[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aabits <aabits aabitsa aabitsa[t -, aabitsa[te aabitsa[id 02 s> ábécé, ábécéskönyv ♦ liikuv aabits betűkártyás ábécé; kukeaabits (hagyományos észt ábécéskönyv, amelynek a borítóján egy kakas van) ábécéskönyv; pildiaabits, piltidega aabits képes ábécéskönyv; käitumise aabits viselkedési szabályok, illemszabályok; ladumisaabits betűkártyás ábécé; (gumis) betűtartó(hoz való betűkártyák); muusika aabits zenei alapok; aabitsa järgi õppima tanulja az ábécét; ta veerib alles aabitsat még csak betűzni tud

aatom <'aatom 'aatomi 'aatomi[t -, 'aatomi[te 'aatome[id 02 s> atom ♦ aatomi ehitus az atom felépítése; aatom koosneb tuumast ning elektronkattest az atom atommagból és elektronfelhőből áll
■LS: aatom+ ♦ aatommass keem, füüs atomtömeg; aatomnumber füüs atomszám
aatomi+ ♦ aatomiallveelaev atom-tengeralattjáró; aatomielektrijaam atomerőmű; aatomienergia atomenergia; aatomifüüsika atomfizika; aatomijäälõhkuja atommeghajtású jégtörő; aatomipomm atombomba; aatomireaktor atomreaktor; aatomirelv atomfegyver; aatomiteooria atomelmélet; aatomituum füüs atommag

ahenema <ahene[ma ahene[da ahene[b ahene[tud 27 v> beszűkül, összeszűkül, szűkül, elvékonyodik

ahi <ahi ahju 'ahju 'ahju, 'ahju[de 'ahju[sid_&_'ahj/e 24 s> kályha, kemence ♦ elektriahi villanykályha; kahhelahi, kahhelkividest ahi cserépkályha; kuivatusahi tehn szárító kemence; kuumutusahi tehn hevítő kemence; praeahi sütő; põletusahi tehn égetőkemence; raudahi dobkályha, öntöttvas kályha, vaskályha; sulatusahi tehn olvasztókemence; ahju kütma befűt a kályhába; ahju puid panema fát rak a kályhába; toit on ahjus az étel a sütőben van
■LS: ahju+ ♦ ahjusuu kemenceszáj; ahjutruup kályhacső

ajama <aja[ma aja[da aja[b 'ae[tud 27 v>
1. (mingis suunas liikuma panema, midagi tegema sundima) hajt, űz ♦ taga ajama üldöz; välja ajama kihajt, kikerget; laiali ajama szétkerget; segi ajama összezavar; niiti nõela taha ajama befűzi a cérnát a tűbe
2. (riietuseset selga panema v seljast võtma) felvesz, levesz
3. (end v oma kehaosa mingisse asendisse viima) ♦ end istuli v istukile ajama felül; püsti ajama felállít; end püsti ajama feláll; selga sirgu ajama kiegyenesíti a derekát
4. (füsioloogilist protsessi, psüühilist seisundit, tundmust esile kutsuma) ♦ vihale ajama dühít, mérgesít, haragít, felhergel, feldühít, dühösít; nina püsti ajama fenn/magasan hordja az orrát; kellelegi puru silma ajama port hint vkinek a szemébe
5. (mingisse seisundisse viima, mingisuguseks tegema) ♦ rauda tuliseks ajama izzítja a vasat; plaane nurja v segi ajama elrontja a terveket
6. (kätte saada püüdes järgnema) űz
7. (rääkima, kõnelema) ♦ juttu ajama beszélget, elbeszélget, dumál
8. (kiiresti sõitma v minema) hajt
9. (korraldama, õiendama) intéz ♦ asju ajama ügyet intéz
10. (mingit käitumisliini järgima, midagi taotlema) ♦ midagi kellegi teise kraesse ajama más nyakába varr/sóz vmit
11. (sihti v käiku rajama) ♦ vagusid ajama barázdát húz
12. (destilleerima, utma) főz ♦ puskarit ajama pálinkát főz
13. (habeme v juuste kohta) ♦ habet ajama borotvál, borotválkozik

aju2 <aju aju aju 'ajju, aju[de aju[sid 17 s> agy ♦ eesaju anat homloklebeny; keskaju anat középagy; peaaju agy; piklikaju anat nyúltagy; seljaaju anat gerincvelő; suuraju anat nagyagy; väikeaju kisagy
■LS: aju+ ♦ ajukasvaja med agydaganat, agytumor; ajukelme, ajukest anat agyhártya; ajukolju anat koponya; ajukoor anat agykéreg; ajupesu agymosás; ajupoolkera anat agyfélteke; ajupõrutus med agyrázkódás; ajurabandus med sztrók, agyvérzés, szélütés, szélhűdés, gutaütés; ajuripats anat agyalapi mirigy; ajurünnak psühh ötletbörze, ötletroham; ajusild anat (nyúltagyi) híd; ajurakk anat agysejt; ajutegevus füsiol agyműködés; ajutüvi anat agytörzs; ajuvatsake anat agykamra; ajuvedelik füsiol agyvíz, agy-gerincvelői folyadék; ajuvigastus med agysérülés

akronüüm <s> betűszó, mozaikszó

alaväärsus <+v'äärsus v'äärsuse v'äärsus[t v'äärsus[se, v'äärsus[te v'äärsus/i_&_v'äärsuse[id 11_&_09 s> kisebbrendűség, alsóbbrendűség

alaväärsustunne <s> alsóbbrendűségi érzés

alg+ ♦ algelement alapelem; algkapital maj kezdőtőke, alaptőke; algkiirus kezdősebesség, kezdeti sebesség; algkodu őshaza; algkursus kezdő tanfolyam; algriim kirj betűs, betűrím; algstaadium kezdeti stádium; algteadmised ábécé; algtähendus alapjelentés

alliteratsioon <alliteratsi'oon alliteratsiooni alliteratsi'ooni alliteratsi'ooni, alliteratsi'ooni[de alliteratsi'ooni[sid_&_alliteratsi'oon/e 22 s> kirj (kaashääliku kordumine sõnade algul) betűrím, alliteráció

aluspesu <+pesu pesu pesu p'essu, pesu[de pesu[sid 17 s> fehérnemű, alsónemű

andmekogu <s> adatállomány, adatgyűjtés, adattár

andmekogumine <s> adatgyűjtés

autogramm <autogr'amm autogrammi autogr'ammi autogr'ammi, autogr'ammi[de autogr'ammi[sid_&_autogr'amm/e 22 s> (oma käega kirjutatud nimi) aláírás ♦ autogrammide kogumine aláírásgyűjtés

avarii <avar'ii avar'ii avar'ii[d -, avar'ii[de avar'ii[sid 26 s> baleset, karambol ♦ hiidlaine põhjustatud avarii Fukushima tuumaelektrijaamas a szökőár okozta baleset a fukusimai atomerőműben; torustiku avarii csőtörés

ballett <ball'ett balleti ball'etti ball'etti, ball'etti[de ball'etti[sid_&_ball'ett/e 22 s> balett ♦ klassikaline ballett klasszikus balett; ühevaatuslik ballett egyfelvonásos balett; jääballett jégbalett; lasteballett gyermekbalett
■LS: balleti+ ♦ balletiartist balettművész; balletikingad balettcipő; balletikool balettiskola; balletitantsija balett-táncos

delta <delta delta delta[t -, delta[de delta[sid 16 s>
1. geogr (hargsuudmeala) torkolatvidék, delta ♦ Niiluse delta a Nílus deltája
2. (kreeka täht) delta (a görög ábécéje negyedik betűje)
■LS: delta+ geogr ♦ deltarannik geogr delta partja; deltasete geol torkolat üledéke
delta+ mat, füüs ♦ deltafunktsioon mat delta változás; deltakiirgus füüs deltasugarzás; deltalihas anat deltaizom

dzeeta <dzeeta dzeeta dzeeta[t -, dzeeta[de dzeeta[sid 16 s> dzéta (Ζ ζ) a görög ábécé hatodik betűje

elektrijaam <+j'aam jaama j'aama j'aama, j'aama[de j'aama[sid_&_j'aam/u 22 s> villanyerőmű, villamos erőmű ♦ aatomielektrijaam atomerőmű; hüdroelektrijaam vízi erőmű; soojuselektrijaam hőerőmű; tuuleelektrijaam szélerőmű; jäätmeküttel soojus- ja elektrijaam (koostootmisjaam) hulladéktüzelésű fűtés és erőmű

font <s> betűfajta, betűtípus

fundamentaalne <fundament'aalne fundament'aalse fundament'aalse[t -, fundament'aalse[te fundament'aalse[id 02 adj> (põhiline, põhjapanev) alapvető, sarkalatos ♦ fundamentaalne avastus alapvető felvedezés; fundamentaalne teos alapmű
■LS: fundamentaal+ ♦ fundamentaaljada mat Cauchy-sorozat; fundamentaalosake füüs elemi részecske; fundamentaalvastastikmõju alapvető kölcsönhatás, alapvető erő

garnituur <garnit'uur garnituuri garnit'uuri garnit'uuri, garnit'uuri[de garnit'uuri[sid_&_garnit'uur/e 22 s>
1. (komplekt) garnitúra, készlet ♦ magamistoagarnituur hálószoba-garnitúra, hálószoba bútor; maitseainegarnituur fűszerkészlet; mööbligarnituur bútor granitúra; kirjutusgarnituur íróasztali készlet
2. trük (trükikirjade kogum) betűcsalád

