[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

doktor <d'oktor d'oktori d'oktori[t -, d'oktori[te d'oktore[id 02 s> (teaduskraad, selle kraadiga isik, arst) doktor ♦ filosoofiadoktor filozófiai doktor; doktor ütles, et haige paraneb varsti az orvos azt mondta, hogy a beteg hamarosan helyreáll

eeldatavasti <'eeldatavasti adv> valószínűleg, feltehetőleg ♦ eeldatavasti kaitseb ta varsti doktoriväitekirja várhatóan hamarosan meg fogja védeni doktori értekezését

ilmuma <'ilmu[ma 'ilmu[da 'ilmu[b 'ilmu[tud 27 v>
1. (määratud punkti tulema v saabuma) megjelenik, tűnik, terem, beállít, előkerül, jelentkezik ♦ kutse peale ilmuma hívásra megjelenik; ta on kohustatud õigeks ajaks ilmuma köteles pontos időben megjelenni; ta ilmus otsekohe azonnal megjelent; tunnistaja polnud kohtusse ilmunud a tanú nem jelent meg a tárgyaláson
2. (nähtavaks v märgatavaks saama, tekkima) feltűnik, megjelenik; (esile kerkima) előbukkan ♦ silmapiirile ilmuma feltűnik a láthatáron; näole ilmus naeratus mosoly jelent meg az arcán; pisarad ilmusid silma könnyek szöktek a szemébe; silmapiirile ilmus laev egy hajó jelent meg a láthatáron; taevasse ilmusid esimesed tähed feljöttek az első csillagok; pimedusest ilmus nähtavale maja a sötétben feltűnt egy ház; kauguses ilmusid nähtavale mäed a távolban hegyek váltak láthatóvá; nahale ilmus lööve kiütések jelentkeztek a bőrén; müügile ilmus uus sõnaraamat megjelent egy új szótár; ilmus äkki hilja õhtul meile késő este hirtelen beállított; ilmus teab kust a csoda tudja honnan került elő
3. (trükiste kohta) megjelenik, kijön ♦ {kelle} sulest ilmuma vki tollából mgejelenik; ajalehed ilmuvad regulaarselt az újságok rendszeresen megjelennek; varsti ilmub huvitav raamat hamarosan megjelenik egy érdekes könyv; sõnum ilmus ajakirjanduses az üzenet megjelent a lapokban; see ajakiri ilmub inglise keeles ez a magazin angolul jelenik meg

