[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aasta <'aasta 'aasta 'aasta[t -, 'aasta[te 'aasta[id 01 s> esztendő, év, évi ♦ jooksev aasta folyó év; käesolev v praegune v tänavune aasta az idei év; möödunud v läinud aasta a múlt év; eelnev v eelnenud aasta az előző év; tulev aasta a jövő év; kalendriaasta naptári év; liigaasta, lisapäeva-aasta szökőév; noorusaastad ifjúkor; valgusaasta astr fényév; õppeaasta tanév; õpiaastad, õpinguaastad tanulóévek; aasta algus évkezdet; aasta lõpp az év vége; kolm aastat három év; pool aastat fél év, fél évig; tuleval aastal jövőre, a jövő évben; igal aastal minden évben; 1987-ndal aastal 1987-ben; 5. mail 1987-ndal aastal 1987. május 5-én; möödunud sajandi 60-ndail aastail a múlt (év)század hatvanas éveiben; aasta eest egy évvel ezelőtt; aastate eest, aastaid tagasi évekkel ezelőtt; aastaga egy év alatt; kahe aasta pärast két év múlva; aasta-paari pärast egy-két év múlva; aasta jooksul v kestel az év során; aastate jooksul éveken át; aasta ringi, aasta läbi egész éven át; aastast aastasse évről évre; aasta aasta järel évről évre; head uut aastat! boldog új évet (kívánok)!; tüdruk on kaheksa aastat vana a kislány nyolcéves; mis aastal sa oled sündinud? melyik évben születtél?; ta näeb oma aastate kohta hea välja korához képest jól néz ki; me pole aasta [aega] teineteist näinud egy éve nem láttuk egymást; saladust hoiti v peeti aastaid v üle aastate évekig őrizték a titkot
■LS: aasta+ ♦ aastaaruanne évi/éves kimutatás, évi/éves zárlat; aastakoosolek éves/évi közgyűlés; aastalaat országos vásár; aastaleping éves szerződés; aastapalk egyévi fizetés; aastapilet éves bérlet; aastasissetulek éves jövedelem; aastatoodang éves hozam; aastatulu évi termés; aastavanune egyéves; aastaülevaade éves áttekintés

agar2 <agar agara agara[t -, agara[te agara[id 02 adj> (innukas) buzgó, ügybuzgó, törtető, törekvő, tevékeny, igyekvő

aktiiv <akt'iiv aktiivi akt'iivi akt'iivi, akt'iivi[de akt'iivi[sid_&_akt'iiv/e 22 s>
1. aktíva
2. keel (tegumood) cselekvő igenem, activum

aktiivne <akt'iivne akt'iivse akt'iivse[t -, akt'iivse[te akt'iivse[id 02 adj>
1. aktív, cselekvő ♦ aktiivne osavõtt aktív részvétel; aktiivne parteiliige aktív párttag; aktiivne puhkus aktív pihenés; aktiivne sõnavara keel aktív szókincs; aktiivne kloor keem aktív klór; aktiivne rahvastik stat aktív népesség
2. (ülekaalus oleva aktivaga) aktív
■LS: aktiiv+ ♦ aktiivmuda biol eleveniszap; aktiivsüsi keem aktív szén

algus <'algus 'alguse 'algus[t 'algus[se, 'algus[te 'algus/i_&_'alguse[id 11_&_09 s> kezdet, eleje ♦ paljutõotav algus ígéretes kezdet; aasta algus évkezdet; raamatu algus a könyv eleje; alguses kezdetben; järgmise aasta alguses a jövő év elején; kohe alguses rögtön az elején; algusest lõpuni elejétől a végéig, töviről hegyire; algusest peale kezdettől fogva; iga algus on raske minden kezdet nehéz
■LS: algus+ ♦ algusperiood kezdeti szakasz; alguspunkt kezdőpont, kiindulópont; algustäht kezdőbetű

alune1 <alune aluse alus[t -, alus[te aluse[id 10 adj, s>
1. s (all v läheduses olev ala, koht) vmi alatt lévő
2. adj (all v läheduses olev) vmi alatti
3. s etn (alusseelik) alsószoknya

alustaja <s> felvevő, felvevőképes, kezdő

arvestamine <s> figyelembevétel, számbavétel, számítás, számolás, számvetés, számvevőszék

arvukus <arvukus arvukuse arvukus[t arvukus[se, arvukus[te arvukus/i 11 s>
1. nagy szám ♦ osavõtjate arvukus a résztvevők nagy száma
2. biol egyedsűrűség, abundancia ♦ liigi arvukus állománysűrűség

ase1 <ase aseme ase[t -, aseme[te aseme[id 04 s>
1. (magamiskoht) fekvőhely, fekhely ♦ pehme ase puha fekvőhely; kõva ase kemény fekvőhely; aset tegema fekvőhelyet készít, megágyaz; põrandale aset tegema fekvőhelyet készít a földön
2. (asupaik, jälg) hely ♦ eluase lakhatás; tulease a tűz helye

asend <asend asendi asendi[t -, asendi[te asende[id 02 s>
1. (asetsemisviis, seis) helyzet, testhelyzet, pozíció, póz ♦ võtta sisse mõnus v mugav asend kényelembe helyezi magát; ebamugav asend kényelmetlen testhelyzet; horisontaalasend, horisontaalne asend vízszint helyzet; isteasend ülő helyzet; lamaasend, lamamisasend fekvő helyzet; lähteasend alapállás, alaphelyzet; püstasend, püstiasend álló helyzet; seliliasend a hanyatt fekvő helyzet; vertikaalasend, vertikaalne asend függőleges helyzet; keha asend testhelyzet; asendit muutma testhelyzetet változtat
2. (asukoht, positsioon) fekvés ♦ geograafiline asend földrajzi fekvés, földrajzi helyzet

