[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

avalikkus <aval'ikkus aval'ikkuse aval'ikkus[t aval'ikkus[se, aval'ikkus[te aval'ikkus/i_&_aval'ikkuse[id 11_&_09 s>
1. nyilvánosság
2. (üldsus) nyilvánosság, nagyközönség ♦ kirjandusavalikkus irodalmi nyilvánosság; avalikkuse esindajad a nyilvánosság képviselői; avalikkuse ette tooma nyilvánosságra hoz vmit; avalikkuse ette a nyilvánosság elé

esile tooma kiemel, rámutat, kihoz

jooksma <j'ooks[ma j'oos[ta jookse[b j'oos[tud, j'ooks[is j'ooks[ke 32 v>
1. (inimeste, loomade kohta, üldse, edasi-tagasi) fut, szalad, pereg; (ühes suunas) fut; (kindlas suunas jooksma hakkama) odafut; (kohale) helyrefut; (läbides) átfut, átszalad; (sisse) befut, beszalad; (välja) kifut, kiszalad; (eemale, ära) elfut, elszalad; (peale, otsa) belefut; (alla, ära) aláfut; (üle) átfut; (laiali) szétfut; (palju, väsinuks) kifutja magát; (joostes ära käima) elszalad ♦ lapsed jooksevad õues a gyerekek az udvaron futkároznak; ta pistis v pani jooksma elfutott; jooksin nagu tuul koju szélsebesen futottam haza; võidu jooksma versenyt fut; maratoni jooksma maratont fut; hobune jookseb nelja vágtat a ló; jooksime jõe poole a folyó felé futottunk; õde jooksis tuppa a nővér befutott a szobába; ta jooksis [toast] aeda kifutott (a szobából) a kertbe; poiss jooksis tänavale a fiú kifutott az útra; ta jooksis metsa az erdőbe futott; kõik jooksid rüsinal õue nyomakodva futottak az udvarra; ta jooksis kilomeetri kahe ja poole minutiga két és fél perc alatt futott le egy kilómétert; jooksime hirmunult laiali ijedten szétfutottunk; jooksin trepist alla lefutottam a lépcsőn; vend jooksis poodi leiba tooma a bátyám/öcsém elfutott a boltba kenyérért; tüdruk jooksis emale vastu a lány az anyja elé futott; ema jooksis toa ja köögi vahet az anya ide-oda rohangált a szoba és a konyha között; jookseb arstide vahet egyik orvostól a másikhoz fut; miks sa töölt ära jooksid? miért szaladtál el a munkából; jooksis kõigist ette az élre került; koer jookseb üle tee a kutya átfut az utcán; elu eest jooksma (el)viszi az irháját; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért); iga seeliku järele jooksma minden szoknya után megfordul
2. (voolama, valguma) folyik, ömlik; (välja) árad; (läbi) átfolyik, áramlik ♦ jõed jooksevad merre a folyók a tengerbe ömlenek; läbi heinamaa jookseb oja egy patak fut át a réten; vesi jookseb kraanist folyik a víz a csapból; pisarad jooksid üle põskede folytak a könnyek az arcán; higi jookseb mööda nägu folyik az izzadság az arcomon; ninast jookseb verd vérzik az orra; vili jookseb kotist salve a gabona a zsákból a hombárba ömlik; kask jookseb mahla könnyezik a nyírfa; katuseräästad jooksevad csorog az eresz; maa seest jooksis allikas forrás tört elő a földből; vann on veest tühjaks jooksnud lefolyt a víz a kádból; lasin kraanist vee jooksma nyitva hagytam a csapot; silmad jooksevad vett könnyezik a szemem; kõrv jookseb mäda folyik a genny a fülemből; paise on hakanud jooksma kifakadt a tályog; suu jookseb vett millegi järele csurog a nyála vmi után; kellelgi jookseb suu vett összefut/összeszalad vkinek a szájában a nyál
3. (lekkima) szivárog, folyik ♦ ämber jookseb folyik a vödör
4. (kiiresti v ühetasaselt liikuma, libisema, liuglema) fut, suhan ♦ sulg jooksis nobedasti paberil a toll gyorsan fut a papíron; pilved jooksevad üle taeva felhők futnak át az égen; lained jooksevad randa a hullámok a partra futnak; külmajudinad jooksevad üle selja végig fut a hideg a hátamon; üle näo jooksis vari árnyék futott át az arcán; tuulehoog jooksis üle vee szél suhant át a víz fölött; pilk jooksis üle toa tekintetem végigfutott a szobán; hulk mõtteid jooksis läbi pea egy csomó gondolat futott át a fejemen; elu on ummikusse jooksnud zátonyra futott az életem; kerge võbin jooksis südamest läbi enyhe remegés futott át a szívemen; regi jookseb hästi jól fut a szán; lõng jookseb poolile az orsóra fut a fonal; sukasilmad jooksevad fut a harisnya; kleidi saba jooksis mööda maad a ruha szegélye a földön csúszik; laev jooksis madalikule zátonyra futott a hajó; rong jooksis rööbastelt kisiklott a vonat; suusanina jooksis mättasse a síléc orra belefutott a zsombékba; paat jooksis randa a csónak partra futott
5. (suunduma, kulgema) fut ♦ vaod jooksevad sirgelt üle põllu a barázdák egyenesen futnak át a mezőn; koridor jookseb läbi mõlema majatiiva a folyosó a ház mindkét szárnyán áthalad; pargiga rööbiti jooksis lai tänav a parkkal párhuzamosan széles út futott; maantee jooksis piki rannaäärt az országút a part mentén fut; pikk maanina jookseb kaugele merre a hosszú földnyelv messze benyúlik a tengerbe
6. (aja kulgemise kohta) megy, fut ♦ aeg jookseb, lähme juba megy az idő, mostmár induljunk; minutid jooksevad futnak a percek; päevad jooksevad jälle ühetooniliselt a napok ismét monotonon futnak
7. kõnek (edenema, etenduma, linastuma) fut, megy ♦ töö jookseb megy a munka; praegu jookseb tal kõik libedasti most minden simán megy neki; kuidas kaup jookseb? hogy megy az áru?; raha jookseb megy a pénz; tal jutt jookseb jól forog a nyelve; film jookseb mitmes kinos korraga egyszerre több moziban is fut a film

