[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aasta <'aasta 'aasta 'aasta[t -, 'aasta[te 'aasta[id 01 s> esztendő, év, évi ♦ jooksev aasta folyó év; käesolev v praegune v tänavune aasta az idei év; möödunud v läinud aasta a múlt év; eelnev v eelnenud aasta az előző év; tulev aasta a jövő év; kalendriaasta naptári év; liigaasta, lisapäeva-aasta szökőév; noorusaastad ifjúkor; valgusaasta astr fényév; õppeaasta tanév; õpiaastad, õpinguaastad tanulóévek; aasta algus évkezdet; aasta lõpp az év vége; kolm aastat három év; pool aastat fél év, fél évig; tuleval aastal jövőre, a jövő évben; igal aastal minden évben; 1987-ndal aastal 1987-ben; 5. mail 1987-ndal aastal 1987. május 5-én; möödunud sajandi 60-ndail aastail a múlt (év)század hatvanas éveiben; aasta eest egy évvel ezelőtt; aastate eest, aastaid tagasi évekkel ezelőtt; aastaga egy év alatt; kahe aasta pärast két év múlva; aasta-paari pärast egy-két év múlva; aasta jooksul v kestel az év során; aastate jooksul éveken át; aasta ringi, aasta läbi egész éven át; aastast aastasse évről évre; aasta aasta järel évről évre; head uut aastat! boldog új évet (kívánok)!; tüdruk on kaheksa aastat vana a kislány nyolcéves; mis aastal sa oled sündinud? melyik évben születtél?; ta näeb oma aastate kohta hea välja korához képest jól néz ki; me pole aasta [aega] teineteist näinud egy éve nem láttuk egymást; saladust hoiti v peeti aastaid v üle aastate évekig őrizték a titkot
■LS: aasta+ ♦ aastaaruanne évi/éves kimutatás, évi/éves zárlat; aastakoosolek éves/évi közgyűlés; aastalaat országos vásár; aastaleping éves szerződés; aastapalk egyévi fizetés; aastapilet éves bérlet; aastasissetulek éves jövedelem; aastatoodang éves hozam; aastatulu évi termés; aastavanune egyéves; aastaülevaade éves áttekintés

antikvaarne <antikv'aarne antikv'aarse antikv'aarse[t -, antikv'aarse[te antikv'aarse[id 02 adj> (vana ning väärtuslik) ódon, antikvár ♦ antikvaarsed raamatud antikvár könyvek

asemel <asemel adv, postp> vt ka asemele
1. postp [gen] helyett, helyében ♦ leiva asemel kenyér helyett; kellegi asemel töötama vki helyett dolgozik; paneb lilleõie asemel lindi kaabu külge virág helyett szalagot tesz a kalapjára; tema asemel az ő helyében; selle asemel ehelyett; selle asemel et ahelyett, hogy
2. adv helyette ♦ vana õpetaja läks pensionile, noor on juba asemel a régi tanár nyugdíjba ment, már jött is egy fiatal helyette

asemele <asemele adv, postp> vt ka asemel
1. postp [gen] helyett, helyére ♦ midagi asemele panema helyére tesz vmit; vana maja asemele tuleb uus régi épület helyére kerül az új
2. adv helyette ♦ vana auto müüsime ära, ostsime uue asemele a régi autót eladtuk, újat vettünk helyette

eideke[ne] dem <eideke_&_eidekene eidekese eidekes[t eidekes[se, eidekes[te eidekes/i 12 s> (vana naine) anyó(ka) ♦ hallipäine eideke őszhajú anyóka

haar <h'aar haara h'aara h'aara, h'aara[de h'aara[sid_&_h'aar/u 22 s>
1. (haru) ág ♦ vana paju murdunud haar öreg fűz leszakadt ága; teine teehaar viis vasakule az út másik ága balra vezetett
2. mat (kolmnurga külg, üks kiir nurka moodustavate kiirte paarist) szár ♦ kolmnurga haarad a háromszög szárai; nurga haar a szög egyik szára

hobune <hobune hobuse hobus[t -, hobus[te hobuse[id 10 s> ló; zool (perekond Equus) lófélék ♦ ardenni hobune põll ardenni ló; hall hobune szürke ló; kõrb hobune simapej, barna ló; raudjas hobune világospej, gesztenyepej; tuhkur hobune szürke, fakó ló; võik hobune sárga, aranyszőrű ló; posthobune postakocsi ló; raskeveohobune igásló; ratsahobune hátasló; võidusõiduhobune versenyló; võimlemishobune sport tornaló; hobune tõi varsa megellett a ló; hobune hirnub nyerít a ló; hobune puristab prüszköl a ló; hobuse selga istuma felszáll a lóra, lóra száll, lóra ül, felül a lóra; hobuse seljas istuma megüli a lovat; hobuse seljast maha tulema leszáll a lóról; hobuseid rakendama befogni a lovakat; hobust kannustama sarkantyúz; hobust rautama lovat patkol; hobust saduldama felnyergeli a lovat, lovat nyergel; hobust valjastama lovat kantároz; kingitud hobuse suhu ei vaadata ajándék lónak ne nézd a fogát; hirnub nagu hobune vigyorog/röhög, mint a fakutya; eks/ka vana hobune tahab/sööb kaeru vén kecske is megnyalja a sót; nagu äraaetud hobune öreg, mint az országút
■LS: hobuse+ ♦ hobusearetus lótenyésztés; hobusejõhv lószőr; hobusekasvandus ménes; hobusekasvatus lótenyésztés, mentelmi, méntelep; hobuselaat lóvásár; hobuselakk sörény; hobuselatter lóállás; hobusepabul lócitrom; hobuserakmed, hobuseriistad lószerszám; hobusesaba lófarok; hobusevaras lókötő

igavesti <igavesti adv>
1. (ajaliselt lõputult, aina, pidevalt) mindörökké, ítéletnapig, mindörökre ♦ igavesti sinu örökre a tied; igavesti muutuv maailm örökké változó világ; miski ei kesta igavesti semmi sem tart örökké; igavesti kestev armastus örökké tartó szerelem
2. (väga, tohutult) nagyon, szörnyen ♦ igavesti vana maja nagyon régi ház; igavesti huvitav raamat nagyon érdekes könyv; olime igavesti väsinud szörnyen fáradtak voltunk

igerik <iger'ik igeriku iger'ikku iger'ikku, igerik/e_&_iger'ikku[de iger'ikk/e_&_iger'ikku[sid 25 adj, s>
1. adj (vilets, armetu, kidur) nyomorúságos, silány ♦ igerik maja nyomorúságos ház; vana igerik hütt nyomorúságos kunyhó; igerik taim satnya növény; igerik taimkate silány növényzet
2. s (elusolend) satnya

ilmasammas <+sammas s'amba sammas[t -, sammas[te s'amba[id 07 s> piltl (miski jääv v igavene) örök; (väga vana inimene) agg, aggastyán

ilu <ilu ilu ilu -, ilu[de ilu[sid 17 s>
1. (kaunidus, veetlevus) szépség, szép, gyönyörűség, ékesség ♦ klassikaline ilu klasszikus szépség; kirjeldamatu ilu kimondhatatlan szépség; kütkestav ilu hódító szépség; neitsilik ilu szűzies szépség; nõiduslik ilu megbabonázó szépség; seesmine ilu belső szépség; silmipimestav ilu vakító szépség; tagasihoidlik ilu szerény szépség; ilu määratlus a szépség meghatározása; suveöö ilu a nyári éj szépsége; keele ilu a nyelv szépsége; {kelle-mille} ilust võlutud olema megbabonázta vki/vmi szépsége; oma iluga pimestama vakító szépség; oma iluga kütkestama lebilincsel a szépségével; ilu on närbunud elhervadt szépség
2. (ehe, kaunistus) szépség, dísz ♦ ilu pärast, iluks szépségért; vana park on küla ilu ja uhkus az öreg park a falu dísze és büszkesége
3. van (lõbu, lust, pillerkaar) mulatság ♦ pidasime eile suurt ilu nagy mulatságot csaptunk tegnap; pill tuleb pika ilu peale jön még kutyára dér!; (a) végén csattan az ostor
■LS: ilu+ (kaunidusse puutuv) ♦ iluideaal szépségideál; ilujanu szépségszomj; ilumeel szépérzék; ilumõiste a szépség fogalma; ilutunne szépérzék
ilu+ (ehtena) ♦ iluköide díszkötés; ilunael díszszeg; ilunööp díszgomb; iluriie díszruha; ilutaim dísznövény