asetsev <asetsev asetseva asetseva[t -, asetseva[te asetseva[id 02 adj> fekvő

asjaajaja <+ajaja ajaja ajaja[t -, ajaja[te ajaja[id 01 s>
1. (teenistuja) ügyvezető, ügyintéző, ügyvivő
2. (asju ajada oskav ning armastav inimene) intéző

asjur <'asjur 'asjuri 'asjuri[t -, 'asjuri[te 'asjure[id 02 s> (diplomaatiline asjaajaja) ügyvivő

astendaja <astendaja astendaja astendaja[t -, astendaja[te astendaja[id 01 s> mat hatványkitevő

asuv <asuv asuva asuva[t -, asuva[te asuva[id 02 adj> fekvő

deklarant <deklar'ant deklarandi deklar'anti deklar'anti, deklar'anti[de deklar'anti[sid_&_deklar'ant/e 22 s> nyilatkozattevő

diktofon <diktofon diktofoni diktofoni diktofoni, diktofoni[de diktofon/e 19 s> (kõnesalvestusmagnetofon) diktafon, felvevőkészülék

edasipürgiv <s> feltörekvő

edasipüüdlik <+p'üüdl'ik p'üüdliku p'üüdl'ikku p'üüdl'ikku, p'üüdlik/e_&_p'üüdl'ikku[de p'üüdl'ikk/e_&_p'üüdl'ikku[sid 25 adj> ambiciózus, (fel)törekvő ♦ edasipüüdlik õpilane törekvő diák

edaspidi <+pidi adv>
1. (tulevikus) legközelebb, a továbbiakban, továbbra ♦ edaspidi ole ettevaatlikum legyen óvatosabb a jövőben; nüüd ja edaspidi most és a jövőben
2. (pärisuunas) ♦ aeg liigub edaspidi halad előre az idő

edaspidine <+pidine pidise pidis[t -, pidis[te pidise[id 10 adj> további, jövőbeli, jövőbeni ♦ edaspidine saatus jövőbeli sors; edaspidised plaanid jövőbeli tervek; edu edaspidiseks! sok sikert a jövőben!

eemalviibija <s> távollevő

eemalviibiv <s> távollevő

eespoolne <+p'oolne p'oolse p'oolse[t -, p'oolse[te p'oolse[id 02 adj> elöl lévő ♦ eespoolne pingirida elöl lévő padsor

eksiil <eks'iil eksiili eks'iili eks'iili, eks'iili[de eks'iili[sid_&_eks'iil/e 22 s> (maapagu, pagulus) száműzetés ♦ eksiilis elama száműzetésben él
■LS: eksiil+ ♦ eksiilvalitsus a száműzetésben lévő kormány

eksponent <ekspon'ent eksponendi ekspon'enti ekspon'enti, ekspon'enti[de ekspon'enti[sid_&_ekspon'ent/e 22 s>
1. (väljapanija) kitevő, exponens
2. mat (astendaja) hatványkitevő, exponens

ennustama <ennusta[ma ennusta[da ennusta[b ennusta[tud 27 v> jósol, megjósol, jövendöl ♦ tulevikku ennustama jövendőt mond, megjósolja a jövőt; kaartide järgi/abil ennustama kártyából jósol; teda ennustatakse võitjaks azt jósolják, hogy ő lesz a győztes; käe järgi ennustama tenyérből jósol; pilved ennustavad vihma a felhők esőt ígérnek

eri+2 (lahkuminev, erinev) külön ♦ eriaegne nem egyidejű, különböző idejű; erimeelne más véleményen levő; erimeelsus nézeteltérés, széthúzás, meghasonlás; erivärviline sokszínű

esindaja <esindaja esindaja esindaja[t -, esindaja[te esindaja[id 01 s> képviselő, szóvivő, szószóló ♦ seaduslik esindaja jogi képviselő; täievoliline esindaja teljhatalmú megbízott; rahvaesindaja képviselő; Eesti esindaja võistlustel Észtország képviselője a versenyen; tootja volitatud esindaja a gyártó meghatalmazott képviselője; liidu välisasjade ja julgeolekupoliitika kõrge esindaja az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője

