[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

asemele <asemele adv, postp> vt ka asemel
1. postp [gen] helyett, helyére ♦ midagi asemele panema helyére tesz vmit; vana maja asemele tuleb uus régi épület helyére kerül az új
2. adv helyette ♦ vana auto müüsime ära, ostsime uue asemele a régi autót eladtuk, újat vettünk helyette

avama <ava[ma ava[da ava[b ava[tud 27 v> nyit, megnyit, kinyit, kibont, feltár, felnyit, felbont ♦ ust avama ajtót nyit; akent avama kinyitja az ablakot; arvet avama számlát nyit; veinipudelit avama kinyitja a borosüveget; kirja avama felbontja a levelet; nööpe avama kigombol; võti avab luku a kulcs nyitja a lakatot; avas raamatu ja hakkas seda lehitsema felnyitotta a könyvet, és lapozni kezdett benne; pühapäeval avatakse muuseum kell kümme a múzeumot vasárnap tízkor nyitják; uus teater avatakse sügisel az új színházat ősszel nyitják; kellegi silmi avama felnyitja vkinek a szemét; oma kaarte avama színt vall

film <f'ilm filmi f'ilmi f'ilmi, f'ilmi[de f'ilmi[sid_&_f'ilm/e 22 s>
1. (lina- v ekraaniteos) film ♦ täispikk film teljes hosszúságú film; aimefilm ismeretterjesztő film; animafilm animációs film; ballettfilm balett film; dokument[aal]film dokumentumfilm; helifilm hangosfilm; joonisfilm rajzfilm; kassafilm kasszasiker; kitsasfilm keskenyfilm; komöödiafilm vígjáték; kroonikafilm krónika; laiekraanifilm szélesvásznú film; löökfilm sikerfilm; lühifilm rövidfilm; multifilm rajzfilm; mängufilm játékfilm; märulifilm akciófilm; nukufilm bábfilm; näidendfilm színdarabfilm; portreefilm portréfilm; reportaažfilm riportfilm; filmiseriaal filmsorozat; seiklusfilm kalandfilm; telefilm tévéfilm; tummfilm némafilm; tõsielufilm dokumentumfilm; ulmefilm sci-fi film; värvifilm színes film; õppefilm oktatófilm; õudusfilm horrorfilm; filmi linastama filmet bemutatni; filmi tegema filmez(ik), filmet készít, filmet forgat; filmi vaatama filmet néz; filmis mängima filmben játszik; kinodes jookseb uus film új film megy a mozikban; vändati kaks filmi loomadest két filmet forgattak az állatokról
2. (filmilint) film, filmszalag ♦ kinofilm mozifilm; negatiivfilm film negatív; värvifilm, värvusfilm színes film; filmi ilmutama előhívja a filmet; filmi kinnitama fixálja a filmet
■LS: filmi+ ♦ filmiamatöör amatőr filmes; filmiarhiiv filmtár, filmarchívum; filmiarvustus filmkritika; filmiateljee filmstúdió; filmidokumentalist dokumentalista; filmidublaaž szinkron; filmifestival filmfesztivál; filmigrupp stáb; filmihoidla filmtár; filmikaader snitt; filmikaamera filmfelvevő, kamera; filmiklassika filmklasszikus; filmiklubi filmklub; filmilevitaja filmforgalmazó vállalat; filmikriitik filmkritikus; filmikriitika filmkritika; filmikunst filmművészet, mozi; filmikäsikiri forgatókönyv; filmilaenutus filmkölcsönző; filmilint film, filmszalag; filmimees kõnek filmes; filmimuusika filmzene; filminäitleja filmszínész; filmioperaator filmoperatőr; filmipaviljon filmstúdió; filmiprojektor filmvetítő (berendezés/gép); filmirull filmtekercs; filmirežissöör filmrendező; filmireporter filmriporter; filmistaar filmsztár; filmistsenaarium filmforgatókönyv, forgatókönyv; filmistuudio filmstúdió; filmiteadus filmtudomány; filmitäht filmcsillag, filmsztár; filmitööstus filmgyártás, filmipar; filmivõte, filmiülesvõte filmfelvétel

ideaalne <ide'aalne ide'aalse ide'aalse[t -, ide'aalse[te ide'aalse[id 02 adj> eszményi, tökéletes, ideális ♦ ideaalne inimene tökéletes ember; ideaalne gaas füüs ideális gáz; ideaalsed tingimused ideális feltételek; ideaalne puhtus tökéletes tisztaság; uus projekt pole kaugeltki ideaalne az új terv messze nem tökéletes
■LS: ideaal+ ♦ ideaalgaas füüs ideális gáz; ideaalkuju ideális alak; ideaaltüüp ideális típus; ideaalvorm ideális forma, ideális erőnlét