hobune <hobune hobuse hobus[t -, hobus[te hobuse[id 10 s> ló; zool (perekond Equus) lófélék ♦ ardenni hobune põll ardenni ló; hall hobune szürke ló; kõrb hobune simapej, barna ló; raudjas hobune világospej, gesztenyepej; tuhkur hobune szürke, fakó ló; võik hobune sárga, aranyszőrű ló; posthobune postakocsi ló; raskeveohobune igásló; ratsahobune hátasló; võidusõiduhobune versenyló; võimlemishobune sport tornaló; hobune tõi varsa megellett a ló; hobune hirnub nyerít a ló; hobune puristab prüszköl a ló; hobuse selga istuma felszáll a lóra, lóra száll, lóra ül, felül a lóra; hobuse seljas istuma megüli a lovat; hobuse seljast maha tulema leszáll a lóról; hobuseid rakendama befogni a lovakat; hobust kannustama sarkantyúz; hobust rautama lovat patkol; hobust saduldama felnyergeli a lovat, lovat nyergel; hobust valjastama lovat kantároz; kingitud hobuse suhu ei vaadata ajándék lónak ne nézd a fogát; hirnub nagu hobune vigyorog/röhög, mint a fakutya; eks/ka vana hobune tahab/sööb kaeru vén kecske is megnyalja a sót; nagu äraaetud hobune öreg, mint az országút
■LS: hobuse+ ♦ hobusearetus lótenyésztés; hobusejõhv lószőr; hobusekasvandus ménes; hobusekasvatus lótenyésztés, mentelmi, méntelep; hobuselaat lóvásár; hobuselakk sörény; hobuselatter lóállás; hobusepabul lócitrom; hobuserakmed, hobuseriistad lószerszám; hobusesaba lófarok; hobusevaras lókötő

häälima <h'ääli[ma h'ääli[da hääli[b hääli[tud 28 v> ped (sõna häälikute kaupa lugema) betűz

indeks <indeks indeksi indeksi[t -, indeksi[te indekse[id 02 s> (eristusmärk, tähis, sihtnumber); mat, füüs, keem (tunnussümbol); maj (suhtarv); bibl (leppemärk) index, tárgymutató, mutatószám, mutató, jelzőszám, jellemző ♦ kataloogiindeks bibl katalógusszám; postiindeks irányítószám; tähtindeks élregiszter; tärkindeks bibl betűrendes tárgymutató; töötasuindeks maj bérindex; tööviljakusindeks maj munkaerő-termelékenység-index; elukalliduse indeks maj megélhetési index
■LS: indeksi+ ♦ indeksimeetod maj index-módszer; indeksiregister info indexregiszter

insult <ins'ult insuldi ins'ulti ins'ulti, ins'ulti[de ins'ulti[sid_&_ins'ult/e 22 s> med (ajurabandus) agyszélhűdés, szélütés, szélhűdés, guta

jahutama <jahuta[ma jahuta[da jahuta[b jahuta[tud 27 v> hűt, lehűt, behűt, hűsít, fagyaszt ♦ piima jahutama tejet hűt; tuul jahutab palavust a szél lehűti a levegőt, a szél enyhíti a forróságot; käisin end õues veidi jahutamas kimentem egy kicsit lehűteni magam; viha jahutama lehűti haragját; kirge jahutama lehűti szenvedélyét; {kelle} meelt jahutama lehűti vki kedélyét; jahutatud kala lehűtött hal; jahutav kompress hűsítő pakolás

jumalaema <+ema ema ema -, ema[de ema[sid 17 s> relig Szűzanya ♦ püha jumalaema szent Szűzanya; jumalaema ikoon Szűzanya ikon; jumalaema kuju Szűzanya-szobor

jutt3 <j'utt jutu j'uttu j'uttu, j'uttu[de j'uttu[sid_&_j'utt/e 22 s>
1. (jutuajamine, kõnelus) beszéd, történet, elbeszélés, beszélgetés; (vestlus) beszélgetés; (jutustus) elbeszélés; (kõneaine) beszédtéma; (lausutu) mondott; (kuuldus) szóbeszéd ♦ tõsine jutt komoly beszéd; vali jutt hangos beszéd; jahimehejutt vadásztörténet; jonnijutt nyafogás; kalamehejutt horgásztörténet; klatšijutt pletyka; kuulujutt szóbeszéd; laimujutt rágalom; lapsejutt gyerekbeszéd; mehejutt férfibeszéd; patujutt bűnös beszéd; piibujutt társalgás, csevegés; tõsijutt való igaz; vigurijutt vicc, tréfa, móka; ümbernurgajutt kertelés; kellest on jutt? kiről van szó?; aeglase jutuga lassú beszédű; vähese jutuga szűkszavú, szófukar; suure jutuga bőbeszédű; {kes} on ladusa v mõnusa jutuga jóbeszédű; räägib mõistlikku juttu értelmes dolgot mond; räägib segast juttu össze-vissza beszél; mul on sulle üks jutt beszélni akarok veled, mondok neked valamit; ära aja hullu juttu ne beszélj badarságokat; heietab ikka oma juttu hajtogatja a magáét; ta jutt läks mul kõrvust mööda elengedtem a fülem mellett, amit mondott, szavait elengedtem a fülem mellett; juttudest tegudeni jõudma a szavaktól a tettekig jut; tal jutt jookseb kõnek jól forog a nyelve; juttu tal jätkub nem fogy ki a szóból; mis jutt see olgu! micsoda beszéd ez!; tühi jutt! üres beszéd!; juttu üles võtma beszélgetni kezd; juttu keerama {millele} ráfordítja vmire a szót/beszédet; jutusse sekkuma beleszól /beavatkozik a beszélgetésbe; meie jutt hakkas sobima megtaláltuk a közös nyelvet; tuli juttu {millest} szóba került; jutt ei laabu nem találtuk meg a közös nyelvet; jääb nii, nagu jutt oli marad, ahogy megbeszéltük; käisime direktori jutul az igazgatónál voltunk beszélgetésen; jutt läks lahti megindult a szóbeszéd; käivad kõvad jutud azt beszélik, olyan szóbeszéd járja; ta levitab tühje jutte alaptalan pletykákat terjesz; tema kohta käivad igasugused jutud mindenfélét beszélnek róla; sel jutul on põhi all ennek a történetnek van alapja; ta jutul pole saba ega sarvi annak, amit mond, nincs se sava se borsa / beszédének nincs se sava se borsa; juttu heietama hosszú/bő lére ereszt vmit; tühja juttu ajama levegőbe beszél; ilma pikema jututa minden teketória nélkül
2. kirj (lugu) történet; (pikem jutustus) történet; (suuline) történet ♦ põnev jutt izgalmas történet; joonealune jutt lábjegyzet; kriminaaljutt bűnügyi történet; loomajutt állatmese; lühijutt novella; naljajutt humoreszk; reisijutt útleírás; seiklusjutt kalandregény; ulmejutt fantasztikus regény; õudusjutt rémmese
■LS: jutu+ (kõnelusse puutuv) ♦ jutuaine beszédtéma; jutuajamine beszéd; jutuheie a beszélgetés fonala; jutuheietus hosszas beszéd / fecsegés; jutuhimuline beszédes; jutukaaslane beszélgetőtárs; jutukatked beszédfoszlány; jutukehv szófukar; jutukõmin pletyka; jutukära zsivaj; jutumaias beszédes; jutumoor kõnek pletykás; jutumulin kõnek motyogás; jutumõmin motyogás; jutuohjad piltl a beszélgetés vezetése; jutupobin, jutupomin pusmogás, suttogás; jutupuhuja mesélő; jutupuhumine beszélgetés, mesélés; jutusaade talk show; jututeema beszédtéma; jututuba chet; jututuju beszédkedv; jutuvada, jutuvadin terefere; jutuvool fecsegés
jutu+ kirj ♦ jutukangelane a történet/mese őse; jutukirjandus elbeszélés; jutukirjanik elbeszélő; jutukogu novellagyűjtemény; jutulisa függelék; jutulooming prózai művek; jutumeister az elbeszélés mestere, aranyszájú; jutunurk [ajalehes] irodalmi sarok (rovat); juturaamat novella; juturepertuaar folkl mese-repertoár; jututüüp folkl mesetípus; jutuvara történet gyűjtemény; jutuvestja mesemondó

jutusoon <+s'oon soone s'oon[t s'oon[de, soon[te s'oon[i 13 s> kõnek
1. (jutujärg) beszélgetés ♦ sain sõbraga jutusoonele elbeszélgettem a barátommal
2. (jutuanne) beszédképesség ♦ hea jutusoonega inimene jó beszédű ember

juuksevärv <+v'ärv värvi v'ärvi v'ärvi, v'ärvi[de v'ärvi[sid_&_v'ärv/e 22 s>
1. hajfesték; (must) fekete hajfesték
2. (juuksevärvus) hajszín ♦ kuldse helgiga juuksevärv aranyfényű hajszín; ta juuksevärv on aastatega tumedamaks läinud a hajszíne az évek során sötétebbé vált

jälg <j'älg jälje j'älge j'älge, j'älge[de j'älge[sid_&_j'älg/i 22 s> lenyomat, nyom ♦ sügavad jäljed mély nyomok; värsked jäljed friss nyomok; karu jäljed a medve nyomai; sõja jäljed a háború nyomai; lahingute jäljed a csata nyomai; maavärina jäljed a földrengés nyomai; autojälg autónyom; hambajälg fognyom; hammustusjälg harapásnyom; hundijälg farkasnyom; jalajälg lábnyom; kontsajälg saroknyom; kuulijälg golyónyom; küünejäljed körömynom; [mets]loomajälg vadállat nyoma; pidurdusjälg fékezési nyom; pitsatijälg pecsétnyom; puutejälg érintés-nyom; põletusjälg égésnyom; rattajäljed keréknyomok; rebasejälg, rebase jälg rókanyomok, a róka nyomai; saapajälg csizmanyom; sõrmejälg ujjlenyomat; verejälg vérnyom; värvijälg festéknyom; jäljed lumes nyomok a hóban; pisarate jäljed näol a könnyek nyomai az arcán; kirve jäljed puul a balta nyomai a fán; peksu jäljed kehal a verés nyomai a testén; magamatuse jäljed näos a kialvatlanság nyomai az arcán; hääbunud tsivilisatsiooni jäljed letűnt civilizáció nyomai; mööda jälgi a nyomok mentén; jälgi kaotama eltünteti a nyomokat; koer ajab jälgi a kutya követi a nyomokat; koer võttis kurjategija jälje üles a kutya megtalálta a bűnöző nyomát; käisime jälg jäljes egymás nyomában haladtunk; jäljed on juba umbe tuisanud a nyomokat már befűjta a hó; jäljed on kadunud a nyomok eltűntek; jäljed lähevad üle välja a nyomok a téren át vezetnek; uriinis leiti valgu jälgi fehérjenyomokat találtak a vizeletben; koidust pole veel jälgegi a hajnalnak még nyoma sincs; augustikuust alates pole temast mingit jälge augusztustól nyomát se láttuk; ta hinges pole kurjuse jälgegi lelkében nyoma sincs gonoszságnak; kellegi jälgedes käima vkinek a nyomába lép; vkinek a nyomdokaiba lép / vkinek a nyomdokain halad

