[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

EessõnaLühendid@arvamused.ja.ettepanekud


Päring: osas

Sama päring ungari-eesti sõnaraamatus

?! Küsitud kujul või valitud artikli osast otsitut ei leitud, kasutan laiendatud otsingut.
Leitud 36 artiklit

ainult <ainult adv> csak, csupán, kizárólagmitte ainult ..., vaid ka ... nem csak..., hanem…is; ainult mõni meeter csak néhány méter; ainult naised kizárólag nők; ainult pühapäeviti csak vasárnaponként

eespool <+p'ool adv> vt ka eestpoolt (ees) előbbre, elöl, előrébb; (eelnevalt, varem) előbbta istub saalis teistest eespool előrébb ül a teremben, mint a többiek; eespool paistab vaid mets elöl csak erdő látszik; eespool mainitud küsimus az előbb említett kérdés

fantaasia <fant'aasia fant'aasia fant'aasia[t -, fant'aasia[te fant'aasia[id 01 s>
1. (kujutlusvõime) fantázia, képzelet, képzelőerőohjeldamatu fantaasia fékezhetetlen fantázia; rikas fantaasia gazdag fantázia; loov fantaasia teremtő képzelet; elava fantaasia vili élénk fantázia gyümölcse
2. (väljamõeldis, kujutlus) képzeletsee pole fantaasia, vaid tõelisus ez nem kitaláció, hanem valóság
3. muus (vabas vormis helitöö) fantáziafantaasia klaverile ja orkestrile fantázia zongorára és zenekarra
■LS: fantaasia+fantaasiaküllane fantáziadús; fantaasiamaailm képzeletvilág; fantaasiarikas fantáziadús; fantaasiavaene fantáziátlan

ilmsi <'ilmsi adv> (tegelikkuses) valójábanmitte unes, vaid ilmsi nem álom, valóság; ilmsi und nägema ébren álmodni

jaamavahe <+vahe vahe vahe[t -, vahe[de vahe[sid 16 s> megálló, állomásközTallinnast Lillekülani on vaid üks jaamavahe Tallinntól Lilleküla-ig csak egy megálló; ta sõitis ainult kaks jaamavahet csak két megállót utazott

juhtima <j'uhti[ma j'uhti[da juhi[b juhi[tud 28 v>
1. (liikumisele v kulgemisele suunda andma) vezet, vezérel, végigvezet, térít, terel, ráterel, odavezető, odavezet, levezet, kormányoz, kalauzol, irányít, igazgat, elvezet, átvisz, átvezet, átterel; (suunama) terel; (saates, kaasas olles) elvezet, odavezetautot juhtima autót vezet; hobuseid juhtima lovat vezet; laeva juhtima hajót vezet; laeva sihtsadamasse juhtima a célkikötőbe vezeti a hajót; peremees juhtis hobuse õue a gazda kivezette a lovat az udvarra; vesi juhiti järvest põllule a tóból a mezőre vezették a vizet; käsi juhib sulge a kéz vezeti a tollat; trepist üles juhtima felvezeti a lépcsőn; külaline juhiti kabinetti a vendéget az irodába vezették; torud juhivad sooja õhu tuppa a csövek a szobába vezetik a meleg levegőt; renn juhib kartulid kastidesse a vályú a ládába tereli a burgonyát; poiss juhib hobust suu kõrvalt kinni hoides a fiú a zablánál fogva vezeti a lovat; juhtisin hoobi kõrvale eltérítettem az ütést; tee juhitakse linnast mööda az utat a város mellett vezetik
2. (tegevust suunama) vezet, terel; (eesotsas olema) élen járvestlust lauas juhtis ema az asztalnál folytatott beszélgetést az anya vezette; teda juhtis vaid raev csak a düh vezérelte; sind ei juhi mõistus nem az ész vezérel; juhtisin jutu uuele teemale új témára tereltem a beszélgetést; püüdsin oma mõtteid mujale juhtida megpróbáltam másra terelni a gondolataimat; {kelle} tähelepanu juhtima {millele} felhívja valaki figyelmét valamire; riiki juhtima országot kormányoz; ministeeriumi juhtima minisztériumot vezet; komisjoni tööd juhtima irányítja a bizottság munkáját; direktor juhib instituuti az intézetet az igazgató vezeti; rügementi juhtima ezredet vezet; majapidamist juhtima háztartást vezet
3. füüs (edasi kandma) vezetmetallid juhivad hästi elektrit ja soojust a fémek jól vezetik az elektromosságot és a hőt
4. (võistluses esikohal olema) vezetodaviskes juhtima vezet gerelyhajításban; juhime kahe punktiga két ponttal vezetünk; meie meeskond asus juhtima csapatunk átvette a vezetést; poiss juhtis jooksu esimesed 300 meetrit a futás első 300 méterén a fiú vezetett

