[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

ajama <aja[ma aja[da aja[b 'ae[tud 27 v>
1. (mingis suunas liikuma panema, midagi tegema sundima) hajt, űz ♦ taga ajama üldöz; välja ajama kihajt, kikerget; laiali ajama szétkerget; segi ajama összezavar; niiti nõela taha ajama befűzi a cérnát a tűbe
2. (riietuseset selga panema v seljast võtma) felvesz, levesz
3. (end v oma kehaosa mingisse asendisse viima) ♦ end istuli v istukile ajama felül; püsti ajama felállít; end püsti ajama feláll; selga sirgu ajama kiegyenesíti a derekát
4. (füsioloogilist protsessi, psüühilist seisundit, tundmust esile kutsuma) ♦ vihale ajama dühít, mérgesít, haragít, felhergel, feldühít, dühösít; nina püsti ajama fenn/magasan hordja az orrát; kellelegi puru silma ajama port hint vkinek a szemébe
5. (mingisse seisundisse viima, mingisuguseks tegema) ♦ rauda tuliseks ajama izzítja a vasat; plaane nurja v segi ajama elrontja a terveket
6. (kätte saada püüdes järgnema) űz
7. (rääkima, kõnelema) ♦ juttu ajama beszélget, elbeszélget, dumál
8. (kiiresti sõitma v minema) hajt
9. (korraldama, õiendama) intéz ♦ asju ajama ügyet intéz
10. (mingit käitumisliini järgima, midagi taotlema) ♦ midagi kellegi teise kraesse ajama más nyakába varr/sóz vmit
11. (sihti v käiku rajama) ♦ vagusid ajama barázdát húz
12. (destilleerima, utma) főz ♦ puskarit ajama pálinkát főz
13. (habeme v juuste kohta) ♦ habet ajama borotvál, borotválkozik

altar <'altar 'altari 'altari[t -, 'altari[te 'altare[id 02 s> oltár ♦ ohvrialtar oltáráldozat; tiibaltar szárnyas oltár; isamaa altar a haza oltára; kedagi altari ette viima oltár elé visz vkit, oltárhoz vezet vkit
■LS: altari+ ♦ altarimaal oltárkép; altariruum kórus, szentély

edasi viima továbbvisz, előrevisz, előremozdít

eksitama <eksita[ma eksita[da eksita[b eksita[tud 27 v>
1. (teelt) megtéveszt, félrevezet ♦ tagaajajaid eksitama félrevezeti az üldözőit; a tanúk félrevezették a bíróságot tunnistajad eksitasid kohust
2. (eksiarvamusele viima) megtéveszt, elámít ♦ eksitav teave megtévesztő tájékoztatás
3. (segama, häirima) zavar ♦ vabandage, et ma teid eksitan elnézést, hogy zavarom

eksitee <+t'ee t'ee t'ee[d -, t'ee[de_&_tee[de t'ee[sid_&_t'e[id 26 s> tévút ♦ eksiteed käima piltl tévúton jár; eksiteele viima (1) félrevezet; (2) tévútra vezet

ellu viima megvalósít, végrehajt ♦ midagi teoks tegema / ellu viima nyélbe üt vmit

elu <elu elu elu 'ellu, elu[de elu[sid 17 s> élet ♦ pikk elu hosszú élet; lühike elu rövid élet; vilets elu hitvány élet; muretu elu gondtalan élet; igapäevane elu mindennapi élet; argielu mindennapok; eraelu magánélet; hingeelu lelki élet; perekonnaelu családiélet; elu maal on odav vidéken olcsó az élet; elu mõte az élet értelme; elu loojang piltl az élet hajnala; eluks ajaks életfogytig(lan); ellu ärkama éledezik, életre kel; {keda-mida} ellu äratama életre kelt; ellu jääma életben marad; tal on kogu elu ees előtte az egész élet; eluga riskima, elu kaalule panema életét kockáztatja; {mille eest} eluga maksma életével fizet; ellu viima megvalósít, végrehajt; lugusid elust enesest megtörtént esetek; kuidas elu läheb? hogy vagy?; oma elu elama éli a saját életét; ta on elu parimas vormis élete legjobb formajában van; elu pole meelakkumine az élet nem habos torta; elu eest jooksma menti az irháját; elu läheb edasi, elu jätkub az élet megy tovább
■LS: elu+ ♦ eluavaldus életmegnyilvánulás; elueliksiir piltl életelixír; elujanu életszomj, életvágy; elujärk életszakasz; elukaar életpálya, életút; eluiha, eluihk életkedv; elumaja lakóház; elukorraldus életrend; elurütm életritmus; elukvaliteet életminőség; elustiil életstílus; elutase életszínvonal; elutingimused életviszonyok, életkörülmények; elusäde élet szikrája; elutsükkel életciklus

