[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

abinõu <+n'õu n'õu n'õu -, n'õu[de n'õu[sid 17 s> (meede) eszköz, rendszabály, intézkedés ♦ ettevaatusabinõud óvintézkedés, elővigyázatossági rendszabályok; kaitseabinõu védőintézkedés; abinõusid tarvitusele võtma intézkedik; otstarve/eesmärk pühendab/pühitseb abinõu a cél szentesíti az eszközt

aeg <'aeg aja 'aega 'aega, 'aega[de 'aega[sid_&_'aeg/u 22 s>
1. (ajaarvestuses) idő, kor, időszámítás ♦ kohalik aeg helyi idő, helyi időszámítás
2. (piiratud kestus, vältus, ajalõik, -vahemik, -järk) időszak, korszak ♦ nõukogude aeg a szovjet időszak; jääaeg geol jégkorszak; keskaeg középkor; kiviaeg kőkorszak; kõrgaeg fénykor; leinaaeg gyász(időszak); okupatsiooniaeg a megszállás ideje; pronksiaeg arheol bronzkor(szak); rauaaeg arheol vaskor(szak); talveaeg, talvine aeg téli időszámítás; uusaeg újkor; valgustusaeg felvilágosodás, a felvilágosodás kora; vanaaeg ókor; ürgaeg őskor; kogu aeg állandóan, egész idő alatt; pikka aega hosszú ideig; igal ajal mindenkor; viimasel ajal újabban, az utóbbi időben, egy idő óta; pühade ajal ünnep idején; ükskõik mis ajal, mis tahes ajal bármikor; samal ajal egyben, ugyanakkor, közben, eközben; lühikese aja jooksul rövid időn belül, rövid idő alatt; iidsetest aegadest peale időtlen idők óta; ajaga kaasas käima piltl halad a korral; head aega! viszontlátásra!; aeg kõik haavad parandab az idő minden sebet begyógyít; aega surnuks lööma agyonüti az időt; aeg on raha az idő pénz; paremad ajad on veel ees lesz még szőlő, lesz még lágy kenyér
3. (millekski ettenähtud, kuluv, sobiv, määratud aeg) idő ♦ garantiiaeg garancia; ilmumisaeg megjelenés ideje; jõudeaeg ráérő idő; katseaeg próbaidő; lennuaeg repülési idő; lõunaaeg ebéd; ooteaeg várakozási idő; poolaeg sport félidő; saabumisaeg érkezési idő; sünniaeg születési idő; väljumisaeg az indulás ideje, indulási idő; tööaeg munkaidő; rongi saabumisaeg a vonat érkezési ideje; {kelle} saabumisaeg érkezési idő; vabal ajal szabad idejében; ülikooli ajal az egyetem alatt; kokkulepitud ajal a megbeszélt időben; sobival ajal jókor, kellő időben, alkalmas időben; mul pole aega nincs időm; aega võitma időt nyer; aega raiskama (el)vesztegeti az időt; aega säästma v kokku hoidma időt nyer, időt takarít meg; aeg lendab elszáll az idő, repül az idő; aega võtma sport stoppol; aeg surub peale/takka szorít az idő
4. keel idő ♦ liitaeg összetett idő
■LS: aja+ ♦ ajajoon info idővonal; ajakava menetrend; ajatöö maj időbér; ajaühik időegység

ajama <aja[ma aja[da aja[b 'ae[tud 27 v>
1. (mingis suunas liikuma panema, midagi tegema sundima) hajt, űz ♦ taga ajama üldöz; välja ajama kihajt, kikerget; laiali ajama szétkerget; segi ajama összezavar; niiti nõela taha ajama befűzi a cérnát a tűbe
2. (riietuseset selga panema v seljast võtma) felvesz, levesz
3. (end v oma kehaosa mingisse asendisse viima) ♦ end istuli v istukile ajama felül; püsti ajama felállít; end püsti ajama feláll; selga sirgu ajama kiegyenesíti a derekát
4. (füsioloogilist protsessi, psüühilist seisundit, tundmust esile kutsuma) ♦ vihale ajama dühít, mérgesít, haragít, felhergel, feldühít, dühösít; nina püsti ajama fenn/magasan hordja az orrát; kellelegi puru silma ajama port hint vkinek a szemébe
5. (mingisse seisundisse viima, mingisuguseks tegema) ♦ rauda tuliseks ajama izzítja a vasat; plaane nurja v segi ajama elrontja a terveket
6. (kätte saada püüdes järgnema) űz
7. (rääkima, kõnelema) ♦ juttu ajama beszélget, elbeszélget, dumál
8. (kiiresti sõitma v minema) hajt
9. (korraldama, õiendama) intéz ♦ asju ajama ügyet intéz
10. (mingit käitumisliini järgima, midagi taotlema) ♦ midagi kellegi teise kraesse ajama más nyakába varr/sóz vmit
11. (sihti v käiku rajama) ♦ vagusid ajama barázdát húz
12. (destilleerima, utma) főz ♦ puskarit ajama pálinkát főz
13. (habeme v juuste kohta) ♦ habet ajama borotvál, borotválkozik

aktsepteerima <aktsept'eeri[ma aktsept'eeri[da aktsepteeri[b aktsepteeri[tud 28 v>, ka aktseptima (vastuvõetavaks tunnistama, heaks kiitma); jur, maj (vekslit v arvet maksmiseks vastu võtma) elfogad

alasti <alasti adj, adv>
1. adj meztelen, mezítelen, pucér, csupasz ♦ alasti laps pucér gyerek; alasti tõde a meztelen igazság
2. adv meztelenül, mezítelenül ♦ end alasti võtma meztelenre vetkőzik

alla võtma fogy

altkäemaks <+m'aks maksu m'aksu m'aksu, m'aksu[de m'aksu[sid_&_m'aks/e 22 s> megvesztegetés, vesztegetési pénz, kenőpénz, dugsegély, dugpénz, csúszópénz, baksis ♦ altkäemaksu andma lefizet, (meg)veszteget, megken, lekenyerez; altkäemaksu võtma panamázik; altkäemaksu saama dugpénzt kap

annetus <annetus annetuse annetus[t annetus[se, annetus[te annetus/i 11 s> adomány, adakozás ♦ annetusi koguma adományokat gyűjt; annetusi vastu võtma adományokat fogad

armulaud <+l'aud laua l'auda l'auda, l'auda[de l'auda[sid_&_l'aud/u 22 s> relig áldozás, úrvacsora, eucharisztia ♦ armulauda andma, armulauale võtma áldoztat; armulaual käima áldozik, úrvacsorát vesz, az Úr asztalához járul

arvesse võtma figyelembe vesz

asuma <asu[ma asu[da asu[b asu[tud 27 v>
1. (olema, asetsema) fekszik, elterül, elhelyezkedik ♦ linn asub jõekaldal a város a folyó partján fekszik; kus sellel joonisel asub Ungari? hol helyezkedik el ezen az ábrán Magyarország?; maja asub ühes väikses orus a ház egy apró völgyben terül el
2. (aset võtma, end sisse seadma) berendezkedik; (kuhu elama minema) letelepedik ♦ positsioonile asuma felfejlődik; ta asus kaitsele védelemre rendezkedett be; asusime järjekorda sorba álltunk; elama asuma letelepedik
3. (tegema hakkama, tegevust alustama) nekifog, lát ♦ tööle asuma elszerződik, leszerződik; asugem asja juurde! lássuk a medvét!; nad asusid teele útra indultak; minekule asuma indul

avasüli <+süli adv> (lahkelt, südamlikult) kitart karokkal, tárt karokkal ♦ avasüli vastu võtma tárt karokkal fogad

eeskuju <+kuju kuju kuju -, kuju[de kuju[sid 17 s> példakép, példa, mintakép, minta ♦ eeskuju näitama példát ad/mutat; eeskuju võtma {kellest} példaképének tart vkit; {kelle} eeskujule järgnema, {kelle} eeskuju järgima példát követ; eeskujuks olema példaként szolgál

eine <eine 'eine eine[t -, eine[te 'eine[id 06 s> étkezés, tízórai, uzsonna ♦ soe eine meleg étel; kerge eine könnyű étkezés; pidulik eine ünnepi étkezés; hommikueine reggeli; õhtueine vacsora; einet võtma étkezik, falatozik

eksam <'eksam 'eksami 'eksami[t -, 'eksami[te 'eksame[id 02 s> vizsga ♦ kirjalik eksam írásbeli, írásbeli vizsga; suuline eksam szóbeli vizsga; küpsuseksam érettségi vizsga; sisseastumiseksam, vastuvõtueksam felvételi, felvételi vizsga; eksamit tegema v õiendama leteszi a vizsgát, (le)vizsgázik; eksamit vastu võtma vizsgáztat; ta kukkus eksamil läbi kõnek megbukott a vizsgán, megbukott; eksamil läbi saama átmegy a vizsgán
■LS: eksami+ ♦ eksamihinne vizsgajegy; eksamikomisjon vizsgabizottság; eksamiküsimus tétel, vizsgatétel; eksaminõuded vizsgakövetelmény; eksamipalavik kõnek vizsgaláz, vizsgadrukk; eksamisessioon vizsgaidőszak; eksamitöö vizsgadolgozat

elusalt <elusalt adv> élve ♦ elusalt kinni võtma élve elfog; elusalt või surnult élve vagy halva

ette võtma elővesz, vállalkozik, kezd

evitama <evita[ma evita[da evita[b evita[tud 27 v> (omaseks tegema, kasutusele võtma) bevezet ♦ uut tehnoloogiat evitama új technológiát bevezet

grimm <gr'imm grimmi gr'immi gr'immi, gr'immi[de gr'immi[sid_&_gr'imm/e 22 s> (jumestus, jumestusvahend) smink ♦ näolt grimmi maha võtma lemossa a sminket az arcáról
■LS: grimmi+ ♦ grimmiruum sminkszoba; grimmitarbed smink eszközök

haarama <h'aara[ma haara[ta h'aara[b haara[tud 29 v>
1. (kätte v kinni võtma) elkap, ragad, elkap, nyúlkál, nyúl, megszáll, megragad, megfog, leköt, lecsap, kiterjed, odakap, kaparint, kap, felölel, felkap, elönt, elővesz, előránt, elkap, elfog ♦ koer haaras kondi a kutya megragadta a csontot; ta haaras püssi puskát ragadott; haarasin käest kinni megfogtam/elkaptam a kezét; haige haaras käega rinnust kinni a beteg a mellkasához kapott; ta haaras käterätiku ja läks ujuma felkapott egy törölközőt, és elment úszni; haaras võimu enda kätte magához ragadta a hatalmat; haaras raamatu käest ära kikapta kezéből a könyvet; haarasin tal käe alt kinni megragadta a karját; lained haarasid paadi a hullámok elragadták a csónakot; härjal sarvist kinni haarama megfogja az eke szarvát; õlekõrrest (kinni) haarama szalmaszálba kapaszkodik; uppuja haarab kasvõi õlekõrrest a fuldokló a szalmaszálba is belekapaszkodik; millestki kahe käega kinni haarama két kézzel kap vmin / vmi után
2. (oma valdusse v võimusesse võtma) elfog, eluralkodik, elborít ♦ leegid haarasid kogu maja a lángok az egész házat elborították; teda haaras hirm elfogta a félelem / eluralkodott rajta a félelem / megszállta a félelem; mind haarasid kahtlused elfogott a gyanakvás; taati haaras viha az öreget elöntötte a harag; kirest haaratud elragadta a szenvedély; kaasa haarama magával ragad
3. (kütkestama, köitma) elragadó, magával ragadó ♦ töö haaras mind magával ragadott a munka; olime haaratud sügismetsa ilust magával ragadott minket az őszi táj szépsége; haarav muusika magával ragadó zene; haarav vaatepilt magával ragadó látvány / elragadó látvány

hakkama <h'akka[ma haka[ta h'akka[b haka[tud 29 v>
1. (ka impersonaalselt) (alustama) belekezd, szegődik, megy, lesz, lát, kezd, kel, felcsapható, felcsap, eredendő, ered, elmegy ♦ hakkas laulma énekelni kezdett; hakkab kahutama fagyni kezd; hakkab valgeks minema virrad, világosodik; on aeg tööle hakata ideje munkához látni; ma hakkan nüüd minema indulok; hakkas vihma sadama esni kezdett; kõik hakkab sellest, et ... minden ott kezdődik, hogy...; koosolek hakkab kell kolm az értekezlet háromkor kezdődik; tal hakkas halb rosszul lett; pea hakkas valutama elkezdett fájni a feje; meil hakkas häbi szégyelltük magunkat; mul hakkas hirm félni kezdtem; haigel hakkab parem a beteg jobban lett; vend hakkab autojuhiks a bátyám / az öcsém gépkocsivezető lesz
2. (mõjuma) ♦ hea sõna tema peale ei hakka nem fog rajta a jó szó; hele valgus hakkab silmadele az erős fény bántja a szemem; külm hakkas sõrmedesse megcsípte a hideg az ujjaimat; suits hakkas ninna megcsapott a füst; vein hakkas pähe a bor a fejembe szállt
3. (teistele kanduma) átragad, megfertőz ♦ ema ärevus hakkas lastessegi az anya idegessége átragadt a gyerekekre is; tema elurõõm hakkas minussegi megfertőzött életörömével
4. (kinni võtma v haarama) belekap, odakap, bekap ♦ koer hakkas hammastega püksisäärde a kutya belekapott a nadrág szárába; leek hakkas kuiva puusse a láng belekapott a száraz fába; kala hakkas õnge a hal bekapta a csalit; puder on põhja hakanud odakapott a kása
5. kõnek (sobima) jól áll ♦ roosa värv hakkab sulle jól áll neked a rózsaszín; see soeng mulle ei hakka nem áll jól nekem ez a frizura

harjuma <h'arju[ma h'arju[da h'arju[b h'arju[tud 27 v> hozzászokik, szokik, megszokik; (halba kommet omandama) rászokik; (kodunema, kohanema, omaks võtma) megszokik; (ajapikku) hozzászokik ♦ harjusin vara tõusma megszoktam a korai felkelést; ta ei suutnud harjuda eluga suurlinnas nem tudta megszokni a nagyvárosi életet; poiss harjus pikapeale võõrasemaga a fiú lassan csak mostohájához szokott; üksindusega harjuma megszokja az egyedüllétet; harjunud kombe kohaselt szokásos módon; silmad harjuvad hämaraga megszokja a szeme a félhomályt; on harjutud tegema szoktak vmit tenni; kõigega harjub mindent meg lehet szokni

himu <himu himu himu -, himu[de himu[sid 17 s> (tahtmine) sóvárgás, vágyakozás; (kirglik soov) szenvedélyes vágy; (iha) érzéki vágy; (kiim) kéjvágy ♦ meeletu himu csillapíthatatlan vágy; maised himud földi vágyak; naisevõtmise himu nősülési vágy, házasodási vágy; eluhimu életvágy; karjäärihimu rangkórság; kättemaksuhimu bosszúvágy; lugemishimu olvasásvágy; rahahimu pénzvágy; saamahimu haszonvágy; seiklushimu kalandvágy; teadmishimu tudásvágy; viinahimu ivásvágy; õppimishimu tanulásvágy, tanulásszomj; võimuhimu hatalomvágy, uralomvágy; oma himusid rahuldama kielégíti vágyait; {kellelt} himu ära võtma elveszi a kedvét; oma himusid alla suruma elnyomja vágyait; oma himusid talitsema uralkodik a vágyain; himuga sööma étvággyal enni; himu on otsas, himu on täis betelt a kedve; lapsed jooksid oma himu täis a gyerekek kiszaladgálták magukat; ta jõi piima suure himuga nagy étvággyal itta a tejet; oma himude ori (saját) vágyai rabja

