[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

ajama <aja[ma aja[da aja[b 'ae[tud 27 v>
1. (mingis suunas liikuma panema, midagi tegema sundima) hajt, űz ♦ taga ajama üldöz; välja ajama kihajt, kikerget; laiali ajama szétkerget; segi ajama összezavar; niiti nõela taha ajama befűzi a cérnát a tűbe
2. (riietuseset selga panema v seljast võtma) felvesz, levesz
3. (end v oma kehaosa mingisse asendisse viima) ♦ end istuli v istukile ajama felül; püsti ajama felállít; end püsti ajama feláll; selga sirgu ajama kiegyenesíti a derekát
4. (füsioloogilist protsessi, psüühilist seisundit, tundmust esile kutsuma) ♦ vihale ajama dühít, mérgesít, haragít, felhergel, feldühít, dühösít; nina püsti ajama fenn/magasan hordja az orrát; kellelegi puru silma ajama port hint vkinek a szemébe
5. (mingisse seisundisse viima, mingisuguseks tegema) ♦ rauda tuliseks ajama izzítja a vasat; plaane nurja v segi ajama elrontja a terveket
6. (kätte saada püüdes järgnema) űz
7. (rääkima, kõnelema) ♦ juttu ajama beszélget, elbeszélget, dumál
8. (kiiresti sõitma v minema) hajt
9. (korraldama, õiendama) intéz ♦ asju ajama ügyet intéz
10. (mingit käitumisliini järgima, midagi taotlema) ♦ midagi kellegi teise kraesse ajama más nyakába varr/sóz vmit
11. (sihti v käiku rajama) ♦ vagusid ajama barázdát húz
12. (destilleerima, utma) főz ♦ puskarit ajama pálinkát főz
13. (habeme v juuste kohta) ♦ habet ajama borotvál, borotválkozik

ette <'ette adv, postp> vt ka ees, eest
1. postp (ettepoole) elé, előre ♦ istuda peegli ette leül a tükör elé; udus ei näe enda ette a ködben az orráig sem lát; kardinaid ette tõmbama behúzza a függönyt; kohtu ette sattuma bíróság elé kerül
2. adv előre, elébe, elő ♦ ette sirutama előretart, előrenyújt; ette valmistama előkészít; ette kuulutama megjósol; ette tänama előre megköszön; ette heitma szemre hány; ette kujutama elképzel; ette lugema felolvas; ette nägema előre lát; ette tulema előfordul; bussis ette istuma előre ül a buszon; vaatas ette ja taha előre és hátra nézett; tuleb tuttav ette ismerősnek tűnik; hobuseid ette panema befogja a lovakat

hallitama <hallita[ma hallita[da hallita[b hallita[tud 27 v>
1. penészedik, penészesedik, megpenészedik ♦ seinad hallitasid penészedtek a falak; leib on sahvris hallitama läinud megpenészedett a kenyér a kamrában; moos on hallitanud a lekvár megpenészedett; hallitanud vorst megpenészedett kolbász
2. piltl (inimese kohta) penészedik; (esemete kohta) penészedik ♦ ta ei taha provintsis hallitada nem akar vidéken penészedni; käsikirjad jäid riiulitele hallitama kéziratok a polcokon penészedtek

heitma <h'eit[ma h'eit[a heida[b heide[tud, h'eit[is h'eit[ke 34 v>
1. (viskama, paiskama) belefekszik, vet, rávet, megdob, levág, lehajít, hány, hajít, hajigál, elvet, dob, bevet; (hooga viskama) dob, hajít; (sisse, taha) bedob, behajít, hátradob; (välja) kidob, kihajít; (peale) rádob; (pealt) ledob; (laiali) széjjeldob, szétdob; (üles) feldob ♦ ketast heitma sport diszkoszt vet; vasarat heitma sport kalapácsot vet; ankrut heitma horgonyt vet, horgonyt vet ki; pilku heitma {kellele-millele} pillantást vet; kellelegi/millelegi pilku/silma heitma szemet vet vkire/vmire; ta heitis rätiku õlgadele vállára dobta a kendőt; heitsin portfelli lauale az asztalra dobtam az akatatáskát; heida see mõte peast verd ki ezt a gondolatot a fejedből; heitis ühe jala üle teise keresztbe tette a lábát; heitis pea kuklasse v selga hátravetette a fejét; küünal heidab nõrka valgust gyenge fényt vet a gyertya; puud heitsid pikki varje a fák hosszú árnyékot vetettek; heitsin mantli seljast ledobtam magamról a kabátot; heitis endalt teki ledobtam magamról a takarót; puud heitsid endalt lehed a fák lehullatták leveleiket; armastab nalja heita szeret viccelődni; kellelegi kinnast heitma kesztyűt dob vkinek (az arcába / a lába elé); hinge heitma kiadja a lelkét/páráját; kileheli a lelkét; (keegi) heidab hinge, (keegi) on hinge heitmas az utolsókat rúgja; liisk on langenud/heidetud a kocka el van vetve
2. (mingisse asendisse laskuma) ♦ pikali heitma lefekszik, lepihen, leheveredik; magama heitma elpihen, elteszi magát holnapra/másnapra, lenyugszik, lefekszik; heida pikali ja puhka feküdj le és pihenj
3. (kellegagi liituma, seltsima) ♦ abiellu heitma házasságot köt

hind <h'ind hinna h'inda h'inda, h'inda[de h'inda[sid_&_h'ind/u 22 s> ár, ellenérték ♦ soodne hind jutányos ár; hulgihind nagykereskedői ár; jaehind bolti ár, fogyasztói ár; kokkuleppehind egyezményes ár; kokkuostuhind felvásárlási ár; maailmaturuhind világpiaci ár; omahind önköltségi ár; sõiduhind menetdíj; turuhind piaci ár; pileti hind jegyár; hindade tõstmine áremelés; elu hinnaga élete árán; hinnalt jõukohane megfizethető; need vaasid on ühe ja sama hinnaga v ühessamas hinnas ezek a vázák ugyanannyiba kerülnek; hinnad kerkivad emelkednek az árak; hinnad kõiguvad ingadoznak az árak; hinnad langevad csökkennek az árak, zuhannak az árak, esnek az árak; hinda alandama csökkenti az árat; hinda alla laskma enged az árból; hinda tõstma árat emel; hinda kõrgele ajama felsrófolja az árát; hinda alla lööma leveri az árat; hinda määrama felértékel; hinda üles kruvima felveri az árat; ostsin maja odava hinnaga potom áron vettem a házat; oleme hinnas kokku leppinud megegyeztünk az árban; maksin oma eksimuse eest kallist hinda drágán megfizettem a hibámért; igal minutil on kulla hind minden perc drága; ma ei taha seda mitte mingi hinna eest se testem, se lelkem nem kívánja; mitte mingi hinna eest, ei ilmaski a világért sem // a világ minden kincséért sem
■LS: hinna+ ♦ hinnaamet árhivatal; hinnakujundus maj árképzés; hinnakäärid maj árolló; hinnalangus árcsökkenés, áresés; hinnalipik árcédula; hinnapoliitika maj árpolitika; hinnatõus áremelés, áremelkedés; hinnavahe árkülönbség

