[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

abajas <abajas abaja abaja[t -, abaja[te abaja[id 02 s> (väike laht) kis öböl; (jõekäär) lassú folyású patak

aga <aga konj, adv; aga aga aga -, aga[de aga[sid 17 s>
1. konj (vastandav) pedig, de, azonban ♦ uskumatu, aga tõsi hihetetlen, de igaz; aga sa ju lubasid! de megígérted!
2. adv (rõhutav sõna) pedig ♦ päeval töötab, õhtul aga õpib nappal dolgozik, este pedig tanul
3. s bökkenő, de ♦ siin on üks väike aga van itt egy kis bökkenő; ei mingeid agasid! csak semmi de!

alles <alles adv>
1. (säilinud) megvan ♦ teie asjad on kõik alles megvannak a cuccaitok; kogu raha on alles az egész pénz megvan
2. (äsja) csak ♦ alles oli kevad, ja nüüd juba sügis käes még csak tavasz volt, és már itt az ősz
3. (oodatust hiljem) csak ♦ ah alles homme jaj, csak holnap
4. (ikka veel) még (csak) ♦ poiss on alles väike a fiú még kicsi; kell on alles kolm még csak három óra van
5. (ikka, vast) aztán ♦ on alles uudis! ez aztán a hír!

auk <'auk augu 'auku 'auku, 'auku[de 'auku[sid_&_'auk/e 22 s> lyuk; (ava) nyílás; (maa sees) gödör; (sissevajunud koht) mélyedés ♦ väike auk gödröcske; rebase auk a róka lyuka; aknaauk ablaknyílás; hundiauk farkasverem; unkaauk padláslyuk; võtmeauk kulcslyuk; auke lööma lyukaszt; auku puurima lyukat fúr; auku jäässe raiuma léket vág a jégen; auku kaevama kiássa a gödröt; auku vajuma beesik; auku kinni nõeluma befoltozza a lyukat; sukas on auk lyuk van a harisnyáján; tee on auke täis lyukas az út; kes teisele auku kaevab, see ise sisse kukub aki másnak vermet ás, maga esik bele; a saját csapdájába esik; kellelegi auku pähe rääkima lyukat beszél vkinek a hasába; üks räägib aiast, teine aia august egy cigány, egy király; két/más malomban őrölnek; ka veetilk uuristab kivi sisse augu lassú víz partot mos

baar1 <b'aar baari b'aari b'aari, b'aari[de b'aari[sid_&_b'aar/e 22 s> (väike restoran v kohvik) bár, presszó, kimérés, büfé ♦ toidubaar ételbár, falatozó; veinibaar borház, borozó, borkimérés
■LS: baari+ ♦ baaridaam bárhölgy; baarilett bárpult; baarimees csapos

barkass <bark'ass barkassi bark'assi bark'assi, bark'assi[de bark'assi[sid_&_bark'ass/e 22 s> mer (suur sõudepaat, väike laev) bárka, dereglye

boks <b'oks boksi b'oksi b'oksi, b'oksi[de b'oksi[sid_&_b'oks/e 22 s> (väike paigutusruum) rekesz

brošüür <broš'üür brošüüri broš'üüri broš'üüri, broš'üüri[de broš'üüri[sid_&_broš'üür/e 22 s> (köitmata v kerges köites väike trükiteos) prospektus, brosúra

diskett <disk'ett disketi disk'etti disk'etti, disk'etti[de disk'etti[sid_&_disk'ett/e 22 s> (ümbrikketas, väike magnetketas) flopilemez, hajlékonylemez

edasi minema
1. (samas suunas kaugemale minema) előremegy, továbbmegy; (jätkuma) folytatódik ♦ väike vaheaeg, ja töö läheb edasi egy kis szünet, és a munka folytatódik
2. (arenema, edenema) fejlődik ♦ ta väljendusoskus on edasi läinud kifejezőkészsége fejlődött; elu läheb edasi, elu jätkub az élet megy tovább

felukk <fel'ukk feluki fel'ukki fel'ukki, fel'ukki[de fel'ukki[sid_&_fel'ukk/e 22 s> mer (väike rannasõidu purjekas) felukka

fugett <fug'ett fugeti fug'etti fug'etti, fug'etti[de fug'etti[sid_&_fug'ett/e 22 s> muus (väike fuuga) fughetta

haledasti <haledasti adv>, ka haledalt
1. (härdalt, kurbust tekitavalt) siralmasan ♦ supiports oli haledalt väike a leves adag siralmasan kevés volt
2. (armetult, haletsusväärselt) szánalmasan ♦ vastane sai haledasti v haledalt lüüa az ellenfél szánalmas vereséget szenvedett; haledalt läbi kukkuma szánalmasan kudarcot vall

hiiresaba <+saba saba saba s'appa, saba[de saba[sid_&_sab/u 17 s>
1. nlj (peenike pats) farkinca
2. bot (rohttaim Myosurus) egérpázsit ♦ väike hiiresaba bot (Myosurus minimus) egérfarkfű

häbematult <häbematult adv>
1. (häbitult) durván; (viisakusetult) udvariatlanul; (jultunult) pimaszul, szemtelenül ♦ käitub häbematult pimaszul viselkedik; luiskab häbematult szemtelenül hazudik
2. kõnek (väga, tohutult) szörnyen, rettentően ♦ häbematult väike palk szörnyen alacsony fizetés

häda <häda häda häda h'ätta, häda[de häda[sid 17 s>
1. (raske olukord, õnnetus) baj, szükség, szorultság, slamasztika, pác, jaj, csáva; (kimbatus, raskused) nehézség, baj, bonyodalom ♦ oma häda kaebama panaszkodik; {keda} hädas aitama vkit kisegíteni a bajban; {keda} hädast välja aitama kisegít a bajból; {keda} hätta jätma bajban hagy, pácban hagy; häda kaela tõmbama bajt hoz vkire; ta on hätta sattunud bajba jutott/esett; üks häda ajab teist taga egyik baj a másik után, baj, baj hátán, csőstől jön a baj; olen hädas, mida vastata ajban vagyok a válasszal; olen hädas peavaluga fejfájással bajlódom; küll nägi ema temaga häda ja vaeva megszenvedett vele az anyja, meggyült vele az anyja baja; nende poistega on igavene häda ezekkel a fiúkkal csak a baj van; jäin hätta keemiaülesannetega gondban vagyok a kémialeckével; häda ei anna häbeneda, häda ajab härja kaevu szükség törvényt bont; häda ajab härja kaevu nagy úr a muszáj
2. (kitsikus, viletsus, puudus) szükség, hiány ♦ ajahäda időhiány; näljahäda éhínség; rahahäda pénzhiány; hädas ja viletsuses elama ínségben él
3. (haigus, tõbi) betegség, baj, kór; (valu) fájdalom ♦ hingehäda lelki baj; ihuhäda testi baj; tal on kuri häda kallal szörnyű kór gyötri; käsi teeb häda fáj a kezem; kas sa said kukkudes häda? megsérültél esés közben?
4. (vajadus, tarvidus) szükség ♦ häda korral szükség esetén; mis häda pärast ma peaksin valetama mi szükségem hazugságra; mis häda tal õppida, kui ilma saab mi szüksége lenne a tanulásra, ha anélkül is lehet; ilm on soe, kasukast pole häda meleg van, nincs szükség bundára
5. (viga, puudus) baj ♦ häda on selles, et ... a baj ott van, hogy; mehel pole häda midagi semmi baja a férfinak; supil pole häda midagi semmi baja a levesnek
6. kõnek (loomulik vajadus) szükség, dolog ♦ kakahäda nagy szükség, nagydolog; pissihäda kis szükség, kisdolog; on sul suur või väike häda? kis- vagy nagydolgod lesz?
■LS: häda+ (raske olukord) ♦ hädamaandumine kényszerleszállás; hädaolukord kényszerhelyzet, vészhelyzet, szükséghelyzet; hädapidur vészfék, biztonsági fék; hädaside med ideigenes kötés; hädasignaal vészjel; hädatapmine põll kényszervágás; hädavale füllentés, kegyes hazugság; hädaväljapääs vészkijárat
häda+ (vilets)

härjasilm <+s'ilm silma s'ilma s'ilma, s'ilma[de s'ilma[sid_&_s'ilm/i 22 s>
1. kok (praemuna) tükörtojás
2. (väike ümaraken laeval, lennukil, majal) ökörszem
3. bot (rohttaim Leucanthemum) margaréta, margitvirág

hüpak <hüpak hüpaku hüpaku[t -, hüpaku[te hüpaku[id 02 s> sport (väike hüpe) (kis) ugrás

iluaed <+'aed aia 'aeda 'aeda, 'aeda[de 'aeda[sid_&_'aed/u 22 s> díszkert; (maja ees olev väike) virágos kert

ingel <'ingel 'ingli 'ingli[t -, 'ingli[te 'ingle[id 02 s> angyal ♦ kaitseingel őrangyal, védőszellem, védangyal; peaingel relig arkangyal; päästeingel mentőangyal; surmaingel a halál angyala; laps oli tõeline väike ingel a gyermek igazi kis angyal volt; hüvasti, mu ingel! iste veled, angyalom!
■LS: ingli+ ♦ inglihääl angyali hang; inglikannatus angyali türelem; inglikoor angyalkórus; inglinägu angyali arc

ivake[ne] <ivake_&_ivakene ivakese ivakes[t ivakes[se, ivakes[te ivakes/i 12 s>
1. (väike iva, raasuke) magocska, darabka, morzsányi ♦ nisuivake búzamagocska; ivake leiba egy darabka kenyér; haige ei võtnud enam ivakestki suhu a beteg már egy morzsányit sem evett
2. kõnek (väikese hulga v määra kohta) kis; (adverbilähedaselt: natuke, veidike) kicsi, csepp, cseppnyi ♦ ivake julgust egy kis bátorságot; läksime ivake maad mentünk egy kicsit; sinu jutus ei ole ivakestki tõtt egy csepp igazság sincs abban, amit mondtál; oota veel ivake aega várj még egy cseppet; ta tuli tagasi ivakese aja pärast egy kis idő múlva vissza jött; heida ivakeseks pikali! feküdj le egy kicsit; ajame ivake juttu beszélgessünk egy kicsit; tule ivake hiljem gyere egy kicsit később

