[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

et <'et konj>
1. (üldistab, väljendab viisi ja tagajärge) hogy ♦ tore, et sa tuled de jó, hogy eljössz; vaata, et sa ei kahetse vigyázz, nehogy megbánd; vabandust, et ma segan elnézést a zavarásért
2. (väljendab otstarvet) hogy ♦ tulime siia, et teid aidata mi idejöttünk, hogy segítsünk nektek
3. (väljendab põhjust) mivel, mert ♦ et meil raha kaasas ei olnud, jäi raamat ostmata mivel nem volt nálunk pénz, nem vettük meg a könyvet; ütlesin seda sellepärast, et mul oli õigus azért mondtam ezt, mert igazam volt

hunnitu <hunnitu hunnitu hunnitu[t -, hunnitu[te hunnitu[id 01 adj> (suurepärane, tore) káprázatos, csodálatos ♦ hunnitu loodus csodás természet; hunnitu muusika káprázatos zene

härrandlik <härrandl'ik härrandliku härrandl'ikku härrandl'ikku, härrandlik/e_&_härrandl'ikku[de härrandl'ikk/e_&_härrandl'ikku[sid 25 adj> (suursugune) úri, előkelő; (tore, uhke) pompás ♦ härrandlik välimus úri külső, előkelő megjelenés; prillid tegid ta veelgi härrandlikumaks a szemüveg még előkelőbbé tette; härrandlik eramu pompás magánház

härraslik <härrasl'ik härrasliku härrasl'ikku härrasl'ikku, härraslik/e_&_härrasl'ikku[de härrasl'ikk/e_&_härrasl'ikku[sid 25 adj> (härrastele omane) úri; (suursugune) fenséges, méltóságtejes; (tore) remek ♦ härraslikud kombed úri modor, úri szokások; härraslik vastuvõtt nagyúri fogadás; härraslik üleolek úri fölény

ilus <ilus ilusa ilusa[t -, ilusa[te ilusa[id 02 adj>
1. (kaunis) szép, gyönyörű, fess, dalia, csinos ♦ ilus laps szép gyerek; ilusad juuksed szép haj; ilus loodus gyönyörű természet; ilus vaade szép kilátás; ilus figuur csinos alak; ilus kõnnak szép járás; üsna ilus hääl elég szép hang; kui ilus ta on! milyen szép!
2. (kauniks peetav, muljet avaldav) lenyűgöző; (ilmastiku kohta) szép ♦ ilus ilm szép idő; ilus sügis szép ősz; ilus päev szép nap; nad said ilusa suure korteri szép nagy lakást kaptak
3. (kiiduväärt, tubli, mõnus, tore) dícséretes, szép, kellemes ♦ ilus tegu dícséretes tett; ilusad unenäod szép álmok; ilus puhkus kellemes pihenés; pole ilus valetada hazudni csúnya dolog; elu on ilus szép az élet; oleksid nad ühegi ilusa sõna öelnud! legalább egy szép szót mondtak volna; ilus sõber, pole midagi ütelda! iroon mondhatom, szép kis batát!
4. kõnek (kopsakas, kenake) szép ♦ ilus sissetulek szép jövedelem; palk oli ilus szép fizetés volt; ilus summa szép összeg

kihvt <k'ihvt kihvti k'ihvti k'ihvti, k'ihvti[de k'ihvti[sid_&_k'ihvt/e 22 s, adj>
1. s van (mürk) méreg ♦ karikas kihvti méregkehely
2. adj kõnek (vahva, tore) remek, frankó, fasza ♦ kihvtid poisid fasza fiúk; kihvt kleit remek ruha; kihvt õhtu oli remek este volt; ta on kihvt sell ő egy frankó pasi

kõlama <kõla[ma kõla[da kõla[b kõla[tud 27 v> (kostma, kajama) hangzik, szól ♦ tore, et majas kõlab jälle muusika olyan jó, hogy újra zene szól ebben a házban; vastus kõlab nii a válasz így hangzik; kõlas lask elcsattant egy lövés; tean, et see kõlab jaburalt tudom, bolondságnak hangzik

lahe1 <lahe laheda laheda[t -, laheda[te laheda[id 02 adj>
1. (avar, ruumikas) tágas, tág ♦ lahe mantel bő kabát; lahedad ruumid tágas helyiségek
2. (värskendav) frissítő ♦ lahe tuul frissítő szél
3. släng (tore, vaimustav) klassz, király, jópofa, kafa, menő ♦ lahe mõte klassz dolog; on ju lahe? király lett mi?

maru1 <maru adv; maru maru maru m'arru, maru[de maru[sid 17 adj>
1. adv kõnek (väga, hirmus, tohutult) nagyon, marha ♦ maru põnev film nagyon izgalmas film; maru hea õhtusöök marha jó vacsora; maru äge! irtó klassz!
2. adj kõnek (tore, vahva) óriási, izgi ♦ see on sul maru mõte! izgi ötleted van!

naksitrall <+tr'all tralli tr'alli tr'alli, tr'alli[de tr'alli[sid_&_tr'all/e 22 s> nlj (keegi tore, vahva, hakkaja) kedves, nagyszerű ♦ poisid kui naksitrallid nagyszerű fiúk; see maja on kui naksitrall! ez a ház mesés!

