[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

ajama <aja[ma aja[da aja[b 'ae[tud 27 v>
1. (mingis suunas liikuma panema, midagi tegema sundima) hajt, űz ♦ taga ajama üldöz; välja ajama kihajt, kikerget; laiali ajama szétkerget; segi ajama összezavar; niiti nõela taha ajama befűzi a cérnát a tűbe
2. (riietuseset selga panema v seljast võtma) felvesz, levesz
3. (end v oma kehaosa mingisse asendisse viima) ♦ end istuli v istukile ajama felül; püsti ajama felállít; end püsti ajama feláll; selga sirgu ajama kiegyenesíti a derekát
4. (füsioloogilist protsessi, psüühilist seisundit, tundmust esile kutsuma) ♦ vihale ajama dühít, mérgesít, haragít, felhergel, feldühít, dühösít; nina püsti ajama fenn/magasan hordja az orrát; kellelegi puru silma ajama port hint vkinek a szemébe
5. (mingisse seisundisse viima, mingisuguseks tegema) ♦ rauda tuliseks ajama izzítja a vasat; plaane nurja v segi ajama elrontja a terveket
6. (kätte saada püüdes järgnema) űz
7. (rääkima, kõnelema) ♦ juttu ajama beszélget, elbeszélget, dumál
8. (kiiresti sõitma v minema) hajt
9. (korraldama, õiendama) intéz ♦ asju ajama ügyet intéz
10. (mingit käitumisliini järgima, midagi taotlema) ♦ midagi kellegi teise kraesse ajama más nyakába varr/sóz vmit
11. (sihti v käiku rajama) ♦ vagusid ajama barázdát húz
12. (destilleerima, utma) főz ♦ puskarit ajama pálinkát főz
13. (habeme v juuste kohta) ♦ habet ajama borotvál, borotválkozik

andma <'and[ma 'and[a anna[b 'an[tud, 'and[is 'and[ke 34 v>
1. (ulatama) ad ♦ lapsele rinda andma szoptatja a gyerekét; luba andma millekski engedélyt ad vmire; kellelegi tuld andma tüzet ad vkinek; raha jäätise jaoks andma pénzt ad fagylaltra; hoogu andma lendületet ad; käsku andma parancsot ad; haigele rohtu andma orvosságot ad a betegnek
2. (loovutama) ad ♦ jootraha andma borravalót ad; verd andma vért ad; üürile andma bérbe ad; laenuks andma kölcsönad, kölcsönbe ad, kölcsönöz; altkäemaksu andma lefizet, veszteget, megveszteget, megken, lekenyerez; panen/annan oma pea pandiks, annan selle peale oma pea a nyakamat teszem rá; sõna andma szavát adja
3. (saada võimaldama, osaks saada laskma) ad ♦ materiaalset abi andma anyagi támogatást nyújt; öömaja andma szállást ad vkinek; tööd andma dolgoztat, foglalkoztat; abi andma segítséget nyújt; armu andma kegyelmez, megkegyelmez; teada andma kellelegi hírül ad vkinek, tudat vkivel
4. (karistusena, ergutusena osaks saada laskma) ♦ poisile vitsa v vitsu andma megbotoz vkit; kellelegi rihma andma szíjat hasít vkinek a hátából; kellelegi kõrvakiilu andma pofont lemér vkinek
5. (tekitama, esile kutsuma, põhjustama) ad ♦ põhjust andma okot ad vmire; lootust andma reményt nyújt; starti andma indít
6. (endast eraldades) ereszt ♦ riie annab värvi a szövet ereszti a színét
7. (tootma, produtseerima) ad ♦ saaki andma megterem
8. (teatavaks tegema, teatama) megad ♦ mõtlemisainet andma elgondolkodtat; õpetusi andma megadja az utasításokat; luba andma engedélyez, megadja az engedélyt; hinnangut andma ítélkezik; korvi andma kellelegi kikosaraz vkit; informatsiooni andma informál, tudósít; kinga andma kellelegi kirúg vkit; esitatud küsimusele vastust andma megadja a választ a feltett kérdésre
9. kõnek (lööma, virutama, tulistama) ♦ kellelegi korralikult kere peale andma elhúzza/elhegedüli/elrántja vkinek a nótáját
10. (korraldama, pakkuma, õpetama) ad ♦ koor andis kontserdi a kórus kocnertet adott

arve <arve 'arve arve[t -, arve[te 'arve[id 06 s>
1. számla ♦ tasutud arve kifizetett/kiegyenlített számla; tasumata arve kifizetetlen számla; elektriarve villanyszámla; gaasiarve gázszámla; arvega ostma számlára vásárol vmit; arvet tasuma v maksma kifizeti a számlát; palun arve! kérem a számlát!; külma arvet tegema angolosan távozik
2. (konto) számla, kontó ♦ jooksev arve folyószámla; arveldusarve maj bankszámla; lõpparve végelszámolás; pangas arvet avama számlát nyit a bankban; midagi kellegi arvele kirjutama vkinek a számlájára ír vmit
3. (arvestus) elszámolás ♦ arvet pidama tulude ja kulude üle elszámolást vezet a bevételekről és a kiadásokról; see ei tule arvesse ez nem jön számításba
4. (pl) kõnek (vahekord) számla ♦ arveid klaarima v õiendama {kellega} rendezi a számláját vkivel

ase1 <ase aseme ase[t -, aseme[te aseme[id 04 s>
1. (magamiskoht) fekvőhely, fekhely ♦ pehme ase puha fekvőhely; kõva ase kemény fekvőhely; aset tegema fekvőhelyet készít, megágyaz; põrandale aset tegema fekvőhelyet készít a földön
2. (asupaik, jälg) hely ♦ eluase lakhatás; tulease a tűz helye

asuma <asu[ma asu[da asu[b asu[tud 27 v>
1. (olema, asetsema) fekszik, elterül, elhelyezkedik ♦ linn asub jõekaldal a város a folyó partján fekszik; kus sellel joonisel asub Ungari? hol helyezkedik el ezen az ábrán Magyarország?; maja asub ühes väikses orus a ház egy apró völgyben terül el
2. (aset võtma, end sisse seadma) berendezkedik; (kuhu elama minema) letelepedik ♦ positsioonile asuma felfejlődik; ta asus kaitsele védelemre rendezkedett be; asusime järjekorda sorba álltunk; elama asuma letelepedik
3. (tegema hakkama, tegevust alustama) nekifog, lát ♦ tööle asuma elszerződik, leszerződik; asugem asja juurde! lássuk a medvét!; nad asusid teele útra indultak; minekule asuma indul

avaldama <avalda[ma avalda[da avalda[b avalda[tud 27 v>
1. (väljendama) nyilvánít, bejelent; (esitama, välja ütlema) kifejez; (teatama, teatavaks tegema) (le)közöl, kihirdet ♦ tänu avaldama meghálál; uudist ajalehes avaldama leközli a hírt az újságban; kaastunnet avaldama részvétét nyilvánítja; kahetsust avaldama sajnálkozik; lootust avaldama reménykedik; rahulolematust avaldama elégedetlenkedik; oma arvamust avaldama kinyilvánítja a véleményét; oma seisukohta avaldama színt vall
2. (publitseerima) közzétesz, kiad, megjelentet, közread ♦ artiklit avaldama cikket megjelentet; uurimust trükis avaldama közzéteszi tanulmányát
3. (ilmutama, osutama) tanúsít ♦ vastupanu avaldama ellenállást tanúsít; huvi avaldama millegi vastu érdeklődést tanúsít vmi iránt
4. mat (avaldisena esitama) kifejez

avaldus <avaldus avalduse avaldus[t avaldus[se, avaldus[te avaldus/i 11 s>
1. (avaldumine, ilming) megnyilvánulás, nyilvánítás ♦ arvamusavaldus véleménynyilvánítás; kaastundeavaldus részvétnyilvánítás; tundeavaldus érzelemkifejezés; tänuavaldus köszönetnyilvánítás
2. (ametlik teadaanne, dokument) bejelentés, nyilatkozat, kérvény ♦ valitsuse avaldus kormánynyilatkozat; peaministri avaldus miniszterelnök nyilatkozata; hagiavaldus jur keresetlevél; lahkumisavaldus lemondás, felmondólevél; politseile millegi kohta avaldust tegema bejelentést tesz vmiről a rendőrségen; avaldust esitama kérvényt bead

blokk <bl'okk bloki bl'okki bl'okki, bl'okki[de bl'okki[sid_&_bl'okk/e 22 s> pol (liit); sport (grupisulg) blokk, tömb, sánc ♦ sõjaline blokk katonai blokk; parteide blokk pártok tömbje; blokki tegema sport sáncol; blokist läbi lööma sport átüti a sáncot

deklareerima <deklar'eeri[ma deklar'eeri[da deklareeri[b deklareeri[tud 28 v> (avalikult kuulutama, teatavaks tegema) bevall, kimond, deklarál ♦ oma tulusid deklareerima bevallja a jövedelmét

diferentseerima <diferents'eeri[ma diferents'eeri[da diferentseeri[b diferentseeri[tud 28 v> (eristama, vahet tegema, sisemiselt jaotama, liigendama); mat (funktsiooni tuletist v diferentsiaali leidma) differenciál, különböztet

edusamm <+s'amm sammu s'ammu s'ammu, s'ammu[de s'ammu[sid_&_s'amm/e 22 s> előrelépés, haladás ♦ edusamme tegema előrehalad

eelsoojendus <+soojendus soojenduse soojendus[t soojendus[se, soojendus[te soojendus/i 11 s>
1. tehn előmelegítés ♦ mootori eelsoojendus a motor előmelegítése
2. sport bemelegítés ♦ eelsoojendust tegema bemelegít

eksam <'eksam 'eksami 'eksami[t -, 'eksami[te 'eksame[id 02 s> vizsga ♦ kirjalik eksam írásbeli, írásbeli vizsga; suuline eksam szóbeli vizsga; küpsuseksam érettségi vizsga; sisseastumiseksam, vastuvõtueksam felvételi, felvételi vizsga; eksamit tegema v õiendama leteszi a vizsgát, (le)vizsgázik; eksamit vastu võtma vizsgáztat; ta kukkus eksamil läbi kõnek megbukott a vizsgán, megbukott; eksamil läbi saama átmegy a vizsgán
■LS: eksami+ ♦ eksamihinne vizsgajegy; eksamikomisjon vizsgabizottság; eksamiküsimus tétel, vizsgatétel; eksaminõuded vizsgakövetelmény; eksamipalavik kõnek vizsgaláz, vizsgadrukk; eksamisessioon vizsgaidőszak; eksamitöö vizsgadolgozat

eksima <'eksi[ma 'eksi[da eksi[b eksi[tud 28 v>
1. (teed kaotama) téved, eltéved ♦ metsa eksima eltéved az erdőben
2. (kuhugi juhuslikult sattuma) odatéved, betéved ♦ turiste siia ei eksi ide nem tévednek turisták
3. (viga tegema) hibázik, téved ♦ kui ma ei eksi ha nem tévedek; arvutuses eksima hibázik a számolásban
4. (reegleid, tavasid rikkuma) téved ♦ eksimine on inimlik tévedni emberi dolog; a lónak négy lába van, mégis megbotlik

