[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

eest <'eest adv, postp> vt ka ees, ette
1. adv (eestpoolt, esiküljelt) elöl; elől, elülről, -ért
2. adv (ära, küljest ära, eemale) ♦ eest ära! félre az útból!, utat!
3. postp [gen] (eestpoolt, esiküljelt) ♦ eest lahtikäiv särk elöl nyitott ing
4. postp [gen] (ära, küljest ära, eemale) vmi elől, -ból/-ből ♦ tule akna eest ära gyere el az ablak elől / ablakból
5. postp [gen] (kelle-mille asemel, kellega-millega võrdselt) helyett ♦ mine minu eest menjél helyettem; toode räägib ise enda eest a termék magáért beszél; töötab kahe eest kettő helyett dolgozik
6. postp [gen] (varem, teatud aeg tagasi) vmennyi idővel ezelőtt ♦ viie aasta eest öt évvel ezelőtt
7. postp [gen] (mille väärtuses, mille vastu, mille tasuks, vastutasuks) -ért ♦ viie euro eest öt euróért; miljonite eest raamatuid könyvek milliókért; aitäh sulle abi eest köszönöm a segítségedet
8. postp [gen] (kelle-mille kasuks, poolt, kelle-mille suhtes vastutav, kelle-mille suhtes hoolitsev) vmiért/vkiért ♦ palvetama kellegi eest imádkozik vkiért; arst võitleb haige elu eest az orvos harcol a beteg életéért; tema vastutab tekitatud kahju eest ő felel az okozott kárért

hind <h'ind hinna h'inda h'inda, h'inda[de h'inda[sid_&_h'ind/u 22 s> ár, ellenérték ♦ soodne hind jutányos ár; hulgihind nagykereskedői ár; jaehind bolti ár, fogyasztói ár; kokkuleppehind egyezményes ár; kokkuostuhind felvásárlási ár; maailmaturuhind világpiaci ár; omahind önköltségi ár; sõiduhind menetdíj; turuhind piaci ár; pileti hind jegyár; hindade tõstmine áremelés; elu hinnaga élete árán; hinnalt jõukohane megfizethető; need vaasid on ühe ja sama hinnaga v ühessamas hinnas ezek a vázák ugyanannyiba kerülnek; hinnad kerkivad emelkednek az árak; hinnad kõiguvad ingadoznak az árak; hinnad langevad csökkennek az árak, zuhannak az árak, esnek az árak; hinda alandama csökkenti az árat; hinda alla laskma enged az árból; hinda tõstma árat emel; hinda kõrgele ajama felsrófolja az árát; hinda alla lööma leveri az árat; hinda määrama felértékel; hinda üles kruvima felveri az árat; ostsin maja odava hinnaga potom áron vettem a házat; oleme hinnas kokku leppinud megegyeztünk az árban; maksin oma eksimuse eest kallist hinda drágán megfizettem a hibámért; igal minutil on kulla hind minden perc drága; ma ei taha seda mitte mingi hinna eest se testem, se lelkem nem kívánja; mitte mingi hinna eest, ei ilmaski a világért sem // a világ minden kincséért sem
■LS: hinna+ ♦ hinnaamet árhivatal; hinnakujundus maj árképzés; hinnakäärid maj árolló; hinnalangus árcsökkenés, áresés; hinnalipik árcédula; hinnapoliitika maj árpolitika; hinnatõus áremelés, áremelkedés; hinnavahe árkülönbség

iga2 <iga iga iga_&_iga[t -, - - 17 pron, s>
1. pron (üks omataoliste hulgast) minden ♦ iga inimene minden ember; igal aastal minden évben; iga aastaga minden évvel; iga kuu, igas kuus minden hónapban; iga minut percenként; iga nädal, igal nädalal hetente, minden héten; iga jumala päev minden istenadta nap; iga tund óránként; iga kahe tunni järel v tagant kétóránként; igal pool mindenfelé, úton-útfélen, széltében-hosszában, mindenütt, mindenhol; igalt poolt mindenfelől, mindenhonnan
2. pron (üks erinevate hulgast) minden ♦ iga vastutulija minden szembejövő; igal ajal mindenkor, mindig; igal asjal on piir mindennek van határa; igal juhul mindenesetre, ha törik, ha szakad, ha a fene fenét eszik is, bárhogy(an) álljon is a dolog, okvetlen(ül); igal viisil minden módon; igaks juhuks a biztonság kedvéért; igat moodi mindenhogyan, mindenképp(en); igas suunas minden irányban; igast küljest minden oldalról
3. s (igaüks) minden, mindegyik