juhtunu <j'uhtunu j'uhtunu j'uhtunu[t -, j'uhtunu[te j'uhtunu[id 01 s> történtekunustagem juhtunu felejtsük el a történteket; kuulsin juhtunust alles eile csak tegnap hallottam a történtekről, csak tegnap hallottam, mi történt; süüdlane kahetseb juhtunut a tettes sajnálja, ami tötént; tal jääb üle vaid juhtunuga leppida nincs más választása, mint hogy elfogadja a történteket

juhus <juhus juhuse juhus[t -, juhus[te juhuse[id 09 s> alkalom, véletlen; (paras v sobiv võimalus) lehetőségsobiv juhus megfelelő alkalom; ootamatu juhus váratlan alkalom; õnnelik juhus szerencsés véletlen; rumal juhus buta véletlen; haruldane juhus ritka alkalom; see pole paljas juhus ez nem véletlen; ootan parajat juhust a megfelelő alkalomra várok; juhus ei lasknud end oodata az alkalom nem váratott magára; kasutasin juhust kihasználtam az alkalmat, megragadtam a lehetőséget; ta jäi juhusele lootma a jószerencsére várt, a véletlenben bízott; ta pääses vaid juhuse läbi csak a véletlenen múlt az élete; juhus viis nad jälle kokku a véletlen újra összehozta őket; polnud juhust temaga rääkida nem volt alkalma beszélni vele; see on juhuse asi ez a véletlen műve; lasksin juhuse mööda elszalasztottam az alkalmat; nüüd avanes juhus saata sulle see raamat most lehetőségem volt rá, hogy elküldjem neked ezt a könyvet

jäledus <jäledus jäleduse jäledus[t jäledus[se, jäledus[te jäledus/i 11 s> förtelem, ocsmányságmitte supp, vaid jäledus ez nem leves, hanem valami förtelem; jäledusi rääkima ocsmányságokat beszél

järel <järel postp, adv> vt ka järele
1. postp [gen] (järgnevuses, kelle-mille taga) utánta kõndis minu järel utánam jött; tõmba uks enda järel kinni! zárd be az ajtót magad után!; suve järel tuleb sügis nyár után ősz jön; iga poole tunni järel félóránként
2. adv; postp [gen] (keda-mida ära toomas, kätte saamas) értetal käis täna auto järel ma érte jött az autó; käisin honorari järel voltam a honoráriumért
3. adv (taga, tagapool, ka ajaliselt) utánläksin ees, koer järel én mentem elől a kutya meg utánam; poiss vedas käru järel a fiú kocsit húzott maga után
4. adv (säilinud, alles) megmaradmul on viis krooni järel öt koronám maradt; linnusest on järel vaid müürid a várból már csak a falak maradtak

kasvatama <kasvata[ma kasvata[da kasvata[b kasvata[tud 27 v>
1. termel, tenyészt, nevel; (taimi viljelema) termel, termeszt; (loomi pidama) tenyészt; (pikaks, suureks kasvada laskma) növeszt; (kasvatust andma, õpetama, suunama) nevelkartulit v kartuleid kasvatama burgonyát termeszt; hobuseid kasvatama lovakat tenyészt; kõhtu kasvatama pocakot ereszt; vaid oma kõhtu kasvatama csak a hasát /háját növeszti; lapsi kasvatama gyermekeket nevel; juukseid kasvatama növeszti a haját
2. (rohkendama, suurendama) növeszt