eksperiment <eksperim'ent eksperimendi eksperim'enti eksperim'enti, eksperim'enti[de eksperim'enti[sid_&_eksperim'ent/e 22 s> kísérlet ♦ eksperimenti korraldama v tegema kísérletezik, kísérleteket hajt végre

ellu viima megvalósít, végrehajt ♦ midagi teoks tegema / ellu viima nyélbe üt vmit

eraldama <eralda[ma eralda[da eralda[b eralda[tud 27 v>
1. (osa tervikust) elválaszt, szétválaszt, leválaszt ♦ teri sõkaldest eraldama elválasztja/szétválasztja az ocsút a búzától; {kellele} maad eraldama földet kap
2. (lahutama, isoleerima) elkülönít, elválaszt ♦ haiged eraldati tervetest a betegeket izolálták egészséges személyektől; eraldas väikse nurga köögile egy kis sarkot elkülönített konyhának; meid eraldavad kaugused távolságok választanak el minket
3. (eristama, vahet tegema) megkülönböztet ♦ ta suutis pimedas eraldada esemete kontuure a sötétségben meg tudta különböztetni a tárgyak körvonalait

erand <erand erandi erandi[t -, erandi[te erande[id 02 s> kivétel ♦ harv erand ritka kivétel; erand kinnitab reeglit (a) kivétel erősíti a szabályt; {kellele} erandit tegema kivételt tesz vkivel

ergastama <ergasta[ma ergasta[da ergasta[b ergasta[tud 27 v>
1. (erksaks tegema) felélénkít ♦ hõõrumine ergastab vereringet dörzsölés felélénkíti a vérkeringést
2. füüs (suurema energiaga olekusse viima) gerjeszt ♦ ergastatud aatom gerjesztett atom

eristama <erista[ma erista[da erista[b erista[tud 27 v> (vahet tegema, lahus hoidma) megkülönböztet, különbséget tesz ♦ eristama koopiat originaalist megkülönbözteti az eredetit a másolattól; eristama nisu rukkist megkülönbözteti a búzát a rozstól; tuleb eristada suuri ja väikeseid ettevõtjaid különbséget kell tenni a nagy- és a kisvállalkozások között; eristav tunnus megkülönböztető jegy, azonosító jelölés

esildis <esildis esildise esildis[t esildis[se, esildis[te esildis/i 11 s> (kirjalik ettepanek) beadvány, javaslat, előterjesztés ♦ esildist tegema beadványt fölterjeszt

etteheide <+heide h'eite heide[t -, heide[te h'eite[id 06 s> szemrehányás, kifogás, zokszó, megvetés ♦ varjatud etteheide burkolt szemrehányás; {kellele} etteheiteid tegema szemrehányást tesz vkinek

ettepanek <+panek paneku paneku[t -, paneku[te paneku[id 02 s> javaslat, ajánlat ♦ ahvatlev ettepanek csábító ajánlat; vastuvõetav ettepanek elfogadható ajánlat; sobimatu ettepanek tisztességtelen ajánlat; abieluettepanek házassági ajánlat; ettepanekut tegema javaslatot tesz, előterjesztést tesz, javasol; ettepanekut heaks kiitma javaslatot elfogad; ettepanekut tagasi lükkama javaslatot visszautasít

ette panema (ettepanekut tegema) javasol, proponál, indítványoz ♦ pani meile ette kinno minna azt javasolta, hogy menjünk el moziba

ettevalmistus <+valmistus valmistuse valmistus[t valmistus[se, valmistus[te valmistus/i 11 s> előkészítés, előkészület, felkészítés, képesítés ♦ lennu ettevalmistus a repülés előkészítése; ettevalmistusi tegema előkészületeket tesz; ettevalmistused ärasõiduks az utazás előkészületei
■LS: ette+valmistus+ ♦ ettevalmistusaeg előkészítési idő, felkészülési idő; ettevalmistuskursused előkészítő tanfolyam, felkészítő kurzusok; ettevalmistustöö előkészítő munka

evitama <evita[ma evita[da evita[b evita[tud 27 v> (omaseks tegema, kasutusele võtma) bevezet ♦ uut tehnoloogiat evitama új technológiát bevezet

fetišeerima <fetiš'eeri[ma fetiš'eeri[da fetišeeri[b fetišeeri[tud 28 v> (fetišiks tegema v pidama) fetisizál ♦ fetišeerima minevikku a múltat fetisizálja

film <f'ilm filmi f'ilmi f'ilmi, f'ilmi[de f'ilmi[sid_&_f'ilm/e 22 s>
1. (lina- v ekraaniteos) film ♦ täispikk film teljes hosszúságú film; aimefilm ismeretterjesztő film; animafilm animációs film; ballettfilm balett film; dokument[aal]film dokumentumfilm; helifilm hangosfilm; joonisfilm rajzfilm; kassafilm kasszasiker; kitsasfilm keskenyfilm; komöödiafilm vígjáték; kroonikafilm krónika; laiekraanifilm szélesvásznú film; löökfilm sikerfilm; lühifilm rövidfilm; multifilm rajzfilm; mängufilm játékfilm; märulifilm akciófilm; nukufilm bábfilm; näidendfilm színdarabfilm; portreefilm portréfilm; reportaažfilm riportfilm; filmiseriaal filmsorozat; seiklusfilm kalandfilm; telefilm tévéfilm; tummfilm némafilm; tõsielufilm dokumentumfilm; ulmefilm sci-fi film; värvifilm színes film; õppefilm oktatófilm; õudusfilm horrorfilm; filmi linastama filmet bemutatni; filmi tegema filmez(ik), filmet készít, filmet forgat; filmi vaatama filmet néz; filmis mängima filmben játszik; kinodes jookseb uus film új film megy a mozikban; vändati kaks filmi loomadest két filmet forgattak az állatokról
2. (filmilint) film, filmszalag ♦ kinofilm mozifilm; negatiivfilm film negatív; värvifilm, värvusfilm színes film; filmi ilmutama előhívja a filmet; filmi kinnitama fixálja a filmet
■LS: filmi+ ♦ filmiamatöör amatőr filmes; filmiarhiiv filmtár, filmarchívum; filmiarvustus filmkritika; filmiateljee filmstúdió; filmidokumentalist dokumentalista; filmidublaaž szinkron; filmifestival filmfesztivál; filmigrupp stáb; filmihoidla filmtár; filmikaader snitt; filmikaamera filmfelvevő, kamera; filmiklassika filmklasszikus; filmiklubi filmklub; filmilevitaja filmforgalmazó vállalat; filmikriitik filmkritikus; filmikriitika filmkritika; filmikunst filmművészet, mozi; filmikäsikiri forgatókönyv; filmilaenutus filmkölcsönző; filmilint film, filmszalag; filmimees kõnek filmes; filmimuusika filmzene; filminäitleja filmszínész; filmioperaator filmoperatőr; filmipaviljon filmstúdió; filmiprojektor filmvetítő (berendezés/gép); filmirull filmtekercs; filmirežissöör filmrendező; filmireporter filmriporter; filmistaar filmsztár; filmistsenaarium filmforgatókönyv, forgatókönyv; filmistuudio filmstúdió; filmiteadus filmtudomány; filmitäht filmcsillag, filmsztár; filmitööstus filmgyártás, filmipar; filmivõte, filmiülesvõte filmfelvétel

formaliseerima <formalis'eeri[ma formalis'eeri[da formaliseeri[b formaliseeri[tud 28 v> (formaalseks tegema, mudelite v vormelitena esitama) formalizál, formálissá tesz ♦ formaliseeritud keel formalizált nyelv

frisuur <fris'uur frisuuri fris'uuri fris'uuri, fris'uuri[de fris'uuri[sid_&_fris'uur/e 22 s> (soeng) frizura ♦ frisuuri tegema frizurát csinál

grimass <grim'ass grimassi grim'assi grim'assi, grim'assi[de grim'assi[sid_&_grim'ass/e 22 s> fintor, grimasz ♦ põlglik grimass megvető grimasz; grimasse tegema grimaszol, pofákat vág, grimaszt vág/csinál

haarang <haarang haarangu haarangu[t -, haarangu[te haarangu[id 02 s> razzia ♦ öine haarang éjszakai razzia; haarangut korraldama v tegema razziát tart, razziát szervez

haavama <h'aava[ma haava[ta h'aava[b haava[tud 29 v>
1. (haava tekitama v lööma) megsebesít ♦ noaga haavama késsel megsebesít; röövlit haavama megsebesít egy rablót; ta on raskesti haavatud súlyosan megsebesült; ta sai õlast haavata megsebesült a vállán; haavatud ingel a sebesült angyal
2. piltl megsért; (solvama, ülekohut tegema) megbánt; (riivama) megsért ♦ tema sõnad haavasid mind väga a szavai nagyon megsértettek; haavas tema tundeid megsértette az érzéseit; ma ei tahtnud sind haavata nem akartalak megsérteni; haavatud enesearmastus sebzett önimádat; haavatud au a becsületén esett csorba

haige <h'aige h'aige h'aige[t -, h'aige[te h'aige[id 01 adj, s>
1. adj beteg ♦ haige laps beteg gyer(m)ek; haige jalg beteg láb; haige süda beteg szív; haige ühiskond piltl beteg társadalom; ta on raskesti haige súlyosan beteg; tal on kopsud haiged beteg a tüdeje; kas te olete haige? ön beteg?; olen haige beteg vagyok; selg on kummardamisest haige fáj a hátam a hajladozástól; olin kaks nädalat haige két hétig beteg voltam; ta jäi iga päevaga haigemaks minden nappal betegebb lett; isa jäi äkki haigeks apa hirtelen megbetegedett; lapsel on kõht haige fáj a gyerek hasa; tal on pea haige másnapos
2. s beteg ♦ lamav haige fekvőbeteg; rasked haiged súlyos betegek; gripihaige influenzás; koolerahaige kolerás; rahhiidihaige angolkóros; voodihaige ágyban fekvő beteg, fekvő beteg; haigete vastuvõtt betegfelvétel; haigete külastamine beteglátogatás; haigete transport betegszállítás; haige paraneb javul a beteg állapota; haige eest hoolitsema gondoskodik a betegről; haigel hakkas parem jobban érzi magát a beteg
3. s (singulari partitiivis seoses verbidega saama, tegema) fáj ♦ põlv teeb haiget fáj a térde; haiget tegema bánt; need sõnad tegid mulle haiget fájnak a szavai; kukkusin ja sain haiget elestem, és megütöttem magam
4. s (liitsõna järelosa) bolond ♦ jalgpallihaige focibolond; kaardimänguhaige kártyabolond; spordihaige sportbolond; teatrihaige színházbolond