horisont <horis'ont horisondi horis'onti horis'onti, horis'onti[de horis'onti[sid_&_horis'ont/e 22 s> (vaatepiir, silmapiir); geol, põll (kivimi-, mullakiht); hüdr (tase) horizont, látóhatár, látókör, szemhatár ♦ põhjaveehorisont geol víztartó réteg; laev kadus horisondi taha a hajó eltűnt a horizont mögött; päike on horisondil a Nap a horizonton van

höör <h'öör hööri h'ööri h'ööri, h'ööri[de h'ööri[sid_&_h'öör/e 22 s> sport forgás ♦ höör ette forgás előre; höör taha forgás hátra

ilma <ilma adv, prep [abess]>
1. prep [abess] anélkül, nélkül, kívül ♦ ilma mütsita sapka nélkül; ilma rahata pénz nélkül; ilma tööta munka nélkül; ilma nähtava põhjuseta látha okok nélkül; minge ilma minuta menjetek nélkülem; lahkus ilma sõna lausumata elment egy szó nélkül
2. adv (tasuta, muidu) ingyen ♦ ilma ei taha ta midagi nem akar semmit ingyen; kas ostsid või anti ilma? vetted, vagy ingyen adták?
3. adv (puudu, ära jäänud) nélkül ♦ mees jäi käest ilma a férfi elvesztette a kezét; mõni joob kohvi suhkruga, teine ilma egyk cukorral iszza a kávét a másik cukor nélkül; rahast ilma olema pénz nélkül van

istuma <'istu[ma 'istu[da istu[b istu[tud 28 v>
1. ül, odaül, leül, beül, leteszi magát; (mõnda aega) üldögél, ücsörög; (teatud aeg v ajani) leül; (lõpuni, teatud ajani) leül; (pikemat aega) ücsörög; (samas kohas, pikemat aega) elüldögél; (istet võtma) helyet foglal; (korraks, veidikeseks) leül egy pillanatra; (kõrvale, juurde) odaül; (mille kallale v taha) nekiül, odaül; (ringina ümber) körülül; (istuma panema) leültet; (lahku, oma kohale istuma panema) átültet, szétültet; (mujale, teisale istuma panema) átül; (juurde, kõrvale istuma panema) mellé ül ♦ tugitoolis istuma a fotelben ül; sadulas istuma nyeregben ül; toolil istuma széken ül; vagunis istuma vasúti kocsiban ül; rõdul istuma az erkélyen ül; laua ääres istuma az asztalnál ül; laua taga istuma asztal mellett ül, az asztalnál ül; ahju juures istuma a kályhánál ül; lõkke ääres istuma a tábortűznél ül; nurgas istuma a sarokban ül; perenaise kõrval istuma a háziasszony mellett ül; süles istuma ölben ül; ülesande kallal istuma ül a feladaton; raamatute taga istuma könyvek mögött ül; istun esimeses pingis az első padban ülök; tugitooli istuma beül a fotelbe; toolile istuma leül a székre; istus rooli taha a volán mögé ült; istusime lõkke äärde a tábortűz mellé ültünk; nad istusid rõdule kiültek az erkélyre; istu minu kõrvale ülj mellém; istuge akna juurde üljön/üljetek az ablak mellé; istusime lõunalauda asztalhoz ültünk; istusin kaks tundi koosolekul két órát ültem az ülésen; istuge koomale üljön/üljenek közelebb, húzódjatok/húzódjanak összébb; istusime seal terve tunni egy óra hosszat ültünk ott; istume veel üljünk még; istuge meie juurde üljenek/üljetek ide hozzánk; lapsed istusid oma kohtadele a gyerekek a helyükre ültek; nad istusid tulele lähemale küzelebb ültek a tűzhöz; palun istuge! foglaljon helyet!, üljön le!; koosoleku lõpuni kohal istuma végigülni az ülést; meid pandi esiritta istuma az első sorba ültettek minket; lauda istuma panema asztalhoz ültet; poiss pandi eraldi pinki istuma külön padba ültették a fiút; istusime õpetaja ümber a tanár körül ülünk; istub tähtsal ametikohal fontos poszton ül; muudkui istu ja oota csak ülj és várj; tüdruk jäeti istuma osztályt ismétel a lány; vangis istuma börtönben ül, rács mögött van, dutyiban ül, lakat alatt van, zacskót ragaszt; mees istus neli aastat vangis a férfi négy évig ült börtönben; selle teo eest võidakse ta mitmeks aastaks istuma panna ezért a tettéért több évre leültethetik; laev istus madalikul megült a zátonyon a hajó; jaht istus sügaval vees a jacht mélyen ült a vízben; kaabu istus viltu peas félre volt csapva a kalap a fején; südamesopis istub hirm piltl félelem ül a szívem csücskében; kaotusvalu istus hinges piltl a veszteség fájdalma ült a lelkemben; kahe tooli vahele istuma két szék között a pad alá esik; nagu nõeltel istuma, nagu tulistel sütel istuma tűkön ül; saeb oksa, millel istub maga alatt vágja a fát
2. (sobiv v meeldiv olema) jól áll, illik, neki való, megy, tetszik ♦ see amet ei istu talle nem neki való ez a munka; mossitamine sulle ei istu nem áll jól neked a duzzogás; mantel istus laitmatult tökéletesen állt a kabát; istub sulle nagu valatult mintha rád öntötték volna; mantel istub talle nagu valatud úgy áll rajta a kabát, mintha ráöntötték volna; kitsad vuntsid talle ei istunud nem illet neki a vékony bajusz; töö ei istu täna nem megy ma a munka; mõne inimesega ei taha jutt kuidagi istuda néhány emberrel sehogysem megy a beszélgetés; mulle see jook ei istu nekem nem tetszik/ízlik ez az ital; see mulle ei istu az nem az én zsánerem