jämedalt <jämedalt adv>
1. (suurelt, suurte tükkidena) durván ♦ jämedalt riivitud porgand durvára reszelt sárgarépa; vihma sadas ikka jämedamalt szakadt az eső
2. (ebaviisakalt, sobimatult, rängalt) durván ♦ {keda} jämedalt kohtlema vkivel durván bánik; jämedalt vastama durván válaszol
3. trük félkövér ♦ jämedalt trükitud sõna félkövér betűvel nyomtatott szó
4. (üldjoontes) nagyjából ♦ see lahus koosneb jämedalt võetuna veest ja sooladest ez az oldat nagyjából vízből és sókból áll

järjekord <+k'ord korra k'orda k'orda, k'orda[de k'orda[sid_&_k'ord/i 22 s>
1. (järgnemise, reastumise kord) rend, sorrend, sor ♦ harjumuspärane järjekord a szokásos sorrend; kronoloogiline järjekord időrendi sorrend; tähestikuline järjekord ábécérend, betűrend; pöördjärjekord, vastupidine järjekord fordított sorrend; järjekorras sorjában; järjekorrast kinni pidama betartja a sorrendet
2. (kelle v mille koht mingis reastuses v järjestuses, inimeste rida, kes ootavad midagi) sor ♦ pikk järjekord hosszú sor; väljaspool järjekorda soron kívül; järjekorras sorban; järjekorda asuma v võtma beáll a sorba; järjekorras seisma sorban áll; varsti jõuab järjekord minuni hamarosan rám kerül a sor, hamarosan sorra kerülök

järjestus <järjestus järjestuse järjestus[t järjestus[se, järjestus[te järjestus/i 11 s> rend, sorrend ♦ ajaline järjestus időrend; kronoloogiline järjestus időrendi sorrend; tähestikuline järjestus betűrend

kald+ ♦ kaldjoon ferde vonal; kaldkatus ehit lejtős tető; kaldkiri kurzív, dőlt betűs írás; kaldkriips perjel, ferde vonal; kaldpind füüs ferde sík; kaldtee rámpa

kaldkiri <+kiri kirja k'irja k'irja, k'irja[de k'irja[sid_&_k'irj/u 24 s>
1. ped dőlt betű
2. trük kurzív, dőlt betűs írás

kalligraafiline <kalligraafiline kalligraafilise kalligraafilis[t kalligraafilis[se, kalligraafilis[te kalligraafilis/i 12 adj> kalligráfiai, kalligráfikus ♦ kalligraafiline käekiri kalligráfiai kézírás, díszes kézírás; kalligraafilised kirjatüübid kalligráfikus betűtípusok

keelne <+k'eelne k'eelse k'eelse[t -, k'eelse[te k'eelse[id 02 adj (liitsõna järelosa)> nyelvű ♦ eestikeelne észt nyelvű; emakeelne anyanyelvi, anyanyelvű; ingliskeelne angol nyelvű; kakskeelne kétnyelvű; mitmekeelne soknyelvű; venekeelne orosz nyelvű

keerama <k'eera[ma keera[ta k'eera[b keera[tud 29 v>
1. (ümber telje, keskpunkti) forgat, megforgat, elfordít, teker, csavar, sodor, felfordít, megfordít; (kummuli, teist külge) fordul ♦ ratast keerama forgatja a kereket; võtit lukus keerama elfordítja a kulcsot a zárban; ust lukku keerama bezárja az ajtót; raadiot mängima keerama bekapcsolja a rdiót; kella üles keerama felhúzza az órát; laualampi tuleb uus pirn keerata új izzót kell tekerni az asztali lámpába; keerasin pudelil korgi pealt letekertem az üvegről a kupakot; keerasin pannkookidel teise külje megfordítottam a palacsintákat; keerasin ämbri kummuli felfordítottam a vödröt; keera nägu akna poole fordítsd az arcod az ablak felé; ta keeras näo kõrvale elfordította az arcát; keerasin talle selja hátat fordítottam neki; keeras end kõhuli hasra fordult; haige keerati teisele küljele a beteget a másik oldalára fordították; magaja keerab end voodis küljelt küljele az alvó egyik oldaláról a másikra fordul az ágyban, az alvó forgolódik az ágyban; lapsed keerasid toa segamini v pahupidi kõnek a gyerekek felfordították a szobát; kellelegi käkki keerama borsot tör vkinek az orra alá, kellemetlenkedik; ümber sõrme keerama az ujja köré csavarja; kedagi ümber sõrme keerama vkit az ujja köré csavar/teker; vinti üle keerama túlfeszíti a húrt
2. (kokku rullima, rõngasse painutama) felteker, felcsavar; (millegi sisse mähkima v pakkima) begöngyöl, bugyolál, beteker ♦ paberit rulli keerama feltekeri a papírt; vaipa rulli keerama felcsavarja a szőnyeget; salli ümber kaela keerama nyaka köré tekeri a sálat; juukseid krunni keerama kontyba tűzi a haját; rulle pähe keerama felcsavarja a haját; ostu paberisse keerama papírba csomagolja a megvásárolt dolgokat; pläru keerama cigarettát sodor; keerasin endale pleedi ümber keha v keha ümber magam köré tekertem a takarót; ema keeras lapse teki sisse az anya takaróba bugyolálta a gyereket; müüja keeras lilled paberisse az eladó papírba csomagolta/tekerte a virágokat; kapsas hakkab pead keerama fejesedik a káposzta; traadist keeratud käevõru drótból tekert karperec; kikki keeratud vuntsid hegyesre pödört bajusz
3. (kahekorra painutama) tűr ♦ leheserva kahekorra keerama betűri a lap sarkát; teki äärt madratsi alla keerama a matrac alá tűri a takaró szélét; kellelgi kaela kahekorra keerama kitekeri/kitöri vkinek a nyakát
4. (teist suunda andma) fordít, kanyarodik ♦ keeras auto suurelt teelt külavaheteele lefordult a főútról; öösel keeras tuule lõunasse éjszaka délnek fordult a szél; hommikuks oli ilma teiseks keeranud reggelre megváltozott az idő; keerasin jutu teisale másra fordítottam a szót
5. (oma suunda muutma) fordul, kanyarodik ♦ minge otse, ärge teelt kuhugi kõrvale keerake! menjenek egyenesen, ne forduljanak le az útról!; keerake vasakule! forduljon6forduljanak balra!; keerasin ümber nurga befordultam a sarkon; teekäijad keerasid maanteeäärsesse majja jooma az utazók betértek az országút melletti házba inni; keerasime tuldud teed tagasi visszafordultam; auto keeras metsateele az autó az erdei útra kanyarodott; tee keeras paremale az út jobbra kanyarodott; ilm keeras vihmale esőre fordult az idő
6. kõnek (virutama, äigama, lööma) üt, behúz, odavág ♦ vaat kui keeran sulle ribide vahele! mindjárt behúzok neked egyet!, ej, ha oldalba váglak!
7. kõnek (iiveldustunde kohta) felfordul ♦ mul hakkas sees keerama felfordult a gyomrom

kellukas <kellukas kelluka kelluka[t -, kelluka[te kelluka[id 02 s> bot (Campanula) harangvirág ♦ harilik kellukas bot (Campanula patula) terebélyes harangvirág; kerakellukas bot (Campanula glomerata) csomós harangvirág; laialehine kellukas bot (Campanula latifolia) széleslevelű harangvirág; nõgeselehine kellukas bot (Campanula trachelium) csalánlevelű harangvirág; suureõieline kellukas bot (Campanula persicifolia) baracklevelű harangvirág; ümaralehine kellukas bot (Campanula rotundifolia) kereklevelű harangvirág

kinnitama <kinnita[ma kinnita[da kinnita[b kinnita[tud 27 v>
1. (millegi külge kinni panema) alátámaszt, visszaigazol, tűz, tanúsít, rögzít, rácsatol, odaerősít, odacsíptet, nyugtáz, megpecsétel, megerősít, leszögez, kijelent, jóváhagy, igazol, hitelesít, esküszik, erősködik, erősít, csatol, biztosít, bizonyít, befog ♦ kaarti rõhknaeltega tahvlile kinnitama rajzszöggel a táblára erősítette a térképet; paati vaia külge kinnitama a cölöphöz köti a csónakot; töödeldav ese kinnitati kruustangide vahele a munkadarabot satuba fogták; palgid olid kinnitatud üksteise külge a farönköket egymáshoz erősítették; võrk kinnitati naeltega postide külge a hálót szegekkel az oszlopokhoz rögzítették; õnge otsa kinnitati söödaks vihmauss csaléteknek gilisztát tűztek a horogra; lapse rõivad kinnitati vööga a gyerek ruháját övvel fogták össze
2. kõnek (kellegi kasutada, hoolde andma) rábíz, meghatalmaz ♦ talu kinnitati poja nimele a tanyát a fiú nevére iratták
3. (rõhutavalt ütlema, väitma) állít, kijelent; (õigsust, tõelevastavust tõendama) megerősít; (otsusele kehtivust andma) megerősít ♦ ta on täiesti terve, seda võib kinnitada arst teljesen egészséges, ezt az orvos is megerősítheti; kinnitasin endale korduvalt, et sinna ma ei lähe többször megfogadtam, hogy nem megyek oda; kinnitas, et räägib tõtt kijelentette, hogy igazat beszél; kinnitas kirjas oma suulist lubadust levelében megerősítette szóbeli ígéretét; eelmiste aastate kogemused kinnitavad, et ... az előző évek gyakorlata megerősíti, hogy ...; katsetulemused kinnitasid oletust a vizsgálati eredmények megerősítik az elméletet; allkiri tuleb kinnitada az aláírást hitelesíteni kell; koopia õigsust kinnitati allkirja ja pitsatiga a másolat hitelességét aláírással és bélyegzővel igazolják, a másolatot aláírással és pecséttel hitelesítették; parlament kinnitas uue tsiviilkoodeksi az Országgyűlés elfogadta az új polgári törvénykönyvet; päevakord jäi kinnitamata a napirendet nem hagyták jóvá; erand kinnitab reeglit (a) kivétel erősíti a szabályt