jonnipunn <+p'unn punni p'unni p'unni, p'unni[de p'unni[sid_&_p'unn/e 22 s>
1. kõnek (tujutseja) szeszélyes; (kangekaelne inimene) makacs, csökönyös, konok ♦ vana jonnipunn csökönyös öreg; sellise jonnipunniga on raske kokkuleppele saada nehéz ilyen makacs emberrel megegyezni
2. (mängukann) keljfeljancsi

joru <joru joru joru -, joru[de joru[sid 17 s>
1. (jäme põrisev hääl) brungás, búgás, dúdolás, gagyog; (kõmin) dörgés ♦ ühetooniline joru egyhangú brungás; lõõtspilli joru búg a harmonika; mina laulan sõnu, teie ajage joru én éneklem a szavakat, ti dúdoljatok; laps ajas enesega rahulolevat joru a gyerek elégedetten gagyogott magában
2. kõnek (tüütu jutt, pidev ühesama korrutamine) duma, rizsa, locsogás ♦ ikka vana joru ugyanaz a régi duma; ajavad pealegi oma joru ugyanazt hajtogatják; kes joobnu joru tõsiselt võtab ki veszi komolyan egy részeg dumáját; meil pole aega kuulata pikka joru nincs időnk hosszú locsogáts hallgatni
3. kõnek (rida, rodu) sor ♦ pikk autode joru hosszú autósor; kõik läheb vana joru minden a szokásos módon megy; mitu nädalat jorus több héten át

juures <juures postp, adv>
1. postp [gen] (vahetus läheduses) mellett ♦ akna juures az ablaknál, az ablak mellett; istu natuke minu juures ülj egy kicsit itt mellettem; ootan sind silla juures a hídnál várlak, várlak a hídnál; ajasime juttu tassi kohvi juures elbeszélgettünk egy csésze kávé mellett
2. postp [gen] (kelle asu- või tegevuskohas) ♦ ta käis eile minu juures tegnap nálam járt; tüdruk kasvas üles vanaema juures a lány a nagymamája mellett nőtt fel; käisin arsti juures az orvosnál jártam; ülikond on õmmeldud hea rätsepa juures az öltönyt jó szabónál varratam; kooli juures tegutseb kirjandusring az iskolában irodalmi kör tevékenykedik; õppis kuulsa helilooja juures híres zeneszerzőnél tanult
3. postp [gen] (osutab kellelegi-millelegi, teatavale suhtele) mellett, -nál, -nél ♦ mulle ei meeldi see joon tema juures nem tetszik nekem ez a vonása; mis sind selle juures häirib? mi zavar téged ebben?; sel noormehel on suur menu tütarlaste juures ez a fiatalember nagyon sikeres a lányoknál, ennek a fiatalembernek nagy sikere van a lányoknál; sinu võimaluste juures a te lehetőségeid mellett; võpatasin selle mõtte juures összerezzentem erre a gondolatra; ta on hea tervise juures jó egészségben van; võimu juures on konservatiivid a konzervatívok vannak hatalmon
4. adv (vahetus läheduses) közelben ♦ olin juures, kui see juhtus ott voltam, amikor ez történt; olin juba päris juures, kui ta mind märkas már a közelében voltam, amikor észre vett
5. adv (küljes, lisaks)- ♦ piimal on võõras maitse juures furcsa íze vana tejnek; riietel on koirohu lõhn juures a ruhának molyírtó szaga van; sel lool on halb maik juures bűzlik valami ebben a történetben, valami sántít, ebben a történetben, valami nem kerek ebben a történetben

kaardivägi <+vägi v'äe väge v'äkke, väge[de väge[sid 21 s> sõj gárda ♦ vana kaardivägi régi gárda
■LS: kaardi+väe+ ♦ kaardiväeohvitser sõj gárdatiszt

kaer <k'aer kaera k'aera k'aera, kaer[te_&_k'aera[de k'aera[sid_&_k'aer/u 23_&_22? s>
1. bot (kõrreline, suviviljakultuur Avena) zab ♦ harilik kaer bot (Avena sativa) abrakzab; liivkaer, must kaer bot (Avena strigosa) borotvás zab, érdes zab; tuulekaer bot (umbrohi Avena fatua) vadzab; kaera kasvatama zabot termeszt; kaera lõikama aratják a zabot, vágják a zabot; eks/ka vana hobune tahab/sööb kaeru vén kecske is megnyalja a sót; öreg ember nem vén ember
2. (kaerapõld) ♦ loomad on kaera läinud zabban a lovak
■LS: kaera+ ♦ kaeraaganad zabpelyva; kaerahelbed zabpehely; kaerajahu zabliszt; kaerakasvatus zabtermelés; kaerakiisel, kaerakile zabnyák; kaerakliid zabkorpa; kaerakülv zabvetés; kaeralõikus zabaratás; kaerapõhk zabszalma; kaerapõld zabföld; kaerapuder zabkása; kaeratangud zabdara

kaheksakuune <+k'uune k'uuse k'uus[t -, k'uus[te k'uuse[id 10 adj>, ka kaheksakuine (kaheksa kuud vana, kaheksa kuud kestev) nyolchónapos ♦ kaheksakuune v kaheksakuine laps nyolchónapos gyerek

kahekuune <+k'uune k'uuse k'uus[t -, k'uus[te k'uuse[id 10 adj> (kaks kuud vana, kaks kuud kestev) kéthónapos ♦ kahekuune imik kéthónapos csecsemő; kahekuused kursused kéthónapos tanfolyam; kahekuune tähtaeg kéthónapos határidő

kala <kala kala kala -, kala[de kala[sid_&_kal/u 17 s> hal ♦ kalad zool (Pisces) halak; alamõõduline kala méretenaluli hal; püügimõõduline kala kifogható méretű hal; luine kala szálkás hal; keedetud kala főtt hal; kuivatatud kala szárított hal; külmutatud kala fagyasztott hal; praetud kala sült hal; värske kala friss hal; akvaariumikala díszhal; eluskala élőhal; jõekala folyami hal; kuumsuitsukala melegen füstölt hal; külmsuitsukala hidegen füstölt hal; mageveekala édesvízi hal; marjakala ikrás hal; merekala tengeri hal; niisakala tejes hal; siirdekala vándorló hal; soolakala besózott hal; suitsukala füstölt hal; kala v kalu püüdma halat fog; kala v kalu suitsutama halat füstöl; vinnutatud kala besózott, szárított hal; kalal käima halászni jár; kalale minema horgászni megy; kalal olema horgászik; kalalt tulema horgaszásból jön; kala näkkab harap a hal; nagu kala kuival mint a partra vetett hal; sogases vees kalu püüdma a zavarosban halászik; tumm kui kala néma, mint a hal; ei liha ega kala se hús, se hal; vana kala öreg motoros; elab nagu kala vees (úgy) él, mint hal a vízben
■LS: kala+ ♦ kalaahi halsütő; kalafilee kok halfilé; kalahais halszag; kalajahu põll halliszt; kalakahvel halvilla; kalakaitse halvédelem; kalakast haldoboz; kalakasvandus haltenyésztő telep, halgazdaság; kalakasvatus haltenyésztés; kalakaubandus halkereskedelem; kalakauplus halbolt; kalakaupmees halkereskedő; kalakonserv halkonzerv; kalakotlet kok halfasírt; kalakudu ivadék; kalalaev halászhajó; kalaleem hallé; kalaliha halhús; kalaliim halenyv; kalaluu halszálka, szálka; kalalõhn halszag; kalamaim halivadék; kalamajand halgazdaság; kalamajandus halgazdálkodás; kalamürgi[s]tus med halmérgezés; kalalett halaspult; kalafileerimisnuga halkés; kalanahk halbőr; kalapaat halászcsónak, halászbárka, halászladik; kalapallid kok halfasírt; kalaparv halraj; kalapirukas halbatyú; kalapood halbolt; kalapulgad panírozott halrúd; kalapuljong hallé; kalapõis halhólyag; kalapüünis halfogó eszköz; kalarasv halzsír; kalaretk halászati út; kalariik halász nép; kalarood szálka; kalaroog halétel; kalasaak (hal)fogás; kalasadam halászkikötő; kalasoomus halpikkely; kalasupp halászlé, halleves; kalasült halkocsonya; kalatiik halastó; kalatrepp hallépcső; kalaturg halpiac; kalatööstus halászati ágazat; kalavaru[d] halállomány(ok); kalaõli halolaj; kalavõrk halászháló