jootraha <+raha raha raha -, raha[de raha[sid 17 s> borravaló, baksis ♦ väike jootraha egy kis borravaló; jootraha andma borravalót ad

julla <julla julla julla[t -, julla[de julla[sid 16 s> mer (väike sõudepaat) lélekvesztő

juntsu <juntsu juntsu juntsu[t -, juntsu[de juntsu[sid 16 s>, ka junts kõnek (väike poiss, poisiohtu nooruk) fiúcska ♦ esimese klassi juntsud elsős fiúcska, első osztályos fiúcska

jupats <jupats jupatsi jupatsi[t -, jupatsi[te jupatse[id 02 s> (raiutud) darab, csonk; (lõigatud) vágott darab; (tükk) darab; (näritud) megrágott darab; (olendi v taime kohta) csutak, tökmag ♦ kuuejupats rövid kabát; küünlajupats gyertyacsonk; poisijupats tökmag fiú; patsijupats rövid lófarok; pliiatsist on väike jupats järel a ceruzából csak egy kis csonk maradt

juss <j'uss jussi j'ussi j'ussi, j'ussi[de j'ussi[sid_&_j'uss/e 22 s> (miski väike ja lühike) tökmag, apró ♦ kuusejuss aprócska fenyő; poisijuss tökmag fiú

jõmm <j'õmm jõmmi j'õmmi j'õmmi, j'õmmi[de j'õmmi[sid_&_j'õmm/e 22 s>
1. (tüse jässakas mees) testes, terebélyes, potrohos ♦ rässakas jõmm testes ember; täissöönud jõmm kövér ember
2. (asjamees) pasas ♦ harimatu jõmm műveletlen pasas; laiutav jõmm terpeszkedő pasas; rikas jõmm gazdag pasas; rahajõmm pénzes pasas; ärijõmm üzletember
3. (väike poiss, jõnglane) kölyök ♦ riiakas jõmm civakodó kölyök; vallatu jõmm huncut kölyök

järi <järi järi järi -, järi[de järi[sid 17 s> (väike madal pingike) sámli, ülőke, zsámoly, gyalogszék

kapsapea <+p'ea p'ea p'ea[d -, p'ea[de p'ä[id 26 s> káposztafej ♦ väike kapsapea kis fej káposzta

kast1 <k'ast kasti k'asti k'asti, k'asti[de k'asti[sid_&_k'ast/e 22 s> láda, doboz; (laegas) ládikó; (vankril) szekér; (autol) plató ♦ väike kast ládika; kaanega kast fedeles láda; must kast lenn fekete doboz; autokast teherautó platója; kolimiskast költöztető doboz; kirjakast postaláda; käigukast auto sebességváltó; liivakast homokozó; laudkast, laudadest kast deszkarekesz, deszkaláda; lillekast virágláda; pappkast, papist kast kartondoboz; postkast postaláda; prügikast szemétláda; tööriistakast szerszámláda; valimiskast szavazóurna, szavazatgyűjtő láda; kast õlut egy rekesz sör; kasti pakkima ládába csomagol
■LS: kasti+ ♦ kastitehas ládagyár

kauplus <k'auplus k'aupluse k'auplus[t k'auplus[se, k'auplus[te k'auplus/i_&_k'aupluse[id 11_&_09 s> üzlet; (väike) bolt ♦ mänguasjade kauplus játékbolt; toiduainete kauplus élelmiszerbolt; autokauplus autósbolt; esinduskauplus márkabolt; jalatsikauplus cipőbolt; juurviljakauplus zöldségesbolt; kalakauplus halbolt; komisjonikauplus bizományi (bolt); lillekauplus virágbolt; mööblikauplus bútorbolt; parfümeeriakauplus illatszerbolt; raamatukauplus könyvesbolt; rõivakauplus ruhabolt; toidukauplus élelmiszerbolt, élelmiszerüzlet; kauplus on avatud v lahti a bolt nyitva van
■LS: kaupluse+ ♦ kaupluselett bolti pult; kauplusevargus bolti lopás

kavatiin <kavat'iin kavatiini kavat'iini kavat'iini, kavat'iini[de kavat'iini[sid_&_kavat'iin/e 22 s> muus (väike lüüriline soololaul, instrumentaalhelind) cavatina

kelluke <kelluke kellukese kellukes[t kellukes[se, kellukes[te kellukes/i 12 s>
1. (väike kell, kuljus) harang, csengő ♦ hõbekelluke ezüstharang
2. (kellukas) harangvirág

kett1 <k'ett keti k'etti k'etti, k'etti[de k'etti[sid_&_k'ett/e 22 s> lánc; (väike, peenike) vékony lánc ♦ ajamikett tehn hajtólánc; ankrukett mer horgonylánc; liigendkett tehn csuklós lánc; rehvikett hólánc; hotellikett szállodalánc; uksekett ajtólánc; uurikett óralánc; metallist kett fémlánc; jõuülekandekett erőátviteli lánc; koera ketti panema láncra köti a kutyát; koera ketis hoidma láncon tartja a kutyát; koer on ketis a kutya láncon van; ketti moodustama láncot alkot
■LS: keti+ ♦ ketikoer láncos kutya; ketilüli láncszem; ketiratas tehn lánckerék
kett+ ♦ kettkonveier el láncos szállító; kettpiste tekst láncöltés; kettsaag láncfűrész; kettülekanne tehn lánchajtás

kibitka <kib`itka kib`itka kib`itka[t -, kib`itka[de kib`itka[sid 16 s> (kattega vanker v saan, rändelamu v väike savimaja Kesk-Aasias) kibitka, födeles kocsi

kild2 <k'ild killu k'ildu k'ildu, k'ildu[de k'ildu[sid_&_k'ild/e 22 s>
1. (väike tükk) szilánk, töredék, csorba; (keraamiline) cserép ♦ granaadikild repesz; kivikild kőszilánk; klaasikild üvegcserép, üvegszilánk; klaasikillud üvegszilánkok; luukild csontszilánk; potikild cserépdarab; kildudeks purunema darabokra törik; killuga pihta saama eltalálja egy repesz
2. (väike osake, katke millestki) töredék
■LS: kild+ ♦ kildpomm sõj repeszbomba

kink2 <k'ink kingu k'inku k'inku, k'inku[de k'inku[sid_&_k'ink/e 22 s> (väike kõrgendik) domborulat

kirves <kirves k'irve kirves[t -, kirves[te k'irve[id 07 s> fejsze, balta ♦ nüri kirves tompa/életlen fejsze; terav kirves éles fejsze; väike kirves szekerce; jääkirves csákány; kivikirves arheol kőbalta; liha[raiumis]kirves, lihunikukirves hentesbárd, tagló; [puu]lõhkumiskirves favágófejsze; puusepakirves bárd; tahumiskirves faragó fejsze; kirvega puid raiuma fát vág fejszével; kirvest teritama v ihuma élesíti a fejszét; kirvest puusse lööma a fejszét belevágja a fába; kirvele vart taha panema a fejszét a nyélre erősíti; ujub nagu kirves úgy úszik, mint a nyeletlen fejsze/balta; kirvega kurge püüdma ágyúval lő verébre
■LS: kirve+ ♦ kirvetera baltafej

kitsikus <kitsikus kitsikuse kitsikus[t kitsikus[se, kitsikus[te kitsikus/i 11 s>
1. (täbar olukord, kimbatus) szorult helyzet, szorultság, baj; (viletsus, puudus) szűkösség, nyomorúság ♦ rahaline kitsikus pénzszűke; ainelises kitsikuses elama nyomorúságban él; kitsikusse sattuma szorultságba jut
2. (ruumide, pindala nappus) szűkösség ♦ korter oli väike, elati kitsikuses kicsi volt a lakás, szűkösen éltek

kitsuke[ne] dem <kitsuke_&_kitsukene kitsukese kitsukes[t kitsukes[se, kitsukes[te kitsukes/i 12 adj>
1. (üsna väikese laiusega) keskeny, szűk ♦ kitsuke jalgrada keskeny ösvény
2. (ruumilt üsna väike) szűk ♦ kitsuke toauberik szűk szobácska

kleeps <kl'eeps kleepsu kl'eepsu kl'eepsu, kl'eepsu[de kl'eepsu[sid_&_kl'eeps/e 22 s> kõnek (väike kleebitav pilt) matrica, ragasztócímke

kodune <kodune koduse kodus[t -, kodus[te koduse[id 10 adj, s>
1. adj (koduga seostuv) otthoni ♦ kodune aadress lakcím; kodune kasvatus otthoni nevelés; kodune keel otthon beszélt nyelv; kodune majapidamine háztartás; kodune olukord otthoni körülmények; kodune telefon vezetékes telefon; kodune ülesanne házi feladat
2. adj (kodutunnet tekitav, hubane) otthonos ♦ tuba on väike, aga kodune a szoba kicsi, de otthonos
3. s (pl) (kodus elavad perekonnaliikmed) családtag ♦ tervita koduseid! üdvözlet a családodnak!

