ebben a pillnatban; puhkehetk pillanatnyi pihenés; rõõmuhetk a pillanat öröme; õnnehetk boldog pillanat; hetk tagasi egy pillanattal korábban; hetkeks nyúlfarknyi; hetk hiljem egy pillanattal később; ühe hetkega egy pillanat alatt, egy szempillantás alatt; hetkegi viivitamata egy pillanatot sem várva; sel hetkel ebben a percben, abban a szempillantásban, ebben a pillanatban; samal hetkel ugyanabban a pillanatban; esimesest hetkest az első pillanattól fogva; kuni viimase hetkeni az utoló pillanatig; koosolek on iga hetk algamas az értekezlet minden pillanatban megkezdődhet; oota üks hetk! várj egy pillanatig!
■LS: hetk+ ♦ hetkkiirus meh pillanatnyi sebesség; hetkotsus azonnali döntés; hetktoime pillanatnyi hatás; hetkvõte fot pillanatfelvétel
hetke+ ♦ hetkemulje pillanatnyi benyomás; hetkemured a pillanatnyi gondok; hetkevajadused pillanatnyi igények; hetkeülesanne a pillanatnyi feladat

hing1 <h'ing hinge h'inge h'inge, h'inge[de h'inge[sid_&_h'ing/i 22 s>
1. (hingamine, hingetõmme) légzés, lélegzet, szufla ♦ tõmbasin kergendatult hinge megkönnyebbülten fellélegeztem; pidasin vee all hinge kinni visszatartottam a lélegzetem a víz alatt; peatusin, et hinge tagasi tõmmata megálltam, hogy kifújjam magam; tal on hing vaevalt sees már csak hálni jár belé a lélek
2. (sisemaailm, elu, eluvõime, õhin, innustaja, põhiolemus) lélek, lelkesedés ♦ õilsa hingega inimene jólelkű ember; seltskonna hing a társaság lelke; hing sai rahu megnyugodott a lelkem; hing on ärevil izgatott; hirm poeb hinge a félelem befészkeli magát a lelkembe; kadedus närib hinge eszi az irigység; hinges keeb viha lelkében a harag dúl; hinge jälge jätma nyomot hagyott a lelkén; {kelle} hinge kallale kippuma lelkére tör; tal on vaevalt hing sees alig él; jookse, kui sul hing armas fuss, ha kedves az életed; kedagi ei jäetud hinge senkit sem hagytak életben; olen hinges teiega lélekben veletek vagyok; hinge heitma kiadja a lelkét/páráját; kileheli a lelkét; see on tema hingel lelke rajta; tal on palju hingel/arvel sok van a rovásán; miski on kellegi süü/hingel vmi a lelkén szárad vkinek; see on tema hinge peal az ő lelkén szárad; midagi oma hingele võtma lelkére vesz vmit; kogu hingest/südamest teljes lélekkel; (kellelgi) saab hing täis méregbe gurul/jön / elfutja a méreg; ihust ja hingest testestül-lelkestül; silmad on hinge peegel a szem a lélek tükre; (kedagi) hingepõhjani solvama vérig sért vkit
3. (mittemateriaalne alge, elusolend) lélek ♦ hing ja keha lélek és test; hinge surematus a lélek halhatatlansága; hingede rändamine lélekvándorlás; ära räägi sellest ühelegi hingele ne beszélj róla egy léleknek sem; (keegi) heidab hinge, (keegi) on hinge heitmas az utolsókat rúgja
■LS: hinge+ ♦ hingeelu lelki élet; hingehaav lelki seb; hingejõud lelkierő; hingelaad habitus, lelkialkat; hingesugulus lelki rokonság; hingesuurus lelki nagyság; hingevalu fájdalom, lelki gyötrelem

huvitav <huvitav huvitava huvitava[t -, huvitava[te huvitava[id 02 adj> érdekes, szórakoztató; (köitev) lebilincselő ♦ huvitav ajaviide érdekes időtöltés; huvitav eeskava érdekes előadás; huvitav fakt érdekes tény; huvitav raamat érdekes/lebilincselő könyv; huvitav vaatepilt érdekes látvány; huvitavad tähelepanekud érdekes megfigyelések; huvitav, kas ta on juba tagasi tulnud? érdekes, vajon visszajött már?

hõikama <h'õika[ma hõiga[ta h'õika[b hõiga[tud 29 v> (hüüdma) kiált; (nimepidi hüüdma) hív ♦ hõikasin talle paar sõna järele utána kiáltottam pár szót; hõikas täiest jõust teljes erőből kiáltottam; hõika ta tagasi hívd vissza; metsast hõigati meile vastu az erdőből odakiáltottak nekünk

iial <iial adv>
1. (ei kunagi) soha ♦ ei iial sohasem; nüüd või iial most vagy soha; noorus ei tule iial tagasi a fiatalásg sohasem tér vissza
2. (iganes) bárhova, akárhova ♦ kuhu ta iial läks, võeti teda sõbralikult vastu bárhova ment, mindenütt barátsággal fogadták

inimpõlv <+p'õlv põlve p'õlve p'õlve, p'õlve[de p'õlve[sid_&_p'õlv/i 22 s> emberöltő, generáció ♦ kolm inimpõlve tagasi három generációval ezelőtt; mitu inimpõlve üle elanud vanalinn több generációt átélt óváros; emberöltőnként inimpõlve jooksul

ivake[ne] <ivake_&_ivakene ivakese ivakes[t ivakes[se, ivakes[te ivakes/i 12 s>
1. (väike iva, raasuke) magocska, darabka, morzsányi ♦ nisuivake búzamagocska; ivake leiba egy darabka kenyér; haige ei võtnud enam ivakestki suhu a beteg már egy morzsányit sem evett
2. kõnek (väikese hulga v määra kohta) kis; (adverbilähedaselt: natuke, veidike) kicsi, csepp, cseppnyi ♦ ivake julgust egy kis bátorságot; läksime ivake maad mentünk egy kicsit; sinu jutus ei ole ivakestki tõtt egy csepp igazság sincs abban, amit mondtál; oota veel ivake aega várj még egy cseppet; ta tuli tagasi ivakese aja pärast egy kis idő múlva vissza jött; heida ivakeseks pikali! feküdj le egy kicsit; ajame ivake juttu beszélgessünk egy kicsit; tule ivake hiljem gyere egy kicsit később

jahmuma <j'ahmu[ma j'ahmu[da j'ahmu[b j'ahmu[tud 27 v> döbben, szörnyülködik, megrökönyödik, meghökken, elképed, elhűl; (ehmuma) megijed ♦ olen tema käitumisest jahmunud megdöbbent a viselkedése; jahmus paigale megdermedt az ijedtségtől; astus jahmudes sammu tagasi döbbenetében hátra lépett; jahmus sõnatuks elnémult döbbenetében; jahmunud ilmel döbbent arc

jaks <j'aks jaksu j'aksu j'aksu, j'aksu[de j'aksu[sid_&_j'aks/e 22 s> (jõud, suutmine) erő, kepesség ♦ vähe jaksu kevés erő; palju jaksu sok erő; jaksu koguma erőt gyűjt; jaksu on tal tublisti elég erős, bőven van ereje; jaks käib meil sellest veel üle még megbirkózunk vele; tal on veel jaksu tööd teha még van ereje dolgozni; kätest kadus jaks karjaiból elszállt az erő; jaks on otsas ereje elfogyott; pole enam endist jaksu ereje már nem a régi; {kelle} jaks tuleb tagasi vki ereje visszatér; inimestel pole enam jaksu az emberek kimerültek, már nincs erje az embereknek; pole jaksu joosta nincs ereje futni; häälel on jaksu erős hang; karu möirgas, mis jaks kandis bömbölt a medve, ahogy a torkán kifért

jõudma <j'õud[ma j'õud[a jõua[b j'õu[tud, j'õud[is j'õud[ke 34 v>
1. (jaksama, suutma, võimeline olema) beér, utolér, rákerül, ráér, odatalál, odajut, odafejlődik, odaérkezik, jut, hozzájut, felvisz, feltalál, felér, ér, elvergődik, eljut, elérkezik, elér, elcsíp, belép, befut; (ajaliselt suutma) érkezik ♦ ma jõuan kotti tõsta fel bírom emelni a táskát; ei jõua enam jalul seista már nem bírok állni; tõmba nii kõvasti kui jõuad húz olyan erősen, ahogyan csak bírod; ta ei jõua enam kannatada már nem bírja elviselni; ma ei jõudnud end tagasi hoida már nem bírtam visszatartani; jõuab siis kõike meeles pidada! ki bír mindent észben tartani!; kas jõuate veel edasi minna? van még erőtök tovább menni?; jõuan osta auto meg tudok venni egy autót; ma ei jõua sind küllalt kiita nem győzlek dícsérni; koduhaned ei jõua lennata a házi ludak nem bírnak repülni; sõpru ei jõua miski lahutada a barátokat semmi sem választhatja el; küllap jõuab, aega on veel van még idő, érkezünk; jõudsin teda hoiatada érkeztem figyelmeztetni; jõudsime rongile elértük a vonatot; jõudsin lõunavaheajal poes ära käia érkeztem ebédidőben megjárni a boltot; aed on jõudnud paari aastaga metsistuda a kert pár év alatt teljesen elvadult; ma ei jõua sinuga sammu pidada nem bírok veled lépést tartani; ma ei jõudnud möödujat ära tunda nem érkeztem felismerni a mellettem elhaladót
2. (tulema, saabuma) megérkezik ♦ koju jõudma hazaér, hazajut; {kellele} jälile jõudma nyomára tatlál, rátalál; {kellega} kohakuti jõudma utolér; finišisse jõudma célba ér; metsa äärde jõudma az erdőhöz ér; mäetippu jõudma a (hegy)csúcsra ér; sündmuskohale jõudma a tetthelyre ér; rong jõuab jaama kolme minuti pärast a vonat három perc múlva érkezik az állomásra; buss jõuab Tartust Tallinna kolme tunniga a busz három óra alatt ér Tartuból Tallinnba; õhtuks jõudsime metsast välja estére kiértünk az erdőből; ööseks jõuame linna éjszakára a városba érünk; kiri jõudis kohale hilinemisega a levél késéssel érkezett; tagaajajad jõudsid meile kannule az üldözők utolértek bennnket; varsti jõuab värske kurk poelettidele a friss uborka hamarosan megjelenik a boltok polcain; hüüe ei jõudnud minu kõrvu a kiáltás nem ért el füleimhez; päikesevalgus ei jõua ookeani põhja a napfény nem hatol le az óceán fenekére; sõnad ei jõua kuulajateni a szavak nem érnek/jutnak el a hallagatókhoz
3. (seisundisse, olekusse, olukorda jõudma) jut, ér ♦ arusaamisele jõudma megért, ráébred; arvamusele jõudma megalkotja a véleményét; eesmärgile jõudma célhoz jut; järeldusele jõudma következtetésre jut; keskikka jõudma eléri a középkort; kokkuleppele jõudma közös nevezőre jut; poolfinaali jõudma elődöntőbe jut; veendumusele jõudma meggyőződésre jut; otsusele jõudma döntésre jut; võidule jõudma nyer, győz; semester jõuab lõpule a szemeszter/félév véget ér; aeg oli jõudnud üle kesköö éjfél után járt már; päev jõuab õhtusse estére jár; tasa sõuad, kaugele jõuad! lassan Járj, tovább érsz!; tasa sõuad, kauge(ma)le jõuad nem sok vizet zavar
4. (ajaliselt saabuma) érkezik, eljön ♦ jõudis öö eljött az éjszaka; varsti jõuab sügis hamarosan itt az ősz; on jõudnud mu viimne tund eljött az utolsó órám