kiri <kiri kirja k'irja k'irja, k'irja[de k'irja[sid_&_k'irj/u 24 s>
1. keel (graafiliste märkide süsteem) írás ♦ foiniikia kiri főniciai írás; gooti kiri gót írás; ladina kiri latin(betűs) írás; slaavi kiri cirill(betűs) írás; poolpaks kiri trük félkövér írás; kapitaalkiri trük verzál(is); kapiteelkiri trük kiskapitális; kursiivkiri trük dőlt írás; mõistekiri fogalomírás; noodikiri muus kottaírás; piltkiri képírás; ruunikiri rovásírás; silpkiri szótagírás; salakiri titkos írás; trükikiri nyomtatott írás
2. (käsitsi kirjutamise viis) írás; (käekiri) kézírás ♦ tal on ilus kiri szép írása van
3. (kirjamärkidest koosnev tekst) írás ♦ kiri on tuhmiks muutunud az írás elfakul; kull või kiri? fej vagy írás?; széna vagy szalma?
4. (postisaadetis) levél ♦ ametikiri hatosági átirat; avalik kiri nyílt levél; anonüümkiri névtelen levél; tähitud kiri ajánlott levél; armastuskiri szerelmes levél; kaaskiri kísérőlevél; seletuskiri jelentés, indokolás, magyarázó megjegyzések; soovituskiri ajánlólevél; tähtkiri ajánlott levél; vabanduskiri bocsánatkérő levél; vastuskiri válaszlevél; kirja teel levélben; kirja kirjutama levelet ír; kirja saama levelet kap; kirjale vastama válaszol a levélre; kirja posti panema postázza a levelet; avalikku kirja kirjutama kellelegi nyílt levelet intéz vkihez; kirja lahti tegema felbontja a levelet; ootan sinult kirja várok a leveledre
5. (dokument, ametlik paber) levél, írás ♦ garantiikiri jur garancialevél; tagatiskiri jur garancialevél; turbekiri aj menlevél; võlakiri kötvény
6. kõnek (nimekiri) lista ♦ teda ei ole meie kooli õpilaste kirjas ő nem szerepel az iskolánk diákjainak a listáján
7. (muster) minta ♦ kindakiri kesztyű minta; lillkiri virágminta; puidukiri mets erezet
■LS: kiri+ (postisaadetise vahendusel toimuv) ♦ kirimale levelezési sakk, távsakk
kiri+ (mustriga) ♦ kirikinnas hímzett kesztyű
kirja+ (postisaadetisse puutuv) ♦ kirjakandja postás, levélkézbesítő; kirjakast levélszekrény; kirjaklamber gemkapocs, kapocs; kirjamark levélbélyeg; kirjaplokk blokk, jegyzetfüzet, írótömb; kirjapress levélnehezék; kirjatuvi postagalamb; kirjasõber levelezőpartner, levelezőtárs; kirjatäht írott betű; kirjatükk cikk
kirja+ (õigekirjutustavasse puutuv) ♦ kirjaviga elírás, sajtóhiba, íráshiba

kirjatäht <+t'äht tähe t'ähte t'ähte, t'ähte[de t'ähte[sid_&_t'äht/i 22 s>
1. (aabe) írásjegy, betű
2. (kirjapandu, kirjasõna) írás
3. kõnek (kirjalik tõend, ametlik paber) irat, okirat

kirjatüüp <s> betűfajta

kirjutama <kirjuta[ma kirjuta[da kirjuta[b kirjuta[tud 27 v>
1. (kirja panema, kirjas teatama) ír, megír ♦ tähti kirjutama betűket ír; kriidiga tahvlile kirjutama krétával ír a táblára; dokument tuleb täita trükitähtedega az okmányt nyomtatott nagybetűvel kell kitölteni; vasaku käega kirjutama bal kézzel ír; laps õpib kirjutama írni tanul a gyermek; mu pastakas ei kirjuta nem ír a töltőtollam; miski on talle näkku kirjutatud vmi van írva az arcára; poeg kirjutab, et elab hästi a fia azt írja, hogy jól van; ajalehed kirjutavad palju sellest, et az újságok sokat írnak arról, hogy; kirjutamata seadus íratlan törvény
2. (mingit teost looma) ír ♦ ta kirjutab luuletusi verseket ír; helilooja on kirjutanud kaks ooperit a zeneszerző két operát írt; ta ei kirjuta juba aastaid már évek óta nem ír
3. (kuhugi registreerima) ír ♦ midagi kellegi nimele kirjutama vkinek a nevére ír vmit
4. piltl (kellegi-millegi arvele panema) ír ♦ midagi kellegi arvele kirjutama vkinek a számlájára ír vmit
5. (määrama, välja kirjutama) felír ♦ mulle kirjutati uued prillid új szemüveget írtak fel nekem

kiunuma <k'iunu[ma k'iunu[da kiunu[b kiunu[tud 28 v> vinnyog, szűköl, sivít, nyüszít ♦ näljane põrsas kiunub sivít az éhes malac; koer kiunub a kutya vinnyog; terassaag kiunub sivít az acélfűrész; tuul kiunub sivít a szél

klahv <kl'ahv klahvi kl'ahvi kl'ahvi, kl'ahvi[de kl'ahvi[sid_&_kl'ahv/e 22 s> (sõrmis) billentyű ♦ arvuti klahvid a számítógép billentyűzete; klaveri klahvid a zongora billentyűi; ALT-klahv klaviatuuril az alt gomb a billentyűzeten
■LS: klahv+ ♦ klahvpill billentyűs hangszer

kogumine <kogumine kogumise kogumis[t kogumis[se, kogumis[te kogumis/i 12 s> begyűjtés, szedés, gyűjtés, felhalmozás

kolb <k'olb kolvi k'olbi k'olbi, k'olbi[de k'olbi[sid_&_k'olb/e 22 s>
1. keem (klaasist laborinõu) lombik ♦ kooniline kolb Erlenmeyer-lombik; mõõtekolb mérőlombik; kolb suletakse kohe azonnal zárjuk le a lombikot
2. tehn (masinaosa) dugattyú ♦ klappkolb szelepes dugattyú; pidurikolb auto fékdugattyú; sisepõlemismootori kolb a belsőégésű motor dugattyúja
■LS: kolb+ ♦ kolbkompressor tehn dugattyús kompresszor; kolbmootor tehn dugattyús motor; kolbpump tehn dugattyús szivattyú
kolvi+ ♦ kolviklapp tehn dugattyúszelep; kolvikäik tehn löket; kolvirõngas tehn dugattyúgyűrű

komsomol <komsomol komsomoli komsomoli komsomoli, komsomoli[de komsomol/e 19 s>
1. (noorsooühing Nõukogude Liidus) komszomol, kommunista ifjúsági szövetség ♦ komsomoli astuma belép a komszomolba
2. kõnek (selle ühingu liige) KISZ-tag, komszomolista
■LS: komsomoli+ ♦ komsomolikomitee KISZ-bizottság; komsomolikoosolek KISZ-taggyűlés; komsomoliorganisatsioon KISZ-szervezet; komsomolipilet KISZ- tagsági igazolvány; komsomolisekretär KISZ-titkár

kontrastsus <kontr'astsus kontr'astsuse kontr'astsus[t kontr'astsus[se, kontr'astsus[te kontr'astsus/i_&_kontr'astsuse[id 11_&_09 s> kontraszt, kontrasztarány ♦ teksti ja tausta vaheline kontrastsus a betűk és a háttér közötti kontraszt

kooreürask <+ürask üraski üraski[t -, üraski[te üraske[id 02 s> (kahjurmardikas) szú ♦ kuuse-kooreürask zool (Ips typographus) betűzőszú; männi-kooreürask zool (Ips sexdentatus) hatfogú betűzőszú

koristama <korista[ma korista[da korista[b korista[tud 27 v>
1. (kraamima, korda tegema) takarít ♦ tuba koristama kitakarítja a szobát; lauda koristama leszedi az asztalt; kirjutuslauda koristama rendet rak az íróasztalon
2. (kokku koguma, kõrvaldama) eltakarít ♦ korista end siit kiiresti! kõnek azonnal szedd a sátorfádat és hord el magad innen!; kedagi jalust ära koristama / vagaseks tegema eltesz vkit a láb alól
3. (saaki koguma) (be)gyűjt, betakarít, (le)szed ♦ vilja koristama gabonát betakarít; heina koristama begyűjti a szénát; saaki koristama betakarja a termést

koristus <koristus koristuse koristus[t koristus[se, koristus[te koristus/i 11 s>
1. (kraamimine) takarítás
2. (kokkukogumine) eltakarítás ♦ prügikoristus szemételtakarítás
3. (saagi-) betakarítás, begyűjtés, leszedés ♦ viljakoristus gabonabetakarítás; saagikoristus aratás; heinakoristus szénagyűjtés; viinamarjakoristus szőlőszüret
■LS: koristus+ ♦ koristusaeg betakarítás ideje, aratás ideje, szüreti idő; koristusküps põll érett, leszedésre kész

