[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aed <'aed aia 'aeda 'aeda, 'aeda[de 'aeda[sid_&_'aed/u 22 s>
1. (puuviljaaed) kert, gyümölcsös; (juurviljaaed) veteményes kert ♦ hooletusse jäetud aed rendezetlen kert; botaanikaaed botanikus kert; eesaed előkert, kiskert; iluaed díszkert; lilleaed virágoskert; õunaaed almás
2. (tara) kerítés; (kivi-, metallaed) kőkerítés; fémkerítés; (põimaed) fonott kerítés ♦ traataed drótkerítés; üle aia ronima átmászik a kerítésen; üks räägib aiast, teine aia august elbeszélnek egymás mellett; két malomban őrölnek; kisab/karjub nagu siga aia vahel úgy ordít, mint a fába szorult féreg; ruigab nagu siga aia vahel ordít, mintha nyúznák; röögib nagu siga aia vahel üvölt, mint a sakál / mint a fába szorult féreg
3. (loomade aedik) bekerített terület ♦ kanaaed tyúkudvar, baromfiudvar; lambaaed elkerített birkalegelő
4. (imikuaed) járóka
■LS: aia+ ♦ aiakujundus kertépítés; aiakäärid kertészolló, kerti olló; aiamuld aiand kertföld; aiamööbel kerti bútor; aiataim kerti vetemény; aiatöö kerti munka; aiavärav kertajtó, kertkapu

aken <aken 'akna aken[t -, aken[de 'akna[id 08 s> ablak ♦ avatud aken nyitott ablak; kaaraken íves ablak; katuseaken tetőablak, tetőkibúvó; keldriaken pinceablak; pimeaken vakablak; pööninguaken padlásablak; vaateaken kirakat; toa aknad on aeda a szoba ablakai kertre néznek; ava aken, tee aken lahti nyisd ki az ablakot; pane aken kinni, sule aken zárd be az ablakot; vaatan aknast välja kinézek az ablakon; aknale koputama bekopogtat az ablakon; aken loengute vahel kõnek hézag, lyuk; tunniplaanis on liiga palju aknaid kõnek túl sok lyukasóra van az órarendben
■LS: akna+ ♦ aknaava ablaknyílás; aknaklaas ablaküveg; aknavõre ablakrács; aknaleng ehit ablaktok; aknapesija ablakmosó, ablaktisztító; aknapiit ehit ablakfélfa; aknaraam ablakkeret; aknaruut ablaktábla; aknasulus ehit ablakkilincs; aknatihend ablakszigetelés

alasi <alasi alasi alasi[t -, alasi[te alase[id 01 s> üllő ♦ alasi ja haamri vahel olema két malomkő közt őrlödik

defilee <defil'ee defil'ee defil'ee[d -, defil'ee[de defil'ee[sid_&_defil'e[id 26 s>
1. (pidulik möödamarss) díszelvonulás
2. (kitsastee looduslike tõkete vahel) mélyút, szoros ♦ mägidefilee hegyszoros

dilemma <dil`emma dil`emma dil`emma[t -, dil`emma[de dil`emma[sid 16 s> (valik emma-kumma vahel); loog (liik süllogisme) dilemma ♦ ta seisis dilemma ees dilemma előtt állt

eales <'eales adv> (eitusega) soha (az életben); (jaatusega) valaha, az életben, csak ♦ meie vahel pole eales riidu olnud soha nem volt vita köztünk; ma ei unusta seda eales ezt soha nem fogom elfelejteni; pole eales mõttesse tulnud soha nem jutott eszembe; teen kõik, mida eales soovid megteszek mindent, amit csak kívánsz; mõelgu minust, mis eales tahavad gondoljanak rólam, amit csak akarnak; ta on huvitavaim inimene, keda eales olen tundnud a legérdekesebb ember, akit valaha ismertem

ebakõla <+kõla kõla kõla k'õlla, kõla[de kõla[sid 17 s> (lahkheli) viszály; (vastuolu) ellentét; (üksmeele, kooskõla puudumine) civódás, civakodás, konfrontáció, nézeteltérés, perpatvar, incidens, szembenállás; (väärkõla) disszonancia, dissonáns hang ♦ perekondlik ebakõla családi viszály; ideeline ebakõla ideológiai eltérés; vaadete ebakõla nézetek eltérése; ebakõla sõnade ja tegude vahel a szavak és a tettek közötti eltérés; häälte terav ebakõla a hangok éles eltérése

eksogaamia <eksog'aamia eksog'aamia eksog'aamia[t -, eksog'aamia[te eksog'aamia[id 01 s> etn (tava, mis keelab abielu ühe ja sama sugukonna liikmete vahel) exogámia

elukuu <+k'uu k'uu k'uu[d -, k'uu[de_&_kuu[de k'uu[sid_&_k'u[id 26 s> az élet hónapja ♦ 6.–12. elukuu vahel 6-12 hónapos kor között; teisel elukuul az élete második hónapjában

erinevus <erinevus erinevuse erinevus[t erinevus[se, erinevus[te erinevus/i_&_erinevuse[id 11_&_09? s> különbség, eltérés ♦ nende kahe vahel on väga selge erinevus a kettő között igen nyilvánvaló a különbség; olulised erinevused jelentős eltérések; vaadete erinevus a nézeteknek az eltérése; selle erinevusega, et azzal az eltéréssel, hogy; kahes tekstis on erinevusi eltérések vannak a két szövegben

esplanaad <esplan'aad esplanaadi esplan'aadi esplan'aadi, esplan'aadi[de esplan'aadi[sid_&_esplan'aad/e 22 s> (avar väljak, lai tänav puiesteega); aj (lage ala kantsi ja linna vahel) korzó

friis1 <fr'iis friisi fr'iisi fr'iisi, fr'iisi[de fr'iisi[sid_&_fr'iis/e 22 s> arhit (reljeefidega kaunistatud vööt arhitraavi ja karniisi vahel, rõhtne ehisvööt seina pinnal) fríz

haamer <h'aamer h'aamri h'aamri[t -, h'aamri[te h'aamre[id 02 s> kalapács ♦ suruõhuhaamer légkalapács; kummihaamer gumikalapács; auruhaamer gőz-légkalapács; kingsepahaamer cipész kalapacs; puusepahaamer ács kalapacs; haamriga taguma v lööma kalapáccsal üt; lõi haamriga naelu seina bevertem a szegeket a kalapáccsal a falba; lõin haamriga näpu pihta a kalapáccsal rácsaptam az ujjamra; haamri vars läks katki eltört a kalapács nyele; haamri alla sattuma dobra kerül, kalapács alá kerül; alasi ja haamri vahel olema két malomkő közt őrlödik

ime1 <ime ime ime[t -, ime[de ime[sid 16 s> csoda ♦ arhitektuuriime építészeti csoda; looduseime a természet csodája; tehnikaime a technika csodája; ilmamaa ime a világ csodája; seitse maailma imet a világ hét csodája; sündis suur ime nagy csoda történt; mees pääses nagu ime läbi csodával határos módon menekült meg a férfi; arstid teevad vahel lausa imet az orvosok néha csodákat tesznek; see pole mingi ime ez nem csoda; ime veel, et ta ei kukkunud csoda, hogy le nem esett

irreaalne <irre'aalne irre'aalse irre'aalse[t -, irre'aalse[te irre'aalse[id 02 adj> irreális, valószerűtlen ♦ tundun vahel eneselegi irreaalsena néha még magam számára is irreálisnak tűnök