jõudma <j'õud[ma j'õud[a jõua[b j'õu[tud, j'õud[is j'õud[ke 34 v>
1. (jaksama, suutma, võimeline olema) beér, utolér, rákerül, ráér, odatalál, odajut, odafejlődik, odaérkezik, jut, hozzájut, felvisz, feltalál, felér, ér, elvergődik, eljut, elérkezik, elér, elcsíp, belép, befut; (ajaliselt suutma) érkezik ♦ ma jõuan kotti tõsta fel bírom emelni a táskát; ei jõua enam jalul seista már nem bírok állni; tõmba nii kõvasti kui jõuad húz olyan erősen, ahogyan csak bírod; ta ei jõua enam kannatada már nem bírja elviselni; ma ei jõudnud end tagasi hoida már nem bírtam visszatartani; jõuab siis kõike meeles pidada! ki bír mindent észben tartani!; kas jõuate veel edasi minna? van még erőtök tovább menni?; jõuan osta auto meg tudok venni egy autót; ma ei jõua sind küllalt kiita nem győzlek dícsérni; koduhaned ei jõua lennata a házi ludak nem bírnak repülni; sõpru ei jõua miski lahutada a barátokat semmi sem választhatja el; küllap jõuab, aega on veel van még idő, érkezünk; jõudsin teda hoiatada érkeztem figyelmeztetni; jõudsime rongile elértük a vonatot; jõudsin lõunavaheajal poes ära käia érkeztem ebédidőben megjárni a boltot; aed on jõudnud paari aastaga metsistuda a kert pár év alatt teljesen elvadult; ma ei jõua sinuga sammu pidada nem bírok veled lépést tartani; ma ei jõudnud möödujat ära tunda nem érkeztem felismerni a mellettem elhaladót
2. (tulema, saabuma) megérkezik ♦ koju jõudma hazaér, hazajut; {kellele} jälile jõudma nyomára tatlál, rátalál; {kellega} kohakuti jõudma utolér; finišisse jõudma célba ér; metsa äärde jõudma az erdőhöz ér; mäetippu jõudma a (hegy)csúcsra ér; sündmuskohale jõudma a tetthelyre ér; rong jõuab jaama kolme minuti pärast a vonat három perc múlva érkezik az állomásra; buss jõuab Tartust Tallinna kolme tunniga a busz három óra alatt ér Tartuból Tallinnba; õhtuks jõudsime metsast välja estére kiértünk az erdőből; ööseks jõuame linna éjszakára a városba érünk; kiri jõudis kohale hilinemisega a levél késéssel érkezett; tagaajajad jõudsid meile kannule az üldözők utolértek bennnket; varsti jõuab värske kurk poelettidele a friss uborka hamarosan megjelenik a boltok polcain; hüüe ei jõudnud minu kõrvu a kiáltás nem ért el füleimhez; päikesevalgus ei jõua ookeani põhja a napfény nem hatol le az óceán fenekére; sõnad ei jõua kuulajateni a szavak nem érnek/jutnak el a hallagatókhoz
3. (seisundisse, olekusse, olukorda jõudma) jut, ér ♦ arusaamisele jõudma megért, ráébred; arvamusele jõudma megalkotja a véleményét; eesmärgile jõudma célhoz jut; järeldusele jõudma következtetésre jut; keskikka jõudma eléri a középkort; kokkuleppele jõudma közös nevezőre jut; poolfinaali jõudma elődöntőbe jut; veendumusele jõudma meggyőződésre jut; otsusele jõudma döntésre jut; võidule jõudma nyer, győz; semester jõuab lõpule a szemeszter/félév véget ér; aeg oli jõudnud üle kesköö éjfél után járt már; päev jõuab õhtusse estére jár; tasa sõuad, kaugele jõuad! lassan Járj, tovább érsz!; tasa sõuad, kauge(ma)le jõuad nem sok vizet zavar
4. (ajaliselt saabuma) érkezik, eljön ♦ jõudis öö eljött az éjszaka; varsti jõuab sügis hamarosan itt az ősz; on jõudnud mu viimne tund eljött az utolsó órám

järjekord <+k'ord korra k'orda k'orda, k'orda[de k'orda[sid_&_k'ord/i 22 s>
1. (järgnemise, reastumise kord) rend, sorrend, sor ♦ harjumuspärane järjekord a szokásos sorrend; kronoloogiline järjekord időrendi sorrend; tähestikuline järjekord ábécérend, betűrend; pöördjärjekord, vastupidine järjekord fordított sorrend; järjekorras sorjában; järjekorrast kinni pidama betartja a sorrendet
2. (kelle v mille koht mingis reastuses v järjestuses, inimeste rida, kes ootavad midagi) sor ♦ pikk järjekord hosszú sor; väljaspool järjekorda soron kívül; järjekorras sorban; järjekorda asuma v võtma beáll a sorba; järjekorras seisma sorban áll; varsti jõuab järjekord minuni hamarosan rám kerül a sor, hamarosan sorra kerülök

kolmekümneaastane <+'aastane 'aastase 'aastas[t 'aastas[se, 'aastas[te 'aastas/i_&_'aastase[id 12_&_10 adj> harmincéves, harmincas ♦ kolmekümneaastane naine harmincéves nő; ma olen kolmekümneaastane harmincas vagyok; ta saab varsti kolmekümneaastaseks nemsokára harmincéves lesz

