[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aed <'aed aia 'aeda 'aeda, 'aeda[de 'aeda[sid_&_'aed/u 22 s>
1. (puuviljaaed) kert, gyümölcsös; (juurviljaaed) veteményes kert ♦ hooletusse jäetud aed rendezetlen kert; botaanikaaed botanikus kert; eesaed előkert, kiskert; iluaed díszkert; lilleaed virágoskert; õunaaed almás
2. (tara) kerítés; (kivi-, metallaed) kőkerítés; fémkerítés; (põimaed) fonott kerítés ♦ traataed drótkerítés; üle aia ronima átmászik a kerítésen; üks räägib aiast, teine aia august elbeszélnek egymás mellett; két malomban őrölnek; kisab/karjub nagu siga aia vahel úgy ordít, mint a fába szorult féreg; ruigab nagu siga aia vahel ordít, mintha nyúznák; röögib nagu siga aia vahel üvölt, mint a sakál / mint a fába szorult féreg
3. (loomade aedik) bekerített terület ♦ kanaaed tyúkudvar, baromfiudvar; lambaaed elkerített birkalegelő
4. (imikuaed) járóka
■LS: aia+ ♦ aiakujundus kertépítés; aiakäärid kertészolló, kerti olló; aiamuld aiand kertföld; aiamööbel kerti bútor; aiataim kerti vetemény; aiatöö kerti munka; aiavärav kertajtó, kertkapu

asendama <asenda[ma asenda[da asenda[b asenda[tud 27 v> helyettesít, pótol ♦ asendama kedagi helyettesít vkit; vaske tsingiga asendama a rezet cinkkel helyettesíti; suurepärast lauljat ei suutnud keegi teine asendada a kiváló énekest más nem pótolhatta; poeg asendas isa a fiú helyettesítette apját

auk <'auk augu 'auku 'auku, 'auku[de 'auku[sid_&_'auk/e 22 s> lyuk; (ava) nyílás; (maa sees) gödör; (sissevajunud koht) mélyedés ♦ väike auk gödröcske; rebase auk a róka lyuka; aknaauk ablaknyílás; hundiauk farkasverem; unkaauk padláslyuk; võtmeauk kulcslyuk; auke lööma lyukaszt; auku puurima lyukat fúr; auku jäässe raiuma léket vág a jégen; auku kaevama kiássa a gödröt; auku vajuma beesik; auku kinni nõeluma befoltozza a lyukat; sukas on auk lyuk van a harisnyáján; tee on auke täis lyukas az út; kes teisele auku kaevab, see ise sisse kukub aki másnak vermet ás, maga esik bele; a saját csapdájába esik; kellelegi auku pähe rääkima lyukat beszél vkinek a hasába; üks räägib aiast, teine aia august egy cigány, egy király; két/más malomban őrölnek; ka veetilk uuristab kivi sisse augu lassú víz partot mos

edetabel <+tabel tabeli tabeli[t -, tabeli[te tabele[id 02 s> sport ranglista ♦ ta on edetabelis teine ő a második a ranglistán

ega <ega konj>
1. konj (eitusega seostuv ühendav sõna) sem, se, és nem ♦ tal ei ole isa ega ema nincs se apja, se anyja; ma ei tahtnud süüa ega juua nem akartam se enni, se inni; ei see ega teine se(m) ez, se(m) az
2. adv (lausungit pehmendav v. kahtlust väljendav eitussõna) nem ♦ ega ta nii noor enam olegi nem is annyira fiatal; ega sa ei karda? nem is félsz?

ei <'ei adv; 'ei 'ei 'ei[d -, 'ei[de 'ei[sid 26 s>
1. (eitussõna, annab lausele eitava sisu) nem, sem, nincs(en) ♦ ma ei tea nem tudom; ei sobi nem illik; isa ei ole kodus (az) apa nincs otthon; see ei ole tõsi ez/az nem igaz; sellest ei tule midagi head ebből semmi jó nem származik; kui ei, siis ei ha nem, hát nem; kas tuled või ei? jössz vagy nem?; ei sina ega mina se te, se én; kas sa ei kuule? nem hallod?
2. (eitab järgnevat sõna) se(m) ♦ ei iialgi semmikor, sose(m), sohasem, soha; ei midagi erilist semmi különös
3. (jaatavas lauses soovi v küsimuse esitamisel) ne ♦ kas me ei läheks täna õhtu kinno? ne menjünk moziba ma este?
4. (koos sidesõnaga ega) se(m) ♦ ei see ega teine se(m) ez, se(m) az

enklaav <enkl'aav enklaavi enkl'aavi enkl'aavi, enkl'aavi[de enkl'aavi[sid_&_enkl'aav/e 22 s> pol (riik v riigi osa, mida täielikult ümbritseb teine riik) enklávé

haar <h'aar haara h'aara h'aara, h'aara[de h'aara[sid_&_h'aar/u 22 s>
1. (haru) ág ♦ vana paju murdunud haar öreg fűz leszakadt ága; teine teehaar viis vasakule az út másik ága balra vezetett
2. mat (kolmnurga külg, üks kiir nurka moodustavate kiirte paarist) szár ♦ kolmnurga haarad a háromszög szárai; nurga haar a szög egyik szára