jagama <jaga[ma jaga[da jaga[b jaga[tud 27 v>
1. osztogat, oszt, megosztozik, megoszt, feloszt, ért; (osadena kellegi vahel) eloszt ♦ jagasime õuna neljaks négyfelé osztottuk az almát; tort jagati võrdseteks lõikudeks a tortát egyenlő szeletekre osztották; saak jagati pooleks megfelezték a zsákmányt; õpilased jagati rühmadesse a diákokat csoportokba osztották; eesriie jagab toa pooleks a függöny megfelezi a szobát; romaan on jagatud peatükkideks a regény fejezetekre oszlik; tabel on lahtriteks jagatud a táblázat cellákra oszlik; joonte abil ruutudeks jagatud paber vonalakkal négyzetekre osztott papír; häälikud jagatakse vokaalideks ja konsonantideks a hangzókat magánhangzókra és mássalhangzókra osztják
2. (jao- v tükikaupa kätte andma) kioszt; (osaks saada laskma) megoszt; (jaotama) eloszt; (kinkimise puhul) szétoszt ♦ toitu jagama ételt oszt; ema jagas kompvekid lastele az anya csokit osztott a gyerekeknek; kingitusi jagama ajándékokat osztani; võitjatele medaleid jagama kiosztja az érmeket a győzteseknek; näitlejaile osi jagama kiosztja a szerepekt a szíészeknek; direktor jagas kõigile ülesanded az igazgató mindenkinek feladatot osztott; oma teadmisi õpilastele jagama megosztja ismereteit a diákokkal; oma kogemusi jagama megosztja tapasztalatait; muljeid jagama megosztja benyomásait; {kellele} kiitust jagama megdícsér vkit; {kellele} laitust jagama megdorgál vkit; tunnustust jagama elismerést oszt; isa jagas pojale tulusaid õpetusi ja nõuandeid az apa hasznos tanácsokat és tanításokat osztott meg fiával; jagab hoope paremale ja vasakule jobbra-balra osztogatta az ütéseket; ihunuhtlust jagama testi fenyítést mér ki; kaardid jagati mängijatele kiosztották a lapokat a játékosoknak
3. (millestki teistel osa saada laskma, kellelegi enda omast osa loovutama) megoszt ♦ {kellega} peavarju jagama megosztja vkivel a menedékét; {kellega} viimast leivapalukest jagama vkivel megosztja utolsó falat kenyerét; esikohta jagama vkivel megosztja első helyét; {kellega} muresid ja rõõme jagama megosztja bánatát és örömét; ma ei jaga sinu vaateid nem osztom a véleményed; neil tuli kahekesi väikest tuba jagada meg kellet osztozniuk a kis szobán; {kelle} seisukohta jagama osztom a véleményét; ma ei jaganud tema vaimustust nem osztom a lelkesedését; ära jaga laskmata karu nahka ne igyál előre a medve bőrére
4. mat oszt ♦ kaheksat neljaga jagama nyolcat néggyel osztani; jagage kümme kahega osszatok el tizet kettővel
5. kõnek (taipama) ért ♦ vend ei jaga põllumajandusest midagi a testvérem nem ért semmit a mezőgazdasághoz; seda asja ta jagab ezt érti
6. kõnek (sõnelema, tülitsema) vitatkozik, osztozik ♦ mul pole aega sinuga jagada nincs időm veled vitatkozni; mis te jagate siin ja tülitsete? mit osztoztok és veszekedtek itt

jagelus <jagelus jageluse jagelus[t jagelus[se, jagelus[te jagelus/i 11 s> (riid) veszekedés; (sõnelus) vita; (tüli) civakodás ♦ jagelus isa ja poja vahel apa és fia közötti vita

jaotama <j'aota[ma j'aota[da j'aota[b j'aota[tud 27 v> oszt, megosztozik; (osistena välja v kellegi vahel jagama) kioszt, eloszt; (liigitades) feloszt, beoszt ♦ raha jaotama beosztja a pénzt; saaki jaotama zsákmányt eloszt; aega õigesti jaotama helyesen beszotani az időt; jaotame koormuse omavahel ära osszuk meg egymás között a terhet; tuba oli vaheseinaga kaheks jaotatud a szoba egy válaszfallal ketté volt osztva; klass jaotati kolme rühma az osztályt három csoportra osztották; töö ja puhkuse vahel tuleb aega õigesti jaotada az időt helyesen kell beosztani a munka és a pihenés között; häälikud jaotatakse helilisteks ja helituteks a hangzókat zöngésekre és zöngétlenekre osztják; peatükk oli paragrahvideks jaotatud a fejezetet részekre osztották

jaurama <j'aura[ma jaura[ta j'aura[b jaura[tud 29 v> kõnek (mürgeldama, lärmama) zajong, lármáz; (jändama) bajlódik ♦ poisid jauravad küla vahel a fiúk a faluban zajonganak; jaurasid kõvasti laulda hangosan énekeltek; joodi ja jaurati ittak és lármáztak; ei tasu temaga jaurama hakata nincs értelme vele bajlódni

jutustus <jutustus jutustuse jutustus[t jutustus[se, jutustus[te jutustus/i 11 s>
1. (jutustamine, jutt) elbeszélés, történet ♦ õpetaja jutustus oli sisukas ja elav a tanár története tartalmas és élénk volt; lapsed kuulasid vanaema jutustust a gyerekek hallgatták a nagymama történetét; jutustuses lubas ta endale vahel ebatäpsusi mesélés közben apró pontatlanságokat engedett meg magának
2. kirj (proosateos) prózai mű; (pikem lugu) történet; (algselt suuline) mese; (pärimuslik) szájhagyomány ♦ ajalooline jutustus történelmi elbeszélés; dokumentaaljutustus tényeken alapuló történet; minajutustus én-elbeszélés; nimijutustus névadó elbeszélés; raamjutustus kerettörténet; värssjutustus verses elbeszélés

kaenal <kaenal k'aenla kaenal[t -, kaenal[de k'aenla[id 08 s>
1. (kehal) hón(alj) ♦ mantel oli kaenlast kitsas a kabát hónaljban szűk volt; kaenla alt mõõdetud temperatuur hónaljban mért testhőmérséklet; ta toetas teda kaenla alt a hóna alatt fogva támogatta; kott kaenla all táskával a hóna alatt; võttis raamatu kaenlasse a hóna alá vette a könyvet
2. bot (nurk leherootsu ja varre vahel) a levél hónalja

kahevõitlus <+v'õitlus v'õitluse v'õitlus[t v'õitlus[se, v'õitlus[te v'õitlus/i_&_v'õitluse[id 11_&_09 s>
1. (duell) párbaj, párviadal ♦ kahevõitlus püstolitega pisztolyokkal vívott párbaj, pisztolypárbaja; kahevõitlusele kutsuma párbajra hív vkit; kahevõitlust pidama, párbajt vív párbajozik; kahevõitlusel sekundeerima párbajban segédkezik
2. (võitlus, kokkupõrge) párharc ♦ kahevõitlus kahe kuulsa maletaja vahel a két híres sakkozó párharca

kaks <k'aks kahe k'ahte_&_k'aht k'ahte, k'ahte[de k'ahte[sid 22 num, s>
1. num (põhiarv, vastava hulga, koguse kohta, kellaaja, arvulise järjekorra kohta, koos mees- või kesksoost sõnaga või ilma nimisõnata) két, kettő, kettes ♦ kakskümmend kaks huszonkettő; kahele liita kaks, kaks pluss kaks on neli kettő meg kettő az négy; kaks kolmandikku kétharmad; null koma kaks nulla egész két tized; kaks tuhat kétezer; kaks miljonit két millió; kell kaks kettőkor; kell on pool kaks fél kettő van; kell on kolmveerand kaks háromnegyed kettő van; kaks aastat két év; kaks sõbrannat két barátnő; kaks venda két testvér; lõunasöök kahele ebéd két főre; kahed prillid két szemüveg; kahed püksid, kaks paari pükse két nadrág; kaks korda kaks on neli kétszer kettő az négy; kaks korda päevas kétszer naponta; kaks korda vähem kétszer kevesebb; kahel pool teed on majad az út mindkét oldalán házak vannak; raamat ilmus kahes köites a könyv két kötetben jelent meg; kahe sammu kaugusel két lépés távolságban; tramm number kaks kettes villamos; see jäägu meie kahe vahele ez köztünk maradjon; {mida} kaheks tükiks lõikama két részre vág; tee hargnes kaheks az út kettévált; kahe jalaga maa peal seisma két lábbal áll a földön; kahte jumalat ei saa korraga teenida nem lehet egy seggel két nyerget megülni; kahte isandat ei saa korraga teenida nehéz két úrnak szolgálni; kahe tule vahel két tűz között
2. s (number 2, hinne, mängukaart) kettes ♦ poiss sai matemaatikas kahe a fiú kettest kapott matematikából
■LS: kahe+ ♦ kaheaeruline kétevezős; kahedimensiooniline kétdimenziós; kahefaasiline kétfázisú; kahehäälne muus kétszólamú; kaheistmeline kétüléses; kahekihiline kétrétegű; kahekilomeetrine kétkilométeres; kahekilone kétkilós; kahekorruseline egyemeletes, kétszintes; kaheköiteline kétkötetes; kahepoolne kétoldalú; kaheliitrine kétliteres; kahelööviline ehit kéthajós; kahemastiline kétárbocos; kahemeetrine kétméteres; kahenädalane kéthetes, kétheti; kahepalline (tuul) kettes erősségű (szél); kahepooluseline el kétpólusú; kaheprotsendiline kétszázalékos; kaheosaline kétrészes; kahepäevane kétnapos, kétnapi; kaherattaline kétkerekű; kahetipuline kéthegyű; kahesilindriline tehn kéthengeres; kahesuunaline Kétirányú; kaheteljeline tehn kéttengelyű; kahetolline kétinches; kahetonnine kéttonnás; kahetunnine kétórányi; kahevahetuseline két műszakos; kahevalentne keem két vegyértékű, kétértékű

