[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aerutama <aeruta[ma aeruta[da aeruta[b aeruta[tud 27 v> evez, lapátol

alla <'alla postp, prep, adv> vt ka all1, alt2
1. adv; postp [gen] (millest-kellest allapoole, madalamale, maha, sisse) alá, le ♦ laua alla az asztal alá; ülalt alla felülről lefelé; trepist alla minema lemegy a lépcsőn; neelasin tableti alla lenyeltem a tablettát; auto alla jääma autó alá kerül
2. postp [gen] (mille juurde, lähedale, vahetult enne, mille eel) -hoz/-hez/-höz, alá ♦ akna alla istuma az ablakhoz ül; miski saab katuse alla tető alá kerül vmi
3. postp [gen]; prep [part] (tegevus- v mõjupiirkonda, mingisse seisundisse) alá ♦ {kelle} mõju alla sattuma vki hatása alá kerül
4. adv; prep [gen] (alla määrapiiri, vähem kui, vähemaks) alá, alatti/aluli ♦ alla neljakümnesed mehed a negyven év alatti férfiák; alla nulli temperatuur nulla fok alatti hőmérséklet; alla oma võimete indiszponált; seelik on alla põlve térd alá érő szoknya; hinnad läksid alla lementek az árak

allvee+ víz alatti ♦ allveelaev tengeralattjáró; allveesport víz alatti sportok

arvesse võtma figyelembe vesz

arvestama <arvesta[ma arvesta[da arvesta[b arvesta[tud 27 v>
1. figyelembe vesz, számít ♦ kõiki asjaolusid arvestama minden körülményt figyelembe véve; seda mitte arvestades nem számítva (azt); kas lõpueksamite punktisummat arvestatakse? érettségi pontszámokat figyelembe veszik?; arvestades seda, et tekintettel arra, hogy
2. (arvesse v arvele panema) számít
3. (kalkuleerima, kaalutlema) kalkulál, számol ♦ igale sööja koha tuleb arvestada viis võileiba fejenként/ minden személyre öt szendvicset kell számítani
4. kõnek (arvutama) összeszámol

ette heitma szemrehány, szemére vet, kifogásol ♦ kellelegi midagi ette heitma vkinek szemére vet vmit

ferm <f'erm fermi f'ermi f'ermi, f'ermi[de f'ermi[sid_&_f'erm/e 22 s> ehit (turvik, sõrestik, varraskandur) váz ♦ katuseferm tetőszerkezet

filmima <f'ilmi[ma f'ilmi[da filmi[b filmi[tud 28 v> filmre vesz, (filmet) forgat, filmez ♦ uue kinokaameraga filmima új kamerával filmez; üht stseeni filmima egy jelenetet forgatni; seda mängufilmi filmiti mägedes ezt a játékfilmet hegyekben forgatták
■LS: filmimis+ ♦ filmigrupp vetítőcsoport; filmimiskoht forgatási helyszín; filmimisseadmed, filmimistehnika filmezési technika

hauakoht <+k'oht koha k'ohta k'ohta, k'ohta[de k'ohta[sid_&_k'oht/i 22 s>
1. (sügav koht veekogus) csendes víz
2. (matmispaik) sírhely ♦ ta ei teadnud oma isa hauakohta nem tudta, hogy hol van az apja sírhelye

heitma <h'eit[ma h'eit[a heida[b heide[tud, h'eit[is h'eit[ke 34 v>
1. (viskama, paiskama) belefekszik, vet, rávet, megdob, levág, lehajít, hány, hajít, hajigál, elvet, dob, bevet; (hooga viskama) dob, hajít; (sisse, taha) bedob, behajít, hátradob; (välja) kidob, kihajít; (peale) rádob; (pealt) ledob; (laiali) széjjeldob, szétdob; (üles) feldob ♦ ketast heitma sport diszkoszt vet; vasarat heitma sport kalapácsot vet; ankrut heitma horgonyt vet, horgonyt vet ki; pilku heitma {kellele-millele} pillantást vet; kellelegi/millelegi pilku/silma heitma szemet vet vkire/vmire; ta heitis rätiku õlgadele vállára dobta a kendőt; heitsin portfelli lauale az asztalra dobtam az akatatáskát; heida see mõte peast verd ki ezt a gondolatot a fejedből; heitis ühe jala üle teise keresztbe tette a lábát; heitis pea kuklasse v selga hátravetette a fejét; küünal heidab nõrka valgust gyenge fényt vet a gyertya; puud heitsid pikki varje a fák hosszú árnyékot vetettek; heitsin mantli seljast ledobtam magamról a kabátot; heitis endalt teki ledobtam magamról a takarót; puud heitsid endalt lehed a fák lehullatták leveleiket; armastab nalja heita szeret viccelődni; kellelegi kinnast heitma kesztyűt dob vkinek (az arcába / a lába elé); hinge heitma kiadja a lelkét/páráját; kileheli a lelkét; (keegi) heidab hinge, (keegi) on hinge heitmas az utolsókat rúgja; liisk on langenud/heidetud a kocka el van vetve
2. (mingisse asendisse laskuma) ♦ pikali heitma lefekszik, lepihen, leheveredik; magama heitma elpihen, elteszi magát holnapra/másnapra, lenyugszik, lefekszik; heida pikali ja puhka feküdj le és pihenj
3. (kellegagi liituma, seltsima) ♦ abiellu heitma házasságot köt

hellitama <hellita[ma hellita[da hellita[b hellita[tud 27 v>
1. babusgat, pátyolgat, melenget, kényeztet, elkényeztet, dédelget, becéz; (õrnustega ümbritsema) gyengédséggel vesz körül ♦ vanemad hellitasid oma ainust tütart a szülők elkényeztették egyetlen lányukat; elu ei ole teda hellitanud nem kényeztette el az élet; päike hellitas nägu a nap melengette arcom; hellitatud memmepoeg anyámasszony katonája; hellitav pilk becéző tekintet
2. piltl (meeles kandma) ♦ lootusi hellitama illúziókban ringatja magát