hing1 <h'ing hinge h'inge h'inge, h'inge[de h'inge[sid_&_h'ing/i 22 s>
1. (hingamine, hingetõmme) légzés, lélegzet, szufla ♦ tõmbasin kergendatult hinge megkönnyebbülten fellélegeztem; pidasin vee all hinge kinni visszatartottam a lélegzetem a víz alatt; peatusin, et hinge tagasi tõmmata megálltam, hogy kifújjam magam; tal on hing vaevalt sees már csak hálni jár belé a lélek
2. (sisemaailm, elu, eluvõime, õhin, innustaja, põhiolemus) lélek, lelkesedés ♦ õilsa hingega inimene jólelkű ember; seltskonna hing a társaság lelke; hing sai rahu megnyugodott a lelkem; hing on ärevil izgatott; hirm poeb hinge a félelem befészkeli magát a lelkembe; kadedus närib hinge eszi az irigység; hinges keeb viha lelkében a harag dúl; hinge jälge jätma nyomot hagyott a lelkén; {kelle} hinge kallale kippuma lelkére tör; tal on vaevalt hing sees alig él; jookse, kui sul hing armas fuss, ha kedves az életed; kedagi ei jäetud hinge senkit sem hagytak életben; olen hinges teiega lélekben veletek vagyok; hinge heitma kiadja a lelkét/páráját; kileheli a lelkét; see on tema hingel lelke rajta; tal on palju hingel/arvel sok van a rovásán; miski on kellegi süü/hingel vmi a lelkén szárad vkinek; see on tema hinge peal az ő lelkén szárad; midagi oma hingele võtma lelkére vesz vmit; kogu hingest/südamest teljes lélekkel; (kellelgi) saab hing täis méregbe gurul/jön / elfutja a méreg; ihust ja hingest testestül-lelkestül; silmad on hinge peegel a szem a lélek tükre; (kedagi) hingepõhjani solvama vérig sért vkit
3. (mittemateriaalne alge, elusolend) lélek ♦ hing ja keha lélek és test; hinge surematus a lélek halhatatlansága; hingede rändamine lélekvándorlás; ära räägi sellest ühelegi hingele ne beszélj róla egy léleknek sem; (keegi) heidab hinge, (keegi) on hinge heitmas az utolsókat rúgja
■LS: hinge+ ♦ hingeelu lelki élet; hingehaav lelki seb; hingejõud lelkierő; hingelaad habitus, lelkialkat; hingesugulus lelki rokonság; hingesuurus lelki nagyság; hingevalu fájdalom, lelki gyötrelem

hommikueine <+eine 'eine eine[t -, eine[te 'eine[id 06 s> reggeli ♦ hommikueinet võtma reggelizik; pere istus hommikueinele a család leült reggelizni; hommikueineks oli munaroog reggelire tojás volt

hommikune <hommikune hommikuse hommikus[t hommikus[se, hommikus[te hommikus/i 12 adj> reggeli ♦ hommikune post reggeli posta; hommikune rong reggeli vonat; hommikused uudised reggeli hírek; tere hommikust jó reggelt; hommikust sööma, hommikust võtma megreggelizik, reggelizik

hoog <h'oog h'oo h'oogu h'oogu, h'oogu[de h'oogu[sid_&_h'oog/e 22 s>
1. (liikumise kiirus, kiirendus) lendület, ütem, iram, roham, nekifutás, svung ♦ metsik hoog vad iram; suure hooga nagy lendülettel; hoogu maha võtma lassítani; jalgrattale hoogu sisse lükkama meglökte a biciklit; tormasin tulise hooga trepist alla villámgyorsan lerohantam a lépcsőn; kelk põrkas täie hooga vastu puud a szánkó teljes sebességel a fának csapódott; lõi hooga ukse kinni nagy lendülettel becsapta az ajtót
2. sport (hoovõtt) lendület; (võimlemisõõtse) lendít ♦ ettehoog előrelendül; jalahoog láblendület; kätehoog karlendítés; tahahoog hátralendül; ülehoog átlendül
3. (intensiivsus, tempo) intenzitás, tempó ♦ vihmasadu võtab hoogu erősödik az eső; tuli läks hooga põlema lángra lobbant a tűz; ehitamine käib täie hooga javában folyik az építkezés; asusime täie hooga asja kallale nagy lendülettel láttunk hozzá; jutt ei saanud õiget hoogu sisse nem indult be a beszélgetés
4. (puhang, sööst) roham, kitörés ♦ haigushoog roham; hüsteeriahoog idegroham; naeruhoog nevetőgörcs; tuulehoog szélroham, széllökés; valuhoog fájdalom-roham; vihahoog dühroham, dühkitörés; vihmahoog zápor, zuhé

hoolima <h'ooli[ma h'ooli[da hooli[b hooli[tud 28 v>
1. (meeldimust tundma) gondoskodik, törődik; (hoolt kandma) gondoskodik; (kahju olema) sajnál, szán ♦ sa peaksid oma lastest rohkem hoolima többet kellene törődnöd a gyerekeiddel; hea peremees hoolib oma hobusest a jó gazda gondoskodik a lovairól; ta ei hoolinud suurt teiste seltsist nem érdekelte mások társasága; reisimisest hoolin vähe nem érdekel az utazás; ta ei hooli oma tervisest nem törődik az egészségével; ta ei hooli temast karvavõrdki egy szikrát sem törődik vele; teiste heaks ei hoolinud ta ajast ja rahast ha másokról volt szó, sem időt, sem pénzt nem sajnált
2. (tähelepanu pöörama) figyelmet fordít; (arvesse võtma) figyelembe vesz ♦ ma ei hooli sellest mitte põrmugi egyáltalán nem érdekel; poiss hoolis vähe ema nõuannetest a fiút nem érdekelték anyja tanácsai, a fiú nem fordított figyelmet anyja tanácsaira; peremees ei hoolinud sugugi kulutustest a gazdát egyáltalán nem érdekelték a költségek; teiste arvamustest ei tee ta hoolimagi nem érdekli mások véleménye; ta ei hooli eeskirjadest nem tartja be az előírásokat

hõivama <h'õiva[ma hõiva[ta h'õiva[b hõiva[tud 29 v> (oma käsutusse, võimusesse võtma) bevesz, megszáll, lefoglal, elfoglal, foglal; (väevõimuga) megszáll; (vallutama) bevesz ♦ kõik kohad olid hõivatud minden hely foglalt volt; oleme tööga väga hõivatud nagyon elfoglaltak vagyunk, nagyon lefoglal minket a munka; maalimine hõivas ta täielikult teljesen lefoglalta a festés; oli oma mõtetest hõivatud lefoglalták a gondolatai, elmerült a gondolataiban; vaenlase poolt hõivatud alad az ellenség által elfoglalt területek

immatrikuleerima <immatrikul'eeri[ma immatrikul'eeri[da immatrikuleeri[b immatrikuleeri[tud 28 v> (nimistusse kandma, üliõpilaseks vastu võtma) immatrikulál, anyakönyvez

initsiatiiv <initsiat'iiv initsiatiivi initsiat'iivi initsiat'iivi, initsiat'iivi[de initsiat'iivi[sid_&_initsiat'iiv/e 22 s>
1. (algatus) kezdeményezés ♦ arukas initsiatiiv értelmes kezdeményezés; initsiatiivi haaramine kezdeményezést megragad; initsiatiivi enda kätte võtma magához ragadja a kezdeményezést; malepartiis kaldus initsiatiiv valgetele a sakkjátszmában a fehérek voltak a kezdeményezőbbek
2. (algatusvõime) kezdeményezőkészség ♦ initsiatiivi näitama kezdeményezőkészséget mutat; initsiatiivi maha suruma elnyomja a kezdeményezőkészséget; initsiatiivi piirama korlátozza a kezdeményezőkészséget; tal puudub initsiatiiv nincs kezdeményezőkészsége
■LS: initsiatiiv+ ♦ initsiatiivgrupp, initsiatiivrühm kezdeményező csoport

intervjuu <intervj'uu intervj'uu intervj'uu[d -, intervj'uu[de intervj'uu[sid 26 s> interjú ♦ intervjuud andma interjút ad; {kellelt} intervjuud võtma interjút folytat vkivel; intervjuu linna peaarhitektiga interjú a város főépítészével

inventeerima <invent'eeri[ma invent'eeri[da inventeeri[b inventeeri[tud 28 v> maj (vara loendama ja arvele võtma) leltároz, rovancsol
■LS: inventeerimis+ ♦ inventeerimisakt maj leltározási jegyzőkönyv; inventeerimisbüroo leltározási iroda; inventeerimiskomisjon maj leltározási bizottság

iste2 <iste 'istme iste[t -, 'istme[te 'istme[id 05 s>
1. ülés ♦ istme seljatugi háttámla; lapseiste gyerekülés; külalisele istet pakkuma hellyel kínálja a vendégeket; istet võtma helyet foglal, leül; poiss niheles istmel a fiú fészkelődött a helyén; anna onule istet! adj helyet a bácsinak; võtke istet! foglalj helyet, ülj le
2. (istmik) ülőgumó, ülep, far
■LS: istme+ ♦ istmeleen háttámla; istmerida üléssor

istuma <'istu[ma 'istu[da istu[b istu[tud 28 v>
1. ül, odaül, leül, beül, leteszi magát; (mõnda aega) üldögél, ücsörög; (teatud aeg v ajani) leül; (lõpuni, teatud ajani) leül; (pikemat aega) ücsörög; (samas kohas, pikemat aega) elüldögél; (istet võtma) helyet foglal; (korraks, veidikeseks) leül egy pillanatra; (kõrvale, juurde) odaül; (mille kallale v taha) nekiül, odaül; (ringina ümber) körülül; (istuma panema) leültet; (lahku, oma kohale istuma panema) átültet, szétültet; (mujale, teisale istuma panema) átül; (juurde, kõrvale istuma panema) mellé ül ♦ tugitoolis istuma a fotelben ül; sadulas istuma nyeregben ül; toolil istuma széken ül; vagunis istuma vasúti kocsiban ül; rõdul istuma az erkélyen ül; laua ääres istuma az asztalnál ül; laua taga istuma asztal mellett ül, az asztalnál ül; ahju juures istuma a kályhánál ül; lõkke ääres istuma a tábortűznél ül; nurgas istuma a sarokban ül; perenaise kõrval istuma a háziasszony mellett ül; süles istuma ölben ül; ülesande kallal istuma ül a feladaton; raamatute taga istuma könyvek mögött ül; istun esimeses pingis az első padban ülök; tugitooli istuma beül a fotelbe; toolile istuma leül a székre; istus rooli taha a volán mögé ült; istusime lõkke äärde a tábortűz mellé ültünk; nad istusid rõdule kiültek az erkélyre; istu minu kõrvale ülj mellém; istuge akna juurde üljön/üljetek az ablak mellé; istusime lõunalauda asztalhoz ültünk; istusin kaks tundi koosolekul két órát ültem az ülésen; istuge koomale üljön/üljenek közelebb, húzódjatok/húzódjanak összébb; istusime seal terve tunni egy óra hosszat ültünk ott; istume veel üljünk még; istuge meie juurde üljenek/üljetek ide hozzánk; lapsed istusid oma kohtadele a gyerekek a helyükre ültek; nad istusid tulele lähemale küzelebb ültek a tűzhöz; palun istuge! foglaljon helyet!, üljön le!; koosoleku lõpuni kohal istuma végigülni az ülést; meid pandi esiritta istuma az első sorba ültettek minket; lauda istuma panema asztalhoz ültet; poiss pandi eraldi pinki istuma külön padba ültették a fiút; istusime õpetaja ümber a tanár körül ülünk; istub tähtsal ametikohal fontos poszton ül; muudkui istu ja oota csak ülj és várj; tüdruk jäeti istuma osztályt ismétel a lány; vangis istuma börtönben ül, rács mögött van, dutyiban ül, lakat alatt van, zacskót ragaszt; mees istus neli aastat vangis a férfi négy évig ült börtönben; selle teo eest võidakse ta mitmeks aastaks istuma panna ezért a tettéért több évre leültethetik; laev istus madalikul megült a zátonyon a hajó; jaht istus sügaval vees a jacht mélyen ült a vízben; kaabu istus viltu peas félre volt csapva a kalap a fején; südamesopis istub hirm piltl félelem ül a szívem csücskében; kaotusvalu istus hinges piltl a veszteség fájdalma ült a lelkemben; kahe tooli vahele istuma két szék között a pad alá esik; nagu nõeltel istuma, nagu tulistel sütel istuma tűkön ül; saeb oksa, millel istub maga alatt vágja a fát
2. (sobiv v meeldiv olema) jól áll, illik, neki való, megy, tetszik ♦ see amet ei istu talle nem neki való ez a munka; mossitamine sulle ei istu nem áll jól neked a duzzogás; mantel istus laitmatult tökéletesen állt a kabát; istub sulle nagu valatult mintha rád öntötték volna; mantel istub talle nagu valatud úgy áll rajta a kabát, mintha ráöntötték volna; kitsad vuntsid talle ei istunud nem illet neki a vékony bajusz; töö ei istu täna nem megy ma a munka; mõne inimesega ei taha jutt kuidagi istuda néhány emberrel sehogysem megy a beszélgetés; mulle see jook ei istu nekem nem tetszik/ízlik ez az ital; see mulle ei istu az nem az én zsánerem

istung <istung istungi istungi[t -, istungi[te istunge[id 02 s> értekezlet, ülés, tárgyalás ♦ erakorraline istung rendkívüli ülés; korraline istung soros ülés; päevane istung napi értekezlet; ühine istung közös ülés; avalik kohtuistung nyílt bírósági tárgyalás; lõppistung záró ülés; plenaaristung plenáris ülés; väljasõiduistung vándorgyűlés; parlamendi istung parlamenti ülés; komisjoni istung bizottsági ülés; istungi protokoll az ülés jegyzőkönyve; istungi avamine az ülés megnyitása; istungist osa võtma részt vesz az ülésen; istungit juhatama vezeti az ülést; istungeid peeti teatrisaalis a színházteremen tartották az üléseket; esinesin istungil sõnavõtuga felszólaltam az ülésen; valitsus kogunes korralisele istungile a kormány soros ülésre gyűlt össze
■LS: istungi+ ♦ istungisaal ülésterem

isu <isu isu isu -, isu[de isu[sid 17 s>
1. (tahtmine süüa) étvágy ♦ hundiisu piltl farkasétvágy; söögiisu étvágy; isu äratama étvágykeltő; isu ära ajama elveszi az étvágyát; isu täis sööma tele van, betelt; mul on hea isu jó étvágyam van; suure isuga sööma jó étvággyal eszik; isu heeringa järele heringet ennék; süües kasvab isu evés közben jön meg az étvágy; head isu! jó étvágyat!; tal tuli koogi isu gusztust kapott a süteményre
2. (himu, soov, lust) vágy, kedv ♦ tööisu munkakedv; isu ära võtma elveszi a kedvét; pole isu õppida nincs kedve tanulni; mul pole isu seda teha nincs kedvem ezt csinálni; mul pole vähimatki isu külla minna semmi kedvem sincs vendégségbe menni; niiviisi kaob igasugune isu midagi teha így elmegy minden tettvágyam; tegi tööd isuga kedvvel dolgozott; rääkis isu täis kibeszélte magát; magasin oma isu täis kialudtam magam; poisil kadus isu pingutada a fiúnak elment a kedve a próbálkozástól
■LS: isu+ ♦ isukaotus étvágyvesztés; isupuudus étvágyhiány