kavatsus <kavatsus kavatsuse kavatsus[t kavatsus[se, kavatsus[te kavatsus/i 11 s> szándékhead kavatsused jámbor szándék; kurjad kavatsused gonosz szándék; tõsine kavatsus komoly szándék; salajane kavatsus titkos szándék; see jäi vaid kavatsuseks csupán szándék maradt; kavatsust ellu v täide viima szándékát megvalósítja; halbade kavatsustega rossz szándékkal van; mul ei ole kavatsustki ära sõita nem is áll szándékomban elutazni; kavatsusest loobuma szándékáról letesz/lemond

kiir2 <k'iir kiiru k'iiru k'iiru, k'iiru[de k'iiru[sid_&_k'iir/e 22 s> (rutt, tõtt) sietéskiiruga tehtud toidud sietéssel készített receptek; ülemus jõi kiiruga vaid ühe kohvi a főnök csak egy kávét ivott sebtében; unustas kiiruga raha kaasa võtta siettében elfelejtett pénzt venni magához

kiratsema <kiratse[ma kiratse[da kiratse[b kiratse[tud 27 v>
1. (vaeselt elama, virelema) sínylődik, senyvedvaesuses kiratsema nyomorban sínylődik; vaene laps kiratseb keldrikorteris csak senyved szegény gyerek a pincelakásban
2. (kiduma, põdur olema, vaevu hingitsema) elcsenevészedik, tengődikroosid ei arene, vaid pigem kiratsevad a rózsatövek nem fejlődnek, inkább csenevészednek; piksetabamuse saanud puu üksnes kiratseb veel a villámsujtotta fa már csak tengődik; ta on haiglane, kiratseb juba mitu aastat ő beteg, évek óta csak tengődik

kujutlema <kujutle[ma kujutle[da kujutle[b kujutle[tud 27 v> (ette kujutama) képzel, elképzelkujutlen, kui ilus seal praegu on el tudom képzelni, milyen szép most ott; kedagi nooremana kujutlema fiatalabbnak képzel vkit; kujutle vaid, ta ei tulnudki! képzeld el, nem is jött!

kuni <kuni konj, adv, prep>
1. konj (aega väljendav) amíg, mire, mígnem, mígoota, kuni ma tagasi tulen várj, amíg vissza (nem) jövök; sa vaid oota, kuni päike jälle tõuseb te csak várj, míg felkel majd a nap
2. konj (ühendav)-kuue- kuni kaheksa-aastased lapsed hat-nyolc éves gyerekek
3. adv; prep [term] (rõhutab piiri, milleni miski toimub v esineb) -igsee võib maksta kuni tuhat forinti ez akár ezer forintba is kerülhet; saadan sind kuni nurgani elkísérlek a sarokig; lugesin kuni keskööni éjfélig olvastam

kõht <k'õht kõhu k'õhtu k'õhtu, k'õhtu[de k'õhtu[sid_&_k'õht/e 22 s>
1. (kehaosa inimesel) hassuur kõht nagy has; paks kõht kövér has; alakõht alhas; keskkõht középhas; naerust kõhtu kinni hoidma a hasát fogja nevettében; vaid oma kõhtu kasvatama csak a hasát növeszti; tüdrukul on kõht ees domborodik a hasa; kõhu kõrvalt kokku hoidma a hasán spórol
2. (seedeelundite talitluse ja sellega seotud aistingute kohta) gyomor, hasmul on kõht tühi üres a hasam; tal on kõht täis tele van a hasa; kõhtu täis sööma teleeszi a gyomrát; rohtu tühja kõhuga võtma éhgyomorra veszi be a gyógyszert; mu kõht valutab fáj a gyomrom; kõht koriseb korog a gyomra; kõht on kinni székrekedés; kõht on lahti megy a hasa; armastus käib kõhu kaudu a férfi szívéhez a gyomrán keresztül vezet az út; tühi kõht on parim kokk az éhség a legjobb szakács
■LS: kõhu+kõhugaasid füsiol szélgörcs; kõhugripp gyomorinfluenza; kõhuhaigus gyomorfertőzés; kõhuhingamine füsiol hasi légzés; kõhuhäda kõnek gyomorbaj; kõhukatarr gyomorhurut; kõhukelme hashártya; kõhulahtisus hasmenés; kõhulihased hasizom; kõhupiirkond anat gyomortáj; kõhupuhitus med gyomorrontás; kõhusein anat gyomorfal; kõhutants hastánc; kõhutantsija hastáncos; kõhutüüfus med hastífusz; kõhuvalu gyomorfájás, hasfájás; kõhuvoolmed gyomorgörcs, hascsikarás; kõhuõõs anat hasüreg, gyomorüreg