enese sg gen <- enese ennas[t -, enes[te 'end[id 00 pron>; enda sg gen <- 'enda 'end -, 'end/i 'end[id 00 pron> vt ka ise2
1. maga, ön- ♦ enda kinnitusel ta saját bevallása szerint; mis see naine endast kujutab? mit képzel magáról ez a nő?; endasse sulgunud magába zárkozott; ennast ületama felülmúlja önmagát; ennast teostama megvalósítja önmagát; tüdruk kammib ennast a lány fésülködik; kedagi endast välja viima kihoz vkit a sodrából; endast välja minema kijön a sodrából
2. (rõhutab kuuluvust) saját ♦ endale ise hauda kaevama a saját sírját ássa
■LS: enese+ ♦ enesealandus önmegalázás; eneseanalüüs önelemzés, önvizsgálat; eneseaustus önbecsülés; enesedistsipliin önfegyelem; enesehaletsus önsajnálat; enesehinnang önértékelés; enesehävitus önpusztítás; eneseimetlus önimádat, öncsodálat; enesekindel magabiztos; eneseiroonia öngúny, önirónia; enesekaitse önvédelem; enesekasvatus önnevelés; enesekeskne önös; enesekiitus öndicséret; enesekontroll önuralom, önmérséklet; enesekriitika önbírálat, önkritika; enesekriitiline önkritikus; eneseohverdus önfeláldozás; enesepaljastus önleleplezés, önvallomás; enesepete, enesepettus önáltatás, öncsalás, önámítás; enesepiinamine önkínzás; enesekehtestamine asszertivitás; enesereklaam önreklám; enesesüüdistus önvád; eneseteadvus öntudat; eneseteostus önmegvalósítás, kiteljesedés; eneseusaldus önbizalom; enesevaatlus psühh önmegfigyelés, (lelki) önvizsgálat; enesevalitsus önuralom, önmérséklet; eneseväärikus önbecsülés, önérzet; eneseõigustus önigazolás

ergastama <ergasta[ma ergasta[da ergasta[b ergasta[tud 27 v>
1. (erksaks tegema) felélénkít ♦ hõõrumine ergastab vereringet dörzsölés felélénkíti a vérkeringést
2. füüs (suurema energiaga olekusse viima) gerjeszt ♦ ergastatud aatom gerjesztett atom

evakueerima <evaku'eeri[ma evaku'eeri[da evakueeri[b evakueeri[tud 28 v> (hädaohupiirkonnast ära viima) evakuál, kiürít, kitelepít ♦ linn evakueeriti evakuálták a várost; ala tuleb evakueerida a területet ki kell üríteni

haud <h'aud haua h'auda h'auda, h'auda[de h'auda[sid_&_h'aud/u 22 s>
1. sír, sírgödör ♦ sügav haud mély sír; värske haud friss sír; mahajäetud haud elhanyagolt sír; ühishaud tömegsír; hauda kaevama sírt ás; hauda kinni ajama behantol; kirstu hauda laskma leengedi a koporsót a sírba; hauda lahti kaevama sírt felbont; hauda rüüstama sírt kirabol; hauda panema {keda} sírba tesz; pöörab (end) hauas ringi forog/megfordul a sírjában; olen sulle hauani truu hű leszek hozzád a sírig; ta on vait kui haud hallgat, mint a sír; hällist hauani a bölcsőtől a koporsóig, a bölcsőtől a sírig; keegi on (juba) ühe jalaga hauas fél lábbal (már) a sírban van; (keegi) on poole/ühe jalaga hauas az utolsókat rúgja; kedagi hauda viima sírba visz vkit; haua äärel olema a sír szélén áll/van; endale ise hauda kaevama a saját sírját ássa
2. (sügav koht veekogus) mélyedés ♦ jõehaud mélyedés a folyóban
■LS: haua+ ♦ hauakõne gyászbeszéd; hauakääbas, hauaküngas hant, sírhant, sírdomb, sírhalom; hauamonument síremlék; hauakivi sírkő; hauaplats sírhely; hauarüüste sírrablás; hauarüvetamine sírgyalázás; hauavaikus síri csend

hämama <häma[ma häma[da häma[b häma[tud 27 v> (demagoogiat tegema, tõde moonutades eksiteele viima) elámít, megtéveszt, ködösít, elködösít

hämmeldus <hämmeldus hämmelduse hämmeldus[t hämmeldus[se, hämmeldus[te hämmeldus/i 11 s> döbbenet, elképedés, zavarodottság ♦ hämmeldusse sattuma megdöbben; hämmeldusse viima elképeszt; olin hämmelduses elképedtem

kaasa vedama (endaga kaasa võtma, viima, tõmbama) magával hurcol ♦ ära vea endaga minevikku kaasa ne hurcold magaddal múltbeli tapasztalataidat

kaasa viima elragad, sodor, kiemel, elsodor

kanderaam <+r'aam raami r'aami r'aami, r'aami[de r'aami[sid_&_r'aam/e 22 s> hordágy ♦ kanderaamiga viima hordágyon visz

kavatsus <kavatsus kavatsuse kavatsus[t kavatsus[se, kavatsus[te kavatsus/i 11 s> szándék ♦ head kavatsused jámbor szándék; kurjad kavatsused gonosz szándék; tõsine kavatsus komoly szándék; salajane kavatsus titkos szándék; see jäi vaid kavatsuseks csupán szándék maradt; kavatsust ellu v täide viima szándékát megvalósítja; halbade kavatsustega rossz szándékkal van; mul ei ole kavatsustki ära sõita nem is áll szándékomban elutazni; kavatsusest loobuma szándékáról letesz/lemond

kibekiiresti <+k'iiresti adv>, ka kibekähku minél hamarabb, szélsebesen ♦ tähtis on kibekiiresti hakata uusi otsuseid ellu viima fontos minél hamarabb végrehajtani az új döntéseket; põder põgenes kibekiiresti metsa szarvas szélsebesen menekült az erdőbe

kimbatus <kimbatus kimbatuse kimbatus[t kimbatus[se, kimbatus[te kimbatus/i 11 s> (segadus, kitsikus) zavarodottság, zavar; (täbar olukord) pác ♦ kimbatusse sattuma csávába kerül, zavarba jön; kimbatusse viima v ajama bosszant

kiusama <k'iusa[ma kiusa[ta k'iusa[b kiusa[tud 29 v>
1. (norima, narrima, kimbutama) zaklat, szekál ♦ väiksemaid kiusama zaklatja a kisebbeket; mis sa kiusad inimest? mit szekálod az embert?
2. (vaevama, piinama) gyötör ♦ teda kiusab palavik gyötri a láz; igasugused mõtted kiusasid mind mindenféle gondolatok gyötörtek
3. (ahvatlema, kiusatusse viima) (meg)kísért ♦ vanakuri kiusab patule a gonosz megkísért

kloorima <kl'oori[ma kl'oori[da kloori[b kloori[tud 28 v> tehn (kloori abil töötlema); keem (kloori ühendisse sisse viima) klóroz ♦ miks kraanivett klooritakse? miért klórozzák a csapvizet?