kallaletung <+t'ung tungi t'ungi t'ungi, t'ungi[de t'ungi[sid_&_t'ung/e 22 s> támadás; (sõnadega) támadás ♦ ootamatu kallaletung rajtaütés, váratlan támadás; relvastatud kallaletung fegyveres támadás; kallaletungi alustama támadást kezd; kallaletungi tagasi lööma visszaveri a támadást; kallaletungi tõrjuma támadást elhárít
■LS: kallale+tungi+ ♦ kallaletungioht támadás veszélye

kandidatuur <kandidat'uur kandidatuuri kandidat'uuri kandidat'uuri, kandidat'uuri[de kandidat'uuri[sid_&_kandidat'uur/e 22 s> jelöltség ♦ kandidatuuri esitama v üles seadma jelöltállítás bejelentése; kandidatuuri maha v tagasi võtma visszalépett a jelöltségtől

kaua <kaua adv> sokáig, hosszú ideig ♦ päris kaua elég sokáig; võrdlemisi kaua jó sokáig; kui kaua? meddig?; kaua kestma sokáig tart; enne seda oli ta kauem aega ilma tööta előtte hosszabb ideig munkanélküli volt; kaua aega tagasi régen; kes kannatab, see kaua elab türelem rózsát terem

keerama <k'eera[ma keera[ta k'eera[b keera[tud 29 v>
1. (ümber telje, keskpunkti) forgat, megforgat, elfordít, teker, csavar, sodor, felfordít, megfordít; (kummuli, teist külge) fordul ♦ ratast keerama forgatja a kereket; võtit lukus keerama elfordítja a kulcsot a zárban; ust lukku keerama bezárja az ajtót; raadiot mängima keerama bekapcsolja a rdiót; kella üles keerama felhúzza az órát; laualampi tuleb uus pirn keerata új izzót kell tekerni az asztali lámpába; keerasin pudelil korgi pealt letekertem az üvegről a kupakot; keerasin pannkookidel teise külje megfordítottam a palacsintákat; keerasin ämbri kummuli felfordítottam a vödröt; keera nägu akna poole fordítsd az arcod az ablak felé; ta keeras näo kõrvale elfordította az arcát; keerasin talle selja hátat fordítottam neki; keeras end kõhuli hasra fordult; haige keerati teisele küljele a beteget a másik oldalára fordították; magaja keerab end voodis küljelt küljele az alvó egyik oldaláról a másikra fordul az ágyban, az alvó forgolódik az ágyban; lapsed keerasid toa segamini v pahupidi kõnek a gyerekek felfordították a szobát; kellelegi käkki keerama borsot tör vkinek az orra alá, kellemetlenkedik; ümber sõrme keerama az ujja köré csavarja; kedagi ümber sõrme keerama vkit az ujja köré csavar/teker; vinti üle keerama túlfeszíti a húrt
2. (kokku rullima, rõngasse painutama) felteker, felcsavar; (millegi sisse mähkima v pakkima) begöngyöl, bugyolál, beteker ♦ paberit rulli keerama feltekeri a papírt; vaipa rulli keerama felcsavarja a szőnyeget; salli ümber kaela keerama nyaka köré tekeri a sálat; juukseid krunni keerama kontyba tűzi a haját; rulle pähe keerama felcsavarja a haját; ostu paberisse keerama papírba csomagolja a megvásárolt dolgokat; pläru keerama cigarettát sodor; keerasin endale pleedi ümber keha v keha ümber magam köré tekertem a takarót; ema keeras lapse teki sisse az anya takaróba bugyolálta a gyereket; müüja keeras lilled paberisse az eladó papírba csomagolta/tekerte a virágokat; kapsas hakkab pead keerama fejesedik a káposzta; traadist keeratud käevõru drótból tekert karperec; kikki keeratud vuntsid hegyesre pödört bajusz
3. (kahekorra painutama) tűr ♦ leheserva kahekorra keerama betűri a lap sarkát; teki äärt madratsi alla keerama a matrac alá tűri a takaró szélét; kellelgi kaela kahekorra keerama kitekeri/kitöri vkinek a nyakát
4. (teist suunda andma) fordít, kanyarodik ♦ keeras auto suurelt teelt külavaheteele lefordult a főútról; öösel keeras tuule lõunasse éjszaka délnek fordult a szél; hommikuks oli ilma teiseks keeranud reggelre megváltozott az idő; keerasin jutu teisale másra fordítottam a szót
5. (oma suunda muutma) fordul, kanyarodik ♦ minge otse, ärge teelt kuhugi kõrvale keerake! menjenek egyenesen, ne forduljanak le az útról!; keerake vasakule! forduljon6forduljanak balra!; keerasin ümber nurga befordultam a sarkon; teekäijad keerasid maanteeäärsesse majja jooma az utazók betértek az országút melletti házba inni; keerasime tuldud teed tagasi visszafordultam; auto keeras metsateele az autó az erdei útra kanyarodott; tee keeras paremale az út jobbra kanyarodott; ilm keeras vihmale esőre fordult az idő
6. kõnek (virutama, äigama, lööma) üt, behúz, odavág ♦ vaat kui keeran sulle ribide vahele! mindjárt behúzok neked egyet!, ej, ha oldalba váglak!
7. kõnek (iiveldustunde kohta) felfordul ♦ mul hakkas sees keerama felfordult a gyomrom

koguma <kogu[ma kogu[da kogu[b kogu[tud 27 v>
1. (korjama, kokku koondama) (össze)gyűjt, (össze)szed, gyűjt(öget); (julgust, jõudu) erőt vesz magán ♦ ravimtaimi koguma gyógynövényt gyűjt; mõtteid koguma piltl összeszedi a gondolatait
2. (raha, varandust tagavaraks) gyűjt; (pisut, lisaks, juurde) halmoz; (vähehaaval) összeszed
3. (koos pronoomeniga end v ennast: enesevalitsust tagasi saama) összeszedi magát
■LS: kogumis+ ♦ kogumiskarp gyűjtőpersely; kogumiskirg gyűjtőszenvedély; kogumispunkt gyűjtőpont

kohe1 <kohe adv>
1. (viivitamata, jalamaid) azonnal, rögtön, mindjárt, máris ♦ tule kohe siia! azonnal gyere ide!; kohe sügisel mindjárt ősszel; tulen kohe tagasi rögtön visszajövök; kohe esimesest tänavast vasakule a következő saroknál rögtön balra; sügis on käes ja kohe on jõulud jön az ősz, és máris itt lesz a karácsony; ta on kohe siin máris itt lesz
2. (vahetus läheduses) mindjárt ♦ jõgi on kohe maja taga a folyó mindjárt a ház mögött van

kooliraha <+raha raha raha -, raha[de raha[sid 17 s> (õppemaks, raha kooliskäimiseks) tandíj, iskolapénz ♦ küsi oma kooliraha tagasi piltl kérd vissza az iskolapénzt; millegi eest kooliraha maksma megfizeti a tandíjat vmiért

kosilane <kosilane kosilase kosilas[t kosilas[se, kosilas[te kosilas/i 12 s> (kosija) kérő, leánykérő, háztűznéző ♦ saatis kõik kosilased tagasi kikosarazza a kérőket

kosuma <kosu[ma kosu[da kosu[b kosu[tud 27 v> (jõudu, rammu, jõukust koguma v tagasi saama) felépül, felgyógyul, lábadozik ♦ haigusest kosuma felépül a betegségből

kunagi <kunagi adv>
1. (mingil ajal, millalgi minevikus) valamikor, valaha, hajdan(ában), egyszer, anno; (mitte ealeski, mitte iialgi) soha ♦ kunagi aastate eest valamikor évekkel ezelőtt; ta oli kunagi meremees olnud valaha tengerész volt; kunagi teinekord valamikor máskor; ma pole sellest kunagi kellelegi rääkinud erről még soha senkinek nem beszéltem; tule kunagi meile õhtusöögile gyere el egyszer hozzánk vacsorára; mitte kunagi sohasem; annan selle talle kunagi tagasi egy nap majd visszaadom neki; kas sa kunagi üldse kuulad mind? sose figyelsz rám?; parem hilja, kui mitte kunagi jobb későn, mint soha, ami késik, nem múlik
2. (võrdlustes) valaha ♦ see oleks parim võistlus kunagi ez lenne a legnagyszerűbb meccs; aktuaalsem kui kunagi aktuálisabb, mint valaha; käed karedad nagu töömehel kunagi a keze olyan durva, mint egy hajdani munkásé