kõigest <kõigest adv> (ainult, vaid) csak; (mitte enamat kui, mitte rohkem kui) mindössze, aligloengul oli kõigest kümme inimest az előadáson mindössze tízen voltak; see juhtus kõigest nädal tagasi csak/alig egy hete történt; ta on kõigest väike ametnik ő csak egy hivatalnok

mitte1 <m'itte adv>
1. (rõhutab, intensiivistab eitust) nem, semhoopis mitte egyáltalán nem; mitte midagi semmi(t); mitte keegi senki; mitte mingil juhul semmi esetre sem; mitte üks põrm semennyire sem; mitte ainult ..., vaid ka ... nemcsak ..., hanem ... is
2. (jaatavas kontekstis väljendab eitust) nemmiks mitte miért ne; mitte eriti nem nagyon; muidugi mitte dehogy, persze hogy nem; vist mitte talán nem; mitte ilmaski soha; mitte suitsetada! tilos a dohányzás!

muudkui <+k'ui konj, adv>
1. adv (üha, ühtelugu, kogu aeg, aina, alatasa) egyfolytában, mindig, folytonmu vanemad muudkui tülitsevad a szüleim egyfolytában veszekednek
2. adv (ainult, üksnes, vaid) csakmuudkui kamandab folyamatosan parancsolgat

nimeline1 <nimeline nimelise nimelis[t nimelis[se, nimelis[te nimelis/i 12 adj>
1. (nime, nimetust omav, teatud nime kandev) c., nevű, címűReinu-nimeline noormees Rein nevű fiatalember; rahvalauludel puudub harilikult nimeline autor a népdaloknak általában nincs megnevezett/konkrét szerőjük
2. (kellegi nimele välja antud) névre szóló; (selline, kus midagi tehakse oma nime avaldades) név szerintinimeline hääletamine név szerinti szavazás; nimeline kingitus névre szóló ajndék; nimeline kutse esietendusele névre szóló meghívó a premmierre
3. (ainult nime poolest eksisteeriv, formaalne) névleges, formáliskuningavõim on vaid nimeline a királyi hatalom csak névleges