ilma <ilma adv, prep [abess]>
1. prep [abess] anélkül, nélkül, kívül ♦ ilma mütsita sapka nélkül; ilma rahata pénz nélkül; ilma tööta munka nélkül; ilma nähtava põhjuseta látha okok nélkül; minge ilma minuta menjetek nélkülem; lahkus ilma sõna lausumata elment egy szó nélkül
2. adv (tasuta, muidu) ingyen ♦ ilma ei taha ta midagi nem akar semmit ingyen; kas ostsid või anti ilma? vetted, vagy ingyen adták?
3. adv (puudu, ära jäänud) nélkül ♦ mees jäi käest ilma a férfi elvesztette a kezét; mõni joob kohvi suhkruga, teine ilma egyk cukorral iszza a kávét a másik cukor nélkül; rahast ilma olema pénz nélkül van

jagu <jagu j'ao jagu j'akku, jagu[de jagu[sid 18 s>
1. (osa, jaotamise v jagunemise tulemus) rész; (osasaam) rész ♦ suurem v enam jagu rukist oli lõigatud a rozs nagy részét levágták; igaüks sai saagist oma jao mindenki megkapta a zsákmányból a részét; enamalt v suuremalt jaolt nagyrészt
2. kõnek (kuuluvuse puhul, kelle-mille oma) vkié, része ♦ minu jagu az enyém; õe jagu a testvéremé, a testvérem része; raamat on sõbra jagu a barátom könyve; kübar on ema jagu a kalap az anyámé; jalgratas on isa jagu a bivcikli az apámé; said oma jao kätte megkaptad a részed; kelle jagu see on? kié ez?
3. (mõõdu, määra v aja puhul) -nyi ♦ ta on minust pea jagu pikem egy fejjel magasabb nálam; ostis talu jagu maad egy gazdaságnyi földet vett; lõhkusin nädala jao puid valmis egy hétre való fát vágtam; väljasõit lükkus tunni jao edasi az indulás egy órányit késik; panges on liitri jagu vett egy iternyi víz van a vödörben; ostsin meetri jagu riiet egy méternyi szövetet vettem; meil on tubli jagu veel minna még sokat kell mennünk; lund on juba paras jagu maas mér elég sok hó esett; üks jagu imelik lugu nagyon furcsa történet; selleks kulub üks jagu aega sok időbe fog telni; see juhtus sügisest jagu talve ősztől télig történt
4. (teose alaosa) szakasz, felvonás ♦ romaani esimese osa teine jagu a regény első részének második szakasza; kalendri teine jagu a naptár második szakasza; filmi teine jagu a film második szakasza; näidend kahes jaos két felvonásos előadás
5. sõj szakasz ♦ laskurjagu lövész-szakasz; piilurjagu őrszakasz, felderítő szakasz; neljanda jao reamees a 4./negyedik szakasz katonája
6. kõnek (liik, laad, sort) fajta ♦ õhemat jagu riie vékonyabb fajta textil; mitmest jaost seemned különböző magok; mõni jagu inimesi armastab hoobelda az emberek egy része szeret dicsekedni

juura2 <juura juura juura[t -, juura[de juura[sid 16 s> geol (keskaegkonna teine ajastu ning ladestu) jura
■LS: juura+ ♦ juuraajastu geol jura időszak

jälle <j'älle adv>, ka jällegi
1. (uuesti, taas) ismét, újra, újból, megint ♦ tulen homme jälle holnap újra jövök; juba jälle v jällegi sajab [vihma] már megint esik; kevad on jälle käes újra itt a tavasz; ikka [ja] jälle újra meg újra
2. (seevastu, omakorda, aga) viszont ♦ üks ütles, et võib, teine jälle v jällegi, et ei või egyik azt mondta, hogy lehet, a másik viszont azt, hogy nem lehet; see tuba on külm, teine jälle liiga soe ez a szoba hideg, a másik viszont túl meleg

järgnema <j'ärgne[ma j'ärgne[da j'ärgne[b j'ärgne[tud 27 v>
1. (kelle-mille järel liikuma) bekövetkezik, bekövetkezik, követ, kerget; (järele minema v sõitma) utána megy; (ajaliselt mille järel toimuma) után ♦ koer järgneb peremehele igale poole a kutya mindenhová követi a gazdáját; esimesele plahvatusele järgnes teine az első robbanást követte a második; liivakihile järgneb savi a homokréteg után agyag jön; järgne mulle kövess; üks sündmus järgnes teisele egyik esemény követte a másikat
2. (mille järgi toimima, mida arvesse võttes) követ ♦ {kelle} eeskujule järgnema követi a példaképét
3. (järelduma, tulenema) következik ♦ sellest järgneb, et ... ebből következik, hogy...