ilmaski <'ilmaski adv> sohasem, sosem ♦ pole ilmaski midagi seesugust kuulnud sosem hallottam még ilyet; ma ei unusta seda ilmaski sohasem feledem; parem hilja kui mitte ilmaski jobb később, mint soha; mitte mingi hinna eest, ei ilmaski a világért sem // a világ minden kincséért sem

istuma <'istu[ma 'istu[da istu[b istu[tud 28 v>
1. ül, odaül, leül, beül, leteszi magát; (mõnda aega) üldögél, ücsörög; (teatud aeg v ajani) leül; (lõpuni, teatud ajani) leül; (pikemat aega) ücsörög; (samas kohas, pikemat aega) elüldögél; (istet võtma) helyet foglal; (korraks, veidikeseks) leül egy pillanatra; (kõrvale, juurde) odaül; (mille kallale v taha) nekiül, odaül; (ringina ümber) körülül; (istuma panema) leültet; (lahku, oma kohale istuma panema) átültet, szétültet; (mujale, teisale istuma panema) átül; (juurde, kõrvale istuma panema) mellé ül ♦ tugitoolis istuma a fotelben ül; sadulas istuma nyeregben ül; toolil istuma széken ül; vagunis istuma vasúti kocsiban ül; rõdul istuma az erkélyen ül; laua ääres istuma az asztalnál ül; laua taga istuma asztal mellett ül, az asztalnál ül; ahju juures istuma a kályhánál ül; lõkke ääres istuma a tábortűznél ül; nurgas istuma a sarokban ül; perenaise kõrval istuma a háziasszony mellett ül; süles istuma ölben ül; ülesande kallal istuma ül a feladaton; raamatute taga istuma könyvek mögött ül; istun esimeses pingis az első padban ülök; tugitooli istuma beül a fotelbe; toolile istuma leül a székre; istus rooli taha a volán mögé ült; istusime lõkke äärde a tábortűz mellé ültünk; nad istusid rõdule kiültek az erkélyre; istu minu kõrvale ülj mellém; istuge akna juurde üljön/üljetek az ablak mellé; istusime lõunalauda asztalhoz ültünk; istusin kaks tundi koosolekul két órát ültem az ülésen; istuge koomale üljön/üljenek közelebb, húzódjatok/húzódjanak összébb; istusime seal terve tunni egy óra hosszat ültünk ott; istume veel üljünk még; istuge meie juurde üljenek/üljetek ide hozzánk; lapsed istusid oma kohtadele a gyerekek a helyükre ültek; nad istusid tulele lähemale küzelebb ültek a tűzhöz; palun istuge! foglaljon helyet!, üljön le!; koosoleku lõpuni kohal istuma végigülni az ülést; meid pandi esiritta istuma az első sorba ültettek minket; lauda istuma panema asztalhoz ültet; poiss pandi eraldi pinki istuma külön padba ültették a fiút; istusime õpetaja ümber a tanár körül ülünk; istub tähtsal ametikohal fontos poszton ül; muudkui istu ja oota csak ülj és várj; tüdruk jäeti istuma osztályt ismétel a lány; vangis istuma börtönben ül, rács mögött van, dutyiban ül, lakat alatt van, zacskót ragaszt; mees istus neli aastat vangis a férfi négy évig ült börtönben; selle teo eest võidakse ta mitmeks aastaks istuma panna ezért a tettéért több évre leültethetik; laev istus madalikul megült a zátonyon a hajó; jaht istus sügaval vees a jacht mélyen ült a vízben; kaabu istus viltu peas félre volt csapva a kalap a fején; südamesopis istub hirm piltl félelem ül a szívem csücskében; kaotusvalu istus hinges piltl a veszteség fájdalma ült a lelkemben; kahe tooli vahele istuma két szék között a pad alá esik; nagu nõeltel istuma, nagu tulistel sütel istuma tűkön ül; saeb oksa, millel istub maga alatt vágja a fát
2. (sobiv v meeldiv olema) jól áll, illik, neki való, megy, tetszik ♦ see amet ei istu talle nem neki való ez a munka; mossitamine sulle ei istu nem áll jól neked a duzzogás; mantel istus laitmatult tökéletesen állt a kabát; istub sulle nagu valatult mintha rád öntötték volna; mantel istub talle nagu valatud úgy áll rajta a kabát, mintha ráöntötték volna; kitsad vuntsid talle ei istunud nem illet neki a vékony bajusz; töö ei istu täna nem megy ma a munka; mõne inimesega ei taha jutt kuidagi istuda néhány emberrel sehogysem megy a beszélgetés; mulle see jook ei istu nekem nem tetszik/ízlik ez az ital; see mulle ei istu az nem az én zsánerem