jääauk <+'auk augu 'auku 'auku, 'auku[de 'auku[sid_&_'auk/e 22 s> (raiutud) lék ♦ jääaugust vett võtma vizet merít a lékből; jääaugust vett tooma vizet hoz a lékből

kaasa tooma áthoz, meghoz, jár, elhoz

kaev <k'aev kaevu k'aevu k'aevu, k'aevu[de k'aevu[sid_&_k'aev/e 22 s> kút ♦ sügav kaev mély kút; tühi v kuiv kaev száraz kút; abessiinia kaev abesszin kút; arteesia kaev artézi kút; imbkaev pöcegödör; puurkaev fúrókút; salvkaev, šahtkaev ehit aknás kút; settekaev ehit emésztőgödör; kooguga kaev gémeskút; kaevu kaevama kutat ás; kaevust vett võtma vizet merít a kútból; kaevust vett tooma vizet hoz a kútról; häda ajab härja kaevu szükség törvényt bont; nagy úr a muszáj
■LS: kaevu+ ♦ kaevukaas kútfedél; kaevukook gém; kaevuküna kútvályú; kaevumeister kútmester; kaevupang kútvödör; kaevupump kútszivattyú; kaevurake, kaevusalv káva, kútkáva; kaevuvesi kútvíz; kaevuvinn kútgém