kaksiratsa <+r'atsa adv>, ka kaksiraksi, kaksiratsi (üks jalg ühele, teine teisele poole rippumas) lovaglóülésben ♦ kaksiratsa v kaksiraksi v kaksiratsi hobuse seljas istuma lovaglóülésben ül a lóháton

katse <katse k'atse katse[t -, katse[te k'atse[id 06 s>
1. (püüe, üritus) kísérlet, próbálkozás; (katsetus, võimete, teadmiste, oskuste kontroll) teszt ♦ elustamiskatsed újraélesztési kísérletek; enesetapukatse öngyilkossági kísérlet; põgenemiskatse a szökési kísérlet; riigipöördekatse puccskísérlet; sportlase teine katse a sportoló második próbálkozása
2. (eksperiment) kísérlet ♦ füüsikakatse fizikai kísérlet; keemiakatse vegytani kísérlet; katseid tegema v korraldama kísérleteket tesz
■LS: katse+ ♦ katseaed kísérleti kert; katseaeg próbaidő; kedagi katsejänesena kasutama piltl kísérleti nyúlnak használ vkit; katsekivi piltl próbakő; katselend próbarepülés; katselendur tesztpilóta, berepülő pilóta; katseloom biol, med kísérleti állat; katsemeetod vizsgálati módszer; katsemäng sport tesztmeccs; katsepõld põll tesztmező; katseisik biol, psühh kísérleti személy; katsetaim bot, aiand kísérleti növény; katsetehas kísérleti üzem

keegi <k'eegi kellegi kedagi -, - - 00 pron>
1. (jaatavas lauses) (teadmata kes) valaki; (kes tahes) bárki ♦ ta räägib kellegagi beszélget valakivel; keegi teine maksab valaki más fog fizetni; on seal keegi? van ott valaki?; seda võib juhtuda kellega tahes ez bárkivel megesik
2. (eitavas lauses) (mitte ükski) senki ♦ [mitte] keegi ei armasta mind senki nem szeret engem; [mitte] keegi ei ole täiuslik senki nem tökéletes; ma ei tunne kedagi siin senkit sem ismerek itt; tal pole häda kedagi kõnek nincs semmi baja; ära räägi sellest kellelegi! ne mondd el senkinek!
3. (adjektiivselt) (osutab, et isik on lähemalt määratlemata) valaki ♦ tal on keegi külaline valaki vendége van
4. kõnek (mittemingisugune) semmi ♦ see pole kellegi palk, mida ma saan ez semmi fizetés, amit kapok

koguni <koguni adv>, ka kogunisti
1. (isegi) méghozzá, sőt, ezenfelül ♦ ta sõimas ta läbi ja andis koguni peksa összeszidta, ezenfelül még meg is verte
2. (sootuks, täiesti) teljesen, egészen ♦ seal on koguni teine kliima ott egészen más az éghajlat

kohta <k'ohta postp [gen]>
1. (osutab sellele, kellesse-millesse miski asi puutub, kellega-millega miski seostub) -ról/-ről ♦ andmed keskkonna seisundi kohta adatok a környezet állapotáról; seadus bensiini pliisisalduse kohta benzin ólomtartalom törvény
2. (mingeid tingimusi, asjaolusid, olukordi silmas pidades, neist lähtudes) képest ♦ laps on oma ea v vanuse kohta hästi arenenud a korához képest a gyermek nagyon fejlett
3. (osutab mingile alale v hulgale, milles esineb v mille suhtes arvestatakse mingi teine hulk) vminként ♦ toetus hektari kohta hektáronkénti támogatás; kümnekas mehe kohta tizes fejenként; raha on 10 eurot päeva kohta van tíz euró egy napra
4. (kelle-mille suhtes) -ra/-re ♦ seadus kehtib kõigi kohta a törvény mindenkire vonatkozik

kui <k'ui konj, adv; k'ui k'ui k'ui[d -, k'ui[de k'ui[sid 26 s>
1. konj (võrdlev) mint ♦ vanem kui mina idősebb, mint én
2. konj (väljendab aega, tingimust) ha ♦ kui homme ei saja, siis lähme matkale holnap, ha nem esik, túrázni megyünk; kui mitte, siis mitte ha nem, akkor nem
3. konj (samastav) mint ♦ tema kui matemaatik armastab täpsust ő mint matematikus szereti a pontosságot
4. konj (ühendav) is...is ♦ nii see kui [ka] teine ez is, az is
5. adv (küsi-, hüüdlauses) milyen ♦ kui vana sa oled? hány éves vagy?, mennyi/milyen idős vagy?; kui palju see maksab? mennyibe kerül ez?, mibe kerül ez?; kui ilus maja! milyen szép ház!; kui kahju! milyen kár!; kui kiiresti lendab aeg! milyen gyorsan repül az idő!; kui kaua? mennyi ideig?; kui suur? mekkora?

kumbki <k'umbki kummagi k'umbagi k'umbagi, k'umba[degi k'umb/igi 00 pron> (jaatuse puhul: nii üks kui teine) mindkét; (mõlemad) mindkettő; (eituse puhul: ei see ega teine) egyik sem ♦ kummaski käes oli tal kohver mindkét kezében egy-egy bőrönd volt; kummalgi pool teed kasvas mets az út mindkét oldalán erdő nőtt; mitte kumbki neist egyikük sem

kusjuures <+juures adv> aminek következtében/révén, míg, miközben ♦ autod põrkasid kokku, kusjuures teine süttis põlema autók összeütköztek, aminek következtében az egyik kigyulladt

lääpa <l'ääpa adv> vt ka lääpas (viltu, teine külg madalamaks) félretaposott állapotba ♦ lääpa tallama félretapos

lääpas <l'ääpas adv, adj> vt ka lääpa (viltu[ne], teine külg madalam) csámpás ♦ lääpas kingad csámpás/félretaposott cipő