jalg <j'alg jala j'alga j'alga, j'alga[de_&_j'alg/e j'alga[sid_&_j'alg/u 22 s>
1. (inimesel, loomal) láb ♦ parem jalg jobb láb; vasak jalg bal láb; saledad jalad karcsú lábak; peenikesed jalad vékony lábak; pikad jalad hosszú lábak; jämedad jalad tömzsi/vastag lábak; kõverad jalad görbe lábak; väledad jalad gyors lábak; kitsas jalg keskeny láb; lai jalg széles láb; eesjalg, esijalg, esimene jalg mellső láb; labajalg lábfej; lampjalg med lúdtalp; puujalg faláb; tagajalg, tagujalg, tagumine jalg hátsó/hátulsó láb; tugijalg sport támasztó láb; jalad on väsinud fáradtak a lábai; jalad on rangis ó-láb; jalg vääratas {kellel} vki megbotlott; sul on nooremad jalad a te lábad fiatalabb; istub jalg üle põlve keresztbe tett lábbal ül; seisab jalad harkis terpeszállásban áll; matkajad istusid jalgu puhkama a túrázók leültek, hogy pihentessék lábaikat; tulime bussist välja jalgu sirutama leszálltunk a buszról, hogy kinyújtsuk a lábunkat; jalgu pühkima megtörli a lábát; hirm võttis jalad nõrgaks remeg a lábam a félelemtől; nikastas jala megbicsaklott a lábát; väänas jala välja kificamította a lábát; murdis jala eltörte a lábát; jalg pandi lahasse sínba tették a lábát; lonkab ühte jalga egyik lábára sántít; kõlgutab jalgu lóbálja a lábát; trambib jalgu toporzékol; laps siputab jalgu rugdalódzik a gyerek; jalad on pikast istumisest surnud a hosszú üléstől elzsibbadt a lába; poiss astus naela jalga a fiú szögbe lépett; king hõõrub jalga a cipő töri a lábát, töri a cipő a lábát, a cipő dörzsöli a lábát; jalgu kinni panema felveszi a cipőt; jalgu lahti võtma leveszi a cipőt; palja jala otsa panema v torkama felvesz valamit a pucér lábára; saapaid jalga panema [endale] felveszi a csizmát; kingi jalga proovima felpróbálja a cipőt; panin püksid jalga felvettem a nadrágot; tal on kingad jalas cipő van a lábán; ta võttis püksid ja sokid jalast levette a nadrágját és a zokniját; võta saapad jalast vedd le a cizmád; koer hammustas poissi jalast a kutya megharapta fiú lábát; sai jalast haavata megsérült a lába, sebet kapott a lábán; jalale võtt! sõj fegyvert lábhoz!; ta upitas end jalule lábra állt; jalule tõusma talpra áll; aitasin kukkunu jalgadele felsegítettem az elesettet; kedagi jalule/püsti tõstma/aitama talpra állít vkit; haige läks omal jalal autosse a beteg a saját lábán ment az autóhoz; joobnu taarus jalgadel a részeg támolygott; püsisime vaevu jalul alig bírtunk állni a lábunkon; jalalt jalale tammuma egyik lábáról a másikra áll; vale jalga astuma rossz lábbal lép; kuiva jalaga siit läbi ei pääse itt nem jutunk át száraz lábbal; jala peale astuma lábára lép; koer tõmbas saba jalgade vahele a kutya alába közé húzta a farkát, a kutya a behúzta a farkát; tõusis voodist vasaku jalaga bal lábbal kelt fel; valel on lühikesed jalad hamarabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát; kellelegi jalga taha panema gáncsot vet vkinek, keresztbebe tesz vkinek; kedagi käsist-jalust siduma gúzsba köt vkit; lase jalga! hordd el az irhádat!; oldj kereket!; jalga laskma felhúzza/felveszi a nyúlcipőt; keegi on (juba) ühe jalaga hauas fél lábbal (már) a sírban van; (keegi) on poole/ühe jalaga hauas az utolsókat rúgja; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért); jalgadele valu andma szedi a lábát; kahe jalaga maa peal seisma két lábbal áll a földön; jalgu alla võtma lába kel/kél; võtab jalad selga a nyaka közé szedi a lábát; kellegi jalge ees roomama, kellegi ees lömitama porban csúszik vki előtt; pinda jalge alt kaotama elveszti a talajt a lába alól; kukub alati jalgadele mindig talpra esik
2. (kandev osa, alus) láb; (elektronlambil) láb ♦ lambijalg, lambi jalg lámpaláb; liigendjalg tehn csuklós láb; seenejalg, seene jalg tönk, a gomba szára; kõverad tooli jalad görbe széklábak; kolme jalaga laud háromlábú asztal; tšello jalg cselló láb; puurtorni jalg mäend a fúrótorony lába; jõulukuuse jalg karácsonyfa láb; jalaga õmblusmasin lábon álló varrógép
3. (alaosa, jalam) láb ♦ obeliski jalg az obeliszk lába; peatusime Karpaatide jalal megálltunk a Kárpátok lábánál; vili pudeneb jalal kipereg a gabona a lábán
4. (pikkusmõõt) láb ♦ kuus jalga pikk hat láb hosszú
■LS: jala+ ♦ jalahoog sport láblendítés; jalajälg lábnyom, nyomdok, nyom; jalajäri lábzsámoly; jalakönt lábcsonk; jalakümblus med lábfürdő; jalalihased lábizmok; jalalöök rúgás; jalamatt lábtörlő; jalamüdin lábdübörgés; jalanina előláb; jalapaar lábpár; jalapink sámli, zsámoly; jalapäkk ujjpárna; jalatekk lábpokróc; jalatugi lábtámasz, lábtartó; jalavalu lábbántalom; jalavann (1) med lábfürdő; (2) lábfürdő; jalavigastus lábsérülés; jalavõru lábperec
jalg+ ♦ jalgpidur tehn lábfék; jalgõmblusmasin lábbal hajtós varrógép

jommi <j'ommi adv> vt ka jommis kõnek (purju, vinti, jokki) berúg, beszeszel, elázik ♦ end jommi võtma leissza magát; jommi jääma berúg, elázik

juhtnöör <+n'öör nööri n'ööri n'ööri, n'ööri[de n'ööri[sid_&_n'öör/e 22 s (hrl pl)> zsinórmérték, utasítás, útmutatás, vezérfonal ♦ täpsed juhtnöörid pontos utasítások; juhtnööre saama útmutatást kap; juhtnööre andma {kellele} utasítást/útmutatást ad; juhtnööre järgima követi az utasításokat/útmutatásokat; juhtnööriks võtma zsinórmértékül vesz; juhtnöörid tööks útmutatás a munkához; juhtnööre pole kelleltki oodata útmutatás senkitől sem várható

jume <jume jume jume[t -, jume[de jume[sid 16 s>
1. (näovärv) arcszín, szín; (puna) pír; (värving) színárnyalat; (helk) ragyogás ♦ terve jume egészséges arcszín; haiglane jume beteges arcszín; näo kollane jume sárgás arcszín, az arc sárgás színe; ta on tõmmu jumega kreol bőre van; jume tõusis palgesse elpirult, arcába futott a vér; ta palgeilt kadus jume elsápadt, megfehéredett, arcából kifutott a vér; rõõm tõi jume palgesse kipirult az örömtől; tal on õitsev jume rózsás arcszíne van; kunsti rahvuslik jume piltl a művészet nemzeti színe; sel jutul on jumet van abban valami, amit mondtál; eha roosakas jume taevaserval a naplemente rózsaszín árnyalata az ég alján
2. (näoilme) arckifejezés ♦ häbelik jume félénk arckifejezés; heasüdamlik jume jóindulatú arckifejezés; piinlik jume kínos arckifejezés; romaan hakkab jumet võtma piltl alakul a regény

jutt3 <j'utt jutu j'uttu j'uttu, j'uttu[de j'uttu[sid_&_j'utt/e 22 s>
1. (jutuajamine, kõnelus) beszéd, történet, elbeszélés, beszélgetés; (vestlus) beszélgetés; (jutustus) elbeszélés; (kõneaine) beszédtéma; (lausutu) mondott; (kuuldus) szóbeszéd ♦ tõsine jutt komoly beszéd; vali jutt hangos beszéd; jahimehejutt vadásztörténet; jonnijutt nyafogás; kalamehejutt horgásztörténet; klatšijutt pletyka; kuulujutt szóbeszéd; laimujutt rágalom; lapsejutt gyerekbeszéd; mehejutt férfibeszéd; patujutt bűnös beszéd; piibujutt társalgás, csevegés; tõsijutt való igaz; vigurijutt vicc, tréfa, móka; ümbernurgajutt kertelés; kellest on jutt? kiről van szó?; aeglase jutuga lassú beszédű; vähese jutuga szűkszavú, szófukar; suure jutuga bőbeszédű; {kes} on ladusa v mõnusa jutuga jóbeszédű; räägib mõistlikku juttu értelmes dolgot mond; räägib segast juttu össze-vissza beszél; mul on sulle üks jutt beszélni akarok veled, mondok neked valamit; ära aja hullu juttu ne beszélj badarságokat; heietab ikka oma juttu hajtogatja a magáét; ta jutt läks mul kõrvust mööda elengedtem a fülem mellett, amit mondott, szavait elengedtem a fülem mellett; juttudest tegudeni jõudma a szavaktól a tettekig jut; tal jutt jookseb kõnek jól forog a nyelve; juttu tal jätkub nem fogy ki a szóból; mis jutt see olgu! micsoda beszéd ez!; tühi jutt! üres beszéd!; juttu üles võtma beszélgetni kezd; juttu keerama {millele} ráfordítja vmire a szót/beszédet; jutusse sekkuma beleszól /beavatkozik a beszélgetésbe; meie jutt hakkas sobima megtaláltuk a közös nyelvet; tuli juttu {millest} szóba került; jutt ei laabu nem találtuk meg a közös nyelvet; jääb nii, nagu jutt oli marad, ahogy megbeszéltük; käisime direktori jutul az igazgatónál voltunk beszélgetésen; jutt läks lahti megindult a szóbeszéd; käivad kõvad jutud azt beszélik, olyan szóbeszéd járja; ta levitab tühje jutte alaptalan pletykákat terjesz; tema kohta käivad igasugused jutud mindenfélét beszélnek róla; sel jutul on põhi all ennek a történetnek van alapja; ta jutul pole saba ega sarvi annak, amit mond, nincs se sava se borsa / beszédének nincs se sava se borsa; juttu heietama hosszú/bő lére ereszt vmit; tühja juttu ajama levegőbe beszél; ilma pikema jututa minden teketória nélkül
2. kirj (lugu) történet; (pikem jutustus) történet; (suuline) történet ♦ põnev jutt izgalmas történet; joonealune jutt lábjegyzet; kriminaaljutt bűnügyi történet; loomajutt állatmese; lühijutt novella; naljajutt humoreszk; reisijutt útleírás; seiklusjutt kalandregény; ulmejutt fantasztikus regény; õudusjutt rémmese
■LS: jutu+ (kõnelusse puutuv) ♦ jutuaine beszédtéma; jutuajamine beszéd; jutuheie a beszélgetés fonala; jutuheietus hosszas beszéd / fecsegés; jutuhimuline beszédes; jutukaaslane beszélgetőtárs; jutukatked beszédfoszlány; jutukehv szófukar; jutukõmin pletyka; jutukära zsivaj; jutumaias beszédes; jutumoor kõnek pletykás; jutumulin kõnek motyogás; jutumõmin motyogás; jutuohjad piltl a beszélgetés vezetése; jutupobin, jutupomin pusmogás, suttogás; jutupuhuja mesélő; jutupuhumine beszélgetés, mesélés; jutusaade talk show; jututeema beszédtéma; jututuba chet; jututuju beszédkedv; jutuvada, jutuvadin terefere; jutuvool fecsegés
jutu+ kirj ♦ jutukangelane a történet/mese őse; jutukirjandus elbeszélés; jutukirjanik elbeszélő; jutukogu novellagyűjtemény; jutulisa függelék; jutulooming prózai művek; jutumeister az elbeszélés mestere, aranyszájú; jutunurk [ajalehes] irodalmi sarok (rovat); juturaamat novella; juturepertuaar folkl mese-repertoár; jututüüp folkl mesetípus; jutuvara történet gyűjtemény; jutuvestja mesemondó

jutujärg <+j'ärg järje j'ärge j'ärge, j'ärge[de j'ärge[sid_&_j'ärg/i 22 s> a beszélgetés fonala ♦ jutujärge kaotama elveszti a beszédfonalát; jutujärge üles võtma beszélgetni kezd vkivel, folytatja a beszélgetést vkivel, felveszi a beszélgetés fonalát; {kellega} jutujärjele saama szóba elegyedik; kuhu ma jutujärjega jäingi? hol is tartottam?

juur <j'uur juure j'uur[t j'uur[de, juur[te j'uur[i 13 s> gyök, tő, gyökér ♦ jäme juur vastag gyökér; peenike juur vékony gyökér; puitunud juur elfásult gyökér; söödav juur ehető gyökér; hambajuur anat foggyökér; idujuur bot csíragyökér; imijuur bot szívógyökér; juuksejuur anat hajgyökér; keelejuur anat nyelvgyökér; kuupjuur mat köbgyök; külgjuur bot oldalgyökér; küünejuur anat körömgyökér; lagritsajuur farm igazi édesgyökér; lisajuur bot járulékos gyökér; narmasjuur bot bojtos gyökér; oksejuur farm hánytató gyökér; palderjanijuur farm macskagyökér; peajuur bot főgyökér; ronijuur bot kapaszkodó gyökér; ruutjuur mat négyzetgyök; sammasjuur bot karógyökér; sõna juur keel szótő; nähtuse ajaloolised juured a jelenség történelmi gyökerei; kõige kurja juur piltl minden gonosz gyökere; umbrohtu koos juurtega välja kitkuma gyökerestől kigyomlálj a gyomot; juurt võtma mat gyököt von; oks ajas juured alla az ág gyökeret eresztett; puu võttis juured alla gyökeret vetett a fa; ta on uues kohas juured alla saanud gyökeret eresztett az új helyen; rahulolematus ajab ta hinges juuri gyökeret vet a lelkében az elégedetlenség; selle traditsiooni juured ulatuvad kaugele ajalukku ennek a hagyománynak a gyökerei a távoli múltba nyúlnak vissza; juurteta inimene gyökerek nélküli ember; juurtega/juurteni välja juurima tövestül kiirt
■LS: juur+ ♦ juurpetersell aiand gyökérpetrezselyem; juurpistik aiand gyökérdugvány; juurseller aiand zellergumó; juursigur aiand cikóriagyökér; juursõna keel tőszó, gyökérszó
juure+ ♦ juurealge bot gyökérkezdemény; juurekael bot tő, gyökérnyak; juurekarv bot gyökérszőr; juurekübar bot gyökérsüveg; juuremugul bot gyökérgumó; juuremärk mat gyökjel; juuremügar bot gyökérgümő; juurenarmas bot hajszálgyökér; juurepess bot, mets (seen Fomitopsis annosa) gyökérrontó tapló; juurerõhk bot gyökérnyomás, gyökérerő; juurevõsu bot gyökérsarj; juurevähk bot, aiand gyökér-daganat

juurde võtma felszed, hozzáad

juurima <j'uuri[ma j'uuri[da juuri[b juuri[tud 28 v>
1. (koos juurtega välja võtma) gyökerestől kihúz; (puid, kände) tuskókiszedés ♦ kände juurima kiássa a fatuskót; puid juurima gyökerestől kiszedi/kiszakítja a fát; juurisime raiestiku põllumaaks a gyökerektől megtisztított irtást szántófölddé tettük; juurtega/juurteni välja juurima tövestül kiirt
2. mat (juurt leidma) gyököt von

