[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aadlitiitel <+t'iitel t'iitli t'iitli[t -, t'iitli[te t'iitle[id 02 s> nemesség, nemesi cím, nemesi előnév ♦ ta teenis välja aadlitiitli kiérdemelte a nemesi címet

aasta <'aasta 'aasta 'aasta[t -, 'aasta[te 'aasta[id 01 s> esztendő, év, évi ♦ jooksev aasta folyó év; käesolev v praegune v tänavune aasta az idei év; möödunud v läinud aasta a múlt év; eelnev v eelnenud aasta az előző év; tulev aasta a jövő év; kalendriaasta naptári év; liigaasta, lisapäeva-aasta szökőév; noorusaastad ifjúkor; valgusaasta astr fényév; õppeaasta tanév; õpiaastad, õpinguaastad tanulóévek; aasta algus évkezdet; aasta lõpp az év vége; kolm aastat három év; pool aastat fél év, fél évig; tuleval aastal jövőre, a jövő évben; igal aastal minden évben; 1987-ndal aastal 1987-ben; 5. mail 1987-ndal aastal 1987. május 5-én; möödunud sajandi 60-ndail aastail a múlt (év)század hatvanas éveiben; aasta eest egy évvel ezelőtt; aastate eest, aastaid tagasi évekkel ezelőtt; aastaga egy év alatt; kahe aasta pärast két év múlva; aasta-paari pärast egy-két év múlva; aasta jooksul v kestel az év során; aastate jooksul éveken át; aasta ringi, aasta läbi egész éven át; aastast aastasse évről évre; aasta aasta järel évről évre; head uut aastat! boldog új évet (kívánok)!; tüdruk on kaheksa aastat vana a kislány nyolcéves; mis aastal sa oled sündinud? melyik évben születtél?; ta näeb oma aastate kohta hea välja korához képest jól néz ki; me pole aasta [aega] teineteist näinud egy éve nem láttuk egymást; saladust hoiti v peeti aastaid v üle aastate évekig őrizték a titkot
■LS: aasta+ ♦ aastaaruanne évi/éves kimutatás, évi/éves zárlat; aastakoosolek éves/évi közgyűlés; aastalaat országos vásár; aastaleping éves szerződés; aastapalk egyévi fizetés; aastapilet éves bérlet; aastasissetulek éves jövedelem; aastatoodang éves hozam; aastatulu évi termés; aastavanune egyéves; aastaülevaade éves áttekintés

ajakiri <+kiri kirja k'irja k'irja, k'irja[de k'irja[sid_&_k'irj/u 24 s> folyóirat, időszaki lap, magazin ♦ populaarteaduslik ajakiri ismeretterjesztő folyóirat; kirjandusajakiri szépirodalmi folyóirat; kunstiajakiri művészeti folyóirat; lasteajakiri gyermeklap; moeajakiri divatlap; naisteajakiri női magazin; noorsooajakiri ifjúsági folyóirat; pildiajakiri képes folyóirat, képes magazin; pilkeajakiri vicclap; spordiajakiri sportmagazin; ajakirja välja andma folyóirat-kiadás; ajakirja tellima folyóirat rendelés; see ajakiri ilmub kord kuus havi rendszerességgel megjelenő folyóirat, magazin

ajama <aja[ma aja[da aja[b 'ae[tud 27 v>
1. (mingis suunas liikuma panema, midagi tegema sundima) hajt, űz ♦ taga ajama üldöz; välja ajama kihajt, kikerget; laiali ajama szétkerget; segi ajama összezavar; niiti nõela taha ajama befűzi a cérnát a tűbe
2. (riietuseset selga panema v seljast võtma) felvesz, levesz
3. (end v oma kehaosa mingisse asendisse viima) ♦ end istuli v istukile ajama felül; püsti ajama felállít; end püsti ajama feláll; selga sirgu ajama kiegyenesíti a derekát
4. (füsioloogilist protsessi, psüühilist seisundit, tundmust esile kutsuma) ♦ vihale ajama dühít, mérgesít, haragít, felhergel, feldühít, dühösít; nina püsti ajama fenn/magasan hordja az orrát; kellelegi puru silma ajama port hint vkinek a szemébe
5. (mingisse seisundisse viima, mingisuguseks tegema) ♦ rauda tuliseks ajama izzítja a vasat; plaane nurja v segi ajama elrontja a terveket
6. (kätte saada püüdes järgnema) űz
7. (rääkima, kõnelema) ♦ juttu ajama beszélget, elbeszélget, dumál
8. (kiiresti sõitma v minema) hajt
9. (korraldama, õiendama) intéz ♦ asju ajama ügyet intéz
10. (mingit käitumisliini järgima, midagi taotlema) ♦ midagi kellegi teise kraesse ajama más nyakába varr/sóz vmit
11. (sihti v käiku rajama) ♦ vagusid ajama barázdát húz
12. (destilleerima, utma) főz ♦ puskarit ajama pálinkát főz
13. (habeme v juuste kohta) ♦ habet ajama borotvál, borotválkozik

aken <aken 'akna aken[t -, aken[de 'akna[id 08 s> ablak ♦ avatud aken nyitott ablak; kaaraken íves ablak; katuseaken tetőablak, tetőkibúvó; keldriaken pinceablak; pimeaken vakablak; pööninguaken padlásablak; vaateaken kirakat; toa aknad on aeda a szoba ablakai kertre néznek; ava aken, tee aken lahti nyisd ki az ablakot; pane aken kinni, sule aken zárd be az ablakot; vaatan aknast välja kinézek az ablakon; aknale koputama bekopogtat az ablakon; aken loengute vahel kõnek hézag, lyuk; tunniplaanis on liiga palju aknaid kõnek túl sok lyukasóra van az órarendben
■LS: akna+ ♦ aknaava ablaknyílás; aknaklaas ablaküveg; aknavõre ablakrács; aknaleng ehit ablaktok; aknapesija ablakmosó, ablaktisztító; aknapiit ehit ablakfélfa; aknaraam ablakkeret; aknaruut ablaktábla; aknasulus ehit ablakkilincs; aknatihend ablakszigetelés

alt2 <'alt postp, prep, adv> vt ka all1, alla
1. postp [gen] (millest-kellest altpoolt, madalamalt, kaetud, varjatud olekust välja, hõivatud, hõlmatud olekust ära) alól ♦ laua alt az asztal alól; südame alt valutab fáj a szíve alatti rész; kuu tuli pilve alt välja kibújt a hold a felhő mögül, előbújt a hold a felhő alól
2. postp [gen] (mille juurest, lähedalt) -tól/-től ♦ poiss tuli akna alt ära a fiú eljött az ablaktól
3. postp [gen] (tegevus- v mõjupiirkonnast ära) alól ♦ {kelle} mõju alt vabanema felszabadul vkinek a hatása alól
4. postp [gen] (rubriigile, kategooriale osutamisel) -nál/-nél
5. prep [gen] murd (alla) alatti ♦ alt neljakümne mehed negyven alatti férfiak
6. adv (altpoolt, madalamalt) lentről, alulról ♦ alt üles vaatama felnéz; soe õhk tõuseb alt üles a meleg levegő felfelé száll; ta tuli alt lentről jött; alt ära! félre az útról!; hoia alt! figyelem!, vigyázz!; tüdruk võttis uisud alt a lány levette a korcsolyát

ametikoht <+k'oht koha k'ohta k'ohta, k'ohta[de k'ohta[sid_&_k'oht/i 22 s> állás, tiszt, pozíció, hely, beosztás ♦ vaba ametikoht megüresedett állás; koosseisuline ametikoht státus; kõrgel ametikohal magas állásban; ametikohale kandideerima állásra pályázik; ametikohta välja kuulutama meghirdeti az állást

ammutama <ammuta[ma ammuta[da ammuta[b ammuta[tud 27 v>
1. (välja tõstma) kimerít, merít ♦ kaevust vett ammutama kimerít vizet a kútból
2. piltl (endasse koguma) merít ♦ {millest} jõudu ammutama erőt merít

arvamus <'arvamus 'arvamuse 'arvamus[t 'arvamus[se, 'arvamus[te 'arvamus/i 11 s> (seisukoht, mõte) vélemény, nézet, felfogás ♦ avalik arvamus közvélemény; üldine arvamus közvélemény; minu isiklik arvamus egyéni véleményem; eriarvamus különvélemény; valearvamus, väärarvamus téveszme, tévhit; oma arvamust avaldama kinyilvánítja a véleményét; oma arvamust kujundama véleményt alkot vkiről/vmiről; oma arvamust välja ütlema megmondja a véleményét; oma arvamust muutma felülbírálja a véleményét, megváltoztatja a véleményét; arvamusi vahetama véleményt cserél vkivel; toetama kellegi arvamust támogatja vkinek a véleményét; oma arvamust mitte välja ütlema állig begombolkozik

avaldama <avalda[ma avalda[da avalda[b avalda[tud 27 v>
1. (väljendama) nyilvánít, bejelent; (esitama, välja ütlema) kifejez; (teatama, teatavaks tegema) (le)közöl, kihirdet ♦ tänu avaldama meghálál; uudist ajalehes avaldama leközli a hírt az újságban; kaastunnet avaldama részvétét nyilvánítja; kahetsust avaldama sajnálkozik; lootust avaldama reménykedik; rahulolematust avaldama elégedetlenkedik; oma arvamust avaldama kinyilvánítja a véleményét; oma seisukohta avaldama színt vall
2. (publitseerima) közzétesz, kiad, megjelentet, közread ♦ artiklit avaldama cikket megjelentet; uurimust trükis avaldama közzéteszi tanulmányát
3. (ilmutama, osutama) tanúsít ♦ vastupanu avaldama ellenállást tanúsít; huvi avaldama millegi vastu érdeklődést tanúsít vmi iránt
4. mat (avaldisena esitama) kifejez

dekreet <dekr'eet dekreedi dekr'eeti dekr'eeti, dekr'eeti[de dekr'eeti[sid_&_dekr'eet/e 22 s>
1. jur (valitsusvõimu käskakt) (törvényerejű) rendelet ♦ maadekreet földrendelet; dekreeti välja andma rendeletet kiad
2. kõnek (dekreetpuhkus) gyes ♦ dekreeti minema gyesre megy

dresseerima <dress'eeri[ma dress'eeri[da dresseeri[b dresseeri[tud 28 v> (välja õpetama) dresszíroz, idomít

ebaküps <+k'üps k'üpse k'üpse[t -, k'üpse[te k'üpse[id 02 adj> (välja kujunemata) éretlen, kiforratlan ♦ ebaküps mõte éretlen gondolat; ebaküps teooria éretlen elmélet

edasi-tagasi <+tagasi adv>
1. (kord ühes, kord teises suunas) előre-hátra, oda-vissza, menet-jövet; (siia-sinna) ide-oda ♦ edasi-tagasi kõndima oda-vissza jár
2. (nii ja teisiti, kaksipidi) ♦ ära räägi edasi-tagasi, ütle otse välja ne beszélj oda-vissza, mondj egyenesen

eenduma <'eendu[ma 'eendu[da 'eendu[b 'eendu[tud 27 v> (ette v välja ulatuma) előreáll, kiugrik, kiáll, előugrik, előrevet, előreugrik

eksponeerima <ekspon'eeri[ma ekspon'eeri[da eksponeeri[b eksponeeri[tud 28 v>
1. (välja panema) exponál, kiállít
2. fot (säritama) exponál

ekstraheerima <ekstrah'eeri[ma ekstrah'eeri[da ekstraheeri[b ekstraheeri[tud 28 v> keem (segust ainet eraldama); med (välja tõmbama) kiválaszt, kivon

emigreerima <emigr'eeri[ma emigr'eeri[da emigreeri[b emigreeri[tud 28 v> (välja rändama) kivándorol

emiteerima <emit'eeri[ma emit'eeri[da emiteeri[b emiteeri[tud 28 v> maj (käibele laskma); füüs (välja saatma v paiskama) kibocsát

enese sg gen <- enese ennas[t -, enes[te 'end[id 00 pron>; enda sg gen <- 'enda 'end -, 'end/i 'end[id 00 pron> vt ka ise2
1. maga, ön- ♦ enda kinnitusel ta saját bevallása szerint; mis see naine endast kujutab? mit képzel magáról ez a nő?; endasse sulgunud magába zárkozott; ennast ületama felülmúlja önmagát; ennast teostama megvalósítja önmagát; tüdruk kammib ennast a lány fésülködik; kedagi endast välja viima kihoz vkit a sodrából; endast välja minema kijön a sodrából
2. (rõhutab kuuluvust) saját ♦ endale ise hauda kaevama a saját sírját ássa
■LS: enese+ ♦ enesealandus önmegalázás; eneseanalüüs önelemzés, önvizsgálat; eneseaustus önbecsülés; enesedistsipliin önfegyelem; enesehaletsus önsajnálat; enesehinnang önértékelés; enesehävitus önpusztítás; eneseimetlus önimádat, öncsodálat; enesekindel magabiztos; eneseiroonia öngúny, önirónia; enesekaitse önvédelem; enesekasvatus önnevelés; enesekeskne önös; enesekiitus öndicséret; enesekontroll önuralom, önmérséklet; enesekriitika önbírálat, önkritika; enesekriitiline önkritikus; eneseohverdus önfeláldozás; enesepaljastus önleleplezés, önvallomás; enesepete, enesepettus önáltatás, öncsalás, önámítás; enesepiinamine önkínzás; enesekehtestamine asszertivitás; enesereklaam önreklám; enesesüüdistus önvád; eneseteadvus öntudat; eneseteostus önmegvalósítás, kiteljesedés; eneseusaldus önbizalom; enesevaatlus psühh önmegfigyelés, (lelki) önvizsgálat; enesevalitsus önuralom, önmérséklet; eneseväärikus önbecsülés, önérzet; eneseõigustus önigazolás

esile <esile adv> (nähtavale, välja, ilmsiks, esiplaanile, teiste hulgast välja) elő, felszínre ♦ uued tõendid tulid esile új bizonyítékok kerültek elő

ette valmistama
1. (mingi ülesande täitmiseks hädavajalikke eeltöid sooritama) előkészít ♦ seaduseelnõu on juba ette valmistatud a jogszabálytervezetet már elkészítették; haige valmistati operatsiooniks ette a beteget előkészítették a műtétre; kellegi/millegi jaoks pinda ette valmistama vki/vmi számára előkészíti a talajt
2. (välja õpetama, koolitama) felkészít ♦ kergejõustik valmistab lapsi kõigeks ette az atlétika mindenre felkészíti a gyerekeket

fabritseerima <fabrits'eeri[ma fabrits'eeri[da fabritseeri[b fabritseeri[tud 28 v> (valmis vorpima, välja mõtlema) kohol ♦ kuulujutte fabritseerima pletykát kohol; fabritseeritud süüdistused koholt vádak

fookus <f'ookus f'ookuse f'ookus[t f'ookus[se, f'ookus[te f'ookus/i_&_f'ookuse[id 11_&_09 s> füüs, mat (keskpunkt, koondumispunkt, tulipunkt); fot (koht fotoaparaadil, kus pilt tuleb terav v ese on selgesti näha) fókusz, gyújtópont ♦ ellipsi fookus mat az ellipszis fókusza; hüperbooli fookus mat a hiperbola fókusza; fookusest välja libisema kicsúszik a fókuszból; fookuses olema fokuszában van; tähelepanu fookusesse sattuma a figyelem fokuszába kerül
■LS: fookus+ ♦ fookuskaugus füüs fókusztávolság, gyújtótávolság

haigla <h'aigla h'aigla h'aigla[t -, h'aigla[te h'aigla[id 01 s> kórház; (sõjaväehaigla) katonai kórház ♦ haiglaravi kórházi kezelés; lastehaigla gyermekkórház; nakkushaigla fertőzőkórház; sünnitushaigla szülészet; välihaigla tábori kórház; haigla personal kórházi személyzet; saatekiri haiglasse beutaló a kórházba; haiglasse toimetama kórházba szállít; haiglasse saatma kórházba küld; haiglasse sattuma kórházba kerül; haiglast välja tulema kijön a kórházból

halb <h'alb halva h'alba h'alba, h'alba[de h'alba[sid_&_h'alb/u 22 adj, s>
1. adj rossz ♦ halb ilm rossz időjárás, rossz idő, csúnya idő; halvad ilmastikuolud kedvezőtlen időjárási viszonyok; halb käitumine rossz viselkedés; halb lõhn rossz szag; halb õhk rossz levegő; halb enesetunne rossz közérzet; halb nägemine gyenge látás; halb kuulsus rossz híre van vkinek; halb enne baljós(latú) jel; halb tegu gonosz tett; halb tuju rosszkedv; halb seltskond rossz társaság; halb eelaimus rossz sejtelem, rossz előérzet; halb kvaliteet rossz minőség; halb lahendus rossz megoldás; halb mõju rossz hatás; halb iseloom rossz természet; halvad kalduvused vkinek rossz hajlamai vannak; halb harjumus rossz szokás; halvad teated rossz hírek; halvad tingimused rossz viszonyok; halb suhe rossz kapcsolat; halb rüht rossz testtartás; halb näitleja rossz színész; halvad sõbrad rossz barátok; halb viljasaak rossz gabonatermés; halb õpilane rossz tanuló; halb töö rossz munka; halb õnn balszerencse; halvemal juhul rosszabb esetben; mul on halb rosszul vagyok; tal on halb maitse rossz ízlése van; õlil on halb maitse rossz íze van az olajnak; ta näeb halb välja rosszul néz ki; see mõte ei ole halb nem rossz ötlet; minuga tehti halba nalja csúnyán megvicceltek; lood on väga halvad rosszul áll a dolog; kala on halvaks läinud megromlott a hal; halval ajal rosszkor, rossz időben; halvaks panema rossz néven vesz; kellegi kõrval seisma nii heas kui halvas jóban-rosszban kitart vki mellett; pole head ilma halvata nincsen öröm üröm nélkül
2. s rossz ♦ ta ei soovi sulle halba nem kíván rosszat neked; ta kavatses halba rossz szándéka volt