koht <k'oht koha k'ohta k'ohta, k'ohta[de k'ohta[sid_&_k'oht/i 22 s>
1. (piirkond, maaala, paik, asukoht) hely ♦ avalik koht nyilvános hely, közterület; koha peal a helyszínen; kuriteokoht tetthely, tettleges; maakoht vidék; matmiskoht temetési hely; parkimiskoht parkolóhely; pesitsuskoht költőhely; puhkekoht pihenőhely, üdülőhely; sihtkoht célpont; sündmuskoht helyszín, színtér, színhely; sünnikoht szülőhely; õnnetuskoht a baleset helyszíne, a baleset színhelye; ülekäigukoht átkelőhely; mees omal kohal legény a talpán/gáton; ember a talpán
2. (paik istumiseks, viibimiseks, eseme, keha vms kitsam piirkond, millegi osa, lõik, katkend) hely ♦ aukoht díszhely; haiglakoht kórházi férőhely; magamiskoht alvóhely, fekhely; seisukoht álláspont
3. (ameti-, teenistus-, töökoht) állás; (vaba töökoht) szabad munkahely; (tähtis, vastutusrikas amet) felelős állás ♦ põhikoht főállás; õpetajakoht tanári állás
4. (asend, seisund, positsioon) hely, pozíció ♦ liidrikoht vezető szerep; esimese koha pärast võitlema harcol az első helyért
5. (maa ja majapidamine) gazdaság ♦ väike koht kis tanya
■LS: koht+ ♦ kohtvalgustus helyi világítás; kohtvõrk helyi hálózat

kokkupõrge <+põrge p'õrke põrge[t -, põrge[te p'õrke[id 06 s>
1. (üksteise vastu põrkamine) ütközés, összeütközés ♦ rongide kokkupõrge vonatok összeütközése
2. (konflikt) ütközés ♦ huvide kokkupõrge az érdekek ütközése
3. (riid, sõnavahetus) összetűzés, összeütközés ♦ pärast kokkupõrget rahunesid mõlemad osapooled az összetűzés után megint kibékülnek a felek; mul oli temaga väike kokkupõrge volt egy kis összeütközésünk, volt köztünk egy kis összeütközés
4. (lööming, kaklus, võitlus, lahing) összecsapás, összeütközés, összetűzés ♦ relvastatud kokkupõrge fegyveres összecsapás

korint <kor'int korindi kor'inti kor'inti, kor'inti[de kor'inti[sid_&_kor'int/e 22 s> (väike seemneteta rosin) fekete mazsola

kraav <kr'aav kraavi kr'aavi kr'aavi, kr'aavi[de kr'aavi[sid_&_kr'aav/e 22 s>
1. (väike tehisveejuhe) árok ♦ kitsas kraav keskeny árok; sügav kraav mély árok; peakraav alapárok; piirikraav határárok; salakraav, torukraav alagcső; äravoolukraav vízelvezető árok; kraavi nõlv az árok széle; kraavi põhi az árok feneke; kraavi kaevama árkot ás; üle kraavi hüppama átugrik az árkon, átugorja az árkot, árkot ugrik; kraav on kuiv az árok száraz; kraavi sõitma az árokba hajt
2. (eriotstarbeline kaevand) árok ♦ vallikraav sáncárok; vundamendikraav ehit alapozási árok
■LS: kraavi+ ♦ kraavikaevaja árokásó; kraavikaevamine árokásás; kraavikallas árokpart; kraavinõlv árokszél; kraavipõhi árokfenék; kraavivesi árokvíz

krüpt <kr'üpt krüpti kr'üpti kr'üpti, kr'üpti[de kr'üpti[sid_&_kr'üpt/e 22 s>
1. (maaalune käik, koobas v kabel) kripta
2. anat (väike süvend) mirigy

kudu2 <kudu kudu kudu -, kudu[de kudu[sid 17 s> (antiloop) kudu ♦ suur kudu zool (Tragelaphus strepsiceros) nagy kudu; väike kudu zool (Tragelaphus imberbis) kis kudu

kuhilas <kuhilas kuhila kuhila[t -, kuhila[te kuhila[id 02 s> (väike viljakuhi, kuhelik) asztag ♦ kuhilasse panema asztagba rak

kuid <k'uid konj> (aga, ent) de, azonban ♦ ootasin, kuid asjata vártam, de hiába; kuid sa ju lubasid! de megígérted!; sina lähed ära, kuid mina jään siia te elmész, én azonban itt maradok; tuba oli väike, kuid valgusküllane a szoba kicsi, de világos

kukesamm <+s'amm sammu s'ammu s'ammu, s'ammu[de s'ammu[sid_&_s'amm/e 22 s> piltl (väike vahemaa v ajahulk) ugrás ♦ sillani on mõni kukesamm csak egy ugrásra van a híd

kuluma <kulu[ma kulu[da kulu[b kulu[tud 27 v>
1. (läbi, katki hõõrduma) kopik, (el)kopik, elhasználódik ♦ kleit on kulunud a ruha kopott; rehvi sisemine osa kulub a gumiabroncs belső része kopik; kulunud šlaager megkopott sláger; kulunud fraasid elcsépelt szavak, elcsépelt szólamok
2. (millekski ära kasutatud saama) elmegy ♦ suurem osa mu palgast kulub söögi peale a fizetésem nagy része az étkezésre megy el
3. (aja kohta: mööduma, minema) múlik, eltelik ♦ aeg kulub märkamatult az idő észrevétlenül telik
4. kõnek (tulema, pidama) szükség vmire; (vaja olema) vkinek kell vmi ♦ väike puhkus kuluks ära jót tenne egy kis pihenés; mulle kuluks paarsada krooni ära szükségem lenne kétszáz euróra
■LS: kulumis+ ♦ kulumisaste a kopás mértéke; kulumiskindel kopásálló; kulumiskindlus kopásállóság

kõigest <kõigest adv> (ainult, vaid) csak; (mitte enamat kui, mitte rohkem kui) mindössze, alig ♦ loengul oli kõigest kümme inimest az előadáson mindössze tízen voltak; see juhtus kõigest nädal tagasi csak/alig egy hete történt; ta on kõigest väike ametnik ő csak egy hivatalnok

käputäis <+t'äis täie t'äi[t t'äi[de, täi[te t'äis[i 14 s> (väike kogus) maroknyi, maréknyi ♦ käputäis jahu maroknyi liszt; käputäis õpilasi maroknyi diák

köök <k'öök köögi k'ööki k'ööki, k'ööki[de k'ööki[sid_&_k'öök/e 22 s> (ruum, rahvuslik toiduvalmistusviis) konyha ♦ avar v ruumikas köök tágas konyha; väike köök kicsi konyha; suveköök nyári konyha; väliköök tábori konyha; teeb köögis süüa főz a konyhában; nende juures on hea köök jó konyha van náluk; prantsuse köök francia konyha
■LS: köögi+ ♦ köögiabiline konyhaszolgáló; köögijäätmed konyhahulladék; köögikapp konyhaszekrény; köögikombain háztartási robotgép; köögilõhn konyhaszag; köögimööbel konyhabútor; kööginurk főzőfülke, teakonyha; köögipõll konyhakötény; köögirätik konyharuha, törlőruha; köögisisustus konyhaberendezés; köögitarbed konyhai eszköz

kübe <kübe kübeme kübe[t -, kübeme[te kübeme[id 04 s> (raas, väike osake) részecske, morzsa; piltl (abstraktmõistete puhul: natuke, ivake) édeskevés, szikrányi, szemernyi, fikarcnyi ♦ liivakübe homok szemcséje; temasse polnud jäänud kübetki inimlikkust egy szemernyi emberség sem maradt benne; kui tas oleks kübegi tarkust olnud, poleks ta seda teinud ha csak (egy) szemernyi bölcsesség volna benne, nem tette volna; ma ei maganud kübekestki öösel (egy) szemernyit sem aludtam az éjjel; tal pole kübetki mõistust egy fikarcnyi esze sincs, egy csepp esze sincs

laegas <laegas l'aeka laegas[t -, laegas[te l'aeka[id 07 s> (väike, kaanega) szelence; (suur, kaanega) láda; (sahtel) fiók; (raha-) persely ♦ ehtelaegas ékszerdoboz

laid2 <l'aid laiu l'aidu l'aidu, l'aidu[de l'aidu[sid_&_l'aid/e 22 s> (väike saar) kis sziget, szgetecske

leeder <l'eeder l'eedri l'eedri[t -, l'eedri[te l'eedre[id 02 s> bot (Sambucus) bodza ♦ punane leeder bot (Sambucus racemosa) fürtös bodza; must leeder bot (Sambucus nigra) fekete bodza; väike leeder bot (Sambucus ebulus) földi bodza
■LS: leedri+ ♦ leedripõõsas bodzacserje; leedriõis farm bodzavirág

liig1 <l'iig adv; l'iig liia l'iiga l'iiga, l'iiga[de l'iiga[sid_&_l'iig/u 22 s, adj>
1. adv kõnek (liiga) túl ♦ liig väike túl kicsi; vett on liig vähe túl kevés víz van
2. adj (liigne, ülemäärane) túl sok ♦ mis liig, see liig! ami sok, az sok!, ez már több a soknál!