ilmuma <'ilmu[ma 'ilmu[da 'ilmu[b 'ilmu[tud 27 v>
1. (määratud punkti tulema v saabuma) megjelenik, tűnik, terem, beállít, előkerül, jelentkezik ♦ kutse peale ilmuma hívásra megjelenik; ta on kohustatud õigeks ajaks ilmuma köteles pontos időben megjelenni; ta ilmus otsekohe azonnal megjelent; tunnistaja polnud kohtusse ilmunud a tanú nem jelent meg a tárgyaláson
2. (nähtavaks v märgatavaks saama, tekkima) feltűnik, megjelenik; (esile kerkima) előbukkan ♦ silmapiirile ilmuma feltűnik a láthatáron; näole ilmus naeratus mosoly jelent meg az arcán; pisarad ilmusid silma könnyek szöktek a szemébe; silmapiirile ilmus laev egy hajó jelent meg a láthatáron; taevasse ilmusid esimesed tähed feljöttek az első csillagok; pimedusest ilmus nähtavale maja a sötétben feltűnt egy ház; kauguses ilmusid nähtavale mäed a távolban hegyek váltak láthatóvá; nahale ilmus lööve kiütések jelentkeztek a bőrén; müügile ilmus uus sõnaraamat megjelent egy új szótár; ilmus äkki hilja õhtul meile késő este hirtelen beállított; ilmus teab kust a csoda tudja honnan került elő
3. (trükiste kohta) megjelenik, kijön ♦ {kelle} sulest ilmuma vki tollából mgejelenik; ajalehed ilmuvad regulaarselt az újságok rendszeresen megjelennek; varsti ilmub huvitav raamat hamarosan megjelenik egy érdekes könyv; sõnum ilmus ajakirjanduses az üzenet megjelent a lapokban; see ajakiri ilmub inglise keeles ez a magazin angolul jelenik meg

juhtkond <j'uhtk'ond j'uhtkonna j'uhtk'onda j'uhtk'onda, j'uhtk'onda[de j'uhtk'onda[sid_&_j'uhtk'ond/i 22 s> elöljáróság, vezetőség, tisztikar, igazgatóság, főnökség; (ülemused) főnökség ♦ tehase juhtkond a gyár vezetősége; instituudi juhtkond az intézet vezetősége; majandi juhtkond a gazdaság vezetősége; trükikoja juhtkond a nyomda igazgatósága; väeosa juhtkond katonai egység parancsnoksága; juhtkonna loal a vezetőség/az igazgatóság engedélyével; valiti seltsi uus juhtkond megválasztották a társaság új vezetését; eks juhtkond tea paremini a főnökség jobban tudja

juurutama <juuruta[ma juuruta[da juuruta[b juuruta[tud 27 v> meghonosít, belenevel, bevezet ♦ lastesse tööarmastust juurutama a munka szeretetére nevelni a gyerekeket; uus mudel on tootmisse juurutatud az új modellt bevezették a termelésbe

kalender <kal'ender kal'endri kal'endri[t -, kal'endri[te kal'endre[id 02 s> naptár ♦ Gregoriuse kalender, uus kalender Gergely-naptár, gregorián naptár; Juliuse kalender, vana kalender Julián-naptár, juliánus naptár; rebitav kalender tömbnaptár; kirikukalender keresztény egyházi naptár; kuukalender holdnaptár; lauakalender asztali naptár; kalendermärkmik határidőnapló; päikesekalender szoláris naptár; rahvakalender népi kalendárium; seinakalender falinaptár; taskukalender zsebnaptár
■LS: kalender+ ♦ kalenderplaan ütemterv
kalendri+ ♦ kalendriaasta naptári év; kalendrikuu hó, hónap; kalendripüha naptári ünnep