hakatama <hakata[ma hakata[da hakata[b hakata[tud 27 v>
1. (algust tegema) kezdeni ♦ kes hakatas riiu? ki kezdte a veszekedést?
2. (süütama, läitma) meggyújtani, rágyújtani ♦ hakatasin puud ahjus põlema meggyújtottam a fát a kályhában; hakatas piibu põlema pipára gyújtott, rágyújtott a pipára

hakkliha <+liha liha liha l'ihha, liha[de liha[sid 17 s> vagdalt hús, darált hús ♦ värske hakkliha nyers darált hús; kanahakkliha darált csirkehús; loomahakkliha darált marhahús; kellestki hakkliha tegema fasírtot csinál vkiből

haljastama <haljasta[ma haljasta[da haljasta[b haljasta[tud 27 v>
1. parkosít, füvesít
2. (haljaks v läikivaks tegema) fényesít ♦ mõõka haljastama kardot fényesít

hapu <hapu hapu hapu[t -, hapu[de hapu[sid 16 adj, s>
1. adj savanyú; (hapuks läinud) megsavanyodott ♦ hapud õunad savanyú almák; hapu vein savanyú bor; hapu lõhn savanyú szag; hapu ilme fancsali arc; kapsad on liiga hapud túl savanyú a káposzta; supp on hapuks läinud megsavanyodott a leves; haput nägu tegema piltl fanyalog, savanyú képet vág, mosolyog, mint a vadalma, komor/savanyú képet vág vmihez/vmire, fancsali képet vág vmihez/vmire, savanyú arcot vág; viinamarjad on hapud savanyú a szőlő (vkinek)
2. s savanyú ♦ ma ei saa süüa haput nem ehetek savanyút

harjuma <h'arju[ma h'arju[da h'arju[b h'arju[tud 27 v> hozzászokik, szokik, megszokik; (halba kommet omandama) rászokik; (kodunema, kohanema, omaks võtma) megszokik; (ajapikku) hozzászokik ♦ harjusin vara tõusma megszoktam a korai felkelést; ta ei suutnud harjuda eluga suurlinnas nem tudta megszokni a nagyvárosi életet; poiss harjus pikapeale võõrasemaga a fiú lassan csak mostohájához szokott; üksindusega harjuma megszokja az egyedüllétet; harjunud kombe kohaselt szokásos módon; silmad harjuvad hämaraga megszokja a szeme a félhomályt; on harjutud tegema szoktak vmit tenni; kõigega harjub mindent meg lehet szokni

heaks <h'eaks postp [gen]> érdekében ♦ rahva heaks a nép érdekében; ühiskonna heaks a társadalom érdekében; midagi kellegi heaks tegema tesz vmit vkinek az érdekében; sinu heaks olen valmis kõigeks érted mindere képes vagyok

heameel <+m'eel meele m'eel[t m'eel[de, meel[te m'eel[i 13 s>, ka hea meel öröm ♦ heameelt tegema v valmistama örömet szerez, örömet okoz; märkasin seda oma heameeleks boldogan vettem észre; heameelega v hea meelega teen seda ise szívesen csinálom ezt magam

hein <h'ein heina h'eina h'eina, hein[te_&_h'eina[de h'eina[sid_&_h'ein/u 23_&_22? s> (kasvav) fű; (kuivatatud) széna ♦ hõre hein gyér fű; kidur hein satnya fű; paks hein vastag fű; kuiv hein száraz széna; värske hein friss széna; aasahein réti széna; kultuurhein termesztett fű; luhahein ártéri fű; metsahein erdei széna; presshein préselt széna; segahein vegyes széna; kaks hangutäit heinu két villa széna; sületäis heinu egy nyaláb széna; heina kaarutama megforgatja a szénát; heina niitma szénát kaszál; heina kokku panema szénát gyűjt; heina kuhja panema kazalba rakja a szénát; heina saadu panema boglyába rakja a szémát; heina tegema szénát kaszál; heinale minema kaszálni megy; heinal olema szénát gyűjt, szénázik
■LS: heina+ ♦ heinaaeg szénagyűjtés, szénakaszálás ideje; heinahoidla szénaraktár; heinakaaruti põll szénaforgató; heinakoorem egy szekér széna; heinakoristus szénabetakarítás; heinakuivati põll szénaszárító; heinakõrs szénaszál; heinaküün csűr, szénapajta; heinalõhn szénaillat; heinapalavik med szénaláz; heinapall egy köteg szalma; heinapebred szénamurva; heinapõld kaszáló; heinasaad boglya; heinategemine, heinategu szénagyűjtés

heinakuhi <+kuhi kuhja k'uhja k'uhja, k'uhja[de k'uhja[sid_&_k'uhj/e 24 s> boglya, szénaboglya ♦ heinakuhja tegema szénakazlat rak; otsima nagu nõela heinakuhjast tűvé tesz vmit

hermeetiline <hermeetiline hermeetilise hermeetilis[t hermeetilis[se, hermeetilis[te hermeetilis/i 12 adj> hermetikus, légmentes ♦ hermeetiline kapsel hermetikus kapszula; ruumi hermeetiliseks tegema hermetikussá teszi a termet

hilinema <hiline[ma hiline[da hiline[b hiline[tud 27 v> elkésik, megkésik, lekésik, késik; (liiga hilja toimuma v midagi tegema) túl későn ♦ koosolekule hilinema elkésik az értekezletről; lõunasöögile hilinema elkésik az ebédről; tundi hilinema elkésik az órárúl; väljasõit hilines viis minutit az indulás öt percet késett; etenduse algus hilineb késik az előadás; hilinesime näituse avamisele késve érkeztünk a kiállítás megnyitójára; kevad hilineb tulekuga késik a tavasz; hilinenud kahetsus megkésett bűnbánat, késő bánat; hilinenud tunnustus megkésett elismerés; hilinenud abi késő segítség

hingestama <hingesta[ma hingesta[da hingesta[b hingesta[tud 27 v>
1. (millelegi hinge, elutegevust omistama) ♦ rahva uskumustes hingestati esemeid a néphitben a tárgyaknak is lelket tulajdonítottak
2. (tundeküllaseks, hingeliseks tegema) átszellemül ♦ hingestatud tants átszellemült tánc; hingestatud nägu átszellemült arc

hinnaalandus <+alandus alanduse alandus[t alandus[se, alandus[te alandus/i 11 s>
1. árcsökkentés, rabat(t), engedmény, árleszállítás
2. piltl (mööndus, järeleandmine) engedély, engedmény ♦ hinnaalanduseta árengedmény nélkül; hinnaalandust tegema engedményt ad/kap

hirm <h'irm hirmu h'irmu h'irmu, h'irmu[de h'irmu[sid_&_h'irm/e 22 s>
1. félelem, riadalom, rettegés, rémület, irtózat, ijedtség, ijedség, ijedelem, félsz; (jubedus) borzalom; (kartus) félelem ♦ kohutav hirm rettenetes félelem; meeletu hirm páni félelem; metsik hirm vad rémület; suurest hirmust nagy félelmében; kabuhirm pánik; hirmuga vaatama rettegve nézi; hirmust kiljatama félelmében felkiált; hirmust värisema félelmében reszket, reszket ijedtében; hirmust kangeks jääma megdermed a félelemtől; {keda} hirmu all hoidma félelemben tart; hirmu tundma irtózik, retteg; hirmu tegema {kellele} megijeszt; hirmust jagu saama legyőzi a félelmét; sain oma hirmust võitu legyőztem a félelmem; {keda} haaras hirm elfogott a félelem; mul on hirm félek; mul hakkab sinu pärast hirm féltelek; lapsel tuli pimedas hirm peale a sötétben a gyereket elfogta a félelem; poissi karistati teiste hirmuks a többiek elrettentésére megbüntették a fiút
2. (hirmuäratav olend v ese) rém ♦ ta on meie küla hirm a falu réme
■LS: hirmu+ ♦ hirmujudin borzongás; hirmutunne félelemérzet; hirmuvärin reszket a félelmtől

hoiatus <hoiatus hoiatuse hoiatus[t hoiatus[se, hoiatus[te hoiatus/i 11 s> figyelmeztetés, mementó, megintés, intés, intelem, figyelmeztető ♦ tõsine hoiatus komoly figyelmeztetés; tormihoiatus viharjelzés; hoiatust tegema {kellele} figyelmeztet; ta ei hoolinud minu hoiatusest nem törődött a figyelmeztetéssel
■LS: hoiatus+ ♦ hoiatushüüd, hoiatushüüe figyelmeztető kiáltás; hoiatuslask riasztólövés; hoiatusmärguanne figyelmeztető jelzés; hoiatusmärk ehit intő jel; hoiatussignaal figyelmeztető jelzés

hõbetama <hõbeta[ma hõbeta[da hõbeta[b hõbeta[tud 27 v>
1. (hõbedaga katma, hõbedaseks tegema) ezüstöz, ezüsttel futtat ♦ metalli hõbetama ezüstöz; kuu hõbetab järvepinda a holdfény beezüstözi a tó felszínét; hõbetatud lusikas ezüstözött kanalak
2. (hõbedaselt läikima) ezüstös ♦ meelekohad hõbetavad ezüstös a halántéka

hõlbustama <hõlbusta[ma hõlbusta[da hõlbusta[b hõlbusta[tud 27 v> (kergendama) megkönnyít; (lihtsamaks tegema) egszerűbbé tesz; (soodustama) elősegít ♦ masinad hõlbustavad inimese tööd a gépek megkönnyítik az ember munkáját; edasiliikumist hõlbustas taganttuul a hátszél elősegítette a haladást

hõlm <h'õlm hõlma h'õlma h'õlma, h'õlma[de h'õlma[sid_&_h'õlm/u 22 s>
1. (riietusesemel) ♦ mantli hõlmu lahti tegema kigombolja a kabátját; jope vasak hõlm on kulunud a dzseki bal eleje kopot; pane pintsaku hõlmad kinni gombold be a zakód; tema nimi on vajunud unustuse hõlma piltl feledésbe merült a neve; unustusehõlma vajuma eltűnik a süllyesztőben; uni võttis ta oma hõlma piltl az álom karjai között
2. (adral) ♦ kahe hõlmaga ader kettes eke; vinthõlm kormánylemez

hõre <hõre hõreda hõreda[t -, hõreda[te hõreda[id 02 adj>
1. gyér, ritka, ritkás ♦ hõre habe gyér szakáll; hõredad juuksed ritka haj; hõre kamm bontófésű; hõre külv ritka vetés; hõre mets ritka erdő; hõre riie ritka szövet; hõre sõel ritka rosta; hõre taimkate gyér nyövényzet; kõrgmäestiku hõre õhk a magaslati ritka levegő; hõreda võraga puu ritka lombkoronájú fa; hõreda liiklusega tänav alacsony forgalmú utca; hõredamaks minema ritkul; hõredamaks tegema ritkít, megritkít; saalist kostis hõredat plaksutamist gyenge taps hallatszott a teremből; meie read jäävad iga aastaga hõredamaks soraink minden évvel egyre ritkábbak
2. piltl (vähepakkuv, pinnapealne) felszínes ♦ hõre kirjutis felszínes iromány
■LS: hõreda+ ♦ hõredahambuline ritkafogú; hõredajuukseline ritkahajú; hõredakoeline riie ritkaszövésű anyag