kuld <k'uld kulla k'ulda k'ulda, k'ulda[de k'ulda[sid_&_k'uld/i 22 s> (teatud väärismetall) arany ♦ puhas kuld tiszta arany; lehtkuld aranyfüst; olümpiakuld kõnek olimpiai aranyérem, olimpiai arany; kullast ehted aranyékszerek; kullast ese aranytárgy; kõik pole kuld, mis hiilgab nem minden arany, ami fénylik; rääkimine hõbe, vaikimine kuld beszélni ezüst, hallgatni arany
■LS: kuld+ (kullast, kullatud) ♦ kuldaare aranykincs; kuldasi aranytárgy; kuldbrokaat tekst aranybrokát; kuldbulla aj aranybulla; kuldehe aranyékszer; kuldhammas aranyfog; kuldkala aranyhal; kuldkell aranyóra; kuldkett aranylánc; kuldkroon aranykorona; kuldkõrvarõngad arany fülbevaló; kuldmedal aranyérem; kuldmünt aranypénz, aranyérme; kuldpeeker aranyserleg; kuldpulmad aranylakodalom; kuldsulg aranytoll; kuldsõrmus aranygyűrű; kuldvillak müt aranygyapjú
kuld+ (kulla värvi) ♦ kuldblond aranyszőke; kuldjuukseline aranyhajú; kuldkollane aranysárga; kuldplaat muus aranylemez; kuldpõrnikas zool (Cetonia aurata) aranyos rózsabogár
kulla+ ♦ kullafond (1) maj aranytartalék; (2) piltl kincsestár; kullakaevandus aranybánya; kullakaevur aranyásó; kullakamakas aranyrög; kullakang aranyrúd; kullakate maj aranyfedezet; kullakiht, kullakord aranybevonat; kullaliiv aranyhomok; kullamaak aranyérc; kullaotsija aranyásó; kullapalavik piltl aranyláz; kullapesemine aranymosás; kullaproov aranyfinomság, aranypróba; kullasisaldus aranyfinomság, aranytartalom; kullasoon aranyér, aranytelér; kullastandard maj aranystandard; kullatera aranyszemcse; kullaväli aranymező; kullavaru aranytartalék, aranyfedezet

kuldne <k'uldne k'uldse k'uldse[t -, k'uldse[te k'uldse[id 02 adj>
1. (kuldkollane) aranyszínű, aranysárga ♦ kuldne nisupõld aranysárga búzatábla; kuldsed kiharad aranyhaj; kuldne kuu aranysárga hold; kuldne sügis aranysárga ősz; punakuldne aranyszínű vörös; kuldne kaelaehe aranyszínű nyakék; kuldne retriiver arany retriever
2. piltl (kuldaväärt) aranyos ♦ kuldne inimene aranyos ember; kuldne ajastu aranykor; tal on kuldne süda arany szíve van; tal on kuldsed käed ügyes keze van; kuldsete kätega mees ezermester; kuldne kesktee az arany középút

kuldsepp <+s'epp sepa s'eppa s'eppa, s'eppa[de s'eppa[sid_&_s'epp/i 22 s> aranyműves, ötvös

kullakarva <+k'arva adj> aranyszínű, aranyló ♦ kullakarva juuksepahmakas pompás aranyhajzuhatag

kullakarvaline <+karvaline karvalise karvalis[t karvalis[se, karvalis[te karvalis/i 12 adj> aranyszínű, aranyló

kullassepp <+s'epp sepa s'eppa s'eppa, s'eppa[de s'eppa[sid_&_s'epp/i 22 s> aranyműves, ötvös
■LS: kullas+sepa+ ♦ kullassepakunst ötvösmesterség; kullassepatoode ötvösmű; kullassepatöö ötvösmunka; kullassepatöökoda ötvösműhely

kulu2 <kulu kulu kulu -, kulu[de kulu[sid 17 s> (eelmise aasta kuivanud rohi) avar ♦ kulu põletama avart éget
■LS: kulu+ ♦ kuluhein, kulurohi avarfű

kuritöö <+t'öö t'öö t'öö[d -, t'öö[de_&_töö[de t'öö[sid_&_t'ö[id 26 s> (kuritegu) bűn, bűntett ♦ „Kuritöö ja karistus“ „Bűn és bűnhődés“

kõigepealt <+p'ealt adv>
1. (kõige enne, eeskätt, eelkõige) először, először is, legelőször, mindenekelőtt ♦ lapsed õpivad kõigepealt tähti a gyerekek először a betűket tanulják
2. (loendamisel: esiteks) először

käeline <k'äeline k'äelise k'äelis[t k'äelis[se, k'äelis[te k'äelis/i_&_k'äelise[id 12_&_10? adj (hrl liitsõna järelosa)> kezű ♦ kahekäeline kétkezű; vasakukäeline balkezű; ühekäeline egykarú, félkezű, félkarú; käeline tegevus manuális tevékenység

köitma <k'öit[ma k'öit[a köida[b köide[tud, k'öit[is k'öit[ke 34 v>
1. (siduma) köt, fűz; (millegi külge) kötöz ♦ köidab hobuse lasila külge a lovat a kerítéshez kötözi; meid köidavad ühised huvid minket közös érdekek fűznek össze
2. trük (raamatut) beköt, befűz
3. piltl (haarama, kaasa kiskuma) vonz; (kütkestama, paeluma) lenyűgöz, lebilincsel ♦ tähelepanu köitma érdeklődését felkelti

kütma <k'üt[ma k'ütt[a küta[b k'öe[tud, k'ütt[is k'üt[ke 35 v>
1. fűt; (ruume soojaks) befűt ♦ ahju kütma befűt a kályhába; sauna kütma befűti a szaunát; kütmata toad fűtetlen szobák; kellegi püksitagumikku kuumaks kütma kiporolja vkinek a nadrágját
2. piltl (end üles kütma) begőzöl ♦ teame, et oled ennast üles kütnud tudjuk, hogy begőzöltél

lehetäi <+t'äi t'äi t'äi[d -, t'äi[de t'äi[sid 26 s> (taimekahjur) levéltetű ♦ oa-lehetäi zool (Aphis fabae) fekete levéltetű; õunapuu-lehetäi zool (Aphis pomi) alma-levéltetű

loom1 <l'oom looma l'ooma l'ooma, l'ooma[de l'ooma[sid_&_l'oom/i 22 s>
1. állat; (mets-) erdei állat ♦ kõrgemad loomad zool felsőbbrendű állatok; alamad loomad zool alsóbbrendű állatok; jahiloom vad; koduloom háziállat; veeloom vízben élő állat; põllumajandusloom gazdasági állat; röövloom ragadozó; tõuloom fajállat, tenyészállat
2. kõnek (põllumajandus-) állat ♦ loomad on laudas az állatok az istállóban vannak
3. kõnek (inimese kohta üldse); hlv (sõimusõnana) állat ♦ mis sa hull loom jälle teinud oled! Maga állat! Mit csinált már megint?
■LS: loom+ ♦ loomkatse állatkísérlet
looma+ ♦ loomaanatoomia zool állatbonctan; loomahaigus állatbetegség; loomakari jószág; loomaliik zool állatfaj; loomamuinasjutt folkl állatmese; loomanahk marhabőr; loomapark vadaspark; loomapeet kõnek takarmányrépa, marharépa; loomapidamine állattartás; loomarasv (1) (loomne rasv) állati eredetű zsiradék; (2) kõnek (veiserasv) marhazsír; loomariik biol állatvilág; loomasööt takarmány, eleség, eledel, állattáplálék; loomatalitaja állatgondozó; loomataltsutaja kõnek idomító, állatszelídítő; loomatapmine, loomatapp vágás; loomatoit állateledel; loomavagun marhavagon

loome <loome l'oome loome[t -, loome[te l'oome[id 06 s> (loomine) alkotás ♦ kunstiloome műalkotás; sõnaloome szóalkotás; seadusloome törvényhozás
■LS: loome+ ♦ loomejõud alkotóerő; loomelugu teremtés; loomeperiood alkotó korszak; loomeprotsess alkotó folyamat; loometegevus alkotóművészet; loometöö alkotómunka; loomevõime alkotóképesség, kreatívitás

loomeinimene <+inimene inimese inimes[t inimes[se, inimes[te inimes/i 12 s> alkotóművész

maks2 <m'aks maksu m'aksu m'aksu, m'aksu[de m'aksu[sid_&_m'aks/e 22 s>
1. (kohustuslik makse) adó, díj ♦ otsene maks egyenes adó; kaudne maks közvetett adó; aktsiisimaks maj jövedéki adó; kinnisvaramaks ingatlanadó; maamaks maj telekadó, földadó; telefonimaks telefondíj, telefon-előfizetési díj; tollimaks maj vámilleték, vám; üksikisiku tulumaks maj jövedelemadó; ettevõtte tulumaks társasági adó; makse maksma adót fizet; makse sisse nõudma beszedi az adót; makse tõstma díjemelést hajt végre; makse vähendama levonja az adókat; maksudest kõrvalehoidumine adókijátszás
2. (tasu teenuse eest) díj ♦ aastamaks éves díj; kindlustusmaks biztosítási díj; liikmemaks tagdíj, tagsági díj; osavõtumaks részvételi díj; postimaks portó, postadíj; tempelmaks bélyegilleték
3. kõnek (maksmine, tasumine) fizetés ♦ ettemaks előlegfizetés; järelmaks részletfizetés; sissemaks hozzájárulás; tagasimaks visszatérítés
■LS: maksu+ ♦ maksuamet maj adóhatoság, adóhivatal; maksuametnik (1) adóellenőr; (2) aj pénzügyőr; maksubaas adóalap; maksudeklaratsioon adóbevallás; maksujärelevalve adóellenőrzés; maksukohustus adókötelezettség; maksukohustuslane maj adóköteles; maksukoorem piltl adóteher; maksukuritegu adóbűncselekmény; maksukviitung díjnyugta; maksumaksja adófizető, adózó; maksumäär maj adókulcs; maksuobjekt adózás tárgya; maksuparadiis adóparadicsom; maksupettus adócsalás; maksupoliitika maj adópolitika; maksuraha adóbevétel; maksureform adóreform; maksuseadus adótörvény; maksusoodustus maj adókedvezmény; maksusüsteem maj adórendszer; maksuteade adómegállapító határozat, adóhatározat; maksuvaba adómentes, illetékmentes; maksuvõimeline adóképes; maksuvõlg adóhátralék, adótartozás

mõistatus <mõistatus mõistatuse mõistatus[t mõistatus[se, mõistatus[te mõistatus/i 11 s> (peamurdmisülesanne, miski seletamatu) fejtörő, találós kérdés, talány, rejtvény, rejtély, rébusz ♦ sõnamõistatus szórejtvény; tähtmõistatus betűrejtvény