kasu1 <kasu kasu kasu -, kasu[de kasu[sid 17 s> haszon; (tulu) nyereség, profit ♦ aineline kasu anyagi haszon; mõlemapoolne v vastastikune kasu kölcsönös haszon; rahaline kasu pénzügyi haszon; puhaskasu tiszta haszon; kasu lõikama tudja, mitől döglik a légy; kõigest kasu lüpsma/lõikama a kútágast is megfeji; kasu saama hasznot húz; kasu tooma hasznot hajt; kasudega kauplema profitál; vestlusest oli palju kasu nagy haszna volt a megbeszélésnek; mis kasu sellest on? mi annak a haszna?; aeg töötab meie kasuks az idő nekünk dolgozik; kaalukaussi kellegi kasuks kallutama vki javára billenti a mérleget; kes kahju kardab, see kasu ei saa gyáva népnek nincs hazája

lohutus <lohutus lohutuse lohutus[t lohutus[se, lohutus[te lohutus/i 11 s> (lohutamine) vigasz ♦ sinu seltskond oli mulle heaks lohutuseks a társaságod vigaszt nyújtott nekem; lohutust tooma vigaszt nyújt; lohutust otsima vigaszt keres
■LS: lohutus+ ♦ lohutusauhind vigaszdíj; nõrk lohutus sovány vigasz

maa <m'aa m'aa m'aa[d ma[ha, m'aa[de_&_maa[de m'aa[sid_&_m'a[id 26 s>
1. (astronoomilise nimena suure algustähega: Päikesesüsteemi planeet, maakera) Föld ♦ Maa tiirleb ümber Päikese a Föld a Nap körül kering
2. (väikese algustähega: planeedi pind kui kõige elusa asupaik) föld ♦ palja maa peal lamama puszta földön fekszik; maa ja taeva vahel ég és föld között; maa põleb ta jalgade all piltl ég a talpa alatt a föld; ta on nagu maa alla vajunud mintha elnyelte volna a föld; häbist maa alla vajuma a föld alá bújik/süllyed szégyenében; kedagi maapõhja kiruma a sárga földig leszid vkit; taevast ja maad kokku lubama fűt-fát ígér; maad ja taevad kokku lubama eget-földet / fűt-fát / hetet-havat igér; kedagi maa peale tooma leszállít vkit a (magas) lóról; maa peale jääma a valóság talaján marad
3. (maismaa vastandina merele vm veekogule) föld ♦ maismaa szárazföld; maa paistab! föld a láthatáron!; kuival maal olema a szárazföldön van
4. (maismaa pind, pindmine osa) föld; (pinnas) talaj ♦ mägine maa hegyes föld; kivine maa köves talaj; künklik maa dombos föld; soine maa mocsaras föld; paljas maa csupasz föld; maa on külmunud fagyott a föld; liivane maa homokos föld; rammus maa zsíros föld; viljakas maa termékeny föld; eikellegimaa senki földje; eramaa magánterület; kartulimaa krumpliföld; põllumaa szántóföld; riigimaa állami (tulajdonú) földterület; maad kündma szántja a földet; maad harima földet művel; maad ostma földet vesz; kummardus tema ees maani földig meghajolt előtte
5. (ruumiline vahemaa) távolság
6. (vastandina linnale) vidék ♦ ta elab maal vidéken lakik
7. (ka geograafilistes nimedes: riik v selle osa) ország ♦ kogu maal az egész országban; muinasjutumaa piltl tündérország, meseország; naabermaa szomszédos ország; sünnimaa anyaföld, szülőhaza, szülőföld, hon; tõotatud maa az ígéret földje; Euroopa maad Európa országai; maavõistlus válogatott mérkőzés
8. (hrl mitmuse väliskohakäänetes) (teatud kant, maakoht, ümbrus) ♦ meie mail errefelé
■LS: maa+ (maismaa ja põllumaaga seotud,) ♦ maa-ala földterület; maaema földanya; maagaas földgáz; maahoki sport gyeplabda, gyephoki; maakaabel el földkábel; maakaart térkép; maakataster földhivatal; maakelder földbe vájt pince; maakera földgolyó, glóbusz, földkerekség; maakoor geol földkéreg; maakorraldus põll területrendezés; maaletooja importőr; maamagnetism füüs földmágnesesség; maamaks földadó, telekadó; maamiin sõj taposóakna; maamõõtja földmérő; maaomand földtulajdon; maaomanik földtulajdonos, földbirtokos; maaparandus talajjavítás; maapind földfelszín; maapõu a föld keble; maareform földreform; maarent földbérlet; maarentnik földbérlő; maariba földcsík; maatükk dűlő, terep, telekrész, parcella, földdarab; maavaim müt föld alatt élő manó
maa+ (vastandina linnale, küla-) ♦ maa-aadel dzsentri; maaelanik falusi, vidéki; maaelanikkond falusi/vidéki lakosság; maaelu falusi élet, vidéki élet; maahaigla vidéki kórház; maaharija földműves; maainimene falusi, vidéki; maakeskus regionális központ; maakool vidéki iskola; maalinn földvár; maamaja parasztház; maapiirkond vidéki terület/térség; maapoiss parasztfiú; maarahvas vidékiek, falusiak; maarahvastik vidéki népesség; maatööline mezőgazdasági munkás; maatõug hazai fajta; maatüdruk parasztl(e)ány; maaõhk vidéki levegő
maade+ (geograafilise piirkonnaga seotud) ♦ maadeavastaja felfedező