hale <hale haleda haleda[t -, haleda[te haleda[id 02 adj> siralmas, sajnálatos; (kaeblik) mélabús; (haletsusväärne) szánalmas ♦ hale naeratus szánalmas mosoly; hale vaatepilt szánalmas látvány; hale viis szomorkás dallam; haledusest szánalomból; hale lõpp siralmas vég; hale lugu sajnálatos eset; ta näeb hale välja szánalmasan néz ki; olukord on hale a helyzet siralmas; hale näha v vaadata rossz nézni; mul on temast hale sajnálom őt; ruumid olid haledas seisukorras a szobák siralmas állapotban voltak; sain haledal kombel petta csúnyán becsaptak

halvasti <halvasti adv> rosszul ♦ näeb ja kuuleb halvasti rosszul lát és hall; õpib halvasti rosszul tanul; suitsetamine mõjub tervisele halvasti a dohányzás rossz hatással van az egészségre; halvasti kasvatatud neveletlen; maja on halvasti projekteeritud rosszul tervezték meg a házat; lõhnab halvasti vminek rossz szaga van; kõik kukkus halvasti välja rosszul sikerült az egész; töö on halvasti tehtud rosszul végezték el a munkát; tunnen end halvasti rosszul érzem magam; temaga on lood halvasti pórul járt

hammas <hammas h'amba hammas[t -, hammas[te h'amba[id 07 s>
1. (inimesel, loomal) fog ♦ haige hammas beteg fog, rossz fog; alumine hammas alsó fog; esihammas frontfog; jäävhammas maradó fog; kunsthammas műfog; lõikehammas metszőfog; piimahammas tejfog; purihammas őrlőfog; kõnek zápfog; silmahammas szemfog; tagahammas, tagumine hammas hátsó fog; tarkushammas bölcsességfog; ülahammas, ülemine hammas felső fog; hammas pakitseb v tuikab fáj a foga; hammas valutab fáj a foga; hammas tuli suust ära kiesett a(z egyik) foga; hammas on lahti v logiseb meglazul egy fog; lapsel tulevad hambad fogzik a baba; hambale krooni panema korona felhelyezése a fogra; hambaid pesema fogat mos; hammast plommima v plombeerima betömi a fogat; hammast puurima fogat fúr; hammast suretama kiöli a fogideget; hammast välja tõmbama fogat kihúz; hambaid krigistama csikorgatja a fogát; läbi hammaste sisistama a foga között (beszél); hambaid torkima a fogát piszkálja; hammaste eest hoolitsema ápolja a fogát; hammastega kinni haarama fogaival megragad; koer ajas hambad irevile a kutya vicsorog; hambad on kirsisöömisest hellad a meggy elvásolta a fogam; taat võttis piibu hambust az öreg kivette szájából a pipát; mul on hambas auk lyukas a fogam; mul oli hammas verel just selle järele éppen erre fájt a fogam; hammas on verel kellegi/millegi järele fáj/vásik a foga vkire/vmire; hambaid näitama kimutatja a foga fehér(j)ét; keelt hammaste taga pidama féken tartja a nyelvét; keelt hammaste taga hoidma befogja/tartja a száját; ihub hammast kellegi/millegi peale feni a fogát vkire/vmire; millegi peale hammast ihuma vásik a foga vmire; silm silma, hammas hamba vastu szemet szemért, fogat fogért; hammas hamba vastu szeget szeggel; küünte-hammastega kinni hoidma foggal-körömmel védekezik; hambaid varna panema beadja a kulcsot
2. tehn (sael, hammasrattal) fog ♦ saehammas fűrészfog; sael on teravad hambad a fűrész fogai élesek; hammasratta hambad on kulunud elkoptak a fogaskerék fogai
■LS: hamba+ ♦ hambajuur anat foggyökér; hambakaar anat fogsor; hambakaaries med fogszuvasodás; hambakael anat fognyak; hambakivi med fogkő; hambakivi eemaldama eltávolítja a fogkövet; hambakaitsed sport fogvédő; hambakroon anat fogkorona; hambaniit fogselyem; hambaork fogpiszkáló, fogvájó; hambaplomm fogtömés; hambakliinik fogászat; hambapulber fogpor; hambapõletik med foggyulladás; hambasäsi anat fogbél; hambatehnik fogász, fogtechnikus; hambatsement anat, med fogcement; hambavaap anat fogzománc; hambavahetus fogváltás
hammas+ ♦ hammasajam tehn hajtómű; hammashäälik keel dentális hang; hammaskett tehn fogas hajtólánc; hammasraudtee tehn fogaskerekű vasút; hammassidur tehn fogaskuplung; hammasvaalalised zool (Odontoceti) fogascetek; hammasvõll tehn fogastengely

heitma <h'eit[ma h'eit[a heida[b heide[tud, h'eit[is h'eit[ke 34 v>
1. (viskama, paiskama) belefekszik, vet, rávet, megdob, levág, lehajít, hány, hajít, hajigál, elvet, dob, bevet; (hooga viskama) dob, hajít; (sisse, taha) bedob, behajít, hátradob; (välja) kidob, kihajít; (peale) rádob; (pealt) ledob; (laiali) széjjeldob, szétdob; (üles) feldob ♦ ketast heitma sport diszkoszt vet; vasarat heitma sport kalapácsot vet; ankrut heitma horgonyt vet, horgonyt vet ki; pilku heitma {kellele-millele} pillantást vet; kellelegi/millelegi pilku/silma heitma szemet vet vkire/vmire; ta heitis rätiku õlgadele vállára dobta a kendőt; heitsin portfelli lauale az asztalra dobtam az akatatáskát; heida see mõte peast verd ki ezt a gondolatot a fejedből; heitis ühe jala üle teise keresztbe tette a lábát; heitis pea kuklasse v selga hátravetette a fejét; küünal heidab nõrka valgust gyenge fényt vet a gyertya; puud heitsid pikki varje a fák hosszú árnyékot vetettek; heitsin mantli seljast ledobtam magamról a kabátot; heitis endalt teki ledobtam magamról a takarót; puud heitsid endalt lehed a fák lehullatták leveleiket; armastab nalja heita szeret viccelődni; kellelegi kinnast heitma kesztyűt dob vkinek (az arcába / a lába elé); hinge heitma kiadja a lelkét/páráját; kileheli a lelkét; (keegi) heidab hinge, (keegi) on hinge heitmas az utolsókat rúgja; liisk on langenud/heidetud a kocka el van vetve
2. (mingisse asendisse laskuma) ♦ pikali heitma lefekszik, lepihen, leheveredik; magama heitma elpihen, elteszi magát holnapra/másnapra, lenyugszik, lefekszik; heida pikali ja puhka feküdj le és pihenj
3. (kellegagi liituma, seltsima) ♦ abiellu heitma házasságot köt

helistama <helista[ma helista[da helista[b helista[tud 27 v> (helisema panema, telefoonima) csenget, telefonál, penget, hív, felhív; (telefoonima) telefonál; (pikalt, pidevalt) hosszan csenget ♦ helistasin uksekella megnyomtam az ajtócsengőt, becsengettem; teadetebüroosse helistama felhíja a tudakozót; kellukest helistama felcsenget; helistage sellel numbril hívjon fel ezen a számon; helistasin läbi kõik tuttavad felhívtam minden ismerősömet; helistage kiirabi välja hívják ki a mentőt

higistama <higista[ma higista[da higista[b higista[tud 27 v> izzad, verejtékezik, megizzad; (vaeva nägema) izzad, fáradozik; (auruga kattuma) párás ♦ jalad higistavad izzad a lába; raske ülesande kallal higistama beleizzadt a nehéz feladatba; prilliklaasid higistavad bepárásodik a szemüveg; higistasin saunas haiguse välja kiizzadtam a szaunában a betegséget

hingama <h'inga[ma hinga[ta h'inga[b hinga[tud 29 v>
1. lélegzik, szuszog ♦ sügavalt hingama mélyen lélegzik, mély lélegzetet vesz; läbi nina hingama az orrán keresztül lélegzik; läbi suu hingama a száján keresztül lélegzik; hingasin kergendatult fellélegeztem; metsas on kerge hingata az erdőben könnyű lélegezni; arst laskis haigel hapnikku hingata az orvos oxigént lélegeztetett a beteggel; astusin trepile, et värsket õhku hingata kimentem a lépcsőre, hogy friss levegőt szívjak; kivid hingasid külma a kövek hideget árasztottak magukból
2. kõnek (kõnelema, välja lobisema) ♦ ärge juhtunust kellelegi hingake! senkinek egy szót sem arról, ami történt; vaata, et sa kellelegi ei hinga! Vigyázz, egy szót se szólj senkinek!

hoolimata <h'oolimata prep [elat], postp [elat]> dacára, ellenére ♦ hoolimata kõrgest east nägi ta hea välja magas kora ellenére jól nézett ki; keelust hoolimata läksid lapsed jääle a tilalom ellenére a jégre menek a gyerekek; kõigest hoolimata on meil palju ühist mindennek ellenére sok közös van bennünk; sellest hoolimata et dacára annak hogy

hopp <h'opp interj> hopp ♦ hopp ruttu voodist välja! hopp, gyorsan ki az ágyból!

hulgast <hulgast postp, adv> vt ka hulgas, hulka
1. postp [gen] (seast, keskelt) közül ♦ otsisin teda rahva hulgast kerestem őt a tömegben; ta ei ole kõige rumalamate hulgast nem a legbutábbak közül való
2. adv (koosseisust välja) leszámít, levon ♦ kui lapsed hulgast maha arvata, jääb meid seitse ha a gyerekeket leszámítjuk, heten maradunk

hullusti <hullusti adv>
1. kõnek (meeletult, hullupööra) nagyon, rettenetesen, szörnyen ♦ mul hakkas temast hullusti kahju rettenetesen megsajnáltam; tee tundub hullusti pikk szörnyen hosszúnak tűnik az út; hammas hakkas hullusti valutama nagyon megfájdult a fogam
2. (pahasti, inetult) rosszul ♦ asjad lähevad hullusti rosszul állnak a dolgok; täna kukkus küll hullusti välja ma rosszul sikerült

hõngama <h'õnga[ma hõnga[ta h'õnga[b hõnga[tud 29 v>
1. (hõngu välja hoovama) áraszt ♦ maa hõngas rohulõhna fű illatot áraszt a föld; kiviseinad hõngasid külma a kőfal hideget áraszt; männik hõngab vaigust a fenyvesből árad a gyantaszag
2. keel (h-ga hääldama) h-val ejt

häda <häda häda häda h'ätta, häda[de häda[sid 17 s>
1. (raske olukord, õnnetus) baj, szükség, szorultság, slamasztika, pác, jaj, csáva; (kimbatus, raskused) nehézség, baj, bonyodalom ♦ oma häda kaebama panaszkodik; {keda} hädas aitama vkit kisegíteni a bajban; {keda} hädast välja aitama kisegít a bajból; {keda} hätta jätma bajban hagy, pácban hagy; häda kaela tõmbama bajt hoz vkire; ta on hätta sattunud bajba jutott/esett; üks häda ajab teist taga egyik baj a másik után, baj, baj hátán, csőstől jön a baj; olen hädas, mida vastata ajban vagyok a válasszal; olen hädas peavaluga fejfájással bajlódom; küll nägi ema temaga häda ja vaeva megszenvedett vele az anyja, meggyült vele az anyja baja; nende poistega on igavene häda ezekkel a fiúkkal csak a baj van; jäin hätta keemiaülesannetega gondban vagyok a kémialeckével; häda ei anna häbeneda, häda ajab härja kaevu szükség törvényt bont; häda ajab härja kaevu nagy úr a muszáj
2. (kitsikus, viletsus, puudus) szükség, hiány ♦ ajahäda időhiány; näljahäda éhínség; rahahäda pénzhiány; hädas ja viletsuses elama ínségben él
3. (haigus, tõbi) betegség, baj, kór; (valu) fájdalom ♦ hingehäda lelki baj; ihuhäda testi baj; tal on kuri häda kallal szörnyű kór gyötri; käsi teeb häda fáj a kezem; kas sa said kukkudes häda? megsérültél esés közben?
4. (vajadus, tarvidus) szükség ♦ häda korral szükség esetén; mis häda pärast ma peaksin valetama mi szükségem hazugságra; mis häda tal õppida, kui ilma saab mi szüksége lenne a tanulásra, ha anélkül is lehet; ilm on soe, kasukast pole häda meleg van, nincs szükség bundára
5. (viga, puudus) baj ♦ häda on selles, et ... a baj ott van, hogy; mehel pole häda midagi semmi baja a férfinak; supil pole häda midagi semmi baja a levesnek
6. kõnek (loomulik vajadus) szükség, dolog ♦ kakahäda nagy szükség, nagydolog; pissihäda kis szükség, kisdolog; on sul suur või väike häda? kis- vagy nagydolgod lesz?
■LS: häda+ (raske olukord) ♦ hädamaandumine kényszerleszállás; hädaolukord kényszerhelyzet, vészhelyzet, szükséghelyzet; hädapidur vészfék, biztonsági fék; hädaside med ideigenes kötés; hädasignaal vészjel; hädatapmine põll kényszervágás; hädavale füllentés, kegyes hazugság; hädaväljapääs vészkijárat
häda+ (vilets)

hävitama <hävita[ma hävita[da hävita[b hävita[tud 27 v> (olematuks v lõppu peale tegema) tönkretesz, szétzúz, roncsol, rombol, pusztít, megsemmisít, letarol, kipusztít, kinyír, kiirt, irt, felmorzsol, elver, eltöröl, elemészt, dúl; (purustama) összetör; (välja juurima) kiirt ♦ metsa hävitama kiirtani az erdőt; umbrohtu hävitama gyomot irt; vastase väed hävitati täielikult megsemmisítették az ellenséges csapatokat; külm hävitas talivilja a fagy elpusztította a téli vetést; sa hävitasid mu plaanid tönkretetted a terveimet; hävitav kriitika megsemmisítő bírálat/kritika; hävitav sõda pusztító háború; hävitav orkaan pusztító orkán; hävitav pilk gyilkos pillantás; hävita löök megsemmisítő ütés

hääbuma <h'ääbu[ma h'ääbu[da h'ääbu[b h'ääbu[tud 27 v> (pikkamisi vaibuma v kustuma) elsorvad, elenyészik; (kaduma, välja surema) kihal ♦ lõke hääbub pikkamisi a tűz lassan kialszik; päike loojub, päev hääbub leszáll a nap, véget ér a nappal; ta anne hääbub elsorvad a tehetsége; rahvapärimused hääbuvad kihalnak/feledésbe merülnek a népszokások; hääbuv keel kihaló nylev; hääbunud kultuur kihalt kultúra

hüppama <h'üppa[ma hüpa[ta h'üppa[b hüpa[tud 29 v>
1. ugrik, ugrál, szökken, szökik, szökell, pattog, pattan; (eemale) elugrik; (ligi, juurde) odaugrik; (püsti, peale, sisse) felugrik, felpattan ♦ langevarjuga hüppama ejtőernyővel ugrik; hüppasin liikuvale trammile felugrottam a mozgó villamosra; orav hüppab oksalt oksale a mókus ágról ágra ugrál; hüppasin üle kraavi átugrottam az árkon; hüppasin püsti felugrottam, talpraugrottam, talprapattantam; hüppas hobuse selga felugrottam a lóra, felpattantam a lóra; hüppasin teelt kõrvale félreugrottam az útból; süda hüppab rõõmust majd kiugrik a szívenm az örömtől; hüppa korraks minu juurest läbi kõnek ugorj be hozzám; turuhinnad hüppasid kõrgele felszöktek a piaci árak; jutt hüppas ühelt teemalt teisele a beszélgetés egyik témáról a másikra ugrált; üle oma varju hüppama átlépte a (saját) árnyékát; üle oma varju ei hüppa aki sokat markol, keveset fog; addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér; hüppab rõõmust või nahast välja majd kibújik/kiugrik a bőréből; ta hüppaks rõõmust lakke madarat lehet(ne) fogatni vele
2. kõnek (kiitlema, kelkima) felvág, kérkedik ♦ hüppab oma teadmistega kérkedik a tudásával

igavlema <igavle[ma igavle[da igavle[b igavle[tud 27 v> unatkozik; (mõnda aega) unatkozik ♦ tööd on palju, pole aega igavleda sok a munka, nincs idő unatkozni; vaatab igavledes aknast välja unottan bámul ki az ablakon; igavlev pilk unatkozó tekintet

ilmutama <ilmuta[ma ilmuta[da ilmuta[b ilmuta[tud 27 v>
1. (tegude v olekuga midagi avaldama, üles v välja näitama) mutat, kiad, előhív ♦ huvi ilmutama érdeklődést mutat; heatahtlikkust ilmutama jóakaratot mutat; hiilgavaid teadmisi ilmutama ragyogó tudást mutat; mehisust ilmutama férfiasságot mutat; rahutust ilmutama nyugtalanságot mutat; elumärki ilmutama életjeleket mutat; leidlikkust ilmutama leleményességet/találékoníságot mutat; ilmutas raskes olukorras meelekindlust határozottságot mutatott a nehéz helyzetben; ilmutasin oma kahtlused sõbrale kifejeztem kétségeimet a barátomnak
2. (üleloomulikul teel teatavaks v nähtavaks tegema) megjelenik
3. (trükis avaldama) kiad ♦ artiklit ajakirjas ilmutama cikket folyóiratban kiadni; uurimistöö tulemused ilmutati ajakirjades a kutatás eredményeit kiadták egy folyóiratban
4. fot (nähtavaks muutma) előhív ♦ filmi ilmutama előhívja a filmet

imbuma <'imbu[ma 'imbu[da 'imbu[b 'imbu[tud 27 v> (sisse) bevódik, szivárog; (imenduma) beleivódik; (sisse immitsema) beszivárog; (välja) kiszivárog ♦ maasse imbuma a földbe ivódik; niiskus imbub riietesse a ruha beszívja a nedvességet; vesi imbus pinnasesse a víz a talajba ivódik; tuppa imbus lõhnu szagok szivárogtak a szobába; läbi eesriide imbub tuppa valgust fény szivárog a szobába a függönyön át; vesi imbub keldrisse víz szivárog a pincébe; kreem on naha sisse imbunud a krém a bőrbe szívódott; palkidest imbus vaiku gyanta szivárgott a gerendákból; haavast imbub verd vér szivárgott a sebből

