[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

olema <ole[ma 'oll[a ole[n 'on 'ol[dud, ol[i ol[ge oll[akse 36 v>
1. (eksisteerima üldse, tegelikkuses) fennáll, van, tartózkodik, szolgál, szól, szerepel, lenni, leledzik; (olemas olema) létezik ♦ olla või mitte olla? lenni vagy nem lenni?; ma mõtlen, järelikult ma olen gondolkodom, tehát vagyok; oli kord üks kuningas volt egyszer egy király; on sündmusi, mis ei unune vannak olyan esemeények, amelyek sosem merülnek feledésbe; vanaisa ei ole enam nagyapa nincs már; on ainult üks võimalus csak egy lehetőség van; on põhjust arvata, et ... oka van azt hinni, hogy
2. (eksisteerima kuskil, millalgi, kellegi valduses, asuma, elama, viibima, defineerib v identifitseerib subjekti) van ♦ lapsed on toas a gyerekek a szobában vannak; lapsed olid toas a gyerekek a szobában voltak; toas polnud kedagi senki sem volt a szobában; praegu on talv tél van; tal ei ole pennigi hinge taga egy vasa sincs; mul ei ole kohta, kus elada nincs hol laknom; tal on kohver käes kezében van a bőrönd; tal on annet van adottsága, tehetséges; mul ei ole selleks tahtmist nincs hozzá kedvem; mul on hirm félek; mul on häbi restelkedem; mul ei olnud asjast aimugi fogalmam sem volt a dologról; mul ei ole midagi selle vastu nem ellenzem; mis sul viga on? mi bajod?, mid fáj?, mi lelt?; tema rõõmul ei olnud piiri öröme határtalan volt; mul ei ole sellega mingit pistmist semmi közöm hozzá; sul on õigus igazad van; tal on midagi südamel nyomja valami a szívét; kas sul silmi peas ei olegi? hát nincs szemed?; mul on sinu abi vaja szükségem van a segítségedre; kus ta on? hol van?; olen tööl munkában vagyok; ole vagusi v vait! hallgass!; olen mures aggódom; olin tujust ära rossz kedvem volt; uks on lahti az ajtó nyitva van; vihm on üle elállt az eső; õhtu on käes este van; ta on isevärki mees furcsa ember; ole üsna mureta ne aggódj; mul on kiire sietek; mul on hea meel örülök; aknad on lõunasse az ablakok délre néznek; kust kandist sa pärit oled? honnan való vagy?; ta on õpetaja ő tanár; olgu mis on! akárhogy is van; eks ole? nemde, nemdohányzó; olgu kuidas on bárhogy is legyen; olgu [pealegi]! legyen; olgu siis nii hát legyen így; ei ole ollagi nincs; mis jutt see olgu v on micsoda beszéd ez; ole hea! légy szíves; kellelgi kukil olema vkinek a nyakára jár
3. (esineb liitaegade koosseisus) van ♦ ma olen töö lõpetanud befejeztem a munkát; ema ei ole tulnud anya nem jött; siis oli ta juba surnud akkor már halott volt; töö oli tehtud kész van a munka; lehmad ei olnud lüpstud a tehenek nem voltak megfejve; me oleksime läinud mentünk volna