medal <medal medali medali[t -, medali[te medale[id 02 s> érem ♦ hõbemedal ezüstérem; kuldmedal aranyérem; mälestusmedal emlékérem; pronksmedal bronzérem; medalile tulema érmes helyet szerez a versenyen; medali teine külg piltl az érem másik oldala
■LS: medali+ ♦ medalikoht érmes/dobogós helyezés; medalisaaja érmes sportoló, érmet szerzett sportoló

mina2 <mina mina mina -, mina[de mina[sid 17 s> s (inimese olemuse kohta) én ♦ minu parem mina a jobbik énem; kirjaniku teine mina az író másik énje

muu2 <m'uu m'uu m'uu[d -, m'uu[de_&_muu[de m'uu[sid_&_m'u[id 26 pron, adj> pron; adj (teistsugune, teine, ülejäänud) más, egyéb ♦ on sul veel muud öelda? van még egyéb mondanivalód?; ei midagi muud semmi mást; muul viisil másképpen; muu seas többek között

möllama <m'ölla[ma mölla[ta m'ölla[b mölla[tud 29 v>
1. (segadust tekitades v purustades liikuma v tegutsema) dúl, viháncol, háborog, dühöng
2. (lärmakalt pidutsema) bulizik
3. (mängeldes mürama, hullama) hancúrozik ♦ laps möllab päev otsa koeraga a gyerek egész nap a kutyával hancúrozik
4. (loodusjõudude vm stiihia kohta) háborog, dühöng, tombol ♦ pandeemia möllab dühöng a járvány; meri möllab tombol a tenger; möllas Teine maailmasõda tombolt a II. világháború

niide <niide n'iite niide[t -, niide[te n'iite[id 06 s> põll (niitmine) kaszálás; (niitmiskord) kaszálás ♦ ristikupõllu teine niide, teine niide ristikupõllult a lóhere mező második kaszálása; muru hooldamiseks tehti suve jooksul kümmekond niidet a gyep karbantartásának érdekében mintegy tíz kaszálást végeztek a nyár folyamán
■LS: niite+ ♦ niitekõrgus põll vágási magasság; niitesagedus kaszálási gyakoriság

nõtkuma <n'õtku[ma n'õtku[da nõtku[b nõtku[tud 28 v> (korduvalt nõtku vajuma, vetruma) hajladozik, rugózik, rogyadozik ♦ jalge all nõtkub turbane pinnas a tőzeges talaj besüpped a lábunk alatt; kased nõtkusid tuules a nyírfák hajladoztak a szélben; põlved nõtkuvad väsimusest rogyadoznak a térdei a féradtságtól; roosipõõsad nõtkuvad maani a rózsabokrok a földig hajladoznak; ei üks ega teine anna järele, ei nõtku karvavõrdki egyik sem enged, mindkettő hajthatatlan

olemine <olemine olemise olemis[t olemis[se, olemis[te olemis/i 12 s>
1. (olemasolu) lét, tartózkodás; (eksisteerimine) létezés ♦ võitlus oma olemise eest harc a létezésért
2. (varandus, majapidamine) vagyon ♦ kolis siia sisse oma kehva olemisega beköltözött a szegényes holmijaival
3. (kellegi käitumise, ka olemuse kohta) megjelenés, lény, látszat ♦ ausa olemisega mees látszatra őszinte ember; nautis kogu oma olemisega hubasust egész lényével élvezte a kényelmet
4. (seisund) állapot; (asjaolude kord, olukord) helyzet ♦ mu olemine pole just kiita nem érzem jól magam; pärast kümblust oli meil olemine kohe teine fürdés után máris másképpen éreztük magunkat; toas valitses sundimatu olemine a szobában fesztelenség uralkodott
5. (koosviibimine) összejövetel; (oleng) buli ♦ tuleb väike perekondlik olemine kis családi összejövetel lesz; ta korraldas enda pool lõbusa olemise vidám összejövetelt rendezett magánál
■LS: olemis+ ♦ olemislaad lény; olemisrõõm a létezés feletti öröm; olemisverb keel létige

osa <osa osa osa 'ossa, osa[de osa[sid_&_os/i 17 s>
1. hányad, részlet, rész, osztályrész ♦ teatav osa egy bizonyos rész; allosa alj; eesosa él; keskosa középmezőny; lõviosa piltl oroszlánrész; murdosa töredéke; põhiosa fő rész; põhjaosa (1) északi rész; (2) alj; sõjaväeosa körlet; terviku osa az egész része; neljas osa {millest} negyedik rész; kontserdi teine osa a koncert második fele; saare põhjapoolne osa a sziget északi része; suures osas javarészt, nagyobbrészt; suuremal osal inimestel v inimestest az emberek nagy részének; osade viisi v kaupa részenként; osadeks lahti võtma lebont; kübar on riietuse oluline osa a kalap a ruházat fontos része; jaotas ringi kümneks osaks tíz részre osztotta a kört; osa külalistest v külalisi lahkus varsti a vendégek egy része korán távozott; poisil on oma osa tembu eest juba käes a fiú már megkapta a magáét a csíntevésért; mitu lammast langes huntide osaks hány bárány esett a farkasok áldozatául
2. (roll, osatäitmine) szerep ♦ juhtiv osa vezető szerep; peaosa főszerep; pisiosa aprócska szerep; kunsti osa elus a művészet szerepe az életben; osasse süvenema v sisse elama beleéli magát a szerepbe; osast välja langema kiesik a szerepéből; talle pakuti osa uues filmis szerepet ajánlottak neki az új filmben; milline osa tal selles asjas on? mi a szerepe ebben a dologban?
3. (ligikaudselt määratletud suurusega kogus vm hulk) hányad ♦ kaasa võeti nädala osa toitu egy hétre való ételt vittek magukkal
■LS: osa+ ♦ osakorrutis mat részszorzat; osaobjekt keel részes tárgy; osavastutus részleges felelősség

