[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

brünett <brün'ett brüneti brün'etti brün'etti, brün'etti[de brün'etti[sid_&_brün'ett/e 22 s, adj>
1. adj barna hajú ♦ brünetid juuksed barna haj; brünett naine barna nő
2. s barna ♦ mu vend kurameerib pika brünetiga testvérem hosszú barnának udvarol

hakkama <h'akka[ma haka[ta h'akka[b haka[tud 29 v>
1. (ka impersonaalselt) (alustama) belekezd, szegődik, megy, lesz, lát, kezd, kel, felcsapható, felcsap, eredendő, ered, elmegy ♦ hakkas laulma énekelni kezdett; hakkab kahutama fagyni kezd; hakkab valgeks minema virrad, világosodik; on aeg tööle hakata ideje munkához látni; ma hakkan nüüd minema indulok; hakkas vihma sadama esni kezdett; kõik hakkab sellest, et ... minden ott kezdődik, hogy...; koosolek hakkab kell kolm az értekezlet háromkor kezdődik; tal hakkas halb rosszul lett; pea hakkas valutama elkezdett fájni a feje; meil hakkas häbi szégyelltük magunkat; mul hakkas hirm félni kezdtem; haigel hakkab parem a beteg jobban lett; vend hakkab autojuhiks a bátyám / az öcsém gépkocsivezető lesz
2. (mõjuma) ♦ hea sõna tema peale ei hakka nem fog rajta a jó szó; hele valgus hakkab silmadele az erős fény bántja a szemem; külm hakkas sõrmedesse megcsípte a hideg az ujjaimat; suits hakkas ninna megcsapott a füst; vein hakkas pähe a bor a fejembe szállt
3. (teistele kanduma) átragad, megfertőz ♦ ema ärevus hakkas lastessegi az anya idegessége átragadt a gyerekekre is; tema elurõõm hakkas minussegi megfertőzött életörömével
4. (kinni võtma v haarama) belekap, odakap, bekap ♦ koer hakkas hammastega püksisäärde a kutya belekapott a nadrág szárába; leek hakkas kuiva puusse a láng belekapott a száraz fába; kala hakkas õnge a hal bekapta a csalit; puder on põhja hakanud odakapott a kása
5. kõnek (sobima) jól áll ♦ roosa värv hakkab sulle jól áll neked a rózsaszín; see soeng mulle ei hakka nem áll jól nekem ez a frizura

hoopis <h'oopis adv>
1. (täiesti, päris) egészen, teljesen ♦ ta on veel hoopis poisike gyerek még; kõik läks hoopis teisiti minden egészen másképp történt; see on hoopis iseasi ez egészen más dolog, ez más lapra tartozik; unustasin selle hoopis ära ezt teljesen elfelejtettem
2. (märksa, tunduvalt) sokkal ♦ ilm on täna hoopis soojem ma sokkal melegebb van; kõik see juhtus hoopis hiljem ez mind sokkal később történt; tegi oma töö hoopis paremini kui teised sokkal jobban végezte a munkáját, mint mások
3. (esiletõstu v vastandi rõhutamise puhul) inkább ♦ olen väsinud ja lähen hoopis koju féradt vagyok, inkább haza megyek; selgus, et nad on hoopis õde ja vend kiderült, hogy testvérek; selle asemel et magama heita, hakkas ta hoopis lugema alvás helyett inkább olvasott