jalg <j'alg jala j'alga j'alga, j'alga[de_&_j'alg/e j'alga[sid_&_j'alg/u 22 s>
1. (inimesel, loomal) láb ♦ parem jalg jobb láb; vasak jalg bal láb; saledad jalad karcsú lábak; peenikesed jalad vékony lábak; pikad jalad hosszú lábak; jämedad jalad tömzsi/vastag lábak; kõverad jalad görbe lábak; väledad jalad gyors lábak; kitsas jalg keskeny láb; lai jalg széles láb; eesjalg, esijalg, esimene jalg mellső láb; labajalg lábfej; lampjalg med lúdtalp; puujalg faláb; tagajalg, tagujalg, tagumine jalg hátsó/hátulsó láb; tugijalg sport támasztó láb; jalad on väsinud fáradtak a lábai; jalad on rangis ó-láb; jalg vääratas {kellel} vki megbotlott; sul on nooremad jalad a te lábad fiatalabb; istub jalg üle põlve keresztbe tett lábbal ül; seisab jalad harkis terpeszállásban áll; matkajad istusid jalgu puhkama a túrázók leültek, hogy pihentessék lábaikat; tulime bussist välja jalgu sirutama leszálltunk a buszról, hogy kinyújtsuk a lábunkat; jalgu pühkima megtörli a lábát; hirm võttis jalad nõrgaks remeg a lábam a félelemtől; nikastas jala megbicsaklott a lábát; väänas jala välja kificamította a lábát; murdis jala eltörte a lábát; jalg pandi lahasse sínba tették a lábát; lonkab ühte jalga egyik lábára sántít; kõlgutab jalgu lóbálja a lábát; trambib jalgu toporzékol; laps siputab jalgu rugdalódzik a gyerek; jalad on pikast istumisest surnud a hosszú üléstől elzsibbadt a lába; poiss astus naela jalga a fiú szögbe lépett; king hõõrub jalga a cipő töri a lábát, töri a cipő a lábát, a cipő dörzsöli a lábát; jalgu kinni panema felveszi a cipőt; jalgu lahti võtma leveszi a cipőt; palja jala otsa panema v torkama felvesz valamit a pucér lábára; saapaid jalga panema [endale] felveszi a csizmát; kingi jalga proovima felpróbálja a cipőt; panin püksid jalga felvettem a nadrágot; tal on kingad jalas cipő van a lábán; ta võttis püksid ja sokid jalast levette a nadrágját és a zokniját; võta saapad jalast vedd le a cizmád; koer hammustas poissi jalast a kutya megharapta fiú lábát; sai jalast haavata megsérült a lába, sebet kapott a lábán; jalale võtt! sõj fegyvert lábhoz!; ta upitas end jalule lábra állt; jalule tõusma talpra áll; aitasin kukkunu jalgadele felsegítettem az elesettet; kedagi jalule/püsti tõstma/aitama talpra állít vkit; haige läks omal jalal autosse a beteg a saját lábán ment az autóhoz; joobnu taarus jalgadel a részeg támolygott; püsisime vaevu jalul alig bírtunk állni a lábunkon; jalalt jalale tammuma egyik lábáról a másikra áll; vale jalga astuma rossz lábbal lép; kuiva jalaga siit läbi ei pääse itt nem jutunk át száraz lábbal; jala peale astuma lábára lép; koer tõmbas saba jalgade vahele a kutya alába közé húzta a farkát, a kutya a behúzta a farkát; tõusis voodist vasaku jalaga bal lábbal kelt fel; valel on lühikesed jalad hamarabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát; kellelegi jalga taha panema gáncsot vet vkinek, keresztbebe tesz vkinek; kedagi käsist-jalust siduma gúzsba köt vkit; lase jalga! hordd el az irhádat!; oldj kereket!; jalga laskma felhúzza/felveszi a nyúlcipőt; keegi on (juba) ühe jalaga hauas fél lábbal (már) a sírban van; (keegi) on poole/ühe jalaga hauas az utolsókat rúgja; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért); jalgadele valu andma szedi a lábát; kahe jalaga maa peal seisma két lábbal áll a földön; jalgu alla võtma lába kel/kél; võtab jalad selga a nyaka közé szedi a lábát; kellegi jalge ees roomama, kellegi ees lömitama porban csúszik vki előtt; pinda jalge alt kaotama elveszti a talajt a lába alól; kukub alati jalgadele mindig talpra esik
2. (kandev osa, alus) láb; (elektronlambil) láb ♦ lambijalg, lambi jalg lámpaláb; liigendjalg tehn csuklós láb; seenejalg, seene jalg tönk, a gomba szára; kõverad tooli jalad görbe széklábak; kolme jalaga laud háromlábú asztal; tšello jalg cselló láb; puurtorni jalg mäend a fúrótorony lába; jõulukuuse jalg karácsonyfa láb; jalaga õmblusmasin lábon álló varrógép
3. (alaosa, jalam) láb ♦ obeliski jalg az obeliszk lába; peatusime Karpaatide jalal megálltunk a Kárpátok lábánál; vili pudeneb jalal kipereg a gabona a lábán
4. (pikkusmõõt) láb ♦ kuus jalga pikk hat láb hosszú
■LS: jala+ ♦ jalahoog sport láblendítés; jalajälg lábnyom, nyomdok, nyom; jalajäri lábzsámoly; jalakönt lábcsonk; jalakümblus med lábfürdő; jalalihased lábizmok; jalalöök rúgás; jalamatt lábtörlő; jalamüdin lábdübörgés; jalanina előláb; jalapaar lábpár; jalapink sámli, zsámoly; jalapäkk ujjpárna; jalatekk lábpokróc; jalatugi lábtámasz, lábtartó; jalavalu lábbántalom; jalavann (1) med lábfürdő; (2) lábfürdő; jalavigastus lábsérülés; jalavõru lábperec
jalg+ ♦ jalgpidur tehn lábfék; jalgõmblusmasin lábbal hajtós varrógép

järele <järele postp, adv> vt ka järel
1. postp [gen] (kelle-mille taha, tahapoole) után
2. postp [gen] (osutab soovitud objektile) érte ♦ tulin oma asjade järele jöttem a dolgaimért
3. postp [gen] (osutab uuritavale objektile, teatavale asjaolule) után ♦ mis sa nuhid minu järele? mit kémkedsz utánam?
4. adv (osutab millegi lõppemisele) ♦ valu andis järele tompult a fájdalom; jäta järele! hagyd abba!, hagyd el!