film <f'ilm filmi f'ilmi f'ilmi, f'ilmi[de f'ilmi[sid_&_f'ilm/e 22 s>
1. (lina- v ekraaniteos) film ♦ täispikk film teljes hosszúságú film; aimefilm ismeretterjesztő film; animafilm animációs film; ballettfilm balett film; dokument[aal]film dokumentumfilm; helifilm hangosfilm; joonisfilm rajzfilm; kassafilm kasszasiker; kitsasfilm keskenyfilm; komöödiafilm vígjáték; kroonikafilm krónika; laiekraanifilm szélesvásznú film; löökfilm sikerfilm; lühifilm rövidfilm; multifilm rajzfilm; mängufilm játékfilm; märulifilm akciófilm; nukufilm bábfilm; näidendfilm színdarabfilm; portreefilm portréfilm; reportaažfilm riportfilm; filmiseriaal filmsorozat; seiklusfilm kalandfilm; telefilm tévéfilm; tummfilm némafilm; tõsielufilm dokumentumfilm; ulmefilm sci-fi film; värvifilm színes film; õppefilm oktatófilm; õudusfilm horrorfilm; filmi linastama filmet bemutatni; filmi tegema filmez(ik), filmet készít, filmet forgat; filmi vaatama filmet néz; filmis mängima filmben játszik; kinodes jookseb uus film új film megy a mozikban; vändati kaks filmi loomadest két filmet forgattak az állatokról
2. (filmilint) film, filmszalag ♦ kinofilm mozifilm; negatiivfilm film negatív; värvifilm, värvusfilm színes film; filmi ilmutama előhívja a filmet; filmi kinnitama fixálja a filmet
■LS: filmi+ ♦ filmiamatöör amatőr filmes; filmiarhiiv filmtár, filmarchívum; filmiarvustus filmkritika; filmiateljee filmstúdió; filmidokumentalist dokumentalista; filmidublaaž szinkron; filmifestival filmfesztivál; filmigrupp stáb; filmihoidla filmtár; filmikaader snitt; filmikaamera filmfelvevő, kamera; filmiklassika filmklasszikus; filmiklubi filmklub; filmilevitaja filmforgalmazó vállalat; filmikriitik filmkritikus; filmikriitika filmkritika; filmikunst filmművészet, mozi; filmikäsikiri forgatókönyv; filmilaenutus filmkölcsönző; filmilint film, filmszalag; filmimees kõnek filmes; filmimuusika filmzene; filminäitleja filmszínész; filmioperaator filmoperatőr; filmipaviljon filmstúdió; filmiprojektor filmvetítő (berendezés/gép); filmirull filmtekercs; filmirežissöör filmrendező; filmireporter filmriporter; filmistaar filmsztár; filmistsenaarium filmforgatókönyv, forgatókönyv; filmistuudio filmstúdió; filmiteadus filmtudomány; filmitäht filmcsillag, filmsztár; filmitööstus filmgyártás, filmipar; filmivõte, filmiülesvõte filmfelvétel

formaat <form'aat formaadi form'aati form'aati, form'aati[de form'aati[sid_&_form'aat/e 22 s> (mõõtmed, kaust) formátum ♦ kaksikformaat trük kettős formátum; põikformaat trük fekvő formátum; püstformaat trük álló formátum; standardformaat trük standard formátum; suurformaat trük nagy formátum; taskuformaat trük zseb-formátum, zsebkiadás; väikeformaat trük kis formátum; raamatu formaat a könyv formátuma

futuroloogia <futurol'oogia futurol'oogia futurol'oogia[t -, futurol'oogia[te futurol'oogia[id 01 s> (tulevikuteadus, tegeleb sotsiaalsete prognoosidega) jövőkutatás, futurológia

futuurum <fut'uurum fut'uurumi fut'uurumi[t -, fut'uurumi[te fut'uurume[id 02 s> keel (tulevik) jövő idő, jövő

gaasiline <gaasiline gaasilise gaasilis[t gaasilis[se, gaasilis[te gaasilis/i 12 adj>
1. (gaasina esinev) gáznemű, légnemű, gázos ♦ gaasiline olek szilárd/légnemű/cseppfolyós halmazállapot
2. (gaasidesse puutuv) gázokkal kapcsolatos ♦ gaasiline koostis gáznemű összetevők

haige <h'aige h'aige h'aige[t -, h'aige[te h'aige[id 01 adj, s>
1. adj beteg ♦ haige laps beteg gyer(m)ek; haige jalg beteg láb; haige süda beteg szív; haige ühiskond piltl beteg társadalom; ta on raskesti haige súlyosan beteg; tal on kopsud haiged beteg a tüdeje; kas te olete haige? ön beteg?; olen haige beteg vagyok; selg on kummardamisest haige fáj a hátam a hajladozástól; olin kaks nädalat haige két hétig beteg voltam; ta jäi iga päevaga haigemaks minden nappal betegebb lett; isa jäi äkki haigeks apa hirtelen megbetegedett; lapsel on kõht haige fáj a gyerek hasa; tal on pea haige másnapos
2. s beteg ♦ lamav haige fekvőbeteg; rasked haiged súlyos betegek; gripihaige influenzás; koolerahaige kolerás; rahhiidihaige angolkóros; voodihaige ágyban fekvő beteg, fekvő beteg; haigete vastuvõtt betegfelvétel; haigete külastamine beteglátogatás; haigete transport betegszállítás; haige paraneb javul a beteg állapota; haige eest hoolitsema gondoskodik a betegről; haigel hakkas parem jobban érzi magát a beteg
3. s (singulari partitiivis seoses verbidega saama, tegema) fáj ♦ põlv teeb haiget fáj a térde; haiget tegema bánt; need sõnad tegid mulle haiget fájnak a szavai; kukkusin ja sain haiget elestem, és megütöttem magam
4. s (liitsõna järelosa) bolond ♦ jalgpallihaige focibolond; kaardimänguhaige kártyabolond; spordihaige sportbolond; teatrihaige színházbolond

halvama <h'alva[ma halva[ta h'alva[b halva[tud 29 v> bénít, paralizál, megbénít ♦ (tema) üks jalg on halvatud az egyik lába lebénult; ta on halvatud ő le van bénulva; ta halvati ära megbénították; {kelle} tööd halvama megbénítja a munkáját; meid halvab hirm tuleviku ees megbénít minket a jövőtől való félelem