hoolima <h'ooli[ma h'ooli[da hooli[b hooli[tud 28 v>
1. (meeldimust tundma) gondoskodik, törődik; (hoolt kandma) gondoskodik; (kahju olema) sajnál, szán ♦ sa peaksid oma lastest rohkem hoolima többet kellene törődnöd a gyerekeiddel; hea peremees hoolib oma hobusest a jó gazda gondoskodik a lovairól; ta ei hoolinud suurt teiste seltsist nem érdekelte mások társasága; reisimisest hoolin vähe nem érdekel az utazás; ta ei hooli oma tervisest nem törődik az egészségével; ta ei hooli temast karvavõrdki egy szikrát sem törődik vele; teiste heaks ei hoolinud ta ajast ja rahast ha másokról volt szó, sem időt, sem pénzt nem sajnált
2. (tähelepanu pöörama) figyelmet fordít; (arvesse võtma) figyelembe vesz ♦ ma ei hooli sellest mitte põrmugi egyáltalán nem érdekel; poiss hoolis vähe ema nõuannetest a fiút nem érdekelték anyja tanácsai, a fiú nem fordított figyelmet anyja tanácsaira; peremees ei hoolinud sugugi kulutustest a gazdát egyáltalán nem érdekelték a költségek; teiste arvamustest ei tee ta hoolimagi nem érdekli mások véleménye; ta ei hooli eeskirjadest nem tartja be az előírásokat

hüdro+ víz ♦ hüdroajam tehn vízerőmű; hüdro[elektri]jaam vízerőmű; hüdrogeneraator el vízgenerátor, hydro generátor; hüdroisolatsioon ehit vízszigetelés, hidroizoláció; hüdrokaevandamine mäend hidraulikus jövesztés; hüdroturbiin tehn vízturbina

ignoreerima <ignor'eeri[ma ignor'eeri[da ignoreeri[b ignoreeri[tud 28 v> semmibe vesz, ügyet sem vet vkire/vmire, ignorál ♦ liiklusreegleid ignoreerima semmibeveszi a közlekedési szabályokat; ta ignoreerib arsti korraldusi ignorálja az orvos utasításait

juurde <j'uurde postp, adv>
1. postp [gen] (vahetusse lähedusse) mellé, hozzá, -hoz, -hez, -höz ♦ akna juurde astuma az ablakhoz lép; tule minu juurde! gyere hozzám!; rada viib järve juurde az ösvény a tóhoz vezet
2. postp [gen] (kelle asukohta, kelle jutule, vastuvõtule) -hoz, -hez, -höz ♦ viisin lapse tuttavate juurde az ismerősökhöz vittem a gyereket; lähen arsti juurde megyek az orvoshoz
3. postp [gen] (osutab käsitletavale, otsusele) hozzá, mellett, -nál, -nél ♦ asusin kohe asja juurde azonnal hozzá fogtam a dologhoz; kas jääd oma arvamuse juurde? maradsz a véleményednél?, kitartassz a véleményed mellett?; ta jäi oma sõnade juurde kindlaks kitartott a szavainál
4. postp [gen] (mille alluvusse v koosseisu) -nál, -nél ♦ linnavalitsuse juurde moodustati komisjon a városi önkormányzatnál alakítottak egy bizottságot; jäin tööle ülikooli juurde az egyetemnél maradtam, az egyetemnél álltam munkába
5. postp [gen] (millele lisaks, mille kõrvale) -hoz, -hez, -höz ♦ kohvi juurde pakuti konjakit a kávéhoz konyakot kínáltak; ostis mantli juurde uue kübara új kalapott vett a kabáthoz; halva mängu juurde head nägu tegema jó képet vág a dologhoz
6. adv (vahetusse lähedusse) hozzá, a közelébe ♦ astus mulle juurde ja küsis teed hozzám lépett, és útbaigazítást kért; siia ei pääse autoga juurde ezt nem lehet autóval megközelíteni
7. adv (lisaks)- ♦ sain palka juurde fizetésemelést kaptam; sa oled kaalus juurde võtnud meghíztál, felszedtél pár kilót; ta on palju juurde õppinud sokat fejlődött; hoogu juurde! gyerünk, gyerünk!

jäävesi <+vesi v'ee v'e[tt v'e[tte, ve[te vesi 15 s>
1. (jääst sulanud vesi) olvadékvíz
2. (väga külm jäälisandiga vesi) jéghideg víz, jeges víz

kaasa1 <k'aasa adv>
1. (ühes, seltsis, koos) -val/-vel ♦ tulen teiega kaasa veletek megyek; võta asjad kaasa vidd magaddal a holmid; sul on raske, tunnen kaasa úgy sajnállak, hogy milyen nehéz neked; õnn kaasa! legyen szerencséd!
2. (märgib ürituses osalemist) ♦ ta on kaasa teinud mitmes filmis több filmben szerepelt, több filmben is közreműködött
3. (märgib tegevuse v mõjusfääri haaramist) beleértve, bennefoglalva, bennefoglaltan ♦ tulid kõik, lapsed kaasa arvatud mindenki eljött, a gyerekeket is beleértve

kaasa lööma (osalema, kaasa tegema) részt vesz ♦ lööb kaasa näiteringis részt vesz a drámakör munkájában; lööb laulukooris kaasa kórusban énekel

kaasas <kaasas adv> (ühes, koos, seltsis) együtt; (endaga ühes) -val/-vel ♦ kes sinuga kaasas on? ki van veled?; mul on soojad riided kaasas hoztam magammal meleg ruhát; dokumendid peavad alati kaasas olema mindig kell, hogy nálad legyen a személyi igazolványod; moega kaasas käima halad a divattal

kaasa tegema közreműködik, részt vesz

karkass <kark'ass karkassi kark'assi kark'assi, kark'assi[de kark'assi[sid_&_kark'ass/e 22 s> ehit (tugiraamistik, kandesõrestik) váz, tartószerkezet

keeduvesi <+vesi v'ee v'e[tt v'e[tte, ve[te vesi 15 s> forrásban lévő víz

klopsima <kl'opsi[ma kl'opsi[da klopsi[b klopsi[tud 28 v> (taguma) ver; (kiiresti valmis meisterdama) összelapátol, tákol, eszkabál ♦ naelu seina klopsima szegeket ver be a falba; klopsis pojale väikse tooli valmis egy kis széket eszkábált a fiának

koguma <kogu[ma kogu[da kogu[b kogu[tud 27 v>
1. (korjama, kokku koondama) (össze)gyűjt, (össze)szed, gyűjt(öget); (julgust, jõudu) erőt vesz magán ♦ ravimtaimi koguma gyógynövényt gyűjt; mõtteid koguma piltl összeszedi a gondolatait
2. (raha, varandust tagavaraks) gyűjt; (pisut, lisaks, juurde) halmoz; (vähehaaval) összeszed
3. (koos pronoomeniga end v ennast: enesevalitsust tagasi saama) összeszedi magát
■LS: kogumis+ ♦ kogumiskarp gyűjtőpersely; kogumiskirg gyűjtőszenvedély; kogumispunkt gyűjtőpont