keerama <k'eera[ma keera[ta k'eera[b keera[tud 29 v>
1. (ümber telje, keskpunkti) forgat, megforgat, elfordít, teker, csavar, sodor, felfordít, megfordít; (kummuli, teist külge) fordul ♦ ratast keerama forgatja a kereket; võtit lukus keerama elfordítja a kulcsot a zárban; ust lukku keerama bezárja az ajtót; raadiot mängima keerama bekapcsolja a rdiót; kella üles keerama felhúzza az órát; laualampi tuleb uus pirn keerata új izzót kell tekerni az asztali lámpába; keerasin pudelil korgi pealt letekertem az üvegről a kupakot; keerasin pannkookidel teise külje megfordítottam a palacsintákat; keerasin ämbri kummuli felfordítottam a vödröt; keera nägu akna poole fordítsd az arcod az ablak felé; ta keeras näo kõrvale elfordította az arcát; keerasin talle selja hátat fordítottam neki; keeras end kõhuli hasra fordult; haige keerati teisele küljele a beteget a másik oldalára fordították; magaja keerab end voodis küljelt küljele az alvó egyik oldaláról a másikra fordul az ágyban, az alvó forgolódik az ágyban; lapsed keerasid toa segamini v pahupidi kõnek a gyerekek felfordították a szobát; kellelegi käkki keerama borsot tör vkinek az orra alá, kellemetlenkedik; ümber sõrme keerama az ujja köré csavarja; kedagi ümber sõrme keerama vkit az ujja köré csavar/teker; vinti üle keerama túlfeszíti a húrt
2. (kokku rullima, rõngasse painutama) felteker, felcsavar; (millegi sisse mähkima v pakkima) begöngyöl, bugyolál, beteker ♦ paberit rulli keerama feltekeri a papírt; vaipa rulli keerama felcsavarja a szőnyeget; salli ümber kaela keerama nyaka köré tekeri a sálat; juukseid krunni keerama kontyba tűzi a haját; rulle pähe keerama felcsavarja a haját; ostu paberisse keerama papírba csomagolja a megvásárolt dolgokat; pläru keerama cigarettát sodor; keerasin endale pleedi ümber keha v keha ümber magam köré tekertem a takarót; ema keeras lapse teki sisse az anya takaróba bugyolálta a gyereket; müüja keeras lilled paberisse az eladó papírba csomagolta/tekerte a virágokat; kapsas hakkab pead keerama fejesedik a káposzta; traadist keeratud käevõru drótból tekert karperec; kikki keeratud vuntsid hegyesre pödört bajusz
3. (kahekorra painutama) tűr ♦ leheserva kahekorra keerama betűri a lap sarkát; teki äärt madratsi alla keerama a matrac alá tűri a takaró szélét; kellelgi kaela kahekorra keerama kitekeri/kitöri vkinek a nyakát
4. (teist suunda andma) fordít, kanyarodik ♦ keeras auto suurelt teelt külavaheteele lefordult a főútról; öösel keeras tuule lõunasse éjszaka délnek fordult a szél; hommikuks oli ilma teiseks keeranud reggelre megváltozott az idő; keerasin jutu teisale másra fordítottam a szót
5. (oma suunda muutma) fordul, kanyarodik ♦ minge otse, ärge teelt kuhugi kõrvale keerake! menjenek egyenesen, ne forduljanak le az útról!; keerake vasakule! forduljon6forduljanak balra!; keerasin ümber nurga befordultam a sarkon; teekäijad keerasid maanteeäärsesse majja jooma az utazók betértek az országút melletti házba inni; keerasime tuldud teed tagasi visszafordultam; auto keeras metsateele az autó az erdei útra kanyarodott; tee keeras paremale az út jobbra kanyarodott; ilm keeras vihmale esőre fordult az idő
6. kõnek (virutama, äigama, lööma) üt, behúz, odavág ♦ vaat kui keeran sulle ribide vahele! mindjárt behúzok neked egyet!, ej, ha oldalba váglak!
7. kõnek (iiveldustunde kohta) felfordul ♦ mul hakkas sees keerama felfordult a gyomrom

kleit <kl'eit kleidi kl'eiti kl'eiti, kl'eiti[de kl'eiti[sid_&_kl'eit/e 22 s> ruha ♦ lilleline kleit virágmintás ruha, virágos ruha; ruuduline kleit kockás ruha; pikk kleit hosszú ruha; liibuv kleit testhezálló ruha; ballikleit báli ruha; kodukleit otthoni ruha; siidkleit selyemruha; suvekleit nyári ruha; õhtukleit nagyestélyi, estélyi ruha; mul pole ühtegi korralikku kleiti nincs egy becsületes ruhám; käisteta kleit ujjatlan ruha; kleiti selga panema felveszi a ruhát; tal oli seljas uus kleit új ruha volta rajta; kleit istub seljas nagu valatult/valatud úgy áll rajta a ruha, mintha ráöntötték volna
■LS: kleidi+ ♦ kleidikäis ruhaujj; kleidimood ruhadivat; kleidilõige ruhaszabás; kleidiriie ruhaanyag