haudvaikne <+v'aikne v'aikse v'aikse[t -, v'aikse[te v'aikse[id 02 adj> csendes, mint a sír, sírcsendes ♦ toas oli haudvaikne a szobában síri csend volt; kõik kohalolijad jäid haudvaikseks a jelenlevők síri csendben voltak

heategija <+tegija tegija tegija[t -, tegija[te tegija[id 01 s> jótevő

herbivoor <herbiv'oor herbivoori herbiv'oori herbiv'oori, herbiv'oori[de herbiv'oori[sid_&_herbiv'oor/e 22 s> zool (taimtoiduline) növényevő

hinnapakkuja <s> ajánlattevő

hooldushaigla <s> elfekvő kórház

hoolitsus <hoolitsus hoolitsuse hoolitsus[t hoolitsus[se, hoolitsus[te hoolitsus/i 11 s> gondoskodás, gondviselés, gondozás ♦ hoolitsus kasvava põlvkonna eest gondoskodás a felnövekvő nemzedékről; teda ümbritseti hella hoolitsusega gyengéd gondoskodással vették körül

horisontaalne <horisont'aalne horisont'aalse horisont'aalse[t -, horisont'aalse[te horisont'aalse[id 02 adj> horizontális, vízszintes ♦ horisontaalne liikumine vízszintes mozgás; horisontaalsesse asendisse heitma vízszintesbe helyezi magát, lefekszik
■LS: horisontaal+ ♦ horisontaalasend vízszint, fekvő helyzet; horisontaaljoon vízszintes vonal; horisontaallend vízszintes repülés; horisontaaltasand mat vízszintes

häälekandja <+k'andja k'andja k'andja[t -, k'andja[te k'andja[id 01 s> orgánum ♦ demokraatliku partei häälekandja a demokrata párt szóvivője

häälestama <häälesta[ma häälesta[da häälesta[b häälesta[tud 27 v>
1. muus (muusikariista häälde seadma); tehn (kohandama) beállít, összehangol, hangol, felhangol ♦ klaverit häälestama zongorát hangol; kitarr tuleb ümber häälestada át kell hangolni a gitárt; raadiovastuvõtja ei ole täpselt jaama peale häälestatud a rádióadóvevő nincs pontosan az állomásra állítva; häälestatud antenn raadio beállított antenna
2. (meelsust, arvamust mõjutama, meeleolu kujundama) ♦ sa häälestad kõiki minu vastu mindenkit ellenem hangolsz; mugav ümbrus häälestab puhkuseks a kényelmes környezet pihenésre hangol; optimistlikult häälestatud inimesed optimista beállítottságú emberek; ta on minu suhtes heatahtlikult häälestatud jóindulattal van irántam

iga2 <iga iga iga_&_iga[t -, - - 17 pron, s>
1. pron (üks omataoliste hulgast) minden ♦ iga inimene minden ember; igal aastal minden évben; iga aastaga minden évvel; iga kuu, igas kuus minden hónapban; iga minut percenként; iga nädal, igal nädalal hetente, minden héten; iga jumala päev minden istenadta nap; iga tund óránként; iga kahe tunni järel v tagant kétóránként; igal pool mindenfelé, úton-útfélen, széltében-hosszában, mindenütt, mindenhol; igalt poolt mindenfelől, mindenhonnan
2. pron (üks erinevate hulgast) minden ♦ iga vastutulija minden szembejövő; igal ajal mindenkor, mindig; igal asjal on piir mindennek van határa; igal juhul mindenesetre, ha törik, ha szakad, ha a fene fenét eszik is, bárhogy(an) álljon is a dolog, okvetlen(ül); igal viisil minden módon; igaks juhuks a biztonság kedvéért; igat moodi mindenhogyan, mindenképp(en); igas suunas minden irányban; igast küljest minden oldalról
3. s (igaüks) minden, mindegyik

imetegija <+tegija tegija tegija[t -, tegija[te tegija[id 01 s> csodatevő ♦ legendide imetegijad a legendák csodatevői

imettegev <+tegev tegeva tegeva[t -, tegeva[te tegeva[id 02 adj> csodát tévő ♦ imettegev ravim csodát tévő gyógyszer

inimene <inimene inimese inimes[t inimes[se, inimes[te inimes/i 12 s> ember, lélek, fő; (isik, isiksus) személy; (elanik) lakos ♦ korralik inimene becsületes ember, rendes ember; kade inimene irigy ember; kuldne inimene aranyember; kohusetruu inimene lekiismeretes ember; heatahtlik inimene jóindulatú ember; pikk inimene magas ember; jõukas inimene jómódú/tehetős ember; kohalikud inimesed a helyi emberek; kirjandusinimene irodalmár; kunstiinimene művész; lihtinimene átlagember; linnainimene városi; lumeinimene jeti; maainimene falusi; mõistuseinimene racionális ember; nüüdisinimene kortárs; omakandiinimene helybeli; perekonnainimene családos; seltskonnainimene társasági ember; teoinimene aktív/cselekvő ember; ürginimene ősember; viis inimest öt ember; käputäis inimesi egy maroknyi ember; mõni üksik inimene egyesek; inimese igakülgne areng az ember sokoldalú fejlődése; inimeste seltsis v keskel társaságban; inimeste hulka tulema emberek közé megy; ta väldib inimesi kerüli az embereket; oma inimeste eest ta seisab kiáll az embereiért; teda ei peetud inimeseks nem vették emberszámba; ta ei saa inimestega läbi nem jön ki az emberekkel; väljak on inimesi täis a tér tele van emberekkel; on alles inimesed! hlv micsoda emberek!; inimene mõtleb, jumal juhib/juhatab ember tervez, isten végez; inimene on inimesele hunt ember embernek farkasa