kuni <kuni konj, adv, prep>
1. konj (aega väljendav) amíg, mire, mígnem, míg ♦ oota, kuni ma tagasi tulen várj, amíg vissza (nem) jövök; sa vaid oota, kuni päike jälle tõuseb te csak várj, míg felkel majd a nap
2. konj (ühendav)- ♦ kuue- kuni kaheksa-aastased lapsed hat-nyolc éves gyerekek
3. adv; prep [term] (rõhutab piiri, milleni miski toimub v esineb) -ig ♦ see võib maksta kuni tuhat forinti ez akár ezer forintba is kerülhet; saadan sind kuni nurgani elkísérlek a sarokig; lugesin kuni keskööni éjfélig olvastam

kutsuma <k'utsu[ma k'utsu[da kutsu[b kutsu[tud 28 v>
1. (kuhugi, millestki osa võtma v midagi tegema) meghív, elhív, kihív; (tuppa/sisse) behív; (õhutama, agiteerima) felhív, buzdít ♦ appi kutsuma segítségül hív; külla kutsuma vendégségbe hív; kiirabi kutsuma kihívja a mentőket; kinno kutsuma elhív moziba; töötajaid kokku kutsuma összehívja a dolgozókat; kohustused kutsuvad hív a kötelesség; tantsule kutsuma táncba hív; kutsu ta tagasi hívd vissza!; duellile kutsuma párbajra hív vkit; kohtusse tunnistajaks kutsuma beidéz vkit tanúnak; ajateenistusse kutsuma katonai szolgálatra behív; kutsumata külaline hívatlan vendég, kéretlen vendég
2. piltl (ahvatlema, ligi tõmbama) hív ♦ meri kutsub mind hív a tenger
3. (nimetama, hüüdma) szólít, hív, nevez ♦ teda kutsutakse Robiks Robinak hívják; kuidas teda kutsutakse? hogy hívják?

kuu <k'uu k'uu k'uu[d -, k'uu[de_&_kuu[de k'uu[sid_&_k'u[id 26 s>
1. (taevakeha) hold ♦ kahvatu kuu a sápadt hold; kahanev kuu (a) fogyó hold; täiskuu holdtölte, telihold; kuu esimene veerand az első hold negyede; Kuu faas astr holdfázis; Kuu kraatrid astr holdkráterek; kuu tõuseb feljön/felkel a hold; kuu loojub lemegy/lenyugszik a hold; kuu piilub pilve vahelt kikukucskál a hold a felhők közül; käi v keri v mine v sõida kuu peale! kõnek eredj a pokolba!
2. (ajavahemik) hónap, hó ♦ kalendrikuu hó, hónap; kuu algul v alguses hónap elején; kuu keskel hónap közepén; sel kuul ebben a hónapban; tuleval kuul jövő hónap; kuust kuusse hónapról hónapra; kuu aja jooksul egy hónap alatt; kaks korda kuus kétszer havonta; kuu aja eest, kuu aega tagasi egy hónapja
■LS: kuu+ (taevakehaga seotud) ♦ kuuaasta astr holdév, holdesztendő; kuukalender astr holdnaptár, lunáris naptár; kuuketas holdtányér; kuukiir holdsugár; kuukivi geol holdkő; kuurakett holdrakéta; kuusirp holdsarló, a hold sarlója; kuuvalgus holdfény, holdvilág; kuuvarjutus holdfogyatkozás; kuuveerand a hold negyede
kuu+ (ajaga seotud) ♦ kuuaruanne havi zárás; kuupalk havibér, havi fizetés; kuupilet havibérlet; kuusissetulek havi kereset; kuuteenistus havi kereset; kuu[töö]tasu havi jövedelem; kuuüür havi bérleti díj, havibér

kõigest <kõigest adv> (ainult, vaid) csak; (mitte enamat kui, mitte rohkem kui) mindössze, alig ♦ loengul oli kõigest kümme inimest az előadáson mindössze tízen voltak; see juhtus kõigest nädal tagasi csak/alig egy hete történt; ta on kõigest väike ametnik ő csak egy hivatalnok

kõnevõime <+võime v'õime võime[t -, võime[te v'õime[id 06 s> beszélőképesség, beszédképesség, beszédkészség ♦ kõnevõime kaotus beszédképtelenség; lõpuks sain oma kõnevõime tagasi végül visszanyertem a beszédképességemet; pärast operatsiooni kaotavad nad mõneks kuuks oma kõnevõime pár hónappal az operáció után, elveszítik a beszédkészségüket

käima <k'äi[ma k'äi[a k'äi[b k'äi[dud, k'äi[s käi[ge käi[akse 38 v>
1. (kõndima) jár; (kindlas suunas) megy ♦ jala v jalgsi käima gyalog jár; kikivarvul käima lábujjhegyen jár/megy; laps õpib käima járni tanul a gyerek; kuidas käsi käib? hogy vagy/van?
2. (kuhugi minema ja tagasi tulema) jár ♦ arsti juures käima orvoshoz jár; poes käima elmegy a boltba; jahil käima vadászik; jalutamas käima sétáltat; ujumas käima úszni jár; kinos käima moziba jár; koolis käima iskolába jár; tööl käima munkába jár; kirikus käima templomba jár; loengutel käima előadásokra jár, előadásokat látogat; vannis käima fürdik, fürdőt vesz, megfürdik; ta käis mul külas meglátogatott
3. (hrl imperatiivis) kõnek (kao, kasi) megy ♦ käi minema! húzz el innen!, tűnés!; käi minema! takarodj innen!
4. (liikuma, kurseerima) jár ♦ öösel trammid ei käi éjjel a villamosok nem járnak; mul käib kaks ajalehte nekem két újság jár
5. (kukkuma) leesik
6. (masinate, seadmete kohta: töötama, talitlema) működik, megy ♦ kell käib täpselt az óra pontosan jár; mootor käib megy a motor
7. (toimuma, ajaliselt edenema) megy ♦ töö käib hommikust õhtuni reggeltől estig megy a munka; asi on käimas a dolog folyamatban van
8. (males, kabes, kaardimängus) lép ♦ etturiga käima a gyaloggal lép; lipuga käima a futóval lép; Käi, sinu kord on! Lépj, te vagy soron!
9. (kurameerima, sõbrustama) jár ♦ tüdruk käib juba poistega a lány már fiúkkal jár
10. (kulgema, suunduma, ulatuma) megy
11. (kõlbama, sobima) elmegy, megteszi ♦ esialgu käib küll egyelőre megteszi
12. (kahjustavalt mõjuma) megy ♦ närvidele käima az idegeire megy; miski käib kellelegi närvidele az agyára megy vkinek vmivel, idegeire megy vkinek vki/vmi
13. (kedagi-midagi puudutama) vonatkozik ♦ kogunemisalade kohta käivad nõuded a gyülekezési helyekre vonatkozó követelmények; see käib tema kohustuste hulka kötelességei közé tartozik; see käib teise asja kohta ez más dologra vonatkozik
14. (käärima) erjed ♦ õlu käib erjed a sör; vein käib forr a bor
15. kõnek (toimima, talitama) jár ♦ sissetallatud teed käima kitaposott ősvényen jár

käänis <käänis käänise käänis[t -, käänis[te käänise[id 09 s> (tagasi-, mahakeeratav osa) hajtóka, kihajtó, felhajtás

käärima2 <k'ääri[ma k'ääri[da kääri[b kääri[tud 28 v>
1. tekst (kangast looma) becsavar, teker, burkol
2. (üles keerama) felhajt, feltűr; (alla, tagasi keerama) lehajt, letűr ♦ käärib käised üles feltűri az inge ujját

lähtekoht <+k'oht koha k'ohta k'ohta, k'ohta[de k'ohta[sid_&_k'oht/i 22 s>
1. (koht, kust miski lähtub) kiindulópont ♦ jõudsime tagasi matka lähtekohta visszaérkeztünk a túra kiindulópontjára
2. (see, millest lähtutakse) kiindulópont ♦ teoreetilised lähtekohad elméleti kiindulópontok

lükkama <l'ükka[ma lüka[ta l'ükka[b lüka[tud 29 v>
1. (tõukama) lök, tol, lök; (juurde, lähemale, edasi, alla, mujale) odalök ♦ lapsevankrit lükkama babakocsit tol; paati vette lükkama vízre löki a csónakot; tagasi lükkama elutasít; ümber lükkama (meg)cáfol
2. (edasi lükkama) (el)halaszt, elnapol ♦ reisi nädala võrra edasi lükkama egy héttel elhalasztja az utazást

maksma <m'aks[ma m'aks[ta maksa[b m'aks[tud, m'aks[is m'aks[ke 32 v>
1. (mille eest mida tasuma) fizet, megfizet, fizet ♦ sularahas maksma készpénzzel fizet; kaardiga maksma kártyával fizet; ette maksma előre fizet; tagasi maksma visszafizet; üüri maksma lakbért fizet; võlga maksma megfizeti a tartozást; kilost kaks eurot maksma kilónként két eurót fizet; töö eest maksma fizet a munkáért; kätte maksma megbosszul; võlg on maksmata az adósság nincs kifizetve; maksmata arve kifizetetlen/kiegyenlítetlen számla; millegi eest oma eluga maksma az életével fizet vmiért; selle eest sa veel maksad! ezért még megfizetsz!; maksku mis maksab ha addig élek is, kerül, amibe kerül; millelegi peale maksma megadja vminek az árát; millegi eest kallist kooliraha maksma megfizeti a drága tandíjat vmiért
2. (ostmisel, müümisel mingit hinda omama, mida väärt olema) kerül ♦ raamat maksab kaksteist eurot a könyv tizenkét euróba kerül; mis tomatid maksavad? mennyibe kerül a paradicsom?; kallist hinda maksma sokba kerül; see ei maksa midagi nem kerül semmibe; (see) maksab terve varanduse egy vagyonba kerül; see läheb sulle kalliks maksma ez még sokba fog kerülni neked
3. (mõtet olema, tasuma, pruukima) megéri, érdemes ♦ ei maksa rutata nem éri meg sietni; seda filmi maksab vaadata ezt a filmet érdemes megnézni
4. (kehtima, jõus olema) érvényes; (hakkama) életbe lép; (panema) életbe léptet ♦ millal uus seadus maksma hakkab? mikor lép életbe az új törvény?