meenutama <meenuta[ma meenuta[da meenuta[b meenuta[tud 27 v>
1. (endale mällu äratama, mälus esile kutsuma) visszaidéz, visszagondol, visszaemlékezik, emlékeztet
2. (kellelegi meenuma panema, meelde tooma) felidéz
3. (sarnasuse põhjal võrreldav v kõrvutatav olema) hasonlít

mõmisema <mõmise[ma mõmise[da mõmise[b mõmise[tud 27 v> (mõminat kuuldavale tooma) brummog, mormol, mormog, dörmög

näide <näide n'äite näide[t -, näide[te n'äite[id 06 s> példa ♦ hoiatav näide intő példa; ilmekas näide szemléletes példa; tüüpiline näide tipikus példa, jellegzetes példa; kasutusnäide, kasutuse näide felhasználási példa; näiteid tooma példát hoz; mina näiteks ei kavatse sinna minna én például nem készülök oda menni
■LS: näite+ ♦ näitekirjanik drámaíró, színpadi szerző, színműíró; näitekunst színészet, színjátszó, színjátszás; näitelause példamondat; näitering színész klub; näitetrupp színházi társulat

otsima <'otsi[ma 'otsi[da otsi[b otsi[tud 28 v>
1. keres, kutat, keresgél ♦ pilguga otsima pásztáz; raskest olukorrast väljapääsu otsima kiutat keres a nehéz helyzetből; korterit otsima lakást keres; otsi endale tegevust! keress magadnak elfoglaltságot!; otsitud ettekääne keresett ürügy; otsitud võrdlus erőltetett hasonlat
2. (püüdma midagi saada v saavutada) keres ♦ kaitset otsima védelmet keres; seiklusi otsima kalandokat keres; läks võõrsile õnne otsima külföldre ment boldogságot keresni; kes otsib, see leiab aki keres, (az) talál
3. hlv, kõnek keres ♦ mis nad siia otsivad, siin pole nende koht mit keresnek itt, nincs itt helyük; mis sellel siit otsida peaks olema? mi keresnivalója lenne itt?; peab tikutulega taga otsima lámpással kell keresni
4. kõnek (teat asukohast välja tooma v võtma) keres ♦ otsis taskust rahakoti a pénztárcáját kereste a zsebében; otsi meile midagi juua keress nekünk valami innivalót
5. kõnek (indlema) üzekedik, folyat ♦ lehm otsib pulli folyathatna a tehén