Neitsi <n'eitsi n'eitsi n'eitsi[t -, n'eitsi[te n'eitse[id 01 s> (tähtkuju) Szűz

nelja-aastane <+'aastane 'aastase 'aastas[t 'aastas[se, 'aastas[te 'aastas/i_&_'aastase[id 12_&_10 adj> (nelja aasta vanune) négyéves; (neli aastat kestev) négyéves ♦ nelja-aastane põngerjas négyéves kisgyerek; tundis juba nelja-aastasena tähti már négyévesen ismerte a betűket

nimestik <nimest'ik nimestiku nimest'ikku nimest'ikku, nimestik/e_&_nimest'ikku[de nimest'ikk/e_&_nimest'ikku[sid 25 s> (nimede v nimetuste loetelu, nimistu) névjegyzék, betűrendes mutató, névsor, lista ♦ õpilaste nimestik a tanulúk névsora; asutuste nimestik az intézmények névjegyzéke; sind pole nimestikus nem vagy a névjegyzékben; koostati kirjanduse soovitusnimestik összeállították az ajánlott irodalom listáját; sellist seent ei ole söödavate seente nimestikus ez a gomba nincs az ehető gombák névjegyzékében

noppima <n'oppi[ma n'oppi[da nopi[b nopi[tud 28 v>
1. (ükshaaval korjama) szakít, tép, szemez, szed; (kindlat hulka) megszed; (puhtaks, täielikult, kõik ära noppima) leszed ♦ lilli noppima virágot szed; noppis puudelt õunu almát szedett a fáról; sõstrapõõsad tuleb puhtaks noppida a ribizlibokrokról le kell szedni az összes ribizlit; noppisime korvitäie kirsse egy kosár meggyet szedtünk
2. piltl (korjama, koguma) szed, gyűjt ♦ pianist nopib preemiaid a zongorista begyűjti a díjakat; ilusad tüdrukud nopitakse noorelt a szép lányok korán elkelnek; piiblist nopitud fraasid a bibliából szemezgetett mondások
3. (näppima, näpitsema, sõrmitsema) csipdes, csipked, babrál; (kohevaks, lahti) felráz, fellazít ♦ nopib kohmetult põllenurka esetlenül babrálja a köténye sarkát; vill tuleb kohevaks noppida a gyapjút fel kell rázni

nukulik <nukul'ik nukuliku nukul'ikku nukul'ikku, nukulik/e_&_nukul'ikku[de nukul'ikk/e_&_nukul'ikku[sid 25 adj> (nukule omane, nukutaoline) babaszerű ♦ nukulik ilu babaszerű szépség; nukulik nägu babaarc; väike nukulik naine kistermetű babaszerű nő

nupp <n'upp nupu n'uppu n'uppu, n'uppu[de n'uppu[sid_&_n'upp/e 22 s>
1. (väike [pool]keraja kujuga moodustis) figura, nyomógomb, kapcsoló, gomb; (varsja eseme otsas) gomb; (kepi-) gomb; (lipuvarda-) gomb; (lauamängu) figura, bábu; (kabe-) bábu; (nõrgim malend, ettur) gyalog; (malend) sakkfigura; ([puhkemas olev] õiepung, nupjas õisik) bimbó; (heegeldatud, kootud paksend) csomó ♦ äratuskella nupp az ébresztőóra gombja; akordioni klahvid ja nupud a harmonika billentyűi és gombjai; pärlmutrist nupuga jalutuskepp sétabot gyöngyház gombbal; lipuvarda nupp a zászlórúd gombja; värviliste nuppudega ilunööpnõelad színes fejű dekoratív gombostűk; nupuga soni bojtos sapka; sea nupud malelauale rakd fel a sakkfigurákat a táblára; vajuta nupule ja masin hakkab tööle nyomd meg a gombot, és a gép elindul; pojengi nupud on lahti minemas nyiladoznak a pünkösdi rózsa bimbói
2. kõnek (pea, peanupp) fej; (mõistus, taip) ész ♦ noorsõduritel on nupud paljaks aetud az újoncok feje kopaszra van nyírva; viin lõi nupu soojaks {kellel} fejébe szállt a pálinka; tal nupp ei võta v ei lõika v ei jaga nem vág az esze; nupp lõikab sul iga kandi pealt vág az esze, mint a borotva; ta on nupust nikastanud nincs ki a négy kereke

nõel <n'õel nõela n'õela n'õela, nõel[te_&_n'õela[de n'õela[sid_&_n'õel/u 23_&_22? s>
1. (vahend õmblemiseks) tű; (väiksem) tű; (kinnitamiseks, ka ehtena) hajtű, dísztű ♦ ehisnõel, ilunõel dísztű; juuksenõel hajtű; kingsepanõel suszter tű; kübaranõel kalaptű; ravinõel med gyógytű; rinnanõel bross(tű), melltű, kitűző, dísztű; süstlanõel, süstla nõel med fecskendő tű, injekciós tű; õmblusmasinanõel varrógéptű; õmblusnõel varrótű; torkas nõelaga sõrme megszúrta a tűvel az ujját; pani niidi nõela taha befűzte a cérnát a tűbe; pistis juuksekrunni nõeltega kinni hajtűvel megtűzte a kontyát; otsi kui nõela heinakuhjast piltl tűt keres a szénakazalban; otsima nagu nõela heinakuhjast tűvé tesz vmit; istub v on just nagu nõelte otsas v nõelte peal v nõeltel piltl tűkön ül; isegi nõela kukkumist võinuks kuulda még a légy zúgását is meg lehetett hallani; nagu nõela silmast tulnud mintha skatulyából húzták volna ki
2. kõnek (magnetnõel) mágnestű; (putuka astel) fullánk; (okas, oga) tüske, tövis ♦ siili teravad nõelad a sün hegyes tüskéi; mesilase nõel a méh fullánkja
■LS: nõel+ ♦ nõeljää tűjég; nõellaager tehn tűcsapágy; nõeltehnika v nõelkudumine tűkötés
nõela+ ♦ nõelahoidja tűtartó; nõelapadi tűpárna; nõelapea (1) (õmblusnõela-) a tű foka; (2) (nööpnõela-) gombostűfej; nõelatorge tűszúrás

näpumees <+m'ees mehe m'ees[t -, mees[te meh/i 13 s> tolvaj, balkörmű

näpuviga <+viga v'ea viga -, viga[de viga[sid_&_vig/u 18 s> (kogemata tehtud viga, hooletusviga) véletlen hiba, elírás, gondatlanság ♦ laduja on teinud näpuvea a szedő elírta a betűt

nöörima <n'ööri[ma n'ööri[da nööri[b nööri[tud 28 v>
1. (nööri[de]ga siduma) megkötöz; (kokku tõmbama) összehúz; (kinga-, saapapaelu kinni panema) megköt, befűz ♦ saapaid nöörima befűzte a csizmáját; nööris end kõvasti korsetti erősen meghúzta a fűzőt; mees nööriti puu külge kinni a fához kötözték a férfit; lõdvalt nööritud komps lazán bekötött batyu; nööritavad saapad fűzős csizma
2. (soonima) vág; piltl (kokku pigistama) összeszorít ♦ seljakoti rihmad nöörivad õlgadesse a hátizsák pántja vágja a vállam; pisarad nöörivad kurku fojtogat a sírás; hirm nöörib südant a félelem összeszorítja a szívét; ahastus nööris kurku fojtogatja a kétségbeesés
3. piltl (liigkasu võtma) nyerészkedik, kihasznál ♦ kaupmees nööris ostjaid a kereskedő a vásárlókon nyerészkedett; nööris kõrge hinnaga a magas árral nyerészkedett

orgaaniline <orgaaniline orgaanilise orgaanilis[t orgaanilis[se, orgaanilis[te orgaanilis/i 12 adj>
1. (elusa loodusega seotud, taimne v loomne) szerves, organikus ♦ orgaaniline ühend szerves vegyület; orgaaniline hape szerves sav; orgaaniline keemia szerves kémia; orgaaniline mateeria szerves anyag; orgaaniline väetis szerves trágya; orgaanilised setted szerves üledék; orgaanilised jäänused szerves maradványok
2. (organ[ism]i ehitusest tingitud) szervi, organikus ♦ südame orgaaniline klapirike a szív szervi billentyűhibája; närvisüsteemi orgaanilised kahjustused az idegrendszer szervi eredetű károsodásai
3. (olemuslik, sisemine) benső, szerves ♦ orgaaniline seos benső kötelék; teooria ja praktika orgaaniline ühtsus az elmélet és a gyakorlat szerves egysége

paksenema <paksene[ma paksene[da paksene[b paksene[tud 27 v> (be)sűrűsödik, (meg)vastagodik ♦ udu pakseneb a köd sűrűsödik; jää pakseneb a jég megvastakodik; supp pakseneb a leves besűrűsödik

pangagarantii <s> bankszerű/banki fedezet

pedant <ped'ant pedandi ped'anti ped'anti, ped'anti[de ped'anti[sid_&_ped'ant/e 22 s> betűrágó

pesu <pesu pesu pesu p'essu, pesu[de pesu[sid 17 s>
1. (pesemine) mosás; (puhtaks) tisztítás ♦ aknapesu, akende pesu ablaktisztítás, ablaktisztító; hambapesu fogmosás; käsitsipesu kézzel mosás; kätepesu kézmosás; pesusse v pessu andma mosat, mosásba ad; (kellegi) musta pesu pesema kiteregeti (vkinek) a szennyesét
2. (ihu-, laua-, voodipesu jms, pestavad v äsja pestud esemed) mosnivaló ♦ valge pesu fehérnemű; must pesu mosnivaló, szennyes ruha; aluspesu fehérnemű, alsónemű; voodipesu ágynemű; pesu pesema szennyest kimos
■LS: pesu+ ♦ pesuaine mosószer; pesukinnas mosókesztyű; pesulapp mosókendő, mosórongy; pesunuustik spongya, szivacs; pesupäev nagymosás; pesuseep mosószappan; pesuvesi fürdővíz
pesu+ (pestud v pestavate esemetega seotud) ♦ pesukorv ruháskosár; pesunöör szárítókötél; pesupulk csipesz, ruhacsipesz; pesurull henger, mángorló; pesusine kékítő; pesuvalgendi fehérítőszer