oi <'oi interj>
1. (rõõmu, vaimustuse, imestuse väljendamisel) ó ♦ oi kui tore! ó, de jó!; oi kui palju rahvast! ó, mennyi ember!; oi aeg, mis juhtus? ó jaj, mi történt?
2. (igatsuse, soovi väljendamisel) ó ♦ oi, jõuaksime kord koju! ó, bárcsak hazaérnénk már!
3. (kurtmise, ehmatuse, kohkumise väljendamisel) ó, jaj ♦ oi häda! ó,a mindenit!; oi, keegi tuleb! ó, valaki jön!; oi teid vaesekesi! ó, ti szegények!; oi kuidas pea valutab! jaj, hogy fáj a fejem!
4. (pahameele, viha, kahjurõõmu väljendamisel) ej; (kirumisel) ej, ejnye ♦ oi sa pagan! ejnye, az ördögbe!
5. (nõustumise, möönmise väljendamisel) ó ♦ oi, miks mitte ó, miért is ne; oi, muidugi ó hogyne, persze!

suurejooneline <+jooneline joonelise joonelis[t joonelis[se, joonelis[te joonelis/i 12 adj>
1. (uhke, tore, laiahaardeline) nagyvonalú, nagyszabású, pompás ♦ suurejoonelised plaanid nagyszabású tervek
2. (laia käitumismaneeriga, [üleolevalt] suuremeelne) nagyzóló ♦ suurejooneline eluviis nagyzóló életvitel

särav <särav särava särava[t -, särava[te särava[id 02 adj>
1. (helkiv, läikiv, sätendav) fényes, sugárzó, ragyogó ♦ päikese särav ketas a nap fényes korongja; rohukõrtel säravad kastetilgad a fűszálakon ragyogó harmatcseppek; puhtusest särav tuba tisztaságtól ragyogó szoba; rõõmust särav nägu örömtől sugárzó arc; särav naeratus ragyogó mosoly; säravad silmad ragyogó szem
2. (väliselt uhke, tore, hiilgav, luksuslik) pompás ♦ särav loss pompás palota
3. (ülihea, võrratu, suurepärane) fényes ♦ särav võit fényes győzelem; särav isiksus fényes egyéniség; särav tulevik fényes jövő
■LS: särav+ ♦ säravkollane élénksárga; säravpunane élénkpiros

tore <tore toreda toreda[t -, toreda[te toreda[id 02 adj>
1. (meeldiv, kena, nägus) kedves, édes, klassz ♦ tore kutt klassz srác; toredad sõbrad kedves barátok
2. (olukorra, tegevuse, nähtuse vms kohta: ülimalt meeldiv, hea, suurepärane) nagyszerű, csodás, remek, jó ♦ tore ilm szép idő; tore pidu nagyszerű buli; oli tore kohtuda jó volt találkozni; tore, et jälle siin oled örülök, hogy újra itt vagy

täitsa <täitsa adv; täitsa täitsa täitsa[t -, täitsa[de täitsa[sid 16 adj>
1. adv kõnek (täiesti) teljesen, egészen ♦ oled sa täitsa segi läinud? elment az eszed?; täitsa ükskõik tök mindegy; olen täitsa läbi teljesen kidöglöttem; täitsa jama/lõpp kész siralom
2. adj kõnek (tore, tubli, vahva) tök(ös) ♦ täitsa kutt igazi tökös srác; ole täitsa, laena raha! légy szíves, adj kölcsön pénzt!
■LS: täitsa+ ♦ täitsamees fenegyerek

uhke <'uhke 'uhke 'uhke[t -, 'uhke[te 'uhke[id 01 adj>
1. (väärikas ja iseteadev, kellegi v millegi üle uhkust tundev) büszke ♦ uhke rahvas büszke nép; uhke olema millegi üle büszke vmire; su isa on väga uhke su üle apád nagyon büszke rád
2. (endast [liiga] palju pidav, ennast täis olev) elbizakodott, önhitt, gőgös, kevély ♦ uhke oma varanduse üle kevély a vagyonára; uhkeks minema elbizakodik, beképzelt lesz; ta on uhkeks läinud el van bizakodva
3. (tore, suurejooneline, suursugune) pompás, fényes, nagyszabású ♦ uhke loss pompás kastély; uhked ratsud pompás lovak; uhked pulmad fényes esküvő

äge <äge ägeda ägeda[t -, ägeda[te ägeda[id 02 adj>
1. (äkilise tormaka loomuga) hirtelen, vérmes, vehemens, vad, heves vérmérsékletű, indulatos, heves; (ärritunud, vihane) ingerült; (millegi kohta: tormiline) viharos ♦ ütles seda ägedast peast (hirtelen) indulatból mondta; majas puhkes äge tüli v riid a házban vad vita dúlt; peeti ägedaid kõnesid vehemens beszédeket tartottak; läks ägedaks vaidluseks heves vitába csapott át
2. (tuline, fanaatiline) heves ♦ {mille} äge pooldaja lelkes támogató; äge rahvuslane heves nacionalista; kuningavõimu äge pooldaja a királyi hatalom heves támogatója
3. (hoogne, kiire) lendületes
4. med (akuutne, tormiliselt kulgev) heveny ♦ äge nakkushaigus heveny fertőzés
5. (väljendab intensiivsust: väga tugev, kõva) kemény ♦ äge lahing kemény csata; äge vastupanu kemény ellenállás; äge peavalu erős fejfájás; äge kõhuvalu erős hasfájás; äge köhahoog heves köhögési roham; äge torm tomboló vihar; äge vihmavaling heves esőzés
6. kõnek (tunnustavalt: tore, vägev, vahva) remek ♦ äge pidu klassz buli; ta on äge mees remek ember