kalender <kal'ender kal'endri kal'endri[t -, kal'endri[te kal'endre[id 02 s> naptár ♦ Gregoriuse kalender, uus kalender Gergely-naptár, gregorián naptár; Juliuse kalender, vana kalender Julián-naptár, juliánus naptár; rebitav kalender tömbnaptár; kirikukalender keresztény egyházi naptár; kuukalender holdnaptár; lauakalender asztali naptár; kalendermärkmik határidőnapló; päikesekalender szoláris naptár; rahvakalender népi kalendárium; seinakalender falinaptár; taskukalender zsebnaptár
■LS: kalender+ ♦ kalenderplaan ütemterv
kalendri+ ♦ kalendriaasta naptári év; kalendrikuu hó, hónap; kalendripüha naptári ünnep

kalts <k'alts kaltsu k'altsu k'altsu, k'altsu[de k'altsu[sid_&_k'alts/e 22 s> rongy; (räbaldunud riietusese) cafat ♦ pühi oma kingad selle vana kaltsuga puhtaks töröld meg a cipődet ezzel az ócska ronggyal!; ta mantel on juba täiesti kalts a kabátja már csak rongy; (väsinud) nagu väljaväänatud kalts olyan, mint a mosogatórongy
■LS: kaltsu+ ♦ kaltsunukk rongybaba; kaltsuhunnik rongyhalmaz; kaltsupaber rongypapír; kaltsuvaip rongyszőnyeg

koli <koli koli koli -, koli[de koli[sid 17 s> (vana kraam) lom, salabakter; (asjad, kraam) holmi ♦ pööning on täis vana koli a padlás tele van ócska salabakterrel

kolmteist[kümmend] <k'olm+t'eist[+kümmend] kolme+t'eist[+k'ümne] k'olme+t'eist[+kümmend]_&_k'olme+t'eist+kümme[t -, kolme+t'eist+k'ümne[te kolme+t'eist+k'ümne[id 05 num> (pikemais vormides sageli -teistkümmend) tizenhárom ♦ seitsesada kolmteist[kümmend] hétszáztizenhárom; kell on kolmteist[kümmend] minutit kuue peal tizenhárom perccel múlt öt; see maksab kolmteist[kümmend] eurot ez tizenhárom euróba kerül; kolmeteistkümne päeva jooksul tizenhárom nap alatt; tüdruk võis olla aastat kolmteist[kümmend] vana a lány tizenhárom éves lehetett; tuba number kolmteist[kümmend] tizenhármas szoba; kolmeteistkümnest lahutada viis tizenháromból öt

kont <k'ont kondi k'onti k'onti, k'onti[de k'onti[sid_&_k'ont/e 22 s>
1. (suurem luu) csont; (kehaehitus, luustiku laad) csontozat ♦ kanakont csirkecsont; puusakont kõnek csípőcsont; ribikont kõnek borda; supikont levescsont; kondita liha csontmentes hús; tugeva kondiga mees erős csontozatú férfi; peenikese kondiga naine vékony csontozatú nő; annab koerale kondi a csontot a kutyának adja; külm poeb kontidesse csontig hatol a hideg; korista oma kondid! hordd el magad!
2. kõnek (vana, vilets olend) öreg/vén csont
■LS: kondi+ ♦ kondijahu csontliszt; kondiliim csontenyv; kondipuljong csontleves; kondirasv csontzsír; kondituhk csonthamu; kondiüdi csontvelő

kronu <kronu kronu kronu -, kronu[de kronu[sid 17 s> (vilets hobune, setukas) gebe ♦ olen kõhn nagu vana kronu olyan sovány vagy, mint egy gebe

kui <k'ui konj, adv; k'ui k'ui k'ui[d -, k'ui[de k'ui[sid 26 s>
1. konj (võrdlev) mint ♦ vanem kui mina idősebb, mint én
2. konj (väljendab aega, tingimust) ha ♦ kui homme ei saja, siis lähme matkale holnap, ha nem esik, túrázni megyünk; kui mitte, siis mitte ha nem, akkor nem
3. konj (samastav) mint ♦ tema kui matemaatik armastab täpsust ő mint matematikus szereti a pontosságot
4. konj (ühendav) is...is ♦ nii see kui [ka] teine ez is, az is
5. adv (küsi-, hüüdlauses) milyen ♦ kui vana sa oled? hány éves vagy?, mennyi/milyen idős vagy?; kui palju see maksab? mennyibe kerül ez?, mibe kerül ez?; kui ilus maja! milyen szép ház!; kui kahju! milyen kár!; kui kiiresti lendab aeg! milyen gyorsan repül az idő!; kui kaua? mennyi ideig?; kui suur? mekkora?

kuine2 <k'uine k'uise k'uis[t -, k'uis[te k'uise[id 10 adj (hrl liitsõna järelosa)>
1. (teatud kuul esinev v toimuv) hónapos ♦ igakuine programm minden hónapos program; jaanuarikuine januári
2. (teatud arv kuid vana) hónapos ♦ kahekuine két hónapos; kolmekuine három hónapos

kukkuma2 <k'ukku[ma k'ukku[da kuku[b kuku[tud 28 v>
1. esik, leesik, elesik ♦ komistas kivi otsa ja kukkus megbotlott a kőben, és elesett; kõhuli kukkuma hasra esik; ninuli kukkuma orra bukik; täies pikkuses maha kukkuma teljes hosszában elvágódik; katuselt alla kukkuma leesik a tetőről; kraavi kukkuma beleesik az árokba; pastakas kukub käest kiesik a toll a kezéből; trepist alla kukkuma leesik a lépcsőn; kui sinu ümber kõik kokku kukub, oled selles ise süüdi ha körülötted minden összedől, akkor te vagy az oka; lennuk kukub alla a repülőgép lezuhan; vana ait kukkus kokku a régi pajta szétesett; kõik, mida üritan, kukub läbi minden elbukik, amit próbálok; voodisse kukkuma kõnek ágynak esik; valitsus kukub kõnek megbukik a kormány; ta ei ole pea peale kukkunud nem esett a feje lágyára; nagu isa suust kukkunud apja fia; kiköpött az apja; ega minagi pole taevast kukkunud engem se a gólya költött; isegi nõela kukkumist võinuks kuulda még a légy zúgását is meg lehetett hallani; (kes teisele auku kaevab,) ise sisse kukub a saját csapdájába esik; miski kukub kellelegi sülle vkinek az ölébe hull/pottyan vmi; kukub alati jalgadele mindig talpra esik; käbi ei kuku kännust kaugele nem esik messze az alma a fájától
2. (vabalt rippuma) esik, omlik ♦ see riie ei kuku hästi az anyag nem esik szépen; (tema) õlgadele kukkuvad tumedad juuksed a vállára omló fekete haja
3. kõnek (järsku mingisuguseks muutuma, teise seisundisse minema) lesz ♦ see poleks saanud paremini välja kukkuda jobb nem is lehetett volna
4. kõnek (sattuma) kerül ♦ vanglasse kukkuma börtönbe kerül