lõuna <lõuna l'õuna lõuna[t -, lõuna[te l'õuna[id 06 s>
1. (ilmakaar) dél ♦ tuul on v puhub lõunast délről fúj; maja aknad on lõunasse v lõuna poole v vastu lõunat a ház ablakai délre néznek
2. (lõunapoolsed maad v alad) dél ♦ sõidame talveks lõunasse télen délre utazunk
3. (keskpäev) dél ♦ kell neli pärast lõunat délután négykor; magab lõunani délig alszik
4. (lõunasöök) ebéd; (lõunatund) déli ebédszünet ♦ maitsev lõuna finom ebéd; kolmekäiguline lõuna háromfogásos ebéd; lõunale kutsuma ebédre hív; lõunal olema ebédel; lõuna saab varsti valmis nemsokára kész az ebéd; mis täna lõunaks on? mi lesz ma ebédre?; lähen koju lõunale hazamegyek ebédelni; tasuta lõunaid ei ole Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen
■LS: lõuna+ (ilmakaarega seotud) ♦ lõunaameeriklane dél-amerikai; lõunakallas déli part; lõunalaius geogr déli szélesség, d. sz.; lõunamaa délvidék; lõunamurre keel déli nyelvjárás; lõunanaaber déli szomszéd; lõunanaba déli sark; lõunapaus ebédszünet; Lõunarist geogr a Dél keresztje; lõunapoolkera geogr a déli félteke; lõunapoolus geogr Déli-sark; lõunapöörijoon geogr Baktérítő; lõunatuul déli szél
lõuna+ (keskpäevaga seotud) ♦ lõunapäike déli nap; lõunauinak délutáni szieszta
lõuna+ (söögiga seotud) ♦ lõunapakkumine napi menü/ajánlat; lõunalaud ebéd; lõunaoode tízórai; lõunapaus delelő; lõunaserviis étkészlet; lõunatalong ebédjegy, étkezési jegy

läbi saama
1. (läbi ajama, toime tulema) boldogul, kijön ♦ olen harjunud vähesega läbi saama hozzászoktam, hogy kevés pénzzel is boldoguljak, hozzászoktam, hogy kevés pénzből is kijöjjek
2. (suhtlemises toime tulema) kijön vkivel ♦ ta ei saanud oma ämmaga läbi nem tudott kijönni az anyósával
3. (lõppema) véget ér ♦ talv saab varsti läbi hamarosan véget ér a tél
4. (läbi pääsema) keresztül jut; (eksami puhul) átmegy

niipea <+p'ea adv> (eitavas lauses) (lähemal ajal, varsti, pea) egyhamar, még; (ühendsidesõnas niipea kui) amint ♦ ega sa veel niipea ära lähe? ugye még nem mész el?; see vihm niipea üle ei jää ez az eső egyhamar el nem áll; asume teele, niipea kui koidab útnak indulunk amint lehet

näärid pl <n'äär nääri n'ääri n'ääri, n'ääri[de n'ääri[sid_&_n'äär/e 22 s> (uusaastapüha[d]) újév ♦ varsti on näärid käes nemsokára itt az újév; pärast nääri v nääre szilveszter után; nääri[de]ks tuleb ehk lumi maha újévre talán leesik a hó
■LS: nääri+ ♦ näärieelne újév előtt; näärikombestik újévi szokások; nääripüha[d] újév ünnepe; nääritoit szilveszteri, újévi ételek; nääriöö szilveszter éhszakája

osa <osa osa osa 'ossa, osa[de osa[sid_&_os/i 17 s>
1. hányad, részlet, rész, osztályrész ♦ teatav osa egy bizonyos rész; allosa alj; eesosa él; keskosa középmezőny; lõviosa piltl oroszlánrész; murdosa töredéke; põhiosa fő rész; põhjaosa (1) északi rész; (2) alj; sõjaväeosa körlet; terviku osa az egész része; neljas osa {millest} negyedik rész; kontserdi teine osa a koncert második fele; saare põhjapoolne osa a sziget északi része; suures osas javarészt, nagyobbrészt; suuremal osal inimestel v inimestest az emberek nagy részének; osade viisi v kaupa részenként; osadeks lahti võtma lebont; kübar on riietuse oluline osa a kalap a ruházat fontos része; jaotas ringi kümneks osaks tíz részre osztotta a kört; osa külalistest v külalisi lahkus varsti a vendégek egy része korán távozott; poisil on oma osa tembu eest juba käes a fiú már megkapta a magáét a csíntevésért; mitu lammast langes huntide osaks hány bárány esett a farkasok áldozatául
2. (roll, osatäitmine) szerep ♦ juhtiv osa vezető szerep; peaosa főszerep; pisiosa aprócska szerep; kunsti osa elus a művészet szerepe az életben; osasse süvenema v sisse elama beleéli magát a szerepbe; osast välja langema kiesik a szerepéből; talle pakuti osa uues filmis szerepet ajánlottak neki az új filmben; milline osa tal selles asjas on? mi a szerepe ebben a dologban?
3. (ligikaudselt määratletud suurusega kogus vm hulk) hányad ♦ kaasa võeti nädala osa toitu egy hétre való ételt vittek magukkal
■LS: osa+ ♦ osakorrutis mat részszorzat; osaobjekt keel részes tárgy; osavastutus részleges felelősség