poolpaks <+p'aks paksu p'aksu p'aksu, p'aksu[de p'aksu[sid_&_p'aks/e 22 adj> trük félkövér ♦ poolpaks kiri félkövér betűtípus

puidutöökoda <s> asztalosműhely

põhi+3 (põhiline) alap ♦ põhiasend sport alapállás; põhiidee alapeszme; põhiküsimus alapkérdés; põhipalk alapfizetés; põhireegel alapszabály; põhisõnavara keel alapszókincs; põhiteos alapmű; põhitoidus, põhitoit alapvető élelem; põhitöökoht főállás; põhivabadused pol alapvető szabadságok; põhivahendid maj állóeszköz; põhivajadused alapvető szükségletek; põhiväärtus alapérték; põhiõigused pol alapjogok, alapvető jogok

põhitehe <s> alapművelet

põud <p'õud põua p'õuda p'õuda, p'õuda[de p'õuda[sid_&_p'õud/u 22 s>
1. aszály, szárazság
2. piltl (puudus, nappus) hiány ♦ valitseb õpetajate põud tanárhiány van
■LS: põua+ ♦ põuaaasta aszályos év; põuakahjustus aszálykár; põuakindel aszálytűrő; põuasomp, põuasond, põuasumu porfüstréteg; põuatõrje szárazság elleni védekezés

pärane <pärane pärase päras[t -, päras[te pärase[id 10 adj (hrl liitsõna järelosa)> -szerű, féle

reebus <r'eebus r'eebuse r'eebus[t r'eebus[se, r'eebus[te r'eebus/i_&_r'eebuse[id 11_&_09 s> (piltmõistatus) betűrejtvény

riiginorm <s> begyűjtés, beszolgáltatás

saag <s'aag s'ae s'aagi s'aagi, s'aagi[de s'aagi[sid_&_s'aag/e 22 s> fűrész ♦ ketassaag körfűrész; oksasaag ágfűrész; raamsaag rámás fűrész; rauasaag acélfűrész; tapisaag hornyolófűrész; tikksaag szúrófűrész; vineerisaag lombfűrész; sae hambad a fűrész fogai; saagi teritama fűrészt élesít
■LS: sae+ ♦ saehambad fűrészfogak; saelaud deszka; saeleht fűrészlap; saematerjal fűrészárú; saepalk fűrészrönk; saepukk fűrészbak; saetera fűrész éle; saetööstus fűrésuipar; saeveski fűrésztelep, fűrészmalom, fatelep

savi <savi savi savi s'avvi, savi[de savi[sid 17 s> agyag ♦ punane savi vörös agyag; kiltsavi agyagpala; pottsepasavi fazekasagyag; valgest savist keraamilised nõud kerámia árucikkek fehér kőagyagból; mul on täiesti savi, mida sa teed kõnek nem érdekel, hogy mit csinálsz
■LS: savi+ ♦ savihall agyagszürke; savihurtsik, savihütt vályogviskó; savikarva, savikarvaline agyagszínű; savikiht agyagréteg; savikoda fazekasműhely; savikollane agyagsárga; savimaa agyagföld; savimaja vályogház; savimuld agyagos talaj; savinõu agyagedény, cserépedény; savipinnas agyagos talaj; savipruun agyagbarna; savipunane agyag piros; savi sein agyagfal; savitellis vályogtégla, agyagtégla; savitoode agyagárú; savitööstus agyagipar

seisus <s'eisus s'eisuse s'eisus[t s'eisus[se, s'eisus[te s'eisus/i_&_s'eisuse[id 11_&_09 s> rend ♦ kõrgem seisus felsőbbrendűség; madalam seisus alsóbbrendűség; kolmas seisus harmadik rend; kaupmeheseisus a kereskedők rendje; käsitööliseseisus, käsitööliste seisus a kézművesek rendje; vaimulikuseisus, vaimulike seisus papi rend
■LS: seisus[e]+ ♦ seisus[e]vahe osztálykülönbség, rangkülönbség

suhtumine <s'uhtumine s'uhtumise s'uhtumis[t s'uhtumis[se, s'uhtumis[te s'uhtumis/i 12 s> hozzáállás, magatartás, viszonyulás, attitűd

sõnakehv <+k'ehv kehva k'ehva k'ehva, k'ehva[de k'ehva[sid_&_k'ehv/i 22 adj> szófukar, kevés beszédű, szűkszavú

sõrmis <sõrmis sõrmise sõrmis[t -, sõrmis[te sõrmise[id 09 s> (klahv aparaadil, masinal, pillil) billentyű

šrift <šr'ift šrifti šr'ifti šr'ifti, šr'ifti[de šr'ifti[sid_&_šr'ift/e 22 s> (kiri, kirjamärkide kujundusliik) betűkészlet

talitlus <talitlus talitluse talitlus[t talitlus[se, talitlus[te talitlus/i 11 s> füsiol (tegevus, töö, funktsioon) működés, funkcionálás ♦ alatalitlus -alulműködés; südametalitlus szívműködés; ületalitlus -túlműködés; kilpnäärme ületalitlus pajzsmirigy-túlműködés
■LS: talitlus+ ♦ talitlushäire működési zavar; talitlusvõime működőképesség

taoline <t'aoline t'aolise t'aolis[t t'aolis[se, t'aolis[te t'aolis/i_&_t'aolise[id 12_&_10? adj>
1. (hrl liitsõna järelosa) (sarnane, sugune) -szerű, vmihez hasonló ♦ gaasitaoline gázszerű; sinutaoline magadfajta, hozzád hasonló; ühetaoline egyforma, megegyező; midagi taolist ilyesmi
2. kõnek (selline, seesugune, niisugune, säärane) ilyen, olyan

terasetehas <s> acélmű

tisler <t'isler t'isleri t'isleri[t -, t'isleri[te t'islere[id 02 s> (mööbelsepp, laudsepp) asztalos ♦ mööblitisler műbútorasztalos
■LS: tisleri+ ♦ tisleriliim asztalosenyv; tisleripink gyalupad; tisleritöökoda asztalosműhely; tisleritööriistad asztalosszerszámok

transliteratsioon <transliteratsi'oon transliteratsiooni transliteratsi'ooni transliteratsi'ooni, transliteratsi'ooni[de transliteratsi'ooni[sid_&_transliteratsi'oon/e 22 s> keel (ümbertähtimine, translitereerimine) betű szerinti átírás

trükk <tr'ükk trüki tr'ükki tr'ükki, tr'ükki[de tr'ükki[sid_&_tr'ükk/e 22 s>
1. (trükkimine) nyomtatás ♦ fototrükk fotónyomtatás; kõrgtrükk magasnyomtatás; lametrükk síknyomtatás; raamatutrükk könyvnyomtatás; reljeeftrükk dombornyomtatás; sügavtrükk mélynyomtatás; valgustrükk fénynyomtatás; värvitrükk színnyomás, színes nyomat; trükis avaldama publikál; teos anti v läks trükki a mű nyomtatásba került; teos on trükis a mű a nyomtatás alatt van, a mű nyomdában van
2. (mingi trükise korraga trükitud partii) kiadás ♦ kordustrükk utánnyomás, második kiadás; sõnaraamatu teine, parandatud ja täiendatud trükk a szótár második, javított és bővített kiadása
3. (trükiteksti väline kuju, trükikiri) nyomás ♦ ilus trükk, selgelt loetavad tähed tiszta nyomás, jól olvasható betűk
■LS: trüki+ ♦ trükiarv példányszám; trükikulud nyomdai költség(ek); trükimuster tekst nyomott minta; trükipaber nyomópapír; trükipoogen nyomdaív; trükipress kézisajtó, sajtó; trükitehnika nyomdatechnika; trükitoode nyomdatermék, nyomdai termék, sajtótermék; trükitäht (1) (trükituna) nyomtatott betű; (3) kõnek (suurtäht, versaal) nagybetű, verzális; trükitöö (1) (trükkimine) nyomtatás; (2) (trükis) nyomtatvány; trükitööline nyomdász; trükitööstus nyomdászat; trükivabadus pol sajtószabadság; trükivalmis nyomdakész; trükiväljaanne nyomtatott kiadvány; trükivärv nyomdafesték

tundma <t'und[ma t'und[a tunne[b t'un[tud, t'und[is t'und[ke 34 v>
1. (tajuma, tunnetama) érez ♦ valu tundma fájdalmat érez; tunnen nälga éhes vagyok; janu tundma szomjúságot érez; kuidas sa ennast tunned? hogy érzed magad?; tunneb end tervena egészségesnek érzi magát; midagi oma naha peal tubdma piltl saját bőrén érez vmit
2. (hingelist elamust kogema) érez; (koos enesekohase asesõnaga) érzi magát ♦ {millest} rõõmu tundma örül vminek, örömöt érez; {kelle-mille} vastu vastikust tundma undort érez vki/vmi iránt; kaasa tundma együttérez; kahetsust tundma sajnál, megbánást érez; kadedust tundma irigységet érez; muret tundma aggódik, aggodalmat érez; uhkust tundma büszkeséget érez; hirmu tundma félelmet érez; tunnen vanaemast väga puudust nagyon hiányzik a nagymamám; tunneb end üksildasena magányosnak érzi magát; tundke end nagu kodus érezzék magukat otthon; ta ei tunne millegi vastu huvi nem érdeklődik semmi iránt; tundsin huvi, kuidas tal läheb érdeklődtem,hogy hogy van
3. (mingit valdkonda teadma v valdama, millestki teadlik olema) ismer ♦ seadusi tundma ismeri a törvényeket; laps tunneb juba tähti a gyerek már ismeri a betűket; nooti tundma ismeri a kottát; ta tunneb seda kanti ismeri ezt a vidéket; tunneb kedagi/midagi nagu oma viit sõrme ismeri, mint a tenyerét; tunneb midagi läbi ja lõhki ismeri vminek minden csínját-bínját, töviről hegyére/hegyire ismer vmit
4. (kellegagi lähemalt tuttav olema, kedagi teadma) ismer ♦ kas sa Martat tunned? ismered Mártát?; nägupidi tundma kedagi látásból ismer vkit; mul pole au teda tunda nincs szerencsém őt ismerni
5. (ära tundma) megismer, felismer ♦ tundsin sind sammudest ära megismertem a lépteidet; kedagi häälest ära tundma felismer vkit a hangjáról