kohale <kohale postp, adv> vt ka kohal, kohalt
1. postp [gen] (millest-kellest ülespoole, kõrgemale) fölé ♦ riputas pildi voodi kohale az ágy fölé akasztotta a képet
2. postp [gen] (mille juurde, lähedusse) -hoz/-hez/-höz
3. adv (ettenähtud paika, sihtkohta, pärale) helyére ♦ pakk ei ole veel kohale jõudnud a csomag még nem érkezett meg; ta tõi mind autoga kohale kocsival elhozott

kolkima <k'olki[ma k'olki[da kolgi[b kolgi[tud 28 v>
1. (taguma, lööma) dögönyöz, ütlegel, ver ♦ kolgi mu selja peale dögönyözd csak a hátamat; kolgib rusikaga vastu ust öklével veri az ajtót
2. (peksma, nüpeldama) (el)ver

kontakteeruma <kontakt'eeru[ma kontakt'eeru[da kontakt'eeru[b kontakt'eeru[tud 27 v> (kontakti sattuma, kontakti leidma v võtma) kapcsolatba lép, kapcsolatot vesz fel

korpus <k'orpus k'orpuse k'orpus[t k'orpus[se, k'orpus[te k'orpus/i_&_k'orpuse[id 11_&_09 s>
1. (kere) váz, törzs
2. sõj (taktikaline väekoondis) hadtest ♦ armeekorpus hadtest
3. (ühiste ülesannetega isikkond); trük (kirjakraad) testület ♦ diplomaatiline korpus diplomáciai testület
4. mat (teatud hulk) korpusz

kraanivesi <+vesi v'ee v'e[tt v'e[tte, ve[te vesi 15 s> csapvíz, vezetékes víz

kriipsupealt <+p'ealt adv> kõnek (täpipealt) pontosan, szó szerint ez

kuulma <k'uul[ma k'uul[da kuule[b k'uul[dud, k'uul[is k'uul[ge 33 v>
1. (helisid tajuma ja eristama) hall, meghall; (hästi, selgelt) tisztán hall; (halvasti) nagyot hall, rosszul hall; (valesti) félrehall ♦ tegi, nagu ta ei kuulekski úgy tett, mintha nem hallaná; kas ma kuulsin valesti? félrehallottam-e?; isegi nõela kukkumist võinuks kuulda még a légy zúgását is meg lehetett hallani
2. (teada saama) hall ♦ kuulsin seda raadiost hallottam a rádióban; ma pole temast midagi kuulnud nem hallottam róla semmit; kõigi kuuldes mindenki hallatára; kuule imet! kõnek miket nem hall az ember!
3. (kellegi õpetust, nõuannet, käsku arvestama) meghallgat, hallgat vmire, figyelembe vesz
4. kõnek (kõnetlussõnana: kuule v kuulge) figyel ♦ kuule! figyelj!; kuule ometi! halgass ide!

kõlksama <k'õlksa[ma kõlksa[ta k'õlksa[b kõlksa[tud 29 v>
1. (kõlksatama) koccan ♦ vikat kõlksas vastu kivi a kasza a kőhöz koccant
2. (lööma) vet, üt

külge <k'ülge adv, postp> vt ka küljes, küljest
1. adv; postp [gen] (kuhugi kinni, teatavasse olukorda) -ra/-re, -hoz/-hez/-höz
2. postp [gen] kõnek (vastu, sisse) -ba/-be ♦ ema kuivatas käed põlle külge az anya beletörölte a kezét a kötényébe

külvama <k'ülva[ma külva[ta k'ülva[b külva[tud 29 v> vet, vet, elszór, elhint; (täis) bevet ♦ käsitsi külvama kézzel vet; külvimasinaga külvama vetőgéppel vet; rukist külvama rozsot vet; mida külvad, seda lõikad amilyen az adj(on)isten, olyan a fogadjisten; ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát; ki mint vet, úgy arat; kes tuult külvab, see tormi lõikab aki szelet vet, vihart arat; tüli külvama elhinti a viszály magvát; konkolyt hint (a tiszta búza közé)

ligi <ligi adv, postp, prep>
1. adv; postp [gen] (lähedal(e), juurde, juures, kaasa(s)) -hoz/-hez/-höz, vmihez közel ♦ mul pole täna rahakotti ligi nincs nálam pénztárcám ma
2. adv (peaaegu, umbes) majdnem, szinte ♦ ligi kaks tundi majdnem két óra; minust ligi kümme kilo raskem nálam majdnem tíz kilóval nehezebb
3. prep [part]; postp [part], postp [gen] (lähedal(e), peaaegu vastu v vastas) vmi közelében, vmi mellett ♦ suvila on ligi merd a nyaraló tenger közelében van

läbimärg <+m'ärg märja m'ärga m'ärga, m'ärga[de m'ärga[sid_&_m'ärg/i 22 adj> (üleni märg) csuromvizes, alaposan elázva, csupa víz, bőrig ázott

lööma <l'öö[ma l'üü[a l'öö[b l'öö[dud, l'õ[i löö[ge lüü[akse 38 v>
1. (lööki andma, löökidega mingisse seisundisse viima, kuhugi suunama) (meg)üt, (meg)ver, ráüt, ráver, rácsap, (oda)csap, odavág ♦ rusikaga lööma öklöz, ököllel üt; haamriga lööma kalapácsol, kalapál; näkku lööma pofon/arcul üt; klaase kokku lööma koccint; pead ära lööma millegi vastu beveri a fejét vmibe; lõi palli väravasse bevágta a labdát a kapuba, kapura szúrta a labdát; kedagi pähe lööma fejbe vág vkit; kõhtu lööma kedagi gyomorszájon vág vkit; naela seina lööma beveri a szöget a falba; välku lööma villámlik; välk lõi puusse belecsapott a villám a fába; katki lööma eltör; lõi hambad leiva sisse beleharapott a kenyérbe; noaga lööma kedagi megszúr vkit késsel; pitsatit paberile lööma ráüti a pecsétet a papírra; käsi kokku lööma összecsapja a kezét; risti lööma keresztre feszít; vastu lööma visszaüt; rüütliks lööma lovaggá üt; süda lööb dobog a szív; akent sisse lööma beveri az ablakot; kellegagi kätt lööma markába csap vkinek
2. (heli tekitades) üt ♦ trummi lööma dobol, veri a dobot; kella lööma harangoz, meghúzza a harangot; kell lõi kuus hatot ütött az óra
3. (paiskuma) ♦ lained löövad randa a hullámok a partot csapkodják
4. piltl (purustavat hoopi andma, purustama) megdönt; (võitma, võitu saavutama) legyőz, megdönt ♦ vaenlast lööma legyőzi az ellenfelét; lüüa saama vereséget szenved; rekordit lööma megdönti a rekordot
5. (otsustavalt, energiliselt midagi tegema, keha v kehaosa asendi järsu muutmise kohta) csap ♦ ust kinni lööma becsapja/bevágja az ajtót; läikima lööma kifényesít; rusikaga vastu lauda lööma az asztalra csap
6. (midagi hoogsalt tegema) ♦ aega surnuks lööma agyon üti az időt; suuri laineid lööma nagy hullámokat ver; raha laiaks lööma nyakára hág a pénznek
7. (mingisse seisundisse viima, hakkama) ♦ kartma lööma megrémül; araks lööma fél/tart vmitől; kampa lööma kõnek bekapcsolódik vmibe; tal lööb silmist tuld välja az eget is bőgőnek nézi; lained löövad üle pea kokku összecsapnak a feje fölött a hullámok