kuju <kuju kuju kuju -, kuju[de kuju[sid 17 s>
1. (väline vorm, esinemisvorm) alak, forma; (keha-, figuur) figura ♦ väliskuju külszín; pea kuju a fej alakja; vedelal kujul folyékony formában; elektroonilisel kujul elektronikus formában, elektronikus úton; ehedal kujul tisztán; vääriskive kasutame enamasti töödeldud kujul a drágaköveket legtöbbnyire megmunkált állapotban használjuk; kuju muutma megváltoztatja az alakját; asi hakkab selgemat kuju omandama v võtma lassan kezd formát ölteni a dolog; teos anti välja muutmata kujul a művet változatlan formában adták ki; tänaval vilksatas tume kuju az utcán sötét alak suhant át
2. (raid-) szobor ♦ kivikuju, kivist kuju kőszobor; marmorkuju, marmorist kuju márványszobor; savikuju agyagfigura; vahakuju viaszfigura; jumalate kujud az istenek szobrai; vahakujude muuseum a viaszfigurák múzeuma; kivist raiutud v tahutud kuju kőből faragott szobor
3. (kujutluspilt) alak
4. (isiksus) alak ♦ keskne kuju központi alak
5. kõnek (tüüp, tegelane) alak, pacák ♦ meie uus direktor on lahe kuju remek pacák az új igazgatónk
6. (kirjandusteose, filmi tegelane) alak ♦ kurva kuju rüütel a búsképű lovag

looma <l'oo[ma l'uu[a l'oo[b l'oo[dud, l'õ[i loo[ge luu[akse 38 v>
1. (meg)alkot, (meg)teremt; (asutama) létrehoz; (moodustama) létesít; (kujundama) megalakít ♦ laule looma dalokat alkot; pretsedenti looma precedenst teremt; korda looma rendet csinál, rendet teremt; sidemeid looma kapcsolatokat teremt; perekonda looma családot alapít; soodsaid tingimusi looma kedvező feltételeket teremt
2. (impersonaalselt) (uue Kuu-tsükli algamise kohta) létre jön ♦ mis päeval uus kuu luuakse? melyik napon jön létre az újhold?
3. (õisikut vm taimeosi moodustama) kalászba szökik/szökken
■LS: loomis+ ♦ loomismüüt teremtésmítosz

luud <l'uud luua l'uuda l'uuda, l'uuda[de l'uuda[sid_&_l'uud/i 22 s> (pühkimisvahend) seprű ♦ luuda tegema seprűt köt; uus luud pühib paremini új seprű jól seper
■LS: luua+ ♦ luuasepp, luuategija seprűkötő; luuavars seprűnyél, söprűnyél

maandama <m'aanda[ma m'aanda[da m'aanda[b m'aanda[tud 27 v>
1. (laskuma v maanduma panema) lehoz, leszállít ♦ piloot maandas lennuki bravuuriga a pilóta bravúrosan lehozta a gépet
2. el (le)földel
3. piltl (lõdvendama, lõõgastama) csökkent, old ♦ uus keskkond maandab närvipinget az új környezet csökkenti az idegfeszültséget

maksma <m'aks[ma m'aks[ta maksa[b m'aks[tud, m'aks[is m'aks[ke 32 v>
1. (mille eest mida tasuma) fizet, megfizet, fizet ♦ sularahas maksma készpénzzel fizet; kaardiga maksma kártyával fizet; ette maksma előre fizet; tagasi maksma visszafizet; üüri maksma lakbért fizet; võlga maksma megfizeti a tartozást; kilost kaks eurot maksma kilónként két eurót fizet; töö eest maksma fizet a munkáért; kätte maksma megbosszul; võlg on maksmata az adósság nincs kifizetve; maksmata arve kifizetetlen/kiegyenlítetlen számla; millegi eest oma eluga maksma az életével fizet vmiért; selle eest sa veel maksad! ezért még megfizetsz!; maksku mis maksab ha addig élek is, kerül, amibe kerül; millelegi peale maksma megadja vminek az árát; millegi eest kallist kooliraha maksma megfizeti a drága tandíjat vmiért
2. (ostmisel, müümisel mingit hinda omama, mida väärt olema) kerül ♦ raamat maksab kaksteist eurot a könyv tizenkét euróba kerül; mis tomatid maksavad? mennyibe kerül a paradicsom?; kallist hinda maksma sokba kerül; see ei maksa midagi nem kerül semmibe; (see) maksab terve varanduse egy vagyonba kerül; see läheb sulle kalliks maksma ez még sokba fog kerülni neked
3. (mõtet olema, tasuma, pruukima) megéri, érdemes ♦ ei maksa rutata nem éri meg sietni; seda filmi maksab vaadata ezt a filmet érdemes megnézni
4. (kehtima, jõus olema) érvényes; (hakkama) életbe lép; (panema) életbe léptet ♦ millal uus seadus maksma hakkab? mikor lép életbe az új törvény?