häbistama <häbista[ma häbista[da häbista[b häbista[tud 27 v>
1. (häbi tegema) megszégyenít, meggyaláz, leéget, gyaláz, szégyenbe hoz, dehonesztál; (naise au röövima) meggyaláz ♦ oma head nime häbistama szégyent hoz nevére; oma käitumisega kogu peret häbistama viselkedésével szégyent hoz a családra; neiut häbistama szégyenbe hozta a lányt; olen teotatud ja häbistatud meggyaláztak és megszégyenítettek
2. (hurjutama) rápirít ♦ tüdrukut häbistati lohakuse pärast hanyagsága miatt rápirítottak a lányra

hägustama <hägusta[ma hägusta[da hägusta[b hägusta[tud 27 v>
1. (ähmaseks tegema) homályosít ♦ aeg hägustab mälestusi az idő elhomályosítja az emlékeket
2. (sogaseks tegema) zavarossá tesz, felzavar

hämama <häma[ma häma[da häma[b häma[tud 27 v> (demagoogiat tegema, tõde moonutades eksiteele viima) elámít, megtéveszt, ködösít, elködösít

hävitama <hävita[ma hävita[da hävita[b hävita[tud 27 v> (olematuks v lõppu peale tegema) tönkretesz, szétzúz, roncsol, rombol, pusztít, megsemmisít, letarol, kipusztít, kinyír, kiirt, irt, felmorzsol, elver, eltöröl, elemészt, dúl; (purustama) összetör; (välja juurima) kiirt ♦ metsa hävitama kiirtani az erdőt; umbrohtu hävitama gyomot irt; vastase väed hävitati täielikult megsemmisítették az ellenséges csapatokat; külm hävitas talivilja a fagy elpusztította a téli vetést; sa hävitasid mu plaanid tönkretetted a terveimet; hävitav kriitika megsemmisítő bírálat/kritika; hävitav sõda pusztító háború; hävitav orkaan pusztító orkán; hävitav pilk gyilkos pillantás; hävita löök megsemmisítő ütés

hääl <h'ääl hääle h'ääl[t h'ääl[de, hääl[te h'ääl[i 13 s>
1. hang, voks, szólam, szavazat, orgánum ♦ hele hääl csengő hang; kile hääl éles hang; kiunuv hääl nyafogó/nyávogó hang; kõrge hääl magas hang; madal hääl mély hang; mahe hääl szelíd hang; nõrk hääl gyenge hang; koolitatud hääl muus iskolázott hang; inimhääl emberi hang; kurguhääl torokhang; lapsehääl gyerek hang; lauluhääl énekhang; mehehääl férfihang; naishääl támogató szavazat; naisehääl női hang; ninahääl orrhang; protestihääl tiltakozó hang; rinnahääl mellhang; sisehääl belső hang; südamehääl a szív hangja; vastuhääl ellenszavazat; verehääl a vér szava; rahva hääl a nép hangja; hääle ulatus hangtartomány; häälte lugemine szavazatszámlálás; valju häälega, valjul häälel hangosan; väriseval häälel, värisevi hääli remegő hangon; häält kaotama elveszti a hangját; häält kõrgendama emeli a hangját; häält tegema hangot ad; pill on häälest ära lehangolódott a hangszer; tundsin ta hääle järgi v häälest ära megismerte a hangjáról; mul on hääl ära elment a hangom; karjus oma hääle ära elkiabálta a hangját; enne esinemist tuleb hääl lahti laulda fellépés előtt be kell énekelni; dirigent andis koorile hääle[d] kätte a karmester megadta a kórusnak a hangot; matkib lindude hääli utánozza a madarak hangját; võta kuulda mõistuse häält halgass az eszedre; südametunnistuse hääl lelkiismeret szava
2. (heli) hang ♦ öise metsa hääled az éjszakai erdő hangjai; flöödi hääled a fuvola hangjai; aisakellade hääl száncsengők hangja; poiss ei saanud pasunast häält kätte a fiúnak nem sikerült hangot csikarnia a trombitából; kohviveski tegi imelikku häält a kávédaráló furcsa hangot adott ki magából
■LS: hääle+ (häälekurdude võnkumine) ♦ häälekadu med hangvesztés; häälekurrud anat hangszalag; häälemurre füsiol mutálás, hangváltozás; häälepaelad rhvk hangszalag, hangszál; häälepilu anat hangrés; hääletoon hangnem, hangvétel; häälevarjund hangárnyalat
hääle+ (heli) ♦ häälelaine füüs hanghullám

hüvitama <hüvita[ma hüvita[da hüvita[b hüvita[tud 27 v> kárpótol, elégtételt ad, térít, pótol, kipótol, kielégít, kártalanít, bepótol; (heaks tegema) jóvátesz; (tasuma) megtérít ♦ kahju hüvitama kárt megtérít; rahas hüvitama pénzbeli térítés; kulutused hüvitatakse megtérítik a költségeket; püüdsin halba tegu tubli tööga hüvitada szorgos munkával próbáltam jóvátenni egy rossz tettet; kuidas saan teie heateo hüvitada? hogy tudom meghálálnia jótettét

identifitseerima <identifits'eeri[ma identifits'eeri[da identifitseeri[b identifitseeri[tud 28 v> (identsust kindlaks tegema, samastama) azonosít ♦ isikut identifitseerima azonosítja a személyt

ilastama <ilasta[ma ilasta[da ilasta[b ilasta[tud 27 v> (ilaseks tegema) nyála(d)zik, nyálaz ♦ pudipõlle täis ilastama összenyálazza az előkét; loeb sõrmi ilastades rahad üle ujjait nyálazva átszámolja a pénzt

ilmutama <ilmuta[ma ilmuta[da ilmuta[b ilmuta[tud 27 v>
1. (tegude v olekuga midagi avaldama, üles v välja näitama) mutat, kiad, előhív ♦ huvi ilmutama érdeklődést mutat; heatahtlikkust ilmutama jóakaratot mutat; hiilgavaid teadmisi ilmutama ragyogó tudást mutat; mehisust ilmutama férfiasságot mutat; rahutust ilmutama nyugtalanságot mutat; elumärki ilmutama életjeleket mutat; leidlikkust ilmutama leleményességet/találékoníságot mutat; ilmutas raskes olukorras meelekindlust határozottságot mutatott a nehéz helyzetben; ilmutasin oma kahtlused sõbrale kifejeztem kétségeimet a barátomnak
2. (üleloomulikul teel teatavaks v nähtavaks tegema) megjelenik
3. (trükis avaldama) kiad ♦ artiklit ajakirjas ilmutama cikket folyóiratban kiadni; uurimistöö tulemused ilmutati ajakirjades a kutatás eredményeit kiadták egy folyóiratban
4. fot (nähtavaks muutma) előhív ♦ filmi ilmutama előhívja a filmet

imiteerima <imit'eeri[ma imit'eeri[da imiteeri[b imiteeri[tud 28 v> (jäljendama) imitál, utánoz; (imiteeringut tegema) imitál ♦ linnulaulu imiteerima madárcsicsergést imitál; pärleid imiteerima gyöngyutánzat; imiteeritud vineer furnér utánzat

immuniseerima <immunis'eeri[ma immunis'eeri[da immuniseeri[b immuniseeri[tud 28 v> med (nakkus- v haiguskindlaks tegema) immunizál

improviseerima <improvis'eeri[ma improvis'eeri[da improviseeri[b improviseeri[tud 28 v> (ettevalmistuseta esitama v looma, kiiruga tegema, kombineerima) improvizál, rögtönöz ♦ klaveri taga improviseerima zongorán improvizál; õhtusööki improviseerima rögtönzött vacsora; improviseeritud kõne improvizált beszéd; improviseeritud lava rögtönzött színpad
■LS: improviseerimis+ ♦ improviseerimisoskus improvizációs készség; improviseerimisvõime improvizációs képesség

individualiseerima <individualis'eeri[ma individualis'eeri[da individualiseeri[b individualiseeri[tud 28 v> (individuaalseks tegema, isikupärastama) személyre szab ♦ õppetööd individualiseerima személyre szabott oktatás; individualiseeritud karakterid egyéni karakterek

infusioon <infusi'oon infusiooni infusi'ooni infusi'ooni, infusi'ooni[de infusi'ooni[sid_&_infusi'oon/e 22 s> med (sisseniristus) infúzió ♦ nahaalune infusioon bőr alatti infúzió; infusiooni tegema infúziót ad

innukalt <innukalt adv> lekesen, buzgón, nagy igyekezettel ♦ innukalt rääkima lelkesen beszél; innukalt tööd tegema buzgón dolgozik; noogutab innukalt lekesen bólogat; asus innukalt asja kallale nagy igyekezettel fogott a dologhoz

innustama <innusta[ma innusta[da innusta[b innusta[tud 27 v> ösztönöz, ösztökél, serkent, lelkesít, hevít, fűt, felbuzdít, buzdít, biztat; (vaimustama) lelkesít; (tiivustama) ösztönöz; (ergutama) ösztönöz, serkent; (kaasa kiskuma) magával ragad ♦ oma eeskujuga innustama a saját példájával ösztönöz; poeeti oma iluga innustama szépségével inspirálja a költőt; sõdureid võitluseks innustama harcra buzdítja a katonákat; {mida} tegema innustama vmit megtenni buzdít; innustasin sõpra tagant bíztattam a barátomat; edu innustab igaüht a siker mindenkit ösztönöz; innustav eeskuju lelkesítő példa; innustav tunnustus ösztönző elismerés

integreeruma <integr'eeru[ma integr'eeru[da integr'eeru[b integr'eeru[tud 27 v> (ühinema, liituma) beilleszkedik, integrálódik; (integratsiooni läbi tegema) beilleszkedett, integrálódott ♦ ettevõtted integreeruvad a vállalatok integrálódnak

inventuur <invent'uur inventuuri invent'uuri invent'uuri, invent'uuri[de invent'uuri[sid_&_invent'uur/e 22 s> (vara perioodiline kontroll) leltár, rovancsolás, rovancs, leltározás ♦ aastainventuur éves leltár; inventuuri tegema leltároz; kaupluses on inventuur az üzletben leltár van
■LS: inventuuri+ ♦ inventuuriakt maj leltározási jegyzőkönyv; inventuurikomisjon maj leltározási bizottság; inventuurileht maj leltári jegyzék