kallutus <kallutus kallutuse kallutus[t kallutus[se, kallutus[te kallutus/i 11 s> billentés ♦ kallutus ette sport előrehajolás; kallutus taha sport hátrahajolás

kammima <k'ammi[ma k'ammi[da kammi[b kammi[tud 28 v>
1. (kammiga siluma, sugema) fésül, megfésül ♦ juukseid lahku kammima elválasztja a haját; juukseid kammima megfésüli a haját; hobust kammima ló sörényét fésülik; juukseid siledaks kammima simára fésüli a haját; taha kammima / üle pea juukseid kammima hátra fésüli a haját; kammi oma juuksed ära fésülködj; kammimata juuksed fésületlen haj
2. piltl (põhjalikult läbi otsima) átfésül ♦ kogu territooriumi läbi kammima átfésüli az egész területet

kannule <kannule adv, postp> vt ka kannul, kannult
1. postp [gen] (järgnedes v jälitades taha, järele, sabasse) sarkába, nyomába ♦ jõudma kellelegi kannule vkinek a nyomára bukkan
2. adv (taha, järele, sabasse) sarkába

kell <k'ell kella k'ella k'ella, k'ella[de k'ella[sid_&_k'ell/i 22 s>
1. (kõlisti) harang ♦ jalgrattakell bicikli/kerékpár csengő; kirikukell harang; koolikell iskola harangja; tuukrikell mer búvárharang; kella lööma kongatja a harangot; kirikute kellad helisevad v löövad szólnak a harangok
2. (kellahelin) csengő ♦ alarmikell, hädakell, häirekell vészcsengő; tormikell viharcsengő; uksekell (ajtó)csengő; kell heliseb szól a csengő; keegi annab ukse taga kella valaki becsenget; midagi (suure) kella külge panema dobra üt/ver vmit; nagydobra ver vmit; suure kella külge sattuma a világ szájára kerül
3. (ajanäitaja) óra ♦ elektrikell villanyóra; käokell kakukkos óra; kuldkell aranyóra; kvartskell kvarcóra; käekell karóra; lauakell asztali óra; liivakell homokóra; malekell sakkóra; pendelkell ingaóra; taskukell zsebóra; tornikell toronyóra; seinakell falióra; äratuskell ébresztőóra; kella vedru az óra rugója; kella osuti az óra mutatója; kella pendel az óra ingája; kell käib jár az óra; kell tiksub ketyeg az óra; kell seisab v ei käi áll az óra; kell käib ette az óra siet; kell jääb taha, kell on järel késik az óra; kell lõi kaheksa az óra nyolcat ütött; kell on maha käinud az óra lejár; kella üles keerama felhúzza az órát
4. (kellaaeg) óra, idő ♦ mis v [kui]palju kell on? hány óra van?, mennyi az idő?; mis kellani? meddig?; kell on täpselt 3 pontosan három óra van; kell on veerand viis negyed öt van; kell on kolmveerand viis háromnegyed öt van; kell on pool viis fél öt van; kell on viis minutit üle nelja v viie peal négy óra elmúlt öt perccel; kell on viie [minuti] pärast viis öt perc múlva lesz öt; kell üks päeval délután egy órakor; kell neli öösel éjjel négy órakor; kell viis hommikul hajnalban öt órakor; kell läheneb kuuele nemsokára hat lesz; pärast kella kaheksat nyolc óra után; kella seitsme paiku hét óra tájt; kella ühest kaheni egytől kettőig; mis kellast mis kellani on kauplus avatud? mettől meddig van nyitva a bolt?; mis kell see juhtus? hánykor történt az?; kella kolme ja nelja vahel három és négy között; kell on juba palju már késő van; ootan sind juba kella kuuest peale már hat óta várlak
5. (pl) muus (löökpill) harang
■LS: kella+ ♦ kellahelin harangszó, harangzúgás; kellalöök óraütés; kellanupp csengőgomb; kellakapsel óratok; kellaklaas óraüveg; kellamehhanism óraszerkezet; kellaosuti óramutató; kellaparandus órajavítás; kellarihm óraszíj; kellatasku órazseb; kellavedru órarugó

kirves <kirves k'irve kirves[t -, kirves[te k'irve[id 07 s> fejsze, balta ♦ nüri kirves tompa/életlen fejsze; terav kirves éles fejsze; väike kirves szekerce; jääkirves csákány; kivikirves arheol kőbalta; liha[raiumis]kirves, lihunikukirves hentesbárd, tagló; [puu]lõhkumiskirves favágófejsze; puusepakirves bárd; tahumiskirves faragó fejsze; kirvega puid raiuma fát vág fejszével; kirvest teritama v ihuma élesíti a fejszét; kirvest puusse lööma a fejszét belevágja a fába; kirvele vart taha panema a fejszét a nyélre erősíti; ujub nagu kirves úgy úszik, mint a nyeletlen fejsze/balta; kirvega kurge püüdma ágyúval lő verébre
■LS: kirve+ ♦ kirvetera baltafej

kurtma <k'urt[ma k'urt[a kurda[b kurde[tud, k'urt[is k'urt[ke 34 v> (muretsedes rääkima, kaebama) panaszkodik, panaszol, sopánkodik, kesereg; (kaeblema, halama) siránkozik ♦ ta ei kurtnud kunagi soha nem panaszkodott; haige kurdab peavalu a beteg fejfájásra panaszkodik; vanemad kurtsid, et poeg ei taha õppida a szülők panaszkodtak, hogy a fiuk nem akar tanulni

kurvastama <kurvasta[ma kurvasta[da kurvasta[b kurvasta[tud 27 v>
1. (kurvaks tegema) szomorít, megszomorít, elszomorít, elbúsít ♦ ära kurvasta mu südant ne szomorítsd meg a szívemet; ma ei taha sind kurvastada, aga ma pean sulle selle ära rääkima nem akarlak elszomorítani, de meg kell mondanom
2. (kurb olema) szomorkodik, búsul ♦ ära kurvasta! ne búsulj!

kõrv <k'õrv kõrva k'õrva k'õrva, k'õrva[de k'õrva[sid_&_k'õrv/u 22 s>
1. (kuulmiselund) fül ♦ peast eemale hoidvad kõrvad elálló fül; keskkõrv anat középfül; sisekõrv anat belsőfül; väliskõrv anat külsőfül; kõrv valutab féj a füle; kõrv jookseb mäda, kõrvast tuleb mäda folyik a füle; ta on ühest kõrvast kurt fél fülére süket, egyik fülére megsüketült; kõrvad lähevad lukku bedugul a füle; kõrvu teritama hegyezi a fülét; kellelegi kõrva sosistama vkinek a fülébe súg; andma kellelegi mööda kõrvu ad vkinek egy fülest; ta ei usu oma kõrvu nem hisz a fülének; olen üks suur kõrv csupa fül vagyok; kõrvust mööda laskma elengedi a füle mellett; poole kõrvaga kuulma fél füllel hallgat; kõrva taha panema eszébe vés; kõrvus kohiseb zúg a füle; ka seintel on kõrvad piltl a falnak is füle van; kõrvu pea alla panema kõnek fűbe harap, leteszi a kanalat; ühest kõrvast sisse, teisest välja az egyik fülén be(megy), a másikon ki; kellessegi kõrvuni armunud (olema) fülig szerelmes vkibe; kõrvuni punastama füle tövéig elpirul; kurtidele kõrvadele rääkima (hiába) koptatja a száját/nyelvét, süket fülekre talál; miski riivas ta kõrva megüti vmi a fülét; kellelegi kärbest kõrva panema bolhát ültet vkinek a fülébe; kõrvuni võlgadesse sattuma fülig eladósodik
2. (kuulmine) fül ♦ tal on hea[d] terav[ad] kõrv[ad] jó füle van
3. (sang, käepide) fül ♦ kruusi kõrv a bögre füle
4. (peakatte osa) fül, fülvédő ♦ mütsi kõrvad a sapka füle
■LS: kõrva+ ♦ kõrvaarst fülorvos; kõrvahaigus fülbetegség; kõrvalest anat fülkagyló; kõrvamärk põll füljelző; kõrvanibu anat fülcimpa; kõrvapõletik med fülgyulladás; kõrvatilgad fülcsepp; kõrvat[r]opp füldugó; kõrvavaik füsiol fülzsír