parem2 <parem parema parema[t -, parema[te parema[id 02 adj, s>
1. adj (komparatiivis) (hinnatavam, kasulikum, mugavam, vastand: halvem) jobb ♦ see on kõige parem kook ez a legjobb sütemény; mida varem, seda parem minél előbb, annál jobb; minél hamarabb, annál jobb; parem maailm jobb világ; ta on paremal järjel több pénze van; ta on matemaatikas minust parem jobb nálam matematikából; paremad ajad on veel ees lesz még szőlő, lágy kenyér; keegi/miski on näinud (ka) paremaid päevi vki/vmi jobb napokat látott; ta peab end teistest paremaks többre tartja magát másoknál; parema puudumisel jobb híján; kedagi hea ja paremaga kostitama a tyúkkal, kaláccsal tart vkit
2. adj (paremal pool asuv, parempoolne, vastand: vasak) jobb ♦ parem käsi jobb, jobbkéz; jõe parem kallas a folyó jobb partja; parem pool! jobbra át!; paremat kätt teine maja jobboldalt második ház
■LS: parem+ ♦ paremerakond jobboldali párt; paremkaitsja sport jobbhátvéd; paremsirge sport jobbegyenes; paremäär sport jobbszélső

pool2 <p'ool poole p'ool[t p'ool[de, pool[te p'ool[i 13 num, s>
1. num (murdarv üks kahendik) fél; (millegagi võrreldes kaks korda) fele ♦ kaks ja pool két és fél; pool miljonit félmillió; kell on pool kaksteist fél tizenkettő van; rong tuleb poole viie paiku a vonat fél öt körül/táján jön; püksid maksavad poole vähem kui pintsak a nadrág fele annyiba kerül mint a kabát
2. num (hulgalt, koguselt üks kahendik tervikust) fél ♦ pool liitrit piima fél liter tej; pool leiba fél kenyér; viis ja pool aastat öt és fél év; poole koormusega fél megterheléssel; pooltel õpilastel oli töö tegemata a tanulók felének nem lett kész a feladata; töötab poole kohaga fél állású, félállásban dolgozik; parem pool muna kui tühi koor piltl ha ló nincs, a szamár is jó
3. num (keskkoht, keskpaik) fél ♦ lipp on pooles vardas a zászló félárbocon van; poole sääreni seelik féllábszárig érő szoknya; luges poole ööni éjfélig olvasott
4. s (millegi kaheks jaotatava üks osa) rész, fél ♦ suurem ja väiksem pool a nagyobbik és a kisebbik rész; kontserdi teine pool a koncert második része/fele; möödunud sajandi teisel poolel a múlt század második felében; ta andis pool õuna mulle a fele almát nekem adta
5. s (külg, üks vastastest) fél; (ühetaolistest esemetest koosneva eseme üks osa) oldal ♦ tee vasak pool az út bal oldala; poolte kokkulepe jur a felek közös megegyezésével; õigus on meie poolel az igazság a mi oldalunkon van; kahe poolega uks szárnyas ajtó; tugevam pool az erősebb nem

pudel <pudel pudeli pudeli[t -, pudeli[te pudele[id 02 s>
1. üveg, palack; (lame) zsebflaska, laposüveg ♦ pooleliitrine pudel félliteres üveg; pudel veini egy üveg bor; klaaspudel, klaasist pudel üvegpalack; lutipudel cumisüveg; lõhnaõlipudel illatszeres üvegcse; rohupudel fiola; õllepudel sörösüveg; teeb v keerab pudeli lahti kibontja az üveget; jõi terve pudeli ära megivott egy üveggel; otse pudelist jooma egyenest az üvegből iszik; ta ei püsi/seisa pudeliski paigal piltl zabszem van a fenekében
2. kõnek, piltl (alkoholipudel, selle sisuks olev alkohoolne jook) butélia, flaska ♦ teine pudel ei istunud enam a második flaska már nem esett jól; sageli pudeli järele haarama piltl az üveghez nyúl; pudeli põhja vaatama piltl az üveg fenekére néz
pudeli+ ♦ pudelikael üvegnyak; pudelikork üveg dugója, kupak; pudelikorv rekesz; pudeliõlu palackos sör, üveges sör, palackozott sör

põlastama <põlasta[ma põlasta[da põlasta[b põlasta[tud 27 v> (põlgusega, halvakspanuga v üleolevalt suhtuma) megvet, lenéz, gyűlöl ♦ ajakirjandus vaid põlastab ja mõnitab meid a sajtó csak megvet és kigúnyol minket; põlastab seda tööd megveti ezt a munkát; mis ühele meeldib, seda teine põlastab amit az egyik szeret, azt a másik lenézi