kohale viima odavisz

kohandama <kohanda[ma kohanda[da kohanda[b kohanda[tud 27 v>
1. (sobitama, kooskõlla viima) összeilleszt, (hozzá)szab, (hozzá)igazít, kiigazít ♦ määruse teatud sätteid tuleb veel kohandada a rendelet egyes rendelkezéseit ki kell igazítani
2. (kasutamiseks sobivaks kujundama) átalakít, módosít, adaptál ♦ hoone kohandati muuseumiks az épületet átalakították múzeummá; kohandatud tööriistariba egyéni eszköztár

kokku viima összehoz

koordineerima <koordin'eeri[ma koordin'eeri[da koordineeri[b koordineeri[tud 28 v> (kooskõlastama, kooskõlla viima) összeegyeztet, összehangol, koordinál

korraldama <korralda[ma korralda[da korralda[b korralda[tud 27 v>
1. (ette valmistama ja läbi viima) (meg)szervez, rendez ♦ konverentsi korraldama konferenciát szervez
2. (joonde, korda ajama) elintéz
3. (korrastama, korda seadma) rendezget, elrendez ♦ oma asju korraldama elrendezi a dolgait
4. (korraldusi andma, määrama) rendelkezik, intézkedik

kurssi viima tájékoztat vkit ♦ end kurssi viima tájékozza magát

libe <libe libeda libeda[t -, libeda[te libeda[id 02 adj, s>
1. adj csúszós, síkos, nyálkás ♦ libe tee csúszós út; libe jää csúszós/síkos jég; kedagi libedale teele viima jégre visz vkit
2. adj piltl (lipitsev) nyálkás ♦ libe sell nyálkás alak; ta on libe tüüp minden hájjal megkent

lõpp <l'õpp lõpu l'õppu l'õppu, l'õppu[de l'õppu[sid_&_l'õpp/e 22 s>
1. (ots) vég; (lõpetamine) befejezés ♦ koridori lõpp a folyosó vége; aasta lõpp az év végén; talve lõpus a tél végén; õnnelik lõpp szerencsés vég; lõpu algus a vég kezdete; sajandi lõpus a század végén; 90-ndate aastate lõpus a '90-es évek végén; rongi lõpus a vonat végén; lõppu tegema véget vet; lõpule viima véghez visz; lõppude lõpuks végül is; algusest lõpuni elejétől végig; ja jutul lõpp! most már elég ebből!; täitsa jama/lõpp kész siralom; lõpp hea, kõik hea minden jó, ha jó a vége
2. keel (muutesufiks) végződés, rag ♦ käändelõpp esetrag; pöördelõpp igerag, igei személyrag
3. (otsasaamine) vég; (surm) halál ♦ raha on lõpul elfogyott a pénz; valutu lõpp szenvedés nélküli halál; see pole maailmalõpp ez nem a világ vége
■LS: lõpp+ ♦ lõppaasta utolsó év; lõpparve utolsó fizetés; lõppdokument zárdokumentum; lõppeesmärk végcél, végső cél, vége-hossza; lõppistung záróülés; lõppjaam végállomás; lõppjäreldus végkövetkeztetés; lõppkontsert záró hangverseny; lõppkuupäev lejárati dátum; lõppkulminatsioon csúcspont; lõpplahendus (1) (lõplik lahendus) végső megoldás; (2) kirj végkifejlet; lõppotsus zárójelentés, végítélet; lõpppeatus végállomás; lõpppunkt végpont; lõppraport zárójelentés, záró beszámoló; lõppriim kirj végrím; lõppsaadus végtermék; lõppsilp keel végszótag; lõppstseen zárójelenet; lõppsõna (1) (viimane sõnavõtt) végszó; (2) (järelsõna) zárszó; lõppsumma végösszeg; lõpptarbimine végső fogyasztás; lõpptoode késztermék, végtermék; lõpptulemus végeredmény; lõpptähtaeg végső határidő, lejárat; lõppvaatus utolsó felvonás; lõppviimistlus utolsó simítás, végső csiszolás; lõppvõistlus sport döntő (mérkőzés)
lõpu+ ♦ elu lõpuaastad az élet utolsó évei; lõpueksam záróvizsga, érettségi vizsga; lõpujoon sport célvonal; lõpuklass érettségiző osztály, végzős osztály; lõpumüük végkiárusítás; lõpuosa utolsó szakasz; lõpupidu (1) (koolis) érettségi buli; (2) (muul juhul) záróünnepség; lõpusirge sport célegyenes; lõpuspurt sport hajrá, finis; lõputseremoonia záróünnepség; lõputunnistus végbizonyítvány, érettségi bizonyítvány; lõputöö záródolgozat; lõpuvalss záró keringő; lõpuvile végső sípszó