looja2 <l'ooja adv> vt ka loojas (taevakehade kohta: silmapiiri taha) ♦ päike läks looja lehanyatlott a nap

lukustama <lukusta[ma lukusta[da lukusta[b lukusta[tud 27 v> (lukku v luku taha panema) lelakatol, kulcsra zár vmit

naerma <n'aer[ma n'aer[da naera[b n'aer[dud, n'aer[is n'aer[ge 33 v>
1. kacag, nevet, mulat, mosolyog; (hakkama) felnevet; (vaikselt, itsitades) kuncog; (kõvasti, müristades) vihog; (laginal, lõkerdades) kacag; (ajama, panema) nevettet ♦ kaasakiskuvalt naerma magával ragadóan nevet; naerab heameelest nevet örömében; naersime pisarateni v nii et silmad märjad v nii et vesi silmas kicsordult a könnyünk a nevetéstől; mis siin naerda on? mi olyan nevetséges?; kes pärast naerab, naerab paremini (a) végén csattan az ostor; az nevet igazán, aki utoljára nevet; pihku naerma markába nevet; kellelegi näkku naerma vkinek a szeme közé nevet
2. (pilkama, naeruks panema) kinevet ♦ keegi ei taha, et tema üle v teda naerdaks senki sem akarja, hogy kinevessék; ära naera teise äpardust ne nevess mások kudarcán

naljalt <naljalt adv> (hrl eitavas lauses) (mitte niisama lihtsalt, peaaegu mitte keegi v mitte kunagi, vaevalt küll) aligha, nehézségekkel, nem egykönnyen, jókedvéből ♦ bussid on nii täis, et naljalt peale ei saa a buszok annyira tele vannak, hogy alig lehet felszállni; see on niisugune töö, mida naljalt keegi ei taha teha ez olyan munka, amit csak úgy jókedvéből senki nem csinál; kannatlik inimene naljalt ei vihastu a türelmes ember nem lesz könnyen dühös; koer naljalt jänest kätte ei saa a kutya nem kapja el a nyulat egykönnyen; tema juba naljalt järele ei anna ő már olyan könnyen nem enged; ega ta minu juttu naljalt usu aligha hiszi el amit mondok; naljalt sa siit ojast kala saad ebből a patakból aligha fogsz halat

niikaua <+kaua adv>, ka nii kaua (seni, nii kaua) addig ♦ lehvitas niikaua v nii kaua, kuni auto kadus metsatuka taha addig integetett, míg az autó eltűnt a liget mögött; tee tuli pliidi alla, ma koorin niikaua kartulid ära gyújts be a kályhába, addig én meghámozom a burgonyát

niivõrd <+v'õrd adv> (sel määral, sedavõrd) úgy, ennyire, annyira ♦ ei taha sellest enam kuuldagi, niivõrd ära on tüüdanud hallani sem akarok már erről, annyira elegem van már blőle; ma pole veel ühegi eksami eel niivõrd pabistanud kui täna még egyetlen vizsga előtt sem izgultam ennyire, mint ma; niivõrd tihe udu, et üldse ei näe annyira sűrű a köd, hogy egyáltalán nem lehet látni

nukk1 <n'ukk nuka n'ukka n'ukka, n'ukka[de n'ukka[sid_&_n'ukk/i 22 s> kõnek (nurk) sarok ♦ mehed läksid nuka taha a férfiak elmentek a sarok mögé; piilub nuka tagant a sarok mögé les

nurk <n'urk nurga n'urka n'urka, n'urka[de n'urka[sid_&_n'urk/i 22 s>
1. mat szöglet, szög, sarok ♦ kõrvunurgad szomszédos szögek; lähenemisnurk piltl szemszög, szempont; nürinurk tompaszög; sirgnurk egyenesszög; sisenurk belső szög; teravnurk ferdeszög, hegyesszög; tippnurgad csúcsszögek; tipunurk csúcsszög; täisnurk derékszög; vaatenurk piltl szemszög; nurga tipp ja haarad a szög csúcsa és szárai; kedagi nurka suruma beszorít vkit a sarokba; sarokba szorít vkit
2. (esemel, ehitisel vm objektil) sarok ♦ silmanurk a szeme sarka; suunurk a szája szöglete/sarka; kirjutas nime lehe ülemisele nurgale a nevét a lap felső sarkába írta; ajalehekioskeid on igal nurgal v iga nurga peal újságos bódé van minden sarkon; saadan sind järgmise nurgani elkísérlek a következő sarokig; auto keeras nurga taha az autó befordult a sarkon; istub tooli nurgale a szék sarkára ült; hüppas järsku nurga tagant välja hirtelen kiugrott a sarok mögül; poiss pandi [karistuseks] nurka [seisma] sarokba állították a fiút; istub nurgas a sarokban ül; saame postkontori nurgal kokku találkozzunk a posta sarkán; räägib ümber nurga piltl kerülgeti a forró kását
3. (koht majas, tuba v selle osa) zug, sarok, szöglet; (nurgatagune, sopp) zug; (mingiks otstarbeks määratud ja sisustatud) sarok ♦ koduloonurk helytörténeti sarok; lastenurk gyereksarok; olen kodus kõik nurgad läbi otsinud már minden sarkot átkutattam otton; õpilasel peaks olema vähemalt mingi omaette nurk a diáknak kell, hogy legyen egy saját zuga; hinge kõige salajasemas nurgas püsib lootusesäde lelkem legtitkosabb zugában még él a remény
nurk+ ♦ nurklaud ácsderékszög; nurkraud tehn, ehit sarokvas; nurksulud szögletes zárójel