jääma <j'ää[ma j'ää[da j'ää[b j'ää[dud, j'ä[i jää[ge j'ää[dakse 37 v>
1. (olema, püsima) esik, rámarad, megmarad, marad, késlekedik, késik, kap, időzik ♦ ööseks koju jääma éjszakára otthon marad; õhtuni suvilasse jääma estig a nyaralóban marad; ellu jääma életben marad; sõpradeks jääma barátok maradnak; kõik jääb vanaviisi minden marad a régiben; kuhu ta nii kauaks jääb? hol késik ilyen sokáig?; iga kingsepp jäägu oma liistude juurde aki nem tud arabusulul, ne beszéljen arabusulul; varga/suszter maradj(on) a kaptafánál!; a suszter maradjon a kaptafánál; miski jääb kellegi kaela/õlule vkinek a nyakán marad vmi
2. (mingis suunas asuma v olema) van ♦ köök jääb vasakut kätt a konyha balra van
3. (säilima, alles, üle v järel olema) marad ♦ klaasile jäi kriim egy karcolás maradt az üvegen; ei jäänud muud kui käsku täita nem maradt más hátra, mint teljesíteni a parancsot; temast on jäänud hea mulje jó benyomást tett; maa peale jääma a valóság talaján marad
4. (muutuma, saama kelleks, milleks, missuguseks, mingisse seisundisse siirduma) lesz ♦ ta jäi vanatüdrukuks pártában maradt; vanaks jääma elöregedik, benne van a korban, megöregedik; haigeks jääma megbetegszik, ágynak esik, beteg lesz; rasedaks jääma megesik, másállapotba kerül, teherbe esik, bekapja a legyet; mõttesse jääma elgondolkodik, gondolkodóba esik; purju jääma berúg, megrészegül, megittasodik, lerészegedik, elázik; ihuüksi jääma úgy marad, mint az ujjam; magama jääma behuny, elalszik, beragad

omama <oma[ma oma[da oma[b oma[tud 27 v> bír, van, rendelkezik, élvez, birtokol; (oma[ndi]na valdama) birtokol ♦ omab kogemusi van tapasztalata; tahaks omada autot autót szeretnék; see ei oma tähtsust ennek nincs jelentősége

otsakorral <+korral adv> (lõppemas, lõpul) fogyóban van, fogytán van ♦ leib on otsakorral fogytán van a kenyér; kütus on otsakorral fogytán van az üzemanyag

leiduma <l'eidu[ma l'eidu[da l'eidu[b l'eidu[tud 27 v> akad, megkerül, előkerül, előfordul; (olemas olema) van, található ♦ milliseid maavarasid Eestis leidub? milyen ásványok találhatók Észtországban?; tööd ei leidu nem akad munka; leidub veel inimesi, kes ... vannak emberek, akik …

tõmbama <t'õmba[ma tõmma[ta t'õmba[b tõmma[tud 29 v>
1. húz; (kuskilt välja, esile võtma v kiskuma) kihúz ♦ joont tõmbama vonalat húz; tõmbab teki üle pea a fülére húzza a takarót; tõmbab paadi kaldale partra húzza a csónakot; tõmbab ukse kinni behúzza az ajtót; tõmbab kõhu sisse behúzza a hasát; tõmbab hädapidurit meghúzza a vészféket; kedagi juustest tõmbama meghúzza vkinek a haját; tõmbab hamba välja kihúzza a fogat; tõmbab vetsus vett lehúzza a vécét; tõmbab kaardipakist kaardi kihúz egy kártyát a pakliból; kedagi käisest tõmbama meghúzza vkinek a ruhaujját; tõmbab suvilasse elektri sisse bevezeti az áramot a nyaralóba; tikku tõmbama gyúfát meggyújt
2. (rütmiliselt tõmmates midagi tegema) húz ♦ tõmbab aerudega húzza az evezőt; tõmbab tšaardašit mängida csárdást húz
3. (selga, kätte, jalga, pähe panema) felhúz, felvesz; (seljast, käest, jalast, peast võtma) lehúz ♦ tõmbab kindad kätte felhúzza a kesztyűt; tõmbab sokid jalga felhúzza a zoknit a lábára; tõmbab saapad jalast lehúzza a csizmát a lábáról
4. (märgib asendi v olukorra muutmist v muutumist) húz, húzódik ♦ ilm tõmbab pilve beborul; tõmba end koomale, ma istun sinu kõrvale! húzódj egy kicsit arrébb, leülök melléd!; tõmbab kulmu[d] kipra v kortsu összeráncolja a szemöldökét; kõuts tõmbas küüru selga macska felgörbítette a hátát; vana foto on kollaseks tõmmanud a régi fotó besárgult; taevas on selgemaks tõmmanud kiderült az ég; tõmbab paar õlut sisse felhajt két sört; tõmbas enda nina korralikult täis jól felöntött a garatra, leissza magát
5. (sissehingamise kohta) (be)szív, elszív ♦ tõmbab kopsud õhku täis teleszívja a tüdejét levegővel; hinge tõmbama lélegzik; tõmbab ühe suitsu elszív egy cigarettát; ta tõmbab piipu pipázik; mina ei tõmba nem dohányzom
6. (tuuletõmbuse v õhu liikumise kohta) huzata van ♦ ahi tõmbab halvasti rossz huzata van a kemencének; siin tõmbab itt huzat van
7. (mingisse kooslusse, tegevusse kaasa haarama, tähelepanu, huvi äratama) magához vonz ♦ magnet tõmbab rauda [külge] a mágnes magához vonzza a vasat; üritus tõmbab publikut az esemény vonzza a közönséget; mind tõmbab mere äärde engem vonz a tenger
8. (hoogsalt liikuma hakkama, põrutama, kihutama) elhúz ♦ tõmbame Ameerikasse! húzzunk el Amerikába!; tõmba uttu v lesta v minema! húzz el!
9. kõnek (varastama) ellop; (petma, tüssama, alt tõmbama) becsap, rászed ♦ bussis tõmmati mul rahakott ära ellopták a pénztárcámat a buszon; haneks tõmbama átdob, mint szart a palánkon