linik <linik liniku liniku[t -, liniku[te liniku[id 02 s> (väike lina v vaip) terítő

linn <l'inn linna l'inna l'inna, l'inna[de l'inna[sid_&_l'inn/u 22 s> (suur asula) város ♦ väike linn kisváros; kuurortlinn fürdőváros; maakonnalinn tartományi székhely; piirilinn határváros; provintsilinn vidéki város; sadamalinn kikötőváros; suvituslinn fürdőváros, üdülőváros; sõpruslinnad testvérvárosok; tööstuslinn iparváros; ülikoolilinn egyetemi város; linna elanikud a város lakói; linnas elama városban lakik; linna peal kõndima járja a várost; linna peal räägitakse, et … városszerte azt beszélik, hogy …
■LS: linna+ ♦ linnaehitus városépítés, városfejlesztés; linnaekskursioon városnéző körút, városnézés; linnaelanik városlakó, városi lakos; linnaelu városi élet; linnahall városi koncertterem; linnakodanlus burzsoázia; linnalegend városi legenda; linnaliiklus városi közlekedés, városi forgalom; linnaliinibuss (városi útvonalon közlekedő) autóbusz; linnaluba eltávozási engedély; linnamüür városfal; linnanoored városi ifjúság; linnaplaneerimine várostervezés; linnaosa városrész, kerület; linnapuhkus városi üdülés, városlátogatás; linnarahvas városiak; linnarajoon kerület; linnasekretär jegyző; linnaserv város széle; linnasüda belváros; linnatransport városi közlekedés; linnavalitsus városi önkormányzat, polgármesteri hivatal; linnavolikogu városi képviselő-testület; linnavärav városkapu

lõugas2 <lõugas l'õuka lõugas[t -, lõugas[te l'õuka[id 07 s> (väike madal merelaht) öblöcske

maailm <+'ilm ilma 'ilma 'ilma, 'ilma[de 'ilma[sid_&_'ilm/u 22 s>
1. (kogu olemasolev mateeria, universum v selle osa) világ
2. (maakera koos kõige sellel eksisteerivaga, Maa piirkond) világ ♦ maailma rahvastik a világ népessége; reisib mööda maailma ringi bejárja a világot; see pole maailmalõpp ez nem a világ; maailm on väike kicsi a világ; ümbermaailmareis világkörüli út; maailma naba a világ közepe; ta arvab, et on maailma naba azt hiszi, hogy ő a világ közepe; laia maailma minema világgá megy
3. (keskkond, miljöö, maailma rahvas, üldsus, mingil ühisel alusel moodustuv ühiskond v [inimeste] rühm, vaimse elu ring) világ ♦ kadunud maailm letűnt világ; ingliskeelne maailm angol nyelvű világ; antiikmaailm antik világ, görög-római világ; filmimaailm filmvilág; rahamaailm pénzvilág; tundemaailm érzelemvilág, érzelmi világ, érzésvilág; vaimumaailm szellemvilág; ärimaailm üzleti világ; taimede maailm növényvilág; ta elab omas maailmas külön világban él; kogu maailmale rääkima világgá kürtöl; kellegi maailm variseb kokku egy világ dől/omlik össze vkiben
4. (ainult nominatiivis) kõnek (suur hulk, väga, ilmatu palju) bőven ♦ meil on neli tuba, ruumi maailm négy szobánk van, van bőven hely
■LS: maa+ilma+ ♦ maailmaajalugu világtörténelem, világtörténet; maailmaesietendus világpremier; maailmajagu világrész; maailmakaart világtérkép; maailmakaubandus világkereskedelem; maailmakeel világnyelv; maailmakirjandus világirodalom; maailmakodanik világpolgár; maailmakord világrend; maailmakuulus világhírű; maailmakõiksus világmindenség, világegyetem; maailmalinn világváros; maailmalõpp világvége; maailmamajandus világgazdaság; maailmameister világbajnok; maailmameistrivõistlused világbajnokság; maailmanurk világtáj; maailmanägemine világlátás; maailmanäitus expó, világkiállítás; maailmaparandaja világboldogító; maailmapilt világkép; maailmapoliitika világpolitika; maailmareligioon világvallás; maailmarekord világcsúcs, világrekord; maailmariik világbirodalom, világhatalom; maailmaruum űr, világűr, világmindenség; maailmarändur világjáró; maailmasõda világháború; maailmasündmus világesemény; maailmatase világszínvonal; maailmaturg maj világpiac; maailmaturuhind maj világpiaci ár; maailmavaade világnézet; maailmavalitsemine világuralom; maailmavalu világfájdalom

maanina <+nina nina nina n'inna, nina[de nina[sid_&_nin/u 17 s> (väike piklik neem) félsziget

madal <madal madala madala[t -, madala[te madala[id 02 adj, s>
1. adj (väikese kõrgusega, hinnalt, koguselt, määralt väike, arenguastmelt, tasemelt alla normaalse) alacsony; (maadjas, maadligi) földhözragadt ♦ madal maja alacsony ház; madal haridustase alacsony műveltségi szint; madala kontsaga v madalad kingad alacsony sarkú cipő; madalad põõsad alacsony bokrok; madal laup csapott homlok; madala kasvuga viljapuud alacsony növésű gyümölcsfák; madalad intressid alacsony kamat; madal palk alacsony fizetés; madal õhutemperatuur alacsony hőmérséklet; madal vererõhk alacsony vérnyomás; maast madalast gyermekkora óta
2. adj (väikese sügavusega) sekély ♦ madal vesi sekély víz, sekély(es); madal taldrik lapos tányér
3. adj (moraalselt alaväärtuslik) alantas, aljas, hitvány ♦ madalad instinktid alantas ösztönök
4. adj (heli, hääle kohta) mély ♦ madal bariton mély bariton
■LS: madal+ ♦ madallend alacsony repülés; madalmets mets sarjerdő; madalreljeef kunst lapos dombormű; madalrõhkkond ciklon; madalsoo síklapok
madala+ ♦ madalahääl[eli]ne mély hangú; madalakasvuline alacsony növekedésű/növésű; madalakontsaline alacsony sarkú; madalapalgaline kispénzű, alacsony bérezésű; madalalaubaline alacsony homlokú, primitív; madalatasemeline nívótlan, alacsony szintű

maim <m'aim maimu m'aimu m'aimu, m'aimu[de m'aimu[sid_&_m'aim/e 22 s>, ka maimuke[ne]
1. (vastsest kujunenud kalapoeg) ivadék ♦ kalamaim halivadék
2. (väike laps) ivadék

meriahven <+ahven ahvena ahvena[t -, ahvena[te ahvena[id 02 s> zool (Sebastes) vörös álsügér ♦ väike meriahven zool (Sebastes viviparus) mélyvízi vörös álsügér; kuldne meriahven zool (Sebastes marinus) vörös álsügér

miniatuur <miniat'uur miniatuuri miniat'uuri miniat'uuri, miniat'uuri[de miniat'uuri[sid_&_miniat'uur/e 22 s> (pisiteos, lühipala, väike kaunistus vanaaegses käsikirjas) miniatűr, miniatúra

miniatuurne <miniat'uurne miniat'uurse miniat'uurse[t -, miniat'uurse[te miniat'uurse[id 02 adj> (väike, tilluke, pisi-) miniatűr
■LS: miniatuur+ ♦ miniatuurmaal kunst miniatúra, miniatűr

mudilane <mudilane mudilase mudilas[t mudilas[se, mudilas[te mudilas/i 12 s> (väike laps) kisgyermek, óvodás, kisiskolás ♦ mürgeldav mudilane rakoncátlan kisgyermek; esimese klassi mudilased az első osztályos kisgyermekek

mull <m'ull mulli m'ulli m'ulli, m'ulli[de m'ulli[sid_&_m'ull/e 22 s> (vedelikus v vedelas aines moodustunud väike õhu v gaasi kogum) buborék ♦ seebimull szappanbuborék; õhumull légbuborék

mõõdik <mõõdik mõõdiku mõõdiku[t -, mõõdiku[te mõõdiku[id 02 s> ([väike] mõõteriist) mérő(műszer), számláló ♦ särimõõdik fot fénymérő

mägi <mägi m'äe mäge m'äkke, mäge[de mäge[sid 21 s> (kõrgem pinnamoodustis, hunnik, kuhjatis, suur kogus) hegy; (väike) domb ♦ järsk mägi meredek hegy; kõrge mägi magas hegy; aherainemägi mäend szemétlerakóhely; kaljumägi sziklahegy; kelgumägi ródlipálya; prügimägi szemétdomb; suusahüppemägi síugrósánc; tulemägi tűzhányó; viinamägi szőlőhegy; mäge vallutama meghódítja a hegyet; mäkke tõusma felmegy a hegyre; mäkke ronima felmászik a hegyre; mäest [alla] laskuma lemegy a hegyről; tee viib mäkke az út felvisz a hegyre
■LS: mäe+ ♦ mäeahelik hegylánc, hegyvonulat; mäehari hegygerinc, a hegy foka; mäehüppaja síugró; mäejalam hegyláb; mäekahevõistlus sport síugróverseny; mäekristall geol hegyikristály; mäekuru hágó, szoros, hegyszoros; mäekõrgune hegymagasságú; mäekülg domboldal, hegyoldal; mäemassiiv geogr hegység; mäenõlv, mäenõlvak hegyoldal, lejtő; mäerekord sport síugrórekord; mäerind, mäerinnak lejtő; mäesein hegyfal; mäesuusatamine alpesi síelés; mäetipp hegycsúcs, hegytető; mäetööstus bányaipar, bányászat
mägi+ ♦ mägiaas havasi rét; mägiaster bot (alpiaster Aster alpinus) havasi őszirózsa; mägihaigus med hegyibetegség; mägihotell hegyi szálló; mägihõim hegyi törzs; mägijalgratas hegyi kerékpár, mountain bike; mägijärv tengerszem; mägikarjamaa hegyvidéki legelő; mägikits zool (Rupicapra rupicapra) zerge; mägimatk hegyi túra; mägioja hegyi patak; mägiristik bot (Trifolium montanum) hegyi lóhere; mägironija alpinista, hegymászó; mägironimine alpinizmus, hegymászás; mägitarn bot (Carex montana) hegyi sás; mägitee hegyi út; mägivaher bot (Acer pseudoplatanus) hegyi juhar

müüma <m'üü[ma m'üü[a m'üü[b m'üü[dud, m'üü[s müü[ge müü[akse 38 v> elad, árusít, árul ♦ sularaha eest müüma készpénzért árul; soodsalt müüma kedvezményesen árul; kasumiga müüma nyereséggel ad el; odavalt müüma elkótyavetyél, olcsón ad el; raamat on läbi müüdud a könyv elkelt; tootjad müüvad õunu 200 forintit kilo a nyári almát kilónként 200 forintért adják a termelők; müüa väike maja kis ház eladó; ennast müüma magát árulja; põrsast kotis müüma zsákbamacskát árul