inimsööja <+s'ööja s'ööja s'ööja[t -, s'ööja[te s'ööja[id 01 s> emberevő, kannibál ♦ inimsööjate suguharud emberevő törzsek

intrigant <intrig'ant intrigandi intrig'anti intrig'anti, intrig'anti[de intrig'anti[sid_&_intrig'ant/e 22 s>, ka intrigaan (intriigide sepitseja) cselszövő ♦ üks tusatseja intrigant v intrigaan võib terve kollektiivi tülli ajada egy rosszkedvű cselszövő az egész csoportot összeveszíthei

isikuline <isikuline isikulise isikulis[t isikulis[se, isikulis[te isikulis/i 12 adj>
1. (isikut väljendav) személyi, személyes ♦ isikuline ja umbisikuline tegumood keel cselekvő és szenvedő igenem; isikulised asesõnad keel személyes névmás
2. (isikuid hõlmav) személyi ♦ isikuline koosseis személyi összetétel

jahilaskur <+l'askur l'askuri l'askuri[t -, l'askuri[te l'askure[id 02 s> sport sportlövő, agyaggalamb lövők

jaht1 <j'aht jahi j'ahti j'ahti, j'ahti[de j'ahti[sid_&_j'aht/e 22 s>
1. (jahipidamine, küttimine) vadászat, vitorlás, hajsza ♦ ajujaht hajtóvadászat; hundijaht farkasvadászat; hülgejaht fókavadászat; jänesejaht nyúlvadászat; karujaht medvevadászat; lõvijaht oroszlánvadászat; pardijaht kacsavadászat; peibutusjaht csalogatós vadászat; pistrikujaht solymászat; rebasejaht rókavadászat; jahil käima vadászik; jahile minema vadászatra indul/megy, vadászni megy; jahil olema vadászik; jahilt saabuma v koju tulema megjön/haza ér a vadászatból; karule jahti pidama medvére vadászik; kass peab hiirtele jahti a macska egerekre vadászik; kurjategijale jahti pidama piltl gonoszetvőre vadászik
2. piltl (tegutsemine millegi kättevõitmiseks) vadászat, hajhászat ♦ kasumijaht nyereségvadászat; kullajaht arany hajhászás; kuulsusejaht hírnév-hajhászás; medalijaht éremhajhászás; uudisejaht hír-hajhászás; õnnejaht boldogság-hajhászat; uudistele jahti pidama vadászik a hírekre; seelikukandjatele jahti pidama szoknyvadászat
3. kõnek (jändamine, sekeldamine) bajlódás, baj ♦ küll on selle asjaga jahti van baj ezzel a dologgal; oli mul kogu seda jahti tarvis! kellett nekem ez a sok baj!
■LS: jahi+ ♦ jahiaeg vadászati idő, vadászidény; jahiala vadászterület; jahieeskirjad vadászati szabályzat; jahifauna vadászati fauna; jahiharuldus vadászritkaság; jahihooaeg vadászidény, vadászévad; jahijutt vadásztörténet; jahijärelevalve vadászati felügyelet; jahikaaslane vadásztárs, vadászcimbora; jahikalender vadászati naptár; jahikeeld vadászati tilalom; jahikirg vadászszenvedély; jahikoer vadászkutya, vadászkopó; jahikott vadásztáska; jahilind szárnyasvad; jahiloom vad; jahiloss vadászkastély; jahiluba vadászengedély, vadászati engedély; jahilugu vadászhistória; jahimaja vadászház; jahimajand vadészfarm; jahinuga vadászkés, vadásztőr; jahipasun vadászkürt; jahipaun vadásztarisznya; jahipiirkond vadászkerület; jahipilet vadászbérlet; jahipüss vadászpuska; jahiretk vadászkirándulás; jahisaapad vadászcsizma; jahisaak zsákmány, vadászzsákmány; jahisarv vadászkürt; jahiseadus vadásztörvény; jahiselts vadásztársaság; jahiseltskond vadásztársaság; jahisport sportvadászat; jahitarbed vadászkellék; jahitrofeed vadásztrófea; jahiuluk vad; jahivarustus vadászfelszerelés; jahiõnn vadászszerencse; jahiülikond vadászöltözet

jahu <jahu jahu jahu -, jahu[de jahu[sid 17 s> liszt ♦ sõre jahu durva liszt; pehme jahu lágy liszt; kõrgema sordi jahu nullás liszt; kvaliteetne jahu minőségi liszt; kaerajahu zabliszt; kamajahu kama; kartulijahu burgonyliszt; kondijahu csontliszt; kroovjahu finomliszt; lihtjahu főzőliszt; maisijahu kukoricaliszt; nisujahu búzaliszt; odrajahu árpaliszt; pannkoogijahu palacsinta liszt; püülijahu finomliszt; rukkijahu rozsliszt; söödajahu takarmányliszt; ülesõelajahu daraliszt; kaks kõva kivi ei jahvata head jahu két dudás nem fér meg egy csárdában
■LS: jahu+ ♦ jahuauto lisztszállító autó; jahukahjur liszt kártevő; jahukirst lisztválság; jahukliister csiriz; jahuklimp kok galuska, nokedli; jahukott liszteszsák; jahukört lisztleves; jahukühvel lisztes kanál; jahuleem lisztleves; jahupuder liszt kása; jahurokk lisztmoslék; jahuroog lisztes étel; jahusalv lisztesláda; jahusort liszttípus, liszfajta; jahusupp lisztleves; jahusõel (1) lisztszita; (2) tehn lisztszita; jahutoit lisztes étel; jahutolm lisztpor; jahutumm lisztfőzet; jahutööstus lisztipar; jahuuss lisztféreg, lisztbogár, lisztkukac; jahuveski malom