seisnema <s'eisne[ma s'eisne[da s'eisne[b s'eisne[tud 27 v> áll, van ♦ erinevus seisneb selles, et ... a különbség abban van, hogy ...

ees <'ees adv, postp> vt ka ette, eest
1. adv (eespool) előtt, elöl ♦ ta seisis päris ees ő egészen elöl állt
2. adv (esiküljele kinnitatud, esiküljel) ♦ tal on prillid ees rajta van a szemüvege
3. adv (takistamas, tüliks) vkinek az útjában (van) ♦ sa oled mul igal pool ees mindenhol az utamban vagy; puu oli tee peal ees az úton egy kidőlt fa van
4. adv (ajaliselt tulemas, teoksil, arengult eespool, õigest ajast ette jõudnud) vmihez képest előrébb van, vminél korábban ♦ mis sul täna õhtul ees on? mit tervezel mai estére?; ta on oma ajast ees megelőzi saját korát; ta on oma arengus eakaaslastest ees előrébb tart a fejlődésben a kortársaihoz képest; kell on viis minutit ees az óra öt percet siet
5. postp [gen] (eespool) előtt ♦ maja ees a ház előtt; peegli ees a tükör előtt; ta sammus minu ees előttem ment
■LS: ees+ ♦ eesaju anat előagy; eeshammas metszőfog; eesiste első ülés; eesjäse zool elülső láb; eeskäsi (kaardimäng) az osztó; eeskäelöök (tennis) tenyeres; eesvokaal keel magas magánhangzó; eesõu előudvar

olesklema <oleskle[ma oleskle[da oleskle[b oleskle[tud 27 v> (tegevusetult olema) tétlenkedik, tengődik, van; (logelema, laisklema) lézeng, lustálkodik ♦ nad ei tee midagi, olesklevad niisama semmit sem csinálnak, csak úgy vannak; saadab päevi oleskledes õhtusse semmittevéssel tölti a napokat; oleskles mõnusalt diivanil a díványon lustálkodott

on <s> szól, szól, van

kujutama <kujuta[ma kujuta[da kujuta[b kujuta[tud 27 v>
1. (konkreetsel kujul esitama) ábrázol, képzel, jelent ♦ mida see maal kujutab? mit ábrázol a festmény?; Austria vapil on kujutatud ühepeaga must kotkas Ausztria címere egy fekete, egyfejű sast ábrázol; romaan kujutab elu ilu a regény az élet szépségét ábrázolja; meetmed kujutavad endast riigiabi intézkedések az állami támogatást képeznek; need materjalid kujutavad endast ohtu inimese tervisele ezek az anyagok kockázatot jelentenek az emberi egészségre; kujutav geomeetria ábrázoló geometria/mértan; kujutav kunst képzőművészet
2. (olema, moodustama) képzel, van ♦ mida ta endast kujutab? piltl mit képzel magáról?