nõel <n'õel nõela n'õela n'õela, nõel[te_&_n'õela[de n'õela[sid_&_n'õel/u 23_&_22? s>
1. (vahend õmblemiseks) tű; (väiksem) tű; (kinnitamiseks, ka ehtena) hajtű, dísztű ♦ ehisnõel, ilunõel dísztű; juuksenõel hajtű; kingsepanõel suszter tű; kübaranõel kalaptű; ravinõel med gyógytű; rinnanõel bross(tű), melltű, kitűző, dísztű; süstlanõel, süstla nõel med fecskendő tű, injekciós tű; õmblusmasinanõel varrógéptű; õmblusnõel varrótű; torkas nõelaga sõrme megszúrta a tűvel az ujját; pani niidi nõela taha befűzte a cérnát a tűbe; pistis juuksekrunni nõeltega kinni hajtűvel megtűzte a kontyát; otsi kui nõela heinakuhjast piltl tűt keres a szénakazalban; otsima nagu nõela heinakuhjast tűvé tesz vmit; istub v on just nagu nõelte otsas v nõelte peal v nõeltel piltl tűkön ül; isegi nõela kukkumist võinuks kuulda még a légy zúgását is meg lehetett hallani; nagu nõela silmast tulnud mintha skatulyából húzták volna ki
2. kõnek (magnetnõel) mágnestű; (putuka astel) fullánk; (okas, oga) tüske, tövis ♦ siili teravad nõelad a sün hegyes tüskéi; mesilase nõel a méh fullánkja
■LS: nõel+ ♦ nõeljää tűjég; nõellaager tehn tűcsapágy; nõeltehnika v nõelkudumine tűkötés
nõela+ ♦ nõelahoidja tűtartó; nõelapadi tűpárna; nõelapea (1) (õmblusnõela-) a tű foka; (2) (nööpnõela-) gombostűfej; nõelatorge tűszúrás

ohelik <ohel'ik oheliku ohel'ikku ohel'ikku, ohelik/e_&_ohel'ikku[de ohel'ikk/e_&_ohel'ikku[sid 25 s>
1. (nöörijupp) kötéldarab; (köidik) pányva, béklyó ♦ perenaisel oli lehm ohelikuga järel a gazdasszony kötélen vezette a tehenet; käed olid ohelikuga selja taha seotud hátrakötötték a kezét
2. piltl (laiskvorst) lustaság ♦ isa kõrval oli poeg igavene ohelik az apja mellett a fiú egy lustaság

põlema <põle[ma põle[da põle[b põle[tud 27 v>
1. ég, tüzel, pörkölődik, lángol, elég; (põlema panema) meggyújt; (leegiga põlema) lángra lobban; (põlema minema, süttima) meggyullad; (maha, ära põlema) leég, elég ♦ tuli põleb a tűz ég; maja põles maha leégett a ház; fotod põlesid ära elégtek a fotók; tuhaks põlema porrá ég; raudahi ei taha põlema minna nem akar égni ez a vaskályha; ahi põleb ég a kályha; varga peas põleb müts piltl akinek vaj van a fején, ne menjen a napra
2. (valgust andma, [elektri]tuledes särama) ég, világít ♦ laual põleb lamp a lámpa ég az asztalon; küünal põleb ég a gyertya; jätab tule põlema égve hagyja a lámpát; panen kohe tule põlema mindjárt csinálok egy kis fényt
3. (keemiliste nähtuste kohta) lebomlik ♦ alkohol põleb maksas az alkohol a májban bomlik le
4. (kõrbema) megég; (söestuma, tugevasti päevituma) leég ♦ leib põles ahjus ära a kenyér megégett a kemencében; nahk põleb päikse käes ära a bőr leég a napon
5. piltl (eredates [punastes, kollastes] värvitoonides paistma, helendama, särama) ég ♦ läänetaevas põleb loojuva päikese kullas a lenyugvó nap fényében ég a látóhatár
6. piltl (tugevast tundest haaratuse kohta, kirglikult midagi teha tahtma) ég ♦ põleb soovist ég a vágytól; põleb kannatamatusest ég a türelmetlenségtől; läks vihast põlema égett benne a harag
■LS: põlemis+ ♦ põlemisgaas tehn égési gázok; põlemisjääk elégetés utáni maradék; põlemisprodukt, põlemissaadus égéstermék

rada <rada raja rada -, rada[de rada[sid_&_rad/u 18 s>
1. (kitsas tee, teerada) út, ösvény, vágány, útvonal, pálya, sáv ♦ metsarada erdei ösvény; sõidurada sáv, forgalmi sáv; vöötrada zebra; ülekäigurada felüljáró; jalakäijate rada gyalogút
2. piltl (tee elus, tegevuses jne) út, meder ♦ rännurajad vándorutak; igaüks käib oma rada mindenki a maga útját járja; elu kulgeb oma harilikku rada az élet folyik a maga hétkőznapi medrében; asjad lähevad oma rada a dolgok mennek a maguk útján
3. (võistlusteks v treeninguteks) pálya ♦ matkarada turistaút; murdmaarada sífutópálya; slaalomirada szlalompálya; suusarada sípálya; võistlusrada versenypálya; kuue rajaga ujula hatpályás úszómedence; jooksjad asusid rajale a futók a pályára léptek
4. (lennuväljal stardiks ja maandumiseks) futópálya ♦ stardirada felszállópálya, kifutópálya; lennuk veeres rajale a repülőgép a kifutópályára gurult
5. (jäljerada, mille liikuja enda taha jätab) nyomvonal ♦ jäljerada nyomvonal; lumel oli näha loomajälgede radu a havon állatok nyomvonalát lehetett látni
■LS: raja+ ♦ rajakate pályaburkolat; rajaleidja nyomkereső; rajavahetus sávváltás

rahu1 <rahu rahu rahu -, rahu[de rahu[sid 17 s; rahu adv>
1. (riikide vahekord, kus kumbki riik ei rakenda teise suhtes vägivalda) béke ♦ rahu kestis 30 aastat a béke 30 évig tartott; see juhtus rahu ajal békeidőben történt
2. (rahusõlmimine, rahutegemine) békekötés; (rahuleping) békeszerződés ♦ relvarahu fegyverszünet, tűzszünet; vaherahu ideiglenes béke(kötés); rahu sobitama békét közvetít
3. (rahulikkus, meelerahu, vaenu puudumine, leplikkus) nyugalom, béke(sség), nyugodtság, nyugodalom, nyugta, csend ♦ perekondlik rahu családi béke; rahu naabrite vahel békesség a szomszédok között; elame rahus, kellegagi tülitsemata békességben élünk, senkivel sem veszekszünk; ta ei saa enne rahu, kui ... nem nyugszik meg, mielőtt...; minu hinges valitses rahu lelkemben nyugalom lakozott; rahu, ainult rahu! csak szép nyugodtan!
4. (rahulik ümbrus, häirimata olukord) béke, nyugalom; (hüvastijätusoovides elavale v surnule) béke; (vaikus) csend ♦ igavene rahu örök béke; hambavalu ei anna rahu a fogfájás nem hagy nyugton; ma ei taha su rahu rikkuda! nem akarom megzavarni a nyugalmadat; puhka rahus, kallis isa! nyugodj békében, édesapám!; rahu tema põrmule! béke poraira!
5. kõnek (rahulikult, paigal, rahule, tülitamata) nyugodtan, nyugton, békében ♦ ole nüüd natuke rahu! maradj nyugton egy kicsit; jäta mind rahu! hagyj békén
■LS: rahu+ ♦ rahuaeg békeidő; rahuettepanek békejobb, békejavaslat; rahuingel békeangyal; rahukohtunik békebíró; rahukonverents békekonferencia; rahumeelsus békesség; rahuolek elégedettség; rahupoliitika békepolitika; rahupreemia békedíj; rahurikkuja békeszegő, rendzavaró, rendbontó; rahurikkumine békeszegés, rendbontás; rahuvõitleja békeharcos; rahuvõitlus békeharc