jooksev <j'ooksev j'ooksva j'ooksva[t -, j'ooksva[te j'ooksva[id 02 adj>
1. futó ♦ jooksev põdrakari futó jávorszarvas csorda
2. (voolav) folyó ♦ kraanist jooksev vesi a csapból folyó víz
3. (igapäevane, korrapäraselt toimuv v tehtav) folyó ♦ jooksev aasta folyó év; jooksev konto maj kereskedelmi mérleg; jooksev aruandlus maj folyó jelentés; jooksev remont a folyamatban lévő felújítások; jooksvad kulud folyó költségek; jooksvate sündmuste kroonika az aktuális ügyek krónikája; jooksev asjaajamine (1) folyó ügyintézés; (2) mindennapi ügyintézés; jooksev kirjanduselu aktuális irodalmi élet; jooksev indeks mat futó index; jooksev meeter fm, folyóméter; jooksev numeratsioon futó számozás

juuresolija <+olija olija olija[t -, olija[te olija[id 01 s> jelenlevő

jõud <j'õud j'õu j'õudu j'õudu, j'õudu[de j'õudu[sid_&_j'õud/e 22 s>
1. (kehaline jaks, vaimne suutlikkus, mõju[võim], intensiivsus, maksvus, kehtivus) erély, hatalom, erő; (võimsus) teljesítőképesség; (jaks) erő ♦ hiiglaslik jõud hatalmas erő; kehaline v füüsiline jõud testi vagy fizikai erő; kohutav jõud rettenetes erő; loov v loominguline jõud kreatív erő; moraalne jõud erkölcsi erő; ebatavaline jõud szokatlan erő, különös erő; määratu jõud hatalmas erő; nõrk jõud gyenge erő; salapärane jõud titokzatos erő; toores jõud nyers erőszak; vaimne jõud szellemi erő; aurujõud tehn gőzerő; elastsusjõud füüs rugalmassági erő; elujõud életerő; hingejõud, hingeline jõud lelkierő; hobujõud füüs lóerő; horisontaaljõud füüs vízszintes irányú erő; hõõrdejõud füüs súrlódási erő; inimjõud emberanyag; kesktõmbejõud füüs centripetális erő; kesktõukejõud füüs centrifugális erő; kätejõud kézi erő; külgetõmbejõud füüs vonzóerő; lihasejõud izomerő; loodusjõud az elemek, természeti erő, a természet erői, elemi csapás; loomejõud teremtő erő, kreatív erő; lõhkejõud robbanóerő; mõjujõud hatóerő; [raha] ostujõud (a pénz) vsárlóereje; raskusjõud füüs nehézségi erő, nehézkedés; rõhtjõud füüs vízszintes erő; seadusjõud hatályos; tahtejõud akaraterő; veenmisjõud meggyőzőerő; veojõud vonóerő; võlujõud varázserő; tuule jõud szélerő; harjumuse jõud a szokás hatalma; täies jõus mees ereje teljében lévő férfi; ühisel jõul együttes erővel; jõudu mööda erejéhez mérten; üle jõu erején felül; jõudu säästmata fáradságot nem kímélve; üle jõu töötama erején felül dolgozik; oma jõudu proovile panema próbára teszi erejét; jõudu kasutama erőszakot alkalmaz; jõudu tarvitusele võtma erőt alkalmaz, erőszakot alkalmaz; kõigest jõust pingutama minden erejét megfeszítve; jõuga võtma erővel elvesz; mul ei jätku jõudu seda teha nincs hozzá erőm, hogy megtegyem; {kellel} on jõud otsas elfogyott az ereje; tuul võtab aina jõudu a szél egyre erősödik; seaduse tagasiulatuv jõud a törvény visszamenőleges hatálya; määrusel on seaduse jõud a rendelet törvényerejű; seadus on kaotanud oma jõu a törvény hatályát vesztette; jõudu katsuma összemérik a kardjukat; paneb kogu oma jõu mängu minden erejét latba veti; ühenduses peitub jõud sok lúd disznót győz; teadmistes peitub jõud a tudás hatalom
2. (rühmitis ühiskonnas, mingil alal töötaja v tegutseja, sõjavägi) erő ♦ ühiskonna edumeelsed jõud, progressijõud progresszív társadalmi erők; tagurlikud jõud reakciós erők; ühiskonna tootlikud jõud a társadalom termelői erői; teatri loomingulised jõud színházi erők; abijõud segédcsapat, segédlet, segéderő; kaitsejõud sõj védelmi erők; lavajõud színházi erők; löögijõud sõj fegyveres erők; merejõud sõj tengeri erők; rahujõud békeerők; relvajõud fegyveres erők; tuumajõud sõj nukleáris erők; õhujõud sõj légierők; ta on näiteringi kandev jõud ő a színjátszókör lelke; tehas vajab kvalifitseeritud jõude az üzemnek képzett személyzetre van szüksége; värsked jõud paisati lahingusse friss csapatokat küldtek a csatába
3. kõnek (majanduslik suutlikkus, varaline seis) lehetőség ♦ aineline jõud anyagi lehetőségek; rahaline jõud anyagi lehetőség; üle jõu käivad kulutused túlzott kölségek, lehetőségeket meghaladó kiadások; sellest summast käib mu jõud üle ezt az összeget megengedhetem magamnak; vanematel ei olnud jõudu laste koolitamiseks a szülőknek nem volt lehetősége a gyerekeket taníttatni
■LS: jõu+ ♦ jõuandur el erőmérő; jõugaas tehn hajtógáz; jõuharjutus sport erőgyakorlat; jõujaam erőmű; jõujoon füüs erővonal; jõukaabel el kábel; jõukaotus erővesztés; jõukulu energiafogyasztás; jõuküllus energiatúltengés; jõumajandus tehn, maj energiaágazat; jõumasin tehn erőgép; jõupoliitika hatalmi politika; jõuseade erőmű; jõuvaru erőtartalék; jõuväli füüs erőtér; jõuühik füüs az erő mértékegysége; jõuülekanne tehn erőátvitel, áttétel