olelema <olele[ma olel[da olele[b olel[dud 31 v; olele[ma olele[da olele[b olele[tud 27 v>
1. (eksisteerima) létezik ♦ reaalselt olelev valóban létezik
2. (olesklema) tétlenkedik, van

raudus <r'audus adv, adj> vt ka raudu (vangiraudades) bilincsben van ♦ raudus vang megvasalt fogoly

jalgu jääma útban van, lábalatt van

jaole <j'aole adv> vt ka jaol, jaolt (osa saama, kohale, juurde) ott van, helyben van ♦ jaole juhtuma v sattuma épp ott voltam; poisid, jaole, toit on laual fiúk ide, asztalon az étel; vargale ei saadud jaole nem kapták el a tolvajt; juhtusin õigel ajal jaole épp jókor voltam ott

lõhnama <l'õhna[ma lõhna[ta l'õhna[b lõhna[tud 29 v> illatozik, szaglik; (mille järele) vmilyen illata/szaga van ♦ halvasti lõhnama szaglik, rossz szaga van; roosid lõhnavad a rózsák illatoznak

raatsima <r'aatsi[ma r'aatsi[da raatsi[b raatsi[tud 28 v> (hrl koos eitusega: näit kahjutundest, peenetundelisusest v kitsidusest tingituna valmis midagi tegema) van szíve, van lelke, ráviszi a lélek, bír vmit csinálni, meg tud tenni vmit ♦ öö on nii ilus, et ei raatsi magada olyan szép az éjszaka, hogy nem lehet aludni; nad ei raatsinud teineteisest päevakski lahku minna nem bírtak egymástól egy napra sem elválni; kuidas ta raatsis? hogy volt szíve hozzá?, hogy tudta megtenni?; ei raatsi midagi ära visata nem képes semmit eldobni

udutama <uduta[ma uduta[da uduta[b uduta[tud 27 v>
1. (udune olema) köd van ♦ väljas udutab kint köd van
2. (uduvihma sadama) szitál, szemerkél, permetez
3. (uduselt väljenduma) ködösít ♦ ära uduta! ne ködösíts!

jaksama <j'aksa[ma jaksa[ta j'aksa[b jaksa[tud 29 v> bír, győz, van ereje ♦ ta ei jaksa enam tööd teha már nem bír dolgozni; haige jaksab juba voodist tõusta a beteg már fel bír kelni; karjub nagu jaksab ordít, ahogy a torkán kifér; kas jaksate edasi minna? van erőd/erőtök tovább menni?; hobune ei jaksa enam vedada a ló kimerült, a ló már nem bírja tovább húzni; ei jaksa küllakutsele vastu panna a bír/tud ellenállni a meghívásnak; ta ei jaksa osta kallist kasukat nincs pénze drága bundára; ema jaksab veel last kasvatada az anya még képes felnevelni a gyereket

jaol <j'aol adv> vt ka jaole, jaolt (osa saamas, kohal, juures) jelen, itt/ott van, a helyén ♦ kui ema õunu tõi, olid lapsed nagu üks mees jaol amikor az anya meghozta az almát, a gyerek ott voltak mind egy szálig; naaber oma pärimistega kohe jaol a szomszéd a kérdéseivel azonnal itt van; poisid said vaevalt mürama hakata, kohe isa jaol a fiúk alig kezdtek el ordítozni, az apjuk azonnal ott volt