nepp2 <n'epp nepi n'eppi n'eppi, n'eppi[de n'eppi[sid_&_n'epp/e 22 s> aj (uus majanduspoliitika NSV Liidus 1921--1928) NEP

novell <nov'ell novelli nov'elli nov'elli, nov'elli[de nov'elli[sid_&_nov'ell/e 22 s>
1. kirj (lühijutt, uudisjutt) elbeszélés, novella
2. jur (uus seadus kehtiva täienduseks v osa asenduseks) novella
■LS: novelli+ ♦ novellikogumik novellás gyűjtemény; novellimeister novella mester; novellivalimik válogatott novellák; novellivõistlus novella-verseny

nässakas <nässakas nässaka nässaka[t -, nässaka[te nässaka[id 02 adj, s>
1. adj (väike, [nagu] kängu jäänud, vilets, kidur) satnya, vakarcs; (pulstunud) loncsos, kócos, bozontos ♦ nässakas koer bozontos kutya; väike nässakas vanameheköbi egy kis loncsos vénember
2. s (selline olevus v ese) loncsos, ócska ♦ osta uus müts ja viska see vana nässakas minema dobd el ezt az ócska sapkát, és vegyél egy újat

ohi <ohi ohja 'ohja 'ohja, 'ohja[de 'ohja[sid_&_'ohj/e 24 s> gyeplő; piltl (juhtimine, võim) gyeplő, irányítás ♦ nahkohjad bőr gyeplő; valitsusohjad a kormány irányítása; ohje pingule tõmbama rövidre fogja a gyeplőt; ohje lõdvaks v lõdvale laskma megereszti a gyeplőt; kodus on ohjad isa käes otthon az apám kezében van az irányítás; uus juhataja võttis kindlalt ohjad enda kätte az új igazgó határozottan kezéb evette az irányítást; vihane mees suutis end vaevu ohjes v ohjades hoida a dühös férfi alig tudta visszafogni magát; kedagi ohjes hoidma vkit pórázon tart; rövid pórázon tart vkit; (kedagi) ohjes/vaos hoidma sakkban tart vkit

parandama <paranda[ma paranda[da paranda[b paranda[tud 27 v>
1. (kahjustust, riket, viga kõrvaldama, kasutuskõlblikuks tegema) javít, megjavít, kijavít; (nõeluma) stoppol ♦ katust parandama kijavítja a tetőt; autot parandama megjavítja az autót; sokke parandama stoppolja a zoknit
2. (paremaks tegema) javít; (tervistama) gyógyít ♦ tulemust parandama megjavítja az eredményt; meelt parandama vezekel; aeg parandab kõik haavad az idő beforrasztja a szív sebeit, az idő a legjobb orvos
3. (halvasti tehtut õige[ma]ks tegema) javít; (vigu) kijavít ♦ õpetaja parandas kirjavead a tanár kijavította az elírásokat; asendit parandama korrigálja a tartását; uus, parandatud väljaanne új, javított kiadás

paremini <paremini adv> jobban ♦ uus luud pühib paremini új seprű jól seper

purustama <purusta[ma purusta[da purusta[b purusta[tud 27 v>
1. (puruks, katki tegema, lõhkuma) elpusztít, összetör, (össze)zúz, szétver, széttör, szétzúz, lerombol ♦ torm on katuse purustanud a vihar lerombolta a tetőt; värsked purustatud viinamarjad zúzott friss szőlő; purustatud riis törmelékrizs, tört rizs
2. piltl (hävitama, täiesti ära rikkuma) megsemmisít; (hävitavalt võitma) elpusztít ♦ uus avastus purustas senised arusaamad az új felfedezés szétzúzta/felülírta a korábbi felfogásokat; võistlustel purustati kaks rekordit két rekord dőlt meg a versenyeken