pea1 <p'ea adv>
1. (peatselt, varsti) nemsokára ♦ õige pea selgub kõik nemsokára minden ki fog derülni
2. (peaaegu) majdnem, szinte ♦ näen teda pea iga päev majdnem minden nap látom

peagi <p'eagi adv> (peatselt, varsti) hamar, nemsokára, hamarosan, rövidesen

peale hüppama ráugrik ♦ buss tuleb varsti, hüppan peale ja olengi läinud a busz hamarosan itt lesz, felszállok, és már itt sem vagyok

peatselt <p'eatselt adv> (peagi, varsti) hamarosan, nemsoká(ra), (csak)hamar, rövidesen

puhkema <p'uhke[ma p'uhke[da p'uhke[b p'uhke[tud 27 v>
1. (õide v lehte minema, avanema) fakad, kinyílik; (õide minema) borul ♦ pungad puhkevad fakadnak a rügyek, kifakadnak a bimbók; õide v õitsele puhkema virágba borul, kinyílik a virág; lehed puhkevad puudel a fák levelei előbújnak
2. (hoogsalt algama, vallanduma) kitör; (naeru, nutu kohta) fakad ♦ merel puhkes torm vihar tört ki a tengeren; puhkes tulekahju tűzvész keletkezett; varsti puhkes sõda nemsokára tört ki a háború; puhkes riid veszekedés tört ki; naerma puhkema nevetésre fakad; mitmelpool Ungaris puhkesid rahutused Magyarország több területén zavargások törtek ki; purskas/puhkes nutma eltörött a mécses, sírva fakadt

põrgu <p'õrgu p'õrgu p'õrgu[t p'õrgu, p'õrgu[te p'õrgu[id 01 s>
1. s (surnute ja pahade vaimude asupaik, allmaailm, ristiusus patuste surmajärgne karistuspaik) pokol ♦ pärapõrgu isten háta mögött; mis põrgu siin lahti on? mi a fene folyik itt?; varsti läheb põrgu lahti a pokol összes tüze el fog szabadulni; nüüd on põrgu lahti kezdődik a haddelhadd; kellegi/kellelgi elu põrguks tegema pokollá teszi vkinek az életét; põrgu päralt, kus sa oled olnud? hol a pokolban voltál?; keri põrgu[sse]! eredj a pokolba!; käi põrgu! menj a pokolba!, menj a francba!; kust põrgu[st] mina selle raha nüüd võtan? honnan a pokolból vegyek most pénzt?
2. adj kõnek (pöörane, metsik, põrgulik) pokoli ♦ mu õlg valutab põrgu moodi pokoli módon fáj a vállam
3. s (mingi paheline koht v asutus) ♦ mängupõrgu játékbarlang, kártyabarlang
■LS: põrgu+ ♦ põrgukivi kõnek (tahke hõbenitraat) pokolkő; põrgulärm bábeli zűrzavar, pokoli zaj/lárma; põrgupiin a pokol kínja, pokoli kín/gyötrelem; põrgutuli relig pokoltűz; põrguväravad a pokol kapui

ruttu <r'uttu adv> (kähku, kärmesti, ilma pikemata, pea, varsti) gyorsan, sürgősen ♦ aeg läheb ruttu az idő gyorsan múlik; tee ruttu, muidu jääme teatrisse hiljaks! siess, különben elkésünk a színházból!