juht2 <j'uht juhu j'uhtu j'uhtu, j'uhtu[de j'uhtu[sid_&_j'uht/e 22 s> (juhtum, sündmus, nähtus, kord) eset, esemény, ügy ♦ käesolev juht jelen eset; erandjuht kivételes eset; erijuht különleges eset; esinemisjuht előfordulási eset; haigusjuht megbetegedés; mürgistusjuht mérgezéses eset; õnnetusjuht baleset; üksikjuht egyedi eset; äärmisel juhul a legvégső esetben, végső esetben; igal juhul mindenesetre, ha törik, ha szakad, ha a fene fenét eszik is, bárhogy(an) álljon is a dolog, okvetlen(ül), mindenképp(en); igaks juhuks a biztonság kedvéért; parajal juhul alkalomadtán; juhul kui ... ha; vastasel juhul különben, ellenkező esetben, másképpen; mitte mingil juhul dehogyis, semmi szín alatt, semmi esetre (sem), semmi esetre se, semmilyen körülmények között, éppen nem, hogyisne!
■LS: juhu+ ♦ juhuekspertiis váratlan vizsgálat; juhukaup alkalmi áru; juhuost alkalmi vétel; juhutöö alkalmi munka; juhuvedu különjárat

julgestus <julgestus julgestuse julgestus[t julgestus[se, julgestus[te julgestus/i 11 s> (julgestamine) biztosítás, védelem; sõj (julgestusüksus) biztonsági alakulat; (kate) fedezet ♦ akrobaadi julgestus az akrobata biztosítása; külgjulgestus sõj szárnybiztosítás; lahingujulgestus sõj harcászati védelem; rännakujulgestus sõj az átvonulás biztosítása; julgestuseta töötama biztosítás nélkül dolgozik; julgestuseks pistis spikri taskusse a biztonság kedvéért betette a puskát a zsebébe; kolonn liikus julgestuseta a hadoszlop fedezet nélkül haladt; rünnak toimus tankide julgestusel a táadás a tankok fedezete nélkül történt
■LS: julgestus+ ♦ julgestusköis biztonsági kötél; julgestusliin sõj őrvonal; julgestusnöör sport biztonsági zsinór; julgestussalk sõj előőrs; julgestusvalgustus el biztonsági világítás; julgestusviis biztosítási mód; julgestusvõte védelmi fogás; julgestusvöö biztonsági öv; julgestusvöönd sõj biztonsági övezet

läätseleem <+l'eem leeme l'een[t l'een[de, leen[te l'eem[i 13 s> (läätsesupp) lencseleves ♦ läätseleeme eest egy tál lencséért; läätseleeme eest maha müüma / ära andma egy tál lencséért odaad vmit

maha müüma (rõhutab tegevuse lõpetatust ning tulemuslikkust) elad ♦ läätseleeme eest maha müüma / ära andma egy tál lencséért odaad vmit

meelehea <+h'ea h'ea h'ea[d -, h'ea[de h'ea[sid 26 s>
1. (heameel, rõõm) szívesség ♦ kellegi meeleheaks vkinek a kedvéért
2. (kingitus) ajándék; (pistis, altkäemaks) megvesztegetés ♦ meelehead andma megveszteget

moepärast <+pärast adv> (moe pärast, ainult vormi täiteks, mulje jätmiseks) a látszat kedvéért