läbi viima átvezet, levezet, lefolytat, keresztülvisz, elfogadtat

lööma <l'öö[ma l'üü[a l'öö[b l'öö[dud, l'õ[i löö[ge lüü[akse 38 v>
1. (lööki andma, löökidega mingisse seisundisse viima, kuhugi suunama) (meg)üt, (meg)ver, ráüt, ráver, rácsap, (oda)csap, odavág ♦ rusikaga lööma öklöz, ököllel üt; haamriga lööma kalapácsol, kalapál; näkku lööma pofon/arcul üt; klaase kokku lööma koccint; pead ära lööma millegi vastu beveri a fejét vmibe; lõi palli väravasse bevágta a labdát a kapuba, kapura szúrta a labdát; kedagi pähe lööma fejbe vág vkit; kõhtu lööma kedagi gyomorszájon vág vkit; naela seina lööma beveri a szöget a falba; välku lööma villámlik; välk lõi puusse belecsapott a villám a fába; katki lööma eltör; lõi hambad leiva sisse beleharapott a kenyérbe; noaga lööma kedagi megszúr vkit késsel; pitsatit paberile lööma ráüti a pecsétet a papírra; käsi kokku lööma összecsapja a kezét; risti lööma keresztre feszít; vastu lööma visszaüt; rüütliks lööma lovaggá üt; süda lööb dobog a szív; akent sisse lööma beveri az ablakot; kellegagi kätt lööma markába csap vkinek
2. (heli tekitades) üt ♦ trummi lööma dobol, veri a dobot; kella lööma harangoz, meghúzza a harangot; kell lõi kuus hatot ütött az óra
3. (paiskuma) ♦ lained löövad randa a hullámok a partot csapkodják
4. piltl (purustavat hoopi andma, purustama) megdönt; (võitma, võitu saavutama) legyőz, megdönt ♦ vaenlast lööma legyőzi az ellenfelét; lüüa saama vereséget szenved; rekordit lööma megdönti a rekordot
5. (otsustavalt, energiliselt midagi tegema, keha v kehaosa asendi järsu muutmise kohta) csap ♦ ust kinni lööma becsapja/bevágja az ajtót; läikima lööma kifényesít; rusikaga vastu lauda lööma az asztalra csap
6. (midagi hoogsalt tegema) ♦ aega surnuks lööma agyon üti az időt; suuri laineid lööma nagy hullámokat ver; raha laiaks lööma nyakára hág a pénznek
7. (mingisse seisundisse viima, hakkama) ♦ kartma lööma megrémül; araks lööma fél/tart vmitől; kampa lööma kõnek bekapcsolódik vmibe; tal lööb silmist tuld välja az eget is bőgőnek nézi; lained löövad üle pea kokku összecsapnak a feje fölött a hullámok

maha suruma (püstiasendist kedagi lamavasse [v istuvasse] asendisse viima) elfojt, teper, lever, letör, leszorít, eltipor, elnyom

manustama <manusta[ma manusta[da manusta[b manusta[tud 27 v> (toitaineid, ravimeid vms organismi sisse viima) bevesz, bead

määrima <m'ääri[ma m'ääri[da määri[b määri[tud 28 v> (pinnale kandma ja laiali ajama v sisse hõõruma, määret seadmete liikuvate osade vahele viima) bemaszatol, összepiszkol, összejár, zsíroz, rámázol, piszkít, odaken, mocskol, megveszteget, megken, maszatol, lekenyerez, kizsíroz, keneget, ken, besároz, bemázol ♦ võid leivale määrima vajat ken a kenyérre, megkeni a kenyeret vajjal; midagi kellelegi pähe määrima nyakába akaszt vkinek vmit; end kellelegi kaela määrima vkinek a nyakába varrja magát

mööda viima elhalad

nahk <n'ahk naha n'ahka n'ahka, n'ahka[de n'ahka[sid_&_n'ahk/u 22 s>
1. bőr, héj, hártya, föl ♦ hele nahk világos bőr; kortsus nahk ráncos bőr; sile nahk sima bőr; vistrikuline nahk pattanásos bőr; näonahk arcbőr; pigmendilaigud nahal pigmentfoltok a bőrön; nahka hooldama bőrápolás; nahk on lõhenenud megrepedezett a bőr; selg ajab nahka hámlik a háta; tööga läks nahk soojaks kimelegedett a munkában; ära jaga laskmata karu nahka ne igyál előre a medve bőrére
2. (loomanahk nülituna, toornahk) ♦ rebasenahk rókaprém; seemisnahk mosóbőr, hasított bőr; tehisnahk műbőr; veluurnahk velúr
3. piltl (inimese ihu ja hinge kohta) ♦ oma nahka päästma menti a bőrét, menti az irháját; ma ei tahaks tema nahas olla nem szeretnék a bőrében lenni; hüppab rõõmust või nahast välja majd kibújik/kiugrik a bőréből; oma nahka turule viima vásárra viszi a bőrét; pääses terve nahaga megúszta ép bőrrel; terve nahaga pääsema ép bőrrel megússza; (keegi) on paksu nahaga fát vághatnak a hátán; oma nahka hoidma félti az irháját; kelleltki seitset nahka võtma lenyúzza a bőrt vkiről; (kelleltki) mitu nahka koorima/nülgima/võtma egy rókáról két bőrt nyúz le
■LS: naha+ ♦ nahahooldus bőrápolás; nahakreem krém; nahalööve med bőrkiütés; nahapoor lyukacs; nahapõletik med bőrgyulladás; nahavähk med bőrrák
nahk+ ♦ nahkdiivan bőrdívány; nahkjalatsid bőr lábbeli; nahkkindad bőrkesztyű; nahkmantel bőrkabát; nahkpintsak bőrzakó; nahkrihm bőrszíj; nahksaapad bőrcsizma; nahktoode bőr termék; nahkvöö bőröv