jagama <jaga[ma jaga[da jaga[b jaga[tud 27 v>
1. osztogat, oszt, megosztozik, megoszt, feloszt, ért; (osadena kellegi vahel) eloszt ♦ jagasime õuna neljaks négyfelé osztottuk az almát; tort jagati võrdseteks lõikudeks a tortát egyenlő szeletekre osztották; saak jagati pooleks megfelezték a zsákmányt; õpilased jagati rühmadesse a diákokat csoportokba osztották; eesriie jagab toa pooleks a függöny megfelezi a szobát; romaan on jagatud peatükkideks a regény fejezetekre oszlik; tabel on lahtriteks jagatud a táblázat cellákra oszlik; joonte abil ruutudeks jagatud paber vonalakkal négyzetekre osztott papír; häälikud jagatakse vokaalideks ja konsonantideks a hangzókat magánhangzókra és mássalhangzókra osztják
2. (jao- v tükikaupa kätte andma) kioszt; (osaks saada laskma) megoszt; (jaotama) eloszt; (kinkimise puhul) szétoszt ♦ toitu jagama ételt oszt; ema jagas kompvekid lastele az anya csokit osztott a gyerekeknek; kingitusi jagama ajándékokat osztani; võitjatele medaleid jagama kiosztja az érmeket a győzteseknek; näitlejaile osi jagama kiosztja a szerepekt a szíészeknek; direktor jagas kõigile ülesanded az igazgató mindenkinek feladatot osztott; oma teadmisi õpilastele jagama megosztja ismereteit a diákokkal; oma kogemusi jagama megosztja tapasztalatait; muljeid jagama megosztja benyomásait; {kellele} kiitust jagama megdícsér vkit; {kellele} laitust jagama megdorgál vkit; tunnustust jagama elismerést oszt; isa jagas pojale tulusaid õpetusi ja nõuandeid az apa hasznos tanácsokat és tanításokat osztott meg fiával; jagab hoope paremale ja vasakule jobbra-balra osztogatta az ütéseket; ihunuhtlust jagama testi fenyítést mér ki; kaardid jagati mängijatele kiosztották a lapokat a játékosoknak
3. (millestki teistel osa saada laskma, kellelegi enda omast osa loovutama) megoszt ♦ {kellega} peavarju jagama megosztja vkivel a menedékét; {kellega} viimast leivapalukest jagama vkivel megosztja utolsó falat kenyerét; esikohta jagama vkivel megosztja első helyét; {kellega} muresid ja rõõme jagama megosztja bánatát és örömét; ma ei jaga sinu vaateid nem osztom a véleményed; neil tuli kahekesi väikest tuba jagada meg kellet osztozniuk a kis szobán; {kelle} seisukohta jagama osztom a véleményét; ma ei jaganud tema vaimustust nem osztom a lelkesedését; ära jaga laskmata karu nahka ne igyál előre a medve bőrére
4. mat oszt ♦ kaheksat neljaga jagama nyolcat néggyel osztani; jagage kümme kahega osszatok el tizet kettővel
5. kõnek (taipama) ért ♦ vend ei jaga põllumajandusest midagi a testvérem nem ért semmit a mezőgazdasághoz; seda asja ta jagab ezt érti
6. kõnek (sõnelema, tülitsema) vitatkozik, osztozik ♦ mul pole aega sinuga jagada nincs időm veled vitatkozni; mis te jagate siin ja tülitsete? mit osztoztok és veszekedtek itt