salto <salto salto salto[t -, salto[de salto[sid 16 s> sport (akrobaatiline hüpe) szaltó ♦ salto taha hátra szaltó; salto ette paigalt előre szaltó helyből; saltot viskama/tegema szaltózik

seisma <s'eis[ma s'eis[ta seisa[b s'eis[tud, s'eis[is s'eis[ke 32 v> áll ♦ töö seisab áll a munka; rong seisab jaamas a vonat az állomáson áll; kell seisab áll az óra; ümbrikul seisis tundmatu nimi ismeretlen név állt a borítékon; uks ei taha kinni seista ajtó nem csukódik; vastu seisma ellenáll; seisma jääma megáll; seisma tõusma feláll; autot seisma panema megállít autót; verejooksu seisma panema elállít vérzést; seisa siin ja oota! állj ide és várj!; järjekorras seisma sorban áll; tühjalt seisma üresen áll; laske taignal seista állni hagyjuk a tésztát; Euroopa seisab teeahkmel Európa válaszútnál áll; kahe jalaga maa peal seisma két lábbal áll a földön; kellegi/millegi eest seisma kiáll vki/vmi mellett; pea peal seisma fején áll; varvastel seisma lábujjhegyen áll; mäng seisab akadozik a játék; kuristiku serval seisma az örvény szélén áll; seisab nagu/kui hunnik õnnetust (úgy) áll, mint a szamár a hegyen

seljataha <+taha adv>, ka selja taha (ajaliselt, ruumiliselt) hátra, a háta mögé ♦ olen mineviku seljataha jätnud végeztem a múlttal; küla jäi meie selja taha falu elmaradt mögöttünk; peidab käed selja taha háta mögé rejti a kezét

silmapiir <+p'iir piiri p'iiri p'iiri, p'iiri[de p'iiri[sid_&_p'iir/e 22 s> (horisont, vaatepiir, vaateväli) látóhatár, láthatár, horizont ♦ päike vajub silmapiiri taha a nap a horizont mögé süllyed; silmapiirile on ilmunud uus austaja egy új udvarló tűnt fel a láthatáron

sodi <sodi sodi sodi -, sodi[de sodi[sid 17 s>
1. (saast) kosz; (rämps, praht) szenny, szemét ♦ põrand on sodi täis a padló koszos; mis sodi su taskutes küll on! milyen piszkosak a zsebeid!; ei taha igasugust sodi lugeda nem akarok mindenféle szemetet olvasni
2. (püdel mass, löga, lödi) latyak, locs-pocs
3. (ainsuse nominatiivis ja translatiivis adverbilaadselt: puru[ks], katki, löma[ks]) ♦ kartulid keesid sodiks a krumpli teljesen szétfőtt; sa sõitsid mu auto sodiks ízzé-porrá törted a kocsimat

sundima <s'undi[ma s'undi[da sunni[b sunni[tud 28 v> (kedagi kuhugi, mingisse olukorda v tegevusse käsutama v saatma, midagi sunniviisiliselt teha laskma, millelegi vältimatuks põhjuseks olema) kényszerít ♦ tööle sundima munkára kényszerít; kedagi maksma sundima fizetésre kényszerít vkit; kedagi läbirääkimiste laua taha sundima tárgyalóasztalhoz kényszerít vkit; sõdureid sunnitakse lepingule alla kirjutama a katonákat szerződés aláírására kényszerítik

sügavus <sügavus sügavuse sügavus[t sügavus[se, sügavus[te sügavus/i 11 s>
1. (ulatus pealispinnast allapoole, äärealast taha- v sissepoole) mélység ♦ kaevu sügavus a kút mélysége; külmumissügavus fagyásmélység; sügavuselt kolmas järv a harmadik legmélyebb tó; Balatoni järve keskmine sügavus A Balaton átlagos mélysége
2. (sügaval, taga- v seespool oleva ala kohta) mélység ♦ meresügavus a tenger mélysége; Arktika sügavuses Az Északi-sark mélyén
3. piltl mélység ♦ tunnete sügavus az érzések mélysége

taga <taga adv; postp [gen]> vt ka taha, tagant
1. adv (tagapool, tagaosas) hátul, -n túl; (ajaliselt: seljataga, möödas) hátul ♦ sellel autol on mootor taga ennek az autónak hátul van a motorja
2. adv kõnek (järjest, üha) egyre ♦ taga külmemaks läheb kint egyre hidegebb
3. postp [gen] (tagapool) mögött ♦ ta istub minu taga mögöttem ül; maja taga a ház mögött; elab raja taga a határon túl lakik; ta istub trellide taga rács mögött van
4. postp [gen] (viitab esemele, mille kallal ollakse tegevuses, nähtusele, mille varjus miski v keegi on, takistavale põhjusele, osutab, et miski v keegi on kelle-mille poolt toetatud) mögött ♦ istusin päev läbi raamatute taga egész nap a könyvek fölött ültem; teadis, et tema taga on rahvas tudta, hogy mögötte áll a nép; arvude taga on inimesed a számok mögött emberek vannak; uue hoone ehitamine seisab raha taga az új épület építése pénzhiány miatt áll
■LS: taga+ ♦ tagaaju hátsó agy; tagaiste hátsó ülés; tagakülg hátoldal, hátlap; tagapink hátsó pad; tagaratas hátsó kerék; tagarida leghátulsó sor; tagatrepp hátsó lépcső; tagatuba hátsó szoba; tagatuli (1) farlámpa; (2) hátsó lámpa; tagauks hátsó ajtó; tagavokaal mély magánhangzó; tagavärav hátsó kapu

tagant <tagant adv; postp [gen]> vt ka taga, taha
1. adv (tagaküljelt, tagaotsast) hátulról ♦ keegi lähenes mulle selja tagant valaki hátulról közeledett hozzám; tuul puhus tagant hátulról fújt a szél; tema oli tagant esimene nlj ő volt hátulról az első
2. postp [gen] mögül ♦ piilub kardina tagant a függöny mögül kikandikál; mu selja tagant kostus hüüe a hátam mögül kiáltás hallatszott; kuu puges pilvede vahelt välja a hold előbújt a felhők mögül
3. postp [gen] (teatud vahemaa kauguselt) vmin túlról ♦ nad on tulnud ookeani tagant az oceánon túlról jöttek; kauge maa tagant messzi földről; haua tagant piltl a síron túlról
4. postp [gen] (viitab vahemikule, mille järel miski kordub) -nként, -nta/-nte ♦ olümpiamängud toimuvad iga nelja aasta tagant az olimpiai játékokat négyévente rendezik meg; iga kolme tunni tagant három óránként
5. postp [gen] (viitab isikutele, kellelt tema teadmata midagi omastatakse) -tól/-től ♦ kelle tagant sa selle pliiatsi näppasid? kitől loptad el azt a ceruzát?