nägu <nägu n'äo nägu n'äkku, nägu[de nägu[sid 18 s>
1. arc, ábrázat, orca, kép, fizimiska, arculat; (looma pea esikülg) pofameeldiv nägu kedves arc; kortsus v kipras v krimpsus nägu ráncos arc; näo poolest v näolt kena tüdruk szép arcú lány; läks v lahvatas näost v üle näo punaseks elpirult; ta punetab v õhetab v lõkendab näost pirul az arca; nägu läks laia naeru täis széles mosoly ült ki az arcára; nägu venis pettumusest pikaks megnyúlt az ábrazata / az arca / a képe / az orra; oled sellel fotol võõra näoga olyan idegen vagy ezen a képen; pööra nägu kõrvale v ära fordítsd el az arcod; tunnen v tean teda vaid näo järgi csak látásból ismerem; kõik nad on ühte nägu mind egyformák; ta on näost surmkahvatu olyan (az arca), mint a lárva; kellelegi näkku valetama vkinek a szemébe hazudik; kellelegi näkku naerma vkinek a szeme közé nevet
2. (näoilme) arckifejezés; (grimass) grimaszhapu nägu savanyú ábrázat; haput nägu tegema mosolyog, mint a vadalma, savanyú képet vág; pettunud nägu csalódott arc; ta nägu läks v tõmbus pilve elborult az arca, elkomorult; seletab midagi tähtsa näoga fontoskodó arccal magyaráz valamit; jäi mulle lolli näoga otsa vahtima bamba arccal rámbámult; näost näha, et ta valetab lerí az arcáról, hogy hazudik; näis, mis[suguse] näo ta teeb meglátjuk, milyen arcot vág; teeb näo, nagu poleks küsimust kuulnudki úgy tesz, mintha nem hallotta volna a kérdést
3. kõnek, hlv (inimene) arcigasuguseid kahtlasi nägusid liigub ringi mindenféle gyanús arcok mozognak erre; seal on uusi nägusid, keda ma veel ei tunne új arcok is voltak, akiket még nem ismerek; lunis igalt tuttavalt näolt raha minden ismerőstől pénzt kunyerált
4. piltl (ilme, pale) arculat, arc, képajalehe poliitiline nägu a lap politikai arculata; linna nägu on tundmatuseni muutunud a város arculata a felismerhetetlenségig megváltozott; need majad on ühte v sama nägu ezek a házak mind egyformák; asi paistab seda nägu, et oleme siin ülearused úgy tűnik, feleslegesek vagyunk itt; alatusel on palju nägusid az aljasságnak sok arca van; ta käis tundides ainult nägu näitamas piltl pofafürdőért járt az órákra; vaatab ohtudele näkku piltl nézz szembe a veszéllyel; ma ei salli sind, ära tule näolegi piltl ki nem állhatlak, ide ne told a képed
■LS: näo+näojooned arcvonások; näojume arcszín; näokate álarc; näokreem arckrém; näokuju arc forma; näolihas anat arcizom; näomassaaž arcmasszázs; näonahk arcbőr; näonärv anat arcideg; näopiim arctej; näovesi arcvíz

paljalt <p'aljalt adv>
1. (alasti) meztelenül; (naturaalselt, lisanditeta) magában; (lahjendamata) tisztánvõtab paljalt päikest meztelenül napozik; sööb pohli paljalt magában eszi a vörösáfonyát
2. kõnek (ainult, üksnes, vaid) csupánneed on paljalt sõnad ezek csupán szavak

paljas <paljas p'alja paljas[t -, paljas[te p'alja[id 07 adj>
1. (alasti, rõivasteta) meztelen, kopasz, csupaszpaljas ihu meztelen bőr; palja peaga hajadonfőtt, hajadonfővel; paljad kaljud csupasz sziklák; paljad puud kopár fák; paljad faktid a rideg tények; paljas tõde meztelen igazság; tal aeti pea paljaks leborotválták a fejét; magab palja maa peal a csupasz földön fekszik; palja silmaga nähtav szabad szemmel látható
2. (lisanditeta, lahjendamata) tiszta
3. (ainult, vaid, üksnes) csupa, csupán

puudutama <puuduta[ma puuduta[da puuduta[b puuduta[tud 27 v>
1. (kergelt katsuma, riivama) (meg)érint, tapint, hozzányúl, hozzáérkerge tuul puudutab su põski egy szellő megérinti az arcodat; ära puuduta võõrast vara! ne nyúlj más tulajdonához!
2. (põgusalt millestki rääkima, riivamisi käsitlema) érintpuudutas seda teemat vaid möödaminnes ezt a témát csak futólag érintette
3. (mõjutama, tundeid tekitama) megérintluule puudutab mind a költészet megérint; tundsin ennast puudutatuna v end puudutatud olevat meghatódva éreztem magam; ta sõnad puudutasid mind rängalt a szavai mélyen megérintettek
4. (kelle-mille kohta käima, kellega-millega seoses olema) vonatkozik

põlastama <põlasta[ma põlasta[da põlasta[b põlasta[tud 27 v> (põlgusega, halvakspanuga v üleolevalt suhtuma) megvet, lenéz, gyűlölajakirjandus vaid põlastab ja mõnitab meid a sajtó csak megvet és kigúnyol minket; põlastab seda tööd megveti ezt a munkát; mis ühele meeldib, seda teine põlastab amit az egyik szeret, azt a másik lenézi