imema <ime[ma ime[da ime[b ime[tud 27 v>
1. (suhu tõmbama, lutsima) beiszik, szopogat, szop(ik), szív, megzív, iszik, felszív; (välja) kiszív; (aeg-ajalt, veidi) szopogat, szivogat; (lutsutama) szopogat ♦ laps imeb rinda a gyerek szopik; kompvekki imema cukorkát szopogat; piipu imema pipázik; mahla kõrrega imema gyümölcslevet szívószállal inni; pump imeb vett vizet szív a pompa
2. (midagi endasse v kuskilt välja tõmbama) beszív, kiszív ♦ taimed imevad pinnasest niiskust a növények nedvességet szívnak a talajból; kaan imes end jala külge kinni a pióca a lábra tapadt; sääsk on enda verd täis imenud a szúnyog teleszívta magát vérrel; maa imes endasse kogu niiskuse a föld beszívta az egész nedvességet; endasse teadmisi imema tudást szív magába; ma ei ole seda näpust välja imenud nem az ujjamból szop(ik)tam; näpust imetud az ujjából szopta
■LS: imemis+ ♦ imemisliigutused szopómozgás; imemisrefleks füsiol szopóreflex

iseloom <+l'oom loomu l'oomu l'oomu, l'oomu[de l'oomu[sid_&_l'oom/e 22 s> (inimese karakter, millegi põhiolemus v laad) természet, karakter, jellem, jelleg, egyéniség; (loomus) természet; (loomus, olemus) jellem ♦ elurõõmus iseloom vidám jellem; hea iseloom jó jellem/természet; järsk iseloom hirtelen természet; kinnine iseloom zárkózott természet; pehme iseloom lágyszívű; rahulik iseloom nyugodt természet; raske iseloom nehéz természet; äge iseloom lobbanékony/heves természet; äkiline iseloom hirtelen természet; kaitseiseloom védekező jelleg; üldiseloom általános jelleg; iseloomu impulsiivsus a karakter impulzivitása; iseloomu tasakaalukus a jellem kiegyensúlyozottsága; iseloomude erinevus a jellemek különbözősége; iseloomude sobimatus összeférhetetlen jellemek; iseloomult erinevad inimesed különböző természetű emberek; iseloomult nõrk inimene gyenge jellemű ember, gyenge jellem; nähtuse kohalik iseloom a jelenség helyi jellege; artikli ründav iseloom a cikk támadó jellege; ta oli lõbusa iseloomuga vidám természetű volt; poiss on kindla iseloomuga a fiú határozott jellemű; iseloom on välja kujunenud kialakult a jellem; nende iseloomud ei sobinud nem illett össze a jellemük; iseloomu näitama megmutatja jellemét; tal on iseloomu van gerince; kahjuks ei ole tal iseloomu sajnos nincs benne jellem; oma iseloomult on ta sõbralik természeténél fogva barátságos, barátságos természetű; selline on juba inimese iseloom az ember természete már csak ilyen; need on sarnase iseloomuga nähtused ezek hasonló jellegű jeenségek; palk sõltub töö iseloomust a fizetés a munka jellegétől függ
■LS: ise+loomu+ ♦ iseloomujoon jellemvonás; iseloomukindlus gerinc, jellemszilárdság; iseloomuomadused jellembeli tulajdonságok

istutama <istuta[ma istuta[da istuta[b istuta[tud 27 v>
1. ültet, telepít, palántáz, palántál; (palju) beültet; (eraldi, lahku) szétültet; (täis) teleültet; (välja, maha) elültet ♦ kapsaid istutama káposztát ültet; taimi avamaale istutama kiülteti a növényeket; istutasin peenra lilli täis beültettem az ágyást virágokkal; metsa istutama erdősít; istutasin kõikjale lilli mindenhováavirágot ültettem; tänavate äärde on istutatud paplid az utak mentét beültették nyárfákkal
2. (istuma panema) leültet; (end) leül ♦ istutas noormehe enda kõrvale maga mellé ültette a fiatalembert; istutas sõbra toolile székre ültette barátját; mehed istutasid end trepile a férfiak leültek a lépcsőre
3. piltl (sisendama) ültet, plántál ♦ mõtet istutama gondolatot ültet; ausust istutama {kellesse} becsületességet plántál vkibe; see istutas meisse ärevust aggodlommal töltötte be lekünket
4. med (siirdama) átültet ♦ nahka istutama bőrátültetés

jalg <j'alg jala j'alga j'alga, j'alga[de_&_j'alg/e j'alga[sid_&_j'alg/u 22 s>
1. (inimesel, loomal) láb ♦ parem jalg jobb láb; vasak jalg bal láb; saledad jalad karcsú lábak; peenikesed jalad vékony lábak; pikad jalad hosszú lábak; jämedad jalad tömzsi/vastag lábak; kõverad jalad görbe lábak; väledad jalad gyors lábak; kitsas jalg keskeny láb; lai jalg széles láb; eesjalg, esijalg, esimene jalg mellső láb; labajalg lábfej; lampjalg med lúdtalp; puujalg faláb; tagajalg, tagujalg, tagumine jalg hátsó/hátulsó láb; tugijalg sport támasztó láb; jalad on väsinud fáradtak a lábai; jalad on rangis ó-láb; jalg vääratas {kellel} vki megbotlott; sul on nooremad jalad a te lábad fiatalabb; istub jalg üle põlve keresztbe tett lábbal ül; seisab jalad harkis terpeszállásban áll; matkajad istusid jalgu puhkama a túrázók leültek, hogy pihentessék lábaikat; tulime bussist välja jalgu sirutama leszálltunk a buszról, hogy kinyújtsuk a lábunkat; jalgu pühkima megtörli a lábát; hirm võttis jalad nõrgaks remeg a lábam a félelemtől; nikastas jala megbicsaklott a lábát; väänas jala välja kificamította a lábát; murdis jala eltörte a lábát; jalg pandi lahasse sínba tették a lábát; lonkab ühte jalga egyik lábára sántít; kõlgutab jalgu lóbálja a lábát; trambib jalgu toporzékol; laps siputab jalgu rugdalódzik a gyerek; jalad on pikast istumisest surnud a hosszú üléstől elzsibbadt a lába; poiss astus naela jalga a fiú szögbe lépett; king hõõrub jalga a cipő töri a lábát, töri a cipő a lábát, a cipő dörzsöli a lábát; jalgu kinni panema felveszi a cipőt; jalgu lahti võtma leveszi a cipőt; palja jala otsa panema v torkama felvesz valamit a pucér lábára; saapaid jalga panema [endale] felveszi a csizmát; kingi jalga proovima felpróbálja a cipőt; panin püksid jalga felvettem a nadrágot; tal on kingad jalas cipő van a lábán; ta võttis püksid ja sokid jalast levette a nadrágját és a zokniját; võta saapad jalast vedd le a cizmád; koer hammustas poissi jalast a kutya megharapta fiú lábát; sai jalast haavata megsérült a lába, sebet kapott a lábán; jalale võtt! sõj fegyvert lábhoz!; ta upitas end jalule lábra állt; jalule tõusma talpra áll; aitasin kukkunu jalgadele felsegítettem az elesettet; kedagi jalule/püsti tõstma/aitama talpra állít vkit; haige läks omal jalal autosse a beteg a saját lábán ment az autóhoz; joobnu taarus jalgadel a részeg támolygott; püsisime vaevu jalul alig bírtunk állni a lábunkon; jalalt jalale tammuma egyik lábáról a másikra áll; vale jalga astuma rossz lábbal lép; kuiva jalaga siit läbi ei pääse itt nem jutunk át száraz lábbal; jala peale astuma lábára lép; koer tõmbas saba jalgade vahele a kutya alába közé húzta a farkát, a kutya a behúzta a farkát; tõusis voodist vasaku jalaga bal lábbal kelt fel; valel on lühikesed jalad hamarabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát; kellelegi jalga taha panema gáncsot vet vkinek, keresztbebe tesz vkinek; kedagi käsist-jalust siduma gúzsba köt vkit; lase jalga! hordd el az irhádat!; oldj kereket!; jalga laskma felhúzza/felveszi a nyúlcipőt; keegi on (juba) ühe jalaga hauas fél lábbal (már) a sírban van; (keegi) on poole/ühe jalaga hauas az utolsókat rúgja; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért); jalgadele valu andma szedi a lábát; kahe jalaga maa peal seisma két lábbal áll a földön; jalgu alla võtma lába kel/kél; võtab jalad selga a nyaka közé szedi a lábát; kellegi jalge ees roomama, kellegi ees lömitama porban csúszik vki előtt; pinda jalge alt kaotama elveszti a talajt a lába alól; kukub alati jalgadele mindig talpra esik
2. (kandev osa, alus) láb; (elektronlambil) láb ♦ lambijalg, lambi jalg lámpaláb; liigendjalg tehn csuklós láb; seenejalg, seene jalg tönk, a gomba szára; kõverad tooli jalad görbe széklábak; kolme jalaga laud háromlábú asztal; tšello jalg cselló láb; puurtorni jalg mäend a fúrótorony lába; jõulukuuse jalg karácsonyfa láb; jalaga õmblusmasin lábon álló varrógép
3. (alaosa, jalam) láb ♦ obeliski jalg az obeliszk lába; peatusime Karpaatide jalal megálltunk a Kárpátok lábánál; vili pudeneb jalal kipereg a gabona a lábán
4. (pikkusmõõt) láb ♦ kuus jalga pikk hat láb hosszú
■LS: jala+ ♦ jalahoog sport láblendítés; jalajälg lábnyom, nyomdok, nyom; jalajäri lábzsámoly; jalakönt lábcsonk; jalakümblus med lábfürdő; jalalihased lábizmok; jalalöök rúgás; jalamatt lábtörlő; jalamüdin lábdübörgés; jalanina előláb; jalapaar lábpár; jalapink sámli, zsámoly; jalapäkk ujjpárna; jalatekk lábpokróc; jalatugi lábtámasz, lábtartó; jalavalu lábbántalom; jalavann (1) med lábfürdő; (2) lábfürdő; jalavigastus lábsérülés; jalavõru lábperec
jalg+ ♦ jalgpidur tehn lábfék; jalgõmblusmasin lábbal hajtós varrógép

jalutama <jaluta[ma jaluta[da jaluta[b jaluta[tud 27 v>
1. (kõndima, käima) sétál, jár egyet, andalog, korzózik, kisétál, elsétál, elgyalogol, besétál; (teatud aeg) sétálgat; (ringi, jalutuskäiku tegema) körbesétál; (pisut) sétálgat ♦ vanaema jalutab lastega pargis a nagymama sétál a parkban a gyerekekkel; jalutati paarikaupa párban sétáltak; tüdrukud jalutasid käe alt kinni [hoides] a lányok karöltve sétáltak; lähen jalutan veidi megyek sétálok egy kicsit, járok egyet; tulin jalutamast sétálásból jövök; jalutasin linnast välja kisétáltam a városból; õuel jalutasid kanad az udvaron tyúkok járkáltak/sétáltak; ta jalutas minema, nagu poleks midagi juhtunud elsétált, mintha misem történt volna
2. (kõnnitama) járat ♦ hobust jalutama járatja a lovat, lovat járat; tüdruk jalutab koera a lány kutyát sétáltat

jama <jama jama jama -, jama[de jama[sid 17 s> kõnek
1. (loba, lora, mõttetu v jabur jutt, rumalus) blabla, zöldség, zagyvaság, sületlenség, smafu, slamasztika, mizéria, lárifári, kulimász, fakszni, értelmetlenség, ciki ♦ lapsik jama gyerekes zagyvaság; täielik jama tiszta gáz; jama ajama tücsköt-bogarat összebeszél; ajab jama [suust välja] sületlenségeket beszél; hakkas jama ajama sületlenségeket beszélt
2. (segadus, jant) kavarodás, cirkusz, galiba; (sekeldus, tülin) baj, bonyodalom, kellemetlenség ♦ õige jama alles algab az igazi bonyodalom még csak most kezdődik; remondiga on igavene jama a felújítással csak a baj van; jama kui palju! mennyi bonyodalom

jaotama <j'aota[ma j'aota[da j'aota[b j'aota[tud 27 v> oszt, megosztozik; (osistena välja v kellegi vahel jagama) kioszt, eloszt; (liigitades) feloszt, beoszt ♦ raha jaotama beosztja a pénzt; saaki jaotama zsákmányt eloszt; aega õigesti jaotama helyesen beszotani az időt; jaotame koormuse omavahel ära osszuk meg egymás között a terhet; tuba oli vaheseinaga kaheks jaotatud a szoba egy válaszfallal ketté volt osztva; klass jaotati kolme rühma az osztályt három csoportra osztották; töö ja puhkuse vahel tuleb aega õigesti jaotada az időt helyesen kell beosztani a munka és a pihenés között; häälikud jaotatakse helilisteks ja helituteks a hangzókat zöngésekre és zöngétlenekre osztják; peatükk oli paragrahvideks jaotatud a fejezetet részekre osztották

jooksma <j'ooks[ma j'oos[ta jookse[b j'oos[tud, j'ooks[is j'ooks[ke 32 v>
1. (inimeste, loomade kohta, üldse, edasi-tagasi) fut, szalad, pereg; (ühes suunas) fut; (kindlas suunas jooksma hakkama) odafut; (kohale) helyrefut; (läbides) átfut, átszalad; (sisse) befut, beszalad; (välja) kifut, kiszalad; (eemale, ära) elfut, elszalad; (peale, otsa) belefut; (alla, ära) aláfut; (üle) átfut; (laiali) szétfut; (palju, väsinuks) kifutja magát; (joostes ära käima) elszalad ♦ lapsed jooksevad õues a gyerekek az udvaron futkároznak; ta pistis v pani jooksma elfutott; jooksin nagu tuul koju szélsebesen futottam haza; võidu jooksma versenyt fut; maratoni jooksma maratont fut; hobune jookseb nelja vágtat a ló; jooksime jõe poole a folyó felé futottunk; õde jooksis tuppa a nővér befutott a szobába; ta jooksis [toast] aeda kifutott (a szobából) a kertbe; poiss jooksis tänavale a fiú kifutott az útra; ta jooksis metsa az erdőbe futott; kõik jooksid rüsinal õue nyomakodva futottak az udvarra; ta jooksis kilomeetri kahe ja poole minutiga két és fél perc alatt futott le egy kilómétert; jooksime hirmunult laiali ijedten szétfutottunk; jooksin trepist alla lefutottam a lépcsőn; vend jooksis poodi leiba tooma a bátyám/öcsém elfutott a boltba kenyérért; tüdruk jooksis emale vastu a lány az anyja elé futott; ema jooksis toa ja köögi vahet az anya ide-oda rohangált a szoba és a konyha között; jookseb arstide vahet egyik orvostól a másikhoz fut; miks sa töölt ära jooksid? miért szaladtál el a munkából; jooksis kõigist ette az élre került; koer jookseb üle tee a kutya átfut az utcán; elu eest jooksma (el)viszi az irháját; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért); iga seeliku järele jooksma minden szoknya után megfordul
2. (voolama, valguma) folyik, ömlik; (välja) árad; (läbi) átfolyik, áramlik ♦ jõed jooksevad merre a folyók a tengerbe ömlenek; läbi heinamaa jookseb oja egy patak fut át a réten; vesi jookseb kraanist folyik a víz a csapból; pisarad jooksid üle põskede folytak a könnyek az arcán; higi jookseb mööda nägu folyik az izzadság az arcomon; ninast jookseb verd vérzik az orra; vili jookseb kotist salve a gabona a zsákból a hombárba ömlik; kask jookseb mahla könnyezik a nyírfa; katuseräästad jooksevad csorog az eresz; maa seest jooksis allikas forrás tört elő a földből; vann on veest tühjaks jooksnud lefolyt a víz a kádból; lasin kraanist vee jooksma nyitva hagytam a csapot; silmad jooksevad vett könnyezik a szemem; kõrv jookseb mäda folyik a genny a fülemből; paise on hakanud jooksma kifakadt a tályog; suu jookseb vett millegi järele csurog a nyála vmi után; kellelgi jookseb suu vett összefut/összeszalad vkinek a szájában a nyál
3. (lekkima) szivárog, folyik ♦ ämber jookseb folyik a vödör
4. (kiiresti v ühetasaselt liikuma, libisema, liuglema) fut, suhan ♦ sulg jooksis nobedasti paberil a toll gyorsan fut a papíron; pilved jooksevad üle taeva felhők futnak át az égen; lained jooksevad randa a hullámok a partra futnak; külmajudinad jooksevad üle selja végig fut a hideg a hátamon; üle näo jooksis vari árnyék futott át az arcán; tuulehoog jooksis üle vee szél suhant át a víz fölött; pilk jooksis üle toa tekintetem végigfutott a szobán; hulk mõtteid jooksis läbi pea egy csomó gondolat futott át a fejemen; elu on ummikusse jooksnud zátonyra futott az életem; kerge võbin jooksis südamest läbi enyhe remegés futott át a szívemen; regi jookseb hästi jól fut a szán; lõng jookseb poolile az orsóra fut a fonal; sukasilmad jooksevad fut a harisnya; kleidi saba jooksis mööda maad a ruha szegélye a földön csúszik; laev jooksis madalikule zátonyra futott a hajó; rong jooksis rööbastelt kisiklott a vonat; suusanina jooksis mättasse a síléc orra belefutott a zsombékba; paat jooksis randa a csónak partra futott
5. (suunduma, kulgema) fut ♦ vaod jooksevad sirgelt üle põllu a barázdák egyenesen futnak át a mezőn; koridor jookseb läbi mõlema majatiiva a folyosó a ház mindkét szárnyán áthalad; pargiga rööbiti jooksis lai tänav a parkkal párhuzamosan széles út futott; maantee jooksis piki rannaäärt az országút a part mentén fut; pikk maanina jookseb kaugele merre a hosszú földnyelv messze benyúlik a tengerbe
6. (aja kulgemise kohta) megy, fut ♦ aeg jookseb, lähme juba megy az idő, mostmár induljunk; minutid jooksevad futnak a percek; päevad jooksevad jälle ühetooniliselt a napok ismét monotonon futnak
7. kõnek (edenema, etenduma, linastuma) fut, megy ♦ töö jookseb megy a munka; praegu jookseb tal kõik libedasti most minden simán megy neki; kuidas kaup jookseb? hogy megy az áru?; raha jookseb megy a pénz; tal jutt jookseb jól forog a nyelve; film jookseb mitmes kinos korraga egyszerre több moziban is fut a film