jooksma <j'ooks[ma j'oos[ta jookse[b j'oos[tud, j'ooks[is j'ooks[ke 32 v>
1. (inimeste, loomade kohta, üldse, edasi-tagasi) fut, szalad, pereg; (ühes suunas) fut; (kindlas suunas jooksma hakkama) odafut; (kohale) helyrefut; (läbides) átfut, átszalad; (sisse) befut, beszalad; (välja) kifut, kiszalad; (eemale, ära) elfut, elszalad; (peale, otsa) belefut; (alla, ära) aláfut; (üle) átfut; (laiali) szétfut; (palju, väsinuks) kifutja magát; (joostes ära käima) elszalad ♦ lapsed jooksevad õues a gyerekek az udvaron futkároznak; ta pistis v pani jooksma elfutott; jooksin nagu tuul koju szélsebesen futottam haza; võidu jooksma versenyt fut; maratoni jooksma maratont fut; hobune jookseb nelja vágtat a ló; jooksime jõe poole a folyó felé futottunk; õde jooksis tuppa a nővér befutott a szobába; ta jooksis [toast] aeda kifutott (a szobából) a kertbe; poiss jooksis tänavale a fiú kifutott az útra; ta jooksis metsa az erdőbe futott; kõik jooksid rüsinal õue nyomakodva futottak az udvarra; ta jooksis kilomeetri kahe ja poole minutiga két és fél perc alatt futott le egy kilómétert; jooksime hirmunult laiali ijedten szétfutottunk; jooksin trepist alla lefutottam a lépcsőn; vend jooksis poodi leiba tooma a bátyám/öcsém elfutott a boltba kenyérért; tüdruk jooksis emale vastu a lány az anyja elé futott; ema jooksis toa ja köögi vahet az anya ide-oda rohangált a szoba és a konyha között; jookseb arstide vahet egyik orvostól a másikhoz fut; miks sa töölt ära jooksid? miért szaladtál el a munkából; jooksis kõigist ette az élre került; koer jookseb üle tee a kutya átfut az utcán; elu eest jooksma (el)viszi az irháját; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért); iga seeliku järele jooksma minden szoknya után megfordul
2. (voolama, valguma) folyik, ömlik; (välja) árad; (läbi) átfolyik, áramlik ♦ jõed jooksevad merre a folyók a tengerbe ömlenek; läbi heinamaa jookseb oja egy patak fut át a réten; vesi jookseb kraanist folyik a víz a csapból; pisarad jooksid üle põskede folytak a könnyek az arcán; higi jookseb mööda nägu folyik az izzadság az arcomon; ninast jookseb verd vérzik az orra; vili jookseb kotist salve a gabona a zsákból a hombárba ömlik; kask jookseb mahla könnyezik a nyírfa; katuseräästad jooksevad csorog az eresz; maa seest jooksis allikas forrás tört elő a földből; vann on veest tühjaks jooksnud lefolyt a víz a kádból; lasin kraanist vee jooksma nyitva hagytam a csapot; silmad jooksevad vett könnyezik a szemem; kõrv jookseb mäda folyik a genny a fülemből; paise on hakanud jooksma kifakadt a tályog; suu jookseb vett millegi järele csurog a nyála vmi után; kellelgi jookseb suu vett összefut/összeszalad vkinek a szájában a nyál
3. (lekkima) szivárog, folyik ♦ ämber jookseb folyik a vödör
4. (kiiresti v ühetasaselt liikuma, libisema, liuglema) fut, suhan ♦ sulg jooksis nobedasti paberil a toll gyorsan fut a papíron; pilved jooksevad üle taeva felhők futnak át az égen; lained jooksevad randa a hullámok a partra futnak; külmajudinad jooksevad üle selja végig fut a hideg a hátamon; üle näo jooksis vari árnyék futott át az arcán; tuulehoog jooksis üle vee szél suhant át a víz fölött; pilk jooksis üle toa tekintetem végigfutott a szobán; hulk mõtteid jooksis läbi pea egy csomó gondolat futott át a fejemen; elu on ummikusse jooksnud zátonyra futott az életem; kerge võbin jooksis südamest läbi enyhe remegés futott át a szívemen; regi jookseb hästi jól fut a szán; lõng jookseb poolile az orsóra fut a fonal; sukasilmad jooksevad fut a harisnya; kleidi saba jooksis mööda maad a ruha szegélye a földön csúszik; laev jooksis madalikule zátonyra futott a hajó; rong jooksis rööbastelt kisiklott a vonat; suusanina jooksis mättasse a síléc orra belefutott a zsombékba; paat jooksis randa a csónak partra futott
5. (suunduma, kulgema) fut ♦ vaod jooksevad sirgelt üle põllu a barázdák egyenesen futnak át a mezőn; koridor jookseb läbi mõlema majatiiva a folyosó a ház mindkét szárnyán áthalad; pargiga rööbiti jooksis lai tänav a parkkal párhuzamosan széles út futott; maantee jooksis piki rannaäärt az országút a part mentén fut; pikk maanina jookseb kaugele merre a hosszú földnyelv messze benyúlik a tengerbe
6. (aja kulgemise kohta) megy, fut ♦ aeg jookseb, lähme juba megy az idő, mostmár induljunk; minutid jooksevad futnak a percek; päevad jooksevad jälle ühetooniliselt a napok ismét monotonon futnak
7. kõnek (edenema, etenduma, linastuma) fut, megy ♦ töö jookseb megy a munka; praegu jookseb tal kõik libedasti most minden simán megy neki; kuidas kaup jookseb? hogy megy az áru?; raha jookseb megy a pénz; tal jutt jookseb jól forog a nyelve; film jookseb mitmes kinos korraga egyszerre több moziban is fut a film