pahvima <p'ahvi[ma p'ahvi[da pahvi[b pahvi[tud 28 v> (pahvakutena välja v üles paiskama, vastavat heli kuuldavale tooma, pahistades midagi tegema) pufog, pöfékel

pakkuma <p'akku[ma p'akku[da paku[b paku[tud 28 v>
1. (ettepanekut tegema, et keegi võtaks midagi vastu v ostaks) (fel)kínál, (fel)ajánl ♦ abi pakkuma felajánlja a segítségét; kaupa pakkuma árut kínál
2. (toidu, joogi kohta: andma, ulatama, ette tõstma) (meg)kínál ♦ külalistele kohvi pakkuma kávéval kínálja a vendégeket; mida ma võin teile pakkuda? mivel kínálhatom?; kas sa pakuks suitsu? megkínálnál egy cigarettávál
3. (ulatama, sirutama) nyújt ♦ kätt pakkuma kellelegi kezet nyújt vkinek
4. (esitama, esile tooma) kínál ♦ ta pakub lepitust békejobbot nyújt vkinek
5. (võimaldama) nyújt ♦ võimalust pakkuma alkalmat nyújt; lõbu pakkuma szórakoztat; see kirjutis pakub mulle huvi ez a cikk érdekel

paljastama <paljasta[ma paljasta[da paljasta[b paljasta[tud 27 v>
1. (paljaks võtma, jätma v tegema) láthatóvá tesz, leleplez ♦ käsivarsi paljastama lemezteleníti a karját; paljastab mõõga kirántja a kardját
2. (avalikkuse ette, päevavalgele tooma) leleplez, felfed ♦ vandenõu paljastama összeesküvést leleplez; pettust paljastama csalást leleplez; teadmatust paljastama elárulja a tudatlanságát

põrisema <põrise[ma põrise[da põrise[b põrise[tud 27 v> (põrinat tekitama v kuuldavale tooma, põrinal töötama) berreg, pereg

põrsas <põrsas p'õrsa_&_p'õrssa põrsas[t -, põrsas[te p'õrsa[id_&_p'õrssa[id 07 s>
1. malac ♦ põrs[s]aid tooma fial, malacozik; põrsast kotis müüma piltl zsákbamacskát árul; põrsast kotis ostma piltl zsákbamacskát vesz
2. piltl, hlv (lapse kohta) malac
■LS: põrs[s]a+ ♦ põrs[s]apraad malacpecsenye

rõhutama <rõhuta[ma rõhuta[da rõhuta[b rõhuta[tud 27 v> (nähtavana esile tõstma v tooma) (ki)hangsúlyoz, kiemel, aláhúz, hangoztat ♦ vöö rõhutab taljet az öv kiemeli a derekát; rõhutab enda tähtsust hangsúlyozza a saját fontosságát; valitsus rõhutab, et bensiin on kaupmeeste süül kallis a kormány azt hangoztatja, hogy a kereskedők miatt drága a benzin; rõhutatud tõsidus nyomatékos komolyság

rögisema <rögise[ma rögise[da rögise[b rögise[tud 27 v> (röginat kuuldavale tooma) krákog ♦ rögisev hääl krákogo hang

röhatama <röhata[ma röhata[da röhata[b röhata[tud 27 v> (röhitist kuuldavale tooma) böffent

saatma <s'aat[ma s'aat[a saada[b saade[tud, s'aat[is s'aat[ke 34 v>
1. (kellegagi v millegagi kaasas olema v käima v minema) kísér, elkísér, kikísér ♦ poiss saatis tüdruku koju a fiú hazakísérte a lányt; Mart saatis külalise väravani Mart kikísérte a vendéget a kapuba; saadab sõbra bussijaama elkíséri a barátját a buszállomásra; laeva saatis karjuv kajakaparv a hajót rikoltozó sirályok kísérték; saatis silmadega kaugenevat laeva a szemével követte a távólodó hajót; meie sportlasi saatis edu a sportolóink sikeresek voltak
2. (muusikariistal) kísér ♦ klaveril saatma zongorán kísér; koori saatis orkester a kórust zenekar kísérte
3. (läkitama) (el)küld ♦ ema saatis poja vett tooma az anya elküldte a fiát, hogy hozzon vizet; saatke kedagi arsti järele! küldjetek valakit orvosért!; saadan talle kirja levelet küldök neki; ta saadeti pensionile nyugdíjba küldték; saatke mehed siia! küldjétek ide a férfiakat!; saatis mulle uuriva pilgu vizsgálódó pillantást küldött felém; ta saadeti viimsele teekonnale az utolsó útjára kísérték; parlament saadeti laiali a parlamentet szétoszlatták; saada ta pikalt! küldd őt a fenébe!