just <j'ust adv, interj>
1. (nüüdsama, äsja) az előbb, most, imént, éppen ♦ jõudsin just koju most értem haza; päike oli just tõusnud éppen felkelt a nap; tahtsin just välja minna éppen ki akartam menni; olin just magama jäämas éppen kezdtem elaludni; keetsin just endale kohvi éppen most főztem magamnak kávét
2. (nimelt) csak, pláne; (täpselt) pont, pontosan ♦ just praegu éppen most; just niisugune pont ilyen; ootasime just sind pont téged vártunk; just täna on mul aega pont ma van időm; just nii éppígy, pont így/úgy, csak úgy, pontosan, persze, igenis, éppúgy; et siin palav oleks, seda just ei saa öelda azt éppen nem mondhatnánk, hogy itt meleg van; just nii palju kui vaja pontosan annyi, amennyi kell, pont/éppen annyi, amennyi szükséges; käed on külmad just nagu jäätükid éppen olyan hidegek a kezei, mint a jég; just nagu oleks tema mintha ő lenne; just nagu peast pühitud mintha kitörölték volna a fejemből
3. (juhtumisi, tingimusel) véletlenül, feltéve, hacsak, ha ♦ teen, kui just aega on megcsinálom, ha lesz időm; eks ma tule, kui just kutsutakse jövök, ha hívnak
4. (eriti, päris) különösen, éppen ♦ pole just kerge töö nem éppen könnyű munka; tööd pole just palju, aga ... nincsen különösebben sok munka, de

jutt2 <j'utt juti j'utti j'utti, j'utti[de j'utti[sid_&_j'utt/e 22 s>
1. (joon, kriips) vonal, vonás, csík ♦ suitsujutt füstcsík; tulejutt lángcsóva; siniste juttidega seelik kék csíkos szoknya; laps veab paberile jutte a gyerek vonalakt húz a papírra; veale oli punane jutt alla tõmmatud a hiba piros vonallal volt aláhúzva; täht langes, hele jutt taga lehult a csillag, fényes vonalat hagyva maga után; jutte täis vedama bevonalaz
2. (löök, sirakas) (ostor)csapás ♦ tõmbas hobusele juti üle selja az ostorral végigcsapott a ló hátán
3. (kiirus, hoog) sebesség, lendület ♦ laps pani tulise jutiga koju a gyerek szélsebesen rohant haza; jänes lippas tulist jutti a nyíl futott, ahogy a lába bírta; magas jutiga hommikuni välja egyhuzamban aludt reggelig; tahtis esimese jutiga jooksu pista először el akart futni
4. (füsioloogiliste ja psüühiliste äkkhoogude kohta) futó, éles ♦ valujutt éles fájdalom; tal käis tuline jutt üle selja forróság futott át a hátán; südame alt käis külm jutt läbi átfut a hideg a szívén

juur <j'uur juure j'uur[t j'uur[de, juur[te j'uur[i 13 s> gyök, tő, gyökér ♦ jäme juur vastag gyökér; peenike juur vékony gyökér; puitunud juur elfásult gyökér; söödav juur ehető gyökér; hambajuur anat foggyökér; idujuur bot csíragyökér; imijuur bot szívógyökér; juuksejuur anat hajgyökér; keelejuur anat nyelvgyökér; kuupjuur mat köbgyök; külgjuur bot oldalgyökér; küünejuur anat körömgyökér; lagritsajuur farm igazi édesgyökér; lisajuur bot járulékos gyökér; narmasjuur bot bojtos gyökér; oksejuur farm hánytató gyökér; palderjanijuur farm macskagyökér; peajuur bot főgyökér; ronijuur bot kapaszkodó gyökér; ruutjuur mat négyzetgyök; sammasjuur bot karógyökér; sõna juur keel szótő; nähtuse ajaloolised juured a jelenség történelmi gyökerei; kõige kurja juur piltl minden gonosz gyökere; umbrohtu koos juurtega välja kitkuma gyökerestől kigyomlálj a gyomot; juurt võtma mat gyököt von; oks ajas juured alla az ág gyökeret eresztett; puu võttis juured alla gyökeret vetett a fa; ta on uues kohas juured alla saanud gyökeret eresztett az új helyen; rahulolematus ajab ta hinges juuri gyökeret vet a lelkében az elégedetlenség; selle traditsiooni juured ulatuvad kaugele ajalukku ennek a hagyománynak a gyökerei a távoli múltba nyúlnak vissza; juurteta inimene gyökerek nélküli ember; juurtega/juurteni välja juurima tövestül kiirt
■LS: juur+ ♦ juurpetersell aiand gyökérpetrezselyem; juurpistik aiand gyökérdugvány; juurseller aiand zellergumó; juursigur aiand cikóriagyökér; juursõna keel tőszó, gyökérszó
juure+ ♦ juurealge bot gyökérkezdemény; juurekael bot tő, gyökérnyak; juurekarv bot gyökérszőr; juurekübar bot gyökérsüveg; juuremugul bot gyökérgumó; juuremärk mat gyökjel; juuremügar bot gyökérgümő; juurenarmas bot hajszálgyökér; juurepess bot, mets (seen Fomitopsis annosa) gyökérrontó tapló; juurerõhk bot gyökérnyomás, gyökérerő; juurevõsu bot gyökérsarj; juurevähk bot, aiand gyökér-daganat

juurde lõikama
1. (õmblemisel välja lõikama) kiszab ♦ ülikonda juurde lõikama öltönyt szab
2. (lisamaad andma) hozzá kanyarít ♦ lõigati kolm hektarit maad juurde hozzá kanyarítottak három hektár földet

juurima <j'uuri[ma j'uuri[da juuri[b juuri[tud 28 v>
1. (koos juurtega välja võtma) gyökerestől kihúz; (puid, kände) tuskókiszedés ♦ kände juurima kiássa a fatuskót; puid juurima gyökerestől kiszedi/kiszakítja a fát; juurisime raiestiku põllumaaks a gyökerektől megtisztított irtást szántófölddé tettük; juurtega/juurteni välja juurima tövestül kiirt
2. mat (juurt leidma) gyököt von

jõhvipealt <+p'ealt adv> (täpipealt, karvapealt) hajszálpontosan ♦ ta on kõik nagu jõhvipealt välja arvestanud mindent hajszálpontosan kiszámított

jõudma <j'õud[ma j'õud[a jõua[b j'õu[tud, j'õud[is j'õud[ke 34 v>
1. (jaksama, suutma, võimeline olema) beér, utolér, rákerül, ráér, odatalál, odajut, odafejlődik, odaérkezik, jut, hozzájut, felvisz, feltalál, felér, ér, elvergődik, eljut, elérkezik, elér, elcsíp, belép, befut; (ajaliselt suutma) érkezik ♦ ma jõuan kotti tõsta fel bírom emelni a táskát; ei jõua enam jalul seista már nem bírok állni; tõmba nii kõvasti kui jõuad húz olyan erősen, ahogyan csak bírod; ta ei jõua enam kannatada már nem bírja elviselni; ma ei jõudnud end tagasi hoida már nem bírtam visszatartani; jõuab siis kõike meeles pidada! ki bír mindent észben tartani!; kas jõuate veel edasi minna? van még erőtök tovább menni?; jõuan osta auto meg tudok venni egy autót; ma ei jõua sind küllalt kiita nem győzlek dícsérni; koduhaned ei jõua lennata a házi ludak nem bírnak repülni; sõpru ei jõua miski lahutada a barátokat semmi sem választhatja el; küllap jõuab, aega on veel van még idő, érkezünk; jõudsin teda hoiatada érkeztem figyelmeztetni; jõudsime rongile elértük a vonatot; jõudsin lõunavaheajal poes ära käia érkeztem ebédidőben megjárni a boltot; aed on jõudnud paari aastaga metsistuda a kert pár év alatt teljesen elvadult; ma ei jõua sinuga sammu pidada nem bírok veled lépést tartani; ma ei jõudnud möödujat ära tunda nem érkeztem felismerni a mellettem elhaladót
2. (tulema, saabuma) megérkezik ♦ koju jõudma hazaér, hazajut; {kellele} jälile jõudma nyomára tatlál, rátalál; {kellega} kohakuti jõudma utolér; finišisse jõudma célba ér; metsa äärde jõudma az erdőhöz ér; mäetippu jõudma a (hegy)csúcsra ér; sündmuskohale jõudma a tetthelyre ér; rong jõuab jaama kolme minuti pärast a vonat három perc múlva érkezik az állomásra; buss jõuab Tartust Tallinna kolme tunniga a busz három óra alatt ér Tartuból Tallinnba; õhtuks jõudsime metsast välja estére kiértünk az erdőből; ööseks jõuame linna éjszakára a városba érünk; kiri jõudis kohale hilinemisega a levél késéssel érkezett; tagaajajad jõudsid meile kannule az üldözők utolértek bennnket; varsti jõuab värske kurk poelettidele a friss uborka hamarosan megjelenik a boltok polcain; hüüe ei jõudnud minu kõrvu a kiáltás nem ért el füleimhez; päikesevalgus ei jõua ookeani põhja a napfény nem hatol le az óceán fenekére; sõnad ei jõua kuulajateni a szavak nem érnek/jutnak el a hallagatókhoz
3. (seisundisse, olekusse, olukorda jõudma) jut, ér ♦ arusaamisele jõudma megért, ráébred; arvamusele jõudma megalkotja a véleményét; eesmärgile jõudma célhoz jut; järeldusele jõudma következtetésre jut; keskikka jõudma eléri a középkort; kokkuleppele jõudma közös nevezőre jut; poolfinaali jõudma elődöntőbe jut; veendumusele jõudma meggyőződésre jut; otsusele jõudma döntésre jut; võidule jõudma nyer, győz; semester jõuab lõpule a szemeszter/félév véget ér; aeg oli jõudnud üle kesköö éjfél után járt már; päev jõuab õhtusse estére jár; tasa sõuad, kaugele jõuad! lassan Járj, tovább érsz!; tasa sõuad, kauge(ma)le jõuad nem sok vizet zavar
4. (ajaliselt saabuma) érkezik, eljön ♦ jõudis öö eljött az éjszaka; varsti jõuab sügis hamarosan itt az ősz; on jõudnud mu viimne tund eljött az utolsó órám

jälg <j'älg jälje j'älge j'älge, j'älge[de j'älge[sid_&_j'älg/i 22 s> lenyomat, nyom ♦ sügavad jäljed mély nyomok; värsked jäljed friss nyomok; karu jäljed a medve nyomai; sõja jäljed a háború nyomai; lahingute jäljed a csata nyomai; maavärina jäljed a földrengés nyomai; autojälg autónyom; hambajälg fognyom; hammustusjälg harapásnyom; hundijälg farkasnyom; jalajälg lábnyom; kontsajälg saroknyom; kuulijälg golyónyom; küünejäljed körömynom; [mets]loomajälg vadállat nyoma; pidurdusjälg fékezési nyom; pitsatijälg pecsétnyom; puutejälg érintés-nyom; põletusjälg égésnyom; rattajäljed keréknyomok; rebasejälg, rebase jälg rókanyomok, a róka nyomai; saapajälg csizmanyom; sõrmejälg ujjlenyomat; verejälg vérnyom; värvijälg festéknyom; jäljed lumes nyomok a hóban; pisarate jäljed näol a könnyek nyomai az arcán; kirve jäljed puul a balta nyomai a fán; peksu jäljed kehal a verés nyomai a testén; magamatuse jäljed näos a kialvatlanság nyomai az arcán; hääbunud tsivilisatsiooni jäljed letűnt civilizáció nyomai; mööda jälgi a nyomok mentén; jälgi kaotama eltünteti a nyomokat; koer ajab jälgi a kutya követi a nyomokat; koer võttis kurjategija jälje üles a kutya megtalálta a bűnöző nyomát; käisime jälg jäljes egymás nyomában haladtunk; jäljed on juba umbe tuisanud a nyomokat már befűjta a hó; jäljed on kadunud a nyomok eltűntek; jäljed lähevad üle välja a nyomok a téren át vezetnek; uriinis leiti valgu jälgi fehérjenyomokat találtak a vizeletben; koidust pole veel jälgegi a hajnalnak még nyoma sincs; augustikuust alates pole temast mingit jälge augusztustól nyomát se láttuk; ta hinges pole kurjuse jälgegi lelkében nyoma sincs gonoszságnak; kellegi jälgedes käima vkinek a nyomába lép; vkinek a nyomdokaiba lép / vkinek a nyomdokain halad

jännist <jännist adv> vt ka jännis, jänni (hädast, kimbatusest) bajból ♦ sõbrad aitasid jännist välja a barátaim kisegítettek a bajból

kaabitsema <kaabitse[ma kaabitse[da kaabitse[b kaabitse[tud 27 v> vakar; (välja, maha, puhtaks) levakar, lekapar, kikapar ♦ põrandad kaabitseti puhtaks tisztára vakarták a padlót; poiss kaabitses tuha alt kartuli a fiú kikaparta a hamuból a krumplit

kaart1 <k'aart kaardi k'aarti k'aarti, k'aarti[de k'aarti[sid_&_k'aart/e 22 s>
1. (maakaart, objektide paiknemise kujutis, mängukaart) térkép, kártya ♦ füüsiline kaart fizikai térkép; geograafiline kaart földrajzi térkép; poliitiline kaart politikai térkép; [auto]teede kaart autóatlasz, autótérkép; ilmakaart, sünoptiline kaart meteor időjárási térkép; kontuurkaart kontúrtérkép, körvonalas térkép; maakaart térkép; merekaart hajózási térkép; mängukaart játékkártya, kártyalap; reljeefkaart geogr domborzati térkép; seinakaart falitérkép; taimkattekaart bot növényzeti térkép; trumpkaart adukártya; eesti murrete kaart az észt nyelvjárások térképe; kaarte mängima kártyázik, zsugázik; kaarte [välja] panema, kaartide järgi ennustama kártyából jósol; kaarte segama megkeveri a kártyát; lahtiste kaartidega mängima nyílt kártyával játszik; nyílt lapokkal játszik; nyílt sisakkal harcol; oma kaarte avama színt vall; kõike ühele kaardile panema mindent egy kártyára tesz fel; mindent egy kockára (fel)tesz; mindent egy lapra tesz; õigele/valele kaardile panema jó/rossz lóra tesz; variseb kokku nagu kaardimajake összedől, mint a kártyavár
2. (plank) lap; (postkaart) képeslap ♦ ID-kaart személyazonosító okmány; kataloogikaart katalóguskártya; kutsekaart meghívó; liikmekaart tagkönyv, tagsági igazolvány; lugejakaart olvasókártya; toidukaart maj élelmiszerjegy; uusaastakaart újévi üdvözlőlap; visiitkaart névjegykártya; õnnitluskaart üdvözlőlap
■LS: kaardi+ ♦ kaardimajake piltl kártyavár; kaardimast kártyaszín, szín; kaardipakk kártyacsomag, egy pakli kártya, egy csomag kártya; kaardisüsteem maj jegyrendszer

kaevama <k'aeva[ma kaeva[ta k'aeva[b kaeva[tud 29 v>
1. (süvendit, auku tegema) ás, kiás; (ära) elás; (lahti) kiás; (maa sisse) elássa a földbe ♦ maad kaevama ássa a földet; kraavi kaevama árkot ás; kes teisele auku kaevab, see ise sisse kukub aki másnak vermet ás, maga esik bele; a saját csapdájába esik; endale ise hauda kaevama a saját sírját ássa
2. (välja otsima) előkotor ♦ kaevab võtme taskust előkotorja a zsebéből a kulcsot
■LS: kaevamis+ ♦ kaevamislabidas ásólapát; kaevamismasin tehn ásógép, kotrógép; kaevamistöö ásómunka

kaevandama <kaevanda[ma kaevanda[da kaevanda[b kaevanda[tud 27 v> (välja kaevama) bányászik, kitermel, fejt ♦ põlevkivi kaevandama olajpalát bányászik

kahjustama <kahjusta[ma kahjusta[da kahjusta[b kahjusta[tud 27 v> árt, károsít, sért ♦ suitsetamine kahjustab tervist a dohányzás károsítja az egészséget; põud kahjustas tugevalt teravilja a szárazság sokat ártott a gabonaféléknek; osoonikihti kahjustama károsítja az ózonréteget; kellegi head mainet kahjustama sérti vkinek a jó hírét; iga haigus kahjustab mingis kohas bioenergeetilist välja minden betegség sérti a bioenergetikus teret bizonyos helyen

kallama <k'alla[ma kalla[ta k'alla[b kalla[tud 29 v> (vedelikku) önt, tölt; (välja) kiönt; (kaela) ráönt ♦ vett ämbrisse kallama vizet önt a vödörbe; klaasid kallati ääreni täis teletöltötték a poharakat; kallasin endale teed kitöltöttem egy teát; hakkas vihma kallama zuhogni kezdett