nimetaja <nimetaja nimetaja nimetaja[t -, nimetaja[te nimetaja[id 01 s> mat (murdarvu murrujoone alune arv) nevező ♦ ühine nimetaja közös nevező; murru nimetaja ja lugeja a tört nevezője és számlálója; materjal on vaja ühise nimetaja alla viia az anyagot közös nevező alá kell hozni; ühise nimetaja alla viima; ühisele nimetajale viima közös nevezőre hoz (vmiket)

petma <p'et[ma p'ett[a peta[b pete[tud, p'ett[is p'et[ke 35 v>
1. (eksiteele viima) (meg)csal, becsap; (tüssama) átver; (kaardimängus) rászed, becsap; (kavaldamisega) félrevezet ♦ ta petab kaardimängus becsap a kártyajátékban
2. (truudusetu olema) csal ♦ naine petab oma meest a feleség megcsalja a férjét
3. (alt vedama) csal ♦ mälu petab mind csal az emlékezetem; välimus petab a külső megtéveszt

pidama2 <pida[ma pida[da p'ea[b p'ee[tud, pida[s pida[ge p'ee[takse 28 v>
1. (kusagil v mingis olukorras hoidma) tart, megtart ♦ salajas pidama titkoban tart; pidurid ei pea nem fog a fék; ankur peab a horgony kitart; pea suu! tartsd a szád!
2. (säilitama, alal hoidma) (meg)tart ♦ dieeti pidama diétázik, (szigorú) diétát tart, fogyókúrázik; lubadust pidama megtartja az ígéretét; sõna pidama állja a szavát; sidet pidama kellegagi kapcsolatot tart vkivel; meeles pidama észben tart; aitäh, et mind meeles pidasid! köszönöm, hogy emlékeztél rám!; kellegagi/millegagi sammu pidama lépést tart vkivel/vmivel
3. (vedelikku, soojust mitte läbi laskma) tart ♦ paat peab vett a csónak vízálló
4. (mingi tegevusalaga seoses) tart ♦ peab teenijat szolgálót tart
5. (teatud toimingut sooritama, läbi viima) tart ♦ kõnet pidama beszédet mond/tart; sünnipäeva pidama születéssnapot tart; läbirääkimisi pidama tárgyalásokat lefolytat, megbeszélést folytat, tárgyal; peab loengut előadást tart; konverents peetakse 4.--7. juulini a konferencia július 4.-étől 7.-éig tart; nõu pidama tanácskodik
6. (hooldama, hoolitsema) tart ♦ vanavanemad peavad lambaid a nagyszülők birkákat tartanak
7. (arvama, oletama) tart ♦ tähtsaks pidama fontosnak tart; pidasin sind alguses õpetajaks kezdetben tanárnak hittelek; ära pea mind lolliks ne nézz (engem) madárnak

pissitama <pissita[ma pissita[da pissita[b pissita[tud 27 v> (pissile panema v viima) (meg)pisiltet

realiseerima <realis'eeri[ma realis'eeri[da realiseeri[b realiseeri[tud 28 v>
1. (täide viima) realizál, megvalósít ♦ projekti realiseerima megvalósítja a projektet; realiseerib oma ideed realizálja eszméit
2. (ära müüma) értékesít, realizál ♦ kinnisvara realiseerima ingatlant értékesít; realiseerimata kasum nem realizált nyereség

riitus <r'iitus r'iituse r'iitus[t r'iitus[se, r'iitus[te r'iitus/i_&_r'iituse[id 11_&_09 s> (usunditavand, -talitus) rítus, szertartás ♦ riitust läbi viima megtartja a szertartást

rivi <rivi rivi rivi r'ivvi, rivi[de rivi[sid 17 s>
1. (asjade, olendite, nähtuste rida) sor ♦ hanerivi libasor; autod sõidavad pikas rivis az autók hosszú sorban haladnak
2. (inimeste, veokite vms paigutus ühel joonel kõrvuti) sor; sõj (sõjaväelaste, allüksuste vms paigutus viirgudesse) alakzat ♦ rivisse astuma sorakozik; rivis seisma sorban áll; võtke rivvi! sorakozó!
3. piltl (sisekohakäänetes märgib töötamist, tegutsemist, toimimist) sor ♦ rivist välja viima tönkretesz, bénít; rivist väljas munkaképtelen; rivist välja minema kitör a sorból, kidől a sorból, tönkremegy; pomm lõi enamiku turvakaameraid rivist välja a bomba a legtöbb kamerát tönkretette

rööbas <rööbas r'ööpa rööbas[t -, rööbas[te r'ööpa[id 07 s>
1. (sõiduki v veoki rataste sügavam jälg) keréknyom ♦ rattarööbas kerékvágás
2. piltl (hrl sisekohakäänetes: millegi tavapärane v ettenähtud kulg) kerékvágás; (rada, tee) út ♦ kõik kulgeb vanades rööbastes minden a régi kerékvágásban halad; vanadesse rööbastesse tagasi minema (vissza) a régi kerékvágásba zökken; kedagi rööpast välja viima kiüt a nyeregből vkit
3. tehn (vedurit, kraanat vm liikuvat seadet suunav teraslatt) sín ♦ raudteerööbas sín; rööbaste vahel ei tohi kõndida nem szabad a sínek között járni; kiirrong jooksis rööbastelt maha kisiklott a gyorsvonat
4. sport (ovaalne metallsüdamiku ja puust kattega varb rööbaspuudel) rúd
5. (pl) kõnek (rööbaspuud) korlát ♦ võimleb/treenib rööbastel gyakorlatot végez a korláton
■LS: rööpa+ ♦ rööpapaar sínpár, vágány; rööpaseadja váltókezelő; rööpavahe nyomtáv