kell <k'ell kella k'ella k'ella, k'ella[de k'ella[sid_&_k'ell/i 22 s>
1. (kõlisti) harang ♦ jalgrattakell bicikli/kerékpár csengő; kirikukell harang; koolikell iskola harangja; tuukrikell mer búvárharang; kella lööma kongatja a harangot; kirikute kellad helisevad v löövad szólnak a harangok
2. (kellahelin) csengő ♦ alarmikell, hädakell, häirekell vészcsengő; tormikell viharcsengő; uksekell (ajtó)csengő; kell heliseb szól a csengő; keegi annab ukse taga kella valaki becsenget; midagi (suure) kella külge panema dobra üt/ver vmit; nagydobra ver vmit; suure kella külge sattuma a világ szájára kerül
3. (ajanäitaja) óra ♦ elektrikell villanyóra; käokell kakukkos óra; kuldkell aranyóra; kvartskell kvarcóra; käekell karóra; lauakell asztali óra; liivakell homokóra; malekell sakkóra; pendelkell ingaóra; taskukell zsebóra; tornikell toronyóra; seinakell falióra; äratuskell ébresztőóra; kella vedru az óra rugója; kella osuti az óra mutatója; kella pendel az óra ingája; kell käib jár az óra; kell tiksub ketyeg az óra; kell seisab v ei käi áll az óra; kell käib ette az óra siet; kell jääb taha, kell on järel késik az óra; kell lõi kaheksa az óra nyolcat ütött; kell on maha käinud az óra lejár; kella üles keerama felhúzza az órát
4. (kellaaeg) óra, idő ♦ mis v [kui]palju kell on? hány óra van?, mennyi az idő?; mis kellani? meddig?; kell on täpselt 3 pontosan három óra van; kell on veerand viis negyed öt van; kell on kolmveerand viis háromnegyed öt van; kell on pool viis fél öt van; kell on viis minutit üle nelja v viie peal négy óra elmúlt öt perccel; kell on viie [minuti] pärast viis öt perc múlva lesz öt; kell üks päeval délután egy órakor; kell neli öösel éjjel négy órakor; kell viis hommikul hajnalban öt órakor; kell läheneb kuuele nemsokára hat lesz; pärast kella kaheksat nyolc óra után; kella seitsme paiku hét óra tájt; kella ühest kaheni egytől kettőig; mis kellast mis kellani on kauplus avatud? mettől meddig van nyitva a bolt?; mis kell see juhtus? hánykor történt az?; kella kolme ja nelja vahel három és négy között; kell on juba palju már késő van; ootan sind juba kella kuuest peale már hat óta várlak
5. (pl) muus (löökpill) harang
■LS: kella+ ♦ kellahelin harangszó, harangzúgás; kellalöök óraütés; kellanupp csengőgomb; kellakapsel óratok; kellaklaas óraüveg; kellamehhanism óraszerkezet; kellaosuti óramutató; kellaparandus órajavítás; kellarihm óraszíj; kellatasku órazseb; kellavedru órarugó

kisama <kisa[ma kisa[da kisa[b kisa[tud 27 v> kiabál, üvölt, ordít, zajong ♦ lapsed kisavad õues a gyerekek az udvaron zajonganak; häält kähedaks kisama rekedtre ordítja magát; ära kisa! ne ordíts!; täiest kõrist kisama teli torokból üvölt; kisab kui siga aia vahel üvölt, mint a fába szorult féreg

kohesioon <kohesi'oon kohesiooni kohesi'ooni kohesi'ooni, kohesi'ooni[de kohesi'ooni[sid_&_kohesi'oon/e 22 s> füüs (seos sama keha molekulide vahel) kohézió

kuristik <kurist'ik kuristiku kurist'ikku kurist'ikku, kuristik/e_&_kurist'ikku[de kurist'ikk/e_&_kurist'ikku[sid 25 s> szakadék ♦ põhjatu kuristik feneketlen szakadék; meie vaadete vahel haigutab sügav kuristik mély szakadék tátong nézeteink között; kuristiku serval seisma a szakadék szélén áll

kükitama <kükita[ma kükita[da kükita[b kükita[tud 27 v>
1. (kükakile laskuma) lekuporodik, leguggol ♦ maha kükitama a földre kuporodik
2. (kükakil olema) guggol, kuporodik; (istuma) lapul ♦ teen end kükitades hästi pisikeseks kicsire összekuporodok; põõsaste vahel kükitama a bokrok közt lapul

küla <küla küla küla k'ülla, küla[de küla[sid 17 s>
1. (maa-asula) falu ♦ hajaküla szórványfalu; kolkaküla sárfészek, félreeső falu, eldugott falu
2. (selle elanikud) falu
3. (hrl sisekohakäänetes) (koht, kus võõrusel käiakse) vendégség, -nál/-nél ♦ ta käis mul eile külas nálam járt tegnap; tule mulle vahel külla! gyere el hozzám néha; külla minema látogatóba megy; külas olema (kellegi pool) látogatóban van (vkinél)
■LS: küla+ ♦ külaelanik falubeli, falusi; külaelu falusi élet; külakalmistu falusi temető; külakogukond aj faluközösség; külakool aj falusi iskola; külalaps falusi gyerek; külarahvas a falvak népe; külavanem falusi bíró

küünarvars <+v'ars varre v'ar[t v'ar[de, var[te v'ars[i 14 s> anat (küünar- ja randmeliigese vahel) alkar