mõte <mõte m'õtte mõte[t -, mõte[te m'õtte[id 06 s>
1. (mõtlemise üksikakt v tulemus) gondolat ♦ absurdne mõte képtelen ötlet; sünged mõtted sötét gondolatok; mõtteid vahetama véleményt cserél; mõtteid koguma összeszedi a gondolatait; kuidas ta sellisele mõttele tuli? hogyan jutott arra a gondolatra?; mõttesse v mõtetesse v mõtteisse vajuma gondolataiba merül
2. (kavatsus, plaan, nõu, idee) ötlet, szándék ♦ mul tekkis hea mõte támadt egy jó ötletem; mõtet teoks tegema megvalósítja szándékát; mul pole mõtteski eszem ág ában sincs
3. (tähendus, sisu) értelem ♦ lause mõte a mondat jelentése; mitmes mõttes sok szempontból; laiemas mõttes tágabb értelemben; mõnes/teatud mõttes bizonyos értelemben
4. (otstarve, eesmärk, olulisus, tähtsus) értelem ♦ elumõte az élet értelme; vahelduse mõttes a változatosság kedvéért; mis mõte sellel on? mi értelme van ennek?; sel pole mõtet ennek nincs értelme
■LS: mõtte+ ♦ mõtteavaldus véleménynyilvánítás; mõttejooks észjárás; mõttekoda szellemi műhely, agytröszt; mõttekujutus képzelet; mõttekäik gondolatmenet; mõttelend elmefuttatás, eszmefuttatás; mõttepaus gondolatkihagyás, rövidzárlat; mõtteseos logikai kapcsolat; mõttesähvatus sziporka; mõttetera aforizma; mõttevabadus a gondolat szabadsága, a gondolkodás szabadsága, gondolatszabadság; mõttevaegus gondolathiány; mõttevahetus eszmecsere; mõtteviis gondolkodásmód, szemlélet

niiskus <n'iiskus n'iiskuse n'iiskus[t n'iiskus[se, n'iiskus[te n'iiskus/i_&_n'iiskuse[id 11_&_09 s> (vee- v veeaurusisaldus) nedvesség, nyirkosság; (rõskus) nyirkosság ♦ õhu niiskus a levegő páratartalma; mulla niiskus a föld nedvesséége; niiskusest hallitanud seinad nyirkosságtól penészes falak
■LS: niiskus+ ♦ niiskuskindel nedvességálló; niiskuslembene párakedvelő; niiskussisaldus páratartalom; niiskustaim bot hidrofita, vízi növény

näiteks <n'äiteks adv> például, a példa kedvéért / példának okáért, pl. ♦ luuviljad, näiteks ploom ja kirss csonthéjasok, például a szilva és a meggy

pea2 <p'ea p'ea p'ea[d pä[he, p'ea[de p'ä[id 26 s>
1. (inimese, looma keha osa) fej ♦ ümar pea kerek fej; suur pea nagy fej; linalakk pea szőke fej; punase peaga naine vörös hajú nő; värvitud peaga festett hajú; palja peaga hajadonfőtt; kaine v targa v selge peaga józan fejjel; purjus peaga részegen; mu pea valutab fáj a fejem; pead kummardama fejet hajt; pead langetama meghajt, lesüti a fejét, lehorgasztja a fejét, lecsüggeszti a fejét; kellelgi pead segi ajama megszédít/elszédít vkit; pead noogutama bólint; tal on kaabu peas kalap van a fejéén; pead murdma töri az agyát; nagu peata kana olyan, mint a kerge birka; peaga vastu seina jooksma fejjel megy a falnak; ta ei ole pea peale kukkunud nem esett a feje lágyára; pead kaotama elveszti a fejét; kellelgi üle pea kasvama a fejére nő vkinek; lained löövad üle pea kokku összecsapnak a feje fölött a hullámok; midagi pea peale pöörama a feje tetejére állít vmit; kõike pea peale pöörama mindent a feje tetejére állít; kellelegi midagi pähe taguma a fejébe ver vkinek vmit; mulle ei mahu pähe nem fér a fejembe; (kellegi) pea suitseb fő vkinek a feje; pead norgu laskma lógatja a fejét; päid (nõupidamiseks) kokku panema összedugják a fejüket; millegi kallal/üle pead murdma töri a fejét vmin; tormab nagu peata kana rohangál/szaladgál, mint a fejetlen csirke; kõrvu pea alla panema kõnek fűbe harap, leteszi a kanalat; pead liiva alla peitma homokba dugja a fejét; pistab pea liiva alla nagu jaanalind homokba dugja a fejét, mint a strucc; varga peas põleb müts akinek vaj van a fején, ne menjen a napra; panen/annan oma pea pandiks, annan selle peale oma pea a nyakamat teszem rá
2. piltl (psüühiliste protsesside ja tunnete asupaigana) fej ♦ peaga poiss tehetséges fiú; ta on kõva peaga nincs sok sütnivalója; mulle tuli mõte pähe eszembe jutott egy gondolat; pähe tuupima bemagol; mu pea ei jaga nem értem; pähe õppima kívülről megtanul; arvutab peast fejben számol, fejszámol; kellelegi auku pähe rääkima lyukat beszél vkinek a hasába; tal on juba mõistus pähe tulnud benőtt már a feje lágya; ta pea lõikab jól forog az esze; peast põrunud a feje lágyára esett
3. piltl (juht, valitseja, eestvedaja, pea- v ninamees) fő ♦ riigipea államfő
4. (miski pead meenutav) fej
5. (sisekohakäänetes rõhutab millegi pea juurde v külge kuulumist) ♦ (kellelgi) ei ole silmi peas nem lát a szemétől; kellelgi tõusevad juuksed peas püsti vkinek minden haja szála az égnek áll/mered
6. kõnek (elatiivis seisundi märkimiseks) ♦ noorest peast fiatal/ifjú éveiben, kölyök koromban; pimedast peast vaktában
■LS: pea+ ♦ peaehe fejdísz; peahaav fejseb; peahari hajkefe; peakapsas fejes káposzta; pealiigutus fejmozdulat; peanahk fejbőr; peanikutus, peanoogutus fejbiccentés, főhajtás, fejbólintó, fejbólintás; pearinglus szédülés, szédülési roham; pearaputus fejcsóválás; pearätik, pearätt fejkendő; peasalat fejes saláta; peatugi fejtámla; peavangutus fejcsóválás; peavigastus fejsérülés