nahkhiir <+h'iir hiire h'iir[t h'iir[de, hiir[te h'iir[i 13 s> (väike käsitiivaline imetaja) bőregér, denevér ♦ kääbus-nahkhiir zool (Pipistrellus pipistrellus) közönséges törpedenevér; põhja-nahkhiir zool (Vespertilio nilssoni) északi késeidenevér

nali <nali nalja n'alja n'alja, n'alja[de n'alja[sid_&_n'alj/u 24 s>
1. (lõbus lugu, miski lõbus, lustakas) hecc, vicc, tréfa, móka; (vemp) csíny ♦ lame nali lapos vicc; sündsusetu nali nem szalonképes vicc; süütu nali ártalmatlan tréfa, ártatlan tréfa; ma tegin ju ainult nalja, rääkisin seda niisama naljaks csak viccből tettem, csak viccből mondtam; ta ei saa naljast aru v ei mõista nalja nem érti a viccet; asi on naljast kaugel nincs mese, ez nem vicc; ma ei tee sinuga nalja! ne szórakozz velem!
2. (mingi erakorraline [ebameeldiv] sündmus) dolog ♦ näis, mis sest naljast saab meglátjuk, mi lesz ebből a dologból; kutsika kinnipüüdmine on väike nali, aga katsu sa kassi kätte saada a kiskutyát egyszerű megfogni, de próbáld meg elkapni a macskát; mis nali see siis on -- mootor ei lähe käima! micsoda dolog ez, nem indul a motor!
■LS: nalja+ ♦ naljafilm szórakoztató film, komédia; naljajutt vicc, vicces történet; naljaleht vicclap

napp <n'app napi n'appi n'appi, n'appi[de n'appi[sid_&_n'app/e 22 adj> (vähene, kasin, vaevalt piisav) kurta, szűkös, röpke; (ruumi, pinna kohta: kitsas, liiga väike) szűkös, kicsi; (nigel, puudulik) szegényes; (ilma liigseta, ülearuseta) szerény; (lakooniline, napisõnaline) lakónikus; (ajaliselt lühike) rövid, röpke; (toimetuleku poolest kitsas, vaene) szegényes; (pisut vähem kui v hädavaevalt nii- ja niipalju) kicsit kevesebb mint ♦ napp andmestik kevés adat; napp info kevés információ; napp naeratus röpke mosoly; napp sisustus szerény/szegényes berendezés; napp vastus szűkszavú válasz; tuli elada napist pensionist a szűkös nyugdíjból kellet megélni; ajad on napid, tuleb piskuga läbi ajada szűkös idők járnak, kevéssel kell beérni; aega on jäänud napp nädal alig egy hét maradt

nibu <nibu nibu nibu -, nibu[de nibu[sid 17 s> (väike väljaulatuv tipp, ots) bimbó; (anatoomilise moodustisena) cimpa, bimbó ♦ kurgunibu anat uvula, nyelvcsap; kõrvanibu anat fülcimpa, cimpa; rinnanibu anat emlőbimbó, mellbimbó, bimbó

nihe <nihe n'ihke nihe[t -, nihe[te n'ihke[id 06 s>
1. (nihkumine) csúszás, eltolódás, mozgás ♦ faasinihe el fáziseltolódás; punanihe astr vöröseltolódás; maakoore nihked geol a földkéreg eltolódásai
2. ([väike] muutus) változás ♦ tähendusnihe keel jelentésváltozás; füsioloogilised nihked fiziológia változás; majanduslikud nihked gazdasági változások
■LS: nihke+ ♦ nihkenurk füüs, tehn eltolási szög; nihkepinge füüs, tehn eltolódási feszültség; nihkevool el eltolási áram

nire <nire nire nire[t -, nire[de nire[sid 16 s> (vedeliku nirisev joake) szivárgás; (õige väike [ajutine] oja) patak, csermely, ér; (kuivanud vedeliku jälg) folt ♦ armetu nire szánalmas erecske; kitsas v peenike nire ér; jõenire patak; ojad on niredeks kuivanud a patakok csermelyekké száradtak; higi voolab niredena mööda selga alla patakokban folyik a hátán az izzadtság/verejték

nohu <nohu nohu nohu -, nohu[de nohu[sid 17 s>
1. nátha ♦ heinanohu med szénanátha; jäin nohusse, sain nohu náthás lettem; mul on nohu, olen nohus náthás vagyok; luristab oma nohus nina[ga] náthásan szortyog, náthésan szörtyög
2. kõnek (naljaasi, köömes, kukepea) apróság, semmiség ♦ nii väike trahv on talle nohu ilyen kis birság semmiség a számára
■LS: nohu+ ♦ nohurohi megfázás/nátha elleni gyógyszer; nohusalv nátha elleni kenőcs; nohutilgad orrcsepp

nui <n'ui nuia n'uia n'uia, n'uia[de n'uia[sid_&_n'ui/e 22 s> aj (sõjanui, kärp) furkósbot, bunkósbot, fütykös; (nuiad) furkósbotok, fütykösök; (malakas) bot; (rammi[mis]-) verőbak, verőkos; (pesu-) mángorló; (pudru-) krumplitörő, burgonyatörő; (puu-, trummi-) dobverő, ütő; (uhmri-) mozsártörő; (väike) bot, pálca ♦ savi tambiti nuiaga tihedaks az agyagot döngölővel tömörítették; perenaine tampis kartulid nuiaga pudruks a gazdasszony összetörte a burgonyát a burgonyatörővel; trummi ja gongi lüüakse nuiaga a dobot dobverővel a gongot gongütővel verik/ütik; pipart peenestatakse väikeses uhmris erilise nuiaga a borsot különleges mozsártörővel, kis mozsárban törik; midagi ei taipa, oleks nagu nuiaga pähe saanud semmit sem ért, mint akit fejbe vertek; kasvõi nui neljaks ha törik, ha szakad

nukk2 <n'ukk nuki n'ukki n'ukki, n'ukki[de n'ukki[sid_&_n'ukk/e 22 s>
1. (kõrgem v eenduv osa, kühm, ots) csúcs; (maanina) földnyelv; (väike neem) fok; (pätsi ots, kannikas) csücsök ♦ kaljunukk szirt, sziklacsúcs; müürinukk falpárkány; saianukk a kenyér csücske; puu juured ulatuvad nukkidena maa seest välja a fa gyökerei kiállnak a földből; lõikas endale krõbeda nuki leszelte magának a kenyér ropogós csücskét
2. (muhkjas liigesekoht: sõrmel) bütyök; (jalal) bütyök; (põsenukk) arccsont ♦ nukid valutavad pikast kõndimisest a hosszú gyaloglástól fájnak a bütykei; põseluu nukid tungivad teravalt esile az arccsontjai élesen kiállnak

nukulik <nukul'ik nukuliku nukul'ikku nukul'ikku, nukulik/e_&_nukul'ikku[de nukul'ikk/e_&_nukul'ikku[sid 25 adj> (nukule omane, nukutaoline) babaszerű ♦ nukulik ilu babaszerű szépség; nukulik nägu babaarc; väike nukulik naine kistermetű babaszerű nő

nupp <n'upp nupu n'uppu n'uppu, n'uppu[de n'uppu[sid_&_n'upp/e 22 s>
1. (väike [pool]keraja kujuga moodustis) figura, nyomógomb, kapcsoló, gomb; (varsja eseme otsas) gomb; (kepi-) gomb; (lipuvarda-) gomb; (lauamängu) figura, bábu; (kabe-) bábu; (nõrgim malend, ettur) gyalog; (malend) sakkfigura; ([puhkemas olev] õiepung, nupjas õisik) bimbó; (heegeldatud, kootud paksend) csomó ♦ äratuskella nupp az ébresztőóra gombja; akordioni klahvid ja nupud a harmonika billentyűi és gombjai; pärlmutrist nupuga jalutuskepp sétabot gyöngyház gombbal; lipuvarda nupp a zászlórúd gombja; värviliste nuppudega ilunööpnõelad színes fejű dekoratív gombostűk; nupuga soni bojtos sapka; sea nupud malelauale rakd fel a sakkfigurákat a táblára; vajuta nupule ja masin hakkab tööle nyomd meg a gombot, és a gép elindul; pojengi nupud on lahti minemas nyiladoznak a pünkösdi rózsa bimbói
2. kõnek (pea, peanupp) fej; (mõistus, taip) ész ♦ noorsõduritel on nupud paljaks aetud az újoncok feje kopaszra van nyírva; viin lõi nupu soojaks {kellel} fejébe szállt a pálinka; tal nupp ei võta v ei lõika v ei jaga nem vág az esze; nupp lõikab sul iga kandi pealt vág az esze, mint a borotva; ta on nupust nikastanud nincs ki a négy kereke

nutsak <nutsak nutsaku nutsaku[t -, nutsaku[te nutsaku[id 02 s> (väike kokkukägardatud mütsak) labda, galacsin; (kokkuseotud) csomó ♦ paberinutsak papírgalacsin; nutsak takku kóc, csepű; nutsakusse v nutsakuks kägardatud paber labdává gyűrt papír; sidus asjad nutsakusse csomóba kötötte a dolgokat; narmad on nutsakusse pulstunud a rojtok csomókba gubancolódtak; võtab nutsaku heinu ning pühib sellega poriseid saapaid vett egy csomó szénát, és megtörölte vele sáros csizmáját

nuust <n'uust nuusti n'uusti n'uusti, n'uusti[de n'uusti[sid_&_n'uust/e 22 s> (väike kokkukeeratud kimp, kahl, tuust, nutsak) csutak, csomó; (kokkupigistatud, -kägardatud) labda ♦ nuust heinu egy csutak széna; kägardas paberi nuusti kokku labdává gyűrte a papírt