jõudus <j'õudus j'õudsa j'õudsa[t -, j'õudsa[te j'õudsa[id 02 adj> (kiiresti ja hästi edenev) halad, sikeres, gyors ♦ jõudus areng gyors fejlődés; jõudus töö gyors munka; jõudsa kasvuga taim gyorsan növő növény; jõudsal sammul astuma szaporán lép

järgmine <j'ärgmine j'ärgmise j'ärgmis[t j'ärgmis[se, j'ärgmis[te j'ärgmis/i_&_j'ärgmise[id 12_&_10? adj> következő, legközelebbi, rákövetkező, köv. ♦ järgmine kord, järgmisel korral legközelebb; järgmisel aastal jövőre, jövő évben; järgmisel nädalal jövő/múlt héten, a jövő héten; järgmisel päeval másnap, a rákövetkező napon; järgmiseks päevaks a következő napra; palun järgmine! kérem a következőt!; järgmisel viisil a következő módon; lähen järgmises peatuses maha a következő megállóban leszállok; ta ei näe järgmist kevadet nem ér több kakukkszót

järjestama <järjesta[ma järjesta[da järjesta[b järjesta[tud 27 v> sorba állít ♦ kronoloogiliselt järjestama időrendi sorrendbe állít; sedelid kartoteegis olid järjestatud alfabeetiliselt a regiszterben lévő jegyzetek ábcérendben voltak

kaamera <kaamera kaamera kaamera[t -, kaamera[te kaamera[id 01 s> fényképezőgép, kamera ♦ varjatud kaamera kandi kamera; filmikaamera filmkamera, filmfelvevő; fotokaamera fényképezőgép; peegelkaamera tükörreflexes fényképezőgép; turvakaamera biztonsági kamera

kaastegev <+tegev tegeva tegeva[t -, tegeva[te tegeva[id 02 adj> közreműködő, részt vevő ♦ minu albumil kaastegevad lauljad az albumomon közremúködő énekesek

kaasuma <k'aasu[ma k'aasu[da k'aasu[b k'aasu[tud 27 v> együtt jár ♦ haigusele kaasusid tüsistused a betegséggel kapcsolatos szövődmények

kahjulik <kahjul'ik kahjuliku kahjul'ikku kahjul'ikku, kahjulik/e_&_kahjul'ikku[de kahjul'ikk/e_&_kahjul'ikku[sid 25 adj> (tervisele) ártalmas, káros; (kahjutoov) kárt okozó; (aineliselt) hátrányos ♦ kahjulikud ained ártalmas anyagok; kahjulik harjumus ártalmas szokás; kahjulik leping hátrányos szerződés; kahjulikud putukad kártevő rovarok; suitsetamine on tervisele kahjulik a dohányzás káros az egészségre

kahjur <k'ahjur k'ahjuri k'ahjuri[t -, k'ahjuri[te k'ahjure[id 02 s> kártevő ♦ kartulikahjur põll a burgonya kártevője; metsakahjur mets az erdő kártevője; puidukahjur mets a faanyag kártevője; kõrreliste kahjur põll a gabonafélék kártevője; kahjuritõrje kártevőirtás, kártevők elleni védekezés; kahjureid hävitama kártevőt kipusztít
■LS: kahjur+ ♦ kahjurloom kártékony állat; kahjurputukas féreg, rovarkártevő

kahjurlik <s> kártékony, kártevő

kahjutekitaja <s> kártevő

kande+ ♦ kandekonstruktsioon ehit tartószerkezet; kandelamp kézilámpa; kandesagedus el vivőfrekvencia; kandetala ehit merevítő; kandetarind ehit teherhordó szerkezet, támszerkezet

kangaspuud pl <+p'uu p'uu p'uu[d -, p'uu[de_&_puu[de p'uu[sid_&_p'u[id 26 s> szövőszék

kangasteljed pl <+t'elg telje t'elge t'elge, t'elge[de t'elge[sid_&_t'elg/i 22 s> tekst szövőszék

kangastuma <kangastu[ma kangastu[da kangastu[b kangastu[tud 27 v>
1. (miraažina paistma) feldereng
2. piltl (kujutlusse kerkima) eszébe jut ♦ silme ette kangastus tulevik maga előtt látja a jövőjét

kannibal <kannibal kannibali kannibali kannibali, kannibali[de kannibal/e 19 s> (inimsööja) emberevő, kannibál

kassikangas <+kangas k'anga kangas[t -, kangas[te k'anga[id 07 s> (lastemäng sõrmede vahele seatud nööri abil) macskabölcső, cérnalevevős játék