minut <minut minuti minuti[t -, minuti[te minute[id 02 s> (ajaühik, sellise kestusega ajavahemik, nurga ja kaare mõõtühik) perc ♦ paus viis minutit öt perc szünet; rong hilineb kümme minutit a vonat tíz percet késik; kell on kaheksa ja kolm minutit, kell on kolm minutit kaheksa läbi nyolc óra három perc van, nyolc óra elmúlt három perccel; kümme minutit puudub seitsmest tíz perc múlva hét; minutit kümme tagasi oli ta veel siin tíz perccel ezelőtt még itt volt
■LS: minuti+ ♦ minutinäitaja, minutiosuti nagymutató, percmutató

mõni <mõni mõne m'õn[d_&_m'õn[da m'õn[da, mõne[de mõne[sid 20 pron>
1. (keegi, teadmata kes) valaki, egyik-másik ♦ aga kui mõni meid näeb? de ha valaki meglát minket?; kas mõnel teist on nuga? van valakinek kése?; ainult mõni tuli csak néhányan jöttek el
2. (märgib umbmäärast väikest, loendatavat hulka) néhány, némely; (täiesti umbmäärase, hrl vähese hulga v määra kohta) valamennyi, valahány ♦ mõne minuti jooksul v kestel néhány perc alatt; ainult mõneks päevaks csak néhány napra; mõned aastad tagasi néhány évvel ezelőtt; mõni aeg tagasi nemrég, a minap; mõnes mõttes némely tekintetben

naa <n'aa adv, interj>
1. adv (väljendites koos sõnaga nii) úgy, emígy; (eituse puhul) úgy ♦ täna nii ja homme naa ma így, holnap úgy; kord nii, kord naa egyszer így, másszor úgy; ei nii ega naa polnud hea sem így, sem úgy nem volt jó
2. adv kõnek (nii, nõnda) így
3. interj (noo, noh) na ♦ naa, või sina juba tagasi! na, már vissza is jöttél!
4. interj (nõõ) na

naasma <n'aas[ma n'aas[ta naase[b n'aas[tud, n'aas[is n'aas[ke 32 v> (tagasi pöörduma) megjön, visszatér, visszajön, megtér ♦ maapaost naasma száműzetésből visszatér; naaseme järvelt alles õhtu eel csak este jövünk vissza a tóról

natukesehaaval <+haaval adv>, ka natukehaaval (vähehaaval, tasapisi) apránként ♦ maksan võla natuke[se]haaval tagasi v ära apránként visszafizetem az adóságot; natuke[se]haaval hakkasin olukorrast aru saama apránként elkezdtem megérteni a helyzetet

neli <neli nelja n'elja n'elja, n'elja[de n'elja[sid_&_n'elj/u 24 num, s>
1. num (põhiarv, vastava hulga, koguse kohta, kellaaja, arvulise järjekorra kohta) négy, négyes; (hulga puhul: isikut märkivate meessoost sõnadega, mitmuslike sõnadega, isikuliste asesõnade mitmusega ja paarisesemeid märkivate sõnadega) négy ♦ nelikümmend neli negyvennégy; neli tuhat négyezer; neli viiendikku négyötöd; null koma neli nulla egész négy tized; neli korda kolm on kaksteist négyszer három (az) tizenkettő; neli pluss kuus, neljale liita kuus négy plusz hat az tíz; kell pool neli fél négykor; kell on viis minutit neli läbi öt perccel múlt négy óra; neli last négy gyerek; neljad prillid négy szemüveg; neli aastat négy év; neli kuud tagasi négy hónappal ezelőtt; neli päeva kestev v pikk v vana négynapos; laulsime neljal häälel négy szólamban énekeltünk; kasvõi nui neljaks ha törik, ha szakad; kõigi nelja tuule poole a szélrózsa minden irányába
2. s (number 4, hinne, mängukaart) négy ♦ sai eksamil nelja, tegi eksami nelja peale v neljale négyest kapott a vizsgán, négyesre vizsgázott
■LS: nelja+ ♦ neljaaeruline négyevezős; neljahäälne négyszólamú; neljaistmeline négyüléses; neljakorruseline háromemeletes, háromerű; neljaleheline négyoldalas; neljaliikmeline négytagú; neljameetrine négyméteres; neljanädalane négyhetes, négyheti; neljasilbiline négytagú; neljataktiline tehn négyütemű; neljatoaline négyszobás

nelisada <neli+sada nelja+saja n'elja+sada_&_n'elja+sada[t -, nelja+sada[de nelja+sada[sid 18 num> négyszáz ♦ nelisada viiskümmend kolm négyszáz ötvenhárom; nelisada krooni négyszáz korona; nelisada aastat tagasi négyszáz évvel ezelőtt; üle neljasaja inimese több, mint négyszáz ember

niigi <n'iigi adv>
1. (selletagi, nagunii) így is, úgyis ♦ kõik on niigi selge így is minden világos; ära tee akent lahti, toas on niigi jahe ne nyisd ki az abalakot, így is hideg van a szobában; meie teadsime seda niigi úgyis tudtuk
2. (seevõrra, selgi määral) ennyi ♦ hea, et niigi palju tagasi sain jó, hogy ennyit is visszakaptam
3. (sedamoodi ja mitte halvemini) így ♦ hea, et veel niigi läks még jó, hogy így is sikerült

noolima <n'ooli[ma n'ooli[da nooli[b nooli[tud 28 v>
1. (lakkuma, limpsima) nyal, nyalogat, nyaldos; (ära, tühjaks) kinyal; (loomade kohta: ennast) nyalogat ♦ lehm noolib vasikat a tehén nyalogatja a borját; koer noolib oma haavu a kutya nyalogtaja a sebét; kass noolis põrandalt piima ära a macska felnyalta a padlóról a tejet; noolib leiva pealt või ära lenyalgja a kenyérről a lekvárt; laps noolis sõrmed puhtaks a gyerek tisztára nyalogatta ujjait; lained noolivad rannakive a hullámok nyaldossák a partmenti köveket; leegid noolivad juba katust a tűz lángjai már a tetőt nyaldossák
2. ([passides, varitsedes] kätte saada püüdma) les; (himustama, ihkama) feni rá a fogát, kíván, sóvárog, vágyik ♦ rebane noolib kanu a róka a tyúkokat lesi, a róka feni a fogát a tyúkokra; igaüks noolib kergemat tööd mindenki könnyebb munkára feni a fogát; vanamees noolib noori naisi fiatal nők után sóvárog az öreg
3. (nagu nool liikuma) száguld ♦ pääsukesed noolivad laudauksest sisse ja välja a fecskék ki-be röpködnek az ólajtón; autod noolivad nagu süstikud edasi ja tagasi az autók oda-vissza szágoldanak, mint a vetélő

nutt2 <n'utt nutu n'uttu n'uttu, n'uttu[de n'uttu[sid_&_n'utt/e 22 s> (nutmine) könnyhullatás, sírás, pityergés; (vali) zokogás; (tönn) sírás ♦ hääletu nutt néma sírás; taltsutamatu nutt vígasztalhatatlan sírás; nuttu pidama v tagasi hoidma visszatartja a sírást; nutt kipub v tikub v tuleb v tõuseb v tükib peale v kurku elfogja a sírás; silmad on nutust punased pirosak a szemi a sírstól; vappub kramplikust nutust rázkódik a görcsös zokogástól; on oma nutud [ära] nutnud elsírta könnyeit; kõverdab suud ja hakkab nuttu kiskuma legörbül a szája, és sírva fakad
■LS: nutu+ ♦ nutuhoog sírásroham; nutuhääl (1) (nutmise hääl) sírás; (2) (nutune hääl) síró hang; nutukramp sírógörcs; nutumüür siratófal; nutuvesi könny

nuuksatus <nuuksatus nuuksatuse nuuksatus[t nuuksatus[se, nuuksatus[te nuuksatus/i 11 s>, ka nuukse, nuuks (nuuksatamine) szipogás, szepegés, hüppögés ♦ kramplik nuuksatus görcsös szepegés; püüab nuuksatust tagasi hoida megpróbálja visszatartani szepegését; kostub kaeblikke nuukseid panaszos hüppögés hallatszik; nutva lapse nuuksud a síró gyermek szepegése

nõksatama <nõksata[ma nõksata[da nõksata[b nõksata[tud 27 v> (nõksu tegema, nõksuga liigatama) rándul, megrándul, összerándul ♦ rong nõksatas liikuma a vonat egy rándulással elindult; õngenöör nõksatas -- kala näkkab a horgászzsineg megrándult - kap a hal; süda nõksatas ehmatusest összerándult a szíve az ijedtségtől; kõik nõksatasid ootamatusest tagasi a meglepetéstől mindenki visszahőkölt/megtorpant

nädal <nädal nädala nädala[t -, nädala[te nädala[id 02 s> hét ♦ suur v vaikne nädal relig nagyhét; raamatunädal könyvhét; töönädal munkahét; möödunud nädalal a múlt héten, az elmúlt héten; tuleval nädalal a jövő héten; kaheks nädalaks két hétre; umbes nädala või paari pärast úgy egy-két hét múlva; paari nädala eest pár hete; mitu nädalat tagasi több hete, több héttel ezelőtt; [täna] nädala pärast mához egy hétre; umbes nädal kb. egy hét; aprilli esimesel nädalal április első hetén; nädal aega v otsa lamasin voodis egy hétig feküdtem ágyban; kevad tuli järsku: nädala ajaga v nädalaga oli kõik roheline hirtelen jött a tavasz, egy hét alatt minden kizöldült
■LS: nädala+ ♦ nädalaaruanne heti beszámoló; nädalakaupa hetente, hetenként; nädalaleht hetilap; nädalapalk, nädalateenistus hetibér; nädalateviisi hetek óta