vedama <veda[ma veda[da v'ea[b v'ee[tud v'ee[takse 28 v>
1. (enda järel tõmbama) húz ♦ hobune veab vankrit a ló húzza a szekeret; kellegagi ühte vankrit vedama piltl egy húron pendül vkivel, egy csónakban evez; kellegagi vägikaigast vedama piltl ujjat húz vkivel
2. (kaupa, koormat, inimesi vms sõidu- v veovahendiga ühest kohast teise toimetama) szállít ♦ kas on selliseid ronge, mis veavad kaupa ja ka reisijaid? vannak olyan vonatok, amik árut és utasokat is szállítanak?; kaupa veetakse konteineritega az árut konténerekben szállítják
3. (midagi rasket kandma, tassima, kuhugi viima v tooma) hord, cipel ♦ puud tuleb kuuri vedada a tűzifát be kell hordani a fészerbe
4. (juhtima) vezet ♦ jooksja asus v hakkas jooksu vedama futó vezetni kezdte a sort; veab kursust tanfolyamot vezet; kedagi ninapidi vedama piltl orránál fogva vezet vkit
5. (hästi minema, õnne olema) szerencse van vkinek ♦ tal vedas eksamil kõvasti szerencséje volt a vizsgán; meie plaan läks vett vedama piltl a tervünk füstbe ment

rakkes <r'akkes adv, adj> vt ka rakkesse, rakkest
1. (ees, rakmetes) be van fogva
2. (hõivatud, koormatud) be van fogva ♦ on tööga rakkes tele van munkával

vajama <vaja[ma vaja[da vaja[b vaja[tud 27 v> szüksége van vmire, szorul ♦ laps vajab ema a gyermeknek anyára van szüksége; ma vajan sinu abi a segítségedre van szükségem; maja vajab remonti a ház felújításra szorul; ta tunneb, et keegi ei vaja teda enam úgy érzi, senkinek nincs szüksége rá

valvama <v'alva[ma valva[ta v'alva[b valva[tud 29 v>
1. (pidevalt jälgima, silma peal hoidma) őriz, strázsál, vigyáz ♦ koer valvab maja a kutya őrzi a házat; kui ema ära läheb, kes siis laste järele valvab? ha az anyjuk elmegy, ki vigyáz a gyerekekre?; maja ees valvavad püssimehed a ház előtt puskás emberek strázsálnak; valva oma kotti ka vigyázz a táskádra is; vange valvama foglyokat őriz
2. (ärkvel olema) virraszt, ébren van ♦ haige juures valvama a beteg mellett virraszt
3. (kellegi tööd, tegevust kontrollima)) felügyel, őrködik ♦ valitsus valvab toetuse kasutamise järele a kormány felügyeli a támogatás felhasználását

kursis olema tájékoz, tájékozott van ♦ ta on hästi kursis millegagi jól van tájékozva vmiben

lukus <lukus adv, adj>, ka lukkus, vt ka lukku zárva van ♦ uks on lukus v lukkus zárva van az ajtó; suud lukus hoidma befogja/tartja a száját

kinni istuma
1. (vangistatud olema) börtönben van/ül ♦ varguse pärast kinni istuma a rablásért börtönben ül
2. (millegi sees kinni olema) elakad ♦ auto istus poris kinni sárban akadt el egy autó

nukrutsema <nukrutse[ma nukrutse[da nukrutse[b nukrutse[tud 27 v> (nukker olema, nukrust tundma) búslakodik, szomorú hangulatban van, lógatja az orrát, szomorkodik, méláz(ik) ♦ istub üksinda nurgas ja nukrutseb egyedül kuporog a sarokban és lógatja az orrát; laps ootab nukrutsedes vanemaid koju a gyermek szomorkodva várja haza a szüleit; nukrutseb ja tunneb kojuigatsust szomorkodik és honvágyat érez; koera nukrutsev ulgumine a kutya bús vonítása

kihvas <k'ihvas adv> vt ka kihva (ära rikutud, nurja aetud) el van cseszve ♦ mu elu on kihvas el van cseszve az életem