rida <rida r'ea rida r'itta, rida[de rida[sid_&_rid/u 18 s>
1. sor ♦ aknarida ablakok sora; teine rida, viies koht második sor, ötös hely; talle meeldib kinos viimastes ridades istuda a moziban a hátulsó sorokban szeret ülni; raamatuid ritta seadma sorba rakja a könyveket
2. (sõnajärgnevus, teksti rida) sor ♦ algusrida kezdősor; luulerida verssor; lõpprida, lõpurida végző sor; ridade vahelt lugema a sorok között olvas
3. (mitu, palju) sor ♦ [terve] rida dokumente egy sor irat
4. (kogum) sor ♦ vaenlase ridades az ellenség soraiban
5. kõnek (kohustus, ülesanne, ala) reszort ♦ see pole minu rida ez nem az én reszortom
■LS: rea+ (ridadega seotud)
rea+ (liht-, tavaline) ♦ reakoosseis sorállomány

ruut3 <r'uut ruudu r'uutu r'uutu, r'uutu[de r'uutu[sid_&_r'uut/e 22 s>
1. (täisnurkadega kujund, selline ese) négyzet ♦ ruudu pindala a négyzet területe
2. (akna-, ukseruut) ablaktábla
3. mat (teine aste) négyzetgyök
■LS: ruut+ ♦ ruutvõrrand másodfokú egyenlet

rääkima <r'ääki[ma r'ääki[da räägi[b räägi[tud 28 v>
1. (kõnelema) beszél ♦ vaikselt rääkima halkan beszél; valjusti rääkima hangosan beszél; mikrofoni rääkima mikrofonba beszél; kellestki halba rääkima rosszat mond vkiről; mõttetusi rääkima értelmetlenségeket/badarságokat beszél, mindenfélét összebeszél; laps õpib rääkima a gyerek beszélni tanul; räägib aktsendiga akcentussal beszél; omaette rääkima magában beszél; mõistu rääkima talányokban beszél; tõtt rääkima igazat mond; mis sa räägid! ne mondd!, ne beszélj!; kui õigust rääkida, siis ... az igazat megvallva; rääkimata sellest, et … arról nem is beszélve, hogy ...; üks räägib aiast, teine aia august egy cigány, egy király; két/más malomban őrölnek; kedagi pehmeks rääkima vkinek a lelkére beszél; kedagi surnuks rääkima lyukat beszél vkinek a hasába; end tühjaks rääkima kibeszéli a lelkét
2. (mingit keelt v murret oskama v valdama) nyelven/nyelvet/nyelvjárásban beszél ♦ räägib eesti keeles v eesti keelt észtül beszél; mis keelt sa räägid? milyen nyelven beszélsz?
3. (midagi käsitlema v teatama, millestki jutustama, vestlema, mingis asjas [ümber] veenma) beszél ♦ omavahel v nelja silma all rääkima négy szem közt beszél; läbi rääkima megbeszél, megtárgyal; millest film räägib?, millest filmis räägitakse? miről szól ez a film?; räägitakse, et ... azt mondják, hogy …; kedagi taga rääkima pletykál vkiről; oleme rääkinud! megegyeztünk!; kellelegi auku pähe rääkima lyukat beszél vkinek a hasába
4. kõnek (kokku leppima) megbeszél
5. (kõnet pidama, kõnega esinema) beszédet tart/mond

sammas <sammas s'amba sammas[t -, sammas[te s'amba[id 07 s>
1. oszlop ♦ dooria sammas dór oszlop; sale sammas karcsú oszlop; betoonsammas betonoszlop; kandesammas hordozó oszlop; marmorsammas márványoszlop; lagi toetub neljale sambale négy oszlop tartja a mennyezetet, a mennyezet négy oszlopon nyugszik
2. (post, tulp, miski selle kujuga) oszlop, pillér ♦ elavhõbedasammas higanyoszlop; sillasammas hídpillér; suitsusammas füstoszlop; pensionisüsteemi teine sammas piltl a nyugdíjrendszer második pillére
3. (mälestuseks, auks) emlékmű, emlékoszlop, szobor ♦ hauasammas síremlék
■LS: sammas+ ♦ sammassaal oszlopcsarnok, oszlopterem

sekund <sekund sekundi sekundi[t -, sekundi[te sekunde[id 02 s> (ajaühik, hetk, viiv) másodperc; mat (kaare ja nurga mõõtühik); muus (heliredeli teine aste, vastav intervall) szekund, másod ♦ väike sekund kis másod; suur sekund nagy másod; minutis on kuuskümmend sekundit egy percben hatvan másodperc van; tuule kiirus on kaksteist meetrit sekundis a szél sebessége tizenkét méter másodpercenként; oota üks sekund! várj egy másodpercet!
■LS: sekundi+ ♦ sekundikümnendik tized