maa <m'aa m'aa m'aa[d ma[ha, m'aa[de_&_maa[de m'aa[sid_&_m'a[id 26 s>
1. (astronoomilise nimena suure algustähega: Päikesesüsteemi planeet, maakera) Föld ♦ Maa tiirleb ümber Päikese a Föld a Nap körül kering
2. (väikese algustähega: planeedi pind kui kõige elusa asupaik) föld ♦ palja maa peal lamama puszta földön fekszik; maa ja taeva vahel ég és föld között; maa põleb ta jalgade all piltl ég a talpa alatt a föld; ta on nagu maa alla vajunud mintha elnyelte volna a föld; häbist maa alla vajuma a föld alá bújik/süllyed szégyenében; kedagi maapõhja kiruma a sárga földig leszid vkit; taevast ja maad kokku lubama fűt-fát ígér; maad ja taevad kokku lubama eget-földet / fűt-fát / hetet-havat igér; kedagi maa peale tooma leszállít vkit a (magas) lóról; maa peale jääma a valóság talaján marad
3. (maismaa vastandina merele vm veekogule) föld ♦ maismaa szárazföld; maa paistab! föld a láthatáron!; kuival maal olema a szárazföldön van
4. (maismaa pind, pindmine osa) föld; (pinnas) talaj ♦ mägine maa hegyes föld; kivine maa köves talaj; künklik maa dombos föld; soine maa mocsaras föld; paljas maa csupasz föld; maa on külmunud fagyott a föld; liivane maa homokos föld; rammus maa zsíros föld; viljakas maa termékeny föld; eikellegimaa senki földje; eramaa magánterület; kartulimaa krumpliföld; põllumaa szántóföld; riigimaa állami (tulajdonú) földterület; maad kündma szántja a földet; maad harima földet művel; maad ostma földet vesz; kummardus tema ees maani földig meghajolt előtte
5. (ruumiline vahemaa) távolság
6. (vastandina linnale) vidék ♦ ta elab maal vidéken lakik
7. (ka geograafilistes nimedes: riik v selle osa) ország ♦ kogu maal az egész országban; muinasjutumaa piltl tündérország, meseország; naabermaa szomszédos ország; sünnimaa anyaföld, szülőhaza, szülőföld, hon; tõotatud maa az ígéret földje; Euroopa maad Európa országai; maavõistlus válogatott mérkőzés
8. (hrl mitmuse väliskohakäänetes) (teatud kant, maakoht, ümbrus) ♦ meie mail errefelé
■LS: maa+ (maismaa ja põllumaaga seotud,) ♦ maa-ala földterület; maaema földanya; maagaas földgáz; maahoki sport gyeplabda, gyephoki; maakaabel el földkábel; maakaart térkép; maakataster földhivatal; maakelder földbe vájt pince; maakera földgolyó, glóbusz, földkerekség; maakoor geol földkéreg; maakorraldus põll területrendezés; maaletooja importőr; maamagnetism füüs földmágnesesség; maamaks földadó, telekadó; maamiin sõj taposóakna; maamõõtja földmérő; maaomand földtulajdon; maaomanik földtulajdonos, földbirtokos; maaparandus talajjavítás; maapind földfelszín; maapõu a föld keble; maareform földreform; maarent földbérlet; maarentnik földbérlő; maariba földcsík; maatükk dűlő, terep, telekrész, parcella, földdarab; maavaim müt föld alatt élő manó
maa+ (vastandina linnale, küla-) ♦ maa-aadel dzsentri; maaelanik falusi, vidéki; maaelanikkond falusi/vidéki lakosság; maaelu falusi élet, vidéki élet; maahaigla vidéki kórház; maaharija földműves; maainimene falusi, vidéki; maakeskus regionális központ; maakool vidéki iskola; maalinn földvár; maamaja parasztház; maapiirkond vidéki terület/térség; maapoiss parasztfiú; maarahvas vidékiek, falusiak; maarahvastik vidéki népesség; maatööline mezőgazdasági munkás; maatõug hazai fajta; maatüdruk parasztl(e)ány; maaõhk vidéki levegő
maade+ (geograafilise piirkonnaga seotud) ♦ maadeavastaja felfedező

maavõistlus <+v'õistlus v'õistluse v'õistlus[t v'õistlus[se, v'õistlus[te v'õistlus/i_&_v'õistluse[id 11_&_09 s> sport (kahe [v kolme] riigi esindusvõistkondade vahel) válogatott mérkőzés ♦ Eesti-Soome maavõistlus jalgpallis Észtország-Finnország válogatott labdarúgó-mérkőzés

murrujoon <+j'oon joone j'oon[t j'oon[de, joon[te j'oon[i 13 s>
1. mat (kriips murru lugeja ja nimetaja vahel) törtvonal
2. (joonjas murdekoht) törtjel

naerutuju <+tuju tuju tuju t'ujju, tuju[de tuju[sid 17 s> nevethetnék ♦ naerutuju on peal {kellel} rájött a nevethetnék; mul ei ole naerutuju nincs nevethetnékem; vahel tuleb naerutuju peale {kellele} néha nevethetnéke támad

nentima <n'enti[ma n'enti[da nendi[b nendi[tud 28 v> (tõsiasja kinnitama, sedastama, konstateerima) leszögez, megállapít; (täheldama, märkama) észrevesz ♦ tuleb nentida tõika le kell szögezni a tényt; nende sündmuste vahel võib nentida teatavat seost ezen események között bizonyos kapcsolat vehető észre

nukrustama <nukrusta[ma nukrusta[da nukrusta[b nukrusta[tud 27 v>
1. (nukraks tegema, nukraks muutma) elszomorít ♦ ta ei lase end millestki nukrustada nem hagyja, hogy bármi elszomorítsa; suur õnn nukrustab elszomorít a nagy szerencse
2. (nukrutsema) szomorkodik, búslakodik ♦ mis te siin nukrustate? mit szomorkodtok itt?; ära tühja asja pärast nukrusta ne szomorkodj ilyen semmiség miatt; vahel nukrustab ta ema järele néha anyja után búsakodik

nõu2 <n'õu n'õu n'õu -, n'õu[de n'õu[sid 26 s>
1. (juhatus, näpunäide, nõuanne) tanács ♦ tulin sinult nõu küsima v otsima v saama tanácsot jöttem kérni tőled; anna nõu, mis teha adj tanácsot, mit csináljak; võta minu nõu kuulda hallgasd meg a tanácsom
2. (lahendust pakkuv abinõu) kiút, eszköz, módszer; kõnek (abi) segítség ♦ see on ainuke vastuvõetav nõu ez az egyetlen elfogadható módszer; pole muud nõu kui andeks paluda nincs más kiút, mint bocsánatot kérni; tean nõu, kuidas unetusest lahti saada tudok egy módszert, arra, hogy szabadulj meg az álmatlanságtól; vahel käib mul naabrinaine nõuks v nõus kraamimas kõnek néha jön a szomszédasszony, segít a takarításban
3. (mõte, kavatsus, plaan) terv, gondolat, szándék; (halb) szándék ♦ mis sul nõuks on? mi a terved/szándékod?; tal on nõu ära sõita el szándékozik utazni; võttis nõuks maja ehitama hakata házat szándékozik építeni
4. (kohakäänetes) (seisukoht, arvamus, seisukoha, arvamuse jagamine) álláspont, vélemény ♦ olime alati ühes nõus v ühel nõul mindig egy véleményen voltunk; selles asjas ma ei ole sinuga nõus v ühel nõul nem értek egyet veled ebben a dologban; veenge, kuni ta nõusse jääb győzködjétek, míg beleegyezik; olen ettepanekuga täiesti nõus teljesen egyetértek a javaslattal
5. (tarkus, taip, aru) ész, elme, tudás ♦ minu nõu on otsas, olen nõust lahti kimerült a tudásom; see asi tuleb sul omast nõust v omal nõul v oma nõuga korda saada ezt a dolgot saját eszeddel ell megoldanod

näpp <n'äpp näpu n'äppu n'äppu, n'äppu[de n'äppu[sid_&_n'äpp/e 22 s> (sõrm) ujj ♦ näppu märjaks tegema v niisutama (1) megvizezi az ujját; (2) (süljega) megnyálazza az ujját; pind läks näppu szálka ment az ujjába; mu näpp jäi ukse vahele odazárta az ujját az ajtóval; ära näita näpuga ne mutogass ujjal; lõi näpuga nipsu fricskáz; näpud on värviga koos festékesek az ujjai; vähki süüakse näpu v näppude vahel a rákot kézzel eszik; muna kukkus mul näppude vahelt [maha] kiesett a tojás a kezemből; raamat sattus v puutus v juhtus v jäi mulle [juhuslikult] näppu véletlenül akadt a kezembe ez a könyv; mina pole teda näpugagi puutunud egy ujjal sem értem hozzá; kellegi peale näpuga näitama ujjal mut(og)at vkire; tarkust on talle näpuga antud piltl nem áldották meg sok ésszel, nem sok ész szorult bele; näppe kõrvetama/põletama megégeti a kezét (vmivel), megégeti a körmét; kellelegi vastu näppe andma körmére/orrára koppant vkinek; ma ei ole seda näpust välja imenud nem az ujjamból szop(ik)tam; näpust imetud az ujjából szopta