jutumees <+m'ees mehe m'ees[t -, mees[te meh/i 13 s> (jutukas inimene) beszédes ember ♦ kange jutumees szörnyen beszédes ember; vend pole suuremat jutumees a bátyám/öcsém nem túl beszédes ember

lell <l'ell lelle l'elle l'elle, l'elle[de l'elle[sid_&_l'ell/i 22 s> (isa vend) nagybátya, nagybácsi

omane <omane omase omas[t -, omas[te omase[id 10 adj, s>
1. adj (iseloomulik, tüüpiline) jellemző ♦ kunstnikule omane stiil a művészre jellemző stílus; see ei ole eesti keelele omane ez nem jellemző az észt nyelvre
2. adj (tuttav, nagu oma) ismerős, közeli ♦ siin on kõik nii omane nagu kodus itt minden olyan ismerős, mint otthon; omaseks saanud paigad közeivé vált helyek; oled mulle omane nagu vend olyan közeli vagy számomra, mintha az öcsém/ a bátyám lennél; südamele v hingele omane keel a szívnek kedves nyelv
3. s (omas, oma) közeli, közüle ♦ tal pole siin omaseid itt nincsenek hozzátartozói; poiss oli peres nagu omane családtagként tekintettek a fiúra; oled omane või võõras? közülünk való vagy, vagy idegen

onu <onu onu onu -, onu[de onu[sid 17 s>
1. (ema v isa vend) bátya, nagybácsi ♦ onu ikka onu a nagybácsi az nagybácsi
2. lastek ([võõras] mees) bácsi ♦ külaonu idegen bácsi; sepaonu kovács bácsi; onu, aidake mind! bácsi, segítsen!

paar <p'aar paari p'aari p'aari, p'aari[de p'aari[sid_&_p'aar/e 22 pron, s>
1. s (kaks kokkukuuluvat ühesugust v ühelaadilist eset v olendit) pár, egy-két ♦ kindapaar, paar kindaid egy pár kesztyű; suusapaar, paar suuski egy pár sí; paar säravaid silmi csillogó szempár; need sokid on eri paarist ezek a zoknik különböző párból valók; töötati paaridena v paarides v paaris párban dolgoztak; tüdrukud jalutasid paaridena a lányok párban sétáltak; võtke paaridesse! alkossatok párokat!; nad on paras paar, paar parajaid hlv egyik kutya, másik eb, egyik tizenkilenc, másik egy híján húsz
2. s (kaks eri sugupoolde kuuluvat inimest v looma, tantsupaar) pár ♦ armastajapaar szerelmespár; vanapaar idős pár; armunute paar szerelmespár; vanale paarile pakuti istet helyel kínálták az idős párt; nad on nagu loodud paar mintha egymásnak lennének teremtve; kured elavad paaridena a darvak párban élnek; põrandal keerlesid tantsivad paarid táncospárok keringtek a parketten
3. pron (mõni) pár, egypár ♦ paar pakki võid pár csomag vajat; paari kilomeetri kaugusel pár kilométerre; helistas paar korda v paaril korral párszor csengetett/telefonált; jäi paariks päevaks pár napig maradt; ajame paar sõna juttu beszélgessünk pár szót; vend on minust paar aastat vanem a bátyám pár évvel idősebb nálam; ärasõiduni on jäänud paar tundi az utazásig pár óra maradt; lähen paariks-kolmeks nädalaks maale két-három hétre vidékre utazom
■LS: paari+ ♦ paarikilomeetrine párkilométeres; paarikilone párkilós; paarikraadine párfokos; paarimeetrine párméteres; paariminuti[li]ne párperces; paaritonnine pártonnás; paaritunni[li]ne párórás