nõgu <nõgu n'õo nõgu n'õkku, nõgu[de nõgu[sid 18 s> geol, geogr (negatiivne pinnavorm) gödör, vizenyős lapály, mélyedés; geogr (häil) katlan; (madal ja väike süvend, lohk) mélyedés, gödör, horpadás ♦ erosioonilised nõod eróziós üregek; tektoonilised nõod tektonikus mélyedés; järvenõgu tómeder; karstinõgu karsztmedence; järv asub nõos a tó egy katlanban van; katus on nõkku vajunud meghajlott a tető; vanamehel on rind nõos az idős ember mellkasa horpadt

nõlv <n'õlv nõlva n'õlva n'õlva, n'õlva[de n'õlva[sid_&_n'õlv/u 22 s>, ka nõlvak (kallak külg) domboldal, lejtő ♦ järsk nõlv meredek lejtő; raudteetammi nõlvad a vasúti töltés oldala; kraavide nõlvu kindlustatakse mätastega az árkok oldalát gyeptéglával fedték be; laava voolab mööda vulkaani nõlvu alla a láva lefolyik a vulkán oldalán; väike künkanõlvak kis domboldal; lõunapoolsetel nõlvakutel on lumi juba ära sulanud a déli lejtőkön a hó már elolvadt

nähvits <nähvits nähvitsa nähvitsa[t -, nähvitsa[te nähvitsa[id 02 s>
1. (väike terane elavaloomuline olend) virgonc ♦ koeranähvits virgonc kiskutya; tüdrukunähvits virgonc lány
2. (nipsakas, nähvakas inimene) fruska

näks <n'äks näksi n'äksi n'äksi, n'äksi[de n'äksi[sid_&_n'äks/e 22 s> (väike suupiste) harapnivaló ♦ juustunäksid sajtos harapnivaló

näsa <näsa näsa näsa -, näsa[de näsa[sid 17 s>
1. (väike väljaulatuv ots, kühmuke, nibu) kinövés, szemölcs; (ämblikul) fonószemölcs; anat, bot (papill) szemölcs, bibircsók ♦ keelenäsa anat ízlelőbimbó, nyelvszemölcs; seennäsa anat gombaszerű ízlelőbimbó; vallnäsa anat körülárkolt ízlelőbimbó; võrgunäsa zool levélszerű ízlelőbimbó; näsadega jalamatt tüskés lábtörlő
2. (ristpulk, räsa) fogantyú, kacs ♦ kargunäsa fogantyú; vikatilöe näsa kacs

näss1 <n'äss nässi n'ässi n'ässi, n'ässi[de n'ässi[sid_&_n'äss/e 22 s, adj>
1. s (keegi v miski väike, nagu kängu jäänud) vakarcs ♦ Mart oli lühike näss Márton egy alacsony vakarcs; sealsed hobused on kõhnad nässid az ottani lovak sovány vakarcsok; tahaksin endale suurt koera, väikesest nässist ei hooli nagy kutyát szeretnék, a kis vakarcsok nem érdekelnek; õunad on nässideks närbunud az almák vakarcsokká asztak
2. adj (vilets, kidur, nässakas) csenevész, ványadt ♦ näss mehike ványadt emberke

nässakas <nässakas nässaka nässaka[t -, nässaka[te nässaka[id 02 adj, s>
1. adj (väike, [nagu] kängu jäänud, vilets, kidur) satnya, vakarcs; (pulstunud) loncsos, kócos, bozontos ♦ nässakas koer bozontos kutya; väike nässakas vanameheköbi egy kis loncsos vénember
2. s (selline olevus v ese) loncsos, ócska ♦ osta uus müts ja viska see vana nässakas minema dobd el ezt az ócska sapkát, és vegyél egy újat

nääps <n'ääps nääpsu n'ääpsu n'ääpsu, n'ääpsu[de n'ääpsu[sid_&_n'ääps/e 22 s, adj>
1. s anat (folliikul) tüsző ♦ karvanääps szőrtüsző
2. s (väike v väeti olend) vakarcs
3. adj (väike, kleenuke, kõhnuke) sovány(ka), vézna; (kidur) csenevész, satnya ♦ haiglaselt nääpsuks jäänud nooruk betegesen sovány ifjú

nöps <n'öps nöpsi n'öpsi n'öpsi, n'öpsi[de n'öpsi[sid_&_n'öps/e 22 s>
1. s ([väike] nööp) gomb ♦ niidid ja nöpsid cérnák és gombok
2. adj (väike ja ümar) pisze ♦ nöps nina pisze orr

nöpsnina <+nina nina nina n'inna, nina[de nina[sid_&_nin/u 17 s> (väike ümmargune nina) pisze orr; (sellise ninaga inimene) pisze

oblikas <oblikas oblika oblika[t -, oblika[te oblika[id 02 s> bot (Rumex) lórom, lósóska, sóska ♦ väike oblikas bot (Rumex acetosella) juhsóska; hapu oblikas bot (Rumex acetosa) mezei sóska; hobuoblikas bot (Rumex confertus) tömött lórom; vesioblikas bot (Rumex aquaticus) vízi lórom
■LS: oblika+ ♦ oblikalehed sóskalevelek; oblikasupp sóskaleves

olemine <olemine olemise olemis[t olemis[se, olemis[te olemis/i 12 s>
1. (olemasolu) lét, tartózkodás; (eksisteerimine) létezés ♦ võitlus oma olemise eest harc a létezésért
2. (varandus, majapidamine) vagyon ♦ kolis siia sisse oma kehva olemisega beköltözött a szegényes holmijaival
3. (kellegi käitumise, ka olemuse kohta) megjelenés, lény, látszat ♦ ausa olemisega mees látszatra őszinte ember; nautis kogu oma olemisega hubasust egész lényével élvezte a kényelmet
4. (seisund) állapot; (asjaolude kord, olukord) helyzet ♦ mu olemine pole just kiita nem érzem jól magam; pärast kümblust oli meil olemine kohe teine fürdés után máris másképpen éreztük magunkat; toas valitses sundimatu olemine a szobában fesztelenség uralkodott
5. (koosviibimine) összejövetel; (oleng) buli ♦ tuleb väike perekondlik olemine kis családi összejövetel lesz; ta korraldas enda pool lõbusa olemise vidám összejövetelt rendezett magánál
■LS: olemis+ ♦ olemislaad lény; olemisrõõm a létezés feletti öröm; olemisverb keel létige

paat1 <p'aat paadi p'aati p'aati, p'aati[de p'aati[sid_&_p'aat/e 22 s> (veesõiduk) csónak, sajka; (vana, väike) ladik ♦ mootorpaat motorcsónak; purjepaat vitorlás csónak; päästepaat mentőcsónak; sõudepaat evezős csónak; võrgupaat halászcsónak; paat läheb ümber a csónak felborul; paadiga sõudma csónakban evez; paadiga sõitma csónakázik; nad on ühes paadis egy csónakban/hajóban eveznek
■LS: paadi+ ♦ paadimatk csónakkirándulás; paadisadam rév, csónakkikötő; paadisild stég

pabul <pabul pabula pabula[t -, pabula[te pabula[id 02 s, adj> s (väike ümmargune ese) darabka; (väljaheitetükikese kohta) bogyó ♦ lambapabulad, lamba pabulad a júh bogyója; hobusepabul lócitrom

pada1 <pada paja pada p'atta, pada[de pada[sid_&_pad/u 18 s> (keedunõu) bogrács, üst; (väike) fazék ♦ malmpada vasbogrács; pesupada mosófazék; pada ajama piltl hülyeséget beszél; ära aja pada! piltl elég a dumából!; paneb kõik ühte patta piltl mindenkit egy kalap alá vesz; pada sõimab katelt, ühed mustad mõlemad bagoly mondja verébnek, hogy nagy fejű; pada sõimab katelt egyik kutya, másik eb
■LS: paja+ ♦ pajakaas üstfedél; pajapõhi üstfenék; pajasang a bogrács fogantyúja

pakett <pak'ett paketi pak'etti pak'etti, pak'etti[de pak'etti[sid_&_pak'ett/e 22 s>
1. (väike pakk) csomag
2. kõnek (pake) csomag ♦ õigusaktide pakett jogszabálycsomag

pakiauto <+auto auto auto[t -, auto[de auto[sid 16 s> (väike kaubaauto) kisteherautó

palkon <p'alkon p'alkoni p'alkoni[t -, p'alkoni[te p'alkone[id 02 s> (väike [katuseta] rõdu) balkon, erkély

palve <palve p'alve palve[t -, palve[te p'alve[id 06 s>
1. kérés; (anuv) kérelem; (pöördumine) felkérés ♦ tungiv palve nyomatékos kérés; armuandmispalve kegyelmi kérvény; publiku palvel közkívánatra; mul on teile väike palve lenne egy kis kérésem; minu palvel kérésemre; kellegi palvet täitma teljesíti vkinek a kérését
2. (palvus) ima, imadság ♦ hommikupalve reggeli ima/imádság; tänupalve hálaima, hálaadó ima; paneb käed palves kokku kezét imára kulcsolja
■LS: palve+ ♦ palveraamat imakönyv

pintsett <pints'ett pintseti pints'etti pints'etti, pints'etti[de pints'etti[sid_&_pints'ett/e 22 s> (väike näpits) csipesz

pisike[ne] <pisike_&_pisikene pisikese pisikes[t pisikes[se, pisikes[te pisikes/i 12 adj, s>
1. adj (väga väike, tilluke) kicsi, kis ♦ pisike linn kis város; lapsed on alles päris pisikesed a gyerekek még nagyon kicsik; mu pisike tütreke a kislányom; palk on pisike a fizetés kicsi
2. s (laps, titt) kisbaba