seemendama <seemenda[ma seemenda[da seemenda[b seemenda[tud 27 v>
1. (seemet mulda viima) (be)vet ♦ põldu rukkiga seemendama rozzsal beveti a földet
2. (seemet emasloomasse juhtima) megtermékenyít ♦ kunstlikult seemendama mesterségesen termékenyít, inszeminál

segadus <segadus segaduse segadus[t segadus[se, segadus[te segadus/i 11 s> (korralagedus, korratus) rendetlenség, zűrzavar, zavar, kavarodás, káosz, felfordulás; (vaimne) zavarodottság; (virvarr, sassisolek) összevisszaság; (rahutus) nyugtalanság ♦ segadust põhjustama zűrzavart okoz; segadusse viima zavarba hoz, összezavar; segadusse sattuma zavarba esik; segadust tekitama zűrzavart teremt, zavart kelt, rendetlenséget teremt; olen segaduses zavarban vagyok; olin pisut segaduses csak összezavarodtam egy kicsit, egy kicsit zavarodott voltam

seostama <s'eosta[ma s'eosta[da s'eosta[b s'eosta[tud 27 v> (seosesse viima) összekapcsol, egyesít

sisestama <sisesta[ma sisesta[da sisesta[b sisesta[tud 27 v> (sisse viima v panema) betáplál, beilleszt, bevisz ♦ andmed sisestatakse arvutisse az adatokat beviszik a számítógépbe

sisse kandma
1. (sisse viima v tooma) becipel, behord; (kirja panema) elkönyvel, bejegyez ♦ mööblite majja sisse kandma behordja a bútorokat a házba
2. kõnek (uut jalanõu jalale sobivaks kandma) kitapos ♦ kitsaid jalanõusid sisse kandma kitapossa a szűk cipőt

sisse viima bevisz

söötma <s'ööt[ma s'ööt[a sööda[b sööde[tud, s'ööt[is s'ööt[ke 34 v>
1. (süüa andma, toitma) táplál, (meg)etet; (loomi) takarmányoz ♦ last söötma eteti a gyereket; söödab kanadele teri darával eteti a tyúkokat; söötsin lastel kõhu täis teleetettem a gyerekeket
2. (seadmesse, masinasse [töötlemiseks] materjali sisse viima, sisestama) (be)táplál, (be)visz, felvisz ♦ söödab andmed arvutisse adatokat visz fel a számítógépre
3. sport (palli, litrit heites, lüües, visates teisele oma võistkonna mängijale toimetama) adogat, lepasszol, átad, szervál
■LS: söötmis+ ♦ söötmistool etetőszék

sünkroniseerima <sünkronis'eeri[ma sünkronis'eeri[da sünkroniseeri[b sünkroniseeri[tud 28 v> (sünkroonseks tegema, ajaliselt vastavusse viima, sünkroonima) szinkronizál

tagasi viima (endisesse kohta v olukorda viima) visszavisz, visszavezet ♦ see tee viib tagasi külla ez az út visszavisz a faluba; viis eksinud lapse vanematele tagasi az eltévedt gyermeket visszavezette szüleihez

tasakaal <+k'aal kaalu k'aalu k'aalu, k'aalu[de k'aalu[sid_&_k'aal/e 22 s> egyensúly ♦ sisemine tasakaal belső egyensúly; ökoloogiline tasakaal ökológiai egyensúly; hindade ja palkade tasakaal az árak és bérek egyensúlya; kaal on tasakaalus a mérleg egyensúlyban van; tasakaalu viima egyensúlyba hoz; kaotas libedal teel tasakaalu ja kukkus a síkos úton elvesztette egyensúlyát, és felbukott; tasakaalust välja viima kedagi piltl kihoz vkit a sodrából
■LS: tasa+kaalu+ ♦ tasakaaluaisting egyensúlyérzék; tasakaaluasend egyensúlyi helyzet; tasakaaluelund egyensúlyszerv; tasakaaluharjutus egyensúlygyakorlat; tasakaaluhäire egyensúlyzavar