kuusteist[kümmend] <k'uus+t'eist[+kümmend] kuue+t'eist[+k'ümne] k'uu[t+t'eist[+kümmend]_&_k'uu[t+t'eist+kümme[t -, kuue+t'eist+k'ümne[te kuue+t'eist+k'ümne[id 05 num> (pikemais vormides sageli -teistkümmend) tizenhat ♦ sada kuusteist[kümmend] száztizenhat; kuusteist[kümmend] tuhat tizenhatezer; kuusteist[kümmend] kilogrammi tizenhat kiló; buss number kuusteist[kümmend] tizenhatos busz; kuueteistkümne päeva jooksul tizenhat nap alatt; ta on kuusteist[kümmend] aastat vana tizenhat éves; rong saabub [kell] viis kuusteist[kümmend] a vonat tizenhatkor érkezik

kõrvuti <kõrvuti adv>
1. (üksteise kõrval v kõrvale) egymás mellett ♦ nad istusid kõrvuti egymás mellett ültek
2. (samaaegselt, paralleelselt) mellett ♦ kõrvuti uue meiliaadressiga töötab ka vana az új e-mail címem mellett régi is működik

känd <k'änd kännu k'ändu k'ändu, k'ändu[de k'ändu[sid_&_k'änd/e 22 s>
1. (puu langetamisel jääv tüveosa) fatönk, tönk, tuskó ♦ kändude mõõtmine a tönkök mérése; kände juurima v kaaluma tuskót kitép; istub kännu otsas egy tönkön ül; käbi ei kuku kännust kaugele nem esik messze az alma a fájától
2. piltl (vana inimene) vén tuskó
■LS: kännu+ ♦ kännujuurimine csonkgyökerezés; kännuraha mets a fakivágási díj

liin <l'iin liini l'iini l'iini, l'iini[de l'iini[sid_&_l'iin/e 22 s> (joon, rajatiste vöönd, rinne, põlvnemise jada, vana pikkusühik); tehn (edastustee) vonal ♦ bussiliin autóbuszjárat; kaitseliin sõj védelmi vonal, védővonal; raudteeliin vasútvonal, vasúti vonal; telefoniliin tehn telefonvonal; trammiliin villamosvonal; veeliin mer vízvonal; ülekandeliin el távvezeték; ööliin éjszakai járat; sugulus isa liinis apai ágon rokonság
■LS: liini+ ♦ liinitakso iránytaxi

ljöö <lj'öö lj'öö lj'öö[d -, lj'öö[de lj'öö[sid 26 s> (vana Prantsuse pikkusühik) leuga, leuca, gall mérföld

logu <logu logu logu -, logu[de logu[sid 17 s, adj>
1. s (miski vana, lagunenud, vilets) rozoga/rozzant (tárgy) ♦ autologu tragacs
2. adj rozzant, rozoga ♦ logu mööbel rozzant bútor

lugu <lugu l'oo lugu l'ukku, lugu[de lugu[sid 18 s>
1. (juhtum, sündmus) történet; (jutt) elbeszélés ♦ naljakas lugu mulatságos történet, tréfás történet; pikem lugu hosszú történet; kurb lugu szomorú történet; väljamõeldud lugu dajkamese; esikaanelugu címlapsztori; armulugu szerelmi történet; haiguslugu kórtörténet; armastuslugu szerelmi történet
2. (liitsõna järelosana) (ajalugu) történet ♦ kirikulugu egyháztörténet; kirjanduslugu irodalomtörténet; kultuurilugu művelődéstörténet; teaduslugu tudománytörténet
3. (eepose laul, peatükk) ének
4. kõnek (rahvalik pilli-, tantsu-) szám, darab; (muusikapala) zeneszám ♦ mängi seda lugu! játszd el ezt a darabot!; tantsulugu táncszám; orkester alustas uut lugu a zenekar egy új számot kezdett játszani
5. (olukord, asjade seis) eset ♦ kummaline lugu furcsa eset; küll on lugu! nézze meg az ember!; ikka vana/seesama lugu! mindig a régi nóta!; vana/tuttav lugu régi nóta
6. kõnek (tükk) darab

mis <m'is mille mi[da -, mille[l_&_m'i[l mille[lt_&_m'i[lt; pl m'is, mille_&_mille[de, mi[da 00 pron>
1. (substantiivselt otsese küsimuse algul) mi ♦ mis [on] lahti? mi a helyzet?; mis uut v uudist? mi újság?; mis v mida teha? mit kell tenni?; mis need seal laual on? mik ezek ott az asztalon?; milleks sa raha vajad? mire kell pénz neked?
2. (adjektiivselt täpsustusküsimuses) (missugune samalaadsete seast?, missugune?, milline?) milyen ♦ mis keeli te räägite? milyen nyelven beszél?; mis kell rong saabub? mikor érkezik a vonat?; mis ajast mis ajani kiirteekleebis kehtib? mettől meddig érvényes az autópálya matrica?
3. (põhjusküsimuses: miks?, mispärast?) miért ♦ mis sa nutad? miért sírsz?
4. (määraküsimuses: kui palju?, kui vana?) mennyi ♦ mis see raamat maksab? mennyibe kerül ez a könyv?; mis kell on? hány óra van?, mennyi az idő?; mis ta vanus võib olla? hány éves lehet?
5. (lause lõpus küsimusena: kas on nii?, eks ole [nii]?) ugye
6. (adjektiivselt retoorilistes hüüd- ja küsilausetes) micsoda ♦ oi, mis üllatus! micsoda meglepetés!

mitmekuune <+k'uune k'uuse k'uus[t -, k'uus[te k'uuse[id 10 adj>, ka mitmekuine
1. (mitu kuud vana) több hónapos ♦ ta laps on juba mitmekuune a gyermek már több hónapos
2. (mitu kuud kestev) többhónapos ♦ mitmekuune reis többhónapos út

moor <m'oor moori m'oori m'oori, m'oori[de m'oori[sid_&_m'oor/e 22 s> kõnek (eit, vana naine) öregasszony

muistne <m'uistne m'uistse m'uistse[t -, m'uistse[te m'uistse[id 02 adj> (väga vana, muinasaegne) ősi, régi, egykori ♦ muistsed kombed ősi hagyományok; muistne Egiptus az ókori Egyiptom

naisemees <+m'ees mehe m'ees[t -, mees[te meh/i 13 s> (abielumees) házas ♦ värske naisemees friss házas; kavatseb naisemeheks hakata házasodni/nősülni készül; mu vennad on naisemehed a testvéreim házasok/nősek; ta on juba vana naisemees régóta házas

naksuma <n'aksu[ma n'aksu[da naksu[b naksu[tud 28 v> recseg, roppan, nyikorog, recseg-ropog ♦ vana puutrepp naksub jalge all a régi falépcső nyikorog a léptek alatt; mastid naksuvad tuules az árbócok nyikorognak a szélben; ringutas nii, et kondid naksusid akkorát nyújtózott, hogy ropogtak a csontjai

neli <neli nelja n'elja n'elja, n'elja[de n'elja[sid_&_n'elj/u 24 num, s>
1. num (põhiarv, vastava hulga, koguse kohta, kellaaja, arvulise järjekorra kohta) négy, négyes; (hulga puhul: isikut märkivate meessoost sõnadega, mitmuslike sõnadega, isikuliste asesõnade mitmusega ja paarisesemeid märkivate sõnadega) négy ♦ nelikümmend neli negyvennégy; neli tuhat négyezer; neli viiendikku négyötöd; null koma neli nulla egész négy tized; neli korda kolm on kaksteist négyszer három (az) tizenkettő; neli pluss kuus, neljale liita kuus négy plusz hat az tíz; kell pool neli fél négykor; kell on viis minutit neli läbi öt perccel múlt négy óra; neli last négy gyerek; neljad prillid négy szemüveg; neli aastat négy év; neli kuud tagasi négy hónappal ezelőtt; neli päeva kestev v pikk v vana négynapos; laulsime neljal häälel négy szólamban énekeltünk; kasvõi nui neljaks ha törik, ha szakad; kõigi nelja tuule poole a szélrózsa minden irányába
2. s (number 4, hinne, mängukaart) négy ♦ sai eksamil nelja, tegi eksami nelja peale v neljale négyest kapott a vizsgán, négyesre vizsgázott
■LS: nelja+ ♦ neljaaeruline négyevezős; neljahäälne négyszólamú; neljaistmeline négyüléses; neljakorruseline háromemeletes, háromerű; neljaleheline négyoldalas; neljaliikmeline négytagú; neljameetrine négyméteres; neljanädalane négyhetes, négyheti; neljasilbiline négytagú; neljataktiline tehn négyütemű; neljatoaline négyszobás