nuiama <n'uia[ma nuia[ta n'uia[b nuia[tud 29 v>
1. (nuiaga taguma) ver; (tampima) ver, üt; (pinnasesse taguma, rammima) lever; (kinni, tihedaks) döngöl ♦ pesu pesunuiaga nuiama mángorolja a mosott ruhát; nuiasime vaiad maasse a földbe vertük a cölöpöket; kapsaid hapnema pannes tuleb neid tünnis nuiata savanyításkor a káposztát ledöngölik a hordóban
2. (nuruma, manguma) koldul, kérlel, könyörög, kunyerál ♦ lapsed nuiavad emalt kinnomineku luba a gyerekek kérlelik anyjukat, hogy engedje őket moziba; küll nuias, et võetagu teda kaasa úgy könyörgött, hogy vigyék magukkal; vanamees nuiab viinaraha az öreg pénzt kunyerál a pálinkára; nuias endale suurema palga välja magasabb fizetést kunyerált ki magának

näägutama <nääguta[ma nääguta[da nääguta[b nääguta[tud 27 v> (hurjutama) zsörtölődik, zsémbeskedik; (ette heitma) szemére hány, szemére vet; (narritama) ugrat, tréfál, heccel, rászed; (nääksuma) felhánytorgat ♦ mis sa tema kallal v teda v temast näägutad miért zsörtölődsz vele folyton; ära takka järgi nääguta utólag ne hánytorgasd fel

nüpeldama <nüpelda[ma nüpelda[da nüpelda[b nüpelda[tud 27 v> (näit vitsaga, rihmaga peksma) ver, ütlegel ♦ poiss sai isa käest nüpeldada, isa nüpeldas poisi läbi v poisil naha kuumaks a fiút megverte az apja; nüpeldan sul taguotsa kirjuks kiporolom a nadrágod; ta nüpeldati vaeseomaks félholtra verték; nüpeldas jalutuskepiga oma saapasääri megcsapkodta a sétapálcával a csizmája szárát

oda viskama gerelyt vet

omandama <omanda[ma omanda[da omanda[b omanda[tud 27 v>
1. (soetama) elsajátít, birtokba vesz, megszerez, kitanul, eltanul; ([juurde] saama v võtma) kap ♦ omandas maja ostu teel vásárlás útján vált a ház tulajdonosává, megvette a házat; omandas pärandina maja házat örökölt; omandas doktorikraadi megszerezte a doktori címet; ta on omandanud tööka mehe kuulsuse szorgalmas ember hírében áll; kaasasündinud ja omandatud haigused veleszületett és szerzett betegségek; omandatud immuunsus szerzett/adaptív immunitás
2. (ära õppima) tanul ♦ teadmisi omandama tudást szerez; keeli omandama nyelveket tanul
■LS: omandamis+ ♦ omandamiskiirus tanulási sebesség; omandamiskirg birtoklási szenvedély

omastama <omasta[ma omasta[da omasta[b omasta[tud 27 v>
1. (omaks tegema) elidegenít, kisajátít, eltulajdonít, elsajátít; (enda valdusse haarama) birtokba vesz; (vägivaldselt) magához ragad, elfoglal; (oma taskusse pistma) zsebre tesz ♦ maad omastama elfoglalja a földet; omastas pettusega suure rahasumma csalással nagy pénzösszegre tett szert
2. biol felvesz ♦ taim omastab mullast vett a növény felszívja a talajból a vizet; kala omastab inimorganism väga kergesti a halat az emberi szervezet könnyen megemészti

osa võtma részt vesz, indul

ostma <'ost[ma 'ost[a osta[b oste[tud, 'ost[is 'ost[ke 34 v> megvásárol, vesz, vásárol, megvesz; (suurt hulka) felvásárol ♦ järelmaksuga ostma részletre vásárol; võlgu ostma hitelbe/hitelre vásárol; ostsin endale kassast pileti jegyet vettem magamnak a pénztárból; ostsin hulga pesu egy csomó fehérneműt vettem; kas su kampsun on omatehtud või ostetud? a kardigánodat magad készítetted vagy vetted?; kaubad on ostetud turult az árut a piacon vették; leib on ostetud poest a kenyeret a boltban vették; põrsast kotis ostma zsákbamacskát vesz

p3 <’p (rõhutav partikkel)> kõnek
1. (ep, ei) nem ♦ seda sa’p teagi, kuidas lood tegelikult on nem is tudod, hogyan voltak a dolgok valójában; ma’p enam lootnudki már nem is reméltem
2. (just, nimelt) éppen, ez az, pontosan ♦ see’p see on ez az; tema’p see oli, kes need puud istutas éppen ő volt az, aki ezeket a fákat ültette

pahaks panema rossz néven vesz

pahandama <pahanda[ma pahanda[da pahanda[b pahanda[tud 27 v>
1. (pahaseks tegema) dühít, bánt; (vihastama) bosszant, megharagít ♦ juhtum pahandab meid az eset bosszant bennünket
2. (pahane olema, pahaseks saama) rossz néven vesz, megsértődik ♦ kui te ei pahanda ha nem veszi rossz néven
3. (tõrelema) (meg)dorgál ♦ ema pahandab lastega megdorgálja a gyerekeit

paiskama <p'aiska[ma paisa[ta p'aiska[b paisa[tud 29 v>
1. (hooga heitma, pilduma, lennutama) dob, vet, hajít, csap ♦ paiskab raamatud nurka a sarokba hajítja a könyveket; turule paiskama piltl piacra dob
2. (üles v õhku) (ki)lövell ♦ vulkaan paiskab õhku tuhka ja laavat a vulkán hamut és lávát lövell ki