tee1 <t'ee t'ee t'ee[d -, t'ee[de_&_tee[de t'ee[sid_&_t'e[id 26 s>
1. (käimiseks, sõitmiseks) út ♦ sirge tee egyenes út; üle tee a túloldalon; tee ääres az út mentén, az út szélén; juurdepääsutee bevezető út; kiirtee autópálya; maantee országút; sõidutee autóút; veetee vízi út; teede ristumiskoht közúti csomópont; teede korrashoid útkarbantartás; rong seisab teisel teel a vonat a másik vágányon áll
2. (liikumissuund, marsruut) út ♦ teed juhatama útba igazít vkit, utat mutat vkinek; teelt eksima eltéved; teelt kõrvale kalduma letér az útról; näita v juhata mulle teed mutasd meg az utat nekem; kellegi teel ees seisma/olema útban van vkinek; teed andma utat enged; (tee pealt) eest ära! el az útból!
3. (teekond, ka piltl) út ♦ pikk tee hosszú út; head teed! jó utat!; poolel teel félúton; teele asuma útra kel; teel koju hazamenet, útban hazafelé, hazafelé jövet/menet; meie teed lähevad siin lahku itt elválnak útjaink; panin v saatsin kirja teele feladtam a levelemet; issanda teed on imelikud az Úr útjai különösek; legend saadeti viimsele teele utolsó útjára kísérték a legendát; kedagi libedale teele viima jégre visz vkit; sissetallatud teed käima kitaposott ősvényen jár; kõik teed viivad Rooma minden út Rómába vezet
4. (teel, abil, vahendusel, kaudu) út ♦ läbirääkimiste teel tárgyalások útján; seaduslikul teel jogi úton; sel teel ily módon; telefoni teel telefonon; kohtu teel bíróság útján
5. (hrl pl; liitsõna järelosana) (elundite kohta, mille kaudu miski liigub) út ♦ hingamisteed légutak
■LS: tee+ ♦ teeehitus útépítés; teeharu útelágazás; teehöövel útgyalu; teekaaslane útitárs; teekate útburkolat; teekraav útszéli árok; teekäänak útkanyarulat, kanyar; teekäija vándor; teelõik útszakasz; teemaks autópályadíj; teemeister pályamester; teemoon útravaló, úti elemózsia; teeolud útviszonyok; teeparandus útjavítás; teepeenar útpadka, útszegély; teepind útfelület; teerada ösvény; teeröövel betyár; teerull úthenger; teeserv útszél; teesulg útlezárás; teetööd útjavítás; teeviit útjelző tábla
teede+ ♦ teedeatlas autótérkép; teedeehitus útépítés; teedevõrk úthálózat

tegu <tegu t'eo tegu -, tegu[de tegu[sid 18 s>
1. (millegi tegemine) készítés ♦ leivategu, leibade tegu kenyérkészítés; söögitegu főzés
2. (tegevus, toiming, selle tulemus) cselekedet, tett, cselekmény ♦ alatu tegu rossz/aljas cselekedet, ocsmány cselekedet; karistatav tegu büntetendő cselekmény; Apostlite teod Az apostolok cselekedetei; hindame inimest tema tegude järgi cselekedeteiből ismerjük meg az embert; varas tabati teolt tetten érték a tolvajt; unistus sai teoks az álom valóra vált; midagi teoks tegema / ellu viima megvalósít, valóra vált, teljesít

teostama <t'eosta[ma t'eosta[da t'eosta[b t'eosta[tud 27 v> (mõeldut, plaanitsetut, kavandatut teoks tegema, ellu viima, täide viima) megvalósít, elvégez, végrehajt ♦ ta ei suutnud oma kavatsusi teostada nem tudta megvalósítani a szándékait; teostab kontrolli kellegi/millegi üle felügyeletet gyakorol vki/vmi felett; meisterlikult teostatud ehted szakértelemmel készített ékszerek

tirima <tiri[ma tiri[da tiri[b tiri[tud 27 v>
1. (tugevasti tõmbama, sikutama, kiskuma, rebima) húz, behúz, kihúz, meghúz, cibál ♦ hobune tirib vankrit a ló húzza a szekeret; tirib saapad jalast lehúzza a csizmát a lábáról; kedagi juustest tirima meghúzza vkinek a haját; tirisime paadi kaldale kihúztuk a csónakot a partra
2. (midagi rasket vedama, tassima) hurcol, cipel; (lohistama) vonszol ♦ tirisime paadi kaldale kihúztuk a csónakot a partra
3. (kedagi [hrl sundides] endaga kaasa viima) rángat, cibál, vonszol ♦ tirisid kahekesi last õpetaja ette ketten cibálták a gyereket a tanító elé; tiris ka oma sõbra ballile kaasa a barátját is magával vonszolta a bálba

toimetama <toimeta[ma toimeta[da toimeta[b toimeta[tud 27 v>
1. (talitama, askeldama) tevékenykedik; (tegevuses olema) művel; kõnek (kellegi [eriti loomade] eest hoolitsema, talitama) szorgoskodik ♦ mulle meeldib köögis toimetada szeretek a konyhában tevékenykedni
2. (tegema, sooritama, toime panema, korraldama, teostama) (el)intéz ♦ mul on veel üht-teist toimetada még van egy-két elintéznivalóm
3. (viima) visz, (el)juttat; (vedama) (el)szállít; (saatma, lähetama) küld ♦ {mida kellele} kätte/edasi toimetama kézbesít, továbbít; kannatanu toimetati haiglasse a sérültet kórházba szállították; toimetab auto teenindusse szervizbe viszi az autót; kedagi vanglasse toimetama börtönbe juttat vkit; kohtumäärus toimetatakse pooltele kätte a végzést kézbesítik a felek részére
4. (väljaande teksti avaldamiseks viimistlema, redigeerima) szerkeszt, sajtó alá rendez ♦ sõnaraamatut toimetama szótárt szerkeszt

turg <t'urg turu t'urgu t'urgu, t'urgu[de t'urgu[sid_&_t'urg/e 22 s>
1. vásár, piac ♦ orjaturg rabszolgapiac; täiturg, vanakraamiturg ócskapiac, zsibvásár, zsibogó; idamaa turg bazár; kaupleb turul kapsaga káposztát árul a piacon; oma nahka turule viima piltl vásárra viszi a bőrét
2. maj (ostu- ja müügitehingute süsteem, turustamispiirkond) piac ♦ kodumaine turg hazai piac; must turg piltl feketepiac; aktsiaturg részvénypiac; finantsturg pénzügyi piac; korteriturg lakáspiac; maailmaturg világpiac; müügiturg felvevőpiac; raamatuturg könyvpiac; rahaturg pénzpiac; vabaturg szabadpiac; valuutaturg devizapiac; väärtpaberiturg értékpapírpiac, értéktőzsde; uusi turge vallutama új piacokat hódít meg
■LS: turu+ ♦ turueit kofa; turuhoone vásárcsarnok; turujõud maj piaci erők; turukaubandus piaci kereskedelem; turukaup vásári áru; turukaupmees piaci kereskedő; turukoht (turu asupaik) vásárhely; turumüüja piaci árus; turunaine kofaasszony; turuosa piaci részesedés; turuplats piactér; turuputka piaci/vásári bódé; turu-uuring maj piackutatás; turuväärtus maj piaci érték