isik <isik isiku isiku[t -, isiku[te isiku[id 02 s>
1. (üksik inimene) személy, személyiség, fő, elem, egyén ♦ ajalooline isik történelmi személyiség; kahtlane isik gyanús személy; kuulus isik híresség, híres ember; mõjukas isik befolyásos személy; tähtis isik fontos személy; füüsiline isik jur természetes személy, fizikai személy; juriidiline isik jur jogi személy, közület; puutumatu isik jur sérthetetlen személy; süüdiolev isik bűnös; ebasoovitav isik pol nemkívánatos személy, nemkívánatos személy; ametiisik hivatalos személy, hatósági közeg; eraisik, tsiviilisik civil; üksikisik magánszemély; mõlemast soost isikud mindkét nemű személyek; isikut tõendav dokument személyi igazolvány; president ja temaga kaasas olevad ametlikud isikud az elnök és az őt kísérő hivatalos személyek; isiku kindlakstegemine személy azonosítása; isikut kindlaks tegema azonosítja a személyt; isikut tõendama igazolja személyét
2. (isiksus) személy ♦ arsti isik az orvos személye; olulist osa kasvatuses etendab kasvataja isik a nevelésben jelentős szerepet játszik a nevelő személye
3. keel (pööre) személy ♦ esimene isik első/második/harmadik személy; mitmuse kolmandas isikus többes szám harmadik személy
■LS: isiku+ ♦ isikuandmed személyi adatok; isikuasesõnad keel személynévmások; isikukirjeldus jur személyleírás; isikukonto maj személyi számla; isikukultus személyi kultusz

isikupäratu <+päratu päratu päratu[t -, päratu[te päratu[id 01 adj> jellegtelen, személytelen ♦ isikupäratu luule jellegtelen vers; isikupäratu stiil jellegtelen stílus; isikupäratuks tegema jellegtelenné tesz

jaanituli <+tuli tule t'ul[d t'ulle, tule[de tule[sid 20 s> szentivánéji tűz ♦ jaanituld tegema szentivánéji tüzet rak/gyújt

jahvatama <jahvata[ma jahvata[da jahvata[b jahvata[tud 27 v>
1. (jahuks tegema) csépel, őröl, megőröl, felőröl, darál, ledarál, megdarál; (peeneks, läbi) átdarál; (mõnda aega) darálgat; (kõike ära) eldarál; (puruks hõõruma, peeneks tegema, pulbristama) felőröl ♦ vilja jahvatama gabonát őröl; tanguks jahvatama darává őröl; pulbriks jahvatama porrá őröl, porrá tör; jahvatatud kohv őrölt kávé
2. piltl (alatasa närima, närides sööma) eszik, rág ♦ jahvatab süüa csak eszik, és eszik, és eszik
3. kõnek (loba ajama) locsog, fecseg, dumál, karattyol ♦ jahvatavad tühja juttu felesleges locsogás; ära jahvata nii palju, ole vait aradj csendben, ne fecsegj annyit

jalats <jalats jalatsi jalatsi[t -, jalatsi[te jalatse[id 02 s (hrl pl)> lábbeli ♦ moodsad jalatsid divatos lábbeli; soojad jalatsid meleg lábbeli; mugavad jalatsid kényelmes lábbeli; nahktallaga jalatsid bőrtalpú lábbeli; kummijalatsid gumi lábbeli; lastejalatsid gyermek lábbeli; meestejalatsid férfi lábbeli; mudeljalatsid egyedi lábbeli; nahkjalatsid bőr lábbeli; naistejalatsid női lábbeli; rannajalatsid strand papucs, strand cipő; suvejalatsid nyári lábbeli; talvejalatsid téli lábbeli; tekstiiljalatsid textil cipő; tänavajalatsid utcai cipő; toajalatsid szobacipő, szobapapucs; tööjalatsid munkacipő; viltjalatsid nemezcipő; jalatsi number cipőméret; jalatseid tegema cipőt készít; jalatseid parandama cipőt javít
■LS: jalatsi+ ♦ jalatsikauplus cipőbolt; jalatsiliist kaptafa; jalatsimudel cipő modell; jalatsininats cipőorr; jalatsipaar cipőpár; jalatsipealis cipőfelsőrész; jalatsitööstus cipőipar; jalatsivabrik cipőgyár

jalust <jalust adv, postp> vt ka jalus2, jalgu
1. adv (jalgade eest v ümbert, tülinast) láb alól, útból ♦ koristage need oksad siit jalust takarítsátok el az ágakat innen a lábunk alól; viige lapsed jalust ära vigyétek el a gyerekeket az útból; käi jalust kõnek tűnj el; kedagi jalust ära koristama / vagaseks tegema eltesz vkit a láb alól
2. postp [gen] (eest, mõjupiirkonnast) láb alól ♦ sõja jalust põgenema a háború elől menekül; tulge siit inimeste jalust ära gyertek el innen, az emberek lába alól

jalutama <jaluta[ma jaluta[da jaluta[b jaluta[tud 27 v>
1. (kõndima, käima) sétál, jár egyet, andalog, korzózik, kisétál, elsétál, elgyalogol, besétál; (teatud aeg) sétálgat; (ringi, jalutuskäiku tegema) körbesétál; (pisut) sétálgat ♦ vanaema jalutab lastega pargis a nagymama sétál a parkban a gyerekekkel; jalutati paarikaupa párban sétáltak; tüdrukud jalutasid käe alt kinni [hoides] a lányok karöltve sétáltak; lähen jalutan veidi megyek sétálok egy kicsit, járok egyet; tulin jalutamast sétálásból jövök; jalutasin linnast välja kisétáltam a városból; õuel jalutasid kanad az udvaron tyúkok járkáltak/sétáltak; ta jalutas minema, nagu poleks midagi juhtunud elsétált, mintha misem történt volna
2. (kõnnitama) járat ♦ hobust jalutama járatja a lovat, lovat járat; tüdruk jalutab koera a lány kutyát sétáltat

jampsima <j'ampsi[ma j'ampsi[da jampsi[b jampsi[tud 28 v>
1. (sonima) félrebeszél, vacakol ♦ haige hakkas palavikus jampsima a beteg félrebeszél lázában; poiss aina jampsib mootorrattast a fiú egyre csak vacakol a motorral; ära jampsi, nii see küll pole ne beszélj félre, ez nem így van
2. kõnek (jändama, sekeldama) bajlódni; (lollusi tegema) bolodozni ♦ jampsisin tüdrukutega natuke egy kicsit elbolondoztam a lányokkal; küllalt temaga jampsimast van vele elég baj; ära jampsi tulega ne bolondozz a tűzzel

janutama <januta[ma januta[da januta[b januta[tud 27 v> (jooma ajama, janu tekitama, januseks tegema) szomjaztat, szomjassá tesz ♦ soolane toit ajab janutama a sós étel szomjassá tesz

jonksatama <jonksata[ma jonksata[da jonksata[b jonksata[tud 27 v> (jonksu tegema) rándul, megugrik; (võpatama) összerezzen, megremeg ♦ kõrisõlm jonksatas megugrott az ádámcsutkája; süda jonksatas sees megremegett a szívem

joonis <joonis joonise joonis[t -, joonis[te joonise[id 09 s>
1. (graafiline kujutis) ábra, terv, rajz ♦ tehniline joonis műszaki rajz; projektjoonis tervrajz; tööjoonis tervezési dokumentum; detaili joonis részletrajz; joonist tegema tervez, rajzol; joonist paljundama rajzot sokszorosít
2. (joonistus, illustratsioon, liikumiskujund) rajz, illusztráció ♦ kaljujoonis arheol barlangrajz; pliiatsijoonis ceruzarajz; maja eestvaade on joonisel 3 a ház homlokzata a 3. ábrán van; tantsu joonis táncírás

jorisema <jorise[ma jorise[da jorise[b jorise[tud 27 v>
1. (madalat põrisevat häält tegema) brummog, zúg, recseg; (bassihäälega laulma) basszus; (kehvasti laulma) kornyikál, óbégat, gajdol ♦ pasun joriseb recseg a trombita; poisid jorisesid laulda a fiúk kornyikálni kezdtek; joriseb pillile kaasa dúdolással kíséri a hangszert
2. (torisema, pahuralt kõnelema) morog, dohog, dünnyög; (tüütult) dünnyög ♦ ta jorises midagi telefonitorusse morgott valamit a telefonba; ära jorise mulle vastu ne dünnyögj nekem; poiss joriseb tüütult a fiú idegesítően dünnyög

juhmistama <juhmista[ma juhmista[da juhmista[b juhmista[tud 27 v> (juhmiks tegema) butít ♦ {kelle} aru juhmistama elveszi az eszét

juhtuma <j'uhtu[ma j'uhtu[da j'uhtu[b j'uhtu[tud 27 v>
1. (aset leidma, toimuma) adódik, végbemegy, történik, talál, megtörténik, megesik, jár, esik, előfordul, előadódik, akad ♦ juhtus õnnetus baleset történt; see lugu juhtus juba ammu régen történt ez az eset; see juhtus kogemata ez véletlenül történt; mis siin juhtus? mi történt itt?; nagu poleks midagi juhtunud mintha semmi sem történt volna; juhtus eksitus tévedés történt; isaga on midagi juhtunud történt valami apával; sellist asja pole enne juhtunud ilyesmi még sohasem történt; kõik võib juhtuda bármi megtörténhet, bármi megeshet
2. (juhuslikult midagi tegema) megtörténik ♦ kui juhtud kuulma või nägema ha netán hallod vagy látod; kui ta juhtub sinu käest küsima ha megkérdezné tőled; juhtusin nende juttu pealt kuulma véletlenül hallottuk a beszélgetésüket
3. (juhuslikult olema) véletlenül ott van; (juhuslikult kellelegi saama v kellegi kätte sattuma) véletlenül elkap, véletlenül találkozik, úgy adódik ♦ ta juhtus kodus olema véletlenül éppen otthon volt; kui teil juhtub aega olema ha lesz időtök; kas teil juhtub tikku olema? nincs véletlenül gyufája?; silma alla juhtuma a szemem elé került, véletlenül megláttam; ta juhtus petise küüsi csalók áldozatául esett; talle juhtus vilets tuba rossz szoba jutott neki; juhtusin võõrasse kohta idegen helyre keveredtem; raamat juhtus mulle kätte sattumisi véletlenül került kezembe a könyv; jahimees juhtus karu jälgedele a vadász medvenyomokra bukkant; juhtus ilus päev történetesen szép nap volt; täna juhtus [olema] raske päev ma nehéz nap volt; viskad riided kuhu juhtub ledobod a ruhád, ahova sikerül; töö on tehtud lohakalt, kuidas juhtub hanyagul végzett munka, ahogy éppen sikerült; sööb millal juhtub eszik, amikor sikerül

julgestama <julgesta[ma julgesta[da julgesta[b julgesta[tud 27 v> biztosít; (turvaliseks tegema) biztosít, fedez, (meg)véd, (meg)óv ♦ alpinisti julgestama hegymászót biztosít; võimlejat julgestas treener az edző védte a tornászt; tuli oma elupaika julgestada biztosítanom kellett az otthonom

jumestama <jumesta[ma jumesta[da jumesta[b jumesta[tud 27 v>
1. (jumet andma, värvima) kisminkel, sminkel; (kergelt toonima) finoman árnyal; (silmi, kulme vm) szemsmink; (ennast) sminkel ♦ ta jumestab nägu kisminkeli az arcát; põsed olid õrnalt jumestatud arca enyhén volt sminkelve; ta nägu jumestas kerge õhetus arca kissé kipirult
2. piltl (ilmestama, värvikaks tegema) színez, kifejezővé tesz ♦ lugu jumestab autori lopsakas huumor a történetet a szerző jóízű humora teszi színesebbé