pits2 <p'its pitsi p'itsi p'itsi, p'itsi[de p'itsi[sid_&_p'its/e 22 s> (väike napsiklaas) snapszos pohár, kupica, stampedli; (napsiklaasitäis) korty ♦ pits paalinkat egy kupica pálinka; pitsi täis kallama megtölti a poharat; pitsi põhjani jooma kiissza a poharat

poisike[ne] <poisike_&_poisikene poisikese poisikes[t poisikes[se, poisikes[te poisikes/i 12 s> ([väike, noor] poiss) kisfiú, fiúcska ♦ põlvepikkune poisike[ne] rövidnadrágos fiúcska

poodnik <p'oodn'ik p'oodniku p'oodn'ikku p'oodn'ikku, p'oodnik/e_&_p'oodn'ikku[de p'oodn'ikk/e_&_p'oodn'ikku[sid 25 s> (poepidaja) boltos; (väike-, pudu-) kiskereskedő

poor <p'oor poori p'oori p'oori, p'oori[de p'oori[sid_&_p'oor/e 22 s> (urve, väike ava v õõs, nahas olev higinäärme ava); bot (rakukesta ava) pórus

pott1 <p'ott poti p'otti p'otti, p'otti[de p'otti[sid_&_p'ott/e 22 s>
1. (lille-) cserép; (keedu-) fazék ♦ meepott mézes csupor; savipott római tál; WC-pott vécécsésze; ööpott éjjeli, éjjeliedény; tõrvatilk meepotis nincsen öröm üröm nélkül; iga pott leiab oma kaane minden zsák megtalálja/megleli a (maga) foltját, minden fejszének akad nyele
2. (väike pudel, topsik) üveg ♦ tindipott tintásüveg
3. kõnek (kannutäis, potitäis) korsó
■LS: poti+ ♦ potikaas fedő; potitaim cserepes növény

prelüüd <prel'üüd prelüüdi prel'üüdi prel'üüdi, prel'üüdi[de prel'üüdi[sid_&_prel'üüd/e 22 s> muus (eelmäng, väike vabas vormis helitöö) előjáték, prelúdium

pugerik <puger'ik pugeriku puger'ikku puger'ikku, pugerik/e_&_puger'ikku[de puger'ikk/e_&_puger'ikku[sid 25 s, adj> s (väike ruum) vacok; (maja) kunyhó

putka <putka putka putka[t -, putka[de putka[sid 16 s>
1. bódé ♦ koeraputka kutyaház; laudputka deszkabódé; telefoniputka telefonfülke; vahiputka faköpönyeg, őrbódé; pöörmeseadja putka bakterház; tööriistade putka szerzámos bódé
2. (kiosk) bódé ♦ turuputka piáci bódé
3. (väga väike ruum, pugerik) bódé ♦ soolaputka kõnek dutyi

põllulapp <+l'app lapi l'appi l'appi, l'appi[de l'appi[sid_&_l'app/e 22 s> (väike põld, põllutükk) parcella

põngerjas <põngerjas põngerja põngerja[t -, põngerja[te põngerja[id 02 s> ([väike] laps, põnn) kölyök, gyerkőc

põrm <p'õrm põrmu p'õrmu p'õrmu, p'õrmu[de p'õrmu[sid_&_p'õrm/e 22 s>
1. (pihu, peenike puru, kõdu) por, porhüvely ♦ põrmuks pudenema/varisema porrá lesz, széthullik; pihuks ja põrmuks tegema ízekre szed/tép; kedagi/midagi pihuks ja põrmuks tegema ízzé-porrá/pozdorjává tör/zúz vkit/vmit
2. (surnukeha) por ♦ rahu tema põrmule! béke hamvaira/poraira!
3. (väga väike hulk: kübe, raasuke) csepp ♦ mitte põrmugi egy cseppet sem

pütt1 <p'ütt püti p'ütti p'ütti, p'ütti[de p'ütti[sid_&_p'ütt/e 22 s>
1. (väike puunõu) bödön; (tünnike) hordócska ♦ elame nagu silgud pütis piltl élünk itt olyan szorosan, mint a heringek
2. (endisaegne mahumõõt) puttony

raamat <raamat raamatu raamatu[t -, raamatu[te raamatu[id 02 s>
1. könyv; (väike) könyvecske ♦ haruldane raamat ritka könyv; ingliskeelne raamat angol nyelvű kőnyv; paks raamat vastag könyv, vaskos könyv; populaarteaduslik raamat ismeretterjesztő könyv; kokaraamat szakácskönyv; kooliraamat tankönyv; kunstiraamat művészeti könyv; lasteraamat gyerekkönyv; mälestusteraamat memoár; palveraamat imakönyv; pildiraamat képeskönyv; audioraamat, heliraamat hangoskönyv; sõnaraamat szótár; telefoniraamat telefonkönyv; raamatute raamat a könyvek könyve; raamatu tiitelleht könyv címoldala
2. (teose suurem alajaotus, piibli osa) könyv ♦ Neljas Moosese raamat Mózes negyedik könyve
3. (ülestähenduste vihik, kogum kviitungeid, talonge vms) ♦ märkmeraamat jegyzetfüzet; päevaraamat napló; taskuraamat zsebkönyv
4. (nimestik, register) nyilvántartás, jegyzék ♦ majaraamat lakónyilvántartó könyv; meetrikaraamat egyházi anyakönyv; registreerimisraamat nyilvántartás, törzskönyv, jegyzékkönyv
■LS: raamatu+ ♦ raamatuillustraator könyvillusztrátor; raamatukaas könyvborító; raamatukapp könyvszekrény; raamatukauplus könyvesbolt; raamatunäitus könyvkiállítás; raamatumess könyvvásár; raamaturiiul könyvespolc; raamatutrükkimine könyvnyomtatás; raamatututvustus könyvismertetés; raamatuäri könyvkereskedelem, könyvkereskedés

raas <r'aas raasu r'aasu r'aasu, r'aasu[de r'aasu[sid_&_r'aas/e 22 s>
1. (väike tükk, väheke midagi, kübeke) édeskevés, egy szem, szemernyi, morzsa, morzsányi, fikarcnyi, egy csepp/csőpp, pici, pindurka, falat ♦ järel on ainult raas leiba csak egy falat kenyér maradt; lapsed sõid leiva viimse raasuni ära a gyerekek az utolsó morzsáig megették a kenyeret; inimesel pole häbi raasugi az ember egy cseppet sem szégyenli magát; temas pole raasugi huumorimeelt nincs egy szemernyi humorérzéke sem; ei saanud öösel raasugi magada egy szemet sem tudott éjjel aludni; see lugu ei meeldi mulle raasugi v mitte üks raas ez a dolog egy cseppet sem tetszik nekem; Kas te liialdate natuke. -- Mitte üks raas. Ön túloz egy kicsit. -- Egy csöppet sem.
2. (abstraktmõistete puhul: väheke, natuke, veidike) egy csepp/csöpp ♦ ajame raas juttu beszélgetünk egy kicsit; ootame veel üks raas [aega] várunk még egy kis ideig; kas sul on aru raasu peas? van egy csöpp eszed?
3. (liitsõna järelosana) (hellitavalt v haletsevalt väikese inimese vms kohta) ♦ lapseraas töpörtyű

ridikül <ridikül ridiküli ridiküli ridiküli, ridiküli[de ridikül/e 19 s> (väike käekott) női kézitáska, retikül

roll <r'oll rolli r'olli r'olli, r'olli[de r'olli[sid_&_r'oll/e 22 s>
1. (osa [eriti näitlejal]) szerep ♦ juhtiv roll vezető szerep; väike roll kis szerep; draamaroll drámai szerep; filmiroll filmszerep; kõrvalroll mellékszerep; nimiroll címszerep; pearoll főszerep; võtmeroll kulcsszerep
2. piltl (tegevus, osakaal, [osa]tähtsus) szerep ♦ juhtroll vezérszerep; mesilaste roll lillede tolmeldamises a méhek szerepe a virág beporzásában; minulgi oli oma roll selles, et... nekem is volt szerepem abban, hogy...; mängis ajaloolist rolli betöltötte történelmi szerepét; teatud rolli mängima/etendama bizonyos szerepet játszik
■LS: rolli+ ♦ rollimäng szerepjáték; rolliteadvus szereptudás

romanss <rom'anss romansi rom'anssi rom'anssi, rom'anssi[de rom'anssi[sid_&_rom'anss/e 22 s> muus, kirj (väike tundeline helind v luuletus) románc

rullik <rullik rulliku rulliku[t -, rulliku[te rulliku[id 02 s> (väike rull, sellega varustatud tööriist, sellise kujuga detail) görgő

rumaluke[ne] <rumaluke_&_rumalukene rumalukese rumalukes[t rumalukes[se, rumalukes[te rumalukes/i 12 s> hellitl butácska, butuska ♦ sa väike rumaluke[ne]! te kis butácska!