saama <s'aa[ma s'aa[da s'aa[b saa[vad s'aa[dud, s'a[i saa[ge s'aa[dakse 37 v>
1. (väljendab objekti siirdumist kellegi omandusse, kasutusse) (meg)kap ♦ sai kirja levelet kapott; laps saab rinda a gyerek szopik; emalt on ta saanud tumedad juuksed a gyerek az anyja sötét haját örökölte; sai koosolekul esimesena sõna az értekezleten elsőnek kapta meg a szót; sai kirjandi eest viie az esszére ötöst kapott; sain esmaabi elsősegélyt kaptam; kust võiks selle kohta infot saada? hol lehet erről információt kapni?; kui aega saan, räägin pikemalt ha lesz időm, bővebben beszélek; maja on odavalt saada a házat olcsón lehet megkapni; seda raamatut ei ole enam ühes[t]ki poes[t] saada ez a könyv egyik boltban se kapható; sain nohu náthás lettem; olen külma saanud megfáztam; terve öö ei saanud ta und egész éjjel nem tudott aludni; sain temalt kuulda, et kõik on hästi läinud hallottam tőle, hogy minden jól sikerült; saime hulga aega oodata, enne kui teised tulid sokat kellett várnunk, mielőtt jöttek a többiek; linn sai sõja ajal kõvasti kannatada a város a háború alatt sokat szenvedett; vanaisa sai sõjas jalast haavata a nagyapa a háborúban megsebesült a lábán; kedagi/midagi kaelast ära saama, kellestki/millestki lahti saama leráz a nyakáról vkit/vmit
2. (hankima, muretsema) szerez ♦ kust saaks abilisi? honnan szerezhetnék/szerezzek segédeket?; nad said teise lapse nekik a második gyerekük született; jahimehed olid saanud kaks metssiga a vadászok két vaddisznót lőttek; meie võistkond sai esikoha a csapatunk első helyezést nyert
3. (väljendab tegevust, millega õnnestub objekt panna, suunata, viia mingisse kohta, olukorda, seisundisse) tud, képes, sikerül ♦ vaevaga sain ülikooli lõpetatud alig tudtam befejezni az egyetemet; ma ei saanud toitu suust alla nem tudtam lenyelni az ételt; sain talle aru pähe panna sikerült észhez térítenem; sügiseks saame majale katuse peale őszre meglesz a ház teteje; selle asja saame joonde ezt a dolgot rendbehozzuk; ei saanud pilli häälde a hangszert nem sikerült felhangolnia; haigus sai mehe pikali a betegség a férfit ágyba döntötte; poiss ei saanud mootorratast käima a fiúnak nem sikerült a motorkerékpárt beindítania; tanu alla saama bekötik a fejét; küll ta veel omad vitsad saab (még) megüti a bokáját; peavõitu saama megüti a főnyereményt; ta sai tünga! ezt jól megszívta!; millestki haisu ninna saama szelét veszi vminek; miski saab katuse alla tető alá kerül vmi
4. (muutuma) lesz, válik ♦ ta sai kurjaks dühös lett; märkamatult on lapsed suureks saanud a gyerekek észrevétlenül felnőttek; vihm tuleb, saate märjaks! jön az eső, megáztok!; tahaksin temaga tuttavaks saada szeretnék vele megismerkedni; poiss sai viis aastat vanaks v viieseks a fiú öt éves lett; kelleks sa tahad saada? mi akarsz lenni?; sain temaga sõbraks összebarátkoztam vele; Mari saab varsti emaks Mari nemsokára anya lesz; sa võid teiste naerualuseks saada mások előtt nevetségessé válhatsz
5. ([välja] tulema) lesz ♦ temast oleks võinud kunstnik saada művész lehetett volna; neist palkidest saab saun ezekből a gerendákból szauna lesz; talvest sai kevad a tél tavaszra fordult; mis siis minust saab? mi lesz belőlem?; remont sai korralik felújítás jól sikerült; kevadel saab meie abiellumisest juba neli aastat tavasszal már négy éve leszünk házasok; kell hakkab kaks saama nemsokára két óra lesz
6. (suutma, võima) tud, képes lesz ♦ ma ei saanud öösel magada nem tudtam éjjel aludni; ära aita, ma saan isegi ne segíts, én is meg tudom csinálni; ta ei saanud tulla nem tudott eljönni; ööbis, kus sai ott éjszakázott, ahol tudott; nii ei saa enam edasi elada így nem lehet tovább élni; ma ei saa sinu eest alla kirjutada nem írhatom alá helyetted
7. (jõudma, pääsema kohta v kohast, teat asendisse, seisundisse, tegevusse vms) ♦ saa siis ilusasti koju! menj szépen haza!; kuidas sa nii äkki siia said? hogy kerültél ilyen hirtelen ide?; ma pole ammu kodukanti saanud régóta nem voltam a szülőhelyemen; isa sai just äsja seitsekümmend täis az apa épp betöltötte a hetvenet; kõigest saab lõpuks himu täis az embernek a végén mindenből elege lesz; buss sai lõpuks liikuma a busz végül el tudott indulni; tehke silmapilk, et minema saate! azonnal tűnjetek el innen!; sain kartulid kooritud meghámoztam a krumplit
8. kõnek (sisult 1. isikut esindavates passiivilausetes) ♦ kõik saab tehtud minden meglesz; suvel sai palju reisitud a nyáron sokat utaztunk; külas sai kõvasti söödud a vendégségben sokat ettünk
9. (püsiühendites, mis väljendavad kinnitust, möönmist) ♦ saagu mis saab, mina lähen lesz ami lesz, én elmegyek; ta pole targemaks saanud ega saa saamagi nem lett okosabb és nem is lesz
■LS: saamis+ ♦ saamislugu vmi keletkezésének a története, eredet