pärast <pärast postp, prep, adv>
1. postp [gen]; prep [part] (järel, möödudes, millest ajaliselt hiljem, peale mida) után, múlva ♦ aasta pärast egy év múlva; tule poole tunni pärast gyere fél óra múlva; pärast tööd munka után; viis minutit pärast kuut öt perccel hat után
2. postp [gen] (mille tõttu, mille eest, mis põhjusel) -ért, miatt ♦ võistlus esikoha pärast az első helyért folyó verseny; paljud lähevad puhtalt huvi pärast kursustele sokan csak érdeklődésből mennek el a kurzusokra; istub varguse pärast kinni lopásért ül börtönben; kunst kunsti pärast művészet a művészet kedvéért; kui mures me sinu pärast olime! mennyit aggódtunk érted!; sinu pärast läkski kõik nii halvasti! mindez miattad ment rosszul!; ütlesin seda ainult nalja pärast ezt csak viccből mondtam
3. adv (hiljem, edaspidi, seejärel) később ♦ pärast näeme! viszlát később!
4. postp [gen] (fraseoloogilist laadi hüüatustes ja kirumisvormelites) ♦ jumala pärast, ära kisa enam! az Isten szerelmére, ne kiabálj már!; mille pagana pärast sa sinna läksid? mi a fenéért mentél oda?

selgus <s'elgus s'elguse s'elgus[t s'elgus[se, s'elgus[te s'elgus/i_&_s'elguse[id 11_&_09 s> világosság; (puhtus) tisztaság; (arusaadavus) érthetőség, egyértelműség ♦ sõnastuse selgus a megfogalmazás egyértelműsége; selguse mõttes az egyértelműség kedvéért

süüdistama <süüdista[ma süüdista[da süüdista[b süüdista[tud 27 v>
1. (süüks panema, halba ette heitma) vádol, okol, hibáztat ♦ keda võime selles süüdistada? kit okolhatunk ezért?; süüdistab arsti patsiendi haiguses az orvost hibáztatja a páciense betegségéért; ära süüdista kõiges iseennast! ne hibáztasd magad mindenért!
2. jur (kuriteos süüdlaseks väitma) vádol ♦ süüalust süüdistatakse kolmes erinevas murdvarguses a terheltet három különböző betöréses lopással vádolják

vaheldus <vaheldus vahelduse vaheldus[t vaheldus[se, vaheldus[te vaheldus/i 11 s>
1. (vaheldumine) váltakozás ♦ viljavaheldus põll vetésforgó; aastaaegade vaheldus az évszakok váltakozása
2. (mitmekesisus, muutus) változatosság ♦ vaheldust armastama szereti a változatosságot; vahelduseks a változatosság kedvéért

vastutus <vastutus vastutuse vastutus[t vastutus[se, vastutus[te vastutus/i 11 s> felelősség ♦ isiklik vastutus személyi felelősség; juriidiline vastutus jogi felelősség; kriminaalvastutus jur büntetőjogi felelősség; enda vastutusel saját felelősségre; vastutus lapse kasvatamise eest felelősség a gyermek neveléséért; väldib vastutust kerüli a felelősséget; võtab vastutuse enda peale v enda kanda millegi eest felelősséget vállal vmiért; vastutab oma tegude eest felelős a tetteiért
■LS: vastutus+ ♦ vastutustundlik felelős, felelősségteljes; vastutusvõimeline elszámoltatható