kandma <k'and[ma k'and[a kanna[b k'an[tud, k'and[is k'and[ke 34 v>
1. (üles tõstetuna edasi toimetama, korduvalt v eri suundades) cipel, hordoz, hord; (kindlas suunas) visz; (edasi, laiali) elhord ♦ käe otsas kandma kézben visz; kohvrit kandma bőröndöt cipel; sõelaga vett kandma rostával meríti a vizet; rostával meri a vizet; Dunába vizet hord; ta kannab marssalikeppi paunas tarsolyában hordja a marsallbotot; kedagi kätel kandma a tenyerén hord(oz) vkit; tejbe(n)-vajba(n) füröszt vkit
2. (millegi seljas-, jalas- v küljesoleku kohta) visel, hord; (ära v vanaks kandma) lehord ♦ kübarat kandma kalapot hord; kaasas kandma magával hord; prille kandma szemüveget hord, szemüveget visel, szemüveget visel/hord; relva kandma fegyvert hord; habet kandma szakállt visel; kandis mantli ribadeks rongyokra hordta le a kabátját; leinariideid kandma gyászt visel
3. (toeks olema, ülal hoidma) elbír, hordoz ♦ jalad ei kanna nem bírja el a lába; ei saa lennata kõrgemale, kui tiivad kannavad sokat akar a szarka, de nem bírja a farka
4. (peal lasuvat raskust välja kannatama) megbír, megtart ♦ jää juba kannab megbír már a jég, megtart már a jég
5. (taluma, välja kannatama) visel ♦ igaüks kannab oma risti mindenkinek megvan a maga keresztje, mindenki viseli a keresztjét
6. (vilja kandma) terem, hoz ♦ vilja kandma termést hoz, beérik
7. (rase v tiine olema) hord ♦ ta kannab oma esimest last südame all az első gyermekét hordja a szíve alatt; mära kannab üksteist kuud varssa a kanca tizenegy hónapig hordja csikaját
8. (omama) hord ♦ endas kandma midagi magában hord vmit
9. (mingis olukorras olema) visel ♦ karistust kandma jur kitölti a büntetést; kahju kandma kárt szenved; kellegi eest hoolt kandma gondot visel vkire, vigyáz vkire; vastutust kandma millegi eest vállalja vmiért a felelősséget; kulusid kandma viseli a költségeket
10. (kirja panema, arvele võtma) felvesz ♦ protokolli kandma jegyzőkönyvben rögzít; nimekirja kandma felvesz a listára
11. (mida millele märkima, peale tõmbama vms) ♦ midagi kaardile kandma feltüntet vmit a térképen; kreemi nahale kandma alkalmazza a krémet

kapp1 <k'app kapi k'appi k'appi, k'appi[de k'appi[sid_&_k'app/e 22 s> (mööbliese) szekrény ♦ tammepuust kapp tölgyfa szekrény; apteegikapp gyógyszerszekrény; baarikapp bárszekrény; kassakapp széf; klaaskapp üveges szekrény; köögikapp konyhaszekrény; külm[utus]kapp hűtőszekrény; raamatukapp könyvszekrény; riidekapp ruhásszekrény; seinakapp faliszekrény, szekrényfal; sektsioonkapp szekrénysor; tõmbekapp keem szagelszívó; tal on palju luukeresid kapis sok tarka macskája van; kapist välja tulema felvállalja másságát

kasima <kasi[ma kasi[da kasi[b kasi[tud 27 v>
1. (puhastama) tisztít; (koristama) takarít ♦ tuba v toas peab pisut kasima a szobát ki kell takarítani; keegi on kasimata/ropu suuga vkinek mocskos/csúnya szája van
2. vulg (hrl järsu käsuna: mine ära! kao!) eltakarodik ♦ kasi välja! takarodj ki!; kasi teelt eest! tűnjél innen!; kasi kus kurat! takarodj a fenébe!

kasvama <k'asva[ma k'asva[da kasva[b kasva[tud 28 v>
1. (mõõtmetelt suurenema) nő, növekszik ♦ suureks kasvama nagyra nő; Kui kiiresti küll see laps kasvab! Milyen gyorsan nő ez a gyerek!; rohi kasvab nő a fű; kokku kasvama összenő; kartulid on keldris kasvama läinud nagyon csírázik már a krumpli a pincében; juuksed kasvavad nő a haja; riietest välja kasvama kinövi a ruháit; kasvav põlvkond a most növő nemzedék; kellelgi üle pea kasvama a fejére nő vkinek
2. (esinema, leiduma: taimede kohta) nő, terem ♦ aias kasvasid põõsad ja lilled cserjék és virágok nőttek a kertben; luuderohi kasvab meil üksnes saartel a borostyán nálunk csak a szigeteken nő
3. (suurenema, rohkenema) nő ♦ linn kasvab növekszik a város; vajadused kasvavad nő a szükséglet; süües kasvab isu piltl evés közben jön meg az étvágy

katsuma <k'atsu[ma k'atsu[da katsu[b katsu[tud 28 v>
1. (puudutama) megtapogat, megtapint ♦ pulssi katsuma tapogatja a pulzusát; käega katsuma megtapogat a kezével; ta katsus oma valutavat jalga megtapogatta fájós lábát; ta katsub ahju, kas see on juba soe megtapintja a kályhát, hogy átmelegedett-e már
2. (üritama, proovima) megpróbál ♦ katsub mitte suitsetada megpróbál nem dohányozni; katsu neist mitte välja teha próbálj meg nem foglalkozni velük
3. (järele proovima) kipróbál; (selga, jalga proovima) felpróbál ♦ jõudu katsuma kipróbálja az erejét; õnne katsuma piltl szerencsét próbál; jõudu katsuma összemérik a kardjukat
4. kõnek (viivitamatult midagi tegema) megpróbál ♦ katsu sa oma jalga siia tõsta! Meg ne próbálja ide betenni a lábát!

kaup <k'aup kauba k'aupa k'aupa, k'aupa[de k'aupa[sid_&_k'aup/u 22 s>
1. áru ♦ allahinnatud kaup engedményes áru; eksportkaup exportáru; hooajakaup idénycikk, szezonáru; kangaskaup méteráru; karusnahakaup szőrmeáru; keemiakaup kémiai termék; lihakaup húsáru; salakaup csempészáru; rauakaup vasáru; tarbekaup használati cikk; toidukaup élelmiszer, élelmiszer termék; tööstuskaup iparcikk; tükikaup darabáru; kaupa alla hindama leértékel; kaupa pakkuma áruba bocsát; kaupa välja panema kirakodik
2. (tehing) kereskedés; (kokkulepe) üzlet ♦ kaupa tegema v sobitama üzletet köt
■LS: kauba+ ♦ kaubaauto teherjármű, kereskedelmi jármű; kaubabörs árutőzsde; kaubajaam teherpályaudvar; kaubakrediit maj kereskedelmi hitel; kaubaladu áruraktár, közraktár; kaubalaev teherhajó, kereskedelmi hajó; kaubalaevastik kereskedelmi flotta; kaubaleping maj árumegállapodás; kaubalift teherfelvonó, teherlift; kaubamärk védjegy; kaubanäidis áruminta; kaubavahetus maj árucsere; kaubarong tehervonat; kaubatagavara készlet; kaubatee kereskedelmi út, kereskedelmi útvonal; kaubavagun teherkocsi, tehervagon; kaubavaru árukészlet; kaubavedu áruforgalom, teherforgalom, áruszállítás; kaubavalik áruválaszték

keel <k'eel keele k'eel[t k'eel[de, keel[te k'eel[i 13 s>
1. (elund, lihasaadus) nyelv ♦ punane keel piros nyelv; lehma keel a tehén nyelve; keelt suust välja ajama kidugja a nyelvét a szájából; keelt näitama kellelegi kinyújtja/kiölti a nyelvét vkire; keelt katki v keelde hammustama a nyelvébe harap; {kellel} on keel ripakil v suust väljas kilóg a nyelve; keelt hammaste taga pidama féken tartja a nyelvét; keelt hammaste taga hoidma befogja/tartja a száját; sellest läheb keel sõlme kibicsaklik tőle az ember nyelve; tal läheb keel sõlme majd kificamodik a nyelve; mul läheb keel sõlme majd kitörik benne a nyelvem; kurjad keeled a rossz nyelvek; kellegi peal/kallal keelt teritama köszörüli vkin a nyelvét; miski on keele peal a nyelvén / nyelve hegyén van vmi; see on mul keelel a nyelvemen van; tal on terav keel éles/csípős nyelve van; keel on vesti peal kilóg a nyelve; oma keelt talitsema vigyáz a nyelvére; keelepaelu valla päästma kinyitja a száját; mis meelel, see keelel ami a szívén, az a száján; millegi järele keelt limpsama mind a tíz ujját megnyalhatja vmi után
2. (suhtlusvahend, väljendusviis) nyelv ♦ eesti keel észt; ladina keel latin; vanakreeka keel ógörög nyelv; soome-ugri keeled finnugor nyelvek; elavad keeled élő nyelvek; ajalehekeel újságnyelv; ametikeel hivatalos nyelv; argikeel beszélt nyelv; emakeel anyanyelv; kirjakeel irodalmi nyelv; kõnekeel köznyelv; lastekeel gyermeknyelv; luulekeel költői nyelv; maailmakeel világnyelv; oskuskeel szaknyelv; piiblikeel bibliai nyelv; rahvakeel népnyelv; rahvuskeel nemzeti nyelv; riigikeel államnyelv; salakeel titkos nyelv; segakeel keveréknyelv; sihtkeel keel célnyelv; sugulaskeel rokon nyelv; tarbekeel, tavakeel köznyelv; teaduskeel tudományos nyelv; tehiskeel mesterséges nyelv; tänapäevakeel mai nyelv; tänavakeel utca nyelve; töökeel munkanyelv; vahendajakeel keel közvetítő nyelv; vargakeel tolvajnyelv; viipekeel jelnyelv; võõrkeel idegen nyelv; keele struktuur nyelv szerkezete; kellade keel a harangok nyelve; keeli õppima nyelveket tanul; prantsuse keelt oskama tud franciául; võõrkeelt rääkima idegen nyelven beszél; keelt ära õppima megtanulja a nyelvet; eesti keelest vene keelde tõlkima észtről oroszra fordít; raamat ilmus viies keeles a könyv öt nyelven jelent meg; tal on inglise keel suus, ta valdab vabalt inglise keelt folyékonyan beszél angolul
3. (miski keelt meenutav) nyelv ♦ lukukeel zárnyelv; tulekeel lángnyelv; saapa keel a bakancs nyelve
4. (pillil, reketil) húr ♦ pingul keel feszes húr; keelte kõla a húrok hangja; kitarrikeel gitárhúr
keele+ (elundisse puutuv) ♦ keelejuur anat nyelvgyök; keeleluu nyelvcsont; keelemandel anat nyelvmandula; keeleots nyelvcsúcs; keeleselg anat nyelvhát; keeletipp anat nyelvhegy; keelevähk med nyelvrák
keele+ (suhtlusvahendisse puutuv) ♦ keeleaines[tik] nyelvanyag; keeleala keel nyelvterület; keeleanne nyelvkészség; keeleatlas keel nyelvatlasz; keeleaps nyelvi baki; keelegeograafia keel nyelvföldrajz; keelebarjäär nyelvi korlát, nyelvi akadály; keelejuht nyelvmester, adatközlő; keelekursus nyelvtanfolyam; keelekorraldus keel nyelvművelés; keelenõu helyesírási tanácsadó szolgálat; keelepoliitika nyelvpolitika; keelepraktika nyelvgyakorlás; keeleseadus nyelvtörvény; keelesugulus keel nyelvrokonság; keeletarvitus nyelvhasználat, nyelvszokás; keeleteadus nyelvtudomány, nyelvészet; keeletoimetaja nyelvi lektor; keeletund nyelvóra; keelekümblus bemerítéses nyelvoktatás; keeleuniversaalid keel egyetemes nyelvi sajátosságok; keeletasemeeksam nyelvvizsga; keelevaist nyelvérzék; keeleõpe nyelvtanulás; keeleõpetaja nyelvtanár; keeleõpik nyelvkönyv; keeleõping nyelvtanulás
keelte+ ♦ keelteanne nyelvtehetség; keeltekool nyelviskola; keelteoskus nyelvtudás

kihutama <kihuta[ma kihuta[da kihuta[b kihuta[tud 27 v>
1. (kiiresti sõitma, tormama) száguld; (kohale) robog ♦ maanteel kihutavad autod autók száguldnak az országúton; kiirabi kihutas sündmuskohale a mentők a helyszínre robogtak; nafta- ja toorainehinnad kihutavad ülespoole az olaj- és nyersanyagárak vágtában növekednek; pilved kihutasid Kuu ees felhők száguldoztak a hold előtt
2. (kuskilt ära ajama, kupatama) kiűz, kiszorít ♦ välisajakirjanikud kihutati riigist välja a külföldi újságírókat kiűzték az országból
3. (tagant sundima, ajendama) sürget; (ässitama, õhutama) bujtogat, felbujt ♦ ma ei kihutaks sind tagant, kui tähtaeg ei läheneks nem sürgetnélek, ha a határidő nem közelednék; kuriteole kihutama bűncselekményekre felbujt
4. kõnek (virutama, lööma) repít ♦ kellelegi kuuli pähe kihutama golyót repít/röpít vkinek a fejébe

kiikama <k'iika[ma kiiga[ta k'iika[b kiiga[tud 29 v> (pilku heitma) kandikál, bepillant, betekint ♦ kiikasime kardina tagant [välja] kikandikáltunk a függöny mögül; aknast sisse kiikama betekint az ablakokon; inimesed oleks tahtnud tulevikku kiigata az emberek szerettek volna bepillantani a jövőbe

kiirabi <+abi abi abi -, abi[de abi[sid 17 s> a mentők, mentő ♦ kiirabi välja kutsuma mentőt hív; kiirabisse helistama felhívja a mentőket; kiirabis töötama mentőszolgálatnál dolgozik; talle on vaja kiirabi mentőre van szüksége; kiirabi toimetab nad haiglasse a mentő elviszi őket a klinikára
■LS: kiir+abi+ ♦ kiirabiarst mentőorvos; kiirabiauto mentő, rohamkocsi, mentőautó; kiirabijaam mentőállomás; kiirabitöötaja mentős

kirjama <k'irja[ma kirja[ta k'irja[b kirja[tud 29 v> (mustriga kaunistama) ír; (välja õmblema) hímez ♦ kirjatud kindad hímzett kesztyű

kirjutama <kirjuta[ma kirjuta[da kirjuta[b kirjuta[tud 27 v>
1. (kirja panema, kirjas teatama) ír, megír ♦ tähti kirjutama betűket ír; kriidiga tahvlile kirjutama krétával ír a táblára; dokument tuleb täita trükitähtedega az okmányt nyomtatott nagybetűvel kell kitölteni; vasaku käega kirjutama bal kézzel ír; laps õpib kirjutama írni tanul a gyermek; mu pastakas ei kirjuta nem ír a töltőtollam; miski on talle näkku kirjutatud vmi van írva az arcára; poeg kirjutab, et elab hästi a fia azt írja, hogy jól van; ajalehed kirjutavad palju sellest, et az újságok sokat írnak arról, hogy; kirjutamata seadus íratlan törvény
2. (mingit teost looma) ír ♦ ta kirjutab luuletusi verseket ír; helilooja on kirjutanud kaks ooperit a zeneszerző két operát írt; ta ei kirjuta juba aastaid már évek óta nem ír
3. (kuhugi registreerima) ír ♦ midagi kellegi nimele kirjutama vkinek a nevére ír vmit
4. piltl (kellegi-millegi arvele panema) ír ♦ midagi kellegi arvele kirjutama vkinek a számlájára ír vmit
5. (määrama, välja kirjutama) felír ♦ mulle kirjutati uued prillid új szemüveget írtak fel nekem

kiskuma <k'isku[ma k'isku[da kisu[b k'is[tud 28 v>
1. (tõmbama, tirima, sikutama) kiragad, cibál, tép, rángat, húzgál; (lõhki, katki, puruks, tükkideks) széttép; (hammaste v küüntega) szétmar, marcangol; (küljest, pealt, ära, eemale) letép; (seest välja v ära) kitép; (end lahti) kitör; (hooga küljest lööma) leüt; (vaevaga, kiiruga peale tõmbama) ráránt; (sisse v kaasa tõmbama) beránt ♦ köit enda poole kiskuma maga felé rángatja a kötelet; kisu jänestele rohtu szedj füvet a nyulaknak; ta kiskus tüdruku tantsima táncba cibálta a lányt; palgid kisti jõest kaldale a farönköket a partra rángatták; laps kiskus end alasti a gyerek lerángatta magáról a ruhát; mul kisti tekk pealt ära lerántották rólam a takarót; kiskusin kiiresti riided selga gyorsan felrángattam magamra a ruhát; mul kisti kott käest kirántották kezemből a táskát; laps kiskus end minu käest lahti a gyerek kitépte magát a kezemből; miinikild kiskus tal käe otsast az akna repesz letépte a kezét; torm kisub puid juurtega maast a vihar gyökerestől tépi ki a fákat; ta riided olid lõhki kistud ruhája szét volt tépve; karu kiskus jahimehe surnuks a medve széttépte a vadászt; vanu haavu lahti kiskuma/rebima felszaggatja/feltépi a régi sebeket
2. (märgib asendi v olukorra muutmist v muutumist) ránt, húz ♦ kiskusin end valu pärast kägarasse összegörnyedtem a fájdalomtól; siil kiskus end kerra a sündisznó összegömbölyödött; kramp kiskus ta näo viltu a görcs félrehúzta az arcát; ta kiskus pea õlgade vahele vállai közé húzta a fejét; seda nähes kiskusid mu käed rusikasse ezt látva ökölbe szorult a kezem; lauad kiskusid kuivamisel kaardu a deszkák a száradás közben meggörbültek
3. (kalduma, mingis suunas arenema) hajlik, terelődik ♦ jutt kisub poliitika peale a beszélgetés a politikára terelődik; ilm kisub vihmale esőre hajlik az idő; kisub videvikule alkonyodik; kisub pimedaks sötétedik; päev kisub õhtusse v õhtule esteledik; kellegagi tüli kiskuma összeakasztja a tengelyt vkivel; tüdruk hakkas tasakesi nuttu kiskuma a lány lassan sírva fakad
4. (kaasa tõmbama, meelitama) csábít, magával ragad; (ligi tõmbama) vonz ♦ mind kisub loodusesse vonz a természet; valsihelid kisuvad tantsima a keringő dallamai táncra csábítanak
5. (kisklema) civakodik, civódik ♦ poisid läksid kiskuma a fiúk összekaptak; aina tülitsevad ja kisuvad csak vitatkoznak és civakodnak
6. (puutuma) megfog ♦ ära kisu! ne piszkáld!; lapsed kisuvad kõiki asju a gyerekek mindent megfognak
7. (pingul, kitsas olema) feszül ♦ pintsak kisub õlgadest a zakó feszül vállban

kitkuma <k'itku[ma k'itku[da kitku[b kitku[tud 28 v> (välja kiskuma) foszt; (ära rebima) letép; (teatud hulka) ritkít; (rohima) kigyomlál; (lina koristama) nyű; (linnul sulgi katkuma) megtép, megkopaszt ♦ lina kitkuma nyüvik a lent; kana (sulgedest puhtaks) kitkuma megkopasztja a tyúkot; peenraid kitkuma gyomlálja a veteményest; kitkutud kulmud ritkított szemöldök; meil on veel üks kana kitkuda még elintézetlen dolgaink vannak egymással

klähvima <kl'ähvi[ma kl'ähvi[da klähvi[b klähvi[tud 28 v> (haukuma) csahol ♦ koer klähvis kassi peale a kutya ugatja a macskát; vaata välja, miks koer klähvib haukuda nézz ki, miért csahol a kutya!; las kadedad klähvivad hadd csaholjanak az irigyek; mis sa klähvid! kõnek ugyan mit csaholsz?