jõud <j'õud j'õu j'õudu j'õudu, j'õudu[de j'õudu[sid_&_j'õud/e 22 s>
1. (kehaline jaks, vaimne suutlikkus, mõju[võim], intensiivsus, maksvus, kehtivus) erély, hatalom, erő; (võimsus) teljesítőképesség; (jaks) erő ♦ hiiglaslik jõud hatalmas erő; kehaline v füüsiline jõud testi vagy fizikai erő; kohutav jõud rettenetes erő; loov v loominguline jõud kreatív erő; moraalne jõud erkölcsi erő; ebatavaline jõud szokatlan erő, különös erő; määratu jõud hatalmas erő; nõrk jõud gyenge erő; salapärane jõud titokzatos erő; toores jõud nyers erőszak; vaimne jõud szellemi erő; aurujõud tehn gőzerő; elastsusjõud füüs rugalmassági erő; elujõud életerő; hingejõud, hingeline jõud lelkierő; hobujõud füüs lóerő; horisontaaljõud füüs vízszintes irányú erő; hõõrdejõud füüs súrlódási erő; inimjõud emberanyag; kesktõmbejõud füüs centripetális erő; kesktõukejõud füüs centrifugális erő; kätejõud kézi erő; külgetõmbejõud füüs vonzóerő; lihasejõud izomerő; loodusjõud az elemek, természeti erő, a természet erői, elemi csapás; loomejõud teremtő erő, kreatív erő; lõhkejõud robbanóerő; mõjujõud hatóerő; [raha] ostujõud (a pénz) vsárlóereje; raskusjõud füüs nehézségi erő, nehézkedés; rõhtjõud füüs vízszintes erő; seadusjõud hatályos; tahtejõud akaraterő; veenmisjõud meggyőzőerő; veojõud vonóerő; võlujõud varázserő; tuule jõud szélerő; harjumuse jõud a szokás hatalma; täies jõus mees ereje teljében lévő férfi; ühisel jõul együttes erővel; jõudu mööda erejéhez mérten; üle jõu erején felül; jõudu säästmata fáradságot nem kímélve; üle jõu töötama erején felül dolgozik; oma jõudu proovile panema próbára teszi erejét; jõudu kasutama erőszakot alkalmaz; jõudu tarvitusele võtma erőt alkalmaz, erőszakot alkalmaz; kõigest jõust pingutama minden erejét megfeszítve; jõuga võtma erővel elvesz; mul ei jätku jõudu seda teha nincs hozzá erőm, hogy megtegyem; {kellel} on jõud otsas elfogyott az ereje; tuul võtab aina jõudu a szél egyre erősödik; seaduse tagasiulatuv jõud a törvény visszamenőleges hatálya; määrusel on seaduse jõud a rendelet törvényerejű; seadus on kaotanud oma jõu a törvény hatályát vesztette; jõudu katsuma összemérik a kardjukat; paneb kogu oma jõu mängu minden erejét latba veti; ühenduses peitub jõud sok lúd disznót győz; teadmistes peitub jõud a tudás hatalom
2. (rühmitis ühiskonnas, mingil alal töötaja v tegutseja, sõjavägi) erő ♦ ühiskonna edumeelsed jõud, progressijõud progresszív társadalmi erők; tagurlikud jõud reakciós erők; ühiskonna tootlikud jõud a társadalom termelői erői; teatri loomingulised jõud színházi erők; abijõud segédcsapat, segédlet, segéderő; kaitsejõud sõj védelmi erők; lavajõud színházi erők; löögijõud sõj fegyveres erők; merejõud sõj tengeri erők; rahujõud békeerők; relvajõud fegyveres erők; tuumajõud sõj nukleáris erők; õhujõud sõj légierők; ta on näiteringi kandev jõud ő a színjátszókör lelke; tehas vajab kvalifitseeritud jõude az üzemnek képzett személyzetre van szüksége; värsked jõud paisati lahingusse friss csapatokat küldtek a csatába
3. kõnek (majanduslik suutlikkus, varaline seis) lehetőség ♦ aineline jõud anyagi lehetőségek; rahaline jõud anyagi lehetőség; üle jõu käivad kulutused túlzott kölségek, lehetőségeket meghaladó kiadások; sellest summast käib mu jõud üle ezt az összeget megengedhetem magamnak; vanematel ei olnud jõudu laste koolitamiseks a szülőknek nem volt lehetősége a gyerekeket taníttatni
■LS: jõu+ ♦ jõuandur el erőmérő; jõugaas tehn hajtógáz; jõuharjutus sport erőgyakorlat; jõujaam erőmű; jõujoon füüs erővonal; jõukaabel el kábel; jõukaotus erővesztés; jõukulu energiafogyasztás; jõuküllus energiatúltengés; jõumajandus tehn, maj energiaágazat; jõumasin tehn erőgép; jõupoliitika hatalmi politika; jõuseade erőmű; jõuvaru erőtartalék; jõuväli füüs erőtér; jõuühik füüs az erő mértékegysége; jõuülekanne tehn erőátvitel, áttétel

järjekord <+k'ord korra k'orda k'orda, k'orda[de k'orda[sid_&_k'ord/i 22 s>
1. (järgnemise, reastumise kord) rend, sorrend, sor ♦ harjumuspärane järjekord a szokásos sorrend; kronoloogiline järjekord időrendi sorrend; tähestikuline järjekord ábécérend, betűrend; pöördjärjekord, vastupidine järjekord fordított sorrend; järjekorras sorjában; järjekorrast kinni pidama betartja a sorrendet
2. (kelle v mille koht mingis reastuses v järjestuses, inimeste rida, kes ootavad midagi) sor ♦ pikk järjekord hosszú sor; väljaspool järjekorda soron kívül; järjekorras sorban; järjekorda asuma v võtma beáll a sorba; järjekorras seisma sorban áll; varsti jõuab järjekord minuni hamarosan rám kerül a sor, hamarosan sorra kerülök

jääauk <+'auk augu 'auku 'auku, 'auku[de 'auku[sid_&_'auk/e 22 s> (raiutud) lék ♦ jääaugust vett võtma vizet merít a lékből; jääaugust vett tooma vizet hoz a lékből

kaabu <kaabu kaabu kaabu[t -, kaabu[de kaabu[sid 16 s> férfikalap ♦ must kaabu fekete kalap; silinderkaabu kürtőkalap, cilinder; viltkaabu nemezkalap; õlgkaabu zsirardi, szalmakalap; kaabuga mees kalapos férfi; kaabut kandma kalapot hord; kaabut pähe panema felteszi a kalapot (a fejére); kaabut peast võtma kalapot levesz; kaabu peas kalappal a fején; kaabut kergitama megemeli a kalapját

kaal3 <k'aal kaalu k'aalu k'aalu, k'aalu[de k'aalu[sid_&_k'aal/e 22 s>
1. (keha v aine mass, raskus); füüs (jõud); piltl (tähtsus, väärtus, mõju) súly ♦ täpne kaal pontos súly; brutokaal maj bruttó súly, elegysúly; eluskaal élősúly; erikaal füüs fajsúly; helveskaal sport (poksis) kislégsúly, papírsúly; kehakaal testsúly; kergekaal sport könnyűsúly; keskkaal sport (poksis) középsúly; kärbeskaal sport (poksis) légsúly; netokaal maj nettó súly; puhaskaal tiszta súly; tapakaal vágósúly; kaaluta olek füüs a súlytalanság állapota; kaalult raske nagy súlya van; kaaluga müüma kimér(ve árusít); kaalus juurde võtma elhízik, magára szed vmit, hízásnak indul, meghízik, hízik, felszed; kaalus maha v alla võtma veszít a súlyából; tema sõnal on kaalu szavának súlya van; kaalukaussi kellegi kasuks kallutama vki javára billenti a mérleget; miski on mängus/kaalul kockán forog vmi
2. (kaalumisseade) mérleg ♦ apteegikaal patikamérleg; autokaal kocsimérleg; detsimaalkaal tizedes mérleg; kangkaal karos mérleg; laokaal raktári mérleg; kümnendkaal tizedes mérleg; lauakaal asztali mérleg; platvormkaal raklapmérleg; vedrukaal rugós mérleg
■LS: kaalu+ (mass, raskus) ♦ kaaluiive súlygyarapodás; kaalukadu, kaalukaotus súlyveszteség; kaalukategooria sport súlycsoport; kaalukaup kimért árú; kaaluühik súlyegység, súlymérték
kaalu+ (kaalumisseade) ♦ kaalukang a mérleg karja; kaalukauss a mérleg tányéra, a mérleg serpenyője; kaalukeel mérlegnyelv

kaas1 <k'aas kaane k'aan[t k'aan[de, kaan[te k'aas[i 14 s>
1. (anuma kate) fedő, fedél ♦ kasti kaas a láda fedele; poti kaas a fazék fedője; ärakäiv v äravõetav v eemaldatav kaas leemelhető v. felnyitható fedő; klaverikaas a zongora fedele; plastmasskaas műanyag fedő; kaanega korv fedeles kosár; potile kaant peale panema fedőt tesz a fazékra; kaant ära võtma leemeli a fedőt; iga pott leiab oma kaane minden zsák megtalálja/megleli a (maga) foltját
2. (raamatul) borító ♦ hallide kaantega vihik szürke borítós füzet; esikaas előlap; nahkkaaned bőrtokok; tagakaas hátlap; luges raamatu kaanest kaaneni läbi elejétől a végéig elolvasta a könyvet
■LS: kaane+ ♦ kaanepaber trük borítópapír; kaanepilt címlapkép, borítókép; kaaneümbris borító

kaasa vedama (endaga kaasa võtma, viima, tõmbama) magával hurcol ♦ ära vea endaga minevikku kaasa ne hurcold magaddal múltbeli tapasztalataidat

kaasa võtma elvisz

kael <k'ael kaela k'aela k'aela, kael[te_&_k'aela[de k'aela[sid_&_k'ael/u 23_&_22? s>
1. (inimesel, loomal) nyak ♦ pikk kael hossú nyak; peenike kael vékony nyak; jäme kael vastag nyak; pane sall kaela tedd a sálat a nyakadra; ta on kaelani võlgades piltl nyakig úszik az adósságban; nagu veskikivi kellelgi kaelas kõnek kolonc vki nyakán; ta saab supi kaela megissza a levét vminek; end kellelegi kaela määrima vkinek a nyakába varrja magát; kedagi/midagi endale koormaks kaela võtma a nyakába vesz vkit/vmit; miski jääb kellegi kaela/õlule vkinek a nyakán marad vmi; kellegi kaelas/kulul elama nyakán van/lóg vkinek; kellelgi kaela kahekorra keerama kitekeri/kitöri vkinek a nyakát; kedagi/midagi kaelast ära saama leráz a nyakáról vkit/vmit
2. piltl (kitsas osa v koht) nyak ♦ emakakael anat méhnyak; hambakael anat fognyak; juurekael bot gyökérnyak; kitarri kael gitárnyak; pika kaelaga pudel hosszú nyakú üveg; kitsa kaelaga vaas keskeny nyakú váza
■LS: kaela+ ♦ kaelaarter anat nyakartéria; kaelaehe nyakék; kaelahaav nyakseb; kaelahaigus nyakbetegség; kaelalihased nyakizom; kaelaluu kõnek nyakcsont; kaelalüli anat nyakcsigolya; kaelanärv anat nyakideg; kaelanääre nyakmirigy; kaelarõngas nyakörv; kaelaveen anat nyaki ér

kaev <k'aev kaevu k'aevu k'aevu, k'aevu[de k'aevu[sid_&_k'aev/e 22 s> kút ♦ sügav kaev mély kút; tühi v kuiv kaev száraz kút; abessiinia kaev abesszin kút; arteesia kaev artézi kút; imbkaev pöcegödör; puurkaev fúrókút; salvkaev, šahtkaev ehit aknás kút; settekaev ehit emésztőgödör; kooguga kaev gémeskút; kaevu kaevama kutat ás; kaevust vett võtma vizet merít a kútból; kaevust vett tooma vizet hoz a kútról; häda ajab härja kaevu szükség törvényt bont; nagy úr a muszáj
■LS: kaevu+ ♦ kaevukaas kútfedél; kaevukook gém; kaevuküna kútvályú; kaevumeister kútmester; kaevupang kútvödör; kaevupump kútszivattyú; kaevurake, kaevusalv káva, kútkáva; kaevuvesi kútvíz; kaevuvinn kútgém

kaissu võtma átölel

kammits <kammits kammitsa kammitsa[t -, kammitsa[te kammitsa[id 02 s> béklyó ♦ hobust kammitsasse panema fölteszi a béklyót a ló lábára; hobust kammitsast v kammitsaist vabastama v lahti võtma leveszi/leveri a béklyót a ló lábáról; hobune on kammitsas béklyó van a ló lábán

kandidatuur <kandidat'uur kandidatuuri kandidat'uuri kandidat'uuri, kandidat'uuri[de kandidat'uuri[sid_&_kandidat'uur/e 22 s> jelöltség ♦ kandidatuuri esitama v üles seadma jelöltállítás bejelentése; kandidatuuri maha v tagasi võtma visszalépett a jelöltségtől

kandma <k'and[ma k'and[a kanna[b k'an[tud, k'and[is k'and[ke 34 v>
1. (üles tõstetuna edasi toimetama, korduvalt v eri suundades) cipel, hordoz, hord; (kindlas suunas) visz; (edasi, laiali) elhord ♦ käe otsas kandma kézben visz; kohvrit kandma bőröndöt cipel; sõelaga vett kandma rostával meríti a vizet; rostával meri a vizet; Dunába vizet hord; ta kannab marssalikeppi paunas tarsolyában hordja a marsallbotot; kedagi kätel kandma a tenyerén hord(oz) vkit; tejbe(n)-vajba(n) füröszt vkit
2. (millegi seljas-, jalas- v küljesoleku kohta) visel, hord; (ära v vanaks kandma) lehord ♦ kübarat kandma kalapot hord; kaasas kandma magával hord; prille kandma szemüveget hord, szemüveget visel, szemüveget visel/hord; relva kandma fegyvert hord; habet kandma szakállt visel; kandis mantli ribadeks rongyokra hordta le a kabátját; leinariideid kandma gyászt visel
3. (toeks olema, ülal hoidma) elbír, hordoz ♦ jalad ei kanna nem bírja el a lába; ei saa lennata kõrgemale, kui tiivad kannavad sokat akar a szarka, de nem bírja a farka
4. (peal lasuvat raskust välja kannatama) megbír, megtart ♦ jää juba kannab megbír már a jég, megtart már a jég
5. (taluma, välja kannatama) visel ♦ igaüks kannab oma risti mindenkinek megvan a maga keresztje, mindenki viseli a keresztjét
6. (vilja kandma) terem, hoz ♦ vilja kandma termést hoz, beérik
7. (rase v tiine olema) hord ♦ ta kannab oma esimest last südame all az első gyermekét hordja a szíve alatt; mära kannab üksteist kuud varssa a kanca tizenegy hónapig hordja csikaját
8. (omama) hord ♦ endas kandma midagi magában hord vmit
9. (mingis olukorras olema) visel ♦ karistust kandma jur kitölti a büntetést; kahju kandma kárt szenved; kellegi eest hoolt kandma gondot visel vkire, vigyáz vkire; vastutust kandma millegi eest vállalja vmiért a felelősséget; kulusid kandma viseli a költségeket
10. (kirja panema, arvele võtma) felvesz ♦ protokolli kandma jegyzőkönyvben rögzít; nimekirja kandma felvesz a listára
11. (mida millele märkima, peale tõmbama vms) ♦ midagi kaardile kandma feltüntet vmit a térképen; kreemi nahale kandma alkalmazza a krémet