nägema <näge[ma näh[a n'äe[b näe[vad n'äh[tud, näg[i n'äh[ke näh[akse näi[nud 28 v>
1. (silmadega tajuma) lát, megél, átlát, észrevesz, ellát, belát; (keda, mida) meglát; (näha olema) látszik; ([tähelepanuga, süvenenult] vaatama) vizsgál; (märkama, tähele panema) észrevesz; (kellegagi kohtuma) lát ♦ näeb hästi jól lát; ta näeb ainult vasaku silmaga csak a bal szemével lát; nende prillidega ma ei näe nem látok ezzel a szemüveggel; kas sa näed seda maja seal? látod ott azt a házat?; seda võib näha palja silmaga ez szabad szemmel is látható; kedagi pole näha senkit se látni; siit ei näe kaugele innen nem látni messzire; vaata terasemalt, siis näed nézd meg jobban, akkor látod; saab näha v eks [me] näe meglátjuk; haige vist järgmist hommikut ei näe a beteg talán nem éri meg a holnapi napot; mida sa unes nägid? mit láttál álmodban?; olen seda filmi juba näinud már láttam ezt a filmet; kas saaksin seda raamatut näha? láthatnám ezt a könyvet?; ilus näha, kuidas noored tantsivad jó nézni, ahogy a fiatalok támcolnak; ma ei jõudnud näha, kes see oli nem láttam, ki volt; nägin teda juba kaugelt már messziről láttam (őt); kõigi nähes mindenki láttára; teda nähes őt látva; ei näe puude tagant/taga metsa nem látja a fától az erdőt; ta ei näe järgmist kevadet nem ér több kakukkszót; ei näe oma ninaotsast kaugemale csak az orráig lát // nem lát messzebb az orránál; ma pole tema varjugi näinud színét sem láttam; kedagi/midagi läbi nägema átlát a szitán; vkinek a veséjébe lát; kellegi hingepõhja nägema vkinek a veséjébe lát
2. (kellega kohtuma) lát, találkozik ♦ homme näeme holnap találkozunk; tere, rõõm näha üle hulga aja! szia, jó/öröm látni ilyen hosszú idő után!; pean sind kohe nägema azonnal látnom kell téged
3. (aru saama, mõistma) lát ♦ nüüd ma näen, mis mees sa oled látom már, milyen ember vagy; ta ei näe oma vigu nem látja a saját hibáit; näen, et sa pole millestki õppust võtnud látom, semmiből sem tanulsz; näed ju, et mul on kiire látod, hogy elfoglalt vagyok
4. (tajuma, tunnetama, [ette] aimama) lát ♦ ma ei näe selles midagi halba nem látok ebben semmi rosszat; ta näeb igas inimeses ainult halba minden emberben csak rosszat lát; muud väljapääsu olukorrast ma ei näe nem látok más kiutat ebből a helyzetből; näen temas konkurenti vetélytársat látok benne; mida küll poisid selles tüdrukus näevad? mit látnak a fiúk ebben a lányban?; tonte nägema rémeket lát
5. (kogema, tunda saama) lát ♦ nägi kurja vaeva, et ärkvel püsida nagy erőfeszítésébe került, hogy ébren maradjon; nägi õppimisega kurja vaeva megszenvedtem a tanulással; oled tikandi kallal palju vaeva näinud sokat dolgoztál a hímzésen; sellist tormi pole enam ammu nähtud rég nem láttak ekkora vihart; see põrand pole ammu luuda näinud piltl rég nem látott seprűt ez a padló; keegi/miski on näinud (ka) paremaid päevi vki/vmi jobb napokat látott
6. ([tulevikus] teada saama) meglát ♦ saab näha, kas jõuame õhtuks valmis meglátjuk, elkészülünk-e estére; eks me näe, mis sest välja tuleb meglátjuk mi lesz ebből; sellest tuleb suur pahandus, küll te näete meglátjátok, nagy baj lesz még ebből
7. (soovima, tahtma) lát ♦ keda sa näed oma järglasena? kit látsz utódodként?; näeksin hea meelega, et lapsed oleksid edukad nagyon szeretném, ha a gyerekek sikeresek lennének
8. kõnek (tähelepanu juhtides, seletades, nentides) lát; (imestust, halvakspanu väljendades) néz ♦ näe[d], oledki tagasi látod, itt is vagy; tema, näete, otsustas teisiti ő, látjátok, másképpen döntött; näe aga näe, kui uhkeks läinud nézd csak, milyen büszke lett

nägemine <nägemine nägemise nägemis[t nägemis[se, nägemis[te nägemis/i 12 s> látás, meglátás; (nägemisvõime) látóképesség; (hüvastijätuväljendites) (a) viszontlátásra! ♦ terav nägemine éles /jólátás; kaotas nägemise elvesztette a látását; pime sai nägemise tagasi a vak visszakapta a látását; nägemiseni!, [head] nägemist!, jääme nägemiseni! viszontlátásra!
■LS: nägemis+ ♦ nägemiselund anat látószerv; nägemishäire látási zavar; nägemiskaugus látótávolság; nägemiskepike anat pálcikasejt; nägemiskolvike anat csapsejt; nägemismeel látás; nägemisnärv anat látóideg; nägemispuue látási hiba; nägemisvõime látóképesség; nägemisväli füsiol, fot látómező

nüüdsama <+sama adv>
1. (väga vähe aega tagasi) imént ♦ just nüüdsama oli ta siin éppen az imént volt itt; nüüdsama rääkisime sinust éppen az imént beszéltünk erről; ma alles nüüdsama kuulsin, et ... éppen az imént hallottam, hogy ...
2. (väga vähese aja pärast, otsekohe) azonnal ♦ külalised on nüüdsama tulemas a vendégek azonnal jönnek

ots <'ots otsa 'otsa 'otsa, 'ots[te_&_'otsa[de 'otsa[sid_&_'ots/i 23_&_22? s>
1. (tipmine osa) vég, hegy; (otsak) vég; (terav ots) csúcs; (millegi pea) fej ♦ keeleots nyelvhegy; kepiots botvég; noaots késhegy; nooleots nyílhegy; mõõga terav ots a kard hegyes vége
2. (eseme lühem v väiksema pindalaga külg) csúcs, vég ♦ liniku otstes olid narmad a terítő sarkain rojtok voltak; istus pingi otsas a pad végére ült; peremehe koht on laua otsas a házigazda helye az asztalfőn van; sissekäik on maja otsas a bejárat a ház végében van
3. (algus) kezdet; (eesosa) eleje ♦ esimene ots az eleje; otsast lõpuni elejétől a végéig; otsast peale hakkama v alustama belekezd, elkezd
4. (algus ja/või lõpposa, ainult lõpp[osa]) vég ♦ tänavaots, tänava ots utcavég, az utca vége; järjekorra ots a sor vége; sõlmis lõnga katkenud otsad kokku összecsomózta az elszakadt fonalvégeket; naiste tööl ei ole otsa a nők munkájának se vége, se hossza; ülekohtule peab ots tulema az igazságtalanságnak véget kell vetni; tema järel läheksin kas või maailma otsa elmennék utána a világ végére is
5. (surm) halál, vég; (hukk) végzet; (elu lõpp) vég ♦ tahtis endale v oma elule otsa [peale] teha véget akart vetni az életének; tundis, et ots on lähedal éreztem, hogy közel a vég; viimasel otsal v viimases otsas oli ta halvatud élete vége felé lebénult; tema ots oli hirmus halála szörnyű volt; mu vana läpakas andis eile lõplikult otsad kõnek a régi laptopom tegnap végleg beadta a kulcsot
6. (teekond) út ♦ laev jõudis pikalt otsalt tagasi a hajó vissza ért a hosszú útról
7. mer (laeva kinnitusköis) hajókötél ♦ kinnitusots tartókötél
8. (otsmik, laup) homlok ♦ kõrge ots magas homlok; otsa ees a homlokán; higi tuli otsale a verejték kiült a homlokára
9. kõnek (teenistus, töö[võimalus]) alkalmi munka; (eraots) magánmunka, különmunka ♦ käib sadamas juhuslikke otsi tegemas alkalmi munkákat végez a kikötőben; juhata mulle üks tasuv ots adj egy jól fizető alkalmi munka tippet
10. kõnek (paljust, suurt hulka rõhutavates väljendites) ♦ kus nende õunte ots tänavu! rengeteg az alma az idén!; kus selle häbi ots! rettentő szégyen; ei otsa ega äärt se vége, se hossza; ei ole otsa ega äärt se szeri, se száma
■LS: otsa+ ♦ otsaviil orom, oromzat

otsemaid <+m'aid adv> (jalamaid, kohe) azonnal, rögtön, nyomban, tüstént, rögvest, haladéktalanul ♦ tule otsemaid siia! azonnal gyere ide!; anna raamat otsemaid tagasi! azonnal add vissza a könyvet!

pakkumine <p'akkumine p'akkumise p'akkumis[t p'akkumis[se, p'akkumis[te p'akkumis/i 12 s> ajánlat, felajánlás, kínálat ♦ hinnapakkumist tegema árajánlatot tesz; hinnapakkumist küsima árajánlatot kér; hinnapakkumist vastu võtma árajánlatot elfogad; hinnapakkumist tagasi lükkama árajánlatot visszautasít; nõudlus ja pakkumine kereslet és kínálat

palvekiri <+kiri kirja k'irja k'irja, k'irja[de k'irja[sid_&_k'irj/u 24 s> (kirjalik palve) kérvény ♦ palvekirja esitama benyújtja a kérvényt; palvekirja kirjutama kérvényez; palvekirja rahuldama elfogadja a kérvényt; palvekirja tagasi lükkama elutasítja a kérvényt

peegeldama <peegelda[ma peegelda[da peegelda[b peegelda[tud 27 v>
1. füüs (valgust, heli tagasi heitma, reflekteerima) tükröz, visszaver
2. piltl (kajastama) tükröz ♦ nägu peegeldab rõõmu az arca örömöt tükröz

peegelduma <peegeldu[ma peegeldu[da peegeldu[b peegeldu[tud 27 v>
1. füüs (tagasi pöörduma, reflekteeruma) tükröződik, visszaverődik, visszatükröződik
2. (endast peegelpilti tekitama) tükröződik ♦ kuuvalgus peegeldub vees a holdfény tükröződik a vizen
3. piltl (avalduma, kajastuma) tükröződik ♦ näol v näos v näolt v näost peegeldus hirm félelem tükröződött az arcán

pidurdama <pidurda[ma pidurda[da pidurda[b pidurda[tud 27 v>
1. (hrl piduri abil) fékez ♦ auto pidurdab kurvis a kocsi fékez a kanyarban
2. (takistama, aeglustama) fékez; (tagasi hoidma, talitsema) akadályoz, gátol ♦ pidurdab majanduslikku arengut gátolja a gazdasági fejlődést