neliteist[kümmend] <neli+t'eist[+kümmend] nelja+t'eist[+k'ümne] n'elja+t'eist[+kümmend]_&_n'elja+t'eist+kümme[t -, nelja+t'eist+k'ümne[te nelja+t'eist+k'ümne[id 05 num> tizennégy ♦ kolm tuhat viissada neliteist[kümmend] háromezer-ötszáztizennégy; neljateist[kümne] kilomeetri kaugusel linnast tizennégy kilométerre a várostól; ta on aastat neliteist[kümmend] või viisteist vana tizennégy vagy tizenöt éves; lõunavaheaeg on [kella] neljateistkümnest viieteistkümneni az ebédidő tizennégy órától tizenöt óráig tart; koosolek algab [kell] neliteist az értekezlet tizennégy órakor kezdődik

neljapäevane <+päevane päevase päevas[t -, päevas[te päevase[id 10 adj>
1. (neljapäeval toimuv, ilmuv) csütörtöki ♦ neljapäevane päev csütörtöki nap; neljapäevastel päevadel csütörtöki napokon; neljapäevane ajaleht a csütörtöki újság
2. (neli päeva kestev) négynapos ♦ neljapäevane ekskursioon négynapos utazás
3. (neli päeva vana) négynapos ♦ neljapäevane kassipoeg négynapos kiscica

nii <n'ii adv>
1. (sedamoodi, selliselt) így, úgy, olyan, ilyen, ily, amúgy, ennyire, ekképp(en), annyira ♦ ah nii! vagy úgy!; nii ja naa így meg amúgy, így is, úgy is; las olla nii hadd legyen így; nii räägitakse azt beszélik; kas tõesti oli nii? valóban így volt?; või nii [on lugu]! vagy úgy!; ja nii edasi satöbbi, (é)s a többi, s a többi, és így tovább, stb.; jooksime nii, kuidas jalad võtsid futottunk, ahogy a lábunk bírta; hästi, olgu nii! rendben, legyen így!
2. (sel määral, sedavõrd, väga, eriti) ilyen, olyan, ennyi, annyi ♦ kuhu sa nii vara lähed? hová mész ilyen korán?; miks tädi nii vana on? miért olyan idős/öreg a néni?; mul pole nii palju raha nincs ennyi pénzem, nincs ilyen sok pénzem; igaüks sai nii mitu õuna, kui tahtis mindenki annyi almát kapott, amennyit akart; ta on nii üksik ja nii õnnetu (ő) olyan magányos, és olyan boldogtalan; ega ma seda tõsiselt mõelnud, rohkem nii nalja pärast [ütlesin] nem gondoltam én ezt komolyan, csak úgy, viccből mondtam; kus sa olid nii kaua? hol voltál ilyen sokáig?
3. (umbes, millegi ringis) olyan, úgy ♦ kaks poissi, nii üksteist-kaksteist aastat vanad két fiú, olyan tíz-tizenkét éves forma; jään veel nii paariks nädalaks maale még úgy pár hétig vidéken maradok; saame kokku nii kella viie paiku találkozzunk, úgy öt óta tájt
4. (väljendab vahetut ajalist järgnevust) már ♦ nagu ta tuli, nii mina läksin amint megérkezett, már mentem is; nagu Paul pikali heitis, nii ta ka magas ahogy Pál lefeküdt, már aludt is; nii kui koitis, asuti teele amint megvirradt, már útnak is indultak
5. (ühendsidesõnade osana) olyan, ilyen, addig ♦ tee kõik nii hästi kui võimalik csinálj mindent olyan jól, ahogy lehet; ootame siin, nii kaua kui vihm üle jääb addig várunk itt, míg eláll az eső; kuhu ta nii kauaks jääb? hol késik ilyen sokáig?; ta polnud nii palju vihane, kui palju nördinud nem volt olyan mérges, mint amilyen sértődött; püüan aidata, nii palju kui võimalik megpróbálok segíteni, amennyit csak lehet; peab nii mitu korda ütlema, kui mitu korda vaja annyiszor kell mondani, ahányszor szükséges

nõid <n'õid nõia n'õida n'õida, n'õida[de n'õida[sid_&_n'õid/u 22 s> (võlur, maag) boszorkány, varázsló, szipirtyó, szépasszony, javasasszony; (kurja, pahelise v vana naise kohta) boszorkány, banya ♦ haiguste vastu otsiti abi nõialt a betegségek ellen a javasasszonynál kerestek segítséget
■LS: nõia+ ♦ nõiajook folkl bájital, varázsital; nõiajõud varázserő; nõiakepp folkl varázsvessző, varázspálca; nõiakütke[d] boszorkányság, megbabonázott/elvarázsolt állappot; nõiamärk folkl mágikus jel; nõiavõim, nõiavägi varázserő

nässakas <nässakas nässaka nässaka[t -, nässaka[te nässaka[id 02 adj, s>
1. adj (väike, [nagu] kängu jäänud, vilets, kidur) satnya, vakarcs; (pulstunud) loncsos, kócos, bozontos ♦ nässakas koer bozontos kutya; väike nässakas vanameheköbi egy kis loncsos vénember
2. s (selline olevus v ese) loncsos, ócska ♦ osta uus müts ja viska see vana nässakas minema dobd el ezt az ócska sapkát, és vegyél egy újat

nässus <n'ässus adv, adj> vt ka nässu (kägaras, lömmis) görnyedt; (katki, korrast ära, rikkis, untsus) törött, elromlott, tönkrement; (pulstis) kócos, gubancos, kopott ♦ vana nässus kaabulott ócska kopott kalap; nässus karvaga koer gubancos szőrű kutya; nässus elu tönkrement élet; jalgratas on nässus elromlott a bicikli; närvid on nässus tönkrementek az idegei; meie suhted on nässus elromlott a kapcsolatunk

olija <olija olija olija[t -, olija[te olija[id 01 s> (see, kes [pidevalt] on v on olnud) levő ♦ kohalolija, siinolija jelenlevő; ta on meil tehases vana olija ő régi munkás nálunk a gyárban

oo <'oo interj>
1. (väljendab imestust, üllatust, jahmatust, kohkumist, meeleheidet, pahameelt) ó, óh, oh, nini ♦ oo, tere, vana sõber! ó, szia, régi barátom!; oo, keda ma näen! nini, kit látok!; oo, see on hirmus! ó, ez ijesztő!; oo, püha lihtsameelsus! ó, szent együgyűség!
2. (väljendab väite, möönduse, pöördumise vms tugevdatud emotsionaalsust) ó ♦ oo, kallis sõber! ó, kedves barátom!; oo, kuidas ta koju igatseb! ó, hogy vágyik haza!; oo ei, sugugi mitte! ó nem, egyáltalán nem!