kobima <kobi[ma kobi[da kobi[b kobi[tud 27 v> kõnek
1. (kuhugi sisse, peale ronima) felszáll; (alla, maha) leszáll, kiszáll ♦ kobisime vara magama korán feküdtünk le; poiss kobis voodist välja a fiú kiszállt az ágyból; koer kobis laua alla a kutya az asztal alá búvott
2. hlv (minema kasima v kerima) eltűnik ♦ kobi siit minema! tűnj el innen!

koer <k'oer koera k'oera k'oera, koer[te_&_k'oera[de k'oera[sid_&_k'oer/i 23_&_22? s, adj>
1. s kutya; (emane) szuka; (isane) kan ♦ kodutu koer kóbor kutya; kuri koer harapós kutya; tiine koer vemhes szuka; marutaudis koer veszett kutya; puhastverd koer fajkutya; jahikoer vadászkutya; juhtkoer vakvezetőkutya; karjakoer pásztorkutya, juhászkutya; ketikoer láncos kutya; kodukoer zool (Canis familiaris) házikutya; politseikoer rendőrkutya; töökoer munkakutya; tõukoer fajkutya; urukoer kotorékeb; valvekoer őrkutya; veokoer szánhúzókutya; verekoer véreb; õuekoer házőrzőkutya, udvari kutya; Dalmaatsia koer dalmát eb; koera ketti panema láncra köti a kutyát; koera dresseerima v välja õpetama kutyát idomít; koer haugub a kutya ugat; koer klähvib a kutya csahol; koer ulub a kutya vonít; koera pidama kutyát tart; koer tõi pojad v kutsikad a szuka világra hozta kicsinyéit/kölykeit; laps kardab koera a gyermek fél a kutyától; olen väsinud kui koer fáradt vagyok mint a dög; koera ujuma kutyaúszásban úszik; kes koera saba kergitab, kui koer ise piltl minden cigány a maga lovát dicséri; vaat kuhu koer on maetud piltl itt van a kutya elásva; koer on siia maetud itt van kutya eltemetve; haukuja/haukuv koer ei hammusta amelyik kutya ugat, az nem harap; nagu kirjuid koeri annyi, mint a tarka kutya; annyi, mint a nyű; annyi, mint rostán a lyuk; neid on nagu kirjuid koeri annyian vannak, mint az oroszok; on nagu kirjuid koeri Dunát lehetne velük rekeszteni; koergi ei haugu tema järele a kutya sem ugat utána; ettevaatust, kuri koer! vigyázz, a kutya harap!
2. s kõnek, hlv (inimese kohta) kutya
3. adj kõnek (ulakas, ülekäte läinud) huncut, kópé
■LS: koera+ ♦ koeraamet kõnek, piltl kellemetlen feladat; koeraelu kõnek, piltl kutya élet; koerahais kutyaszag; koerailm kõnek, piltl kutya (rossz) idő; koerakari kutyafalka; koerakasvataja kutyatenyésztő; koerakasvatus kutyatenyésztés; koerakuut kutyaól, kutyaház; koerarakend kutyafogat; koeratõug kutyafajta
koerte+ ♦ koertenäitus kutyakiállítás; koerterakend kutyafogat; koertekool kutyaiskola

kontekst <kont'ekst konteksti kont'eksti kont'eksti, kont'eksti[de kont'eksti[sid_&_kont'ekst/e 22 s> (kaastekst, mõtteseos) kontextus, szövegkörnyezet ♦ kontekstist välja rebitud a szövegkörnyezetből kiragadott

kontrollima <kontr'olli[ma kontr'olli[da kontrolli[b kontrolli[tud 28 v>
1. (kontrolli teostama) ellenőriz, vizsgál, kontrollál, felügyel ♦ liitmistehet kontrollima ellenőrzi az összeadást; toll kontrollib pagasit a vámhatoság átvizsgálja a csomagokat
2. (kindlaks tegema, välja selgitama) megvizsgál, megnéz ♦ kontrolli, kas sul pass on kaasas nézd meg, hogy van-e nálad útlevél; auto rehve kontrollima megvizsgálja az autó kerekeit

kool <k'ool kooli k'ooli k'ooli, k'ooli[de k'ooli[sid_&_k'ool/e 22 s>
1. (õppeasutus, koolimaja, kursusetaoline õppesari, õppetöö) iskola ♦ algkool elemi iskola; autokool autósiskola; balletikool balettiskola; erakool magániskola; erikool kisegítőiskola, egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény; eriinternaatkool javítóintézet, nevelőintézet; keeltekool nyelviskola; kirikukool aj felekezeti iskola; kutsekool szakiskola; kõrgkool főiskola; külakool tanyai iskola; muusikakool zeneiskola; poistekool fiúiskola; põhikool általános iskola; pühapäevakool vasárnapi iskola; reaalkool reáliskola; sõjakool katonai (fő)iskola; teatrikool színiiskola; tööstuskool ipariskola; tütarlastekool leányiskola; õhtukool dolgozók iskolája, esti iskola; kooli pooleli jätma félbehagyja az iskolát; koolis käima iskolába jár; koolist puuduma hiányzik az iskolából; ta heideti koolist välja eltanácsolták az iskolából; pühapäeval ei ole kooli vasárnap nincs iskola
2. (koolisüsteem, koolkond, koolitus, väljaõpe, kasvatus) oktatási rendszer
■LS: kooli+ ♦ koolibuss iskolabusz; koolidirektor iskolaigazgató; kooliharidus iskolai műveltség; koolihoone iskola, iskolaépület; kooliiga iskolás kor; kooliinspektor szakfelügyelő, tanfelügyelő; koolikaaslane iskolatárs; koolikiusamine iskolai zaklatás; koolikohustus tankötelezettség; koolikott iskolatáska; kooliküpsus iskolaérettség; koolilaps iskolás; koolilõuna iskolai ebéd; koolinoored, koolinoorsugu tanulóifjúság; koolipink iskolapad; koolipoiss iskolás fiú; koolipäev iskolanap; koolitarbed iskolaszerek, tanszerek; koolitarkus tanultság; koolitervishoid iskolai egészségügyi ellátás; koolitund óra, tanóra; koolitunnistus iskolai bizonyítvány; koolitoitlustus iskolai étkeztetés, iskolai étkezés; koolivend iskolatárs; koolitee iskola, tanulmányok; koolivorm formaruha, iskolai egyenruha, iskolaköpeny; koolivõrk iskolahálózat; kooliõpetaja tanár, tanító (algkoolis); kooliõpik iskolai tankönyv

koolitama <koolita[ma koolita[da koolita[b koolita[tud 27 v>
1. (õppida võimaldama) taníttat, kitaníttat, iskoláztat ♦ oma lapsi koolitama iskoláztatja a gyermekeit; arstiks koolitama orvosnak taníttat ki
2. (välja õpetama) kiképez, képez ♦ hobust koolitama kiképzi a lovat; koolitatud inimene képzett ember; koolitatud hääl muus iskolázott hang

koukima <k'ouki[ma k'ouki[da kougi[b kougi[tud 28 v> (otsides välja tõmbama, välja otsima) kihalászik; (urgitsema) vájkál ♦ potist (pajast) lihatükke välja koukima a fazékból húsdarabokat halászik ki

kraamima <kr'aami[ma kr'aami[da kraami[b kraami[tud 28 v>
1. (koristama) kitakarít ♦ tuba kraamima kitakarítja a szobát
2. kõnek (kuskile paigutama, panema) eltesz
3. kõnek (kuskilt võtma, välja otsima) elővesz

kuivama <k'uiva[ma k'uiva[da kuiva[b kuiva[tud 28 v>
1. (kuivaks muutuma) szárad; (kuivama pandud pesu) megszárad; (veekogude kohta) kiszárad; (taimede kohta) elhervad, elszárad ♦ allikas on kuivanud ki van száradva a forrás; jõgi kuivab kiszárad a folyó; viisin käterätiku välja nöörile kuivama kivittem száradni a kötélre a törülközőt; pesu kuivab megszárad a kimosott ruha; leib on kuivanud száraz lett a kenyér; mul kurk kuivab kapar a torkom
2. (kuivetuma) elszárad ♦ ta käed olid kortsuliseks kuivanud a keze el volt száradva
3. piltl (napiks muutuma, kahanema) apad, összezsugorodik ♦ mu jõuvarud aina kuivavad elfogy az erőm; turg on kokku kuivanud a piac összezsugorodott
■LS: kuivamis+ ♦ kuivamisaeg száradási idő

kuju <kuju kuju kuju -, kuju[de kuju[sid 17 s>
1. (väline vorm, esinemisvorm) alak, forma; (keha-, figuur) figura ♦ väliskuju külszín; pea kuju a fej alakja; vedelal kujul folyékony formában; elektroonilisel kujul elektronikus formában, elektronikus úton; ehedal kujul tisztán; vääriskive kasutame enamasti töödeldud kujul a drágaköveket legtöbbnyire megmunkált állapotban használjuk; kuju muutma megváltoztatja az alakját; asi hakkab selgemat kuju omandama v võtma lassan kezd formát ölteni a dolog; teos anti välja muutmata kujul a művet változatlan formában adták ki; tänaval vilksatas tume kuju az utcán sötét alak suhant át
2. (raid-) szobor ♦ kivikuju, kivist kuju kőszobor; marmorkuju, marmorist kuju márványszobor; savikuju agyagfigura; vahakuju viaszfigura; jumalate kujud az istenek szobrai; vahakujude muuseum a viaszfigurák múzeuma; kivist raiutud v tahutud kuju kőből faragott szobor
3. (kujutluspilt) alak
4. (isiksus) alak ♦ keskne kuju központi alak
5. kõnek (tüüp, tegelane) alak, pacák ♦ meie uus direktor on lahe kuju remek pacák az új igazgatónk
6. (kirjandusteose, filmi tegelane) alak ♦ kurva kuju rüütel a búsképű lovag

kujunema <kujune[ma kujune[da kujune[b kujune[tud 27 v>
1. (vormuma, tekkima, moodustuma) alakul, kialakul, kifejlődik, fejlődik ♦ ungari aprikoosisordid hakkasid ilmselt 300 aasta eest välja kujunema a magyar kajszi fajtacsoport valószínűleg 300 éve kezdett kialakulni; ootame ära, milliseks kujuneb majanduslik olukord várjuk, hogy miként alakul a gazdasági helyzet; tal on kindlaks kujunenud põhimõtted jól bevált alapelvei vannak
2. (osutuma) bizonyul, lesz ♦ mängu tulemuseks kujunes 3 : 3 viik 3-3-as döntetlen lett a meccs eredménye; laulupidu kujunes suursündmuseks a dalfesztivál nagy eseménynek bizonyult
■LS: kujunemis+ ♦ kujunemisjärk fejlődési szakasz; kujunemisprotsess a kialakulás folyamata

kukkuma2 <k'ukku[ma k'ukku[da kuku[b kuku[tud 28 v>
1. esik, leesik, elesik ♦ komistas kivi otsa ja kukkus megbotlott a kőben, és elesett; kõhuli kukkuma hasra esik; ninuli kukkuma orra bukik; täies pikkuses maha kukkuma teljes hosszában elvágódik; katuselt alla kukkuma leesik a tetőről; kraavi kukkuma beleesik az árokba; pastakas kukub käest kiesik a toll a kezéből; trepist alla kukkuma leesik a lépcsőn; kui sinu ümber kõik kokku kukub, oled selles ise süüdi ha körülötted minden összedől, akkor te vagy az oka; lennuk kukub alla a repülőgép lezuhan; vana ait kukkus kokku a régi pajta szétesett; kõik, mida üritan, kukub läbi minden elbukik, amit próbálok; voodisse kukkuma kõnek ágynak esik; valitsus kukub kõnek megbukik a kormány; ta ei ole pea peale kukkunud nem esett a feje lágyára; nagu isa suust kukkunud apja fia; kiköpött az apja; ega minagi pole taevast kukkunud engem se a gólya költött; isegi nõela kukkumist võinuks kuulda még a légy zúgását is meg lehetett hallani; (kes teisele auku kaevab,) ise sisse kukub a saját csapdájába esik; miski kukub kellelegi sülle vkinek az ölébe hull/pottyan vmi; kukub alati jalgadele mindig talpra esik; käbi ei kuku kännust kaugele nem esik messze az alma a fájától
2. (vabalt rippuma) esik, omlik ♦ see riie ei kuku hästi az anyag nem esik szépen; (tema) õlgadele kukkuvad tumedad juuksed a vállára omló fekete haja
3. kõnek (järsku mingisuguseks muutuma, teise seisundisse minema) lesz ♦ see poleks saanud paremini välja kukkuda jobb nem is lehetett volna
4. kõnek (sattuma) kerül ♦ vanglasse kukkuma börtönbe kerül

kuna <kuna konj, adv>
1. konj (samal ajal kui) tudniillik, mivel, ugyanis, hiszen ♦ te ei tohi ravi lõpetada, kuna hepatiit võib uuesti välja lüüa nem szabad a kezelést abbahagynia, mivel a hepatitisz esetleg kiújulhat
2. konj (sest, sellepärast et) mert, mivel ♦ ta ei tule, kuna on haige nem jön, mert beteg; ma ei näinud teda, kuna oli pime nem láttam őt, mert sötét volt
3. adv kõnek (kunas, millal) mikor ♦ kuna ma siis tulen? mikor jövök?

kurat <kurat kuradi kuradi[t -, kuradi[te kurade[id 02 s>
1. (kurjuse kehastus) ördög; (kurivaim) fene ♦ kuradit seinale maalima (a) falra festi az ördögöt; ei ole hea kuradit seinale maalida nem jó az ördögöt a falra festeni; kuradit/peltsebuli peltsebuliga välja ajama kutyaharapást szőrével (gyógyítják); kellelegi/kellessegi on kurat sisse läinud az ördög bújt vkibe
2. (kirumissõna) ördög, fene ♦ mis kurat! mi az isten!, ördögöt!, mi a fene!; kuradi päralt v pihta a fene egye meg; käi v kasi kuradile! menj az ördögbe!; kurat teda võtku! az ördög vigyel el!; kurat võtku! vigye(n) el az ördög!; az ördög vigye el!, a fene vigyen el!; kus kurat ta jälle käis? hol a fenében jár már megint?; kurat, lõpeta ära! a francba, fejezd be!; kurat teab, millega see kõik lõpeb a fene tudja, mi lesz a vége; kurat/pagan (seda) teab! az ördög tudja! / tudja az ördög!; kuradile! süsd meg!; kurat küll! az ördögbe is!; ta ei karda keda kuraditki az ördögtől sem fél

kuulutama <kuuluta[ma kuuluta[da kuuluta[b kuuluta[tud 27 v>
1. (avalikult, ametlikult teatama) (ki)hirdet, üzen, (ki)nyilvánít, hírül ad; (pidulikult) kikiált ♦ kohtuotsust kuulutama kihirdeti az ítéletet; sõda kuulutama megüzeni a háborút, hadat üzen; ametikohta välja kuulutama meghirdeti az állast; riigi iseseisvust välja kuulutama kikiáltja az ország függetlenégét; surnuks kuulutama holtnak nyilvánít; ajalehes kuulutama újságban hirdet; kirik kuulutas ta pühakuks az egyház szentté avatta
2. (rääkima, ütlema, teada andma) kihirdet; (edasi rääkima, kõigile teatama) kikiabál ♦ midagi kogu maailmale kuulutama kikiabál vmit az egész világnak; lõokesed kuulutavad kevade saabumist a pacsirták a tavasz beköszöntét hirdetik
3. (jutlustama) hirdet ♦ ristiusku kuulutama a kereszténységet hirdetni
4. (ennustama) hirdet ♦ kõik märgid kuulutavad vihma a jelek szerint esni fog

kõik <k'õik kõige k'õike k'õike, k'õiki[de_&_kõig/i k'õik/i 00 pron>
1. (mitmuslikus vormis) (igaüks, viimane kui üks) mindenki, mindannyi, valamennyi, mindnyája, mindegyik, összes ♦ kõik tulid kohale mindenki eljött; meie kõik mi mindannyian; kõigi kuuldes mindenki hallatára; kõik ei saa sellest aru nem mindenki érti azt; üks kõigi eest, kõik ühe eest egy mindenkiért, mindenki egyért; õnnetus võib puudutada meid kõiki mindnyájunkat érhet baleset; kõigi mugavustega korter összkomfortos lakás; kõik tahavad sinuga kohtuda mindenki veled akar találkozni; kõigi teadaolevate andmete põhjal az összes rendelkezésre álló adat alapján; ettevõtte kõik töötajad olid koosolekul kohal az üzem összes dolgozója megjelent a gyűlésen; kõik piletid on välja müüdud minden jegy elkelt
2. (ainsuslikus vormis) (miski tervikuna, kogu) minden, mind ♦ kõik on korras minden rendben!; kõike head! minden jót!; tegi kõik, mida suutis mindent megtette; kõik naised minden nő; olen kõigeks valmis mindenre hajlandó vagyok; kõigest hingest teljes szívből; kõigest jõust teljes erőből; kõik muutub minden változik; kõik või ei midagi mindent vagy semmit; teeb kõik mis võimalik mindent megtesz; kõige tipuks mindennek tetejébe; kõigega harjub mindent meg lehet szokni; ja ongi kõik és ennyi az egész; kõik teed viivad Rooma minden út Rómába vezet
■LS: kõike+ ♦ kõikehaarav, kõikehõlmav átfogó; kõiketeadev mindentudó