piirama <p'iira[ma piira[ta p'iira[b piira[tud 29 v>
1. (ümbritsema, ümber olema) határol, korlátoz ♦ hekiga piiratud õu sövénnyel határolt udvar
2. (mida millega ümbritsema) körülvesz; (vööna) övez; (taraga) bekerít ♦ politseinikud piirasid auto ümber a rendőrök körülvették az autót
3. sõj bekerít, ostromol ♦ linna piirama bekeríti a várost
4. (tagasi hoidma, vähendama) korlátoz ♦ piirab oma väljaminekuid korlátozza a kiadásait; kinesioteibid ei piira liikumist a kineziotaping szalagok nem korlátozzák a mozgást; uuest aastast piiratakse alkoholi müüki jövő évtől korlátozzák az alkoholárusítást; nähtavust piirav udu köd korlátozza a láthatóságot
5. (kelle-mille läheduses liikuma, tegema lähenemiskatseid kellelegi) ostromol ♦ tütarlast piirama ostromolja a lányt
■LS: piiramis+ ♦ piiramisseisukord ostromállapot

poolteist <p'ool+t'eist p'ool+teise_&_poole+teise p'ool[t+t'eis[t p'ool+t'eise_&_poole+t'eise, - - 12 num> num (üks ja pool) másfél ♦ poolteist liitrit másfél liter; poolteist aastat tagasi másfél évvel ezelőtt
■LS: pool[e]+teise+ ♦ pool[e]teiseaastane másfél éves; pool[e]teisekilone másfél kilós

päev <p'äev päeva p'äeva p'äeva, p'äeva[de p'äeva[sid_&_p'äev/i 22 s>
1. nap ♦ ilus päev szép nap; laupäevane päev szombati nap; eilne päev tegnapi nap; homne päev holnapi nap; väsitav päev kimerítő nap; aprillipäev áprilisi nap; emadepäev anyák napja; puhkepäev munkaszüneti nap; südapäev dél; tööpäev munkanap; ärasõidupäev az indulás napja; päeval napközben, nappal; päise päeva ajal, päisel päeval fényes nappal; keset päeva napközben; iga jumala päev minden istenadta nap; päeval ja öösel nappal és éjjel; päev otsa, kogu päeva naphosszat; kahe päeva pärast két nap múlva; üle päeva minden második nap; mõni päev tagasi, mõne päeva eest néhány nappal ezelőtt; lähipäevil a közeli napokban; kolm korda päevas naponta háromszor; tänasest päevast alates mától kezdve; lahtiste uste päev nyílt nap; meie päevil napjainkban; tänase päevani mindmáig, a mai napig, mind a mai napig; päevast päeva v päev päeva kõrval napról napra; tere päevast! jó napot (kívánok)!, adj(on) isten (jó napot)!, fogadj isten!; elab päeva korraga márol holnapra él; iga[l] päev[al] mindennap; mis päev täna on? milyen nap van ma?; päev kisub v kaldub õhtusse v õhtule esteledik; sadas pool päeva [vihma] fél napig esett; tema päevad on loetud meg vannak számlálva a napjai; mustadeks päevadeks kõrvale panema nehéz/szűkös/rossz időkre félretesz; päeva surnuks lööma vkinek (a) hasára süt a nap; iga päev ei ole pühapäev egyszer volt Budán kutyavásár; elab ainult tänasele päevale csak a mának él; kellegi/millegi päev (veel) tuleb feljön/felsüt/felvirrad vkinek/vminek a napja; ka homme on päev holnap is nap lesz; keegi/miski on näinud (ka) paremaid päevi vki/vmi jobb napokat látott
2. (päike) nap
■LS: päeva+ (24-tunnise tsükliga seotud) ♦ päevaaeg napszak; päevakurss maj (antud päeva valuutakurss) a napi árfolyam; päevapaabusilm zool (päevaliblikas Inachis io) nappali pávaszem; päevapalk napibér; päevaplaan (päevakava) napirend; päevapoliitika napi politika; päevaraha napidíj; päevasärk ing; päevatoodang napi teljesítmény; päevauudised napi hírek
päeva+ (päikesega seotud) ♦ päevatõus napkelet

pöörama <p'ööra[ma pööra[ta p'ööra[b pööra[tud 29 v>
1. (ümber telje v keskpunkti keerama) fordít, kifordít, elfordít, felfordít; (end keerama) fordul, irányul ♦ rooli vasakule pöörama a kormánykereket balra fordítja; pöörake aeglaselt ümber lassan forduljon meg; pööras end ühelt küljelt teisele egyik oldalról a másikra fordult; pead pöörama elfordítja a fejét; kogu tähelepanu oli pööratud temale minden figyelem feléje irányult; pöörasin häbelikult pilgu kõrvale szégyenlősen elfordítottam a tekintetem; pööras taskud pahupidi kifordította a zsebeit; pöörab (end) hauas ringi forog/megfordul a sírjában
2. (millegi suunda muutma, teist suunda andma, oma suunda muutma) fordul; (tagasi, ümber) visszafordul ♦ järgmise maja juurest pöörake paremale a következő háznál forduljatok jobbra; tuul pööras lõunasse a szél délre fordult; ilm pööras külmale hidegre fordult az idő
3. (kellegi usku, maailmavaadet muutma) (meg)térít ♦ ristiusku pöörama {keda} a keresztény hitre térít
4. keel (konjugeerima) ragoz
5. piltl (millelegi teistsugust suunda andma, midagi teiseks tegema) fordít ♦ tähelepanu pöörama {kellele-millele} figyelmet fordít vkire/vmire; pöörates tähelepanu toodete omadustele különös tekintettel a termékek tulajdonságaira, különös figyelmet fordítva a termékek tulajdonságaira; kõike pea peale pöörama piltl mindent a feje tetejére állít; õnn on selja pööranud piltl megfordult a kocka

pöörduma <p'öördu[ma p'öördu[da p'öördu[b p'öördu[tud 27 v>
1. (ümber keskpunkti v telje liikuma) (meg)fordul ♦ võti pöördus lukus a kulcs megfordult a zárban
2. (end pöörama) fordul, megfordul, odafordul ♦ lamaja pöördus selili a fekvő a hátára fordult; asjaolud pöördusid tema vastu a körülmények ellene fordultak
3. (kellegi juurde abi vms saamiseks) fordul ♦ arsti poole pöörduma orvoshoz fordul; {kelle poole} palvega pöörduma kéréssel fordul vkihez; võid alati minu poole pöörduda mindig fodulhatsz hozzám
4. (endisest suunast kõrvale v tagasi pöörama, oma suunda muutma) fordul ♦ tuul pöördus itta a szél keletre fordult
5. (kuskile [tagasi] minema v tulema, millegagi [taas] tegelema hakkama) visszatér ♦ elu lõpul pöördus kirjanik uuesti proosa juurde az élete végén az író újból visszatért a prózához; pöördugem tagasi endise teema juurde piltl törjünk vissza az előző témához
6. (usku vahetama) áttér (vallásra) ♦ pöördus katoliku usku katolikus vallásra tért
7. keel (konjugeeruma) ragozódik ♦ kuidas see verb pöördub? hogy ragozzák azt az igét?

regress <regr'ess regressi regr'essi regr'essi, regr'essi[de regr'essi[sid_&_regr'ess/e 22 s>
1. (taandareng) visszafejlődés
2. jur (õigus teise eest tasutud summa tagasi nõuda) visszkereset
■LS: regressi+ ♦ regressiõigus visszkereseti jog

repatrieeruma <repatri'eeru[ma repatri'eeru[da repatri'eeru[b repatri'eeru[tud 27 v> (kodumaale tagasi pöörduma) hazatelepül

ringi vaatama (mitmes suunas vaatama) körülnéz, körültekint; (tagasi vaatama) utánanéz

rööbas <rööbas r'ööpa rööbas[t -, rööbas[te r'ööpa[id 07 s>
1. (sõiduki v veoki rataste sügavam jälg) keréknyom ♦ rattarööbas kerékvágás
2. piltl (hrl sisekohakäänetes: millegi tavapärane v ettenähtud kulg) kerékvágás; (rada, tee) út ♦ kõik kulgeb vanades rööbastes minden a régi kerékvágásban halad; vanadesse rööbastesse tagasi minema (vissza) a régi kerékvágásba zökken; kedagi rööpast välja viima kiüt a nyeregből vkit
3. tehn (vedurit, kraanat vm liikuvat seadet suunav teraslatt) sín ♦ raudteerööbas sín; rööbaste vahel ei tohi kõndida nem szabad a sínek között járni; kiirrong jooksis rööbastelt maha kisiklott a gyorsvonat
4. sport (ovaalne metallsüdamiku ja puust kattega varb rööbaspuudel) rúd
5. (pl) kõnek (rööbaspuud) korlát ♦ võimleb/treenib rööbastel gyakorlatot végez a korláton
■LS: rööpa+ ♦ rööpapaar sínpár, vágány; rööpaseadja váltókezelő; rööpavahe nyomtáv

rünnak <rünnak rünnaku rünnaku[t -, rünnaku[te rünnaku[id 02 s>
1. (kallaletung, pealetung, aktiivne tegutsemine mingi eesmärgi saavutamiseks) támadás ♦ vasturünnak ellentámadás; üllatusrünnak rajtaütés; rünnak õigusriigi vastu jogállamiság elleni támadás; parim kaitse on rünnak legjobb védekezés a támadás
2. sõj (pealetungi olulisim osa) támadás ♦ ootamatu rünnak váratlan támadás; õhurünnak légitámadás; äkkrünnak rajtaütés; rünnakut kavandama támadást tervez/intéz; jalavägi asub rünnakule a gyalogság támadásba lendül; rünnakut tagasi lööma v tõrjuma visszaveri a támadást

sant2 <s'ant sandi s'anti s'anti, s'anti[de s'anti[sid_&_s'ant/e 22 s>
1. (vigane) nyomorék ♦ tuli sõjast tagasi sandina nyomorékon tért vissza a háborúból
2. (kerjus) koldus ♦ andis sandile raha pénzt adott a koldusnak
■LS: sandi+ ♦ sandielu koldusélet; sandikopikad koldusfillérek; sandikott koldustáska; sandipalk éhbér