sisse kandma
1. (sisse viima v tooma) becipel, behord; (kirja panema) elkönyvel, bejegyez ♦ mööblite majja sisse kandma behordja a bútorokat a házba
2. kõnek (uut jalanõu jalale sobivaks kandma) kitapos ♦ kitsaid jalanõusid sisse kandma kitapossa a szűk cipőt

sisse tooma
1. behoz, behurcol
2. (välismaalt tooma) behoz, importál
3. (kasu andma, tulu tooma) behoz ♦ film tõi produtsendile miljoneid dollareid sisse a film több millió dollárt hozott a gyártónak

särisema <särise[ma särise[da särise[b särise[tud 27 v> (särinat kuuldavale tooma) perceg, sistereg, serceg ♦ liha säriseb pannil a serpenyőben sistereg a hús

sünnitama <sünnita[ma sünnita[da sünnita[b sünnita[tud 27 v>
1. (naise, emaslooma kohta: järglasi ilmale tooma) szül, világra hoz vkit ♦ kaksikuid sünnitama ikreket szül
2. (tekitama, põhjustama, esile kutsuma, looma) szül ♦ keelepeks sünnitab palju vihkamist a pletyka sok gyűlölködést szül

tagastama <tagasta[ma tagasta[da tagasta[b tagasta[tud 27 v> (tagasi maksma, andma v tooma) visszaad, visszavisz, visszatérít ♦ varastatud asjad omanikule tagastama visszaadja a lopott holmit a tulajdonosnak; laenusid ei tagastata a költségeket nem térítik vissza; tagastama raamatud raamatukogusse visszaviszi a könyveket a könyvtárba; tagastamatu abi vissza nem térítendő támogatás; tagastatav laen visszatérítendő kölcsön/hitel

teadvustama <teadvusta[ma teadvusta[da teadvusta[b teadvusta[tud 27 v> (teadvusesse tooma) tudatosít, ráeszmél

tooma <t'oo[ma t'uu[a t'oo[b t'oo[dud, t'õ[i too[ge tuu[akse 38 v>
1. (kaugemalt lähemale toimetama) hoz, elhoz, meghoz, felhoz ♦ poest piima tooma tejet hoz a boltból; autoga koju tooma autóval haza oz; õnne tooma szerencsét hoz; mida tulevik toob? mit hoz a jövő?; mis sind siia tõi? mi hozott ide?; oja toob vett tiiki a patak a tavacskába szállítja a vizet
2. (midagi tagajärjena esile kutsuma) hoz ♦ kasu tooma hasznot hoz/hajt, kamatozik; kahju tooma kárt okoz; asjasse selgust tooma tisztázza az ügyet; tulu tooma jövedelmez; endaga kaasa tooma magával hoz; turule tooma piacra dob; päevavalgele tooma napvilágra hoz; kedagi maa peale tooma leszállít vkit a (magas) lóról; üksik pääsuke ei too (veel) kevadet egy fecske nem csinál tavaszt

tõendus <t'õendus t'õenduse t'õendus[t t'õendus[se, t'õendus[te t'õendus/i_&_t'õenduse[id 11_&_09 s> bizonyíték, bizonyítás ♦ tõenduseks tooma bizonyít; tõenduseks bizonyítékul