olümpiaad <olümpi'aad olümpiaadi olümpi'aadi olümpi'aadi, olümpi'aadi[de olümpi'aadi[sid_&_olümpi'aad/e 22 s> (võistlus, ülevaatus); aj (nelja-aastane ajavahemik olümpiamängude vahel Vana-Kreekas) olimpiász ♦ matemaatikaolümpiaad matematikai olimppiász; spordiolümpiaad sport olimpiász

otseühendus <+ühendus ühenduse ühendus[t ühendus[se, ühendus[te ühendus/i 11 s> közvetlen kapcsolat ♦ otseühendus Tallinna ja Helsingi vahel közvetlen kapcsolat Tallinn és Helsinki között; olime otseühenduses Austraalia telekanaliga közvetlen összeköttetésben voltunk az Ausztrál tv csatornával
■LS: otse+ühendus+ ♦ otseühendusrong közvetlen vonat; otseühendusvagun közvetlen vasúti kocsi

pederastia <peder'astia peder'astia peder'astia[t -, peder'astia[te peder'astia[id 01 s> (suguline vahekord kahe mehe vahel) pederasztia

polo <polo polo polo_&_polo[t -, polo[de polo[sid 17_&_16 s>
1. sport (pallimäng kahe ratsameeskonna vahel) lovaspóló, póló ♦ veepolo vízilabda
2. (üle pea selga tõmmatav kõrge rullkaelusega rõivaese) pólóing

põllupeenar <+peenar p'eenra peenar[t -, peenar[de p'eenra[id 08 s> (söödiriba kahe põllu vahel) mezsgye

rahu1 <rahu rahu rahu -, rahu[de rahu[sid 17 s; rahu adv>
1. (riikide vahekord, kus kumbki riik ei rakenda teise suhtes vägivalda) béke ♦ rahu kestis 30 aastat a béke 30 évig tartott; see juhtus rahu ajal békeidőben történt
2. (rahusõlmimine, rahutegemine) békekötés; (rahuleping) békeszerződés ♦ relvarahu fegyverszünet, tűzszünet; vaherahu ideiglenes béke(kötés); rahu sobitama békét közvetít
3. (rahulikkus, meelerahu, vaenu puudumine, leplikkus) nyugalom, béke(sség), nyugodtság, nyugodalom, nyugta, csend ♦ perekondlik rahu családi béke; rahu naabrite vahel békesség a szomszédok között; elame rahus, kellegagi tülitsemata békességben élünk, senkivel sem veszekszünk; ta ei saa enne rahu, kui ... nem nyugszik meg, mielőtt...; minu hinges valitses rahu lelkemben nyugalom lakozott; rahu, ainult rahu! csak szép nyugodtan!
4. (rahulik ümbrus, häirimata olukord) béke, nyugalom; (hüvastijätusoovides elavale v surnule) béke; (vaikus) csend ♦ igavene rahu örök béke; hambavalu ei anna rahu a fogfájás nem hagy nyugton; ma ei taha su rahu rikkuda! nem akarom megzavarni a nyugalmadat; puhka rahus, kallis isa! nyugodj békében, édesapám!; rahu tema põrmule! béke poraira!
5. kõnek (rahulikult, paigal, rahule, tülitamata) nyugodtan, nyugton, békében ♦ ole nüüd natuke rahu! maradj nyugton egy kicsit; jäta mind rahu! hagyj békén
■LS: rahu+ ♦ rahuaeg békeidő; rahuettepanek békejobb, békejavaslat; rahuingel békeangyal; rahukohtunik békebíró; rahukonverents békekonferencia; rahumeelsus békesség; rahuolek elégedettség; rahupoliitika békepolitika; rahupreemia békedíj; rahurikkuja békeszegő, rendzavaró, rendbontó; rahurikkumine békeszegés, rendbontás; rahuvõitleja békeharcos; rahuvõitlus békeharc

ringlus <r'inglus r'ingluse r'inglus[t r'inglus[se, r'inglus[te r'inglus/i_&_r'ingluse[id 11_&_09 s>
1. (ringkäik, -vool aineringes) körforgás, keringés ♦ aine igavene ringlus az anyag örök körforgása; jäätmete ringlussevõtt a hulladékok újrahasznosítás
2. maj (ainelise vara liikumine tootmise ja tarbimise vahel) forgalom ♦ kauba vaba ringlus az áruk szabad forgalma; raharinglus, raha ringlus pénzforgalom; ringluses olema forgalomban van

ristlema <r'istle[ma ristel[da r'istle[b ristel[dud 30 v>
1. (risti-rästi liikuma) cirkál; ([millegi vahel] siksakitades liikuma, loovima, põiklema) cikázik; (laevaga vms vahelduva kursiga sõitma, laevaga lõbureisi tegema) hajóúton van
2. ([korduvalt] ristuma v lõikuma) keresztezi egymást

rööbas <rööbas r'ööpa rööbas[t -, rööbas[te r'ööpa[id 07 s>
1. (sõiduki v veoki rataste sügavam jälg) keréknyom ♦ rattarööbas kerékvágás
2. piltl (hrl sisekohakäänetes: millegi tavapärane v ettenähtud kulg) kerékvágás; (rada, tee) út ♦ kõik kulgeb vanades rööbastes minden a régi kerékvágásban halad; vanadesse rööbastesse tagasi minema (vissza) a régi kerékvágásba zökken; kedagi rööpast välja viima kiüt a nyeregből vkit
3. tehn (vedurit, kraanat vm liikuvat seadet suunav teraslatt) sín ♦ raudteerööbas sín; rööbaste vahel ei tohi kõndida nem szabad a sínek között járni; kiirrong jooksis rööbastelt maha kisiklott a gyorsvonat
4. sport (ovaalne metallsüdamiku ja puust kattega varb rööbaspuudel) rúd
5. (pl) kõnek (rööbaspuud) korlát ♦ võimleb/treenib rööbastel gyakorlatot végez a korláton
■LS: rööpa+ ♦ rööpapaar sínpár, vágány; rööpaseadja váltókezelő; rööpavahe nyomtáv

röökima <r'ööki[ma r'ööki[da röögi[b röögi[tud 28 v> (valjusti karjuma) ordít, üvölt, kurjongat; (kisendades rääkima, hüüdma vms) óbégat, kiabál ♦ röökis valu pärast v valust üvöltött a fájdalomtól; täiest kõrist röökima/karjuma torkaszakadtából üvölt; röögib oma laste peale kiabál a gyerekeire; ülemus hakkas minu peale röökima a főnököm elkezdett velem kiabálni; sead röögivad näljast a disznók visítanak az éhségtől; röögib nagu siga aia vahel üvölt, mint a sakál / mint a fába szorult féreg

salm1 <s'alm salme s'alme s'alme, s'alme[de s'alme[sid_&_s'alm/i 22 s> murd (väike väin, eriti kahe saare vahel) tengerszoros

sebima <sebi[ma sebi[da sebi[b sebi[tud 27 v>
1. (askeldama, saalima, sagima) nyüzsög, sürög-forog, sürgölődik ♦ ostjad sebisid müügilaudade vahel a vásárlók a pultok között nyüzsögtek
2. (kokku lappama, kokku panema) összehajt(ogat)
3. (ära võrgutama, vahekorda meelitama) randiz, kamatyol
4. (ära korraldama) elintéz ♦ sõber sebis meile piletid a barátunk elintézte nekünk a jegyeket