haisema <h'aise[ma h'aise[da haise[b haise[tud 28 v> bűzlik, szaglik, büdösödik, szaga van ♦ higi järele haisema izzadságtól bűzlik; siin haiseb küüslaugu järele itt fokhagymától bűzlik; tuba haiseb tubaka järele a szoba dohánytól bűzlik; liha haiseb pisut egy kicsit büdös a hús; enesekiitus haiseb / läheb haisema piltl az öndicséret büdös; raha ei haise piltl a pénznek nincs szaga

hea küll jól van

jalgu <j'algu adv, postp> vt ka jalus2, jalust
1. adv (jalgade ette, alla, ümber) lábaihoz; (tülinaks) láb alatt van ♦ poisil vajusid püksid jooksmisega jalgu a fiú nadrágja lecsúszott futás közben; kaotas mütsi rahva jalgu elvesztette sapkáját a tömegben; eest ära, ärge jalgu jääge el az útból, ne lábatlankodjanak itt; mis ta läheb sinna teistele jalgu miért megy oda lábatlankodni; sügistöödega jäädi talvele jalgu nem érkezték befejezni az őszi munkákat a tél beállta előtt
2. postp [gen] (mõjupiirkonda) hatásterület ♦ siin võime sattuda sõja jalgu itt a háború forgatagába keveredhetünk; seal jääme sündmuste jalgu ott az események forgatagába keveredünk

jalul olema talpon van

kaisus olema ölelésben van

kehtima <k'ehti[ma k'ehti[da k'ehti[b k'ehti[tud 27 v> érvényben van ♦ kehtima hakkama érvénybe lép, hatályba lép; kehtima panema {mida} érvénybe léptet vmit; pilet on kehtiv kolm päeva három napra érvényes jegy

kinni olema zárva van

kohal olema jelen van

kohal viibima jelen van

kokku sobima egybeillik, összepasszol, összeillik, összehangolódik; (läbi saama) összeillik, szinkronban van (KÕNEK) ♦ ta lips ja ülikond sobivad hästi kokku nyakkendője és ruhája összeillik; sobime kenasti kokku szinkronban vagyunk

korras olema rendben van

käibel <k'äibel adv> használatban van, forog

käibima <k'äibi[ma k'äibi[da k'äibi[b k'äibi[tud 27 v> (käibel olema) forog, forgalomban van ♦ käibiv raha érvényes pénz

mõjuma <mõju[ma mõju[da mõju[b mõju[tud 27 v>
1. (mõju avaldama) hat, hatással van ♦ unerohi hakkab mõjuma az altató hatni kezd
2. (tunduma, paistma, näima) hat ♦ see maal mõjub siin hästi ez a festmény itt jól hat

mõjutama <mõjuta[ma mõjuta[da mõjuta[b mõjuta[tud 27 v> (mõju avaldama, oma mõjuga muutust esile kutsuma, midagi tingima, põhjustama) befolyásol, hat, hatással van ♦ otsust mõjutama befolyásolja a döntést; liikumine mõjutab tervist a mozgás hat az egészségre

rahul olema megelégszik, nyugton van

tuiskama <t'uiska[ma tuisa[ta t'uiska[b tuisa[tud 29 v>
1. hófúvás van ♦ väljas tuiskab [lund] kint hóvihar tombol; lumi tuiskas tee täis v umbe v kinni befújta az utat a hó; oli tuuline ja tuiskas lund erősen havazott és élénk szél fújt
2. (kiiresti, suure hooga liikuma, kihutama, tormama, sööstma) elszáguld, elviharzik, elrohan, elvágtat ♦ 60-ndad tuiskasid mööda a 60-as évek elszaladtak; üks mootorratas tuiskas meist mööda egy motorkerékpár vágtatott el mellettünk