pühkima <p'ühki[ma p'ühki[da pühi[b pühi[tud 28 v>
1. (luuaga v harjaga) söpör ♦ põrandat pühkima feltörli a padlót; korstnat pühkima seprik a kéményt; uus luud pühib paremini új seprű jobban seper; igaüks pühkigu oma ukseesine puhtaks piltl mindenki a maga portája előtt söpörjön
2. (puhtaks v kuivaks hõõruma) töröl ♦ tolmu pühkima letörli a port; nina pühkima megtörli az orrát; rätikuga kuivaks pühkima törlőkendővel szárázra töröl; jalgu pühkima megtörli a lábát
3. piltl (loodusnähtuste kohta) (végig)söpör ♦ meeletu torm pühkis mööda tänavaid hatalmas vihar söpört végig az utcákon; tuul pühib tänavad puhtaks a szél tisztára sepri az utcákat

raiesmik <raiesm'ik raiesmiku raiesm'ikku raiesm'ikku, raiesmik/e_&_raiesm'ikku[de raiesm'ikk/e_&_raiesm'ikku[sid 25 s>, ka raiestik (ala, kust mets on maha raiutud) irtás ♦ raiesmiku taasmetsastamine az irtás újraerdősítése; raiesmikule istutati uus mets az irtásra új erdőt telepítettek

rajama <raja[ma raja[da raja[b raja[tud 27 v>
1. (ehitama, töötades looma, tegema) alapít, megalapít, létrehoz, létesít, kiépít, felépít, felállít, épít ♦ rajasime puuviljaaia gyümölcsöst hoztunk létre; park rajati sajandi algul a parkot a század elején létesítették; linn on rajatud jõe äärde a várost a folyó mellé alápítottak; rajati uus kaevandus az új bányát megnyitották; vallutajad rajasid tugevaid kindlusi a hódítók erős várakat építettek
2. (asutama) alapít ♦ oma perekonda rajama családot alapít; uut äriühingut rajama új részvénytársaságot alapít
3. (põhja v alust panema) létre hoz ♦ rajati ühine kirjakeel közös irodalmi nyelvet hoztak létre

silmapiir <+p'iir piiri p'iiri p'iiri, p'iiri[de p'iiri[sid_&_p'iir/e 22 s> (horisont, vaatepiir, vaateväli) látóhatár, láthatár, horizont ♦ päike vajub silmapiiri taha a nap a horizont mögé süllyed; silmapiirile on ilmunud uus austaja egy új udvarló tűnt fel a láthatáron

sisaldama <sisalda[ma sisalda[da sisalda[b sisalda[tud 27 v> tartalmaz, magában foglal ♦ uus sõnaraamat sisaldab 45 000 märksõna új szótár 45 000 szócikket tartalmaz; alkoholi sisaldav näovesi alkohol tartalmú arctisztító

sündima <s'ündi[ma s'ündi[da sünni[b sünni[tud 28 v>
1. (inimese ja loomade kohta: ilmale tulema) (meg)születik ♦ luuletajaks peab sündima költőnek születni kell; väljaspool abielu sündinud laps házasságon kívül született gyermek; ta on õnnetähe all sündinud szerencsés csillag/csillagzat alatt született; õnnesärgis sündinud burokban született; ma pole eile sündinud nem ettem bolond gombát; nem most jöttem/léptem/másztam le a falvédőről; ta on justkui uuesti sündinud mintha kicserélték volna
2. (tekkima, arenema, kujunema) születik ♦ sündis uus traditsioon új hagyomány született; võrdsuse idee sündis koos Prantsuse revolutsiooniga az egyenlőség eszméje a francia forradalomban született; meeste odaviskes sündis uus rekord a férfi gerelyhajításban új rekord született
3. (toimuma, aset leidma, juhtuma) történik ♦ mis teil siin sünnib? mi folyik itt nálatok?; ta ei märka, mis tema ümber sünnib nem veszi észre, hogy mi történik körülötte; sündigu sinu tahtmine! legyen meg a te akaratod!
4. (kõlbama, [kokku] sobima) illik; (sünnis olema) illik ♦ see toit ei sünni süüa ez az étel nem ehető; sellest ei sünni teiste kuuldes rääkida erről nem illik mások előtt beszélni

tapma <t'ap[ma t'app[a tapa[b tape[tud, t'app[is t'ap[ke 35 v>
1. (elu võtma, surmama) (meg)öl, (el)pusztít, (meg)gyilkol; (koduloomi) levág ♦ ta tapeti noaga késsel megölték; ennast ära tapma megöli magát, elpusztítja magát; uus ravim tapab kopsuhaiguse tekitajad az új gyógyszer elpusztítja a tüdőbaj kórokozóját; nikotiin tapab pikkamööda a nikotin lassan öl; siga tapma levágja a disznót; päevade kaupa tappis ta ainult kärbseid naphosszat csak a legyeket gyilkolta
2. (füüsiliselt v vaimselt laostama, üleliia väsitama, kurnama, piinama) pusztít, gyilkol ♦ tapab ennast tööga halálra dolgozza magát