sein <s'ein seina s'eina s'eina, sein[te_&_s'eina[de s'eina[sid_&_s'ein/u 23_&_22? s> fal ♦ valgendatud seinad fehérre meszelt fal; kaljusein sziklafal; kivisein kőfal; majasein, maja sein a ház fala; maal ripub seinal a festmény a falon függ; maosein gyomorfal; tellissein, tellistest sein téglafal; naela seina lööma szöget ver a falba; seinale kinnitama felszerel a falra; nelja seina vahel négy fal között; räägi nagu seintele a falnak beszél; kedagi vastu seina suruma piltl falhoz szorít vkit; ka seintel on kõrvad piltl a falnak is füle van; peaga vastu seina jooksma piltl fejjel megy a falnak; ei ole hea kuradit seinale maalida piltl nem jó az ördögöt a falra festeni
■LS: seina+ ♦ seinakalender falinaptár; seinakapp faliszekrény; seinakate (1) falburkolat; (2) falvédő; seinakell falióra; seinakontakt konnektor; seinaleht faliújság; seinalüliti fali kapcsoló; seinamaaling falfestmény; seinapalgid falgerendák; seinaronimine falmászás; seinatelefon fali telefon; seinavaip faliszőnyeg; seinavalgusti falilámpa

siga <siga s'ea siga -, siga[de siga[sid_&_sig/u 18 s> disznó, sertés ♦ nuumsiga hízó; rasvasiga zsírsertés; sigu pidama disznót tenyészt, sertést tart; sigu nuumama disznót hizlal; siga tapma v veristama disznót vág/öl; ta on [lakku] täis nagu siga részeg, mint a disznó; joob kui siga/veovoorimees iszik, mint a kefekötő; täis kui tina/siga/tarakan/tatt részeg, mint a csap / a disznó / az ágyú / a tök; karjub nagu siga aia vahel ordít, mint a fába szorult féreg; úgy ordít, mint a fába szorult féreg; ruigab nagu siga aia vahel ordít, mintha nyúznák; röögib nagu siga aia vahel üvölt, mint a sakál / mint a fába szorult féreg; pärleid sigade ette heitma/viskama disznók elé gyöngyöt szór; istub talle nagu sea selga sadul úgy áll rajta, mint tehénen a gatya; ta teab asjast sama palju kui siga pühapäevasest päevast úgy/annyit ért hozzá, mint tyúk az ábécéhez
■LS: sea+ ♦ seafarm disznóhizlalda; seakarjus disznópásztor, kondás, kanász; seakatk sertéspestis; seakoot sertéscomb; seakõrne tepertő; seapekk disznóháj; seapraad disznósült, sertéssült; seapõrsas malac; searasv sertészsír; searibi sertésoldalas; searokk moslék; seasulg disznóól; seasöök sertéstakarmány; seasööt sertéseledel; seasült sertéskocsonya; seatemp disznóság, kitolás

suhe <suhe s'uhte suhe[t -, suhe[te s'uhte[id 06 s>
1. (võrdlusel põhinev arvuline vahekord) arány, viszony ♦ protsentuaalne suhe százalékos arány; kolmnurga külgede suhe a háromszög oldalainak viszonya
2. (inimeste ja inimrühmade vastastikune vahekord, seos mingite nähtuste vahel) kapcsolat, viszony ♦ ametlik suhe hivatalos kapcsolat; isiklikud suhted személyes kapcsolatok; kahepoolsed suhted kétoldalú kapcsolatok; diplomaatilised suhted diplomáciai kapcsolat; riikidevahelised suhted államközi kapcsolat; rahvusvahelised suhted nemzetközi kapcsolatok; rahalised suhted pénzügyi kapcsolatok; abieluväline suhe házasságon kívüli kapcsolat; kiriku ja riigi (vaheline) suhe az egyház és az állam viszonya; majandussuhted a gazdasági kapcsolatok; kultuurisuhted kultúrkapcsolatok; omandisuhe tulajdonviszony; sõltuvussuhe függőségi viszony; sõprussuhted baráti viszonyok; põhjuse ja tagajärje suhe ok-hatás kapcsolat; töösuhe munkaviszony; õigussuhted jogi viszonyok; ärisuhted üzleti kapcsolatok; suhete katkestamine kapcsolatmegszüntetés; ta on kellegagi suhtes (neki) viszonya van vkivel; inimese ja looduse suhe ember-természet kapcsolat
3. ([mingis] suhtes, [mingist] küljest) tekintetben, vonatkozásban, szempontból ♦ ses suhtes on sul õigus ebben a tekintetben igazad van; igas suhtes eeskujulik õpilane minden szempontból példamutató tanuló

sulama <sula[ma sula[da sula[b sula[tud 27 v>
1. (soojuse mõjul tahkest olekust vedelasse siirduma v pehmenema) (el)olvad; (lahustuma) (fel)oldódik ♦ lumi sulab olvad a hó; jää sulab ära a jég elolvad; suhkur sulab vees a cukor feloldódik a vízben; kook lausa sulab suus a torta szétolvad a szájában
2. piltl ([ülevoolavalt] tundeliseks muutuma v selline olema, kuumuse käes kannatama) ellágyul, meglágyul, elérzékenyül ♦ (ta) süda sulab õnnest ellágyul a szíve
3. piltl ([tasapisi] vähenema, kahanema, kaduma) elolvad; (lahtuma) eloszlik ♦ raha sulab ta käes v näppude vahel minden pénz elolvad a kezében; ta viha sulab pikkamööda eloszlik lassan a dühe
■LS: sulamis+ ♦ sulamispunkt olvadáspont; sulamistemperatuur olvadáspont; sulamissoojus olvadáshő

suurenema <suurene[ma suurene[da suurene[b suurene[tud 27 v> ([mahult, ulatuselt, kaalult v arvuliselt] kasvama, laienema, paisuma, rohkenema) növekszik, nagyobbodik ♦ suureneb lõhe valitsejate ja valitsetavate vahel növekszik a távolság az irányítók és az irányítottak között; ostjaskond suureneb tormiliselt rohamosan nagyobbodik a vevőköre

süttima <s'ütti[ma s'ütti[da s'ütti[b s'ütti[tud 27 v; s'ütti[ma s'ütti[da süti[b süti[tud 28 v> (põlema minema, tuld võtma) gyullad, tüzet fog, felgyullad; (plahvatades, leegiga) meggyullad, fellobban; (valgusallika, valguse kohta: valgustama, helendama, loitma hakkama) kigyullad, kigyúl; piltl (algust saama, puhkema) kitör; piltl (millestki kaasa haaratud saama, põlema minema, hoogu sattuma, ärrituma, ägestuma) felgyullad ♦ märjad puud süttivad halvasti a nedves fa nehezen gyullad; kergesti süttiv vedelik gyúlékony folyadék; pimedatel tänavatel süttivad tuled a sötét utcákon kigyúlnak a fények; valgusfooris süt[t]is punane tuli pirosra vált a közlekedési lámpa; taevas süttisid tähed kigyúltak a csillagok az égen; ootamatult süttis sõda hirtelen kitört a háború; ta südames süttis viha felgyulladt a lelkében a harag; nende vahel oli süttinud armastus fellobbant köztük a szerelem; ta silmis süttis uudishimu a szemében felgyulladt a kíváncsiság

šamaan <šam'aan šamaani šam'aani šam'aani, šam'aani[de šam'aani[sid_&_šam'aan/e 22 s> (vahetalitaja vaimude ja inimeste vahel) sámán, táltos
■LS: šamaani+ ♦ šamaanitrumm sámándob

teinekord <+k'ord adv>
1. (mõnikord, vahel, vahete-vahel) egyébkor ♦ ta oli kurvem kui teinekord szomorúbb volt, mint egyébkor
2. ([mõni] teine kord, järgmine kord, edaspidi, kunagi) máskor ♦ teinekord ole ettevaatlikum máskor legyél óvatosabb

teineteise sg gen <+- teise t'eis[t t'eise, - - 12 pron> (näitab, et tegevus v vahekord kahe olendi, asja v nähtuse vahel on vastastikune) egymás ♦ nad armastavad teineteist szeretik egymást; oleme teineteisele loodud egymásnak vagyunk teremtve