undama <'unda[ma unna[ta 'unda[b unna[tud 29 v> (kestvat intensiivset ühetoonilist häält kuuldavale tooma) búg, bőg, zúg ♦ tolmuimeja undab porszívó búg

vastu tulema
1. (vastassuunast lähenema) szembejön; (tulija kohtamiseks kuhugi tulema [ja teda sealt ära tooma]) vki elé jön ♦ mu elukaaslane tuli mulle jaama vastu a párom jött elém az állomásra
2. (millegi kohta, milleni liikumisel, töötamisel jõutakse) találkozik
3. (vastutulelik olema, vastutulelikkust osutama) segítőkész (van) ♦ ta tuli mulle vastu ja aitas mind olyan kedves volt és segített rajtam

vedama <veda[ma veda[da v'ea[b v'ee[tud v'ee[takse 28 v>
1. (enda järel tõmbama) húz ♦ hobune veab vankrit a ló húzza a szekeret; kellegagi ühte vankrit vedama piltl egy húron pendül vkivel, egy csónakban evez; kellegagi vägikaigast vedama piltl ujjat húz vkivel
2. (kaupa, koormat, inimesi vms sõidu- v veovahendiga ühest kohast teise toimetama) szállít ♦ kas on selliseid ronge, mis veavad kaupa ja ka reisijaid? vannak olyan vonatok, amik árut és utasokat is szállítanak?; kaupa veetakse konteineritega az árut konténerekben szállítják
3. (midagi rasket kandma, tassima, kuhugi viima v tooma) hord, cipel ♦ puud tuleb kuuri vedada a tűzifát be kell hordani a fészerbe
4. (juhtima) vezet ♦ jooksja asus v hakkas jooksu vedama futó vezetni kezdte a sort; veab kursust tanfolyamot vezet; kedagi ninapidi vedama piltl orránál fogva vezet vkit
5. (hästi minema, õnne olema) szerencse van vkinek ♦ tal vedas eksamil kõvasti szerencséje volt a vizsgán; meie plaan läks vett vedama piltl a tervünk füstbe ment

välja tooma (nähtavale tooma, välja võtma) előhoz, kiragad, kihoz, elővezet

välja vedama (kuskilt välja tooma, välja tõmbama) előráncigál, exportál

ägisema <ägise[ma ägise[da ägise[b ägise[tud 27 v>
1. (äginat kuuldavale tooma) nyög; (aeg-ajalt, väheke) nyögdécsel ♦ valu käes v valust ägisema fájdalmában nyögdécsel; haige ohkas ja ägises a beteg sóhajtozik és nyögdécsel; ägiseme maksukoorma all piltl nyög az adó alatt
2. (kurtma, hädaldama) panaszkodik, siránkozik, sopánkodik ♦ mis sa ägised, endal sajad tuhanded pangas mit panaszkodsz, mikor többszázezred van a bankban
3. (kägisema) nyikorog ♦ uks avanes ägisedes az ajtó nyikorogva kinyilt

äratama <ärata[ma ärata[da ärata[b ärata[tud 27 v>
1. (virguma panema, üles ajama) ébreszt, költ, kelt, felkelt, felébreszt, éleszt ♦ ärata mind hommikul vara kelts/ébressz fel korán reggel; magajad äratati üles az alvókat felkeltették; talveunest äratatud karu téli álmából felébresztett medve
2. (ärksaks muutma, teadvusele tooma) ébreszt, kelt; (mingit tunnet, suhtumist esile kutsuma) kivált, gerjeszt ♦ kevadpäike äratas putukad talvetardumusest a tavaszi nap felébresztette a rovarokat téli álmukból; raamat äratas tähelepanu a könyv nagy figyelmet keltett; püüdis teistes enda vastu kaastunnet äratada megpróbált másokban szimpátiát kelteni maga iránt; see ei ärata usaldust ez nem kelt bizalmat; aukartust äratav vanus tiszteletreméltó kor