valmis olema készen áll, készen van

valvel <v'alvel adv>
1. (valvamas) őrködik; (valvsana olema) készültségben áll ♦ olime öösel ladude juures valvel éjszaka őrködtünk a raktáraknál
2. (ärkvel) ébren van
3. (valveseisangus) vigyázzállásban; (käsklus selleks) vigyázz! ♦ valvel seisma vigyázzban áll

võimul olema kormányon van

juhtuma <j'uhtu[ma j'uhtu[da j'uhtu[b j'uhtu[tud 27 v>
1. (aset leidma, toimuma) adódik, végbemegy, történik, talál, megtörténik, megesik, jár, esik, előfordul, előadódik, akad ♦ juhtus õnnetus baleset történt; see lugu juhtus juba ammu régen történt ez az eset; see juhtus kogemata ez véletlenül történt; mis siin juhtus? mi történt itt?; nagu poleks midagi juhtunud mintha semmi sem történt volna; juhtus eksitus tévedés történt; isaga on midagi juhtunud történt valami apával; sellist asja pole enne juhtunud ilyesmi még sohasem történt; kõik võib juhtuda bármi megtörténhet, bármi megeshet
2. (juhuslikult midagi tegema) megtörténik ♦ kui juhtud kuulma või nägema ha netán hallod vagy látod; kui ta juhtub sinu käest küsima ha megkérdezné tőled; juhtusin nende juttu pealt kuulma véletlenül hallottuk a beszélgetésüket
3. (juhuslikult olema) véletlenül ott van; (juhuslikult kellelegi saama v kellegi kätte sattuma) véletlenül elkap, véletlenül találkozik, úgy adódik ♦ ta juhtus kodus olema véletlenül éppen otthon volt; kui teil juhtub aega olema ha lesz időtök; kas teil juhtub tikku olema? nincs véletlenül gyufája?; silma alla juhtuma a szemem elé került, véletlenül megláttam; ta juhtus petise küüsi csalók áldozatául esett; talle juhtus vilets tuba rossz szoba jutott neki; juhtusin võõrasse kohta idegen helyre keveredtem; raamat juhtus mulle kätte sattumisi véletlenül került kezembe a könyv; jahimees juhtus karu jälgedele a vadász medvenyomokra bukkant; juhtus ilus päev történetesen szép nap volt; täna juhtus [olema] raske päev ma nehéz nap volt; viskad riided kuhu juhtub ledobod a ruhád, ahova sikerül; töö on tehtud lohakalt, kuidas juhtub hanyagul végzett munka, ahogy éppen sikerült; sööb millal juhtub eszik, amikor sikerül

pakitsema <pakitse[ma pakitse[da pakitse[b pakitse[tud 27 v>
1. (tuikama) sajog ♦ ta hammas pakitseb ikka veel még mindig sajog a foga; süda pakitseb kellegi/millegi pärast sajog a szíve vkiért/vmiért
2. (millestki tulvil) tele van vmivel
3. (kiirustama, ruttama) siet ♦ mis sa pakitsed, aega on! hova sietsz, van még idő

ristlema <r'istle[ma ristel[da r'istle[b ristel[dud 30 v>
1. (risti-rästi liikuma) cirkál; ([millegi vahel] siksakitades liikuma, loovima, põiklema) cikázik; (laevaga vms vahelduva kursiga sõitma, laevaga lõbureisi tegema) hajóúton van
2. ([korduvalt] ristuma v lõikuma) keresztezi egymást

tasa2 <tasa adv>
1. (millegagi ühel[e] joonel[e] v ühel[e] tasapinnal[e], samal[e] kõrgusel[e], ühetasaseks) egyenlő ♦ maapinnaga tasa olema a földdel egyenlő
2. (märgib vastastikuste [võla]kohustuste puudumist) kvitt ♦ oleme tasa kvittek vagyunk
3. (rahalistes suhetes: nullseisu[s]) ki van fizetve ♦ võlg on tasa az adósság ki van fizetve
4. (osutab korvamisele, hüvitamisele) ♦ tasa tegema jóvátesz, kárpótol, bepótol; tasa arvestama kiegyenlít