rõngik <rõngik rõngiku rõngiku[t -, rõngiku[te rõngiku[id 02 s> kok (väike rõngaskuivik) perec

salm1 <s'alm salme s'alme s'alme, s'alme[de s'alme[sid_&_s'alm/i 22 s> murd (väike väin, eriti kahe saare vahel) tengerszoros

sasipea <+p'ea p'ea p'ea[d -, p'ea[de p'ä[id 26 s> (sassis juustega inimene) kócos (hajú), borzas fejű ♦ see väike sasipea on jälle siin már megint itt van ez a kis kócos

saun <s'aun sauna s'auna s'auna, s'auna[de s'auna[sid_&_s'aun/u 22 s>
1. szauna ♦ soome saun finn szauna; türgi saun törökfürdő, gőzfürdő; aurusaun gőzfürdő; infrapunasaun infraszauna; suitsusaun füstszauna; veresaun mészárlás, öldöklés, vérfürdő; avalik saun, üldkasutatav saun nyílvános szauna; sauna kütma felfűti a szaunát; vihtleb end saunas megcsapkod a szaunában; saunas käima szaunázik
2. (popsi, sauniku väike elamu) kunyhó
■LS: sauna+ ♦ saunaahi szaunakályha; saunakultuur szaunakultúra; saunaviht nyírfavessző, szaunavirgács

sekund <sekund sekundi sekundi[t -, sekundi[te sekunde[id 02 s> (ajaühik, hetk, viiv) másodperc; mat (kaare ja nurga mõõtühik); muus (heliredeli teine aste, vastav intervall) szekund, másod ♦ väike sekund kis másod; suur sekund nagy másod; minutis on kuuskümmend sekundit egy percben hatvan másodperc van; tuule kiirus on kaksteist meetrit sekundis a szél sebessége tizenkét méter másodpercenként; oota üks sekund! várj egy másodpercet!
■LS: sekundi+ ♦ sekundikümnendik tized

sissetulek <+tulek tuleku tuleku[t -, tuleku[te tuleku[id 02 s>
1. (kuhugi, mingile alale tulek) bejövetel, bejövés
2. (tulu[d], teenistus) bejövetel, jövedelem ♦ aastasissetulek éves jövedelem; väike sissetulek alacsony jövedelem
■LS: sisse+tuleku+ ♦ sissetulekuallikas jövedelemforrás

sorts1 <s'orts interj; s'orts sortsu s'ortsu s'ortsu, s'ortsu[de s'ortsu[sid_&_s'orts/e 22 s> (väike kogus) egy csipetnyi, egy cseppnyi ♦ sorts konjakit egy csipetnyi konyakot

sõnaraamat <+raamat raamatu raamatu[t -, raamatu[te raamatu[id 02 s> szótár; (väike) kisszótár ♦ fraseoloogiasõnaraamat frazeológiai szótár; ungari keele seletav sõnaraamat a magyar nyelv értelmező szótár; slängisõnaraamat szlengszótár; taskusõnaraamat zsebszótár; etümoloogiline sõnaraamat etimológiai szótár; õigekirjutussõnaraamat helyesírási szótár; eesti-ungari sõnaraamat észt-magyar szótár; sõnaraamatut koostama szótárt szerkeszt; sõnaraamatut kasutama szótároz; vaatame sõnaraamatust järele nézzük meg a szótárban

sõrm <s'õrm sõrme s'õrme s'õrme, s'õrme[de s'õrme[sid_&_s'õrm/i 22 s> ujj ♦ nimetu v neljas sõrm nevetlen ujj; nimetissõrm mutatóujj; keskmine sõrm középső ujj; sõrmusesõrm, neljas sõrm gyűrűsujj; väikesõrm, väike sõrm, viies sõrm kisujj; sõrme küüs ujj körme; tal on pianisti sõrmed neki zongoraművész ujjai vannak; saatuse sõrm a sors keze; sõrme lutsima az ujját szopja; sõrmede peal arvutama az ujjain számol; sõrmega näitama ujjal mutat; sõrmus on sõrmes gyűrű van az ujján; vaatab millelegi läbi sõrmede szemet huny valami fölött; tunneb kedagi/midagi nagu oma viit sõrme ismeri, mint a tenyerét; ühe/kahe käe sõrmedel midagi kokku lugema (az) öt / (a) tíz ujján is meg tud számolni vmit; kedagi ümber sõrme keerama vkit az ujja köré csavar/teker; ta ei liiguta väikest sõrmegi a kisujját sem mozdítja; vastu sõrmi lööma kellelegi az ujjára koppint vkinek
■LS: sõrme+ ♦ sõrmeharjutus ujjgyakorlat; sõrmejälg ujjlenyomat; sõrmejämedune ujjnyi vastag, ujj vastagságú; sõrmelaiune ujjnyi széles; sõrmeliiges ujjízület; sõrmelüli ujjperc; sõrmeots ujjhegy; sõrmepaksune ujjnyi vastag; sõrmepikkune ujjnyi hosszú

säär <s'äär sääre s'äär[t s'äär[de, säär[te s'äär[i 13 s>
1. (jalasäär inimesel, loomal, linnul, putukal) lábszár, szár ♦ siredad sääred vékony lábszár; (jala)sääred külmetavad fázik a lába szára; võõras koer lõi mulle hambad säärde egy idegen kutya beleharapott a lábamba; tegi sääred piltl eltűnt, elmenekült
2. (saapa, vildi, suka osa) szár ♦ püksisäär nadrágszár; saapasäär csizmaszár; sukasäär zokni szára
3. (väike piklik neem, maasäär) földnyelv ♦ Kura säär Kur-földnyelv, Kurföldi-turzás
■LS: sääre+ ♦ säärehaavand lábszárfekély; säärekaitsmed lábszárvédő; sääreluu sípcsont

sülearvuti <+arvuti arvuti arvuti[t -, arvuti[te arvute[id 01 s> (väike kantav personaalarvuti) laptop, hordozható számítógép

takt <t'akt takti t'akti t'akti, t'akti[de t'akti[sid_&_t'akt/e 22 s>
1. muus (helitöö väike osa) ütem, taktus ♦ kaheosaline v kahelöögiline takt kettős ütem; takti lööma veri a taktust
2. (tegevuse, liikumise rütm) ütem; (tempo) tempó
3. tehn (sisepõlemismootori töötsükli osa) ütem
4. (peenetundelisus, delikaatsus, taktitunne) tapintat

tamburiin <tambur'iin tamburiini tambur'iini tambur'iini, tambur'iini[de tambur'iini[sid_&_tambur'iin/e 22 s> muus (väike kuljustrumm) csörgődob

tattnina <+nina nina nina n'inna, nina[de nina[sid_&_nin/u 17 s>
1. hlv (nolk, kollanokk, piimahabe) taknyos, tacskó
2. kõnek (väike klaasita lamp) olajlámpa

tegija <tegija tegija tegija[t -, tegija[te tegija[id 01 s, adj>
1. készítő; (ametinimetustes) mester ♦ ahjutegija kályhamester; kaevutegija kútmester; vaimse töö tegija értelmiségi/szellemi dolgozó; füüsilise töö tegija fizikai dolgozó; töö kiidab tegijat gyümölcséről ismerjük meg a fát; a munka dicséri mestert
2. kõnek (mingil alal tulemuslikult tegutsev, oma ala meister) játékos ♦ kodukülas oli ta kõva tegija, kuid päris maailmas on ta null tahófalván császár volt, de a valódi világban egy nulla; väike tegija kis pont
3. kõnek (tegus, toimekas) menő

tera2 <tera tera tera -, tera[de tera[sid_&_ter/i 17 s>
1. (vilja-, kaunvilja seeme) (gabona)szem ♦ hernetera borsószem, egy szem borsó; odratera, odra tera árpaszem; pipratera borsszem; nisutera búzaszem; teri sõkaldest eraldama szétválasztja a búzát az ocsútól; pime kana leiab ka tera vak tyúk is talál szemet
2. (väike kompaktne aineosake) szemcse, részecske ♦ liivatera homokszemcse
3. piltl (väike hulk, vähene määr) egy szemnyi ♦ tarkusetera tudásmorzsa; terake soola egy szemnyi só; tõetera egy szemnyi igazság; tal pole teragi tahtejõudu egyáltalán nincs akaratereje

tiba <tiba tiba tiba -, tiba[de tiba[sid 17 s>
1. (vihmapiisk, vihmatiba) csepp
2. (väike kogus) egy picikét; (natuke, väheke, tsipake) egy csepp ♦ mul on tiba piinlik egy cseppet szégyellem magam

tibu <tibu tibu tibu -, tibu[de tibu[sid 17 s>
1. ([udusulis] kanapoeg) csibe ♦ hanetibu libacsibe; ühepäevased tibud naposcsibék; tibusid loetakse sügisel piltl ne igyunk előre a medve bőrére
2. (pl) (pajutibud) barka
3. (lapse kohta) csibe; (neiu kohta) pipi, csibe ♦ sa mu väike tibu! édes csibém!

tilk <t'ilk tilga t'ilka t'ilka, t'ilka[de t'ilka[sid_&_t'ilk/u 22 s>
1. csepp ♦ higitilk verejtékcsepp; kastetilk harmatcsepp; veetilk, tilk vett vízcsepp; veretilk, tilk verd vércsepp; viimse veretilgani az utolsó csepp vérig; vihmatilk esőcsepp; nagu tilk meres mint csepp a tengerben; tilk tõrva meepotis egy csepp üröm a pohárban; viimane tilk karikas az utolsó csepp a pohárban; sarnased nagu kaks tilka vett úgy hasonlítanak egymásra, mint egyik tojás a másikra
2. (väike kogus [vedelikku]) csepp ♦ veiste jooginõus polnud tilkagi vett a marhák itatótáljukban egy csepp víz sem volt; mees ei võta tilkagi egy cseppel sem iszik
3. (pl) (ravimvedelik) csepp ♦ silmatilgad szemcseppek; südametilgad szívcseppek

tillu1 <tillu tillu tillu[t -, tillu[de tillu[sid 16 adj> (väga väike, pisike) icipici, kicsi, kis, picike

tilluke[ne] <tilluke_&_tillukene tillukese tillukes[t tillukes[se, tillukes[te tillukes/i 12 adj, s>
1. (väga väike, pisike) icipici, kicsi, kis
2. (väike laps, tita) pici

tirts <t'irts tirtsu t'irtsu t'irtsu, t'irtsu[de t'irtsu[sid_&_t'irts/e 22 s>
1. (siristav hüppejalgadega putukas) sáska; (rohutirts) szöcske ♦ kõrbetirts zool (Schistocerca gregaria) sivatagi vándorsáska; rändtirts zool (Locusta migratoria) keleti vándorsáska; stepitirts zool (Dociostaurus maroccanus) marokkói sáska
2. kõnek (väike tüdruk) kislány