seletama <seleta[ma seleta[da seleta[b seleta[tud 27 v>
1. (ära) (meg)magyaráz; (selgeks) tisztáz ♦ seda olukorda on raske talle seletada nehéz megmagyarázni ezt a helyzetet neki; kui Jumal oleks olemas, kuidas sa siis nälga, kannatust ja sõda seletad? ha létezik Isten, mivel magyarázod az éhséget, a fájdalmat és a háborút?; seda olukorda on raske talle seletada nehéz megmagyarázni neki ezt a helyzetet; seletav sõnaraamat értelmező szótár
2. (tõlgendama) megmagyaráz ♦ ka sa oskad unenägusid seletada? meg tudod magyarázni az álmokat?
3. (rääkima, jutustama, õiendama) dumál ♦ üks tegutseb, teine ainult seletab az egyik cselekszik, a másik csak dumál; ära ühtelugu seleta! ne dumálj annyit!
4. (silmadega, nägemisega, kuulmisega eraldama) érzékel; (silmadega) tisztán lát ♦ silmaga seletame asjade kuju ja värvi szemünkkel érzékeljük a dolgok alakját, színét; jämedat kirja seletab taat ilma prillita a nagybetűs írást az öreg szemüveg nélkül is tisztán látja

tagajärg <+j'ärg järje j'ärge j'ärge, j'ärge[de j'ärge[sid_&_j'ärg/i 22 s> (asjaolu v nähtus, mille on esile kutsunud mingi teine asjaolu v nähtus) következmény; (tulemus, resultaat) eredmény ♦ põhjus ja tagajärg ok és következmény; tagajärgedega arvestama számol a következményekkel; tankeriõnnetuse tagajärjel voolas toornafta merre a tartalyhajó baleset következtében nyersolaj ömlött a tengerbe

tegelema <tegele[ma tegel[da tegele[b tegel[dud 31 v; tegele[ma tegele[da tegele[b tegele[tud 27 v>
1. (mingil alal tegutsema, mingi tegevusega pidevalt seotud olema) foglalkozik; (harrastama) űz ♦ tegeleb loomakasvatusega állattenyésztéssel foglalkozik; tegeleb spordiga sportot űz, sportol
2. (toimetama, askeldama) foglalkozik, foglalatoskodik ♦ üks hoidis rooli, teine tegeles purjedega az egyik a kormánybál állt, a másik a vitorlákkal foglalkozott
3. (kellegi v millegi eest hoolitsema, kellegagi suhtlema, mängima) foglalkozik, foglalatoskodik ♦ lastega tuleb iga päev tegel[e]da a gyerekekkel minden nap foglalkozni kell

teine <teine teise t'eis[t t'eise, teis[te t'eis/i 12 num, pron>
1. második, másod ♦ teine veebruar február másodika; augusti teisest poolest alates augusztus második felétől kezdve; teise klassi õpilane másodikos; teise kursuse üliõpilane másodéves; Teine maailmasõda a második világháború; paremalt teine aken jobbról a második ablak; ainsuse teine pööre az egyes szám második személy; Rootsi kuningas Gustav II Adolf II. [második] Gusztáv Adolf, Svédország királya; jõulu teine püha karácsony másnapja; saavutas võistlustel teise koha második lett a versenyen; teise astme põletus másodfokú égési sérülés; mängib orkestris teist viiulit második hegedűn játszik a zenekarban, másodhegedűs a zenekarban
2. (osutab, et tegemist on kellegagi v millegagi, kes v mis ei ole sama kui teada olev v mainitu) más; (järgmine) másik ♦ keegi teine valaki más; see on teine asi ez más dolog; teiste sõnadega másszóval; pane teine kleit selga vegyél fel másik ruhát; teisest küljest másrészt, másfelől; teisel pool tänavat az utca másik oldalán; ajad on nüüd teised most más idők járnak; medali teine külg piltl az érem másik oldala; teise ilma minema piltl megtér őseihez; midagi kellegi teise kraesse ajama piltl más nyakába varr/sóz vmit; ta on teisest puust piltl kilóg a sorból
3. (väljendab midagi ebamäärast) más; (tõstab mingist tervikust esile lähemalt täpsustamata üksikuid isikuid, asju, omadusi) másik ♦ räägiti ühest ja teisest beszéltek egyet s mást; üks vendadest on insener, teine arst az egyik fiútestvér mérnök, a másik orvos; ühest kohast teise kolima egyik helyről a másikra költözik; põhjusel või teisel valamiylen okból; ühes käes tort ja teises lilled egyik kezében torta, a másikban virág; ühel või teisel viisil így vagy úgy; üks tüdruk on ilusam kui teine egyik lány szebb, mint a másik; võta üks ja viska teist bordában szőtték őket; ei üks/see ega teine se kinn, se benn
4. (mitm) a többiek, mások ♦ kus teised on?, kuhu teised jäid? hol vannak a többiek?; ei ole vaja segada end teiste asjadesse nem szabad mások dolgába beleavatkozni

teinekord <+k'ord adv>
1. (mõnikord, vahel, vahete-vahel) egyébkor ♦ ta oli kurvem kui teinekord szomorúbb volt, mint egyébkor
2. ([mõni] teine kord, järgmine kord, edaspidi, kunagi) máskor ♦ teinekord ole ettevaatlikum máskor legyél óvatosabb

trohheus <tr'ohheus tr'ohheuse tr'ohheus[t -, tr'ohheus[te tr'ohheus/i 11 s; trohh'eus trohh'euse trohh'eus[t -, trohh'eus[te trohh'euse[id 09 s> kirj (värsijalg, milles esimene silp on pikk v rõhuline, teine aga lühike v rõhutu) trocheus