kartul <k'artul k'artuli k'artuli[t -, k'artuli[te k'artule[id 02 s> bot (üheaastane kultuurtaim Solanum tuberosum) burgonya, krumpli ♦ hiline kartul késői krumpli; varane kartul korai krumpli; värsked kartulid újkrumpli; toored kartulid nyers krumpli; keedetud kartulid főtt krumpli; koorega keedetud kartulid héjában főtt krumpli; praetud kartulid sült krumpli; friikartulid hasábburgonya, rósejbni; seemnekartul vetőburgonya; kartuleid kasvatama burgonyát termeszt; kartuleid koorima burgonyát tisztít, krumplit hámoz; kartuleid [maha] panema krumplit ültet; kartuleid [üles] võtma krumplit szed
■LS: kartuli+ ♦ kartulihunnik krumplihegy; kartuliidu krumplicsíra; kartulijahu burgonyaliszt; kartulimardikas põll krumplibogár, burgonyabogár; kartulikast krumplis láda; kartulikasvatus krumplitermesztés; kartulikelder burgonyaverem, krumpliverem; kartulikombain szedőgép; kartulikoobas krumpliverem; kartulikoored krumplihéj; kartulikoristus krumpliszüret; kartulikorv krumplis kosár; kartulikuhi egy rakás krumpli; kartulipanek krumplivetés, burgonyaültetés; kartulipuder krumplipüré, burgonyapüré; kartulipõld krumpliföld; kartulipüree burgonyapüré, krumplipüré; kartulisaak krumplitermés; kartulisalat krumplisaláta; kartulisort krumpli fajta; kartulisupp krumplileves; kartulitärklis burgonyakeményítő; kartulivarred krumpliszár; kartulivorm, kartulivormiroog kok rakott krumpli, rakott burgonya; kartulivõtmine krumpliszedés; kartulivähk põll burgonyarák; kartuliõis krumplivirág

kasutama <kasuta[ma kasuta[da kasuta[b kasuta[tud 27 v> használ; (abiks v appi võtma) alkalmaz ♦ sõnaraamatut kasutama szótároz; ravimeid kasutama gyógyszert szed; juhust kasutama kihasználja az alkalmat; jõudu kasutama erőszakot alkalmaz; kavalust kasutama cselhez folyamodik; võimalust kasutama él a lehetőséggel; vägivalda kasutama erőszakoskodik

kasutus1 <kasutus kasutuse kasutus[t kasutus[se, kasutus[te kasutus/i 11 s> (kasutamine) felhasználás, használat ♦ kõrvalkasutus mellékhasználat; maakasutus földhasználat; veekasutus vízhasználat; ühiskasutus közhasználat; kasutusse võtma használatba vesz; kasutuselt kaduma kimegy a használatból; kasutuses olema használatban van
■LS: kasutus+ ♦ kasutusvõimalus a felhasználási lehetőség; kasutusiga használati élettartam; kasutusjuhend használati utasítás; kasutuspiirang használat korlátozása; kasutustingimused a felhasználás feltételek; kasutusmaks használati díj; kasutusõigus jur a felhasználási jog

kavalus <kavalus kavaluse kavalus[t kavalus[se, kavalus[te kavalus/i 11 s> ravaszság; (kaval nõks, võte) fortély ♦ kavalust appi võtma ravaszságot elkövetni; kavalust kasutama v tarvitama fortéllyal él

king <k'ing kinga k'inga k'inga, k'inga[de k'inga[sid_&_k'ing/i 22 s> (jalats) cipő ♦ kõrge kontsaga kingad magas sarkú cipő; madala kontsaga kingad alacsony sarkú cipő; lahtised kingad nyitott cipő; lahtise kannaga kingad hátul nyitott cipő; lastekingad gyerekcipő; meestekingad férfi cipő; naistekingad női cipő; balletikingad balettcipő; kummikingad gumicipő; lakkkingad lakkcipő; nahkkingad bőrcipő; puukingad facipő; riidekingad, tekstiilkingad vászoncipő; varvaskingad spicc cipő; suvekingad nyári cipő; toakingad házicipő; tänavakingad utcai cipő; (endale) kingi jalga panema felhúzza a cipőt; kingi jalast võtma cipőt levesz; kingad hõõruvad dörzsöl a cipő; kingad pigistavad szorít a cipő; kingad on suured túl nagy a cipő; {kellel} on kingad jalas cipő van a lábán; teab, kust king pigistab (tudja,) hol szorít a cipő; king pigistab szorul a kapca / kapcája; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért)
■LS: kinga+ ♦ kingahari cipőkefe; kingaliist sámfa; kingakarp cipődoboz; kingakonts cipősarok; kingalusikas cipőkanál; kingaviks cipőkrém; kinganina cipőorr; kinganumber cipőméret; kinganöör, kingapael cipőfűző; kingapaar pár cipő; kingapood cipőbolt; kingatald cipőtalp

kinnas <kinnas k'inda kinnas[t -, kinnas[te k'inda[id 07 s> (käpik) kesztyű; (soe, kootud) egyujjas kötött kesztyű; (sõrmik) kesztyű ♦ kootud kinnas kötött kesztyű; voodriga kinnas bélelt kesztyű; kummikinnas, kummist kinnas gumikesztyű; käpikkinnas, labakinnas egyujjas kesztyű; lastekinnas gyerekkesztyű; nahkkinnas, nahast kinnas bőrkesztyű; poksikinnas ökölvívókesztyű, bokszkesztyű; parema käe kinnas jobbkezes kesztyű; kindaid kandma kesztyűt hord; kinnast kätte tõmbama kesztyűt húz a kezére; kinnast käest võtma lehúzza a kezéről a kesztyűt; kellelegi kinnast heitma kesztyűt dob vkinek (az arcába / a lába elé)
■LS: kinda+ ♦ kindakiri, kindamuster kesztyűminta; kindakuduja kesztyűszövő, kesztyűkötő; kindapaar egy pár kesztyű

kinni <k'inni adv>
1. (suletud seisundisse v seisundis) zárva, csukva ♦ aken on kinni csukva van az ablak; pood on kinni zárva van a bolt; kinni panema becsuk; kinnisilmi csukott szemmel; tõmbab luku kinni behúzza a cipzárt; paneb nööbid kinni begombolja a gombokat; (pane) suu kinni! csönd legyen!; keera raadio kinni! kapcsold ki a rádiót!; pane uks kinni! csukd be az ajtót!; telekas on kinni ki van kapcsolva a tévé; mingi koha pealt /millegi suhtes silma kinni pigistama szemet huny vmi felett; kellegi suu ei seisa kinni be nem áll vkinek a szája
2. (süvendi, ava korral: täis, umbe v umbes) össze, be ♦ jalgrada on kinni kasvanud benőtt az ösvény; haav kasvas kiiresti kinni a seb gyorsan összenőtt
3. (pealt kaetuks v kaetuna) be ♦ haava kinni siduma bekötözi a sebet; jõgi külmus kinni a folyó befagyott
4. (olukorda v olukorras, kus liikumine on takistatud, kellegi vabadus piiratud vms, kokkusurutud seisundisse v seisundis) el ♦ püüa kinni! kapd el!; auto jäi lumme kinni az autó elakadt a hóban; kellelgi jäid sõnad kurku kinni vkinek a torkán akadt a szó; {kellel} tal on kõht kinni székrekedése van; paati kinni siduma kiköti a csónakot; ta oli kinni seotud ja relvitu meg volt kötözve, és fegyvertelen; mul on nina kinni eldugult az orrom
5. (haarates külge, haardesse, haardes, küljes) ♦ kellelgi käest kinni võtma kézen fog valakit
6. (püütava, otsitava kättesaamise, vahistamise vms kohta) meg ♦ püüdsin palli kinni megfogtam a labdát; kass püüdis hiire kinni a macska megfogta az egeret
7. (peatamise v peatumise kohta) meg ♦ auto pidas hetkeks kinni megállt a kocsi egy pillanatra; pea kinni, ma tulen ka! állj meg, én is jövök
8. (vahetus läheduses või kokkupuutes) ♦ linnas on maja majas kinni városban ház ház hátán áll
9. (hõivatud) foglalt ♦ isa on tööga väga kinni apa el van foglalva a munkájával; tänane õhtu on mul juba kinni van már programom ma estére; see koht on kinni ez a hely foglalt; pani ühes hotellis toa kinni foglaltam egy szobát az egyik szállodában
10. kõnek (söömisega seoses) meg ♦ kass pistis linnu kinni a macska megfogta a madarat
11. (aja kohta, kus lehm ajutiselt ei lüpsa) ♦ lehm on kinni vemhes a tehén, elapadt a tehén

kinni hakkama (kinni võtma v haarama) megfog, belekapaszkodik; (kinni jääma, takerduma) beleakad ♦ laps hakkas ema käest kinni a gyerek megfogta az édesanyja kezét

kinni pidama
1. (peatuma) megáll; (peatama) megállít, leállít ♦ auto pidas maja ees kinni a kocsi megállt a ház előtt; pea kinni! megállj!; pidas takso kinni leállított egy taxit
2. (kinni, paigal, alal hoidma) feltart, visszatart ♦ ära pea mind praegu kinni, mul on palju tegemist! ne tarts most fel, mert sok a dolgom!
3. (kinni võtma, vahistama) feltart, tartóztat ♦ pidas põgeneva varga kinni feltartotta a menekülő tolvajt
4. (möödapääsemist takistama) feltartóztat ♦ katus ei pea vihma kinni beázik; ta peeti piiril kinni a határon feltartóztatták
5. (midagi järgima) betart ♦ reeglitest kinni pidama betartja a szabályokat
6. (raha kohta) levon ♦ palgast peeti kinni tulumaks a fizetéséből levonták az adót

kinni võtma elfog, megfog ♦ kellelgi kratist kinni võtma nyakon csíp vkit; põgenik võeti kinni a szökevényt elfogták; härjal sarvist kinni võtma megfogja az eke szarvát

kokku võtma összegez, összefoglal

konkureerima <konkur'eeri[ma konkur'eeri[da konkureeri[b konkureeri[tud 28 v>
1. (võistlema) konkurál, versenyez; (millegi saavutamiseks v võitmiseks) verseng ♦ esikoha pärast konkureerima az első helyért versenyez; konkureeriv firma versengő/konkurens cég
2. (konkursist osa võtma) pályázik ♦ sellele kohale konkureerisid paljud erre az állásra sokan pályáztak

konkurss <k'onk'urss k'onkursi k'onk'urssi k'onk'urssi, k'onk'urssi[de k'onk'urssi[sid_&_k'onk'urss/e 22 s>
1. (võistlus parima selgitamiseks kunstis, teaduses vms) pályázat ♦ fotokonkurss fotópályázat; konkursist osa võtma pályázaton vesz részt
2. jur (kohtumenetlus pankrotistunud võlgniku vara jaotamiseks) csődeljárás

kontakt <kont'akt kontakti kont'akti kont'akti, kont'akti[de kont'akti[sid_&_kont'akt/e 22 s> (ühendus, kokkupuude, vastastikune mõistmine); el (lülitusseadme osa) kapcsolat, kontaktus, érintkezés, érintés ♦ rahvusvahelised kontaktid nemzetközi kapcsolatok; füüsiline kontakt fizikai kapcsolat; keelekontaktid nyelvi érintkezések; kultuurikontaktid kulturális érintkezések; seinakontakt el konnektor; kontakti looma kapcsolatot létesít; ilma füüsilise kontaktita érintés nélkül; kontakti võtma felveszi a kontaktust; kontakti astuma kontaktusba lép
■LS: kontakt+ ♦ kontaktjuhe el kontakt vezeték; kontaktliin el felsővezeték; kontaktpind el érintkező felület, érintkezési felület

kontakteeruma <kontakt'eeru[ma kontakt'eeru[da kontakt'eeru[b kontakt'eeru[tud 27 v> (kontakti sattuma, kontakti leidma v võtma) kapcsolatba lép, kapcsolatot vesz fel

koorem <k'oorem k'oorma k'oorma[t -, k'oorma[te k'oorma[id 02 s>
1. (veos) teher, súly, rakomány; (laadung) teherszállítmány ♦ heinakoorem egy szekér széna; autokoorem autórakomány; puukoorem farakomány; koorem puid egy rakomány fa; koormat peale laadima felrakodik; koormat maha laadima lerakodik; puukoorem läks maanteel ümber farakomány borult az úttestre
2. piltl (raskuste, murede kohta) teher, súly ♦ elukoorem az élet keresztje; häbikoorem a szégyen súlya; maksukoorem adóteher; murekoorem a bánat súlya, a gondok terhe; aastate koorem az évek (esztendők) terhe; {kellele} koormaks [kaelas] olema a terhére van vkinek; kedagi/midagi endale koormaks kaela võtma a nyakába vesz vkit/vmit; raske koorem langes südamelt nagy teher esett le a szívéről; kellegi õlult koormat võtma levet vkiről/ vkinek a válláról vmit
■LS: koorma+ ♦ koormaeesel málhás szamár

koorima <k'oori[ma k'oori[da koori[b koori[tud 28 v>
1. (puu-, juurvilju) hántol, hámoz, lefejt; (puud, teri) hánt ♦ apelsini koorima lefejti a narancs héját; kartuleid koorima meghámozza a krumplit; koori ja tükelda hámozza meg, szurkálja meg; nahka koorima radírozza a bőrt
2. (piima) lefölöz ♦ piima koorima lefölözi a tejet
3. kõnek (riideid seljast võtma) levetközik
4. piltl (nöörima, tüssama) megnyúz, lefölöz ♦ (kelleltki) mitu nahka koorima/nülgima/võtma egy rókáról két bőrt nyúz le

koosolek <+olek oleku oleku[t -, oleku[te oleku[id 02 s> értekezlet, gyűlés, ülés ♦ erakorraline koosolek rendkívüli gyűlés; kinnine koosolek zártkörű gyűlés; otsustusvõimeline koosolek határozatképes gyűlés; aastakoosolek éves/évi közgyűlés; asutamiskoosolek alapító gyűlés; valimiskoosolek tisztújító közgyűlés; üldkoosolek közgyűlés; koosoleku päevakord az értekezlet napirendje, szőnyeg; koosolekut avama az gyűlést megnyitja; koosolekut juhatama a gyűlést vezeti; koosolekut kokku kutsuma gyűlést hív össze; koosolekut pidama értekezletet tart; koosolekutel käima gyűlésezik; koosolekust osa võtma részt vesz a gyűlésen

kost <k'ost kosti k'osti k'osti, k'osti[de k'osti[sid_&_k'ost/e 22 s>
1. (söök, toidupoolis) koszt ♦ kosti ja peavari koszt és kvártély
2. (kellegi juures korteris ja söögil olemine) koszton van vkinél ♦ enda juurde kostile võtma kosztba fogad vkit

kostiline <kostiline kostilise kostilis[t kostilis[se, kostilis[te kostilis/i 12 s> (kostil olija) kosztos ♦ kostilisi pidama kosztosokat tart; endale kostilisi võtma kosztosokat fogad

kraamima <kr'aami[ma kr'aami[da kraami[b kraami[tud 28 v>
1. (koristama) kitakarít ♦ tuba kraamima kitakarítja a szobát
2. kõnek (kuskile paigutama, panema) eltesz
3. kõnek (kuskilt võtma, välja otsima) elővesz