tegumood <+m'ood m'oe m'oodi m'oodi, m'oodi[de m'oodi[sid_&_m'ood/e 22 s>
1. (väljanägemine, väline ilme) külső; (käitumis- v teguviis) viselkedés(i mód) ♦ uus kleit andis tüdrukule hoopis teise tegumoe az új ruha teljesen új külsőt adott a lánynak
2. (rõiva, jalatsi vms mood, fassong) fazon, kialakítás
3. keel (verbi grammatiline kategooria) igenem ♦ isikuline tegumood cselekvő (aktív) igenem; umbisikuline tegumood szenvedő (passzív) igenem

teie1 pl <teie teie t'e[id, teie[ks teie[ni teie[na teie[ta teie[ga; sg sina 00 pron (kasutatakse rõhulises asendis)>; te pl <t'e_&_te t'e_&_te t'e[id -, t'e[isse t'e[is t'e[ist t'e[ile t'e[il t'e[ilt t'e[iks; sg sa 00 pron (kasutatakse rõhutus asendis)>
1. (osutab kahele v enamale isikule, kellest vähemalt üks on kuulaja) ti (mitu sinatatavat) ♦ teie ja meie ti és mi; teie kolmekesi ti hárman; ma tunnen teid ismerlek titeket; ilma teieta ma ei lähe nélkületek nem megyek; käisime teie pool nálatok jártunk; teie maja a ti házatok; täname teid! köszönet nektek!; teil on uus auto új autótok van
2. (kelle oma) tiétek ♦ kas see on teie auto? tiétek ez a kocsi?
3. (pöördumisel võõra v vähem tuttava inimese poole osutab ühele kuulajale, kirjalikul pöördumisel hrl suure algustähega) maga/maguk (argine teie), Ön/Önök (viisakas Teie); (kelle oma) Öné, Önöké ♦ Teie, härra professor Ön, professzor úr; Teie Kuninglik Kõrgus tisztelt királyi fenség; Teie loal engedelmével/engedelmükkel; Teil on õigus Önnek igaza van, Önöknek igazuk van
■LS: teie+ ♦ teievanune Önnel/Önökkel/veletek egykorú

testament <testam'ent testamendi testam'enti testam'enti, testam'enti[de testam'enti[sid_&_testam'ent/e 22 s>
1. jur (pärandit tõestav dokument v ühepoolne tahteavaldus) végrendelet, testamentum ♦ testamenti tegema végrendelkezik, végrendeletet készít/tesz; testamenti tühistama megsemmisíti a végrendeletet; testamenti vaidlustama végrendeletet megtámad; pärandas testamendiga maja oma pojale testamentumában a fiára hagyta házát
2. (kellegi vaadete, tõekspidamiste koondväljendus) hagyaték ♦ luuletaja vaimne testament a költő szellemi hagyatéka
3. relig (Piibli osade nimetus) testamentum ♦ Uus Testament Újszövetség, Újtestamentum; Vana Testament Ószövetség

tulema <tule[ma t'ull[a tule[b t'ul[dud, tul[i tul[ge tull[akse 36 v>
1. (lähenedes liikuma) jön ♦ kust sa tuled? honnan jössz?; tulin jalgsi gyalog jöttem; millega sa tulid, rongi või bussiga? mivel jöttél, vonattal vagy busszal?; koju tulema hazajön; kas tuled meile? eljössz hozzánk?; tulen sulle vastu megyek érted; tule sööma! gyere enni!; sulle tuli kiri leveled jött; kas tuled mulle naiseks? hozzám jössz feleségül?; kellegi/millegi päev (veel) tuleb feljön/felsüt/felvirrad vkinek/vminek a napja
2. (seoses seisundi, oleku v olukorra kujunemise v muutumisega) ♦ meelemärkusele v teadvusele tulema magához tér; soki sisse on auk tulnud kilyukadt a zokni; tal tuli hirm nahka megrémült; võimaluse tulles alkalomadtan; lapsel tuli piss püksi a gyerek bepisilt a nadrágjába; toime tulema boldogul; usku tulema megtér; jutuks tulema szóba kerül; ei tule kõne allagi szóba sem jöhet; päevavalgele tulema napfényre kerül; tuli ilmsiks, et ... kiderült, hpgy ...; mis kergelt tulnud, see kergelt läinud amit nyer a réven, elveszti a vámon
3. (saabuma, pärale v kätte jõudma) megérkezik, megjön ♦ sügis on tulemas közeleg az ősz; pärast meid tulgu või veeuputus utánunk a vízözön; tere tulemast, kallis onu! Isten hozott, drága nagybátyám!
4. (da-infinitiiviga: vaja olema, kohustatud v sunnitud olema, pidama) kell ♦ tööd tuleb teha dolgozni kell; kui palju mul tuleb maksta? mennyit kell fizetnem?
5. (püsiühendites, mis väljendavad kinnitust, mööndust) jön ♦ tulgu mis tuleb lesz ami lesz; tulgu mis tuleb! jöjjön, aminek jönnie kell!
6. (osutab millelegi tulevikus toimuvale) lesz ♦ siia tuleb uus maja itt új ház épül