orikas <orikas orika orika[t -, orika[te orika[id 02 s>
1. (kohitsetud kult) ártány ♦ vana orikas öreg ártány; nuumorikas hízlalt ártány; mees on paks nagu orikas olyan kövér a férfi, mint egy ártány
2. hlv (paksu v purjus inimese kohta) disznó ♦ poriorikas kõnek mocskos disznó

ots <'ots otsa 'otsa 'otsa, 'ots[te_&_'otsa[de 'otsa[sid_&_'ots/i 23_&_22? s>
1. (tipmine osa) vég, hegy; (otsak) vég; (terav ots) csúcs; (millegi pea) fej ♦ keeleots nyelvhegy; kepiots botvég; noaots késhegy; nooleots nyílhegy; mõõga terav ots a kard hegyes vége
2. (eseme lühem v väiksema pindalaga külg) csúcs, vég ♦ liniku otstes olid narmad a terítő sarkain rojtok voltak; istus pingi otsas a pad végére ült; peremehe koht on laua otsas a házigazda helye az asztalfőn van; sissekäik on maja otsas a bejárat a ház végében van
3. (algus) kezdet; (eesosa) eleje ♦ esimene ots az eleje; otsast lõpuni elejétől a végéig; otsast peale hakkama v alustama belekezd, elkezd
4. (algus ja/või lõpposa, ainult lõpp[osa]) vég ♦ tänavaots, tänava ots utcavég, az utca vége; järjekorra ots a sor vége; sõlmis lõnga katkenud otsad kokku összecsomózta az elszakadt fonalvégeket; naiste tööl ei ole otsa a nők munkájának se vége, se hossza; ülekohtule peab ots tulema az igazságtalanságnak véget kell vetni; tema järel läheksin kas või maailma otsa elmennék utána a világ végére is
5. (surm) halál, vég; (hukk) végzet; (elu lõpp) vég ♦ tahtis endale v oma elule otsa [peale] teha véget akart vetni az életének; tundis, et ots on lähedal éreztem, hogy közel a vég; viimasel otsal v viimases otsas oli ta halvatud élete vége felé lebénult; tema ots oli hirmus halála szörnyű volt; mu vana läpakas andis eile lõplikult otsad kõnek a régi laptopom tegnap végleg beadta a kulcsot
6. (teekond) út ♦ laev jõudis pikalt otsalt tagasi a hajó vissza ért a hosszú útról
7. mer (laeva kinnitusköis) hajókötél ♦ kinnitusots tartókötél
8. (otsmik, laup) homlok ♦ kõrge ots magas homlok; otsa ees a homlokán; higi tuli otsale a verejték kiült a homlokára
9. kõnek (teenistus, töö[võimalus]) alkalmi munka; (eraots) magánmunka, különmunka ♦ käib sadamas juhuslikke otsi tegemas alkalmi munkákat végez a kikötőben; juhata mulle üks tasuv ots adj egy jól fizető alkalmi munka tippet
10. kõnek (paljust, suurt hulka rõhutavates väljendites) ♦ kus nende õunte ots tänavu! rengeteg az alma az idén!; kus selle häbi ots! rettentő szégyen; ei otsa ega äärt se vége, se hossza; ei ole otsa ega äärt se szeri, se száma
■LS: otsa+ ♦ otsaviil orom, oromzat

ott <'ott oti 'otti 'otti, 'otti[de 'otti[sid_&_'ott/e 22 s> medve ♦ metsaott medve; need on vana oti jäljed ezek az öreg medve nyomai

paat1 <p'aat paadi p'aati p'aati, p'aati[de p'aati[sid_&_p'aat/e 22 s> (veesõiduk) csónak, sajka; (vana, väike) ladik ♦ mootorpaat motorcsónak; purjepaat vitorlás csónak; päästepaat mentőcsónak; sõudepaat evezős csónak; võrgupaat halászcsónak; paat läheb ümber a csónak felborul; paadiga sõudma csónakban evez; paadiga sõitma csónakázik; nad on ühes paadis egy csónakban/hajóban eveznek
■LS: paadi+ ♦ paadimatk csónakkirándulás; paadisadam rév, csónakkikötő; paadisild stég

põline <põline põlise põlis[t -, põlis[te põlise[id 10 adj>
1. (väga vana, iidne, ammune) őshonos, ősrégi, ősi ♦ põline linn ősi város
2. (alatine, tähtajatu, igavene) örök ♦ põline poissmees örök agglegény

päevane <päevane päevase päevas[t -, päevas[te päevase[id 10 adj>
1. (päevaajaga seotud, hrl vastandatuna öisele, õhtusele) nappali ♦ päevane osakond nappali tagozat; tere päevast! jó napot (kívánok)!, adj(on) isten (jó napot)!, fogadj isten!
2. (ööpäeva jooksul saadud, tehtud, kulutatud, ööpäeva peale ette nähtud) napi
3. (liitsõna järelosana) (ööpäeva v teatud arv ööpäevi kestev v kestnud) napos, napi ♦ kahepäevane kétnapos; kolmepäevane háromnapos; ühepäevane egynapos
4. (ööpäev vana) egynapos ♦ päevane laps egynapos gyerek

püsti <p'üsti adv> fel, állva ♦ püsti seisma áll; püsti tõusma feláll; püsti kargama felpattan; püsti hüppama felugrik; tõuse püsti! állj fel!; paneb telgi püsti felállítja a sátrat; jääb püsti magama állva elalszik; pea püsti! fel a fejjel!; paneb peo püsti bulit szervez; juuksed tõusid peas püsti égnek állt a haja; püsti asendis tulistama álló helyzetből lő; vana ait seisab veel püsti a régi kamra még áll; purjus mees püsib vaevu püsti a részeg alig áll a lábán; püsti tõusta, kohus tuleb! felkelni, jön a bíróság!; käib ringi, nina püsti magasan/fenn hordja az orrát; viskab sussid püsti földobja a talpát
■LS: püsti+ (täiesti) ♦ püstihädas nagy bajban van; püstihull teljesen őrült; püstiloll sült/tökéletes bolond; püstirikas dúsgazdag
püsti+ (jalgadel seistes) ♦ püstiasend álló helyzet; püstijalu állva; püstipäi emelt fejjel/fővel; püstilähe, püstistart sport állórajt

raisk1 <r'aisk raisa r'aiska r'aiska, r'aiska[de r'aiska[sid_&_r'aisk/u 22 s>
1. vulg (halvakspanu väljendav vandesõna) barom, fene ♦ sa viimane raisk! te utolsó barom!; oota sa, vana raisk! várj csak, te hülye barom!; ah sa raisk, jälle sajab! a francba, megint esik!
2. kõnek (üldisem kirumis-, siunamissõna: kurat, saatan) a fene egye meg, a francba ♦ raha raisk on alati otsas! a fene egye meg, sosincs pénzem!

raudvara <+vara vara vara v'arra, vara[de vara[sid 17 s>
1. info hardver
2. piltl kincs, érték; (vaimsete väärtuste kohta) erkölcsi értékek ♦ maailmakirjanduse raudvarra kuuluv romaan a világirodalom gyöngyszemei közé tartozó regény; vana õpetaja on meie kooli raudvara az idős tanár iskolánk nagy értéke

rauk <r'auk rauga r'auka r'auka, r'auka[de r'auka[sid_&_r'auk/u 22 s> (väga vana inimene) agg ♦ lapsed ja raugad gyermekek és aggok

romu <romu romu romu -, romu[de romu[sid 17 s> kõnek (vana metallese, vanametall) roncs, ócskavas ♦ autoromu csotrogány, tragacs, roncsautó

saja-aastane <+'aastane 'aastase 'aastas[t 'aastas[se, 'aastas[te 'aastas/i_&_'aastase[id 12_&_10 adj> (sada aastat vana, sada aastat kestev v kestnud) százéves ♦ saja-aastased tammed százéves tölgyfák; Saja-aastane sõda a százéves háború; kool saab tänavu saja-aastaseks az iskola idén ünnepli százéves fennállását

sanskrit <s'anskr'it s'anskriti s'anskr'itti s'anskr'itti, s'anskr'itti[de s'anskr'itti[sid_&_s'anskr'itt/e 22 s> keel (vana hindude kirjakeel) szanszkrit (nyelv)

seitsmekuune <+k'uune k'uuse k'uus[t -, k'uus[te k'uuse[id 10 adj> (seitse kuud vana, seitse kuud kestev) héthónapos ♦ seitsmekuune laps héthónapos gyerek