sinna <s'inna adv>
1. (osutab kaugemal, kõnelejast eemal olevale kohale, eelnevas tekstis märgitud kohale) oda, arra ♦ ära mine sinna! ne menj oda!; lähen sinna, kuhu tuul viib arra megyek, amerre a szél visz; sinna ja tagasi oda-vissza; sa jätsid mind lihtalt sinna maha te baszottul ott hagytál engem
2. (koos sõnadega „siia“ ja „tänna“) oda ♦ siia ja sinna ide-oda, erre-arra

sõna <sõna sõna sõna s'õnna, sõna[de sõna[sid_&_sõn/u 17 s>
1. szó ♦ kõnekeelne sõna köznyelvi szó; erialasõna terminus; sõna päritolu szó származása; sõna tähendus szó jelentése; sõna tõsises mõttes a szó szoros értelmében; mida see sõna tähendab? mit jelent ez a szó?; ma ei oska sõnagi hispaania keelt egy szót sem tudok spanyolul; ühe sõnaga egy szóval, röviden; teiste sõnadega más szóval; oma sõnadega saját szavaival; sõna sõnalt szóról szóra; kellegi sõna kuulata szót fogad vkinek
2. (rääkimise, kõneluse kohta, koos väljenduslaadi osutava iseloomustamisega) szó ♦ lahked sõnad kedves szavak; tänusõnad köszönet, köszönő sorok; ei lausu sõnakestki egy árva szót sem szól; sõna võtma felszólal; sõna andma szavat adja; sõna kuulama szót fogad; sõna pidama megtartja a szavát; sõnad jäid kurku kinni torkán akadt a szó; oma sõnu sööma megszegi a szavát; oma sõnadele kindlaks jääma állja a szavát; oma sõnu tagasi võtma visszavonja a szavát; tühje sõnu tegema üres frázisokat pufogtat; üres szalmát csépel; tal tuleb tangidega sõna suust kiskuda harapófogóval kell kihúzni/kiszedni belőle a szót; kellelegi sõnu peale lugema vkinek vmit a fejére olvas; võtsid mul sõnad suust a számból vetted ki a szót
3. (suuline teadaanne, teade, sõnum) üzenet, hír ♦ saadab kodustele sõna, et... üzenetet küld a családnak, hogy...; jätab sõna kellelegi üzenetet hagy vkinek
4. relig ige ♦ alguses oli sõna kezdetben valá az Ige
■LS: sõna+ ♦ sõnahaaval szóról szóra; sõnajärg (1) szórend; (2) felszólalás; sõnakasutus szóhasználat; sõnakehv szűkszavú; sõnakuulelik engedelmes, szófogadó; sõnakõlks cikornya, üres szólamok, szóvirág; sõnalahing szópárbaj, vita; sõnalavastus drámai mű; sõnaloend szójegyzék, szószedet; sõnamoodustus keel szóalkotás; sõnamulin szócséplés; sõnamurdja szószegő; sõnamäng szójáték; sõnarõhk szóhangsúly; sõnasõda szócsata; sõnatuletus szóképzés; sõnatulv szóáradat; sõnatüvi gyök, szótő; sõnauputus szóáradat; sõnavabadus szólásszabadság; sõnavahetus csetepaté, szóváltás; sõnavaling szóáradat, szóözön; sõnavool szóáradat; sõnavorm szóalak; sõnaõigus beleszólás; sõnaühend szókapcsolat

taandama <t'aanda[ma t'aanda[da t'aanda[b t'aanda[tud 27 v>
1. (lihtsustavalt seostama) egyszerűsít
2. (kahandama, vähendama, tagaplaanile nihutama) leegyszerűsít, csökkent ♦ koolikohustus taandati kuuele aastale a tankötelezettséget hat évre csökkentették
3. (tagasi kutsuma, [kohtuasja arutamisest] eemaldama) visszalép ♦ kandidaat taandas oma kandidatuuri a jelölt visszalépett a jelöltségtől; prokurör taandas vandekohtuniku az ügyész elfogulttá nyilvánította az esküdtet
4. keel, keem (redutseerima) redukál ♦ taandatud vokaalid redukált magánhangzók
5. mat (hariliku murru lugejat ja nimetajat nende ühisteguriga jagama) egyszerűsít ♦ murdarvu taandama törtet egyszerűsít

taandarenema <+arene[ma arene[da arene[b arene[tud 27 v> biol (endisesse seisundisse tagasi tõmbuma, evolutsioonilises arengus tagasi minema) visszafejlődik, (el)csökevényesedik, degenerálódik

taganema <tagane[ma tagane[da tagane[b tagane[tud 27 v>
1. (tahapoole, tagasi liikuma, eemalduma, tagasi tõmbuma, taanduma) visszavonul, visszalép, retirál, (meg)hátrál ♦ armee taganeb a hadsereg visszavonul; talvekülm taganeb visszavonul a téli hideg; taganes paar sammu kettőt visszalépett
2. (loobuma, lahti ütlema, ära salgama) eláll, visszalép, visszakozik ♦ oma nõudmistest taganema eláll a követeléseitől; riik taganeb lepingust az állam visszalép a megállapodásból

tagasi <tagasi adv; tagasi postp [nom], postp [part]>
1. adv (vastassuunas) vissza ♦ poiss vaatas tagasi a fiú visszanézett; edasi-tagasi oda-vissza; pilet Tartust Tallinna ja tagasi jegy Tartuból Tallinnba és vissza, retúrjegy Tartuból Tallinnba
2. adv (osutab lähtekohta/seisundisse jõudmisele) vissza ♦ kas ta on juba reisilt tagasi? ő már visszajött az utazásból?; mind võeti tagasi tööle visszavettek dolgozni; minister astus oma kohalt tagasi a miniszter lemondott a tisztségéről
3. adv (liikumine vastassuunas) hátrafelé, visszafelé ♦ libiseb aeglaselt tagasi lassan visszafelé csúszik
4. postp [nom], postp [part] (teatud ajavahemik mineviku suunas) ezelőtt ♦ see juhtus aasta tagasi ez egy évvel ezelőtt történt
■LS: tagasi+ ♦ tagasilöök visszaesés, kudarc; tagasimõju visszahatás; tagasiost visszavétel; tagasireis visszautazás; tagasiside visszajelzés; tagasisõit visszautazás; tagasivaade visszapillantás

tagasi ajama
1. (tagasi minema sundima) visszahajt, visszakerget
2. (eitama, salgama) (meg)tagad

tagasi andma (tagastama) visszaad

tagasi astuma
1. (tagasi v tahapoole siirduma) hátralép, visszavonul
2. (loobuma, tagasi tõmbuma) visszalép, lemond

tagasi hoidma visszafojt, visszatart, visszafog ♦ pisaraid tagasi hoidma visszatartja a könnyeit; sa ei tohiks ennast tagasi hoida nem lenne helyes, ha visszafognád magad

tagasi lõikama aiand (kärpima) visszavág

tagasi lükkama (mitte vastu võtma) elutasít, visszautasít ♦ {kelle} kandidatuuri tagasi lükkama visszautasítja a jelölést; ettepanek lükati tagasi a javaslatot elutasították

tagasi maksma (rahasummat) visszatérít, visszafizet, kifizet ♦ laen on tagasi makstus a kölcsönt kifizették

tagasi saabuma visszaérkezik

tagasi sõitma (lähtekohta lahkuma, ära sõitma) visszautazik; (sõites samasse kohta naasma, tagasi pöörduma, tagasi tulema) visszatér, visszamegy, visszajön

tagasitee <+t'ee t'ee t'ee[d -, t'ee[de_&_tee[de t'ee[sid_&_t'e[id 26 s>
1. (tagasi viiv tee v teekond, tagasimineku tee) visszaút ♦ tagasiteel eksisime metsa ära visszafelé eltévedtünk az erdőben
2. piltl visszaút, visszakozás

tagasi tulema
1. (lähtekohta tagasi pöörduma) megjön, visszatér, visszajön, visszajut ♦ tuleme selle juurde hiljem tagasi térjünk vissza erre később
2. (taastuma) visszatér ♦ jõud tuli tagasi visszatért az ereje

tagasi tõmbuma (tahapoole v tagasi liikuma, taanduma, taganema) visszavonul, visszahúzódik, hátrahúzódik, félrehúzódik ♦ poliitikast tagasi tõmbuma visszavonul a politikától

tagasi vaatama visszanéz, visszatekint

tagasi viima (endisesse kohta v olukorda viima) visszavisz, visszavezet ♦ see tee viib tagasi külla ez az út visszavisz a faluba; viis eksinud lapse vanematele tagasi az eltévedt gyermeket visszavezette szüleihez

tagasi võtma
1. (uuesti enda valdusse võtma) visszavesz ♦ kingitust pole kombeks tagasi võtta ajándékot nem szokás visszavenni; võtsin oma neiupõlvenime tagasi visszavettem a leánykori nevemet
2. (eelnevalt öeldust loobuma) visszavon ♦ oma taotlust tagasi võtma visszavonja a kérelmét; oma sõnu tagasi võtma szavát visszavonja

tagastama <tagasta[ma tagasta[da tagasta[b tagasta[tud 27 v> (tagasi maksma, andma v tooma) visszaad, visszavisz, visszatérít ♦ varastatud asjad omanikule tagastama visszaadja a lopott holmit a tulajdonosnak; laenusid ei tagastata a költségeket nem térítik vissza; tagastama raamatud raamatukogusse visszaviszi a könyveket a könyvtárba; tagastamatu abi vissza nem térítendő támogatás; tagastatav laen visszatérítendő kölcsön/hitel

takistama <takista[ma takista[da takista[b takista[tud 27 v> (millegi toimumist v kellegi tegevust võimatuks tegema, häirima, pidurdama, segama, kedagi tagasi v midagi ära hoidma) (meg)akadályoz, (meg)gátol ♦ ära takista teiste tööd v töötamist v teisi töötamast v töötamisel v töös! ne akadályozd mások munkáját!; teele langenud puu takistab liiklust az útra kidőlt fa gátolja a közlekedést; kõnelemine on halvatuse tõttu takistatud a beszédet a bénulás akadályozza

