[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

ah <'ah interj> ó!, á!, juj, jé, jaj

ai <'ai interj> (väljendab valu, pahameelt, etteheidet, üllatust, imestust, rõõmu, vaimustust) jaj, juj ♦ ai, ai, valus on! jaj, nagyon fáj!

fui <f'ui interj>, ka fuih (väljendab põlastust, nördimust) pfuj, fuj ♦ fui, kuidas sa räägid! fuj, hogy beszélsz!; fuih, kui inetu! fuj, de ronda!

keeli <keeli adv> -ul/-ül

käis <k'äis k'äise k'äis[t -, k'äis[te k'äise[id 09 s> (varrukas) (ruha)ujj ♦ pikad käised hosszú ujj; käiseid üles käärima feltűri az inge ujjat; võttis mul mantlikäisest kinni elkapta a kabátom ujját; midagi käisest puistama kiráz vmit az ujjából

metsauuendus <+uuendus uuenduse uuendus[t uuendus[se, uuendus[te uuendus/i 11 s> mets
1. (noor metsapõlvkond) új erdő
2. (metsakultuuride rajamine) újraerdősítés

nimelt <nimelt adv>
1. (just nii, täpselt) mégpedig, ui., ugyanis, tudniillik, ti., szándékosan, nevezetesen, mármint, készakarva, éppen ♦ nimelt seda ta ootaski éppen erre várt; ta tahab just nimelt selliseid kingi ő éppen ilyen cipőt akar; nimelt selles küsimuses on meil lahkarvamusi tudniillik ebben a kérdésben eltérő a véleményünk; andis meile head nõu, ja nimelt, et lahkuksime adott nekünk egy jó tanácsot, mégpedig, hogy távozzunk; võid teda õnnitleda, ta sai nimelt vanaisaks gratulálhatsz neki, ugyanis nagyapa lett
2. (nimme, meelega, sihilikult) direkt, szándékosan, azért is ♦ lähen nimelt, öeldagu mis tahes azért is elmegyek, mondjanak bármit; kas kogemata või nimelt? véletlenül vagy direkt/szándékosan?

näpp <n'äpp näpu n'äppu n'äppu, n'äppu[de n'äppu[sid_&_n'äpp/e 22 s> (sõrm) ujj ♦ näppu märjaks tegema v niisutama (1) megvizezi az ujját; (2) (süljega) megnyálazza az ujját; pind läks näppu szálka ment az ujjába; mu näpp jäi ukse vahele odazárta az ujját az ajtóval; ära näita näpuga ne mutogass ujjal; lõi näpuga nipsu fricskáz; näpud on värviga koos festékesek az ujjai; vähki süüakse näpu v näppude vahel a rákot kézzel eszik; muna kukkus mul näppude vahelt [maha] kiesett a tojás a kezemből; raamat sattus v puutus v juhtus v jäi mulle [juhuslikult] näppu véletlenül akadt a kezembe ez a könyv; mina pole teda näpugagi puutunud egy ujjal sem értem hozzá; kellegi peale näpuga näitama ujjal mut(og)at vkire; tarkust on talle näpuga antud piltl nem áldották meg sok ésszel, nem sok ész szorult bele; näppe kõrvetama/põletama megégeti a kezét (vmivel), megégeti a körmét; kellelegi vastu näppe andma körmére/orrára koppant vkinek; ma ei ole seda näpust välja imenud nem az ujjamból szop(ik)tam; näpust imetud az ujjából szopta

oh <'oh interj>
1. (rõõmu, imestuse, üllatuse, soovi, kaastunde väljendamisel) hej, juj, jaj, ó, oh; (etteheite, kirumise puhul) ej!; (pahameele puhul) ó ♦ oh kui ilus ilm! jaj de szép!; oh tuleks juba kevad! ó bár jönne már a tavasz!; oh saaks ta terveks! ó, bárcsak meggyógyulna!; oh sa vaesekene, mis juhtus? ó te szegény, mi történt?; oh kui halvasti see välja kukkus! ej, de rosszul sült el a dolog!; oh kurat küll! kõnek ó az ördögbe!, a hét szentségit/szentségét!
2. (viisaka tõrjumise väljendamisel) ó ♦ oh, mis te nüüd! ó, szóra sem érdemes!; oh ei, tuppa ma küll ei tule! ó nem, nem jövök be!
3. (nõustumise, kinnituse väljendamisel) hát, ó, oh ♦ oh muidugi hát hogyne; oh ärge mind oodake oh, ne várjatok rám; oh olgu pealegi hát legyen; oh jaa, olen kuulnud ó igen, hallottam róla