taga[nt] sundima (korduvalt, pidevalt sundima) erőltet vkit vmire, unszol, nógat ♦ kui laps ei taha süüa, ära sunni tagant ha nem akar enni a gyerek, ne erőltesd; kui sa teda tagant ei sunni, ei tee ta midagi ha nem nógatod, nem csinál semmit

tagune <tagune taguse tagus[t -, tagus[te taguse[id 10 adj, s (hrl liitsõna järelosa)>
1. (millegi taga asetsev) mögötti, túli ♦ ahjutagune kuckó, sut; majatagune põld a ház mögötti szántóföld; piiritagused ungarlased a határon túli magyarok; kõrvatagune a fül hátsó része; ookeanitagune tengerentúli
2. (teatud aja taha ulatuv) ezelőtti, azelőtti ♦ aastakümnete tagune sündmus évtizedekkel ezelőtti esemény

taha <taha adv, postp [gen]> vt ka taga, tagant
1. adv (tahapoole, tagaossa, tagaküljele) hátra, hátulra ♦ pimedas ei olnud ette ega taha midagi näha sötétben semmit sem lehetett látni, se előre, se hátra; kellelegi jalga taha panema gáncsot vet vkinek
2. postp [gen] (kelle-mille suhtes tahapoole) mögé ♦ ta istus minu taha mögém ült; mine maja taha ja too redel! menj a ház mögé, hozd a létrát!; noorus rivistub tema seljataha mögéje sorakozik az ifjúság; pani sigareti kõrva taha cigarettát a füle mögé dugta; laev kadus silmapiiri taha a hajó eltűnt a horizonton; kuu läks pilve taha felhő mögé bújt a hold

tahapoole <+p'oole adv> (suunaga taha) hátra, hátrafelé; (kaugemale) hátrébb ♦ vaatasin tahapoole hátranéztem; mütsinokk on tahapoole a sapka ellenzője fordítva van; astuge tahapoole! lépjen hátrébb!

tahtma <t'aht[ma t'aht[a taha[b tahe[tud, t'aht[is t'aht[ke 34 v> akar ♦ tahan koju haza akarok menni; tahab vahetpidamata magada folyamatosan aludni akar; kes tahab kohvi? ki kér kávét?; kas sa tahaksid süüa? szeretnél enni?; ma ei tea, mis ta minust tahab nem tudom, mit akar tőlem; ma tahan sind näha látni akarlak; kui sa just teada tahad ha éppen tudni akarod; tahan sind aidata segíteni akarok rajtad; saatus tahtis nii a sors úgy akarta; tahab kõigile head jót akar mindenkinek; mida sa must tahad? mit akarsz tőlem?; tee, mida tahad! csinálj, amit akarsz!; uks ei taha avaneda az ajtó nem akar kinyílni; ta tahab saada arstiks orvos szeretne lenni; tahaksin puhata pihenni szeretnék; koer tahab välja a kutya ki akar menni; ma ei taha sellest rääkida nem szeretnék beszélni róla; kas see tahab Suzuki olla? ez Suzuki akar lenni?; tahes või tahtmata akarva-akaratlan

takerduma <takerdu[ma takerdu[da takerdu[b takerdu[tud 27 v>
1. (millegi taha, sisse, vahele v külge kinni jääma) beleakad, beleragad, belezavarodik, belegabalyodik ♦ takerdusin jalgupidi juhtmetesse beleakadt a lábam a vezetékekbe
2. (edenemises peatuma, mitte sujuma, paigalseisu sattuma) elakad ♦ töö takerdub elakad a munka; majaehitus takerdus rahapuuduse tõttu a házépítés pénzhiány miatt elakadt; takerdusin pisiasjadesse elakadtam a részletekben

trell1 <tr'ell trelli tr'elli tr'elli, tr'elli[de tr'elli[sid_&_tr'ell/e 22 s>
1. (hrl pl) ([raud]varb) rács ♦ raudtrellid vasrács
2. (pl) kõnek (vangla kohta) ♦ trellide taha sattuma rács mögé kerül; istus trellide taga rács mögött ült

ultravioletne <+viol'etne viol'etse viol'etse[t -, viol'etse[te viol'etse[id 02 adj> füüs (spektri violetse osa taha jääv) ibolyántúli, ultraibolya ♦ ultravioletsed kiired ultraibolya sugarak

uuristama <uurista[ma uurista[da uurista[b uurista[tud 27 v> (millessegi süvendeid, auke vms tekitama) (ki)váj, kivés, alaás ♦ vesi uuristab aeglaselt kaljut a víz lassan kivájja a sziklát; ma ei taha uuristada Teie autoriteeti nem akarom a hatalmát aláásni; liivakivisse uuristatud koobas a homokkőbe vájt barlang; ka veetilk uuristab kivi sisse augu piltl lassú víz partot mos

varjuma <v'arju[ma v'arju[da v'arju[b v'arju[tud 27 v> (varjule minema, varjus olema) elrejtőzik, elbújik ♦ kuu varjus pilvede taha a hold elrejtőzött a felhők mögött

üle <üle prep, postp, adv>
1. prep [gen]; adv (millegi pealispinda mööda, mingi vahemaa taha v taga) át, túl, szerte, felüli, felül, feletti, felett ♦ jõgi tõusis üle kallaste a folyó kicsapott a medréből, a folyó kilépett a medréből
2. adv (millegi lakkamise kohta, mööda, möödas) ♦ vihm jäi üle elállt az eső
3. prep [gen] (piltlikes väljendeis) ♦ üle kivide ja kändude piltl árkon-bokron át, árkon-bokron át/keresztül
■LS: üle+ ♦ üleasustus túlnépesedés; üleeuroopaline összeurópai; ülehindama felértékel; üleinimlik (üle inimvõimete) emberfeletti; ülejooksik renegát; üleloomulik természetfölötti; ülepakkumine túlkínálat; ülepuistamine elárasztás; ülerahvastatud túlnépesedett; üleriie, üleriided felsőkabát, mez; üleriigiline, üleriiklik országos; ülerõhk túlnyomás; ülerõivas felsőruha; ületootmine maj túltermelés; ülevõtmine átvétel