kõrv <k'õrv kõrva k'õrva k'õrva, k'õrva[de k'õrva[sid_&_k'õrv/u 22 s>
1. (kuulmiselund) fül ♦ peast eemale hoidvad kõrvad elálló fül; keskkõrv anat középfül; sisekõrv anat belsőfül; väliskõrv anat külsőfül; kõrv valutab féj a füle; kõrv jookseb mäda, kõrvast tuleb mäda folyik a füle; ta on ühest kõrvast kurt fél fülére süket, egyik fülére megsüketült; kõrvad lähevad lukku bedugul a füle; kõrvu teritama hegyezi a fülét; kellelegi kõrva sosistama vkinek a fülébe súg; andma kellelegi mööda kõrvu ad vkinek egy fülest; ta ei usu oma kõrvu nem hisz a fülének; olen üks suur kõrv csupa fül vagyok; kõrvust mööda laskma elengedi a füle mellett; poole kõrvaga kuulma fél füllel hallgat; kõrva taha panema eszébe vés; kõrvus kohiseb zúg a füle; ka seintel on kõrvad piltl a falnak is füle van; kõrvu pea alla panema kõnek fűbe harap, leteszi a kanalat; ühest kõrvast sisse, teisest välja az egyik fülén be(megy), a másikon ki; kellessegi kõrvuni armunud (olema) fülig szerelmes vkibe; kõrvuni punastama füle tövéig elpirul; kurtidele kõrvadele rääkima (hiába) koptatja a száját/nyelvét, süket fülekre talál; miski riivas ta kõrva megüti vmi a fülét; kellelegi kärbest kõrva panema bolhát ültet vkinek a fülébe; kõrvuni võlgadesse sattuma fülig eladósodik
2. (kuulmine) fül ♦ tal on hea[d] terav[ad] kõrv[ad] jó füle van
3. (sang, käepide) fül ♦ kruusi kõrv a bögre füle
4. (peakatte osa) fül, fülvédő ♦ mütsi kõrvad a sapka füle
■LS: kõrva+ ♦ kõrvaarst fülorvos; kõrvahaigus fülbetegség; kõrvalest anat fülkagyló; kõrvamärk põll füljelző; kõrvanibu anat fülcimpa; kõrvapõletik med fülgyulladás; kõrvatilgad fülcsepp; kõrvat[r]opp füldugó; kõrvavaik füsiol fülzsír

küpsema <k'üpse[ma k'üpse[da küpse[b küpse[tud 28 v>
1. (toidu kohta) sül ♦ leib küpseb ahjus a kenyér sül a kemencében
2. (vilja, puuvilja, marjade kohta) érik ♦ vili küpseb põllul a gabona érik a mezőn
3. piltl (välja kujunema v arenema) érik ♦ suguliselt küpsema nemileg érik; asi on küpsemas érik a dolog

küünitama <küünita[ma küünita[da küünita[b küünita[tud 27 v> (välja sirutama) nyújtózkodik

laadima1 <l'aadi[ma l'aadi[da laadi[b laadi[tud 28 v>
1. rak; (täis, peale, sisse) megrak; (peale) felrak; (maha, välja) lerak; (ümber, uuesti) átrak ♦ konteinereid laadima konténereket rakod
2. kõnek (toppima, panema) betölt
■LS: laad+ ♦ laadruum raktér
laadimis+ ♦ laadimisjaam töltőállomás; laadimisplats kirakodó, rakodóhely; laadimispunkt töltőpont; laadimistööd rakománykezelés

laenutama <laenuta[ma laenuta[da laenuta[b laenuta[tud 27 v> (ajutiseks kasutamiseks andma, välja laenama) kölcsönad, kölcsönkér, kölcsönkap ♦ raamatukogust raamatuid laenutama könyveket kölcsönöz a könyvtárból

lagedale <lagedale adv> vt ka lagedal (nähtavale) elő; (välja) ki ♦ tule lagedale gyere ki a szabadba, állj elő

laps <l'aps lapse l'as[t -, las[te l'aps[i 14 s> gyerek, gyermek ♦ vastsündinud laps csecsemő; vallatu laps rakoncátlan gyerek; lasteaialaps óvodás; lastekodulaps állami gondozott; linnalaps városi gyermek; vallaslaps házasságon kívüli gyermek; võõraslaps mostohagyerek; lapsest saadik gyerekkora óta; lapsena gyerekkorában; ta ootab last gyereket vár; tal sündis laps gyermek született neki; ema imetab v toidab last anya szoptatja a gyerekét; oma aja lapsed a kor gyermekei; koos pesuveega viskab ka lapse välja a fürdővízzel együtt a gyereket is kiönti
■LS: lapse+ ♦ lapseiste gyerekülés; lapsekäru gyermekkocsi; lapselukk gyerekzár; lapsevanker babakocsi
laste+ ♦ lastearst gyermekgyógyász, gyermekorvos; lastehaigla gyermekkórház; lasteiste gyermekülés; lastejalatsid gyermekcipő; lastekaitse gyermekvédelem; lastekeel dajkanyelv; lastekirjandus gyermekirodalom; lastekirjanik gyermekíró; lastekodu árvaház, gyermekotthon; lastekoor gyermekkórus; lastepsühholoogia gyermekpszichológia; lastepäevakodu napközi, napközi otthon; lasteraamat gyerekkönyv; lasterõivad gyerekruha; lastesaade gyermekműsor, gyerekműsor; lastesõim kisdedóvó, bölcsőde; lastešampoon babasampon; lastetoetus családi pótlék; lastevoodi gyermekágy, kiságy

laskma <l'ask[ma l'as[ta lase[b l'as[tud, l'ask[is_&_las[i l'as[ke 34 v>
1. (lubama) (el)enged, kienged, hagy ♦ vabaks laskma szabadon enged; koera õue laskma kiengedi a kutyát az udvarra; ma ei lase teistel sulle halba teha nem hagyom, hogy a többiek bántsanak; ta lasti haiglast koju hazaengedték a kórházból; kedagi eksamilt läbi laskma átenged vkit a vizsgán; midagi turule laskma piacra bocsát vmit
2. (voolama panema, jooksetama) ereszt ♦ kraanist vett laskma vizet ereszt a csapból; auru välja laskma kiereszti a gőzt
3. (tegema, sooritama) ♦ kukerpalli laskma bukfencet hány, bukfencet vet
4. (kiiresti liikuma v toimetama) ♦ jalga laskma elemenekül; lase jalga! hordd el az irhádat!; oldj kereket!
5. (midagi teha paluma v käskima) ♦ teha laskma megcsináltat; õmmelda laskma megvarrat
6. (tulistama) lő ♦ maha laskma lelő, agyonlő; kedagi/midagi sõelapõhjaks laskma szitává lő vkit/vmit

leht <l'eht lehe l'ehte l'ehte, l'ehte[de l'ehte[sid_&_l'eht/i 22 s>
1. bot levél ♦ esileht előlap; kaseleht nyírfalevél; viigileht fügefalevél; puud lähevad lehte kizöldülnek a fák; väriseb nagu haavaleht remeg, mint a kocsonya/nyárfalevél; reszket, mint a nyárfalevél
2. (paberi-, metalli- vms) lap ♦ puhtad lehed tiszta lapok; graafiline leht kunst grafika; lehte välja rebima kuskilt kitép egy lapot vmiből; infoleht értesítő, ismertető, hírlevél; küsitlusleht kérdőív; paberileht papírlap; registreerimisleht jelentkezési lap; sõiduleht, teekonnaleht menetlevél
3. kõnek (ajaleht) újság, lap ♦ bulvarileht bulvárlap; naisteleht női lap; päevaleht napilap; reklaamleht reklámújság; seinaleht faliújság; lehest lugema az újságban olvas
4. kõnek (mängukaart) kártya
■LS: lehe+ bot ♦ lehekroon lombkorona, lombozat; leheroots bot kocsány; lehesadu lombhullás, lombhullató
lehe+ (ajalehe kohta) ♦ lehepoiss újságos fiú; leheputka kõnek újságosbódé
leht+ aiand ♦ lehtkapsas põll, aiand leveles káposzta; lehtköögivili aiand leveles zöldség; lehtmets lombos erdő; lehtpeet aiand mángold; lehtpuit keményfa; lehtsalat aiand tépősaláta; lehttubakas leveles dohány
leht+ tehn ♦ lehtkuld tehn aranyfüst, aranylap; lehtmetall tehn fémlemez; lehtsaag tehn lombfűrész; lehtteras tehn acéllemez; lehtvineer puidut furnér

leiutama <leiuta[ma leiuta[da leiuta[b leiuta[tud 27 v> feltalál; kõnek (kavaldades välja mõtlema) kitalál ♦ kes leiutas raadio? ki találta fel a rádiót?; ega tema ei leiutanud jalgratast nem ő találta fel a spanyolviaszt

lendama <l'enda[ma lenna[ta l'enda[b lenna[tud 29 v>
1. (korduvalt v edasi-tagasi) repül; (üle, teisale) átrepül; (alla, maha) lerepül ♦ linnud lendavad lõunasse a madarak délre repülnek; kuulid lendavad repülnek a golyók; lennukiga lendama repülővel utazik; sädemed lendavad röpködnek a szikrák; pesast välja lendama kirepül a fészekből; õhku lendama levegőbe repül; õielt õiele lendama virágról virágra száll; ei saa lennata kõrgemale, kui tiivad kannavad sokat akar a szarka, de nem bírja a farka
2. piltl (kihutama, tormama) száll, repül ♦ fantaasia lendab szárnyal a képzelet; päevad lendavad repülnek a napok; aeg lendab elszáll az idő, repül az idő
3. kõnek (kukkuma); piltl (töö- v õpingukohta kaotama) (le)esik, elesik ♦ hobuse seljast alla lendama leesik a lóról

lipsama <l'ipsa[ma lipsa[ta l'ipsa[b lipsa[tud 29 v> suhan, surran; (sisse, mööda, läbi) besurran; (minema, käest) elszökik; (välja) kicsúszik ♦ kes tahes oleks võinud välja lipsata bárki kisurranhatott; tal lipsas suust üks vandesõna a száján kicsúszott egy káromkodás

lunastama <lunasta[ma lunasta[da lunasta[b lunasta[tud 27 v>
1. (vabaks ostma) (meg)vált, (meg)vásárol, kivált ♦ kella pandimajast lunastama kiváltja óráját a zálogházból
2. ([välja] ostma) bevált, visszavált ♦ tšekki lunastama beváltja a csekket
3. (heaks tegema, lepitama) megvált ♦ oma pattu lunastama megváltja a bűnöket
4. (päästma, vabastama) megvált, megszabadít ♦ Jeesuse Kristuse lepitus lunastab meid langemisest Jézus Krisztus engesztelése megvált minket a bukástól

luuletama <luuleta[ma luuleta[da luuleta[b luuleta[tud 27 v>
1. (luuletust kirjutama, värsse looma) verseket költ, verset ír, versel
2. (välja mõtlema, luiskama) költ ♦ mida kõike ta kokku ei luuleta mindenfélét összehord

lõikama <l'õika[ma lõiga[ta l'õika[b lõiga[tud 29 v>
1. vág, metsz; (lahti, katki, lõhki) feldarabol; (pügama, kärpima) nyír; (sisse graveerima) vés ♦ leiba lõikama kenyeret vág; klaasi lõikama üveget vág; sõrme lõikama elvágja az ujját; juukseid lõikama hajat nyír; küüsi lõikama körmöt vág; hekki lõikama nyírja a sövényt; viljapuid lõikama megmetszi a gyümölcsfákat; kääridega lõikama kinyír, ollóz; viiludeks lõikama szeletekre vág; pluusi välja lõikama kiszabja az inget; nuga lõikab hästi a kés jól vág; laev lõikab laineid a hajó hasítja/szeli a hullámokat; loorbereid lõikama babérokat arat; mida külvad, seda lõikad amilyen az adj(on) isten, olyan a fogadjisten; ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát; ki mint vet, úgy arat; kes tuult külvab, see tormi lõikab aki szelet vet, vihart arat
2. (saagima) vág ♦ puid lõikama fát vág
3. (vilja) arat, vág ♦ rukist lõikama aratják/vágják a rozsot
4. kõnek (opereerima) operál, megműt; (kohitsema) kiherél ♦ patsienti lõigati mitu korda a pácienst többször megműtették; tal lõigati pimesool välja eltávolították a vakbelét, kivették a vakbelét; isast kassi lõikama kiheréli a kandúrt
5. piltl (valuaistingut v ebameeldivat tunnet tekitama) metsz ♦ külm tuul lõikas meile näkku hideg szél metszette arcunkat
6. kõnek (taipama, jagama) vág ♦ tal pea v nupp lõikab jól forog az esze; mõistus lõikab nagu vahe tera/nuga võid vág az esze, mint a borotva
7. piltl (millegi pealt teenima, kasu saama) ♦ kasu lõikama tudja, mitől döglik a légy; kõigest kasu lüpsma/lõikama a kútágast is megfeji

läbi <läbi prep, postp, adv>
1. adv; prep [gen]; postp [gen] (millegi kaudu, vahelt, keskel[t]) át, keresztül ♦ vaatab läbi akna välja kinéz az ablakon; läbi pargi a parkon keresztül; läbi ajama boldogul; läbi elama átél; läbi arutama fontolgat; läbi astuma beugrik, benéz; läbi paistma átlátszik; läbi tule ja vee tűzön-vízen át/keresztül
2. adv (algusest lõpuni, kogu ulatuses) el-, meg- ♦ luges raamatu läbi elolvasta a könyvet; läbi vaatama megnéz(eget), átnéz; läbi rääkima megbeszél; läbi kukkuma megbukik; tunneb asja läbi ja lõhki ismeri a dolog csínját-bínját; midagi läbi ja lõhki tundma töviről hegyére/hegyire ismer vmit
3. postp [nom], postp [gen]; prep [nom], prep [gen] (kogu ajavahemiku kestel) ♦ eile sadas päev läbi tegnap egész esett az eső; lapsed olid suvi v suve läbi maal a gyerekek egész nyáron vidéken voltak; siin saab aasta läbi v läbi aasta suusatada itt egész évben síelhetsz; ööd ja päevad läbi éjjel-nappal; kell on kaks läbi két óra múlt

lööma <l'öö[ma l'üü[a l'öö[b l'öö[dud, l'õ[i löö[ge lüü[akse 38 v>
1. (lööki andma, löökidega mingisse seisundisse viima, kuhugi suunama) (meg)üt, (meg)ver, ráüt, ráver, rácsap, (oda)csap, odavág ♦ rusikaga lööma öklöz, ököllel üt; haamriga lööma kalapácsol, kalapál; näkku lööma pofon/arcul üt; klaase kokku lööma koccint; pead ära lööma millegi vastu beveri a fejét vmibe; lõi palli väravasse bevágta a labdát a kapuba, kapura szúrta a labdát; kedagi pähe lööma fejbe vág vkit; kõhtu lööma kedagi gyomorszájon vág vkit; naela seina lööma beveri a szöget a falba; välku lööma villámlik; välk lõi puusse belecsapott a villám a fába; katki lööma eltör; lõi hambad leiva sisse beleharapott a kenyérbe; noaga lööma kedagi megszúr vkit késsel; pitsatit paberile lööma ráüti a pecsétet a papírra; käsi kokku lööma összecsapja a kezét; risti lööma keresztre feszít; vastu lööma visszaüt; rüütliks lööma lovaggá üt; süda lööb dobog a szív; akent sisse lööma beveri az ablakot; kellegagi kätt lööma markába csap vkinek
2. (heli tekitades) üt ♦ trummi lööma dobol, veri a dobot; kella lööma harangoz, meghúzza a harangot; kell lõi kuus hatot ütött az óra
3. (paiskuma) ♦ lained löövad randa a hullámok a partot csapkodják
4. piltl (purustavat hoopi andma, purustama) megdönt; (võitma, võitu saavutama) legyőz, megdönt ♦ vaenlast lööma legyőzi az ellenfelét; lüüa saama vereséget szenved; rekordit lööma megdönti a rekordot
5. (otsustavalt, energiliselt midagi tegema, keha v kehaosa asendi järsu muutmise kohta) csap ♦ ust kinni lööma becsapja/bevágja az ajtót; läikima lööma kifényesít; rusikaga vastu lauda lööma az asztalra csap
6. (midagi hoogsalt tegema) ♦ aega surnuks lööma agyon üti az időt; suuri laineid lööma nagy hullámokat ver; raha laiaks lööma nyakára hág a pénznek
7. (mingisse seisundisse viima, hakkama) ♦ kartma lööma megrémül; araks lööma fél/tart vmitől; kampa lööma kõnek bekapcsolódik vmibe; tal lööb silmist tuld välja az eget is bőgőnek nézi; lained löövad üle pea kokku összecsapnak a feje fölött a hullámok

lüdima <lüdi[ma lüdi[da lüdi[b lüdi[tud 27 v> (seemneid välja poetama) kifejt, kihüvelyez ♦ herneid lüdima borsót fejt ki

lülitama <lülita[ma lülita[da lülita[b lülita[tud 27 v> kapcsol ♦ sisse lülitama bekapcsol; välja lülitama kikapcsol

lülituma <lülitu[ma lülitu[da lülitu[b lülitu[tud 27 v> bekapcsolódik, kapcsolódik; (välja) kikapcsolódik

maha arvama kõnek
1. (lahutama) levon
2. (arvestusest välja jätma) leszámít

maha laskma
1. (alla laskma) leenged, letol ♦ pükse maha laskma letolja a nadrágját
2. (sõidukist välja laskma) leenged
3. (tapma) lelő, agyonlő ♦ ta oli enda maha lasknud agyonlőtte magát

manguma <m'angu[ma m'angu[da mangu[b mangu[tud 28 v> (nuruma, lunima) kunyerál, rimánkodik; (välja) kikönyörög ♦ kerjus mangub raha koldus pénzt kunyerál