oi <'oi interj>
1. (rõõmu, vaimustuse, imestuse väljendamisel) ó ♦ oi kui tore! ó, de jó!; oi kui palju rahvast! ó, mennyi ember!; oi aeg, mis juhtus? ó jaj, mi történt?
2. (igatsuse, soovi väljendamisel) ó ♦ oi, jõuaksime kord koju! ó, bárcsak hazaérnénk már!
3. (kurtmise, ehmatuse, kohkumise väljendamisel) ó, jaj ♦ oi häda! ó,a mindenit!; oi, keegi tuleb! ó, valaki jön!; oi teid vaesekesi! ó, ti szegények!; oi kuidas pea valutab! jaj, hogy fáj a fejem!
4. (pahameele, viha, kahjurõõmu väljendamisel) ej; (kirumisel) ej, ejnye ♦ oi sa pagan! ejnye, az ördögbe!
5. (nõustumise, möönmise väljendamisel) ó ♦ oi, miks mitte ó, miért is ne; oi, muidugi ó hogyne, persze!

pikkpeeter <+p'eeter p'eetri p'eetri[t -, p'eetri[te p'eetre[id 02 s> középső ujj

pKr Kr. u.

puhvvarrukas <+varrukas varruka varruka[t -, varruka[te varruka[id 02 s> buggyos/puffos ujj

päh <p'äh interj>, ka pähh (väljendab põlastust, halvakspanu, üleolekut) fuj, pfuj

sõrm <s'õrm sõrme s'õrme s'õrme, s'õrme[de s'õrme[sid_&_s'õrm/i 22 s> ujj ♦ nimetu v neljas sõrm nevetlen ujj; nimetissõrm mutatóujj; keskmine sõrm középső ujj; sõrmusesõrm, neljas sõrm gyűrűsujj; väikesõrm, väike sõrm, viies sõrm kisujj; sõrme küüs ujj körme; tal on pianisti sõrmed neki zongoraművész ujjai vannak; saatuse sõrm a sors keze; sõrme lutsima az ujját szopja; sõrmede peal arvutama az ujjain számol; sõrmega näitama ujjal mutat; sõrmus on sõrmes gyűrű van az ujján; vaatab millelegi läbi sõrmede szemet huny valami fölött; tunneb kedagi/midagi nagu oma viit sõrme ismeri, mint a tenyerét; ühe/kahe käe sõrmedel midagi kokku lugema (az) öt / (a) tíz ujján is meg tud számolni vmit; kedagi ümber sõrme keerama vkit az ujja köré csavar/teker; ta ei liiguta väikest sõrmegi a kisujját sem mozdítja; vastu sõrmi lööma kellelegi az ujjára koppint vkinek
■LS: sõrme+ ♦ sõrmeharjutus ujjgyakorlat; sõrmejälg ujjlenyomat; sõrmejämedune ujjnyi vastag, ujj vastagságú; sõrmelaiune ujjnyi széles; sõrmeliiges ujjízület; sõrmelüli ujjperc; sõrmeots ujjhegy; sõrmepaksune ujjnyi vastag; sõrmepikkune ujjnyi hosszú

tüdima <tüdi[ma tüdi[da tüdi[b tüdi[tud 27 v> (millestki v kellestki küllalt saama, himu täis saama, tülpima, tüdinema) (meg)un vmit, ráun vmire, megelégel vmit ♦ ta on elust tüdinud megunja az életet; ta oli tüdinud elust pealinnas megelégelte a fővárosi életet; ta on kõigest kõrini v surmani tüdinud mindennel torkig van

uudne <'uudne 'uudse 'uudse[t -, 'uudse[te 'uudse[id 02 adj, s>
1. adj (uuelaadne) újszerű, újító ♦ uudne mõte újszerű gondolat
2. s (uudsevili, -leib vm uus saak) új termés

uudsevili <+vili vilja v'ilja v'ilja, v'ilja[de v'ilja[sid_&_v'ilj/u 24 s> (põllult esmalõigatud vili) új termés ♦ uudseviljast tehtud värske leib az új gabonából sütött kenyér