kuju <kuju kuju kuju -, kuju[de kuju[sid 17 s>
1. (väline vorm, esinemisvorm) alak, forma; (keha-, figuur) figura ♦ väliskuju külszín; pea kuju a fej alakja; vedelal kujul folyékony formában; elektroonilisel kujul elektronikus formában, elektronikus úton; ehedal kujul tisztán; vääriskive kasutame enamasti töödeldud kujul a drágaköveket legtöbbnyire megmunkált állapotban használjuk; kuju muutma megváltoztatja az alakját; asi hakkab selgemat kuju omandama v võtma lassan kezd formát ölteni a dolog; teos anti välja muutmata kujul a művet változatlan formában adták ki; tänaval vilksatas tume kuju az utcán sötét alak suhant át
2. (raid-) szobor ♦ kivikuju, kivist kuju kőszobor; marmorkuju, marmorist kuju márványszobor; savikuju agyagfigura; vahakuju viaszfigura; jumalate kujud az istenek szobrai; vahakujude muuseum a viaszfigurák múzeuma; kivist raiutud v tahutud kuju kőből faragott szobor
3. (kujutluspilt) alak
4. (isiksus) alak ♦ keskne kuju központi alak
5. kõnek (tüüp, tegelane) alak, pacák ♦ meie uus direktor on lahe kuju remek pacák az új igazgatónk
6. (kirjandusteose, filmi tegelane) alak ♦ kurva kuju rüütel a búsképű lovag

kutse <kutse k'utse kutse[t -, kutse[te k'utse[id 06 s>
1. (kutsuv hüüe) meghívó, meghívás, hívás, hívó szó; (osalema kutsumine) felkérés ♦ ametlik kutse idézés; kirjalik kutse meghívólevél; appikutse segélykiáltás; kohtukutset kätte toimetama kézbesíti az idézést; küllakutse meghívó; pulmakutse esküvői meghívó; kellegi kutsel vkinek a meghívására; kutset vastu võtma elfogadja a meghívást; kõnnu(maa) kutse a vadon hívó szava
2. (elu-) foglalkozás, szakma, hivatás; (erialase kvalifikatsiooni aste) képzettség ♦ lauljakutse énekesi hivatás; kutset omandama vmilyen szakmát tanul; ta on kutselt insener szakmája mérnök
■LS: kutse+ (osalemisega seotud) ♦ kutsekaart meghívó
kutse+ (ametiga seotud) ♦ kutseeetika szakmai etika; kutsehaigus med foglalkozási megbetegedés/betegség; kutseharidus szakképzés; kutsekaaslane kartárs; kutsekeskkool szakközépiskola; kutsekvalifikatsioon szakmai képzettség; kutsenimetus a szakmai cím; kutsenõuanne, kutsenõustamine, kutsenõustus pályaválasztási tanácsadás; kutseühendus szakmai testület; kutsetegevus szakmai tevékenység; kutsetunnistus szakmai bizonyítvány; kutsevalik pályaválasztás; kutseõpe szakképzés, szakmai képzés
kutse+ sõj

kutsuma <k'utsu[ma k'utsu[da kutsu[b kutsu[tud 28 v>
1. (kuhugi, millestki osa võtma v midagi tegema) meghív, elhív, kihív; (tuppa/sisse) behív; (õhutama, agiteerima) felhív, buzdít ♦ appi kutsuma segítségül hív; külla kutsuma vendégségbe hív; kiirabi kutsuma kihívja a mentőket; kinno kutsuma elhív moziba; töötajaid kokku kutsuma összehívja a dolgozókat; kohustused kutsuvad hív a kötelesség; tantsule kutsuma táncba hív; kutsu ta tagasi hívd vissza!; duellile kutsuma párbajra hív vkit; kohtusse tunnistajaks kutsuma beidéz vkit tanúnak; ajateenistusse kutsuma katonai szolgálatra behív; kutsumata külaline hívatlan vendég, kéretlen vendég
2. piltl (ahvatlema, ligi tõmbama) hív ♦ meri kutsub mind hív a tenger
3. (nimetama, hüüdma) szólít, hív, nevez ♦ teda kutsutakse Robiks Robinak hívják; kuidas teda kutsutakse? hogy hívják?

kuulama <k'uula[ma kuula[ta k'uula[b kuula[tud 29 v>
1. hallgat, meghallgat, figyel ♦ muusikat kuulama zenét hallgat; poole kõrvaga kuulama fél füllel hallgat; tähelepanelikult kuulama figyelmesen hallgat; kuula mind! figyelj rám!; kellegi telefoni pealt kuulama lehallgatja vkinek a telefonját; kedagi salaja pealt kuulama titokban kihallgat vkit
2. med (kuulatlema, auskulteerima) meghallgat ♦ kellegi kopse kuulama meghallgatja vkinek tüdejét
3. (kuulda võtma, kuuletuma) hallgat ♦ ta ei kuula kedagi nem hallgat senkire; kellegi sõna kuulama szót fogad vkinek, engedelmeskedik

kõht <k'õht kõhu k'õhtu k'õhtu, k'õhtu[de k'õhtu[sid_&_k'õht/e 22 s>
1. (kehaosa inimesel) has ♦ suur kõht nagy has; paks kõht kövér has; alakõht alhas; keskkõht középhas; naerust kõhtu kinni hoidma a hasát fogja nevettében; vaid oma kõhtu kasvatama csak a hasát növeszti; tüdrukul on kõht ees domborodik a hasa; kõhu kõrvalt kokku hoidma a hasán spórol
2. (seedeelundite talitluse ja sellega seotud aistingute kohta) gyomor, has ♦ mul on kõht tühi üres a hasam; tal on kõht täis tele van a hasa; kõhtu täis sööma teleeszi a gyomrát; rohtu tühja kõhuga võtma éhgyomorra veszi be a gyógyszert; mu kõht valutab fáj a gyomrom; kõht koriseb korog a gyomra; kõht on kinni székrekedés; kõht on lahti megy a hasa; armastus käib kõhu kaudu a férfi szívéhez a gyomrán keresztül vezet az út; tühi kõht on parim kokk az éhség a legjobb szakács
■LS: kõhu+ ♦ kõhugaasid füsiol szélgörcs; kõhugripp gyomorinfluenza; kõhuhaigus gyomorfertőzés; kõhuhingamine füsiol hasi légzés; kõhuhäda kõnek gyomorbaj; kõhukatarr gyomorhurut; kõhukelme hashártya; kõhulahtisus hasmenés; kõhulihased hasizom; kõhupiirkond anat gyomortáj; kõhupuhitus med gyomorrontás; kõhusein anat gyomorfal; kõhutants hastánc; kõhutantsija hastáncos; kõhutüüfus med hastífusz; kõhuvalu gyomorfájás, hasfájás; kõhuvoolmed gyomorgörcs, hascsikarás; kõhuõõs anat hasüreg, gyomorüreg

kõne <kõne kõne kõne[t k'õnne, kõne[de kõne[sid 16 s>
1. (rääkimine); keel (keele tegelik kasutamine, grammatiliste kategooriate nimetustes) beszéd ♦ kaudne kõne keel függő beszéd; otsene kõne keel egyenes beszéd; suuline kõne keel élőszó, élőbeszéd; kõnest arusaamine beszédértés
2. (kõnelus, jutuajamine, arutlus) beszélgetés, megbeszélés ♦ küsimuse kõne alla võtma szóba hozza a dolgot; see ei tule kõne allagi! nem oda Buda!; fityiszt (az orrodra)!; ei tule kõne allagi számba se jön; szó sem lehet róla; eszed tokja/tokját!
3. (avalik ettekanne, jutt) beszéd, előadás ♦ kõnet pidama beszédet tart; avakõne beköszöntő, megnyitóbeszéd; kihutuskõne uszító beszéd; lauakõne felköszöntő, pohárköszöntő; lõpukõne záróbeszéd; matusekõne gyászbeszéd; raadiokõne rádióbeszéd; tervituskõne beköszöntő, köszöntő beszéd, üdvözlőbeszéd; troonikõne trónbeszéd
4. (telefoni-) telefonbeszélgetés, (telefon)hívás ♦ kõnet jälitama hívást lenyomoz; sulle on kõne hívásod van; kõnet katkestama megszakítja a telefonbeszélgetést
■LS: kõne+ (rääkimisega seotud) ♦ kõnedefekt beszédhiba; kõneelund keel beszédszerv; kõnehäire med beszédzavar; kõnekeel keel beszélt nyelv, köznyelv, élőnyelv; kõnekujund kirj szókép, alakzat; kõnemaneer beszédmód; kõneorgan keel beszédszerv; kõnepuue ped beszédhiba; kõnestiil beszédstílus; kõnesüntesaator beszédszintetizátor; kõnevõime beszédkészség; kõnetoon beszédhang; kõnetuvastus info beszédfelismerés
kõne+ (vestlusega seotud) ♦ kõneaine beszédtéma; kõnekoor szavalókórus; kõnekoosolek felolvasásóest; kõnepult emelvény, szónoki emelvény, szószék
kõne+ (telefonikõnega seotud) ♦ kõnepost hangposta; kõnetraat telefon

kõrvale jääma (mitte osa võtma, eemale jääma) félreesik

käsile võtma vállal

kätte võtma kapja magát

külaline <külaline külalise külalis[t külalis[se, külalis[te külalis/i 12 s> vendég ♦ oodatud külaline szívesen látott vendég; kutsumata külaline hívatlan vendég, kéretlen vendég; sagedane külaline gyakori vendég; haruldane külaline ritka vendég; teretulnud külaline szívesen látott vendég; aukülaline díszvendég; väliskülaline külföldi vendég; külalisi vastu võtma vendégeket fogad
■LS: külalis+ ♦ külalisdirigent vendég karmester; külalisesineja vendégművész; külalisetendus vendégjáték, vendégszereplés; külaliskorter vendéglakás; külalislektor vendég előadó; külalismeeskond vendégcsapat; külalisraamat vendégkönyv; külalistuba tisztaszoba
külaliste+ ♦ külalisteraamat vendégkönyv; külalistetuba vendégszoba

kümblema <k'ümble[ma kümmel[da k'ümble[b kümmel[dud 30 v> (vanni v dušši võtma) fürdik, megfürdik; (suplema) fürdik, megfürdik ♦ kümbleb iga päev meres minden nap tengerben fürdik; varblane kümbleb liiva sees porban fürdik a veréb

laen <l'aen laenu l'aenu l'aenu, l'aenu[de l'aenu[sid_&_l'aen/e 22 s>
1. kölcsön, hitel ♦ 1000-eurone laen 1000 eurós kölcsön; lühilaen, lühiajaline laen rövid lejáratú kölcsön; pangalaen bankkölcsön; riigilaen államkölcsön; korterilaen lakáskölcsön; laenuks küsima kölcsönkér; laenuks saama kölcsönkap; pangast laenu võtma kölcsönt vesz fel; laenu kustutama kölcsönt törleszt; protsendita laen kamatmentes hitel
2. (ülevõetud aines v element) jövevényszó, kölcsönszó ♦ soome laenud eesti keeles finn jövevényszavak az észtben
■LS: laen+ ♦ laensõna keel jövevényszó
laenu+ ♦ laenuandja maj hitelező, hitelnyújtó; laenuleping maj kölcsönszerződés, hitelmegállapodás; laenuprotsent maj hitelkamat; laenuraha kölcsön, hitel; laenusaaja kölcsönfelvevő, hitelfelvevő; laenutaotlus maj hitelkérelem; laenutingimus maj kölcsönfeltétel, hitelfeltétel

laenama <l'aena[ma laena[ta l'aena[b laena[tud 29 v>
1. (laenuks võtma v saama) kölcsönöz, kölcsönvesz ♦ kelleltki raha laenama pénzt kér kölcsön vkitől
2. (laenuks andma, laenutama) kölcsönad, kölcsönöz ♦ {kellele} raha laenama pénzt ad kölcsön vkinek
3. (üle võtma) kölcsönöz ♦ laenatud sõnavara kölcsönzött szókincs

lahti <l'ahti adv>
1. (avatud seisundisse v seisundis) nyitott, nyílt, nyitva ♦ ust lahti tegema kinyitja az ajtót; uks on lahti az ajtó nyitva van; lõi raamatu lahti felcsapta a könyvet; telekas on lahti a televizió be van kapcsolva; tulbid on lahti löönud kinyíltak a tulipánok; suud lahti tegema kinyitja a száját; suu jääb (imestusest) lahti tátva marad a szája
2. (vabaks, vaba, tühjaks, tühi, küljest ära, laiali) szét, ki, le, szabad ♦ leiba lahti lõikama megkezdi a kenyeret; sõlme lahti harutama kioldja a csomót; tegi pudeli lahti kinyitotta az üveget; riidest lahti võtma levetkőzik; lase mind lahti! eressz már!; tee on lahti az út szabad/járható; lahti kruvima kicsavar; koer on lahti a kutya szabadon van; raha lahti vahetama apróra vált (pénzt); sõprusest lahti ütlema megszakítja a barátságot; sai ametist lahti elbocsátották hivatalából; võttis end töölt lahti felmondta a munkahelyét; kellestki/millestki lahti saama leráz a nyakáról vkit/vmit
3. (tegevuse algusega v puhkemisega seoses) ♦ mis lahti? mi baj?, mi a fene?
4. kõnek (kiirenenud rooja-, higi- jm eritusega seoses) ♦ tal on kõht lahti megy a hasa, hasmenése van

lahti võtma szétfejt, szétkapcsol

leib <l'eib leiva l'eiba l'eiba, l'eiba[de l'eiba[sid_&_l'eib/u 22 s>
1. (toiduaine) (barna) kenyér ♦ värske leib friss kenyér; pehme leib lágy kenyér; nätske leib csirizes kenyér, ragacsos kenyér, nyúlós kenyér, keletlen kenyér; nisuleib fehér kenyér; rukkileib rozskenyér, barna kenyér; päts leiba vekni kenyér; käär leiba egy szelet kenyér; leiba küpsetama kenyeret süt; võid leiva peale määrima rákeni a vajat a kenyérre, megvajazza a kenyeret
2. (toit) kenyér; (elatis) megélhetés; (teenistus) alkalmazás ♦ koristajana leiba teenima takarítóként keresi a kenyerét; leiba teenima kenyeret keres; inimene ei ela mitte üksnes leivast nemcsak kenyérrel él az ember; kellegi leival olema vkinek a kenyerén van; tsirkust ja leiba! cirkuszt és kenyeret!; kellegi leival olema vkinek az asztalánál eszik, vkinek a kenyerét eszi; ega see leiba küsi nem kér enni; vee ja leiva peal elama kenyéren és vízen él; kelleltki leiba ära võtma szájától elvonja a falatot
■LS: leiva+ ♦ leivaahi sütőkemence; leivajuuretis kovász; leivakorv kenyérkosár, kenyereskosár; leivakäär karéj; leivaküpsetamine kenyérsütés; leivalabidas sütőlapát; leivamasin kenyérsütőgép; leivapala kenyérdarab; leivapaluke szűkös megélhetés; leivapood kenyérbolt; leivaports kõnek kenyérporció; leivapuru kenyérmorzsa, morzsa; leivapuu bot (Artocarpus) kenyérfa; leivapäts vekni; leivaraha kenyérrevaló; leivasisu kenyérbél, kenyérbél; leivatehas kenyérgyár; leivatükk kenyérdarab; leivaviil kenyérszelet, egy szelet kenyér, egy karéj kenyér; leivavili kenyérgabona

liisk <l'iisk liisu l'iisku l'iisku, l'iisku[de l'iisku[sid_&_l'iisk/e 22 s> (loos) sors ♦ liisku heitma sorsot vet; liisku tõmbama v võtma sorsot húz; liisk on langenud/heidetud a kocka el van vetve

loog <l'oog l'oo l'oogu l'oogu, l'oogu[de l'oogu[sid_&_l'oog/e 22 s> (mahaniidetud hein) rend ♦ loogu võtma gyűjti a rendeket