meelitama <meelita[ma meelita[da meelita[b meelita[tud 27 v>
1. (kutsuma, peibutama) hízeleg, (el)csábít; (juurde, ligi) odavonz; (välja) kicsalogat ♦ kedagi lõksu meelitama lépre csal vkit; tőrbe csal vkit; olen väga meelitatud ez rám nézve nagyon hízelgő; meelitavad sõnad hízelgő szavak; kedagi enda poole(le) meelitama maga mellé állít vkit
2. (enda poole tõmbama, ahvatlema) csábít, vonz

minema <mine[ma m'inn[a lähe[b lähe[me_&_läh[me m'in[dud, l'äk[s läks[in min[ge mine minn[akse läi[nud 36 v>
1. megy ♦ kuhu sa lähed? hová mész?; ma pean minema el kell mennem; koju minema hazamegy; magama minema aludni megy; välja minema kimegy; ära minema elmegy; kas lähme jala või bussiga? busszal vagy gyalog megyünk?; tuppa minema bemegy a szobába; koju minema hazamegy; rong on juba läinud a vonat már elment; üle tänava minema átmegy az utcán; pankrotti minema csődbe megy; luhta/nurja minema félresikerül; tal läheb halvasti rosszul megy neki; ettepanek läheb läbi átmegy a javaslat; eksam läks hästi jól ment a vizsga
2. (hakkama) (el)kezd ♦ läheb kuueaastasena kooli hatévesen megy iskolába; mehele minema férjhez megy; mis teed siin? mit művelsz itt?
3. (piltlik) (el)megy, odavész, (el)telik ♦ hing oli välja minemas majdnem odaveszett; korter läks kaubaks elkel a lakás; aeg läheb ruttu gyorsan megy az idő; suvi läks ruttu gyorsan eltelt a nyár; ta löödi töölt minema kidobták az állásából; näidend läheb suure menuga a darab nagy sikert arat
4. (seisundit, olekut, asendit muutma, senisest erinevaks muutuma) megváltozik, válik ♦ lahku minema elválik; maha minema leszáll; peale minema felszáll, beszáll; taevas läheb pilve beborul az ég; raha on läinud elfogyott a pénz; hulluks minema megbolondul; raisku minema tönkremegy; endast välja minema kikel magából; kijön a sodrából; ta läks õnge bevette a maszlagot; ma lähen kohe hulluks kõnek megüti a guta; ma pole lolliks läinud nem ettem meszet; vihast lõhki minema majd megpukkad/pukkadozik a méregtől; mis kergelt tulnud, see kergelt läinud amit nyer a réven, elveszti a vámon
5. (sujuma, edenema) megy ♦ kuidas sul läheb? hogy vagy?; kui kõik läheb hästi ha minden jól megy; kahju, et nõnda läks sajnálom, hogy így alakult; läheb nagu lepase reega úgy megy, mint a karikacsapás/parancsolat
6. (sobima, kõlbama, sünnis olema) áll, megy ♦ see kübar läheb sulle hästi jól áll rajtad ez a kalap; see pole viisakas, see lihtsalt ei lähe ez nem udvarias, ez csak nem megy
7. (mahtuma, mõõtmetelt sobima) rámegy, be(le)fér ♦ kleit ei lähe selga nem megy rá a ruha; katlasse läheb kümme liitrit vett a fazékba tíz liter víz fér
8. (ostetav, nõutav, menukas olema) megy ♦ see kaup ei lähe nem megy ez az árú

miski <m'iski millegi midagi -, - - 00 pron; m'iski m'iski m'iski[t -, m'iski[te m'iske[id 01 pron>
1. (substantiivselt jaatavas lauses) (märgib teadmata v lähemalt määratlemata eset, nähtust, asjaolu ehk teadmata v ebamäärase suurusega osa) valami ♦ sööksin midagi ennék valamit; miski teeb talle muret valami aggasztja őt; midagi ta ju teadis valamit tudott
2. (substantiivselt eitavas lauses) (mitte ükski asi v asjaolu) semmi ♦ miski ei aita semmi sem segít; sellest ei tule midagi välja semmi sem lesz belőle; kõik või mitte midagi mindent vagy semmit
3. (adjektiivselt jaatavas lauses) kõnek (mingi, mingisugune) valami

mõistma <m'õist[ma m'õist[a mõista[b mõiste[tud, m'õist[is m'õist[ke 34 v>
1. (aru saama, taipama) (meg)ért ♦ õigesti mõistma jól ért; vääriti mõistma félreért; ära mõista mind valesti! félre ne érts!; muidugi mõista természetesen, magától értedődik; kas sa mõistad, mis ma sellega mõtlen? érted, mire gondolok?
2. (mõistatama, ära arvama) kitalál
3. kõnek (oskama) tud ♦ kas sa rootsi keelt mõistad? tudsz svédül?; laps mõistab juba lugeda már tud olvasni a gyerek; mõistab suu kinni hoida tudja, hogy kell fognia a száját
4. (kelle-mille kohta otsust langetama, hinnangut andma) elítél; (kohtuotsusega määrama) megítél ♦ kohus mõistis hüvitise hageja kasuks välja a bíróság megítélte a felperes javára a kártérítési összeget; süüdi mõistma bűnösnek nyilvánít

mõtlema <m'õtle[ma mõtel[da_&_m'õel[da m'õtle[b mõtel[dud_&_m'õel[dud 30 v>
1. (keeruka ajutegevuse kohta) gondolkodik, gondolkozik, gondol; (kellegi-millegi peale mõtlema) vkin/vmin gondolkodik; (järele) utána gondol, átgondol; (ümber) meggondolja magát; (läbi) megfontol; (välja) kigondol, kitalál ♦ loogiliselt mõtlema logikusan gondolkodik; teisiti mõtlema másképp gondolkodik; ta mõtleb valjusti hangosan gondolkodik; mis siin mõelda! mit kell ezen gondolkodni!; läbi mõtlema megfontol
2. (kavatsema, plaanitsema) szándékozik ♦ mida te mõtlete teha? mit szándékozik tenni?
3. (kujutlema) elképzel ♦ mõtle, kell juba kaks! kõnek képzeld el, már két óra van!

mäda <mäda mäda mäda -, mäda[de mäda[sid 17 s, adj>
1. s (mädapõletiku korral tekkiv kollakas vedelik) genny ♦ verine mäda véres genny; pigistab haavast mäda välja kinyomja a sebből a gennyet
2. adj (riknenud, mädanikust haaratud, pehkinud) rothadt; piltl (ebaõige, ebakindel) rothadt ♦ mäda õun rothadt alma; siin on miski mäda itt valami nem stimmel
■LS: mäda+ (põletikuga seotud) ♦ mädakork gennyzacskó; mädapaise tályog
mäda+ (tüma kohaga seotud)

möödaminnes <+m'innes adv> (muuseas) mellékesen, futólag ♦ kohtusime möödaminnes futólag találkoztunk; möödaminnes mainitagu, et ... mellesleg említsük meg, hogy ...; möödaminnes välja maksma a mellényzsebéből kifizet vmit

nahk <n'ahk naha n'ahka n'ahka, n'ahka[de n'ahka[sid_&_n'ahk/u 22 s>
1. bőr, héj, hártya, föl ♦ hele nahk világos bőr; kortsus nahk ráncos bőr; sile nahk sima bőr; vistrikuline nahk pattanásos bőr; näonahk arcbőr; pigmendilaigud nahal pigmentfoltok a bőrön; nahka hooldama bőrápolás; nahk on lõhenenud megrepedezett a bőr; selg ajab nahka hámlik a háta; tööga läks nahk soojaks kimelegedett a munkában; ära jaga laskmata karu nahka ne igyál előre a medve bőrére
2. (loomanahk nülituna, toornahk) ♦ rebasenahk rókaprém; seemisnahk mosóbőr, hasított bőr; tehisnahk műbőr; veluurnahk velúr
3. piltl (inimese ihu ja hinge kohta) ♦ oma nahka päästma menti a bőrét, menti az irháját; ma ei tahaks tema nahas olla nem szeretnék a bőrében lenni; hüppab rõõmust või nahast välja majd kibújik/kiugrik a bőréből; oma nahka turule viima vásárra viszi a bőrét; pääses terve nahaga megúszta ép bőrrel; terve nahaga pääsema ép bőrrel megússza; (keegi) on paksu nahaga fát vághatnak a hátán; oma nahka hoidma félti az irháját; kelleltki seitset nahka võtma lenyúzza a bőrt vkiről; (kelleltki) mitu nahka koorima/nülgima/võtma egy rókáról két bőrt nyúz le
■LS: naha+ ♦ nahahooldus bőrápolás; nahakreem krém; nahalööve med bőrkiütés; nahapoor lyukacs; nahapõletik med bőrgyulladás; nahavähk med bőrrák
nahk+ ♦ nahkdiivan bőrdívány; nahkjalatsid bőr lábbeli; nahkkindad bőrkesztyű; nahkmantel bőrkabát; nahkpintsak bőrzakó; nahkrihm bőrszíj; nahksaapad bőrcsizma; nahktoode bőr termék; nahkvöö bőröv

naksama <n'aksa[ma naksa[ta n'aksa[b naksa[tud 29 v>
1. (naksuga lööma, lõikama, tõmbama vms) lecsap, megcsap, átvág, elvág, kihúz, megtör ♦ naksas kirvega paar kuuseoksa lecsapott a baltával pár fenyőágat; naksas näpitsatega traadi läbi átvágta a fogóval a drótot; pähkel naksa haamriga katki törd meg a kalapáccsal a mogyorót; naksas paar pikaks kasvanud kulmukarva välja kihúzott pár hosszúra nőtt szőrszálat a szemöldökéből; naksas hobust piitsaga megcsapta az ostorral a lovat
2. (näksama) belekap; (pigistama) megcsíp ♦ tige koer naksas säärest kinni a hamis kutya belekapott a lába szárába; vähk võib oma sõrgadega valusasti naksata a rák fájdalmasat csíphet az ollóival; hobune püüab tee äärest rohtu naksata a ló megpróbál az út széléről füvet csípni; külm naksas põsest kinni piltl megcsípte a hideg az arcát

natt2 <n'att nati n'atti n'atti, n'atti[de n'atti[sid_&_n'att/e 22 s>
1. kõnek (kinnihaaramisega ühenduses: juuksetutt) üstök, hajtincs; (looma turjakarvad, turi) mar ♦ haaras poisil natist kinni üstökön ragadta a fiút; haaras kassi[l] natist ja tõstis ta uksest välja elkapta a macskát a marjánál és kitette az ajtón
2. hlv (nadikael) taknyos ♦ iga natt tuleb õiendama minden taknyos jön panaszkodni

nattipidi <+pidi adv> (karvupidi, kraed- v turjapidi) grabanc, mar ♦ korrarikkuja võeti nattipidi kinni ja lükati uksest välja a rendbontót a grabancánál fogva kilökték az ajtón; tõstab kutsika nattipidi üles a marjánál fogva felemeli a kiskutyát

niidiots <+'ots otsa 'otsa 'otsa, 'ots[te_&_'otsa[de 'otsa[sid_&_'ots/i 23_&_22? s>
1. (niidi algus-, v lõpuosa) a szál kezdete, a szál vége, cérnavég; (niidijupp) cérnadarab ♦ niidiotsa nõelasilmast läbi torkama áttolja a cérna végét a tű fokán
2. piltl (seik, idee, millest saab lähtuda, mis võib selgust tuua) nyom, nyomravezető szál/jel ♦ kuritegu ei õnnestunud välja selgitada, ei leitud ühtki niidiotsa a bűntényt nem sikerült felderíteni, nem találtak egyetlen nyomravezető szálat sem

niisama <+sama adv>
1. (ilma erilise põhjuse, tagamõtte v eesmärgita, muidu) csak úgy, éppúgy, éppígy ♦ ma niisama [jutujätkuks] mainisin csak úgy mondtam; tee midagi, ära istu niisama csinálj valamit, ne ülj csak úgy; seda asja ma niisama ei jäta! nem hagyom annyiban ezt a dolgot!; ära pane lampi põlema, näeb niisamagi ne kapcsold fel a lámpát, úgyis látni
2. (võrdluses: sama) ugyanolyan, ugyanilyen, ugyanannyi, éppolyan ♦ poeg on niisama pikk kui isa a fiú ugyanolyan magas, mint az apaja; olen niisama tark kui ennegi éppolyan okos vagyok, mint eddig; vihm lakkas niisama järsku, nagu oli alanud az eső éppolyan gyorsan elállt, mint amilyen gyorsan eleredt; tean sellest niisama vähe kui teisedki éppolyan keveset tudok erről, mint mások; neil on kolm hobust ja niisama palju lehmi három lovuk van, és ugyanannyi tehenük
3. (nii) ilyen, olyan ♦ sellest loost sa niisama lihtsalt välja ei rabele ebből az ügyből nem mászol ki olyan egyszerűen
4. ([nii]samuti) is, csakúgy, éppúgy ♦ käed on väsinud, jalad niisama fáradtka a kezei, meg a lábai is; sajab niisama nagu eile esik, csakúgy, mint tegnap; ta õpetused ajavad naerma niisama kui anekdoodid a tanításai éppúgy megnevettetnek, mint a viccei

niisiis <+s'iis adv> (seega, järelikult, seetõttu) ennélfogva, tehát, szóval, mármost, következésképp(en), ilyenformán, eszerint ♦ kõik on kohal, niisiis alustame mindenki itt van, tehát kezdhetünk; niisiis tuleb välja, et oleme sugulased szóval, kiderült, hogy rokonok vagyunk

nikerdama <nikerda[ma nikerda[da nikerda[b nikerda[tud 27 v>
1. (puusse kujutisi, mustrit lõikama, puust midagi välja lõikama v voolima) vés, lefarag, farigcsál, farag; (treima) esztergál ♦ nikerdasin oma nimetähed puukoorde a fa kérgébe véstem a nevem kezdőbetűit; isa nikerdas lapsele puuhobust az apa egy kis falovat faragott a gyereknek; elevandiluust nikerdatud krutsifiks elefántcsontból faragott feszület; nikerdatud kaanega laegas faragott fedelű ládikó
2. piltl (nokitsedes, kõpitsedes tegema) fúr-farag, barkácsol; (hoolega viimistlema) csiszol ♦ nikerdab iga fraasi ja lause kallal csiszolgat minden kifejezést és mondatot
3. kõnek (enda kasuks kombineerima) ügyeskedik ♦ nikerdasin endale ühe vaba päeva kiügyeskedtem magamnak egy szabdnapot

nimeline1 <nimeline nimelise nimelis[t nimelis[se, nimelis[te nimelis/i 12 adj>
1. (nime, nimetust omav, teatud nime kandev) c., nevű, című ♦ Reinu-nimeline noormees Rein nevű fiatalember; rahvalauludel puudub harilikult nimeline autor a népdaloknak általában nincs megnevezett/konkrét szerőjük
2. (kellegi nimele välja antud) névre szóló; (selline, kus midagi tehakse oma nime avaldades) név szerinti ♦ nimeline hääletamine név szerinti szavazás; nimeline kingitus névre szóló ajndék; nimeline kutse esietendusele névre szóló meghívó a premmierre
3. (ainult nime poolest eksisteeriv, formaalne) névleges, formális ♦ kuningavõim on vaid nimeline a királyi hatalom csak névleges

ninaots <+'ots otsa 'otsa 'otsa, 'ots[te_&_'otsa[de 'otsa[sid_&_'ots/i 23_&_22? s> orrhegy ♦ ninaots sügeleb viszket az orra hegye; rohi tärkab, taimed torkavad ninaotsad mullast välja piltl sarjad a fű, a növények kidugják fejüket a földből; ta on nii tähtsust täis, et ei näe oma ninaotsagi piltl olyan nagyra van, hogy nem lát tovább az orránál; kuidas sa küll oma ninaotsast kaugemale ei näe piltl hogy hogy nem látsz tovább az orrod hegyénél; ei näe oma ninaotsast kaugemale csak az orráig lát // nem lát messzebb az orránál

niristama <nirista[ma nirista[da nirista[b nirista[tud 27 v> (niriseda laskma, nirisema panema) csorgat; (pigistades) facsar; (imedes jooma) szopik; med (rohkesti vedelikku veeni, naha alla vm manustama) befecskendez ♦ niristasin viimase kohvi tassi kicsorgattam az utolsó kávét a csészébe; niristasime kasest mahla lét csorgattunk a nyírfából; sidrunist niristatakse või pigistatakse mahl välja kifacsarják a citromból a levet; räästast niristab, räästad niristavad vett csorog a víz az ereszből; haav niristab ikka veel verd a sebből még mindig szivárog a vér; põrsad niristavad piima a malacok szopják a tejet

nokitsema <nokitse[ma nokitse[da nokitse[b nokitse[tud 27 v>
1. (nokaga toitu võtma, näkitsema) csipeget, szemelget, majszol; (mõnda aega, veidi) csipeget; (aeg-ajalt, tasapisi) szemelget; (looma kohta: raashaaval sööma) csipeget; (aeg-ajalt, mõnda aega) szemelget ♦ lind nokitseb teri a madár szemelgeti/csipegeti a magokat; kitsed nokitsevad kaselehti a kecskék a nyírfa leveleit majszolják; haigel polnud isu, nokitses ainult veidi süüa a betegnek nem volt étvágya, csak csipegetett; laps nokitseb isutult toidu kallal a gyerek étvágytalanul csipegeti az ételt
2. (midagi raashaaval eemaldama v eraldama) piszkál ♦ nokitseb küüsi puhastada kipiszkálta a körme alól a koszt; ära nokitse nina ne piszkáld az orrod; nokitses noaotsaga haavleid seinast välja a kés hegyével kipiszkálta a söréteket a falból
3. (kiirustamata, vähehaaval töötama, tasapisi toimetama, kõpitsema) bütyköl, pepecsel, barkácsol, foglalkozik ♦ õhtuti nokitseti käsitööd teha esténként kézimunkázással foglalkoztak; nokitseb mootori kallal a motort bütyköli; tööl ei käi, nokitseb niisama kodus nem dolgozik, otthon barkácsol; majas on ikka üht-teist nokitseda egy háznál mindig van mit bütykölni