päris <päris adv, adj>
1. adv (täiesti, lausa) egészen, teljesenpäris täpselt ma seda ei tea nem tudom egész pontosan; päris tõesti való igaz; päris alguses egészen az elején; oleme juba päris lähedal már egészen közel vagyunk
2. adj (tõeline, tegelik, ehtne) valódi, igazisee ei ole päris hõbe ez nem igazi ezüst; ta ei ole mu päris isa, vaid kasuisa ő nem az igazi apám, hanem a mostohaapám

päästma <p'ääst[ma p'ääst[a päästa[b pääste[tud, p'ääst[is p'ääst[ke 34 v>
1. (eluga, tervena pääseda aitama) (meg)ment, kiment ♦ {keda} surmasuust päästma halál torkából ment; tulest õnnestus päästa vaid osa loomi az állatok egy részét sikerült csak a tűzből megmenteni; operatsioon päästis ta elu a műtét megmentette az életét; kedagi uppumast päästma kimenti a fuldoklót a vízből
2. (midagi halba ära hoidma) (meg)mentpäästis oma firma pankrotist megmenti a céget a csődtől; oma nahka päästma piltl menti a bőrét, menti az irháját; see käik ei päästa musta kaotusest a fekete bábú lépése nem menti meg őt a vereségtől; päästab veel, mis päästa annab piltl legalább a nyele maradjon meg a veszett fejszének
3. (kütkest, haardest lahti laskma, vabastama) enged, szabadítpäästis hobuse lasipuu küljest v lasipuust [lahti] elengedte a lovat; päästke koer lahti! engedjétek szabadon a kutyát!; päästsin patsid lahti kibontottam a hajamat; viin päästis tema keelepaelad lahti v valla a pálinka feloldotta a nyelvét; päästa mind hädast välja! szabadíts meg a bajból!, húzz ki a csávából!

rahuldama <rahulda[ma rahulda[da rahulda[b rahulda[tud 27 v>
1. (rahuldust v rahulolu pakkuma) kielégítpraegune ametikoht rahuldab mind täiesti a mostani munkahelyem teljesen kielégít; see kaup rahuldab kõige nõudlikumatki ostjat ez az üzlet kielégíti a legigényesebb vásárlót is
2. (täitma, teostama) eleget tesz, teljesít; (kustutama, leevendama, vaigistama) olt, enyhítnälga rahuldama éhséget csillapít; janu rahuldama szomjat olt; palve rahuldatakse a kérésnek eleget tesznek; kõikide soove pole võimalik rahuldada mindenki kívánságát nem lehet teljesíteni; töötajate nõudmised rahuldati vaid osaliselt a dolgozók követeléseit csak részben teljesítették

rämps <r'ämps rämpsu r'ämpsu r'ämpsu, r'ämpsu[de r'ämpsu[sid_&_r'ämps/e 22 s, adj>
1. (praht, prügi, risu) szemét, ringy-rongy; (tarbetu koli) limlom, ócskaságrämps viidi prügimäele a szemetet a szeméttelepre vitték
2. kõnek (miski väärtusetu v tühine, tühi-tähi) kacat, szemétneed pole kunstiteosed, vaid rämps! ezek nem műalkotások, hanem szemét!
3. kõnek, hlv (halbade, kahtlaste vms inimeste kohta) söpredékrahvarämps szedett-vedett népség
4. kõnek (kehv, vilets) szarrämps film szar film

tegutsema <tegutse[ma tegutse[da tegutse[b tegutse[tud 27 v>
1. (tegevuses olema, midagi tegema, toimetama) cselekszikta mitte ainult ei rääkinud, vaid ka tegutses nemcsak beszélt, hanem cselekedett is; tegutsesin mõtlematult gondolkodás nélkül cselekedtem
2. (mingi töö v tegevusega pidevalt seotud olema) tevékenykedik, ténykedik, működikta tegutseb advokaadina ügyvédként tevékenykedik; ühing on tegutsenud juba kolm aastat az egyesület már három éve működik; kirjastus lakkas tegutsemast a kiadó megszűnt
■LS: tegutsemis+tegutsemisluba működési engedély; tegutsemistahe tettvágy; tegutsemisvabadus tevékenység szabadsága

teisejärguline <+järguline järgulise järgulis[t järgulis[se, järgulis[te järgulis/i 12 adj> (vähemtähtis, väheoluline, kõrvaline) másodlagos, mellékesteisejärguline küsimus másodlagos kérdés; näitlejale pakuti vaid teisejärgulisi rolle a színésznek csak mellékszerepeket ajánlottak fel