sokk2 <s'okk soku s'okku s'okku, s'okku[de s'okku[sid_&_s'okk/e 22 s> bak ♦ vana sokk vén bak; soku sarved a bak szarva
■LS: soku+ ♦ sokuhabe kecskeszakáll; sokujaht bakvadászat

surema <sure[ma s'urr[a sure[b s'ur[dud, sur[i sur[ge surr[akse 36 v>
1. (elamast lakkama) (meg)hal, elpusztul; (loomade kohta) elpusztul, megdöglik; (välja surema) kihal, kipusztul ♦ loomulikku surma surema természetes halált hal; tiisikusse surema tüdővészben meghal; vana koer vaeseke suri ära szegény öreg kutya elpusztult; mure kätte surema bánatában meghal; nälga v näljasurma surema éhen hal; suri õnnetuse tagajärjel balesetben halt meg; suri vähki rákba halt meg; kangelassurma surema hősi halált hal; isamaa eest surema meghal a hazáért; inimesi sureb kui kärbseid az emberek úgy hallanak, mint a legyek; viskab lusika nurka leteszi a kanalat
2. piltl (tunnet liialdades) hal ♦ hirmust v hirmu kätte surema belehal a félelembe; lootus sureb viimasena a remény hal meg utoljára; seal võib ju igavuse kätte v igavusest surra ott bele lehet halni az unalomba
3. (tuimaks jääma [ja seejärel naha kirvendust v sipelgajooksu tundma]) elzsibbad ♦ mu käsi on surnud elzsibbadt a kezem

sõber <sõber sõbra s'õpra s'õpra, s'õpra[de s'õpra[sid_&_s'õpr/u 24 s, adj>
1. barát ♦ lähedane sõber közeli barát; lahutamatud sõbrad elválhatatlan barátok; lapsepõlvesõber gyermekkori barát; noorpõlvesõber ifjúkori barát; nad on parimad sõbrad nagyon jó barátok; head sõbrad! kedves barátaim!; mu vana sõber a régi barátom; sõpradeks saama összebarátkozik; parim sõber on raamat a könyv a legjobb barát; koer on inimese parim sõber a kutya az ember legjobb barátja; ütle mulle, kes on su sõber, ja ma ütlen, kes sa ise oled madarat tolláról, embert barátjáról
2. (poolehoidja, pooldaja, millegi austaja) barát ♦ jalgpallisõber focibarát; muusikasõber zenebarát; kunstisõber műbarát; looduse sõber természetbarát; hea toidu sõber a finom ételek barátja

säilima <s'äili[ma s'äili[da säili[b säili[tud 28 v> (alal hoiduma, alles jääma, mitte hävima, mitte riknema) eláll; ([millestki suuremast] järele jääma) megmarad; (endisel kujul alles olema, püsima) megőrződik, fennmarad ♦ vana puukirik on hästi säilinud a régi fatemplom jól megmaradt; toode, mis on säilinud tänapäevani termék, amely mind a mai napig fennmaradt; saunakombed on peaaegu muutumatul kujul säilinud meie päevini szaunázás szokásai szinte változatlanul fennmaradtak napjainkig; see hoidis säilib kaua ez a befőtt sokáig eláll

taadike[ne] dem <taadike_&_taadikene taadikese taadikes[t taadikes[se, taadikes[te taadikes/i 12 s> (vanaisa) papa, papus; (isa) apu; (vana mees, vanamees) öreg ♦ taevataadike[ne] úr

taat <t'aat taadi t'aati t'aati, t'aati[de t'aati[sid_&_t'aat/e 22 s>
1. (vana mees) aggastyán, öreg, tata, apó
2. (isa) papa, tata
3. (vanaisa) nagypapa, apó
4. (abikaasa, [abielu]mees) férjura
5. (taevataat) mennyei Atya

testament <testam'ent testamendi testam'enti testam'enti, testam'enti[de testam'enti[sid_&_testam'ent/e 22 s>
1. jur (pärandit tõestav dokument v ühepoolne tahteavaldus) végrendelet, testamentum ♦ testamenti tegema végrendelkezik, végrendeletet készít/tesz; testamenti tühistama megsemmisíti a végrendeletet; testamenti vaidlustama végrendeletet megtámad; pärandas testamendiga maja oma pojale testamentumában a fiára hagyta házát
2. (kellegi vaadete, tõekspidamiste koondväljendus) hagyaték ♦ luuletaja vaimne testament a költő szellemi hagyatéka
3. relig (Piibli osade nimetus) testamentum ♦ Uus Testament Újszövetség, Újtestamentum; Vana Testament Ószövetség

tola <tola tola tola -, tola[de tola[sid 17 s, adj>
1. s (narr, kloun, pajats, veiderdaja) bohóc ♦ laadatola vásári bohóc; tsirkusetola pojáca, bohóc
2. s (tobu, lollpea, loll) tökfilkó, bolond ♦ sa igavene tola te örök balfék; minusugune vana tola magamfajta öreg bolond
3. adj (poole aruga, napakas) ostoba, buta

tudi <tudi tudi tudi -, tudi[de tudi[sid 17 s, adj>
1. s (vana väeti inimene, rauk) agg(astyán)
2. adj (vanadusest väeti, jõuetu) elaggott, rozzant

turtsuma <t'urtsu[ma t'urtsu[da turtsu[b turtsu[tud 28 v>
1. (järsult puhisedes häält tegema) dúl-fúl, duzzog ♦ kellegi peale turtsuma fúj vkire; vana mootor turtsub a régi motor köhög
2. (aevastama) prüszköl, tüsszög ♦ haige köhib ja turtsub vahetpidamata a beteg egyfolytában köhög és tüsszög
3. (pursetega naerma) kacarász
4. (tõredalt vastama v kõnelema) morog, durcáskodik, duzzog ♦ vastuseks midagi turtsuma válaszul morog vmit

tõmbama <t'õmba[ma tõmma[ta t'õmba[b tõmma[tud 29 v>
1. húz; (kuskilt välja, esile võtma v kiskuma) kihúz ♦ joont tõmbama vonalat húz; tõmbab teki üle pea a fülére húzza a takarót; tõmbab paadi kaldale partra húzza a csónakot; tõmbab ukse kinni behúzza az ajtót; tõmbab kõhu sisse behúzza a hasát; tõmbab hädapidurit meghúzza a vészféket; kedagi juustest tõmbama meghúzza vkinek a haját; tõmbab hamba välja kihúzza a fogat; tõmbab vetsus vett lehúzza a vécét; tõmbab kaardipakist kaardi kihúz egy kártyát a pakliból; kedagi käisest tõmbama meghúzza vkinek a ruhaujját; tõmbab suvilasse elektri sisse bevezeti az áramot a nyaralóba; tikku tõmbama gyúfát meggyújt
2. (rütmiliselt tõmmates midagi tegema) húz ♦ tõmbab aerudega húzza az evezőt; tõmbab tšaardašit mängida csárdást húz
3. (selga, kätte, jalga, pähe panema) felhúz, felvesz; (seljast, käest, jalast, peast võtma) lehúz ♦ tõmbab kindad kätte felhúzza a kesztyűt; tõmbab sokid jalga felhúzza a zoknit a lábára; tõmbab saapad jalast lehúzza a csizmát a lábáról
4. (märgib asendi v olukorra muutmist v muutumist) húz, húzódik ♦ ilm tõmbab pilve beborul; tõmba end koomale, ma istun sinu kõrvale! húzódj egy kicsit arrébb, leülök melléd!; tõmbab kulmu[d] kipra v kortsu összeráncolja a szemöldökét; kõuts tõmbas küüru selga macska felgörbítette a hátát; vana foto on kollaseks tõmmanud a régi fotó besárgult; taevas on selgemaks tõmmanud kiderült az ég; tõmbab paar õlut sisse felhajt két sört; tõmbas enda nina korralikult täis jól felöntött a garatra, leissza magát
5. (sissehingamise kohta) (be)szív, elszív ♦ tõmbab kopsud õhku täis teleszívja a tüdejét levegővel; hinge tõmbama lélegzik; tõmbab ühe suitsu elszív egy cigarettát; ta tõmbab piipu pipázik; mina ei tõmba nem dohányzom
6. (tuuletõmbuse v õhu liikumise kohta) huzata van ♦ ahi tõmbab halvasti rossz huzata van a kemencének; siin tõmbab itt huzat van
7. (mingisse kooslusse, tegevusse kaasa haarama, tähelepanu, huvi äratama) magához vonz ♦ magnet tõmbab rauda [külge] a mágnes magához vonzza a vasat; üritus tõmbab publikut az esemény vonzza a közönséget; mind tõmbab mere äärde engem vonz a tenger
8. (hoogsalt liikuma hakkama, põrutama, kihutama) elhúz ♦ tõmbame Ameerikasse! húzzunk el Amerikába!; tõmba uttu v lesta v minema! húzz el!
9. kõnek (varastama) ellop; (petma, tüssama, alt tõmbama) becsap, rászed ♦ bussis tõmmati mul rahakott ära ellopták a pénztárcámat a buszon; haneks tõmbama átdob, mint szart a palánkon