pekslema <p'eksle[ma peksel[da p'eksle[b peksel[dud 30 v>
1. (visklema) ver, verődik
2. (põksuma, kloppima) dobog

peksma <p'eks[ma p'eks[ta peksa[b p'eks[tud, p'eks[is p'eks[ke 32 v>
1. (lööma, taguma, kloppima) csapkod, (meg)ver, verdes ♦ vaeseomaks peksma agyabugyál; lained peksavad kallast a hullám verdesi a partot
2. (peksa andma, nuhtlema) ver; (vitstega, rihmaga) ostoroz ♦ kedagi vaeseomaks peksma kékre-zöldre ver vkit, laposra ver vkit
3. (vilja) elcsépel
4. (südame, pulsi kohta) dobog

piirama <p'iira[ma piira[ta p'iira[b piira[tud 29 v>
1. (ümbritsema, ümber olema) határol, korlátoz ♦ hekiga piiratud õu sövénnyel határolt udvar
2. (mida millega ümbritsema) körülvesz; (vööna) övez; (taraga) bekerít ♦ politseinikud piirasid auto ümber a rendőrök körülvették az autót
3. sõj bekerít, ostromol ♦ linna piirama bekeríti a várost
4. (tagasi hoidma, vähendama) korlátoz ♦ piirab oma väljaminekuid korlátozza a kiadásait; kinesioteibid ei piira liikumist a kineziotaping szalagok nem korlátozzák a mozgást; uuest aastast piiratakse alkoholi müüki jövő évtől korlátozzák az alkoholárusítást; nähtavust piirav udu köd korlátozza a láthatóságot
5. (kelle-mille läheduses liikuma, tegema lähenemiskatseid kellelegi) ostromol ♦ tütarlast piirama ostromolja a lányt
■LS: piiramis+ ♦ piiramisseisukord ostromállapot

piitsutama <piitsuta[ma piitsuta[da piitsuta[b piitsuta[tud 27 v>
1. (piitsaga peksma, piitsa andma) (meg)korbácsol, vesszőz, ostoroz
2. (loodusnähtuste kohta) ver ♦ vihm piitsutab akent az eső veri az ablakot
3. (kritiseerima) ostoroz ♦ piitsutav satiir ostorozó szatíra
4. (tagant sundima) hajszol, hajt ♦ auahnus piitsutab teda hajtja a becsvágy; alluvaid piitsutama hajszolja a beosztottjait

pinnavesi <+vesi v'ee v'e[tt v'e[tte, ve[te vesi 15 s>
1. (maapinna nõgudes asuv vesi) felszíni víz
2. (veekogu pindmine veekiht) a víz felülete

poole1 <p'oole postp, adv>
1. postp [gen] (suunas, ka ajaliselt) felé ♦ sõidab Tallinna poole Tallinn felé utazik; aknad on mere poole az ablakok a tengerre néznek
2. postp [gen] (kelle juurde, kelle toetusele) -hoz/-hez/höz ♦ tulge õhtul minu poole gyertek este hozzám
3. postp [allat] (osutab alale, valdkonnale, suunale) felé ♦ igale poole mindenfelé, mindenüvé, mindenhova; mitmele poole sokfelé, többfelé
4. adv (liitsõna järelosana) felé ♦ allapoole lefelé; pärastpoole később; siiapoole errefelé; sinnapoole arráfelé; väljapoole kifelé

raam <r'aam raami r'aami r'aami, r'aami[de r'aami[sid_&_r'aam/e 22 s>
1. (ümbritsev dekoratiivliist, ääris) keret, ráma, váz, korlát ♦ nikerdatud raam faragott keret; ovaalne raam ovális keret; hõbedases raamis foto ezüstkeretes fénykép; pilti raami panema képet bekeretez
2. (ümbritsev äärispuu v tugi, kuhu miski kinnitatakse) ♦ aknaraam ablakkeret; tikkimisraam hímzőkeret
3. (ristkülikukujuline alus) ♦ alusraam alváz
4. (sõiduki kere toes) ♦ jalgrattaraam kerékpárváz
5. piltl (kindlaks määratud ulatus, piirid) ♦ konverentsi raames korraldati näitus a konferencia keretében kiállítást rendeztek
■LS: raam+ ♦ raamleping keretszerződés

raudu panema megvasal, bilincsbe ver

registreerima <registr'eeri[ma registr'eeri[da registreeri[b registreeri[tud 28 v> regisztrál, (be)jegyez, beírat; (ennast) beiratkozik; ([mingit fakti] fikseerima) nyilvántartásba vesz/vetet ♦ registreerisin ennast kursustele beiratkoztam a tanfolyamra; autot registreerima nyilvántartásba veszi az autót; registreeritud kooselu bejegyzett élettársi kapcsolat; registreeritud kaubamärk regisztrált védjegy
■LS: registreerimis+ ♦ registreerimismaks beiratkozási díj, nyilvántartásbavételi adó; registreerimisleht jelentkezési lap; registreerimisnumber nyilvántartási szám; sõiduki registreerimisnumber jármű rendszáma

rentima <r'enti[ma r'enti[da rendi[b rendi[tud 28 v> (midagi kellelt v kellele) bérel, bérbe vesz, bérbe ad ♦ turistidele suvilat rentima bérbe adja a nyaralót turistáknak; rendib perele kahetoalise korteri bérbe vesz a családjának egy kétszobás lakást

sedakorda <+k'orda adv> (seekord, sedapuhku) ez alkalommal

see <s'ee selle se[da -, selle[sse_&_s'e[sse selle[s_&_s'e[s selle[st_&_s'e[st selle[le selle[l_&_s'e[l selle[lt_&_s'e[lt selle[ks_&_s'e[ks selle[ni selle[na selle[ta selle[ga; pl n'ee[d, nen[de, n'e[id, nen[desse_&_n'e[isse 00 pron> (substantiivselt viitab ümbritsevale reaalsusele) ez, az, e ♦ see on minu poeg ez az én fiam; kes need on? kik ezek?; mina töötan selle laua taga e mögött az asztal mögött dolgozom; kas sa tead midagi sellest? tudsz valamit róla?; seda ja teist ezt is, azt is; võidab see, kes jõuab esimesena finišisse az nyer, aki elsőként ér a célba; kiirustasin, aga sellest hoolimata jäin bussist maha siettem, de annak ellenére lekéstem a buszt; sel aastal (az) idén, abban az évben; sel juhul abban az esetben; sel päeval azon a napon; mis selle tüdruku nimi on? mi annak a lánynak a neve?; too on see kuulus laulja az az a híres énekes; selle asemel ahelyett; peale selle azonkívül; mida varem, seda parem piltl minél előbb, annál jobb

seekord <+k'ord adv> (sel korral, sedapuhku) ezúttal, ez alkalommal ♦ kes seekord see õnnelik daam oli? ki volt ezúttal a szerencsés hölgy?