tekkima <t'ekki[ma t'ekki[da teki[b teki[tud 28 v; t'ekki[ma t'ekki[da t'ekki[b t'ekki[tud 27 v>
1. (algust saama, kujunema, moodustuma) keletkezik, születik, kialakul, előáll ♦ elu tekkis Maal miljardeid aastaid tagasi az élet évmilliárdokkal ezelőtt alakult ki a Földön; poiste vahel tekkis sõnavahetus szóváltás keletkezett a fiúk között
2. (märkamatult, ootamatult ilmuma) megjelenik ♦ seljale tekkis lööve kiütés lett a hátán; lauale tekkis pudel konjakit egy üveg konyak jelent meg az asztalon

tuli <tuli tule t'ul[d t'ulle, tule[de tule[sid 20 s>
1. tűz ♦ igavene tuli örökmécses; laagrituli tábortűz; tuld tegema tüzet rak; tuld võtma lángra kap; tuld kustutama tüzet olt; tuld otsa pistma meggyújt, felgyújt; tuld kohendama tüzet szít; tuli kustub kialszik a tűz; moosi keedetakse nõrgal tulel a lekvárt lassú tűzön főzik; (kas) sul tuld on? kõnek tudnál tüzet adni?; tulega mängima a tűzzel játszik; põrgutuli relig a pokol tüze; läbi tule ja vee tűzön-vízen át/keresztül; tal lööb silmist tuld välja az eget is bőgőnek nézi; kahe tule vahel olema két tűz között van, elöl tűz, hátul víz; kahte/mitut rauda tules hoidma két vasat tart a tűzben; tuha all hõõguv tuli hamu alatt lappangó/szunnyadó tűz; kus suitsu, seal tuld nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja; (erinevad) nagu tuli ja vesi mint tűz és víz
2. (tulekahju, kahjutuli) tűz, tűzvész ♦ pinnatuli mets futótűz; tuli noolib katust a tűz a tetőt nyaldossa; maja on tules ég a ház; tuli levis kiiresti majalt majale a tűz gyorsan terjedt házról házra
3. (valgusallika tuli, selle valguslaik) fény ♦ hele tuli erős fény; ahtrituli mer farlámpa; kaugtuli auto távolsági fény(szóró); lähituli auto tompított fény(szóró); jõulukuusk särab tuledes a karácsonyfa fényben ragyog; pane tuli põlema kapcsold fel a villanyt; kustuta tuli ära ja heida magama kapcsold le a villanyt, és feküdj le, oltsd el a villanyt, és feküdj le
4. piltl (tugevate tunnete v tundepuhangu kohta) tűz ♦ armastustuli, armutuli, armastuse tuli a szerelem tüze; keegi on tulivihane vérben forog vkinek a szeme; õli tulle valama olajat önt a tűzre
5. sõj (tulirelvadest laskmine) tűz ♦ hõre tuli szórványos tűz; tuld! tűz!; tuld avama tüzet nyit; tuld juhtima tüzet vezényel
6. sport (males) sakk ♦ [kuningale] tuld andma sakkot ad a királynak; kuningas on tules v tule all a király sakkban áll
■LS: tuld+ ♦ tuldpurskav tűzokádó; tuldvõttev hevülékeny
tule+ ♦ tulejoon sõj (joon, millelt toimub laskmine) tűzvonal; tulejumal tűzisten; tulekeel lángnyelv; tulekindel éghetetlen, tűzálló; tulekustuti oltókészülék, tűzoltó készülék, poroltó; tuleleek láng; tulemeri lángtenger; tulemüür tűzfal; tuleneelaja tűznyelő; tuleohtlik éghető, tűzveszélyes, gyúlékony; tulepesa tűzfészek; tulesammas lángoszlop
tuli+ ♦ tulikuum tűzforró
tuli+ ♦ tulirelv tűzfegyver

töö <t'öö t'öö t'öö[d tö[he, t'öö[de_&_töö[de t'öö[sid_&_t'ö[id 26 s>
1. munka ♦ füüsiline v kehaline töö fizikai munka; vaimne töö szellemi munka; erialane töö szakmai munka; kodused tööd házi teendők; teaduslik töö tudományos munka; vabatahtlik töö önkéntes munka; aiatöö kerti munka; elutöö életmű, élet munkája; majapidamistööd házimunka, háztartási munka; naistetöö női munka; õppetöö oktatás; ületunnitöö túlmunka, túlórázás; tööd tegema dolgozik; töösse süvenema elmélyül a munkában; tööd lõhkuma v murdma v rügama v rühmama v rassima v vehkima v vihtuma gürcöl; tööle pihta v takka v valu andma melózik; tööle hakkama v alustama tööd nekilát a munkának; on iga töö peale meister ezermester; töö kiidab tegijat gyümölcséről ismerjük meg a fát; a munka dicséri mestert
2. (teenistus, amet, töökoht) munka, állás ♦ kindel töö stabil állás; tööd otsima v kuulama munkát keres; tööle asuma munkába áll; tööl käima munkába jár, dolgozik; töölt lahkuma felmond; läks teise kohta tööle másik munkahelyre ment dolgozni; mis tööd ta teeb? mivel foglalkozik?; mind võeti tööle engem felvettek munkába, állást kaptam; mul ei ole tööd nincs munkám; ta vallandati töölt, ta lasti töölt lahti kirúgták
3. (töö tulemus) mű ♦ helitöö zenemű; magistritöö mesterképzési szakdolgozat, mesterdolgozat; võistlustöö pályamű
4. (tegevus, talitlus, ülesanne) dolog, feladat, működés ♦ nõudepesu on laste töö a mosogatás a gyerekek feladata; mul on palju tööd sok dolgom van; tema töö on arvete kirjutamine az ő dolga megírni a számlákat; mootor hakkas tööle beindult a motor; südame töö a szív működése, szívműködés
■LS: töö+ ♦ tööaasta munkaév; tööala munkaterület; tööandja munkaadó, munkáltató; tööarmastus munkaszeretet; tööbüroo állásbörze, állásközvetítő iroda; töödistsipliin munkafegyelem; tööealine munkasképes korú; tööeesrindlane nõuk élmunkás; tööelu munka (világa); töögraafik munkabeosztás; töögrupp munkacsoport; tööharjumus a munkához való hozzáállás, munkaszokás; tööhobune igásló; tööhull a munka megszállottja, munkabolond; tööhõive maj foglalkoztatottság, foglalkoztatás; tööhügieen munkahigiénia; tööhüpotees munkahipotézis; tööinimene dolgozó ember; tööintervjuu munkainterjú; tööjaotus munkamegosztás; tööjoonised tehn műhelyrajzok; töödejuhataja munkavezető; tööjõud munkaerő; tööjõupuudus munkaerőhiány; tööjõuturg munkaerőpiac; töökaaslane munkatárs; töökabinet dolgozószoba; töökaitse munkavédelem; töökaitseseadus munkavédelmi törvény; töökaotus a munkahely elvesztése; töökatkestus munkabeszüntetés; töökava munkaterv; töökeel munkanyelv; töökeskkond munkakörnyezet; töökindel üzembiztos; töökindlus üzembiztonság; töökoht munkahely; töökohustus munkakötelezettség; töökollektiiv munkaközösség, kollektíva; töökonflikt munkaügyi konfliktus; töökoormus munkaterhelés; töökord munkarend; töökorraldus munkaszervezés; töökultuur munkakultúra; töökäed munkaerő; töölaud dolgozóasztal, munkapad, asztal (info); tööloom (1) igásjószág; (2) piltl ([tuima] töötegija kohta) igásló; tööluba munkavállalási engedély; töölähetus szolgálati út, kiküldetés; töömaa (1) (paik, kus keegi töötab) építési terület; (2) (kellegi tööala kohta) munkakör; töömaht munkamennyiség; töömahukas munkaigényes; töömaniakk munkamániás; töömeetod munkamódszer; töömesilane dolgozó méh; töönarkomaan munkamániás, munkafüggő, munkaalkoholista; töönädal munkahét; tööohutus munkabiztonság; tööoskus szakértelem; tööots alkalmi munka; tööotsija munkakereső; tööotsing álláskeresés; tööpakkumine állásajánlat; tööpakkumiskuulutus álláshirdetés; tööplaan munkaterv; tööpuudus munkanélküliség; tööpõlgur munkakerülő; tööraamat (1) (töötamist tõendav dokument) munkakönyv; (2) ped (õpikut ja töövihikut ühendav õppevahend) munkafüzet; töörahu nyugodt munkakörülmények; töörahvas munkásság, a dolgozó nép; tööreis szolgálati út; tööriietus munkaruházat; tööriided munkaruha; tööruum szolgálati helység; töörühm munkacsoport, gárda; töörütm munkaritmus; tööseadus jur munkajog; tööseisak munkabeszüntetés, üzemszünet; töösipelgas hangyaszorgalmú dolgozó; tööstaaž szolgálati idő; töösuhe (tööandja ja töövõtja vahel) munkaviszony; töötahe munkakedv; töötelefon munkahelyi telefonszám; tööteraapia med munkaterápia; töötervishoid üzemorvosi ellátás; töötingimused munkafeltételek, munkaviszonyok; töötasu munkabér; töötund munkaóra; tööturg munkaerőpiac; töötüli munkaügyi vita, munkaviszály; töövahend munkaeszköz; töövahendus munkaközvetítés; töövahenduskontor munkaközvetítő iroda; töövahetus műszak; töövaidlus munkaügyi vita, munkaviszály; tööveteran nyugdíjas; töövihik munkafüzet; tööviljakus maj munkatermelékenység; töövõime munkaképesség; töövõimeline munkaképes; töövõimetu munkaképtelen, rokkant; töövõimetus munkaképtelenség, rokkantság; töövõimetuspension rokkantsági nyugdíj; töövõtja munkavállaló; tööõhkkond munkahelyi légkör; tööõigus jur munkajog; tööõnnetus munkahelyi baleset, üzemi baleset
tööde+ ♦ töödejuhataja művezető, üzemvezető