trükk <tr'ükk trüki tr'ükki tr'ükki, tr'ükki[de tr'ükki[sid_&_tr'ükk/e 22 s>
1. (trükkimine) nyomtatás ♦ fototrükk fotónyomtatás; kõrgtrükk magasnyomtatás; lametrükk síknyomtatás; raamatutrükk könyvnyomtatás; reljeeftrükk dombornyomtatás; sügavtrükk mélynyomtatás; valgustrükk fénynyomtatás; värvitrükk színnyomás, színes nyomat; trükis avaldama publikál; teos anti v läks trükki a mű nyomtatásba került; teos on trükis a mű a nyomtatás alatt van, a mű nyomdában van
2. (mingi trükise korraga trükitud partii) kiadás ♦ kordustrükk utánnyomás, második kiadás; sõnaraamatu teine, parandatud ja täiendatud trükk a szótár második, javított és bővített kiadása
3. (trükiteksti väline kuju, trükikiri) nyomás ♦ ilus trükk, selgelt loetavad tähed tiszta nyomás, jól olvasható betűk
■LS: trüki+ ♦ trükiarv példányszám; trükikulud nyomdai költség(ek); trükimuster tekst nyomott minta; trükipaber nyomópapír; trükipoogen nyomdaív; trükipress kézisajtó, sajtó; trükitehnika nyomdatechnika; trükitoode nyomdatermék, nyomdai termék, sajtótermék; trükitäht (1) (trükituna) nyomtatott betű; (3) kõnek (suurtäht, versaal) nagybetű, verzális; trükitöö (1) (trükkimine) nyomtatás; (2) (trükis) nyomtatvány; trükitööline nyomdász; trükitööstus nyomdászat; trükivabadus pol sajtószabadság; trükivalmis nyomdakész; trükiväljaanne nyomtatott kiadvány; trükivärv nyomdafesték

täiendama <täienda[ma täienda[da täienda[b täienda[tud 27 v> (vajalikku, puuduvat, parendavat lisama) kiegészít, bővít ♦ oma teadmisi täiendama kiegészíti az ismereteit; vastandid täiendavad teineteist az ellentétek kiegészítik egymást; teine, täiendatud ja parandatud trükk második, bővített és javított kiadás

vaatus <v'aatus v'aatuse v'aatus[t v'aatus[se, v'aatus[te v'aatus/i_&_v'aatuse[id 11_&_09 s> (lavateose alajaotus) felvonás ♦ lõppvaatus utolsó felvonás; ooperi teine vaatus az opera második felvonása; näidend kolmes vaatuses háromfelvonásos színmű

üks <'üks ühe 'ühte_&_'üht 'üht, 'ühte[de 'ühte[sid_&_'üks/i 22 num, s, pron>
1. num (põhiarv) egy, valamelyik, valamely, fél, egy-más, egyik, egyes ♦ üks kahendik egyketted; null koma üks nulla egész egy tized
2. s (hinne) egyes ♦ sai koolis matemaatikas ühe egyest kapott a suliban matekból
3. pron (kellegi v millegi esmakordsel mainimisel) egy ♦ elas kord üks kuningas volt egyszer egy király
4. pron (isiku v olendi kohta: keegi) valaki
5. pron (tähistab konkretiseerimata üksikobjekti mingi hulga hulgast) egyik ♦ üks meist egyikünk
6. pron (mingi asjaolu, olukorra kohta, millest järeldub midagi) egy ♦ ütlen vaid ühte – mul on sind vaja csak egyet mondok, szükségem van rád
7. pron (esineb koos asesõnaga teine ja väljendab midagi ebamäärast) egy-más ♦ üht ja teist v üht-teist ta veel mäletas egyre-másra még emlékezett; ei üks/see ega teine se kinn, se benn
8. pron (tõstab kahe v enama objekti hulgast esile ühe v üksikud, esineb korduvuse, järgnevuse osutamisel) az egyik ♦ ühes käes tort, teises lilled az egyik kezében torta, a másikban virágok
■LS: ühe+ ♦ üheealine egyidős, egykorú; ühefaasiline el egyfázisú; ühehäälne (1) muus (ühest häälest koosnev) egyszólamú; (2) (üksmeelne) egyhangú; ühekorrapilet egyszeri utazásra szóló jegy; ühekorruseline egyszintes, földszintes; ühekuine, ühekuuline egyhavi, egyhónapos; ühekäeline egykarú, félkezű, félkarú; ühemastiline egyárbocos; ühemunakaksikud egypetéjű ikrek; ühenaisepidamine egynejűség; üheotsapilet egyszeri utazásra szóló jegy; ühepaat egyes; üheparteisüsteem pol egypártrendszer; ühepereelamu családi ház; ühepoolne egyoldali, féloldali, féloldalas, egyoldalú; üherööpmeline egyvágányú; ühesarveline egyszarvú; ühesilmaline, ühesilmne egyszemű, félszemű; ühesooline egynemű; ühesuguline bot egynemű; ühetähenduslik egyjelentésű; ühevaatuseline, ühevaatuslik egyfelvonásos
üks+ ♦ üksjalg féllábú