seemendama <seemenda[ma seemenda[da seemenda[b seemenda[tud 27 v>
1. (seemet mulda viima) (be)vet ♦ põldu rukkiga seemendama rozzsal beveti a földet
2. (seemet emasloomasse juhtima) megtermékenyít ♦ kunstlikult seemendama mesterségesen termékenyít, inszeminál

see’p1 <s'eep (rõhutav partikkel)> kõnek (kinnitus- v rõhusõna: see just, see nimelt) éppen ez ♦ see’p see on éppen ez az

sekka lööma bekapcsolódik, részt vesz

seniajani <+ajani adv> (selle ajani) ez ideig, ez idáig; (tänini) máig, a mai napig ♦ seniajani arvati, et... mostanáig azt hitték, hogy...

silmama <s'ilma[ma silma[ta s'ilma[b silma[tud 29 v>
1. (märkama, nägema) észre vesz; (juhtumisi) megpillant
2. (silmitsema, vaatlema) tekint

silmitsema <silmitse[ma silmitse[da silmitse[b silmitse[tud 27 v> (vaatlema, uurima) végignéz, végigmér, szemlél, nézeget, szemügyre vesz ♦ silmitseb teraselt ümbrust figyelmesen szemléli a környezetét

soolvesi <+vesi v'ee v'e[tt v'e[tte, ve[te vesi 15 s> sós víz, sós lé, páclé

suunduma <s'uundu[ma s'uundu[da s'uundu[b s'uundu[tud 27 v> ([millegi poole] liikuma, kuhugi suunda võtma v pöörduma) irányt vesz, tart vhova; (laeva, lennuki kohta) (el)indul; (pilgu kohta) irányul ♦ pilved suunduvad lõuna poole dél felé tartanak a felhők; jahimehed suundusid metsa a vadászok az erdő felé vették az irányt; rändlinnud suunduvad lõunasse a vándormadarak dél felé tartanak

sõrestik <sõrest'ik sõrestiku sõrest'ikku sõrest'ikku, sõrestik/e_&_sõrest'ikku[de sõrest'ikk/e_&_sõrest'ikku[sid 25 s> ehit ([kande]tarind, varrastarind, karkass) rácsozat, váz, vázszerkezet

sõudma <s'õud[ma s'õud[a sõua[b s'õu[tud, s'õud[is s'õud[ke 34 v> (aerupaari v aeru tõmmetega paati vees liikuma panema) evez, kanalaz ♦ vastutuult sõudma széllel szemben evez; sõudsid mööda Doonaud allavett kanalaztak lefelé a Dunán; sõudsime kaldale partra eveztünk; sõuab võõrastel vetel idegen vizeken evez; sõuab jõe teisele kaldale a folyó túlsó partjára evez; toonekured sõudsid aasa kohal gólyák eveztek a rét felett; tasa sõuad, kaugele jõuad! lassan járj, tovább érsz!

sülitama <sülita[ma sülita[da sülita[b sülita[tud 27 v>
1. (suust sülge vm välja laskma) köp, köpköd; (välja) kiköp; (kellegi peale sülitama) leköp; (vihaga sülitama) ráköp ♦ ta sülitas mu supi sisse beleköpött a levesembe; haige köhib ja sülitab verd a beteg köhög és vért köp ki; sülitas paparatso peale leköpött egy lesifotóst
2. kõnek (kellestki v millestki mitte hoolima, kellelegi v millelegi käega lööma) fittyet hány vkinek/vminek v vkire/vmire, fütyül rá, semmibe vesz ♦ ta sülitab seadustele semmibe veszi a törvényeket

taguma <tagu[ma tagu[da t'ao[b t'ao[tud 28 v>
1. (lööma) ver; (nüpeldama) püföl ♦ taob rusikaga vastu lauda az öklével veri az asztalt; taob rusikaga vastu ust az öklével veri az ajtót; peaga v pead vastu maad taguma a padlóhoz üti a fejét; vihm taob vastu akent az eső veri az ablakot
2. (kuuma metalli vasaralöökidega töötlema, sepistama) kovácsol, kalapál, üt ♦ küünlajalga taguma gyertyatartót kovácsol; siis nad taovad oma mõõgad sahkadeks ja piigid sirpideks kardjaikból ezért kapákat kovacsolnak, lándzsáikból pedig metszőkéseket; vikatit taguma kaszát kalapál; tao rauda, kuni raud on kuum piltl addig üsd a vasat, amíg meleg
3. (hoogsalt, intensiivselt midagi tegema) ver; (mängima) ver; kõnek (meeldejätmist, õppimist tähistavates verbides) ver ♦ poisid tagusid vutti a fiúk fociztak; vanamehed taovad kaarte az öregek zsugáznak; trummi taguma veri a dobot; tao see endale pähe! verd ezt a fejedbe!; kellelegi midagi pähe taguma a fejébe ver vkinek vmit; endale vastu rindu taguma veri a mellét
4. (tugevasti tuksuma, pulseerima) kalapál, kalimpál, ver, dobban, zakatol ♦ (ta) süda taob kalapál a szíve; meelekohtades taob zakatol a feje; su süda taob nii kiiresti nagyon gyorsan ver a szíved

toestik <t'oest'ik t'oestiku t'oest'ikku t'oest'ikku, t'oestik/e_&_t'oest'ikku[de t'oest'ikk/e_&_t'oest'ikku[sid 25 s> (toed, tugikonstruktsioon) váz

tuksuma <t'uksu[ma t'uksu[da tuksu[b tuksu[tud 28 v> (südame, veresoonte kohta : pidevalt, tajutavalt pulseerima) dobog, ver

tulivesi <+vesi v'ee v'e[tt v'e[tte, ve[te ves/i 15 s> tüzes víz

täheldama <tähelda[ma tähelda[da tähelda[b tähelda[tud 27 v>
1. (märkama, tähele panema) észlel, észre vesz
2. (nentima, märkima, tähendama) megfigyel

vaatlema <v'aatle[ma vaadel[da v'aatle[b vaadel[dud 30 v>
1. (tähelepanelikult vaatama, silmitsema) szemügyre vesz, (meg)szemlél, megfigyel ♦ linde vaatlema madarakat figyel meg
2. ([uurides] käsitlema) (meg)vizsgál

vahistama <vahista[ma vahista[da vahista[b vahista[tud 27 v> (arreteerima, vahi alla võtma) őrizetbe vesz, letartóztat