raasike[ne] <raasike_&_raasikene raasikese raasikes[t raasikes[se, raasikes[te raasikes/i 12 s> kõnek (natukene, veidikene, pisut, vähekene) kicsi(t), pici(t), csepp(et) / csöpp(et), kevés, keveset ♦ vend oli õest raasike[ne] pikem a fiútestvér egy kicsit magasabb volt; raasike[ne] piinlik oli kicsit kínos volt; puhka raasike[ne] pihenj egy keveset

rahulik <rahul'ik rahuliku rahul'ikku rahul'ikku, rahulik/e_&_rahul'ikku[de rahul'ikk/e_&_rahul'ikku[sid 25 adj>
1. (mittesõjaline, rahuaegne) békés ♦ rahulik elanikkond békés lakók; rahvusvaheliste tüliküsimuste rahulik lahendamine a nemzetközi vitakérdések békés megoldása; rahulikele aegadele järgnesid sõja-aastad a békés időket háborús évek követték
2. (tasakaalukas, mitteerutuv v -ägestuv, tasane) nyugodt, higgadt ♦ rahulik iseloom nyugodt természet/jellem; rahulik laps nyugodt gyerek; rääkis üsna rahulikul toonil elég higgadt hangnemben beszélt; jää rahulikuks, ära satu paanikasse! maradj nyugodt, ne ess pánikba; vend on rahulikum kui mina a fivérem higgadtabb nálam; töö on tehtud, võime rahuliku südamega puhata a munkával végeztünk, pihenhetünk nyugodt szívvel
3. (hrl looduse kohta: vaikne, rahus olev) nyugalmas, nyugodt, csendes ♦ mets on nii rahulik ja vaikne az erdő olyan nyugodt és csendes
4. (suurte sündmuste v ebameeldivate juhtumisteta toimuv) nyugalmas, nyugodt ♦ rahulik elu nyugalmas élet; ümbrus on rahulik, linnakärast eemal a környék csendes, messze a város zajától
5. (vormidelt, värvustelt vms vaos hoitud ja harmooniline) ♦ maali rahulikud värvid a festék nyugodt színei; rahulikes toonides põrandavaip nyugodt színárnyalatú padlószőnyeg

sina1 <sina sinu s'in[d -, sinu[sse sinu[s sinu[st sinu[le sinu[l sinu[lt sinu[ks sinu[ni sinu[na sinu[ta sinu[ga; pl teie 00 pron (kasutatakse rõhulises asendis)>; sa <s'a_&_sa s'u_&_su s'in[d -, s'u[sse s'u[s s'u[st s'u[lle s'u[l s'u[lt su[ga; pl te 00 pron (kasutatakse rõhutus asendis)> te ♦ sina ja mina te és én; mida sa siin teed? mit csinálsz itt?; ma armastan sind szeretlek; ma otsin just sind éppen téged kereslek; ma mäletan sind emlékszem rád; see raha on sinu [oma] ez a te pénzed; kus su vend on? hol van a testvéred?; õnnitleme sind gratulálunk; annan selle sulle neked adom; sinuga veled; ilma sinuta on igav unatkozom nélküled; sinu asemel ma sinna ei läheks a helyedben nem mennék oda; ma vajan sinu abi a segítségedre van szükségem; olen temaga sina peal tegező viszonyban vagyok vele; oota sa! (na) várj csak!