uuendama <uuenda[ma uuenda[da uuenda[b uuenda[tud 27 v>
1. (uue[ma]ks, ajakohase[ma]ks v paremaks tegema) (meg)újít, aktualizál; (värskendama) felfrissít ♦ lehetellimust uuendama megújítja az előfizetést; tööluba uuendama megújítja a munkavállalási engedélyét; ma peaksin oma load ära uuendama meg kell újítanom a jogosítványomat
2. (hävinevat taastama) újjáalakít, megújít; (uuesti alustama v sisse seadma) felújít ♦ seda vana maja tuleks uuendada újítani kellene már ezt az öreg házat; tutvust uuendama felújítja az ismeretséget

vana <vana vana vana -, vana[de vana[sid_&_van/u 17 adj, s>
1. adj (kaua elanud, pika eaga) öreg, vén, idős ♦ vana inimene öreg ember; vana koer öreg kutya; vanem vend bátya; vanul päevil, vanas eas idős korában; vanaks jääma megöregszik; eks/ka vana hobune tahab/sööb kaeru vén kecske is megnyalja a sót; öreg ember nem vén ember
2. adj (ammu tekkinud v olemas, kaua kestnud) régi ♦ vana linn régi város; vana käsikiri régi kézirat; vana kirik régi templom; mu vana sõber a régi barátom; vana kombe kohaselt ősi szokás szerint; vanu haavu lahti rebima/kiskuma felszaggatja/feltépi a régi sebeket
3. adj (kulunud) ócska ♦ vanad kingad ócska cipő
4. adj (kunagine, endine, mitte praegune) öreg, ó ♦ vanad keeled ókori nyelvek; vanad kreeklased az ókori görögök; Vana Maailm Óvilág; Vana Testament relig Ószövetség; vana kartul öreg krumpli; vana kala öreg motoros; vana aasta óév; kõik kulgeb vanades rööbastes minden a régi kerékvágásban halad; vanadesse rööbastesse tagasi minema (vissza) a régi kerékvágásba zökken; ikka seesama vana lugu! mindig a régi nóta!
5. adj (kellegi kohta: kauaaegne, ammuaegne, ammune) régi ♦ oleme vanad sõbrad régi barátok vagyunk
6. adj hlv (inimese kohta: igavene, kuradi[ma]) vén ♦ sa vana rebane te vén róka; sa vana nõid te vén boszorkány
7. adj (kahaneva kuufaasi kirjeldamisel) régi ♦ vana kuu a régi hold
8. s (vana inimene, ülemus) az öreg
9. s (pl) (vanemad) az öregek
■LS: vana+ ♦ vanaaeg aj ókor; vanaeit öregasszony, anyóka; vanahärra öregúr; vanajumal Úristen; vanakreeka ógörög; vanakurat ördög; vanalell nagybácsi; vanametall fémhulladék; vanamutt vénasszony, öregasszony; vanaonu nagybácsi; vanapagan ördög; vanaperemees idős gazda; vanaperenaine idős gazdasszony; vanapoiss agglegény; vanarahvas a régiek; vanaraud fémhulladék, ócskavas; vanaslaavi ószláv; vanatüdruk vénlány; vanavanaema dédanya; vanavanaisa dédapa; vanavara régiségek; vanaätt vénember

vanaeit <+'eit eide 'eite 'eite, 'eite[de 'eite[sid_&_'eit/i 22 s> (vana naine) öregasszony, vénasszony, anyóka

vanainimene <+inimene inimese inimes[t inimes[se, inimes[te inimes/i 12 s> (vana inimene) öregember, vénember, idős ember; (vanake) öreg

vanake[ne] <vanake_&_vanakene vanakese vanakes[t vanakes[se, vanakes[te vanakes/i 12 s> (vana inimene, vanur) öreg(ecske)

vanakraam <+kr'aam kraami kr'aami kr'aami, kr'aami[de kr'aami[sid_&_kr'aam/e 22 s> (kasutatud asjad) limlom, zsibáru, kacat, ócskaság
■LS: vana+kraami+ ♦ vanakraamikauplus, vanakraamipood ócskásbolt, régiségbolt

vanamees <+m'ees mehe m'ees[t -, mees[te meh/i 13 s>
1. (vana mees, taat) öregember, öreg
2. kõnek (isa) öreg, édesapa
3. kõnek (abikaasa, mees) férj

vanamemm <+m'emm memme m'emme m'emme, m'emme[de m'emme[sid_&_m'emm/i 22 s>
1. (vana naine) öregasszony
2. (vanaema) nagymama, nagyi

vanamoor <+m'oor moori m'oori m'oori, m'oori[de m'oori[sid_&_m'oor/e 22 s> kõnek
1. (vana naine, vanaeit) banya, öregasszony, vénasszony
2. (ema) édesanya
3. (abikaasa, naine) feleség

vanataat <+t'aat taadi t'aati t'aati, t'aati[de t'aati[sid_&_t'aat/e 22 s> (vana mees, taat) öregember

vanatädi <+tädi tädi tädi -, tädi[de tädi[sid 17 s>
1. (vanaisa v vanaema õde) nagynéni
2. (vana naine) anyóka

vanausuline <+usuline usulise usulis[t usulis[se, usulis[te usulis/i 12 s, adj>
1. s (vana usu ja vana kombetalituse pooldaja vene õigeusus) óhitű ♦ vanausuliste kirik óhitűek temploma
2. adj óhitű ♦ vanausuline perekond óhitű család

vanur <vanur vanuri vanuri[t -, vanuri[te vanure[id 02 s> (vana inimene) idős, öreg, agg

vare2 <vare vareme vare[t -, vareme[te vareme[id 04 s (hrl pl)> (põlenud v purunenud ehitise jäänused) rom, roncs; piltl (vana, kurnatud inimene) roncs ♦ kindluse vare v varemed várrom; silla varemed a híd roncsai; linn seisab varemeis a város romokban hever; temast oli järel ainult vilets vare csak egy szánalmas roncs maradt belőle

ätt1 <'ätt äti 'ätti 'ätti, 'ätti[de 'ätti[sid_&_'ätt/e 22 s>
1. (väga vana mees) öregember, tata ♦ muldvana ätt vénséges vén öregember
2. (vanaisa) nagyapa, tata

ühekuune <+k'uune k'uuse k'uus[t -, k'uus[te k'uuse[id 10 adj> (üks kuu vana, üks kuu kestev) egyhónapos

üürnik <'üürn'ik 'üürniku 'üürn'ikku 'üürn'ikku, 'üürnik/e_&_'üürn'ikku[de 'üürn'ikk/e_&_'üürn'ikku[sid 25 s> bérlő; (eluruumide) lakásbérlő ♦ vana üürnik kolis välja, uus kolib sisse a régi bérlő kiköltözött, az új beköltözik