loos <l'oos loosi l'oosi l'oosi, l'oosi[de l'oosi[sid_&_l'oos/e 22 s> sors, tombolajegy, sorsjegy; (loosimine) sorsolás ♦ loosi võtma v tõmbama sorsjegyet kihúz
■LS: loosi+ ♦ loosiratas lottó kerék

luup1 <l'uup luubi l'uupi l'uupi, l'uupi[de l'uupi[sid_&_l'uup/e 22 s> (suurendusklaas) nagyító, nagyítóüveg ♦ midagi luubi alla võtma górcső alá vesz vmit

läbi võtma átvesz

maha <maha adv>
1. (maapinnale v muule aluspinnale) le-, el-, meg-; (maa peale) földre ♦ maha kukkuma a földre esik; maha istuma leül; maha jätma elhagy; maha jääma (sõidukist) lekésik; ajast maha jääma elmarad a kortól; maha kirjutama puskázik; maha müüma elad; maha suruma elnyom; (kaalust) maha võtma lefogy; maha raiuma levág; astusime bussist maha leszálltunk a buszról; lumi tuli maha leesett a hó; maha salgama letagad; istusime põrandale maha leültünk a padlóra; suitsetamist maha jätma abbahagyja a dohányzást; maha laskma (sõiduki pealt) leenged; maha laskma (surmama) lelő; maha tegema kritizál; maha tulema lejön
2. (mullasse, maa sisse) ♦ kartuleid maha panema burgonyát ültet; (surnut) maha matma eltemet
3. (küljest, otsast v pealt ära, riiete, jalanõude äravõtmise kohta) ♦ võta mantel [seljast] maha vedd le a kabátod

maha jätma
1. (loobuma, hülgama) elhagy, abbahagy ♦ mahajäetud maja elhagyott ház; õnn on ta maha jätnud megfordult a kocka
2. (mitte kaasa võtma) otthagy

maha tõmbama
1. (tõmmates maha, ära võtma) lehúz; (maha lõhkuma, lammutama) lebont; (puid maha võtma) levág
2. (kirjutatut maha kriipsutama) áthúz, kihúz

maha võtma fogy, levon, levesz, leszed, leszállít

mässama <m'ässa[ma mässa[ta m'ässa[b mässa[tud 29 v>
1. (mässu tõstma, mässust osa võtma) felkel, lázad; (hakkama) fellázad
2. (tormitsema, möllama) dühöng; (veekogu kohta) tombol ♦ meri mässab tombol a tenger
3. (rähklema, askeldama, sekeldama) küzd, vesződik ♦ mässasin mitu tundi jalgratta kallal, enne kui ta korda sain több órát küzdöttem a biciklivel, mire sikerült

mürk1 <m'ürk mürgi m'ürki m'ürki, m'ürki[de m'ürki[sid_&_m'ürk/e 22 s> méreg ♦ tugev mürk erős méreg; surmav mürk halálos méreg; kiiresti mõjuv mürk gyorsan ható méreg; maomürk kígyóméreg; putukamürk rovarirtó; rotimürk patkányméreg; vastumürk ellenméreg; mürki võtma mérget vesz be; selle peale võid mürki võtta erra mérget vehetsz
■LS: mürgi+ ♦ mürgiannus méregadag; mürgihammas zool méregfog; mürginool (mürgiga immutatud otsaga nool) mérgezett nyíl; mürginõel kõnek méregtű; mürgiseen kõnek bolondgomba, mérges gomba
mürk+ ♦ mürkaine méreganyag; mürkgaas mérges gáz; mürkmadu mérges kígyó

müts2 <m'üts mütsi m'ütsi m'ütsi, m'ütsi[de m'ütsi[sid_&_m'üts/e 22 s> sapka ♦ kootud müts kötött sapka; karvamüts kucsma, szőrmesapka; koolimüts diáksapka; madruse müts matrózsapka; nokamüts sildes sapka; sonimüts micisapka; talvemüts téli sapka; tuttmüts, tutiga müts bojtos sapka; ujumismüts fürdősapka, úszósapka; vannimüts fürdősapka; vormimüts csákó, tányérsapka, egyensapka; öömüts hálósapka; müts maha! le a kalappal!; kellegi ees mütsi maha võtma kalapot emel vki előtt; nad on ühe mütsi all egy hajóban eveznek, egy nézeten vannak; ma söön oma mütsi ära, kui... megeszem a kalapomat, ha...; varga peas põleb müts akinek vaj van a fején, ne menjen a napra

nahk <n'ahk naha n'ahka n'ahka, n'ahka[de n'ahka[sid_&_n'ahk/u 22 s>
1. bőr, héj, hártya, föl ♦ hele nahk világos bőr; kortsus nahk ráncos bőr; sile nahk sima bőr; vistrikuline nahk pattanásos bőr; näonahk arcbőr; pigmendilaigud nahal pigmentfoltok a bőrön; nahka hooldama bőrápolás; nahk on lõhenenud megrepedezett a bőr; selg ajab nahka hámlik a háta; tööga läks nahk soojaks kimelegedett a munkában; ära jaga laskmata karu nahka ne igyál előre a medve bőrére
2. (loomanahk nülituna, toornahk) ♦ rebasenahk rókaprém; seemisnahk mosóbőr, hasított bőr; tehisnahk műbőr; veluurnahk velúr
3. piltl (inimese ihu ja hinge kohta) ♦ oma nahka päästma menti a bőrét, menti az irháját; ma ei tahaks tema nahas olla nem szeretnék a bőrében lenni; hüppab rõõmust või nahast välja majd kibújik/kiugrik a bőréből; oma nahka turule viima vásárra viszi a bőrét; pääses terve nahaga megúszta ép bőrrel; terve nahaga pääsema ép bőrrel megússza; (keegi) on paksu nahaga fát vághatnak a hátán; oma nahka hoidma félti az irháját; kelleltki seitset nahka võtma lenyúzza a bőrt vkiről; (kelleltki) mitu nahka koorima/nülgima/võtma egy rókáról két bőrt nyúz le
■LS: naha+ ♦ nahahooldus bőrápolás; nahakreem krém; nahalööve med bőrkiütés; nahapoor lyukacs; nahapõletik med bőrgyulladás; nahavähk med bőrrák
nahk+ ♦ nahkdiivan bőrdívány; nahkjalatsid bőr lábbeli; nahkkindad bőrkesztyű; nahkmantel bőrkabát; nahkpintsak bőrzakó; nahkrihm bőrszíj; nahksaapad bőrcsizma; nahktoode bőr termék; nahkvöö bőröv

nahutama <nahuta[ma nahuta[da nahuta[b nahuta[tud 27 v>
1. (naha peale andma, peksma) elver, csépel vkit, kiporolja vkinek a nadrágját ♦ poiss on isa käest küllalt nahutada saanud, aga ikka ei kuula sõna a fiút rendesen elverte az apja, de még mindig nem fogad szót; nahutab hobust vemblaga bottal csépeli a lovat; vargapoiss tuleks läbi nahutada jól el kellene verni a tolvajt
2. (ühendina nahutada saama: petta, tüssata saama) megjárja ♦ võid kauba tegemisel kergesti nahutada saada könnyen megjárhatod ezzel az üzlettel; olen oma lolli usaldavuse tõttu tihti nahutada saanud az ostoba hiszékenységem miat gyakran megjárom
3. piltl (sõnadega materdama, läbi võtma, tõrelema) leszid, kioszt vkit ♦ sai koosolekul nahutada az értekezleten kapott hideget-meleget, megkapta a magáét

naima <n'ai[ma n'ai[da n'ai[b n'ai[dud, n'ai[s nai[ge n'ai[dakse 37 v> (naiseks võtma) elvesz; (naist võtma) megházasodik ♦ nais naabertalu neiu a szomszéd tanyáról nősült; ta on juba nainud mees már nős ember

naituma <n'aitu[ma n'aitu[da n'aitu[b n'aitu[tud 27 v> (naist võtma) nősülni; (mehele minema) férjhez menni; (omavahel abielluma) összeházasodik ♦ pärast lühikest lesepõlve naitus isa uuesti rövid özvegység után apám újra megnősült; ta kavatseb naituda selle mehega össze akar házasodni ezzel a férfival; Jüri ja Mari naitusid Jüri és Mari összeházasodtak

napsitama <napsita[ma napsita[da napsita[b napsita[tud 27 v> (napsi võtma, tipsutama) iddogál, részegeskedik, poharazik, poharazgat, piál, italozik, iszogat, iszik ♦ napsitab tihti gyakran iszogat; armastab napsitada szeret inni; eile sai napsitatud, täna pea valutab tegnap iszogattam, ma fáj a fejem

nokitsema <nokitse[ma nokitse[da nokitse[b nokitse[tud 27 v>
1. (nokaga toitu võtma, näkitsema) csipeget, szemelget, majszol; (mõnda aega, veidi) csipeget; (aeg-ajalt, tasapisi) szemelget; (looma kohta: raashaaval sööma) csipeget; (aeg-ajalt, mõnda aega) szemelget ♦ lind nokitseb teri a madár szemelgeti/csipegeti a magokat; kitsed nokitsevad kaselehti a kecskék a nyírfa leveleit majszolják; haigel polnud isu, nokitses ainult veidi süüa a betegnek nem volt étvágya, csak csipegetett; laps nokitseb isutult toidu kallal a gyerek étvágytalanul csipegeti az ételt
2. (midagi raashaaval eemaldama v eraldama) piszkál ♦ nokitseb küüsi puhastada kipiszkálta a körme alól a koszt; ära nokitse nina ne piszkáld az orrod; nokitses noaotsaga haavleid seinast välja a kés hegyével kipiszkálta a söréteket a falból
3. (kiirustamata, vähehaaval töötama, tasapisi toimetama, kõpitsema) bütyköl, pepecsel, barkácsol, foglalkozik ♦ õhtuti nokitseti käsitööd teha esténként kézimunkázással foglalkoztak; nokitseb mootori kallal a motort bütyköli; tööl ei käi, nokitseb niisama kodus nem dolgozik, otthon barkácsol; majas on ikka üht-teist nokitseda egy háznál mindig van mit bütykölni

nokkima <n'okki[ma n'okki[da noki[b noki[tud 28 v> (nokaga toitu võtma, nokaga toksima, vähehaaval süüa näkkima) csipeget, kötekedik; (nokkides ära sööma) elcsipeget; (välja nokkima, nokkides ära sööma) kicsipeget

näpistama <näpista[ma näpista[da näpista[b näpista[tud 27 v>
1. (sõrmedega pigistama) csíp, megcsíp, lecsíp, kicsíp, csipked, becsíp ♦ näpistas mu käsivart v mind käsivarrest megcsípte a karomat; näpistas nii, et sinised plekid jäid järele úgy megcsípett, hogy megkékült a helye; hani näpistas poissi nokaga a liba megcsípte a fiút
2. piltl (millegi pigistava, näriva kohta) csíp, mar; (teravat külmatunnet tekitama) csíp; (ära külmetama, ära võtma) lefagy ♦ nälg näpistab kõhtu mar az éhség; pakane näpistab nina csípi a hideg az orrát; külm näpistas kurgid ära lefagyott az uborka; hinge näpistav tusk marja lelkét a bánat
3. (pigistades tükki otsast eraldama) lecsíp ♦ küünla tahti näpistama lecsípi a gyertya kanócát; nelgil tuleb külgpungad ära näpistada a szegfűről le kell csípni a mellékbimbókat; näpistas traadi tangidega katki elcsípte a fogóval a drótot
4. piltl (millestki napist teatavat väikest osa eraldama) lecsíp ♦ toidurahast ei anna midagi näpistada a kosztpénzből nincs mit lecsípni; kõhu kõrvalt näpistatud kroonid a hasán megspórolt koronák

nöörima <n'ööri[ma n'ööri[da nööri[b nööri[tud 28 v>
1. (nööri[de]ga siduma) megkötöz; (kokku tõmbama) összehúz; (kinga-, saapapaelu kinni panema) megköt, befűz ♦ saapaid nöörima befűzte a csizmáját; nööris end kõvasti korsetti erősen meghúzta a fűzőt; mees nööriti puu külge kinni a fához kötözték a férfit; lõdvalt nööritud komps lazán bekötött batyu; nööritavad saapad fűzős csizma
2. (soonima) vág; piltl (kokku pigistama) összeszorít ♦ seljakoti rihmad nöörivad õlgadesse a hátizsák pántja vágja a vállam; pisarad nöörivad kurku fojtogat a sírás; hirm nöörib südant a félelem összeszorítja a szívét; ahastus nööris kurku fojtogatja a kétségbeesés
3. piltl (liigkasu võtma) nyerészkedik, kihasznál ♦ kaupmees nööris ostjaid a kereskedő a vásárlókon nyerészkedett; nööris kõrge hinnaga a magas árral nyerészkedett

nülgima <n'ülgi[ma n'ülgi[da nüli[b nüli[tud 28 v>
1. (nahka võtma) megnyúz, nyúz
2. piltl (koorima, nöörima) ♦ (kelleltki) mitu nahka koorima/nülgima/võtma egy rókáról két bőrt nyúz le

omaks võtma elfogad, felvesz, elismer, bevall, belát

omandama <omanda[ma omanda[da omanda[b omanda[tud 27 v>
1. (soetama) elsajátít, birtokba vesz, megszerez, kitanul, eltanul; ([juurde] saama v võtma) kap ♦ omandas maja ostu teel vásárlás útján vált a ház tulajdonosává, megvette a házat; omandas pärandina maja házat örökölt; omandas doktorikraadi megszerezte a doktori címet; ta on omandanud tööka mehe kuulsuse szorgalmas ember hírében áll; kaasasündinud ja omandatud haigused veleszületett és szerzett betegségek; omandatud immuunsus szerzett/adaptív immunitás
2. (ära õppima) tanul ♦ teadmisi omandama tudást szerez; keeli omandama nyelveket tanul
■LS: omandamis+ ♦ omandamiskiirus tanulási sebesség; omandamiskirg birtoklási szenvedély

oode <oode 'oote oode[t -, oode[te 'oote[id 06 s>
1. (ootamine, ootamisseisund) várakozás ♦ {kelle-mille} ootel várakozva; lapsed on jõuluvana ootel a gyerekek a mikulásra/télapóra várnak; naine on lapse ootel a nő gyermeket vár
2. (kerge eine) könnyű étkezés, harapnivaló ♦ lõunaoode tízórai; õhtuoode uzsonna; oodet võtma v sööma uzsonnázik; ooteks pakuti võileiba tízóraira/uzsonnára szendvicset adtak
■LS: oote+ ♦ ooteaeg (1) várakozási idő; (2) (rasedusaeg) a terhesség ideje; ootekoda, ootepaviljon utasváró; ooteplats várakozóhely; ootepositsioon sõj készenléti állapot; ootesaal várócsarnok, váróterem; ootetuba várószoba

orienteeruma <orient'eeru[ma orient'eeru[da orient'eeru[b orient'eeru[tud 27 v>
1. (asukohta, ilmakaari kindlaks määrama) eligazodik, tájol, tájékozódik, orientálódik, kiigazodik; (millestki ülevaadet oma[nda]ma) tájékozódik ♦ orienteerub kompassi järgi iránytű segítségével tájékozódik; matkajad orienteerusid tähtede järgi a túrázók a csillagok alapján tájékozódtak; orienteerub poliitikas hästi jól eligazodik a politikában
2. (suunda võtma) irányul ♦ tarbijale orienteeruma fogyasztó-orientált; ajakiri orienteerub laiale lugejaskonnale széles olvasóközönségnek szánt magazin