tuliuus <+'uus uue 'uu[t 'uu[de, uu[te 'uus[i 14 adj> (täiesti uus, uhiuus) vadonatúj

tuttuus <+'uus uue 'uu[t 'uu[de, uu[te 'uus[i 14 adj> (täiesti uus, uhiuus) vadiúj

töötama <t'ööta[ma t'ööta[da t'ööta[b t'ööta[tud 27 v>
1. dolgozik ♦ ta töötab õpetajana tanárként dolgozik; ta töötab tehases gyárban dolgozik; ta töötab uue raamatu kallal új könyvön dolgozik; kelle heaks ta tööta? ő kinek dolgozik?; sandikopikate eest töötama bagóért dolgozik
2. (asutuse, ettevõtte kohta: eksisteerima, tegutsema, kehaosade, mõttetegevuse, masinate, seadmete kohta: tegevuses olema, talitlema, liikuma) működik, üzemel ♦ masin ei tööta a gép nem működik; homsest alates töötab juba ka uus turbiin holnaptól kezdve már az új turbina is üzemel; telefon ei tööta telefon nem működik

uudissõna <+sõna sõna sõna s'õnna, sõna[de sõna[sid_&_sõn/u 17 s> keel (neologism, uus sõna) neologizmus

uudne <'uudne 'uudse 'uudse[t -, 'uudse[te 'uudse[id 02 adj, s>
1. adj (uuelaadne) újszerű, újító ♦ uudne mõte újszerű gondolat
2. s (uudsevili, -leib vm uus saak) új termés

uus <'uus uue 'uu[t 'uu[de, uu[te 'uus[i 14 adj, s> adj új ♦ täiesti uus egészen új; uus sild új híd; uus õpilane új diák; uued kingad új cipő; uus aadress új lakcím; tuliuus, tuttuus, uhiuus vadonatúj; uues korteris új lakásban; Uus Testament Újszövetség; ta on kui uus inimene mintha újjászületett volna; uus luud pühib paremini új seprű jól seper; uued tuuled puhuvad más szelek fújnak; pole midagi uut päikese all nincs semmi új a nap alatt
■LS: uue+ ♦ uuelaadne újszerű, újfajta
uus+ ♦ uusasunik telepes; uusehitis új épület; uuskasutus újrahasznosítás; uusklassitsism neoklasszicizmus; uusklassitsistlik neoklasszicista; uuskreeka új görög; uuslavastus felújítás (darabé); uusrikas újgazdag; uusromantiline újromantikus; uusromantism kirj, filos újromantika; uustalunik újbirtokos; uustrükk újranyomás, új kiadás

uusaasta <+'aasta 'aasta 'aasta[t -, 'aasta[te 'aasta[id 01 s> (1. jaanuar) újév
■LS: uus+aasta+ ♦ uusaastakaart újévi üdvözlőlap; uusaastapäev újév napja; uusaastatervitus újévi üdvözlet; uusaastaöö szilveszteréjszaka

vastne <v'astne v'astse v'astse[t -, v'astse[te v'astse[id 02 s, adj>
1. s zool (hulkraksete arenguvorm) (putuka vastne) rovarlárva, (konna vastne) békaporonty, (liblika vastne) pillangóbáb
2. adj (uus, äsjane) friss, újdonsült ♦ vastne abielumees újdonsült férj; vastne ilmakodanik újszülött; vastne maailmameister friss világbajnok

üürnik <'üürn'ik 'üürniku 'üürn'ikku 'üürn'ikku, 'üürnik/e_&_'üürn'ikku[de 'üürn'ikk/e_&_'üürn'ikku[sid 25 s> bérlő; (eluruumide) lakásbérlő ♦ vana üürnik kolis välja, uus kolib sisse a régi bérlő kiköltözött, az új beköltözik