jupitama <jupita[ma jupita[da jupita[b jupita[tud 27 v> (juppideks tegema, jupikaupa jaotama) darabol; (töö kohta) beoszt, húz-halaszt ♦ jupitas vorsti portsjoniteks adagokra darabolta a kolbászt; mis siin jupitada, võta kõik mit darabolod, vedd az egészet; ärme jupitame, teeme töö korraga valmis ne húzzuk-halasszuk amunkát, csináljuk meg egyszerre

juurde <j'uurde postp, adv>
1. postp [gen] (vahetusse lähedusse) mellé, hozzá, -hoz, -hez, -höz ♦ akna juurde astuma az ablakhoz lép; tule minu juurde! gyere hozzám!; rada viib järve juurde az ösvény a tóhoz vezet
2. postp [gen] (kelle asukohta, kelle jutule, vastuvõtule) -hoz, -hez, -höz ♦ viisin lapse tuttavate juurde az ismerősökhöz vittem a gyereket; lähen arsti juurde megyek az orvoshoz
3. postp [gen] (osutab käsitletavale, otsusele) hozzá, mellett, -nál, -nél ♦ asusin kohe asja juurde azonnal hozzá fogtam a dologhoz; kas jääd oma arvamuse juurde? maradsz a véleményednél?, kitartassz a véleményed mellett?; ta jäi oma sõnade juurde kindlaks kitartott a szavainál
4. postp [gen] (mille alluvusse v koosseisu) -nál, -nél ♦ linnavalitsuse juurde moodustati komisjon a városi önkormányzatnál alakítottak egy bizottságot; jäin tööle ülikooli juurde az egyetemnél maradtam, az egyetemnél álltam munkába
5. postp [gen] (millele lisaks, mille kõrvale) -hoz, -hez, -höz ♦ kohvi juurde pakuti konjakit a kávéhoz konyakot kínáltak; ostis mantli juurde uue kübara új kalapott vett a kabáthoz; halva mängu juurde head nägu tegema jó képet vág a dologhoz
6. adv (vahetusse lähedusse) hozzá, a közelébe ♦ astus mulle juurde ja küsis teed hozzám lépett, és útbaigazítást kért; siia ei pääse autoga juurde ezt nem lehet autóval megközelíteni
7. adv (lisaks)- ♦ sain palka juurde fizetésemelést kaptam; sa oled kaalus juurde võtnud meghíztál, felszedtél pár kilót; ta on palju juurde õppinud sokat fejlődött; hoogu juurde! gyerünk, gyerünk!

jõledus <jõledus jõleduse jõledus[t jõledus[se, jõledus[te jõledus/i 11 s> ocsmányság, szörnyűség ♦ teo jõledus a tett szörnyűsége; jõledusi rääkima ocsmányságokat beszél; jõledusi tegema szörnyűségeket tesz; seda jõledust ma ei söö nem eszem ilyen szörnyűséget

jõnksatama <jõnksata[ma jõnksata[da jõnksata[b jõnksata[tud 27 v> (korraks jõnksu tegema) rándul; (jõnksuga liikuma hakkama) meglök ♦ mehe kõrisõlm jõnksatas a férfi ádámcsutkája megrándult; süda jõnksatas suurest rõõmust megremegett a szívem a nagy örömtől; auto jõnksatas paigast az autó egy hirtelen rándulással elindult; rattad jõnksatasid veerema a kerekek megrándultak és guruni kezdtek; traktor jõnksatas seisma a traktor megrándult és megállt

jõrisema <jõrise[ma jõrise[da jõrise[b jõrise[tud 27 v>
1. (jõrinat tegema) morog, nyekereg, pöfög ♦ teel jõrisevad autod pöfögnek az autók az úton; jõriseb laulu v laulda dalt mormol; torupill jõriseb nyekereg a duda; koer jõriseb morog a kutya
2. (nurisema) morog, zsörtölődik ♦ muudkui jõriseb kõigi kallal egyre csak zsörtölődik mindenkivel

jõuetu <jõuetu jõuetu jõuetu[t -, jõuetu[te jõuetu[id 01 adj> bágyadt, pilledt, erőtlen, ernyedt, tehetetlen, elhaló; (nõrk) gyenge; (väsinud) fáradt; (kurnatud) kimerült; (rammetu) erőtlen ♦ jõuetu hääl erőtlen hang; jõuetud rändurid kimerült vándorok; jõuetu vanake erőtlen öreg; näljast jõuetud loomad az éhezéstől erőtlen állatok; poliitiliselt ja majanduslikult jõuetu riik politikailag és gazdaságilag gyenge ország; sügispäikese jõuetu soojus az ősi napfény erőtlen melege; küünla jõuetu leek a gyertya gyenge lángja; jõuetuks jääma pilled; jõuetuks tegema elgyengít, sorvaszt; palavik tegi haige jõuetuks a láz legyengítette a beteget; selle ees oleme kõik jõuetud mindannyian tehetetlenek vagyunk előtte

jõupingutus <+pingutus pingutuse pingutus[t pingutus[se, pingutus[te pingutus/i 11 s> erőfeszítés, törekvés, igyekezet, erőlködés ♦ kehaline jõupingutus testi erőfeszítés; vaimne jõupingutus mentális erőfeszítés; ühiste jõupingutustega közös erőfeszítésekkel; jõupingutusi tegema erőfeszítéseket tesz; nägu lõi jõupingutusest punetama kipirult az arca az erőlködéstől

jäigastama <jäigasta[ma jäigasta[da jäigasta[b jäigasta[tud 27 v> (jäigaks tegema) merevít, dermeszt ♦ jäigastav hirm dermesztő félelem

jäljend <jäljend jäljendi jäljendi[t -, jäljendi[te jäljende[id 02 s>
1. (täpne jälg) lenyomat, utánzat ♦ pitsatijäljend, pitsati jäljend pecsétlenyomat; templijäljend pecsét; väljasurnud loomade jäljendid settekivimites kihalt állatok lenyomatai a kőzetekben
2. (järeletehtu, koopia, imitatsioon) lenyomat ♦ kipsjäljend gipsz lenyomat; võtmejäljend kulcslenyomat; mündist jäljendit tegema lenyomatot készít az érméről

järama <jära[ma jära[da jära[b jära[tud 27 v> (närima) lerág, mardos; (ümbert ringi, pealt närima) körülrág; (katki närima) szétrág; (tüütut tööd tegema) elbabrál, bíbelődik ♦ kuivikuid järama kétszersültet rág; koer järab konti a kutya rágja a csontot; hiired on koti katki järanud az egerek kirágták a zsákot; pliiatsi ots on ära järatud a ceruza vége meg van rágva; üraskid järavad puud a szú rágja a fát; koide[st] järatud kasukas molyrágta bunda; rooste järab rauda eszi a rozsda a vasat

järeldus <järeldus järelduse järeldus[t järeldus[se, järeldus[te järeldus/i 11 s> konklúzió, következtetés, konzekvencia ♦ lõplik järeldus végső konklúzió; vale järeldus hibás következtetés; järeldusele jõudma következtetésre jut; järeldust tegema leszűr; teen juhtunust omad järeldused levonom a történtekből a akövetkeztetést

järele andma
1. (lõdvemale, lahti tulema v minema, varisema) alábbhagy, beadja a derekát, tágul, tágít, ráhagy, oldódik, mérséklődik, megenyhül, feloldódik, felenged, enyhül, engedelmeskedik, enged, behódol
2. (mööndusi tegema, oma otsustest loobuma) ♦ targem annab järele okos enged, szamár szenved
3. (nõrgenema, vaibuma) ♦ valu andis järele tompult a fájdalom

järeleandmine <+'andmine 'andmise 'andmis[t 'andmis[se, 'andmis[te 'andmis/i_&_'andmise[id 12_&_10? s> engedelmesség, megalkuvás, engedmény ♦ järeleandmisi tegema engedményeket tesz

järeleksam <+'eksam 'eksami 'eksami[t -, 'eksami[te 'eksame[id 02 s> javítóvizsga, utóvizsga, pótvizsga ♦ järeleksam matemaatikas matematika pótvizsga; järeleksamit tegema v sooritama pótvizsgát tesz

jätkama <j'ätka[ma jätka[ta j'ätka[b jätka[tud 29 v>
1. (edasi tegema) folytat; (taasalustama) újrakezd ♦ tööd jätkama folytatja a munkát; õpinguid jätkama folytatja tanulmányait; läbirääkimisi jätkatakse homme a tárgyalásokat holnap folytatják
2. (jätkuna lisama, juppidest kokku liitma) kitold, megtold; (jätku otsa õmblema) hozzátold ♦ seelikut pikemaks jätkama kitoldja a szoknyát; jätkatud köis megtoldott kötél
3. aiand (pookima) olt

kaasa lööma (osalema, kaasa tegema) részt vesz ♦ lööb kaasa näiteringis részt vesz a drámakör munkájában; lööb laulukooris kaasa kórusban énekel

kaasa tegema közreműködik, részt vesz

kaastöö <+t'öö t'öö t'öö[d -, t'öö[de_&_töö[de t'öö[sid_&_t'ö[id 26 s>
1. (kirjutis ajalehes, ajakirjas vm avaldamiseks) hosszászólás
2. (loometöö ajalehtedele, ajakirjadele vm, kaastegevus) hosszájárulás ♦ ajalehele kaastööd tegema a lap munkájához cikkekkel járul hozzá

kaetama <k'aeta[ma k'aeta[da k'aeta[b k'aeta[tud 27 v> folkl (kurja silmaga ära tegema) ront

kaevama <k'aeva[ma kaeva[ta k'aeva[b kaeva[tud 29 v>
1. (süvendit, auku tegema) ás, kiás; (ära) elás; (lahti) kiás; (maa sisse) elássa a földbe ♦ maad kaevama ássa a földet; kraavi kaevama árkot ás; kes teisele auku kaevab, see ise sisse kukub aki másnak vermet ás, maga esik bele; a saját csapdájába esik; endale ise hauda kaevama a saját sírját ássa
2. (välja otsima) előkotor ♦ kaevab võtme taskust előkotorja a zsebéből a kulcsot
■LS: kaevamis+ ♦ kaevamislabidas ásólapát; kaevamismasin tehn ásógép, kotrógép; kaevamistöö ásómunka

kahestama <kahesta[ma kahesta[da kahesta[b kahesta[tud 27 v> (kaheks tegema, lõhestama) kettészakít, kettéhasít ♦ kahestatud kaksikküla kettéhasított ikerfalvak

kahju <kahju kahju kahju[t_&_kahju -, kahju[de kahju[sid 16 s>
1. kár, ártalom; (aineline) veszteség ♦ majanduslik kahju anyagi kár; materiaalne kahju anyagi kár; varaline kahju vagyoni kár; kahju hüvitama v tasuma v katma kárt térít; kahju kannatama v kandma kárt szenved; {kellele-millele} kahju tegema árt vkinek/vminek; {kellele-millele} kahju tekitama kárt okoz; kahju hindama kárt értékel; ujumine ei tee sulle kahju v ei tule sulle kahjuks az úszás neked sosem árt; kes kahju kardab, see kasu ei saa gyáva népnek nincs hazája
2. (rahulolematus, nukker meel, osavõtu-, haledustunne) sajnálat, kár ♦ mul on kahju lahkuda kár elmennem; kahju, et sadama hakkas kár, hogy esik; {kellel} mul pole selle jaoks oma ajast kahju nem sajnálom rá az időmet; mul on temast kahju sajnálom (őt); väga kahju! nagyon sajnálom!