talitsema <talitse[ma talitse[da talitse[b talitse[tud 27 v> (ohjeldama, tagasi hoidma, taltsutama) megfékez, féken tart vkit/vmit, megzaboláz, visszatart ♦ ta oleks võinud oma viha talitseda visszatarthatta volna a haragját; mis aitab meil oma keelt talitseda? hogyan tudjuk megzabolázni a nyelvünket?; talitse ennast! állítsd le magad!; oma keelt talitsema vigyáz a nyelvére, féken tartja a nyelvét, féket tesz a nyelvére

taotlus <t'aotlus t'aotluse t'aotlus[t t'aotlus[se, t'aotlus[te t'aotlus/i_&_t'aotluse[id 11_&_09 s> pályázat, folyamodvány; (ametlik palve) igénylés; (sooviavaldus) kérelem ♦ laenutaotlus hitelkérelem; viisataotlus vízumkérelem; tema taotlus lükati tagasi igénylését elutasították; taotlust esitama kérelmét nyújt be; taotlus kahjude hüvitamiseks kártérítési igény

tasapisi <+pisi adv> (pisitasa, tasahilju[kesi]) lassacskán, lassanként, apránként ♦ lapsed kasvavad tasapisi suureks lassacskán felnőnek a gyerekek; maksis laenu tasapisi tagasi a kölcsönt apránként fizette vissza

tekkima <t'ekki[ma t'ekki[da teki[b teki[tud 28 v; t'ekki[ma t'ekki[da t'ekki[b t'ekki[tud 27 v>
1. (algust saama, kujunema, moodustuma) keletkezik, születik, kialakul, előáll ♦ elu tekkis Maal miljardeid aastaid tagasi az élet évmilliárdokkal ezelőtt alakult ki a Földön; poiste vahel tekkis sõnavahetus szóváltás keletkezett a fiúk között
2. (märkamatult, ootamatult ilmuma) megjelenik ♦ seljale tekkis lööve kiütés lett a hátán; lauale tekkis pudel konjakit egy üveg konyak jelent meg az asztalon

toibuma <t'oibu[ma t'oibu[da t'oibu[b t'oibu[tud 27 v>
1. (tervise poolest kosuma) helyrejön, felépül, lábadozik, kilábal; (teadvusele tulema) magához tér
2. (enesevalitsemist, enesekindlust tagasi saama, end koguma) kihever ♦ traumast toibuma kiheveri a traumát; lahkuminekust toibuma kiheveri a szakítást

tund <t'und tunni t'undi t'undi, t'undi[de t'undi[sid_&_t'und/e 22 s>
1. óra ♦ kolm tundi három óra; kord tunnis óránként egyszer; veerand tundi negyedóra; kahe tunni pärast két óra múlva; neli tundi tagasi négy órával ezelőtt; tunni [aja] jooksul egy óra alatt, egy órán belül; varastel tundidel a hajnali órákban; tundide kaupa ootama órák hosszat vár; tund tunnilt óráról órára; kellegi viimne tund on tulnud piltl ütött vkinek az utolsó/ a végső órája
2. (koolitund) óra ♦ ajalootund törzénelemóra; eratund magánóra; piiblitund bibliaóra; näidistund, lahtine tund próbatanítás, bemutató óra/tanítás; hilines tundi vähemalt viis minutit legalább öt percet késett az óráról; ladina keele tunde andma latin órákat tart; tunde võtma órákat vesz
■LS: tunni+ ♦ tunnihind óradíj; tunnikiirus óránkénti sebesség; tunniosuti óramutató; tunnipalk órabér; tunnipikkune egyórai, egyórás; tunnitasu órabér; tunnitasuline órabéres
tunni+ ♦ tunnikonspekt ped óravázlat; tunnikontroll röpdolgozat

tunne <tunne t'unde tunne[t -, tunne[te t'unde[id 06 s>
1. (aisting) érzet, érzés ♦ külmatunne a hideg érzete; näljatunne éhségérzet; valutunne fájdalomérzet
2. (tundmus, emotsionaalne seisund) érzés, érzelem, érzet ♦ ülev tunne felemelő érzés; õrnad tunded gyengéd érzelmek; hirmutunne félelemérzés; häbitunne szégyenérzés; rahvustunne nemzeti érzés; süütunne bűntudat; turvatunne biztonságérzet; tänutunne hála (érzése); vastutustunne felelősségérzés; õnnetunne boldogságérzés; sa haavad mu tundeid megbántasz; oma tundeid ohjeldama v talitsema v valitsema v tagasi hoidma uralkodik az érzelmein; andis oma tunnetele voli leplezi az érzelmeit
3. (vaist, aim) érzés ♦ tal oli tunne, et ta on selles majas juba olnud az az érzése volt, hogy már járt ebben a házban
■LS: tunde+ ♦ tundeavaldus érzelemnyilvánítás; tundeelu érzelmi élet; tundeinimene érzelmi ember; tundeküllane érzelemgazdag; tundekülm rideg; tundelaeng piltl érzelmi töltés; tundeliigutus indulat, elérzékenyülés; tundemaailm érzelemvilág; tundepalang, tundepuhang érzelemkitörés; tundepurse érzelemkitörés; tunderikas érzelemdús; tundeseisund érzelmi állapot; tundevaene érzelemszegény; tundeväljendus érzelemkifejezés

tõrjuma <t'õrju[ma t'õrju[da tõrju[b tõrju[tud 28 v>
1. (eemale, kaugemale, kõrvale, tagasi, ära ajama, peletama) elhárít, visszaver, kivéd ♦ tõrjus mõõgatorke osavalt ügyesen hárította el a tőr szúrását; rünnakut tõrjuma visszaveri a támadást; väravavaht tõrjub pealelöögi a kapus kivédi a lövést
2. (kedagi v midagi hävitama) irt ♦ umbrohtu tõrjuma gyomot irt
3. (mitte nõustuma, vastu olema, ära ütlema, tagasi lükkama v ajama) visszautasít, elutasít ♦ minister tõrjub süüdistusi a miniszter visszautasítja a vádakat

tõukuma <t'õuku[ma t'õuku[da t'õuku[b t'õuku[tud 27 v> (tagasi põrkama, eemalduma) taszít

tühjalt <tühjalt adv>
1. (seest tühjana) üresen ♦ tühjalt seisev maja üresen álló ház; tühjalt müüdavad jumestuskarbid üresen árusított sminktáskák
2. (midagi, kedagi kaasa toomata, võtmata v andmata, saagita) üres kézzel ♦ ta tuli poest tühjalt tagasi üres kézzel jött vissza a boltból
3. (niisama, asjata, kasutult, tulemuseta, edutult, tööd tegemata) üresen ♦ rattad käivad tühjalt ringi a kerekek üresen forognak

valitsus <valitsus valitsuse valitsus[t valitsus[se, valitsus[te valitsus/i 11 s>
1. (täidesaatva riigivõimu kõrgeim organ) kormány ♦ ainuvalitsus egyeduralom; ajutine valitsus ideiglenes kormány; föderaalvalitsus szövetségi kormány; koalitsioonivalitsus koalíciós kormány; nukuvalitsus bábkormány; vähemusvalitsus kisebbségi kormány; valitsuse juht kormányfő; valitsuse koosseis a kormány összetétele; valitsus astub tagasi a kormány lemond; valitsust moodustama kormányt alakít; valitsust kukutama megdönti a kormányt
2. (haldusorgan) kormányzat ♦ linnavalitsus a város önkormányzata
■LS: valitsus+ ♦ valitsusaeg kormányzati ciklus; valitsusasutus kormányszerv; valitsusjuht kormányfő; valitsuskoalitsioon pol kormánykoalíció; valitsuskriis pol kormányválság; valitsusorgan kormányzat; valitsuspartei kormánypárt; valitsusprogramm kormányprogram; valitsusringkonnad kormánykörök; valitsusvorm kormányforma; valitsusväline nem kormányzati

vana <vana vana vana -, vana[de vana[sid_&_van/u 17 adj, s>
1. adj (kaua elanud, pika eaga) öreg, vén, idős ♦ vana inimene öreg ember; vana koer öreg kutya; vanem vend bátya; vanul päevil, vanas eas idős korában; vanaks jääma megöregszik; eks/ka vana hobune tahab/sööb kaeru vén kecske is megnyalja a sót; öreg ember nem vén ember
2. adj (ammu tekkinud v olemas, kaua kestnud) régi ♦ vana linn régi város; vana käsikiri régi kézirat; vana kirik régi templom; mu vana sõber a régi barátom; vana kombe kohaselt ősi szokás szerint; vanu haavu lahti rebima/kiskuma felszaggatja/feltépi a régi sebeket
3. adj (kulunud) ócska ♦ vanad kingad ócska cipő
4. adj (kunagine, endine, mitte praegune) öreg, ó ♦ vanad keeled ókori nyelvek; vanad kreeklased az ókori görögök; Vana Maailm Óvilág; Vana Testament relig Ószövetség; vana kartul öreg krumpli; vana kala öreg motoros; vana aasta óév; kõik kulgeb vanades rööbastes minden a régi kerékvágásban halad; vanadesse rööbastesse tagasi minema (vissza) a régi kerékvágásba zökken; ikka seesama vana lugu! mindig a régi nóta!
5. adj (kellegi kohta: kauaaegne, ammuaegne, ammune) régi ♦ oleme vanad sõbrad régi barátok vagyunk
6. adj hlv (inimese kohta: igavene, kuradi[ma]) vén ♦ sa vana rebane te vén róka; sa vana nõid te vén boszorkány
7. adj (kahaneva kuufaasi kirjeldamisel) régi ♦ vana kuu a régi hold
8. s (vana inimene, ülemus) az öreg
9. s (pl) (vanemad) az öregek
■LS: vana+ ♦ vanaaeg aj ókor; vanaeit öregasszony, anyóka; vanahärra öregúr; vanajumal Úristen; vanakreeka ógörög; vanakurat ördög; vanalell nagybácsi; vanametall fémhulladék; vanamutt vénasszony, öregasszony; vanaonu nagybácsi; vanapagan ördög; vanaperemees idős gazda; vanaperenaine idős gazdasszony; vanapoiss agglegény; vanarahvas a régiek; vanaraud fémhulladék, ócskavas; vanaslaavi ószláv; vanatüdruk vénlány; vanavanaema dédanya; vanavanaisa dédapa; vanavara régiségek; vanaätt vénember