osa <osa osa osa 'ossa, osa[de osa[sid_&_os/i 17 s>
1. hányad, részlet, rész, osztályrész ♦ teatav osa egy bizonyos rész; allosa alj; eesosa él; keskosa középmezőny; lõviosa piltl oroszlánrész; murdosa töredéke; põhiosa fő rész; põhjaosa (1) északi rész; (2) alj; sõjaväeosa körlet; terviku osa az egész része; neljas osa {millest} negyedik rész; kontserdi teine osa a koncert második fele; saare põhjapoolne osa a sziget északi része; suures osas javarészt, nagyobbrészt; suuremal osal inimestel v inimestest az emberek nagy részének; osade viisi v kaupa részenként; osadeks lahti võtma lebont; kübar on riietuse oluline osa a kalap a ruházat fontos része; jaotas ringi kümneks osaks tíz részre osztotta a kört; osa külalistest v külalisi lahkus varsti a vendégek egy része korán távozott; poisil on oma osa tembu eest juba käes a fiú már megkapta a magáét a csíntevésért; mitu lammast langes huntide osaks hány bárány esett a farkasok áldozatául
2. (roll, osatäitmine) szerep ♦ juhtiv osa vezető szerep; peaosa főszerep; pisiosa aprócska szerep; kunsti osa elus a művészet szerepe az életben; osasse süvenema v sisse elama beleéli magát a szerepbe; osast välja langema kiesik a szerepéből; talle pakuti osa uues filmis szerepet ajánlottak neki az új filmben; milline osa tal selles asjas on? mi a szerepe ebben a dologban?
3. (ligikaudselt määratletud suurusega kogus vm hulk) hányad ♦ kaasa võeti nädala osa toitu egy hétre való ételt vittek magukkal
■LS: osa+ ♦ osakorrutis mat részszorzat; osaobjekt keel részes tárgy; osavastutus részleges felelősség

osalema <osale[ma osale[da osale[b osale[tud 27 v> (osa võtma) résztvesz; (kaasa tegema) közreműködik ♦ osaleb aktiivselt näiteringis aktívan részt vesz az amatőr színjátszócsoport munkájában; osales koosolekul részt vett a megbeszélésen; keeldus intriigis osalemast megtagadta, hogy részt vegyen a cselszövésben

osa võtma részt vesz, indul

otsima <'otsi[ma 'otsi[da otsi[b otsi[tud 28 v>
1. keres, kutat, keresgél ♦ pilguga otsima pásztáz; raskest olukorrast väljapääsu otsima kiutat keres a nehéz helyzetből; korterit otsima lakást keres; otsi endale tegevust! keress magadnak elfoglaltságot!; otsitud ettekääne keresett ürügy; otsitud võrdlus erőltetett hasonlat
2. (püüdma midagi saada v saavutada) keres ♦ kaitset otsima védelmet keres; seiklusi otsima kalandokat keres; läks võõrsile õnne otsima külföldre ment boldogságot keresni; kes otsib, see leiab aki keres, (az) talál
3. hlv, kõnek keres ♦ mis nad siia otsivad, siin pole nende koht mit keresnek itt, nincs itt helyük; mis sellel siit otsida peaks olema? mi keresnivalója lenne itt?; peab tikutulega taga otsima lámpással kell keresni
4. kõnek (teat asukohast välja tooma v võtma) keres ♦ otsis taskust rahakoti a pénztárcáját kereste a zsebében; otsi meile midagi juua keress nekünk valami innivalót
5. kõnek (indlema) üzekedik, folyat ♦ lehm otsib pulli folyathatna a tehén

pakkumine <p'akkumine p'akkumise p'akkumis[t p'akkumis[se, p'akkumis[te p'akkumis/i 12 s> ajánlat, felajánlás, kínálat ♦ hinnapakkumist tegema árajánlatot tesz; hinnapakkumist küsima árajánlatot kér; hinnapakkumist vastu võtma árajánlatot elfogad; hinnapakkumist tagasi lükkama árajánlatot visszautasít; nõudlus ja pakkumine kereslet és kínálat

paljastama <paljasta[ma paljasta[da paljasta[b paljasta[tud 27 v>
1. (paljaks võtma, jätma v tegema) láthatóvá tesz, leleplez ♦ käsivarsi paljastama lemezteleníti a karját; paljastab mõõga kirántja a kardját
2. (avalikkuse ette, päevavalgele tooma) leleplez, felfed ♦ vandenõu paljastama összeesküvést leleplez; pettust paljastama csalást leleplez; teadmatust paljastama elárulja a tudatlanságát

palkama <p'alka[ma palga[ta p'alka[b palga[tud 29 v> (palga eest teenistusse võtma) alkalmaz, felfogad, felvesz ♦ töölisi palkama munkásokat alkalmaz

pantvang <+v'ang vangi v'angi v'angi, v'angi[de v'angi[sid_&_v'ang/e 22 s> (pandiks vangis olija) túsz ♦ pantvangi võtma kedagi vkit túszul ejt

patentima <pat'enti[ma pat'enti[da patendi[b patendi[tud 28 v> jur (patenti andma v võtma) szabadalmaz

peale võtma felszed, felvesz

pildistama <pildista[ma pildista[da pildista[b pildista[tud 27 v> (fotografeerima, üles võtma) (le)fényképez, fotózik

poos <p'oos poosi p'oosi p'oosi, p'oosi[de p'oosi[sid_&_p'oos/e 22 s> (kehaasend, seisang, teesklev hoiak) póz, testtartás ♦ mingit poosi võtma vmilyen pózt vesz fel

puhas <puhas p'uhta puhas[t -, puhas[te p'uhta[id 07 adj, s>
1. adj (määrdumata, mustuseta) tiszta ♦ puhas käterätik tiszta törölköző; puhas vesi tiszta víz; puhtaks pesema tisztára mos; pesen oma käed puhtaks lemosom a kezem; igaüks pühkigu oma ukseesine puhtaks mindenki a maga portája előtt söpörjön; piinlikult puhas tiszta, mint a patyolat
2. adj (aus, siiras, laitmatu) tiszta ♦ puhta südamega tiszta szívvel; puhas südametunnistus tiszta lelkiismeret; räägib su puhtaks kertelés nélkül kimond
3. adj (lisanditeta, segamata, sajaprotsendiline) tiszta ♦ puhas kuld tiszta arany; puhas piiritus finomszesz; puhast tõugu v tõupuhas täkk telivér csődör/mén; puhast sorti v sordipuhas seeme fajtatiszta vetőmag; puhas kunst öncélú művészet; tehniliselt puhas magneesiumhüdroksiid technikai tisztaságú magnézium-hidroxid
4. adj (täielik, ehtne, päris, selge, pelk) tiszta, puszta ♦ puhas juhus, et nii läks tiszta véletlen volt, hogy így történt; puhtaks kirjutama letisztáz; see on puhas pettus ez tiszta csalás; poiss räägib puhast tõtt a fiú tiszta igazat mond; kaks päeva oli siin puhas põrgu ezek tiszta szerencsejátékok; puhta kullana võtma készpénznek vesz
■LS: puhas+ ♦ puhaskaal tiszta/nettó súly; puhaskultuur põll, biol tiszta kultúra; puhastuba tiszta szoba; puhastulu maj tiszta bevétel
puhta+ ♦ puhtatõuline telivér; puhtaveeline tiszta vizű

puutuma <p'uutu[ma p'uutu[da p'uutu[b p'uutu[tud 27 v>
1. ([põgusalt] puudutama) érint ♦ jalad puutusid vaevu maad alig éri a lába a földet
2. (võtma, kurja tegema, hingeliselt riivama) érint, hozzáér, hozzányúl ♦ ära puutu seda! ne nyúlj hozzá!; ära puutu mind, ma ei ole sulle midagi teinud ne érjél hozzám, nem csináltam neked semmit
3. (kelle v mille kohta käima, kellega v millega seoses olema) vonatkozik, érint, illet ♦ see ei puutu minusse nem az én dolgom, se ingem, se gallérom/gatyám; ei puutu teistesse, kellega ma elan senkinek semmi köze (nincs) hozzá, hogy kivel élek együtt

päevitama <päevita[ma päevita[da päevita[b päevita[tud 27 v> (päikest võtma) napozik, a napon sütkérezik ♦ päevitanud nägu napbarnított arc

päike[ne] <p'äike_&_p'äikene p'äikese p'äikes[t p'äikes[se, p'äikes[te p'äikes/i_&_p'äikese[id 12_&_10? s; p'äike_&_p'äikene p'äikse p'äikes[t -, p'äikes[te p'äikse[id 10 s>, ka Päike
1. (Galaktika täht) nap ♦ kevadine päike tavaszi napsütés; polaarpäike éjféli nap; päike on kõrgel magasan jár a nap; päike tõuseb felkel a nap; päike paistab süt a nap; päike läheb looja v loojub lemegy/lenyugszik a nap; ei ole midagi uut siin päikese all piltl nincs új a nap alatt; Maa tiirleb ümber Päikese astr a Föld a Nap körül kering
2. (päikesepaiste) napsütés ♦ päikest võtma napozik; sügisene päike ei hakka enam peale ősszel már nem barnít a nap
■LS: päik[e]se+ ♦ päikeseenergia napenergia; päikesekell napóra; päikeseketas piltl napkorong; päikesekiir napsugár; päikesekummardaja napimadó; päikesekummardamine napimádat; päikeseküllane napos; päikesepaiste napsütés, napfény; päikesepatarei el napelem; päikesepiste napszúrás; päikeseplekk napfolt; päikesepoolne napos oldalra néző, déli (fekvésű); päikesepõletus napégette; päikeseseisak astr napforduló; päikesetuul astr napszél; päikesevalgus napfény; päikesevann napfürdő; päikesevari napernyő; päikesevarjutus napfogyatkozás

pärand <pärand pärandi pärandi[t -, pärandi[te pärande[id 02 s> hagyaték, örökség ♦ millal pärand avaneb? jur mikor nyílik meg az örökség?; pärandit vastu võtma átveszi az örökségét; kultuuripärand kulturális örökség; kirjanduslik pärand írói/irodalmi hagyaték; vaimne pärand szellemi hagyaték
■LS: pärandi+ ♦ pärandimaks jur örökösödési adó; pärandiosa jur örökrész

raiuma <r'aiu[ma r'aiu[da raiu[b raiu[tud 28 v>
1. (katki, lõhki v tükkideks lööma) vág, vés, vagdal, lékel, kivés, hasít, farag; (midagi otsast v küljest eraldama) kivág, levág; (peeneks) felvág, darabol; (pooleks, lahti) kettévág; (lühikeseks) aprít ♦ kirvega raiuma fejszével vág; raiub kangiga jääd léket vág egy rúddal a jégbe; tapetud siga raiuti tükkideks a megölt disznót feldarabolták
2. (puude kohta: langetama, maha võtma) írt ♦ metsa raiuma erdőt írt
3. (terava riistaga mingit materjali töötlema, seda viimistlema) vés; (puitu) farag; (raidkunsti kohta: tahudes kivist valmistama) farag ♦ hauasammast raiuma sírkövet farag; kivisse on raiutud ornament kőbe vésett ornamentum; tema nägu on mulle igaveseks mällu raiutud az arca örökre az emlékezetemben vésődött; raiuge see endale pealuusse! véssétek ezt az eszetekbe!; ühest puust raiutud paat egy fából faragott csónak

rakendama <rakenda[ma rakenda[da rakenda[b rakenda[tud 27 v>
1. (rakmeisse panema) befog; (ette) járomba állít ♦ rakendab hobuse vankri ette befog lovat a szekér elé
2. (kasutusele võtma) alkalmaz ♦ praktikasse/ellu rakendama gyakorlatban alkalmaz; seadust rakendama alkalmazza a törvényt; mitmed ettepanekud rakendati ka kohe ellu sok javaslatot rögtön életbe léptettek

relvitustama <relvitusta[ma relvitusta[da relvitusta[b relvitusta[tud 27 v> (relvi käest võtma, relvituks tegema) lefegyverez

rent <r'ent rendi r'enti r'enti, r'enti[de r'enti[sid_&_r'ent/e 22 s>
1. (kinnisvara ajutine kasutamine, rendivahekord) bér ♦ rendile andma bérbe ad; rendile võtma bérbe vesz
2. (tasu sellise kasutamise eest, rendimakse) bérleti díj ♦ renti maksma bérleti díjat fizet
■LS: rendi+ ♦ rendiaeg bérlet időtartama, bérleti idő; rendileping bérleti szerződés; rendimaks, renditasu bérfizetés

resümeerima <resüm'eeri[ma resüm'eeri[da resümeeri[b resümeeri[tud 28 v> (kokku võtma) összefoglal

revanš <rev'anš revanši rev'anši rev'anši, rev'anši[de rev'anši[sid_&_rev'anš/e 22 s> (kaotuse tasategemine, hrl sõjas, mängus, spordis) reváns, visszavágás, visszavágó ♦ revanši saavutama v võtma kellegi üle revánsot vesz vkin; tahan revanši visszavágót akarok
■LS: revanši+ ♦ revanšipoliitika revánspolitika

riie <riie r'iide riie[t -, riie[te r'iide[id 06 s>
1. (tekstiilmaterjal, kangas) szövet, textilanyag ♦ ruuduline riie kockás szövet; triibuline riie csíkos szövet; mantliriie kelme; puuvill[a]riie pamutszövet; riiet kuduma szövetet sző
2. (hrl pl) (riietusese, rõivas) ruha ♦ uued riided új ruha; kulunud riided rongyos ruha; peoriided, piduriided ünneplő(ruha); talveriided téli ruha; tööriie munkásruha; üleriie felsőkabát
3. (kogumõistet väljendavana: riietus) ruha ♦ (end) riide[sse] panema felöltözik; (end) riidest lahti võtma levetkőzik; käib hästi riides jól öltözködik; riie ei riku/tee meest nem a ruha teszi az embert
■LS: riide+ ♦ riidematerjal ruhaanyag

riisuma <r'iisu[ma r'iisu[da riisu[b riisu[tud 28 v>
1. (rehaga kraapima) gereblyéz ♦ heina riisuma szénat gereblyéz; õue puhtaks riisuma összegereblyézi az udvart
2. (kihti kokku koguma, [ära] koorima) leszed
3. ([riideid] ült võtma) levetkőzik; (ära v maha rebima) letép
4. (varastama, röövima) rabol
5. (koorima, nöörima) fosztogat ♦ liikus kõmu, et reisijaid riisutakse az a hír járta, hogy fosztogatják az utasokat

rivistuma <rivistu[ma rivistu[da rivistu[b rivistu[tud 27 v> (end rivikorda seadma, rivisse v ritta võtma) (fel)sorakozik

rohi <rohi rohu r'ohtu r'ohtu, r'ohtu[de r'ohtu[sid_&_r'oht/e 24 s>
1. (heintaimede üldnimetus, rohttaimede maapealsed osad) fű ♦ kõrge v pikk rohi magas fű; noor v värske rohi friss fű; rohi haljendab zöldell a fű
2. kõnek (ravim, arstirohi) orvosság, gyógyszer ♦ kibe rohi keserű orvosság; maarohi gyógyfű; nohurohi nátha elleni gyógyszer; unerohi altató; rohtu võtma orvosságot szed; soe sool on hea rohi kõrvavalu vastu a meleg só jó orvosság a fülfájásról; rohi hakkab mõjuma a gyógyszer hatni kezd
■LS: rohu+ (taimedega seotud) ♦ rohulible fűszál; rohusööja fűevő
rohu+ (ravimitega seoses) ♦ rohukaup gyógyszeráru; rohukauplus, rohupood gyógyszertár; rohupudel fiola; rohutäht recept