kiimlema <k'iimle[ma kiimel[da k'iimle[b kiimel[dud 30 v> (kiimaline olema) kanos (van)

külgnema <k'ülgne[ma k'ülgne[da k'ülgne[b k'ülgne[tud 27 v> határos (van) vmivel ♦ Ungari külgneb Austriaga Magyarország határos Ausztriával

lävima <lävi[ma lävi[da lävi[b lävi[tud 27 v> (läbi käima, suhtlema) kapcsolatban van vkivel, érintkezik vkivel

meeltmööda <+m'ööda adv>, ka meelt mööda, meelepärast (tahtmist järgi) kedvére (van)

puupüsti <+p'üsti adv> (pungil, tuubil) zsúfolásig/színültig/dugig telve (van), telis-tele ♦ saal oli puupüsti täis a terem szúfolásig telve volt; puupüsti täis restoran szúfolásig megtelt étterem

räämas <r'äämas adv, adj> vt ka rääma (kasimata, räpane) el van hanyagolva, elhanyagolt állapotban, ápolatlan ♦ räämas lapsed ápolatlan gyerekek; räämas hooned elhanyagolt épületek

sisalduma <sisaldu[ma sisaldu[da sisaldu[b sisaldu[tud 27 v> találhat vmiben, szerepel vmiben, benne van vmiben, benne foglaltatik vmiben ♦ piimas sisalduv laktoos a tejben található laktóz; kirjas sisalduvad lingid ei tööta enam a levélben szereplő linkek már nem élnek

uluall <+'all adv> vt ka ulualla, ulualt (varju all, varjul) fedél alatt (van)

valmiv <s> készülő, készülőfélben, készülőben van/levő, készülőfélben levő

kost <k'ost kosti k'osti k'osti, k'osti[de k'osti[sid_&_k'ost/e 22 s>
1. (söök, toidupoolis) koszt ♦ kosti ja peavari koszt és kvártély
2. (kellegi juures korteris ja söögil olemine) koszton van vkinél ♦ enda juurde kostile võtma kosztba fogad vkit

maitsma <m'aits[ma m'aits[ta maitse[b m'aits[tud, m'aitse[s m'aits[ke 32 v>
1. (maitset proovima) belekóstol, megkóstol, megízlel, kóstol, ízlel ♦ maitse, kas supp on soolane või mage ízleld meg, hogy a leves sós vagy sótlan; ta maitses ettevaatlikult tundmatut jooki óvatosan ízlelte az ismeretlen italt
2. piltl (kogema, tunda saama) megízlel ♦ nad maitsesid õnne megízlelték a boldogságot
3. (maitselt meelepärane olema) ízlik, jólesik ♦ mulle maitseb sült nekem ízlik a kocsonya; uni maitses hästi piltl jólesett az alvás
4. (teatud maitsega olema) vmilyen íze van (vminek)
■LS: maitsmis+ ♦ maitsmisaisting psühh ízérzet; maitsmismeel psühh ízlelőérzék

pakatama <pakata[ma pakata[da pakata[b pakata[tud 27 v>
1. (lõhkemiseni paisuma, pungile minema, pungil olema) fakad
2. (lõhenema, pragunema) megreped
3. piltl (tunnetest vm tulvil olema v tulvile minema) tele van vmivel ♦ meie süda pakatab rõõmust a szívünk túlcsordul az örömtől

vastu tulema
1. (vastassuunast lähenema) szembejön; (tulija kohtamiseks kuhugi tulema [ja teda sealt ära tooma]) vki elé jön ♦ mu elukaaslane tuli mulle jaama vastu a párom jött elém az állomásra
2. (millegi kohta, milleni liikumisel, töötamisel jõutakse) találkozik
3. (vastutulelik olema, vastutulelikkust osutama) segítőkész (van) ♦ ta tuli mulle vastu ja aitas mind olyan kedves volt és segített rajtam