tühik <tühik tühiku tühiku[t -, tühiku[te tühiku[id 02 s> hézag ♦ tühik sõnade vahel szóköz; tühik hariduses hézag a műveltségben

uusaeg <+'aeg aja 'aega 'aega, 'aega[de 'aega[sid_&_'aeg/u 22 s> aj (keskaja ja uusima aja vahel) újkor

vaakuma <v'aaku[ma v'aaku[da vaagu[b vaagu[tud 28 v> (raskesti haigena vaevlema) haldokol ♦ hinge vaakuma az utolsókat rúgja, halálán van; elu ja surma vahel vaakuma élet és halál között lebeg

vahe1 <vahe vahe vahe[t -, vahe[de vahe[sid 16 s>
1. (erinevus) különbség ♦ ajavahe időeltolódás; hinnavahe árkülönbség, árkülönbözet; ainult selle vahega, et ... az egyetlen különbség az, hogy ...; sellel pole vahet egyre megy, nem számít; vahet tegema megkülönböztet, különbséget tesz
2. (vahemaa) távolság ♦ meie vahet võis olla mõni samm egy pár lépés volt köztünk; käib arstide vahet különböző orvosokhoz jár
3. (vahemik) rés ♦ seina ja kapi vahel oli väike vahe a fal és a szekrény között volt egy kis rés
4. mat (lahutamistehte tulemus) különbség ♦ kahe arvu vahe két szám közötti különbség
■LS: vahe+ ♦ vaheaju anat köztiagy; vahearuanne időközi jelentés, közbenső mérleg; vaheaste köztes lépés; vahefiniš sport részhajrá; vahekaugus távolság; vahekohus választottbíróság, választottbírói testület; vahekäik folyosó

vahekord <+k'ord korra k'orda k'orda, k'orda[de k'orda[sid_&_k'ord/i 22 s>
1. (mingite suuruste, arvude jne omavaheline suhe) viszony ♦ enne kasutamist lahjendatuna vahekorras 1:100 használat előtt 1:100 arányban hígítva; jõudude vahekord erőviszonyok
2. (seos nähtuste, olukordade vahel, suhe inimeste vahel) viszony ♦ armastusvahekord, armuvahekord szerelmi viszony; rendivahekord bérviszony; sugulusvahekord rokoni viszony; töövahekord munkaviszony
3. (seksuaalvahekord) viszony ♦ suguline vahekord közösülés, nemi kapcsolat/érintkezés

vahel <vahel postp; vahel adv>
1. postp [gen]; adv között ♦ istub isa ja ema vahel anya és apa között ül; majade vahel a házak között; vastuolu vaeste ja rikaste vahel a gazdagok és a szegények közötti szakadék; kella kümne ja üheteistkümne vahel tíz és tizenegy óra között; kahe tule vahel piltl két tűz között, elöl tűz, hátul víz; alasi ja haamri vahel olema két malomkő közt őrlödik; karjub nagu siga aia vahel úgy ordít, mint a fába szorult féreg
2. adv (mõnikord, aeg-ajalt) néha ♦ vahel käisime teatris néha színházba járunk; vahel on mul halb tuju néha rossz kedvem van

vaheline <vaheline vahelise vahelis[t vahelis[se, vahelis[te vahelis/i 12 adj (hrl liitsõna järelosa)> (millegi vahel olev v asuv, kelle-mille vahel valitsevates suhetes ja seostes esinev, vahepealne) közötti ♦ Maa ja Kuu vaheline kaugus A Föld és a Hold közötti távolság; kahe riigi vahelised suhted a két ország közötti kapcsolatok

vahemaa <+m'aa m'aa m'aa[d -, m'aa[de_&_maa[de m'aa[sid_&_m'a[id 26 s> (ruumiline kaugus kelle-mille vahel) távolság ♦ suured vahemaad hosszú távolságok

vahemik <vahem'ik vahemiku vahem'ikku vahem'ikku, vahemik/e_&_vahem'ikku[de vahem'ikk/e_&_vahem'ikku[sid 25 s>
1. (objektide vaheala v ruum) köz ♦ roidevahemik anat bordaköz
2. (ajaline lõik millegi vahel) időszak ♦ vahemikus juunist augustini június és augusztus közötti időszakban
3. (ala, vahemaa teat mõõtude astmikus) tartomány ♦ temperatuur kõigub vahemikus 30--40 kraadi a hőmérséklet 30 és 40 fok között ingadozik; keemistemperatuur on vahemikus ligikaudu 150–220 °C a forrásponttartománya kb. 150 °C-tól 220 °C-ig
4. mat intervallum

vahendaja <vahendaja vahendaja vahendaja[t -, vahendaja[te vahendaja[id 01 s> (vahetalitaja, sobitaja, edasiandja) közvetítő ♦ kultuurivahendaja kultúraközvetítő; rahuvahendaja békeközvetítő; tegutses vahendajana ostja ja müüja vahel közvetítőként működött az eladó és a vevő között

vahepala <+pala pala pala -, pala[de pala[sid_&_pal/u 17 s>
1. (lühike pala muude esinemiste v esituste vahel) betét
2. (kerge eine, oode) könnyű étkezés, falatozás, tízórai, uzsonna

vahepeal <+p'eal adv; +p'eal postp [gen]> adv; postp [gen] (millegi vahel toimuval v toimunud ajal, mingi ajavahemiku sees, ajaliselt/ruumiliselt millegi vahel) közben, időközben ♦ mida sa vahepeal teinud oled? mit csináltál időközben?; olin/käisin vahepeal välismaal közben külföldön voltam

vahetevahel <+vahel adv> (vahel, aeg-ajalt, mõnikord) néha, időnként, egyszer-egyszer, hébe-hóba, olykor, alkalmanként

valima <vali[ma vali[da vali[b vali[tud 27 v>
1. (ki)választ, (meg)válogat ♦ kahe vahel valima két lehetőség közül választ; valib parimad kohad raamatust kiválasztja a legjobb részeket a könyvből; kirjaniku valitud teosed az író válogatott művei
2. (mingisse ametisse, mingile kohale) (meg)választ, beválaszt ♦ ta valiti ülikooli audoktoriks az egyetem tiszteletbeli doktorává választották; esimeheks valima elnökké választ; ta valiti kohalikku volikokku beválasztották a képviselőtestbe