kahjutu <kahjutu kahjutu kahjutu[t -, kahjutu[te kahjutu[id 01 adj> ártalmatlan ♦ kahjutu putukas ártalmatlan rovar; kahjutuks tegema hatástalanít, ártalmatlanít, ártalmatlanná tesz

kahjutustama <kahjutusta[ma kahjutusta[da kahjutusta[b kahjutusta[tud 27 v> (kahjutuks tegema) hatástalanít, ártalmatlanít ♦ miine kahjutustama aknákat hatástalanít

kaine <kaine k'aine kaine[t -, kaine[te k'aine[id 06 adj; k'aine k'aine k'aine[t -, k'aine[te k'aine[id 01 adj>
1. (mittejoobnud) józan ♦ kaine mees józan férfi; kainest peast, kaine peaga józanul; kaineks tegema kijózanít, józanná tesz
2. (mõistuspärane, asjalik) józan ♦ kaine mõistus józan (paraszti) ész, józan értelem; kaine pilk v vaade elule józan belátás az életre

kalkulatsioon <kalkulatsi'oon kalkulatsiooni kalkulatsi'ooni kalkulatsi'ooni, kalkulatsi'ooni[de kalkulatsi'ooni[sid_&_kalkulatsi'oon/e 22 s> maj (arvutlus) kalkuláció; (arvestus) számítás ♦ eelkalkulatsioon előkalkuláció; kalkulatsiooni tegema kalkulációt csinál/készít; kalkulatsioonis on viga a kalkuláció hibás

kalkuleerima <kalkul'eeri[ma kalkul'eeri[da kalkuleeri[b kalkuleeri[tud 28 v> (kalkulatsiooni tegema) kalkulál ♦ kasu kalkuleerima a hasznot kalkulálja

kamin <kamin kamina kamina[t -, kamina[te kamina[id 02 s> kandalló ♦ elektrikamin elektromos kandalló; välikamin kültéri kandalló; kaminasse tuld tegema tüzet rak a kandallóban; kaminas on tuli ég a tűz a kandallóban
■LS: kamina+ ♦ kaminasimss kandallópárkány; kaminatuli kandallótűz; kaminavõre kandallórács; kaminasaal kandallótér

kannapööre <+pööre p'öörde pööre[t -, pööre[te p'öörde[id 06 s> pálfordulás ♦ kannapööret tegema megfordítja a szekere rúdját

karestama <karesta[ma karesta[da karesta[b karesta[tud 27 v> (karedaks tegema) durvít

karjäär1 <karj'äär karjääri karj'ääri karj'ääri, karj'ääri[de karj'ääri[sid_&_karj'äär/e 22 s> (tõus teenistuses, kiire edu) pálya, karrier, pályafutás ♦ hiilgav karjäär fényes (élet)pálya; näitlejakarjäär a színészi pálya; karjääri tegema avanzsál, karriert csinál
■LS: karjääri+ ♦ karjäärihimu, karjääriiha rangkórság; karjääriredel piltl szamárlétra

kastma <k'ast[ma k'ast[a kasta[b kaste[tud, k'ast[is k'ast[ke 34 v>
1. (meg)öntöz, (meg)locsol ♦ aeda kastma a kertet öntözi; lilli kastma megöntözi a virágokat; muru kastma megöntözi a gyepet; suvel kastetakse linnatänavaid nyáron öntözik a városi utcákat
2. (märjaks tegema) márt; (märjaks tegemiseks vedeliku sisse panema) márt ♦ sulge tindipotti kastma tintatartóba mártja a tollat; jalgu vette kastma lábát a vízbe mártja
3. (tainast sõtkuma) gyúr, kigyúr ♦ tainast kastma tésztát gyúr
■LS: kastmis+ ♦ kastmisauto locsolókocsi, öntözőkocsi; kastmisvesi öntözővíz; kastmisvoolik öntözőcső

katkestama <katkesta[ma katkesta[da katkesta[b katkesta[tud 27 v>
1. (pooleli jätma) megszakít, elszakít, félbeszakít; (suhteid) megszakít ♦ tööd katkestama munkát beszüntet, félbeszakítja a munkát; õpinguid katkestama félbeszakítja a tanulmányokat; telefonikõnet katkestama megszakítja a telefonbeszélgetést; igasuguseid sidemeid katkestama megszakít minden köteléket; suhteid katkestama megszakítja a kapcsolatot vkivel; rasedust katkestama megszakítja a terhességet; voolu katkestama el megszakítja az áramkört v. az áramot; kirjavahetust katkestama megszakítja a levelezést
2. kõnek (tugevasti pingutama, pingutamisega tervisele liiga tegema) megszakítja (magát) ♦ ta on enese raske tööga ära katkestanud megszakította magát a munkában v. a munkával

katki <k'atki adv>
1. (kaheks osaks, puruks, tükkideks, lõhki, rikki) széttört, kettétört, törött, rossz ♦ auto on katki tönkre ment a kocsi; lift on katki rossz a lift; kaamera läks saatmisel katki a kamera megsérült a szállítás során; mõned asjad on katki pár dolog elromlott; niit on katki elszakadt a cérna; katki minema eltörik, tönkre megy; katki rebima összetép; katki tegema összetör; teil on ribi katki eltört egy bordája; mu pahkluu on katki el van törve a bokám; aken on katki az ablak be van törve; lift läks katki bedöglött a lift; sukad läksid katki lyukas a harisnya
2. (pooleli, sinnapaika) félbe ♦ töö jäi katki félbemaradt a munka

katki tegema összetör, eltör, betör

katse <katse k'atse katse[t -, katse[te k'atse[id 06 s>
1. (püüe, üritus) kísérlet, próbálkozás; (katsetus, võimete, teadmiste, oskuste kontroll) teszt ♦ elustamiskatsed újraélesztési kísérletek; enesetapukatse öngyilkossági kísérlet; põgenemiskatse a szökési kísérlet; riigipöördekatse puccskísérlet; sportlase teine katse a sportoló második próbálkozása
2. (eksperiment) kísérlet ♦ füüsikakatse fizikai kísérlet; keemiakatse vegytani kísérlet; katseid tegema v korraldama kísérleteket tesz
■LS: katse+ ♦ katseaed kísérleti kert; katseaeg próbaidő; kedagi katsejänesena kasutama piltl kísérleti nyúlnak használ vkit; katsekivi piltl próbakő; katselend próbarepülés; katselendur tesztpilóta, berepülő pilóta; katseloom biol, med kísérleti állat; katsemeetod vizsgálati módszer; katsemäng sport tesztmeccs; katsepõld põll tesztmező; katseisik biol, psühh kísérleti személy; katsetaim bot, aiand kísérleti növény; katsetehas kísérleti üzem

katsetama <katseta[ma katseta[da katseta[b katseta[tud 27 v>
1. (üritama, proovima) kipróbál, próbálkozik ♦ tasub katsetada érdemes kipróbálni
2. (katseid tegema) kísérletez, tesztel ♦ uut mudelit katsetama új modellt tesztel; keemiatunnis tegime katseid a vegytani órán kísérleteztünk

katsuma <k'atsu[ma k'atsu[da katsu[b katsu[tud 28 v>
1. (puudutama) megtapogat, megtapint ♦ pulssi katsuma tapogatja a pulzusát; käega katsuma megtapogat a kezével; ta katsus oma valutavat jalga megtapogatta fájós lábát; ta katsub ahju, kas see on juba soe megtapintja a kályhát, hogy átmelegedett-e már
2. (üritama, proovima) megpróbál ♦ katsub mitte suitsetada megpróbál nem dohányozni; katsu neist mitte välja teha próbálj meg nem foglalkozni velük
3. (järele proovima) kipróbál; (selga, jalga proovima) felpróbál ♦ jõudu katsuma kipróbálja az erejét; õnne katsuma piltl szerencsét próbál; jõudu katsuma összemérik a kardjukat
4. kõnek (viivitamatult midagi tegema) megpróbál ♦ katsu sa oma jalga siia tõsta! Meg ne próbálja ide betenni a lábát!

kaup <k'aup kauba k'aupa k'aupa, k'aupa[de k'aupa[sid_&_k'aup/u 22 s>
1. áru ♦ allahinnatud kaup engedményes áru; eksportkaup exportáru; hooajakaup idénycikk, szezonáru; kangaskaup méteráru; karusnahakaup szőrmeáru; keemiakaup kémiai termék; lihakaup húsáru; salakaup csempészáru; rauakaup vasáru; tarbekaup használati cikk; toidukaup élelmiszer, élelmiszer termék; tööstuskaup iparcikk; tükikaup darabáru; kaupa alla hindama leértékel; kaupa pakkuma áruba bocsát; kaupa välja panema kirakodik
2. (tehing) kereskedés; (kokkulepe) üzlet ♦ kaupa tegema v sobitama üzletet köt
■LS: kauba+ ♦ kaubaauto teherjármű, kereskedelmi jármű; kaubabörs árutőzsde; kaubajaam teherpályaudvar; kaubakrediit maj kereskedelmi hitel; kaubaladu áruraktár, közraktár; kaubalaev teherhajó, kereskedelmi hajó; kaubalaevastik kereskedelmi flotta; kaubaleping maj árumegállapodás; kaubalift teherfelvonó, teherlift; kaubamärk védjegy; kaubanäidis áruminta; kaubavahetus maj árucsere; kaubarong tehervonat; kaubatagavara készlet; kaubatee kereskedelmi út, kereskedelmi útvonal; kaubavagun teherkocsi, tehervagon; kaubavaru árukészlet; kaubavedu áruforgalom, teherforgalom, áruszállítás; kaubavalik áruválaszték

kavandama <kavanda[ma kavanda[da kavanda[b kavanda[tud 27 v> (kavandit tegema) tervez; (üldjoontes visandama) felvázol; (plaanitsema) tervezget ♦ mitmepäevast ekskursiooni kavandama tervezgeti a többnapos kirándulást; uut moodi kavandama új divatot tervez

