[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

EessõnaLühendid@arvamused.ja.ettepanekud


Päring: osas

Sama päring ungari-eesti sõnaraamatus

?! Küsitud kujul või valitud artikli osast otsitut ei leitud, kasutan laiendatud otsingut.
Leitud 10 artiklit

hais <h'ais haisu h'aisu h'aisu, h'aisu[de h'aisu[sid_&_h'ais/e 22 s> bűz, büdösség, szagiiveldama panev v ajav hais hányingerkeltő szag; vastik hais förtelmes bűz; higihais izzadságszag; kõrbehais égett szag; sõnnikuhais trágyaszag; tekitab vänget haisu erős bűzt áraszt; lihal on juba hais juures a húsnak már szaga van

ilge <'ilge 'ilge 'ilge[t -, 'ilge[te 'ilge[id 01 adj> (vastik) utálatos; (jälk) undorító; (nurjatu) szégyentelen; (tülgastav) gusztustalan; (jõle) ocsmányilge inimene utálatos ember; ilge tegu ocsmány tett; ilge hais undorító bűz

ilm1 <'ilm ilma 'ilma 'ilma, 'ilma[de 'ilma[sid_&_'ilm/u 22 s> (atmosfääri olek) idő, időjárásebasoodsad ilmad kedvezőtlen időjárás; halb ilm rossz időjárás, rossz idő; kole ilm pocsék idő, szörnyű idő; muutlik ilm bizonytalan időjárás, változékony időjárás; vastik ilm ótvar idő, utálatos idő, rút idő; vilets ilm cudar idő; ilm läks halvaks elváltozott az idő

jube <jube jubeda jubeda[t -, jubeda[te jubeda[id 02 adj; jube adv>
1. adj borzalmas, utálatos, szörnyű, rút, rettenetes, rémes, kísérteties, iszonyú, iszonyatos, ijesztő, hátborzongató, félelmes, éktelen; (välimuse kohta) szörnyű, rútjube lugu borzalmas dolog; jube vaatepilt szörnyű látvány; jube kisa iszonyú kiabálás; jube mööbel rémes bútor; jube hais iszonyatos bűz; jube jama szörnyű baj; jube ilm borzalmas időjárás; ja mis kõige jubedam ... és ami a legszörnyűbb...; peremees oli jube ihnuskoi a házigazda iszonyúan fösvény volt; jube mõeldagi még rágondolni is szörnyű; kõigil hakkas veidi jube mindenki megijedt egy kissé
2. adv kõnek (väga, tohutult) szörnyű, rettentőjube vastik lugu szörnyen csúnya dolog; jube maru film szörnyen jó film; jube ilus tüdruk rettentő szép lány; jube palju rengeteg; tal läheb jube hästi szörnyen jól megy neki

jõle1 <jõle jõleda jõleda[t -, jõleda[te jõleda[id 02 adj> (kole, hirmuäratav); kõnek (tohutu, koletu suur) szörnyű, ijesztő, csúnya, hatalmas; (alatu, nurjatu, vastik, jälk) aljas, szégyentelen, utálatosjõle mõrv szörnyű gyilkosság; jõle hais kõnek szörnyű bűz; jõle ilm kõnek rettenetes idő; jõle korralagedus kõnek szörnyű/hatalmas rendetlenség; jõle kuumus kõnek szörnyű meleg; jõle maitselagedus kõnek szörnyen rossz ízlés, szörnyű ízléstelenség; jõle laim aljas rágalom; jõle vaatepilt szörnyű látvány; mul on jõle peavalu kõnek rettenetes fejfájásom van; tegime jõledal kombel tööd kõnek szörnyen sokat dolgoztunk

jäle1 <jäle jäleda jäleda[t -, jäleda[te jäleda[id 02 adj>
1. (vastumeelne, eemaletõukav, vastik) förtelmes, utálatos, undorító, undok, ocsmányjäle hais förtelmes bűz; jäle maitse undorító íz; jäle elukas förtelmes lény; jäle tegu utálatos cselekedet; kõige jäledamal kombel a legundorítóbb módon
2. kõnek (väga suur, koletu, tohutu) szörnyű, félelmetesjäle jõud félelmetes erő; mind haaras jäle hirm szörnyűfélelem fogott el

maik <m'aik maigu m'aiku m'aiku, m'aiku[de m'aiku[sid_&_m'aik/e 22 s> kõnek (suuga tajutav maitse); piltl (iseloomuliku kõrvaltooni, varjundi, värvingu kohta) ízmõru maik keserű íz; suus oli vastik maik rossz íz volt a számban; tunnen suus juba auhinna maiku a számban érzem a győzelem ízét; maiku suhu saama rájön az ízére

tüüp <t'üüp tüübi t'üüpi t'üüpi, t'üüpi[de t'üüpi[sid_&_t'üüp/e 22 s>
1. (ühiste tunnuste v omaduste järgi eristatav rühm, inimrassi alajaotus, üldistatud kuju kirjanduses, kunstis) típus
2. (inimese kohta) alakkahtlane tüüp kõnek, hlv sötét/kétes alak; vastik tüüp kõnek, hlv undok/moslék alak; ta on libe tüüp minden hájjal megkent
■LS: tüüp+tüüpkorter típuslakás; tüüpmaja típusház; tüüpnäide tipikus/jellegzetes példa; tüüpprojekt ehit típusterv; tüüpülesanne típusfeladat

vastik <vastik vastiku vastiku[t -, vastiku[te vastiku[id 02 adj> (vastumeelne, eemaletõukav) undorító, utálatos, visszataszító, émelyítővastik hais émelyítő bűz; vastik ilm utálatos idő; vastik inimene undorító ember; tal on vastik komme hambaid krigistada van egy undorító szokása, hogy csikorgatja a fogait; muutus eneselegi vastikuks saját magának is undorítóvá vált

vastumeelne <+m'eelne m'eelse m'eelse[t -, m'eelse[te m'eelse[id 02 adj> (ebameeldiv, vastik) ellenszenves, visszataszítóvastumeelne inimene ellenszenves személy; töö on vastumeelne nincs kedvére a munka


© Eesti Keele Instituut    a-ü sõnastike koondleht     veebiliides    @ veebihaldur