tuum <t'uum tuuma t'uuma t'uuma, t'uuma[de t'uuma[sid_&_t'uum/i 22 s>
1. (pähkli ja mõne luuseemne söödav sisu) mag, bél ♦ pähklituum dióbél; aprikoosituum barackmag
2. füüs (aatomituum); biol (raku osa); anat (närvirakkude kogumik suur- v seljaajus) mag ♦ ajutuum anat agymag; rakutuum biol sejtmag; tuuma lõhustumine füüs atommaghasadás; Maa tuum geol földmag
3. (millegi peamine sisu, oluline mõte v tähendus, põhiolemus) lényeg ♦ küsimuse tuum a kérdés lényege
■LS: tuuma+ ♦ tuumaallveelaev atommeghajtású tengeralattjáró, atom-tengeralattjáró; tuuma[elektri]jaam atomerőmű; tuumaenergia atomenergia; tuumafüüsika magfizika, atomfizika; tuumajõud füüs, sõj magenergia, atomenergia; tuumajõujaam atomerőmű; tuumakatsetus atomkísérlet; tuum(a)kütus nukleáris üzemanyag/fűtőanyag; tuumalaeng atomtöltet; tuumalõhkepea sõj nukleáris robbanófej; tuumaplahvatus atomrobbanás; tuumapomm atombomba; tuumarakett atomrakéta, atomtöltetű rakéta; tuumareaktor atomreaktor; tuumarelv sõj atomfegyver, nukleáris fegyver; tuumariik atomhatalom; tuumarünnak atomtámadás; tuumasõda atomháború; tuumatalv nukleáris tél

tuumaelektrijaam <s> atomerőmű

tõmmu <tõmmu tõmmu tõmmu[t -, tõmmu[de tõmmu[sid 16 adj> (värvuselt, toonilt tume) barna, sötét ♦ päevitustõmmu napbarnított; tõmmu nahk barna bőr; tõmmu riisikas bot (Lactarius necador) sötét tejelőgomba
■LS: tõmmu+ ♦ tõmmunahaline barnabőrű

tähenärija <+närija närija närija[t -, närija[te närija[id 01 s> (pedant, bürokraat) aktakukac, szőrszálhasogató, betűrágó

tähestik <tähest'ik tähestiku tähest'ikku tähest'ikku, tähestik/e_&_tähest'ikku[de tähest'ikk/e_&_tähest'ikku[sid 25 s> (alfabeet) ábécé, írás, betűrend ♦ morsetähestik morzeábécé; kreeka tähestik görög ábécé; ladina tähestik latin ábécé

tähestikuline <tähestikuline tähestikulise tähestikulis[t tähestikulis[se, tähestikulis[te tähestikulis/i 12 adj> betűrendes

täht <t'äht tähe t'ähte t'ähte, t'ähte[de t'ähte[sid_&_t'äht/i 22 s>
1. (taevakeha) csillag ♦ Petlemma täht a betlehemi csillag; langev täht hullócsillag; aotäht hajnalcsillag; ehatäht esthajnalcsillag; hommikutäht, koidutäht hajnalcsillag; õnnetäht piltl szerencsecsillag; tähed siravad a csillagok felragyognak; tähed süttivad kigyúlnak a csillagok; taevatähed az ég csillagai; tähed kustuvad a csillagok kialszanak; õnneliku tähe all sündinud piltl szerencsés csillagzat alatt született; kellegi täht kustus v langes v loojus piltl vkinek a csillaga leáldozott; lühike tähelend pünkösdi királyság
2. piltl (staar) csillag, sztár ♦ filmitäht filmcsillag, filmsztár; lapstäht gyereksztár
3. (kujund) csillag ♦ viisnurkne täht ötágú vörös csillag; kaheksaharuline täht nyolcágú csillag; kuldtäht aranycsillag; punatäht vörös csillag
4. (kirjatäht, trükitäht) betű ♦ algustäht, esitäht kezdőbetű; suurtäht nagybetű; väiketäht kisbetű; täht-tähelt betű szerint; põristab r-tähte ropogtatja az r betűt
■LS: tähe+ ♦ tähepilv astr ködfolt; tähesadu astr csillagesés; tähesõit sport csillagtúra; tähesära csillagragyogás
tähe+ ♦ tähelipp a csillagos-sávos lobogó; tähemärk betűjel, karakter

tähthaaval <+haaval adv> (ühe tähe kaupa) betűnként

tähtkiri2 <+kiri kirja k'irja k'irja, k'irja[de k'irja[sid_&_k'irj/u 24 s> (tähtedest koosnev kiri) betűs írás

tähttäheline <+täheline tähelise tähelis[t tähelis[se, tähelis[te tähelis/i 12 adj> (täht-tähelt toimuv, väga täpne) betűhű, betűszerinti

täht-tähelt <+tähelt adv> (tähthaaval, otse, väga täpselt, üksikasjalikult) betű szerint, betűhíven, betűről betűre

töökoda <+koda koja koda k'otta, koda[de koda[sid 18 s> műhely ♦ auto[parandus]töökoda autószerelő/autójavító műhely; juuksuritöökoda fodrászat; kingsepatöökoda cipészműhely; tisleritöökoda asztalosműhely; õmblustöökoda varroda

tühikuklahv <s> szóközbillentyű, betűközbillentyű

ulatuslik <ulatusl'ik ulatusliku ulatusl'ikku ulatusl'ikku, ulatuslik/e_&_ulatusl'ikku[de ulatusl'ikk/e_&_ulatusl'ikku[sid 25 adj> kiterjedt, széles körű ♦ ulatuslik andmekogumine kiterjedt adatgyűjtés; ulatuslikud konsultatsioonid széles körű konzultációk; nutitelefonide ulatuslik levik okostelefonok széles körű elterjedtsége; ulatuslikud metsatulekahjud kiterjedt erdőtüzek

vajutama <vajuta[ma vajuta[da vajuta[b vajuta[tud 27 v> (tahtlikult peale suruma, pressima, litsuma) nyom, megnyom, lenyom, nyomogat ♦ nuppu v nupule vajutama megnyomja a gombot; gaasipedaali vajutama lenyomja a gázpedált; Shift-klahvi vajutama lenyomja a shiftet; klaveri klahve vajutama nyomogatja a zongora billentyűit; päästikule vajutama megnyomja a ravaszt

veerima <v'eeri[ma v'eeri[da veeri[b veeri[tud 28 v> (tähthaaval lugema) silabizál; (vaevaliselt lugema) (ki)betűz ♦ loeb veerides betűzve/szótagolva olvas

vennaskond <vennask'ond vennaskonna vennask'onda vennask'onda, vennask'onda[de vennask'onda[sid_&_vennask'ond/i 22 s> (meesliikmeid ühendav usuühing, ametivendade ühendus) testvériség, testvérgyülekezet ♦ kristlikud vennaskonnad keresztény testvériségek; Mustpeade vennaskond A Feketefejűek Testvérisége

viimane <viimane viimase viimas[t -, viimas[te viimase[id 10 adj>
1. utolsó, az utóbbi, végső ♦ tähestiku viimane täht a magyar ábécé utolsó betűje zs; detsembri viimane nädal december utolsó hete; viimane kui üks mindenki, minden egyes; on viimane aeg minema hakata itt a legfőbb ideje, hogy induljunk; kellegi viimne tund on tulnud / kätte jõudnud ütött vkinek az utolsó/ a végső órája; möödunud sajandi viimasel veerandil a múlt század utolsó negyedében; esimest ja viimast korda először és utoljára; viimasel ajal az utóbbi iőben; viimasel korral a legutóbbi alkalommal; viimast korda, viimane kord utoljára; lahkunu saadeti viimasele teekonnale az elhunytat utolsó útjára kísérték; viimase veretilgani az utolsó csepp vérig; näeb viimase peal välja mintha skatulyából húzták volna ki
2. (vahetult mingile kriitilisele piirile eelnev) utolsó ♦ viimase hetke reisid last minute utazások; abi jõudis kohale viimasel minutil az utolsó pillanatban érkezett segítség; viimane tilk karikas az utolsó csepp a pohárban

vildakas <vildakas vildaka vildaka[t -, vildaka[te vildaka[id 02 adj>, ka vildak
1. (viltune) ferde, elferdült ♦ vildakad tähed elferdült betűk
2. (väär) téves, kificamodott, nem helytálló ♦ vildakas mõtlemine kificamodott gondolkodás

w-täht <+t'äht tähe t'ähte t'ähte, t'ähte[de t'ähte[sid_&_t'äht/i 22 s> W betű

võik <v'õik võigu v'õiku v'õiku, v'õiku[de v'õiku[sid_&_v'õik/e 22 adj, s>
1. adj (kollane, hrl hobuse kohta) sárga
2. s (kollane hobune) sárga ló, aranyszőrű ló

võõr+ idegen ♦ võõrkeha idegen test; võõrleegion idegenlégió; võõrleegionär idegenlégiós; võõrliik idegenhonos faj; võõrmõju idegen hatás; võõrriik idegen ország; võõrsõna idegen szó; võõrsõnastik idegen szavak szótára; võõrtäht idegen betű; võõrtööline vendégmunkás; võõrvõim idegen uralom

ürask <ürask üraski üraski[t -, üraski[te üraske[id 02 s> (puidust toituv mardikas, metsakahjur) szú ♦ kuuse-kooreürask zool (Ips typographus) betűzőszú; männi-kooreürask zool (Ips sexdentatus) hatfogú fenyőszú