keerutama <keeruta[ma keeruta[da keeruta[b keeruta[tud 27 v>
1. (keerlema panema, korduvalt keerama) forgat, pörget, perdít ♦ kedervart keerutama pörgeti az orsót; keerutab tüdrukut tantsuhoos pörgeti a lányt a táncban; ratast keerutama kereket forgat; ära keeruta [end]! ne forgasd magad!; tolmu üles keerutama, tähelepanu äratama nagy port ver fel
2. (ringe v keerde tegema) forgat ♦ tantsu keerutama forgatja a táncot
3. (rulli v rõngasse keerama) sodor ♦ tubakat keerutama dohánylevelet sodor; keerutamata lõng sodratlan fonal
4. piltl (jutuga laveerima) ♦ räägi keerutamata! beszélj érthetően/egyértelműen!; pikemalt keerutamata asja juurde asuma ajtóstul rohan/ront a házba

kihutus <kihutus kihutuse kihutus[t kihutus[se, kihutus[te kihutus/i 11 s>
1. (kiire sõit) száguldás
2. (õhutus, ässitus) felbujtás, bujtogatás ♦ kihutust tegema bujtogat
■LS: kihutus+ ♦ kihutuskampaania figyelem felhívó kampány; kihutuskõne buzdító beszéd

kihutustöö <+t'öö t'öö t'öö[d -, t'öö[de_&_töö[de t'öö[sid_&_t'ö[id 26 s> felbujtás, bujtogatás ♦ poliitiline kihutustöö politikai felbujtás; kihutustööd tegema bujtogat

kindlaks tegema megállapít, kiderít, tisztáz

kingitus <kingitus kingituse kingitus[t kingitus[se, kingitus[te kingitus/i 11 s> ajándék ♦ kallis kingitus drága ajándék; jõulukingitus karácsonyi ajándék; pulmakingitus lakodalmi ajándék; sünnipäevakingitus születésnapi ajándék; kingituseks saama ajándékul kap; kingitust tegema ajándékba ad
■LS: kingitus+ ♦ kingituskarp ajándékdoboz; kingituspakk ajándékcsomag

kirgastama <kirgasta[ma kirgasta[da kirgasta[b kirgasta[tud 27 v> (kirka[ma]ks, selge[ma]ks tegema) fényesít, fénylővé tesz, tisztít ♦ kreem teeb näo kirkamaks a krém fénylővé teszi a bőrt

kiri <kiri kirja k'irja k'irja, k'irja[de k'irja[sid_&_k'irj/u 24 s>
1. keel (graafiliste märkide süsteem) írás ♦ foiniikia kiri főniciai írás; gooti kiri gót írás; ladina kiri latin(betűs) írás; slaavi kiri cirill(betűs) írás; poolpaks kiri trük félkövér írás; kapitaalkiri trük verzál(is); kapiteelkiri trük kiskapitális; kursiivkiri trük dőlt írás; mõistekiri fogalomírás; noodikiri muus kottaírás; piltkiri képírás; ruunikiri rovásírás; silpkiri szótagírás; salakiri titkos írás; trükikiri nyomtatott írás
2. (käsitsi kirjutamise viis) írás; (käekiri) kézírás ♦ tal on ilus kiri szép írása van
3. (kirjamärkidest koosnev tekst) írás ♦ kiri on tuhmiks muutunud az írás elfakul; kull või kiri? fej vagy írás?; széna vagy szalma?
4. (postisaadetis) levél ♦ ametikiri hatosági átirat; avalik kiri nyílt levél; anonüümkiri névtelen levél; tähitud kiri ajánlott levél; armastuskiri szerelmes levél; kaaskiri kísérőlevél; seletuskiri jelentés, indokolás, magyarázó megjegyzések; soovituskiri ajánlólevél; tähtkiri ajánlott levél; vabanduskiri bocsánatkérő levél; vastuskiri válaszlevél; kirja teel levélben; kirja kirjutama levelet ír; kirja saama levelet kap; kirjale vastama válaszol a levélre; kirja posti panema postázza a levelet; avalikku kirja kirjutama kellelegi nyílt levelet intéz vkihez; kirja lahti tegema felbontja a levelet; ootan sinult kirja várok a leveledre
5. (dokument, ametlik paber) levél, írás ♦ garantiikiri jur garancialevél; tagatiskiri jur garancialevél; turbekiri aj menlevél; võlakiri kötvény
6. kõnek (nimekiri) lista ♦ teda ei ole meie kooli õpilaste kirjas ő nem szerepel az iskolánk diákjainak a listáján
7. (muster) minta ♦ kindakiri kesztyű minta; lillkiri virágminta; puidukiri mets erezet
■LS: kiri+ (postisaadetise vahendusel toimuv) ♦ kirimale levelezési sakk, távsakk
kiri+ (mustriga) ♦ kirikinnas hímzett kesztyű
kirja+ (postisaadetisse puutuv) ♦ kirjakandja postás, levélkézbesítő; kirjakast levélszekrény; kirjaklamber gemkapocs, kapocs; kirjamark levélbélyeg; kirjaplokk blokk, jegyzetfüzet, írótömb; kirjapress levélnehezék; kirjatuvi postagalamb; kirjasõber levelezőpartner, levelezőtárs; kirjatäht írott betű; kirjatükk cikk
kirja+ (õigekirjutustavasse puutuv) ♦ kirjaviga elírás, sajtóhiba, íráshiba

kisa1 <kisa kisa kisa -, kisa[de kisa[sid 17 s> (karjumine) kiabálás, zűr, lárma, ricsaj, ribillió; (lärm, kära) zaj ♦ kõrvulukustav kisa fülsértő zaj; rõõmukisa örömrivalgás; kajakate kisa a sirályok sivítása; kisa tegema lármát csap; kisa tõstma ricsajt/zajt csap; lapsed teevad kõva kisa a gyerekek nagy ricsajt csapnak; palju kisa, vähe villa sok beszédnek sok az alja

kitsendama <kitsenda[ma kitsenda[da kitsenda[b kitsenda[tud 27 v> (kitsamaks tegema) keskenyít, szűkít, megszűkít; (toimimis- v esinemisala piirama) korlátoz ♦ kõnniteed tuli kitsendada a gyalogjárót keskenyíteni kellett; kitsendavad reeglid szűkítő szabályok

kliister <kl'iister kl'iistri kl'iistri[t -, kl'iistri[te kl'iistre[id 02 s> csiriz ♦ jahukliister lisztcsiriz; tärklis[e]kliister keményítőcsiriz; kliistrit tegema v valmistama csirizt készít, megkeveri a csirizt

klistiir <klist'iir klistiiri klist'iiri klist'iiri, klist'iiri[de klist'iiri[sid_&_klist'iir/e 22 s> med beöntés ♦ klistiiri tegema beöntést ad vkinek

kniks <kn'iks kniksu kn'iksu kn'iksu, kn'iksu[de kn'iksu[sid_&_kn'iks/e 22 s> bók, pukedli ♦ kniksu tegema bókol, pukedlizik, pukedlit csinál/vág

kodustama <kodusta[ma kodusta[da kodusta[b kodusta[tud 27 v> (koduloomaks muutma) háziasít; (taltsaks tegema) megszelídít ♦ kodustatud kalkun háziasított pulyka

koeratemp <+t'emp tembu t'empu t'empu, t'empu[de t'empu[sid_&_t'emp/e 22 s> csíny ♦ koeratempe tegema csínyt követ el

koerus <k'oerus k'oeruse k'oerus[t k'oerus[se, k'oerus[te k'oerus/i_&_k'oeruse[id 11_&_09 s> csíny, pajkosság ♦ koerust täis poiss pajkos fiú; koerust tegema csínyt követ el

kohmitsema <kohmitse[ma kohmitse[da kohmitse[b kohmitse[tud 27 v> kõnek (tasapisi midagi tegema v toimetama) kotlik, piszmog, pepecsel, szuszog, babrál ♦ mis sa kohmitsed selle kallal nii kaua? mit kotlasz rajta olyan sokáig?

kohv <k'ohv kohvi k'ohvi k'ohvi, k'ohvi[de k'ohvi[sid_&_k'ohv/e 22 s> (kohvioad, kohvipulber, jook) kávé ♦ brasiilia kohv brazil kávé; lahustuv kohv neszkávé, instant kávé; kange kohv erős kávé, rövid kávé; lahja kohv gyenge kávé; must kohv fekete, feketekávé; türgi kohv török kávé; jääkohv jegeskávé; jäätisekohv fagyis kávé; koorekohv, koorega kohv kávé tejszínnel; masinakohv a gépi kávé; oakohv szemes kávé; viljakohv malátakávé, pótkávé; piimaga kohv tejeskávé; tass kohvi egy csésze kávé; {keda} kohvile kutsuma meghív kávézni; kohvi keetma/tegema kávét főz
■LS: kohvi+ ♦ kohviautomaat kávéautómata; kohviistandus kávéültetvény; kohvijahu őrölt kávé; kohvijoomine kávéívás; kohvijäätis kávéfagyi; kohvikoor kávétejszín; kohvikreem kok kávékrém; kohviliköör kávélikőr; kohvilõhn a kávé zamata; kohvipakk kávécsomag; kohvifilter kávészűrőpapír; kohvipaks kávézacc; kohvisai(ake) mini kalács; kohviserviis kávéskészlet; kohvisõber kávékedvelő; kohvitass (1) kávéscsésze; (2) (VAN) findzsa

kokku sulatama (sulamiks tegema, sulatades ühendama) egybeolvaszt, összeolvaszt

kokkuvõte <+võte v'õtte võte[t -, võte[te v'õtte[id 06 s>
1. (sisu lühiesitus) összegzés, összefoglalás, összefoglaló, rezümé ♦ ingliskeelne kokkuvõte angol nyelvű összefoglaló; raamatu sisukokkuvõte a könyv tartalmának összefoglalása
2. (andmete põhjal saadud tulemus) összegzés, összefoglalás ♦ esialgsed kokkuvõtted előzetes összefoglalás; kokkuvõtet tegema összegez, összefoglal; kokkuvõttes összefoglalva

kompenseerima <kompens'eeri[ma kompens'eeri[da kompenseeri[b kompenseeri[tud 28 v> (hüvitama, korvama, tasa tegema) megtérít, kompenzál, kárpótol

kompliment <komplim'ent komplimendi komplim'enti komplim'enti, komplim'enti[de komplim'enti[sid_&_komplim'ent/e 22 s> bók ♦ komplimenti tegema bókokat mond; tänan komplimendi eest! köszönöm a bókot!

kompostima <komp'osti[ma komp'osti[da komposti[b komposti[tud 28 v> (kompostiks tegema) komposztál

kontrollima <kontr'olli[ma kontr'olli[da kontrolli[b kontrolli[tud 28 v>
1. (kontrolli teostama) ellenőriz, vizsgál, kontrollál, felügyel ♦ liitmistehet kontrollima ellenőrzi az összeadást; toll kontrollib pagasit a vámhatoság átvizsgálja a csomagokat
2. (kindlaks tegema, välja selgitama) megvizsgál, megnéz ♦ kontrolli, kas sul pass on kaasas nézd meg, hogy van-e nálad útlevél; auto rehve kontrollima megvizsgálja az autó kerekeit