uus <'uus uue 'uu[t 'uu[de, uu[te 'uus[i 14 adj, s> adj új ♦ täiesti uus egészen új; uus sild új híd; uus õpilane új diák; uued kingad új cipő; uus aadress új lakcím; tuliuus, tuttuus, uhiuus vadonatúj; uues korteris új lakásban; Uus Testament Újszövetség; ta on kui uus inimene mintha újjászületett volna; uus luud pühib paremini új seprű jól seper; uued tuuled puhuvad más szelek fújnak; pole midagi uut päikese all nincs semmi új a nap alatt
■LS: uue+ ♦ uuelaadne újszerű, újfajta
uus+ ♦ uusasunik telepes; uusehitis új épület; uuskasutus újrahasznosítás; uusklassitsism neoklasszicizmus; uusklassitsistlik neoklasszicista; uuskreeka új görög; uuslavastus felújítás (darabé); uusrikas újgazdag; uusromantiline újromantikus; uusromantism kirj, filos újromantika; uustalunik újbirtokos; uustrükk újranyomás, új kiadás

varrukas <varrukas varruka varruka[t -, varruka[te varruka[id 02 s> (käis) (ruha)ujj ♦ kimonovarrukas kimonóujj; lühikeste varrukatega kleit rövid ujjú ruha; kolmveerandvarrukas háromnegyedes ujj; puhvvarrukas puffos ujj; raglaanvarrukas raglánujj; pikkade varrukatega pluus hosszú ujjú blúz; ilma varrukateta särk ujjatlan ing; käärib varrukad üles feltűri az inge ujját
■LS: varruka+ ♦ varrukaauk karkivágás; varrukasuu ruhaujj széle

vibu <vibu vibu vibu -, vibu[de vibu[sid 17 s> (relv noolte lennutamiseks) íj ♦ vibu laskma íjjal lő; tõmbab vibu vinna v pingule megfeszíti az íját
■LS: vibu+ ♦ vibukütt íjász; vibulaskmine íjászat; vibulaskur íjász; vibumees kõnek íjász; vibunool nyíl; vibunöör íjhúr; vibusport íjászat

vuih <s> fuj, pfuj

äh <'äh interj> (rõhutab pahameelt, halvakspanu) ej, heh; (kurtmist, hädaldamist) hej, jaj; (teatavaks võtmist) ühüm ♦ äh, pole mul aega teiega jännata! ej, nincs nekem időm veletek szórakozni!; äh, jälle on südames pisted jaj, megint úgy szír a szívem

öö <'öö 'öö 'öö[d ö[he, 'öö[de_&_öö[de 'öö[sid_&_'ö[id 26 s> éj, éjszaka, éjjel ♦ kuuvalge öö holdvilágos éjszaka; unetu öö álmatlan éjszaka; pilkane v kottpime öö vaksötét éjszaka; valged ööd fehér éjszakák; hilisöö késő éjszaka; kesköö éjfél; sügisöö őszi éjszaka; uusaastaöö szilveszter éjszaka; eelmisel ööl múlt éjszaka; öö varjus az éj leple alatt; kogu v terve öö v öö läbi v otsa sadas vihma egész éjszaka esett (az eső); see juhtus ööl vastu pühapäeva vasárnap virradóra történt; võõras kadus öhe az idegen eltünt az éjszakában; magas ema juures ööd az anyjánál éjszakázott; töötas hilise v hilja ööni késő éjszakáig dolgozott; olin kogu öö üleval egész éjjel ébren voltam; uinus alles hommiku poole v hommiku poolt ööd csak hajnal felé aludt el; head ööd! jó éjt!, nyugodalmas jó éjszakát (kívánok)!, jó éjszakát!
■LS: öö+ ♦ ööbinokkel éjszakai távcső; ööelu éjszakai élet; ööinimene éjszakai ember; öökapp éjjeliszekrény; öölamp éjjeli lámpa; ööliblikas éjjeli lepke; ööpimedik, ööpimedus éjjeli sötétség, az éjszaka sötétsége; ööpott éjjeliedény; öötöö éjszakázás; öötööline éjszakás; öövahetus éjszakázás; öövaht bakter, éjjeliőr; öövalve (1) (öine valve[kord]) éjjeli ügyelet, éjszakázás; (2) (öövalvur) éjjeliőr