tõstma <t'õst[ma t'õst[a tõsta[b tõste[tud, t'õst[is t'õst[ke 34 v>
1. (üles, ülespoole, kõrgemale panema v liigutama) felemel, feltesz ♦ tõstab koti lauale felemeli a táskát az asztalra; kätt tõstma felteszi a kezét; tõstame klaasi tema terviseks emeljük poharunkat az ő egészségére; kedagi tänavale tõstma piltl kirak/kitesz vkit az utcára
2. (taseme, nivoo, pinna vms kohta: kõrgemale viima, suurendama, lisama) emel, növel ♦ hindu tõstma emeli az árakat; tõstab vererõhku emeli a vérnyomást; palka tõstma fizetést emel; mässu tõstma felkel, fellázad; taset tõstma emeli a szintet; lärmi tõstma lármát csap; ära tõsta minu peale häält ne hangoskodj velem

täide viima végrehajt, megvalósít, teljesít, foganatosít

täitma <t'äit[ma t'äit[a täida[b täide[tud, t'äit[is t'äit[ke 34 v>
1. (anumat, ruumi vms) (meg)tölt ♦ pudelit veega täitma megtölti az üveget vízzel; täidab paprika hakklihaga megtölti a paprikákat darált hússal; õuntega täidetud hani almával töltött liba; täitmata töökoht betöltetlen állás
2. (lünkadesse andmeid kirjutama) kitölt ♦ ankeeti täitma kitölti az űrlapot
3. (ellu viima, teoks tegema, täide viima) teljesít, megtart ♦ lubadust täitma megtartja az ígéretét; kellegi palvet täitma teljesíti vkinek a kérését

vedama <veda[ma veda[da v'ea[b v'ee[tud v'ee[takse 28 v>
1. (enda järel tõmbama) húz ♦ hobune veab vankrit a ló húzza a szekeret; kellegagi ühte vankrit vedama piltl egy húron pendül vkivel, egy csónakban evez; kellegagi vägikaigast vedama piltl ujjat húz vkivel
2. (kaupa, koormat, inimesi vms sõidu- v veovahendiga ühest kohast teise toimetama) szállít ♦ kas on selliseid ronge, mis veavad kaupa ja ka reisijaid? vannak olyan vonatok, amik árut és utasokat is szállítanak?; kaupa veetakse konteineritega az árut konténerekben szállítják
3. (midagi rasket kandma, tassima, kuhugi viima v tooma) hord, cipel ♦ puud tuleb kuuri vedada a tűzifát be kell hordani a fészerbe
4. (juhtima) vezet ♦ jooksja asus v hakkas jooksu vedama futó vezetni kezdte a sort; veab kursust tanfolyamot vezet; kedagi ninapidi vedama piltl orránál fogva vezet vkit
5. (hästi minema, õnne olema) szerencse van vkinek ♦ tal vedas eksamil kõvasti szerencséje volt a vizsgán; meie plaan läks vett vedama piltl a tervünk füstbe ment

viima <v'ii[ma v'ii[a v'ii[b v'ii[dud, v'ii[s vii[ge vii[akse 38 v>
1. (kandes) átvezet, visz, vezet, végigvezet, odavisz, odavezető, odavezet, levisz, levezet, kivisz, elvisz, elvezet, elhord, elcipel, átvisz ♦ kedagi hauda viima sírba visz vkit; oma nahka turule viima vásárra viszi a bőrét
2. (teat suunas paiknema v kulgema, kuhugi minna v välja jõuda võimaldama, minema, siirduma) ♦ kõik teed viivad Rooma piltl minden út Rómába vezet

võidule viima diadalra visz

välja tõstma (välja võtma v viima) kiállít, kimer, kilakoltat, kiemel

välja viima
1. (kusagilt, millegi seest välja toimetama) exportál, végigmegy, torkollik, kivonul, kivisz, kizökkent, kihajt
2. (mingist seisundist väljaminekut põhjustama) ♦ kedagi rööpast välja viima kiüt a nyeregből vkit; kedagi endast välja viima kihoz vkit a sodrából

ärandama <äranda[ma äranda[da äranda[b äranda[tud 27 v> (sõidukit ajutiseks kasutamiseks omavoliliselt ära viima) ellop, eltulajdonít, elcsen, megfúj, elemel, elcsór, meglovasít ♦ ärandatud auto leiti metsast az eltulajdonítot autót megtalálták az erőben

ühine <ühine ühise ühis[t -, ühis[te ühise[id 10 adj>
1. (samaaegselt mitme omanduses, valduses v kasutuses olev) együttes, közösségi, közös
2. (mitme koostegevusel sooritatav v toimuv) ♦ ühine töö feles munka; ühise nimetaja alla viima; ühisele nimetajale viima közös nevezőre hoz (vmiket)

üle viima (millestki üle toimetama, vedama) áthelyez, kitelepít, helyez, elhelyez, átvisz