vana <vana vana vana -, vana[de vana[sid_&_van/u 17 adj, s>
1. adj (kaua elanud, pika eaga) öreg, vén, idős ♦ vana inimene öreg ember; vana koer öreg kutya; vanem vend bátya; vanul päevil, vanas eas idős korában; vanaks jääma megöregszik; eks/ka vana hobune tahab/sööb kaeru vén kecske is megnyalja a sót; öreg ember nem vén ember
2. adj (ammu tekkinud v olemas, kaua kestnud) régi ♦ vana linn régi város; vana käsikiri régi kézirat; vana kirik régi templom; mu vana sõber a régi barátom; vana kombe kohaselt ősi szokás szerint; vanu haavu lahti rebima/kiskuma felszaggatja/feltépi a régi sebeket
3. adj (kulunud) ócska ♦ vanad kingad ócska cipő
4. adj (kunagine, endine, mitte praegune) öreg, ó ♦ vanad keeled ókori nyelvek; vanad kreeklased az ókori görögök; Vana Maailm Óvilág; Vana Testament relig Ószövetség; vana kartul öreg krumpli; vana kala öreg motoros; vana aasta óév; kõik kulgeb vanades rööbastes minden a régi kerékvágásban halad; vanadesse rööbastesse tagasi minema (vissza) a régi kerékvágásba zökken; ikka seesama vana lugu! mindig a régi nóta!
5. adj (kellegi kohta: kauaaegne, ammuaegne, ammune) régi ♦ oleme vanad sõbrad régi barátok vagyunk
6. adj hlv (inimese kohta: igavene, kuradi[ma]) vén ♦ sa vana rebane te vén róka; sa vana nõid te vén boszorkány
7. adj (kahaneva kuufaasi kirjeldamisel) régi ♦ vana kuu a régi hold
8. s (vana inimene, ülemus) az öreg
9. s (pl) (vanemad) az öregek
■LS: vana+ ♦ vanaaeg aj ókor; vanaeit öregasszony, anyóka; vanahärra öregúr; vanajumal Úristen; vanakreeka ógörög; vanakurat ördög; vanalell nagybácsi; vanametall fémhulladék; vanamutt vénasszony, öregasszony; vanaonu nagybácsi; vanapagan ördög; vanaperemees idős gazda; vanaperenaine idős gazdasszony; vanapoiss agglegény; vanarahvas a régiek; vanaraud fémhulladék, ócskavas; vanaslaavi ószláv; vanatüdruk vénlány; vanavanaema dédanya; vanavanaisa dédapa; vanavara régiségek; vanaätt vénember

veli <veli velle v'elle v'elle, v'elle[de v'elle[sid 24 s; veli velje v'elje v'elje, v'elje[de v'elje[sid 24 s> (vend vere poolest) (fiú)testvér, fivér

vend <v'end venna v'enda v'enda, v'enda[de v'enda[sid_&_v'end/i 22 s>
1. fiútestvér, fivér ♦ kaksikvend ikerfivér; poolvend féltestvér; vanem vend báty; noorem vend öcs; mu suur vend a bátyám
2. ([meessoost] kaasmaalane) atyafi; (usukaaslane, usuvend vms) testvér ♦ klassivend osztálytárs; relvavennad fegyvertársak; armsad vennad ja õed kedves testvéreim; vennad Issandas testvérek az Úrban
3. (mees, nooruk, poiss) testvér ♦ naljavend kõnek mókamester
■LS: venna+ ♦ vennanaine sógornő; vennapoeg unokaöcs; vennatapusõda testvérháború; vennatütar unokahúg

vennas <vennas vennase vennas[t -, vennas[te vennase[id 09 s; vennas vennakse vennas[t -, vennas[te vennakse[id 09 s>
1. (vend [vere poolest]) atyafi, testvér, öcs ♦ minu noorem vennas öcsém; Mihkel ja Mart on vennaksed Mihkel és Mart testvérek
2. ([noor]mees, poiss, semu, sell) öcsi, öcskös, koma, pajtás
■LS: vennas+ ♦ vennaskalmistu katonai temető; vennasrahvas testvérnép