vangi panema bebörtönöz, börtönbe juttat, dutyiba csuk/zár, börtönbe vet/zár, lecsuk

veevärgivesi <s> vezetékes víz, vezetékes víz

vermima <v'ermi[ma v'ermi[da vermi[b vermi[tud 28 v> ([metall]toorikule madalat reljeefi muljuma) ver ♦ münte vermima pénzérmeket ver

vesi <vesi v'ee v'e[tt v'e[tte, ve[te vesi 15 s>
1. (tavalisim vedelik maakeral) víz ♦ puhas vesi tiszta víz; gaseeritud vesi szénsavas víz, szóda(víz); kare vesi kemény víz; pehme vesi lágy víz; allikavesi forrásvíz; heitvesi, reovesi szennyvíz; joogivesi ivóvíz; kaevuvesi kútvíz; kraanivesi csapvíz; pinnasevesi geol felszíni vizek; põhjavesi talajvíz; soojendab vett felmelegíti a vizet; vesi keeb forr a víz; veini lahjendati veega a bort vízzel hígították; see väide ei pea vett piltl ez az állítás nem áll meg; läbi tule ja vee tűzön-vízen át/keresztül; nagu hane selga vesi falra hányt borsó; koos pesuveega viskab ka lapse välja a fürdő vízzel együtt a gyereket is kiönti; sogases vees kalu püüdma a zavarosban halászik; sarnased nagu kaks tilka vett úgy hasonlítanak egymásra, mint egyik tojás a másikra; vee ja leiva peal elama kenyéren és vízen él; ka veetilk uuristab kivi sisse augu lassú víz partot mos; vaga vesi, sügav põhi lassú víz partot mos; sõelaga vett kandma rostával meríti a vizet; rostával meri a vizet; Dunába vizet hord; (erinevad) nagu tuli ja vesi tűz és víz; selge kui seebivesi világos, mint a vakablak; veri on paksem kui vesi (a) vér nem válik vízzé; torm veeklaasis vihar egy pohár vízben; elab nagu kala vees (úgy) él, mint hal a vízben; enne voolab veel hulk vett merre sok víz lefolyik még addig a Dunán; see on vesi minu veskile az én malmomra hajtja a vizet
2. (veekogusid v looduslikke veemasse moodustavana) víz ♦ sügav vesi mély víz; madal vesi sekély víz; mõõnavesi apály; tulvavesi árvíz; tõusuvesi dagály; vesi on vaikne kui peegel a víz tükörsima; tüdruk sulistab vees a lány vízben pancsol; kadus nagu vits vette piltl eltűnt, mint szürke szamár a ködben
3. (pl) (mingile riigile v riikide liidule kuuluva mereosa kohta) vizek ♦ neutraalveed pol semleges vizek; territoriaalveed maj felségvizek
4. (mitmesuguste eritiste jms kohta: pisar[ad]) könny(ek); (higi kohta) verejték; (sülje kohta) nyál ♦ lootevesi füsiol magzatvíz; suu jookseb vett millegi järele csurog a nyála vmi után; kellelgi jookseb suu vett összefut/összeszalad vkinek a szájában a nyál; viskab v laseb vett vizel; vesi tuleb suhu összefut a nyál a szájában
5. ([muude] vedelike ja [vesi]lahuste kohta) víz ♦ kölni vesi kölni(víz); näovesi arcvíz
■LS: vee+ ♦ veealune víz alatti; veearvesti tehn vízóra; veeaur vízgőz; veeavarii csőtörés; veeboiler vízmelegítő; veefilter vízszűrő; veehoidla víztározó; veejalgratas vizibicikli; veejuga vízsugár; veejuhe tápcsatorna; veejõujaam vízerőmű; veekahjustus vízkár; veekahur vízágyú; veekaitse vízvédelem; veekartus víziszony; veekasutus vízhasználat; veekeeris örvény; veekeetja vízforraló; veekeskus fürdő; veekiht vízréteg; veekindel (vett mitte läbilaskev) vízálló, vízhatlan; veeklosett vízöblítéses vécé; veekraan vízcsap; veekulu vízfogyasztás; veelahe geogr vízválasztó; veeliiklus vízi közlekedés; veeliin mer vízvonal; veelind vízimadár; veelomp pocsolya, tócsa; veeloom víziállat; veemahuti víztartály; veemajandus vízgazdálkodás; veemootorisport motoros vízi sport; veenastik zool (Natrix tessellata) kockás sikló; veenõu vízedény; veepark élményfürdő; veepehmendi keem vízlágyító; veepelgus víziszony; veepump vízszivattyú; veepuudus vízhiány; veereostus vízszennyeződés; veeressursid vízkészletek; veerežiim geol, bot vízháztartás; veerohke bővízű, vízben gazdag; veeseis vízállás; veesilm piltl víztározó; veesoojendi vízmelegítő; veesoon (põhjavee kulgemise tee maapõues) vízér; veesport vízi sport; veesportlane vízi sportoló; veesurve víznyomás; veesuusatamine vízisí; veesõiduk vízi jármű; veetaim vízinövény; veetaimestik vízi növényzet; veetakistus (veeline takistus) vizesárok; veetarbija vízfogyasztó; veetarbimine maj vízfogyasztás; veetarve, veetarvidus vízszükséglet; veetase vízszint, a víz szintje; veetee vízi út; veetermomeeter vízhőmérő; veetilk vízcsepp; veetorn víztorony; veetoru vízcső; veetorustik vízvezeték; veetransport vízi közlekedés; veeturism vízi turizmus; veetünn vizesdézsa, vizeshordó; veevaene vízben szegény; veevajadus vízigény, vízszükséglet; veevarud vízkészletek; veevarustus vízellátás, vízszolgáltatás; veevool vízfolyás; veeväljasurve mer vízkiszorítás; veevärk vízellátás, vezetékes víz; veeõitsemine, veeõitseng biol vízvirágzás; veeämber vizes vödör; veeäärne vízparti
vesi+ ♦ vesiaeroobika vízi aerobik; vesiehitus vízépítés; vesihall vízszürke; vesihark zool (Nepa cinerea) közönséges víziskorpió; vesihein bot (Stellaria media) közönséges tyúkhúr; vesihirv zool (Hydropotes inermis) (kínai) víziőz; vesihunt zool (röövkala Hydrocyon v Hydrocynus) Hydrocynus; vesijahutus tehn vízhűtés; vesijalgratas vízibicikli; vesikakand zool (Asellus aquaticus) közönséges víziászka; vesikanep bot (Eupatorium) sédkender, kenderpakóca; vesikarikas bot (Stratiotes aloides) kolokán; vesikatk bot (Elodea) átokhínár; vesikelluke zool (Vorticella) harangállatka; vesikiil zool (Libellula quadrimaculata) négyfoltos acsa; vesi-kirburohi bot (Polygonum amphibium) vidrakeserűfű; vesiklaas keem vízüveg; vesiklosett angol vécé, vízöblítéses vécé; vesiviljelus aiand vízművelés, akvakultúra; vesiküte tehn vízfűtés; vesilahus vizes oldat; vesilained vízhullám; vesilennuk hidroplán; vesiliiv geol futóhomok; vesilood tehn vízszintező, vízmérték; vesilukk tehn vízzár; vesilääts bot (Spirodela) békalencse; vesimutt zool (Neomys fodiens) közönséges vízicickány; vesimärk vízjel; vesipapp zool (Cinclus cinclus) vízirigó; vesipaunikas bot (Hydrocotyle) gázló; vesipea med vízfej; vesipiip vízipipa; vesipilt matrica; vesipipar bot (Elatine) látonya; vesiputk bot (Oenanthe) hantmadár; vesipüks víztölcsér; vesiravi med vízgyógyászat; vesiravila gyógyfürdő; vesiriis bot (Zizania) vadrizs; vesirott zool (mügri Arvicola amphibius) közönséges kószapocok, vízipocok; vesitõbi med vízibetegség; vesitõmmis med gyógynövényfőzet; vesitäht bot (Callitriche) mocsárhúr; vesiveski vízimalom; vesivill vízhólyag; vesivoodi vízágy; vesivõimlemine vízitorna; vesivärvid (akvarell[värv]id) akvarellfesték; vesiämblik zool (Argyroneta aquatica) vízipók
vette+ ♦ vettehüpped műugrás és toronyugrás; vettehüppaja műugró; vettelaskmine vízre bocsátás