unistus <unistus unistuse unistus[t unistus[se, unistus[te unistus/i 11 s> ábránd, álomkép, álomnoorusunistused, noorusea unistused fiatalkori ábrándok; plaan jääb vaid unistuseks a terv csupán álom marad; unistuste maailm ábrándok világa; elab oma unistuste maailmas az ábrándjaiban él, az álmok világában él; unistus läheb täide v saab teoks v teostub az álom valóra válik /beteljesül/megvalósul; isegi oma kõige julgemates unistustes ei olnud ta mõelnud, et ... még a legvadabb álmaiban sem képzelte volna, hogy ...

vaid <v'aid adv, konj>
1. adv (ainult, üksnes, kõigest) csaksee kestab vaid paar minutit csak pár percig tart
2. adv (rõhuadverbina: ainult) bárcsakkui vaid talv saaks läbi! bárcsak elmúlna a tél!
3. konj (osutab otsesele vastandusele) hanemtähtis pole mitte vorm, vaid sisu nem a forma számít, hanem a tartalom
4. konj (ühendsidesõna osana) hanemmitte ainult lapsed, vaid ka täiskasvanud nem csak a gyerekek, hanem a felnőttek is

üks <'üks ühe 'ühte_&_'üht 'üht, 'ühte[de 'ühte[sid_&_'üks/i 22 num, s, pron>
1. num (põhiarv) egy, valamelyik, valamely, fél, egy-más, egyik, egyesüks kahendik egyketted; null koma üks nulla egész egy tized
2. s (hinne) egyessai koolis matemaatikas ühe egyest kapott a suliban matekból
3. pron (kellegi v millegi esmakordsel mainimisel) egyelas kord üks kuningas volt egyszer egy király
4. pron (isiku v olendi kohta: keegi) valaki
5. pron (tähistab konkretiseerimata üksikobjekti mingi hulga hulgast) egyiküks meist egyikünk
6. pron (mingi asjaolu, olukorra kohta, millest järeldub midagi) együtlen vaid ühte – mul on sind vaja csak egyet mondok, szükségem van rád
7. pron (esineb koos asesõnaga teine ja väljendab midagi ebamäärast) egy-másüht ja teist v üht-teist ta veel mäletas egyre-másra még emlékezett; ei üks/see ega teine se kinn, se benn
8. pron (tõstab kahe v enama objekti hulgast esile ühe v üksikud, esineb korduvuse, järgnevuse osutamisel) az egyikühes käes tort, teises lilled az egyik kezében torta, a másikban virágok
■LS: ühe+üheealine egyidős, egykorú; ühefaasiline el egyfázisú; ühehäälne (1) muus (ühest häälest koosnev) egyszólamú; (2) (üksmeelne) egyhangú; ühekorrapilet egyszeri utazásra szóló jegy; ühekorruseline egyszintes, földszintes; ühekuine, ühekuuline egyhavi, egyhónapos; ühekäeline egykarú, félkezű, félkarú; ühemastiline egyárbocos; ühemunakaksikud egypetéjű ikrek; ühenaisepidamine egynejűség; üheotsapilet egyszeri utazásra szóló jegy; ühepaat egyes; üheparteisüsteem pol egypártrendszer; ühepereelamu családi ház; ühepoolne egyoldali, féloldali, féloldalas, egyoldalú; üherööpmeline egyvágányú; ühesarveline egyszarvú; ühesilmaline, ühesilmne egyszemű, félszemű; ühesooline egynemű; ühesuguline bot egynemű; ühetähenduslik egyjelentésű; ühevaatuseline, ühevaatuslik egyfelvonásos
üks+üksjalg féllábú

üksnes <'üksnes adv>
1. (ainult, vaid, kõigest) csak, kizárólag, egyedül
2. (ainuüksi) ♦ inimene ei ela mitte üksnes leivast nemcsak kenyérrel él az ember


© Eesti Keele Instituut    a-ü sõnastike koondleht     veebiliides    @ veebihaldur