siit <s'iit adv>
1. (osutab lähemal, kõneleja ligidal olevale kohale) innen ♦ me kolime siit varsti ära hamarosan elköltözünk innen; kao siit! hordd el magad!, pakolj innen!, kotródj innen!, iszkolj (innen)!, eredj innen!, húzz el innen!
2. (osutab koos sõnaga „sealt“ millegi juhuslikumale esinemusele) innen-onnan

täis1 <t'äis adj, adv>
1. (millegagi täidetud v täidetuks, midagi rohkesti sisaldav[aks]) tele, teljes, egész ♦ täis klaas tele pohár; mul on kõht täis jóllaktam, tele a gyomrom; ta saab varsti 18 aastat täis hamarosan betölti a 18. évét; ta on ennast täis el van telve önmagával, öntelt; püha viha täis piltl haragszik; (kellelgi) saab hing täis méregbe gurul/jön / elfutja a méreg; mõõt sai täis betelt a mérték; betelt a pohár (vkinél); kellestki/millestki on mõõt täis tele van a hócipője vkivel/vmivel
2. (rahvapärastes ütlustes: purju, purjus) részeg ♦ jõi end täis leitta magát; maani täis seggrészeg; ta on maani täis el van ázva; end maani täis jooma a sárga földig leissza magát; maani täis jooma (jól) felönt a garatra; täis kui siga/tina/tarakan/tatt részeg, mint a csap / a disznó / az ágyú / a tök

varsti <v'arsti adv> (peagi, peatselt) hamar, rövidesen, nemsokára

vedru <vedru vedru vedru[t_&_vedru -, vedru[de vedru[sid 16 s> rugó ♦ kellavedru, kella vedru órarugó; spiraalvedru tekercsrugó; ta viskab varsti vedru välja piltl nem sokáig húzza
■LS: vedru+ ♦ vedrukaal rugós mérleg; vedrumadrats rugós matrac; vedruvanker ruganyos kocsi

viskama <v'iska[ma visa[ta v'iska[b visa[tud 29 v>
1. (lennutama, heitma) becsap, vet, vág, rávet, odavet, odavág, odadob, odacsap, megdob, levág, lehajít, lebasz, kivet, hozzávág, hány, hajít, hajigál, elvet, dobál, dob, bevet ♦ viska see mõte peast! piltl hagyj fel a gondolattal!; võta üks ja viska teist borda´ban szőtték őket; pärleid sigade ette heitma/viskama disznók elé gyöngyöt szór; koos pesuveega viskab ka lapse välja a fürdővízzel együtt a gyereket is kiönti; ta viskab varsti vedru välja nem sokáig húzza; see visaku esimene kivi, kes... az vesse rá/vkire az első követ, aki...; see on siit kiviviske kaugusel / kiviga visata egy köpés(nyi)re van innen; see on maha visatud raha ez kidobott pénz
2. (mingisse asendisse laskuma, heitma) ♦ viskab sussid püsti földobja a talpát