viskama <v'iska[ma visa[ta v'iska[b visa[tud 29 v>
1. (lennutama, heitma) becsap, vet, vág, rávet, odavet, odavág, odadob, odacsap, megdob, levág, lehajít, lebasz, kivet, hozzávág, hány, hajít, hajigál, elvet, dobál, dob, bevet ♦ oda viskama gerelyt hajít; viska see mõte peast! piltl hagyj fel a gondolattal!; võta üks ja viska teist bordában szőtték őket; pärleid sigade ette heitma/viskama disznók elé gyöngyöt szór; koos pesuveega viskab ka lapse välja a fürdővízzel együtt a gyereket is kiönti; viskab varsti vedru välja nem sokáig húzza; viskab sussid püsti, viskab lusika nurka feldobja a talpát, feldobja a pacskert; see visaku esimene kivi, kes... az vesse rá az első követ, aki...; see on siit kiviviske kaugusel / kiviga visata egy köpés(nyi)re van innen; see on maha visatud raha ez kidobott pénz
2. (hoogsat liigutust tegema) vet; (vaadet korraks kiiresti kuhugi suunama) pillantást vet ♦ viskas koti selga hátára vetette a zsákot; viskas kiire pilgu möödujale gyors pillantást vetett a járókelőre
3. (mingisse asendisse laskuma, heitma) ledob ♦ viskas end diivanile pikali ledobta magát a kanapéra
4. kõnek (kiiresti kuhugi toimetama) elvisz ♦ ehk viskad mind jaama? elviszel a pályaudvarra?
5. (tegevuse hoogsust, kiirust rõhutades asendab teisi verbe) ♦ peale vihma hakkasid taimed viskama az eső után a növények gyors növekedésnek indultak; tüdruk on suve jooksul pikkusesse visanud a fiú megnyúlt a nyár folyamán; viskas kiiruga mõne rea paberile sebtében odavetett néhány sort a papírra; armastab viina visata szeret felönteni a garatra

võitma <v'õit[ma v'õit[a võida[b võide[tud, v'õit[is v'õit[ke 34 v> (vastas[t]e vastupanu murdma, vastas[t]est parem olema) elbúcsúztat, győzelmet arat, ver, ráver, nyer, megver, megnyer, legyűr, legyőz, győz, felülmúl, felülemelkedik, elnyer

võtma <v'õt[ma v'õtt[a võta[b v'õe[tud, v'õtt[is v'õt[ke 35 v>
1. (enda kätte v kättesaadavusse) ejt, ölt, vesz, szed, odavesz, kicsíp, fog, elvesz, elfoglal ♦ võta üks ja viska teist bordában szőtték őket; selle peale võid mürki võtta arra mérget vehetsz; kedagi oma tiiva alla võtma szárnya alá vesz vkit
2. (midagi endale haarama, võimaldama) ♦ midagi oma hingele võtma lelkére vesz vmit; midagi südamesse võtma mellre szív vmit; kedagi/midagi endale koormaks kaela võtma a nyakába vesz vkit/vmit; kelleltki leiba ära võtma szájától elvonja a falatot

vöötama <v'ööta[ma v'ööta[da v'ööta[b v'ööta[tud 27 v> (vööd ümber panema) övez

äestama <'äesta[ma 'äesta[da 'äesta[b 'äesta[tud 27 v>
1. (äkkega mulda harima) boronál, tárcsáz, elboronál ♦ äestab põldu boronálja a mezőt; külvas ja seejärel äestas seemne mulda elvetette, majd elboronálta a magot a talajban; vanasti äestati karuäkkega régen fenyőboronával boronáltak
2. kõnek (lööma, äigama) ver ♦ ta nägu on segamini äestatud szét van verve az arca

ümber piirama átkarol, ostrom alá vesz, közrefog, körülvesz, körülzár, körülkerít, körülfog

ümbritsema <ümbritse[ma ümbritse[da ümbritse[b ümbritse[tud 27 v> (piiravana olema, asuma) beburkol, övez, közrefog, körülvesz, körülzár, körülfog, körülbástyáz, körbeáll, kerít, keretez, elhatárol

üürima <'üüri[ma 'üüri[da üüri[b üüri[tud 28 v> (üürile andma, välja üürima) bérbe ad; (eluruume) kiad; (üürile võtma) bérel, kibérel, bérbe vesz; (eluruume) kivesz ♦ üürisime paadisadamast süsta kajakot béreltünk a csónakkikötőben; üüris endale suvekorteri järveäärses talus kibérelt magának egy nyári lakot a tóparti tanyán; üürisin oma korterist ühe toa koolilastele [välja] kiadtam a lakásomban egy szobát iskolásoknak; majas on üks korter välja üürida egy lakás kiadó a házban