kasvama <k'asva[ma k'asva[da kasva[b kasva[tud 28 v>
1. (mõõtmetelt suurenema) nő, növekszik ♦ suureks kasvama nagyra nő; Kui kiiresti küll see laps kasvab! Milyen gyorsan nő ez a gyerek!; rohi kasvab nő a fű; kokku kasvama összenő; kartulid on keldris kasvama läinud nagyon csírázik már a krumpli a pincében; juuksed kasvavad nő a haja; riietest välja kasvama kinövi a ruháit; kasvav põlvkond a most növő nemzedék; kellelgi üle pea kasvama a fejére nő vkinek
2. (esinema, leiduma: taimede kohta) nő, terem ♦ aias kasvasid põõsad ja lilled cserjék és virágok nőttek a kertben; luuderohi kasvab meil üksnes saartel a borostyán nálunk csak a szigeteken nő
3. (suurenema, rohkenema) nő ♦ linn kasvab növekszik a város; vajadused kasvavad nő a szükséglet; süües kasvab isu piltl evés közben jön meg az étvágy

kasvav <s> növekvő

kaugus <k'augus k'auguse k'augus[t k'augus[se, k'augus[te k'augus/i_&_k'auguse[id 11_&_09 s>
1. (vahemaa, distants) messzeség, távolság ♦ kahe punkti vaheline kaugus két pont távolsága; kuuldekaugus hallótávolság; laskekaugus sõj lőtávolság; kahe sammu kaugusel két lépésnyi távolságban; nelja kilomeetri kaugusel asuv linn négy kilométer távolságra fekvő város; majadevaheline kaugus házak közötti távolság; kaugus suureneb nő a távolság; hoidus aupaklikku kaugusesse tiszteletteljes távolságban tartotta magát; kahe tunni kaugusel két órai távolságra van
2. (kauge paik) távol; (ääretu avarus) messzeség ♦ kuskil kauguses valahol a távolban; kaugusse vaatama nagy távolságba néz; kauguses paistavad mäed a messzeségben hegyek emelkednek
3. kõnek (kaugushüpe) távolugrás

kedrik <kedrik kedriku kedriku[t -, kedriku[te kedriku[id 02 s> (kahjurliblikas) szövőlepke ♦ männikedrik zool (Dendrolimus pini) fenöpohók; aia-rõngakedrik zool (Malacosoma neustria) gyűrüsszövő

keeduvesi <+vesi v'ee v'e[tt v'e[tte, ve[te vesi 15 s> forrásban lévő víz

kevad <kevad kevade kevade[t -, kevade[te kevade[id 02 s> tavasz ♦ hiline kevad késői tavasz; elukevad piltl az élet tavasza; kevade algus a tavasz kezdete; vastu kevadet, kevade poole talve a tavasz elején; kevadest sügiseni tavasztól őszig; kevad algab kezdődik a tavasz; kevad on käes itt a tavasz; kevadel tavasszal; 1994. aasta kevadel 1994 tavaszán; tuleval kevadel jövő tavasszal; ta ei näe järgmist kevadet nem ér több kakukkszót; üksik pääsuke ei too (veel) kevadet egy fecske nem csinál tavaszt
■LS: kevad+ ♦ kevadhommik tavaszi reggel; kevadhõng tavaszillat; kevadilm tavaszi idő; kevadkuu tavaszi hónap; kevadkülv tavaszi vetés; kevadkünd tavaszi szántás; kevadlill tavaszi virág; kevadpunkt astr tavaszi nap-éj egyenlőség; kevadpäev tavaszi nap; kevadpäike tavaszi napsütés; kevadrullid kok tavaszi tekercs; kevadsemester tavaszi félév, tavaszi szemeszter; kevadsuvi tavasz vége, kora nyár; kevadtaevas tavaszi ég; kevadtalv tél vége, kora tavasz; kevadtuul tavaszi szél; kevadvesi tavaszi áradás; kevadvihm tavaszi eső; kevadväsimus med tavaszi fáradtság; kevadõhk tavaszi levegő; kevadöö tavaszéj

kihevil <kihevil adv, adj> vt ka kihevile (ärevil, elevil) pezsgésben ♦ kihevil linn pezsgésben levő város; ta kogu keha on ootusest kihevil egész teste bizsereg a várakozástól

kiikama <k'iika[ma kiiga[ta k'iika[b kiiga[tud 29 v> (pilku heitma) kandikál, bepillant, betekint ♦ kiikasime kardina tagant [välja] kikandikáltunk a függöny mögül; aknast sisse kiikama betekint az ablakokon; inimesed oleks tahtnud tulevikku kiigata az emberek szerettek volna bepillantani a jövőbe

kiirustav <s> hebehurgya, igyekvő

kindlusetu <k'indlusetu k'indlusetu k'indlusetu[t -, k'indlusetu[te k'indlusetu[id 01 adj> (ebakindel) bizonytalan ♦ meie tulevik on kindlusetu a jövőnk bizonytalan

kinnas <kinnas k'inda kinnas[t -, kinnas[te k'inda[id 07 s> (käpik) kesztyű; (soe, kootud) egyujjas kötött kesztyű; (sõrmik) kesztyű ♦ kootud kinnas kötött kesztyű; voodriga kinnas bélelt kesztyű; kummikinnas, kummist kinnas gumikesztyű; käpikkinnas, labakinnas egyujjas kesztyű; lastekinnas gyerekkesztyű; nahkkinnas, nahast kinnas bőrkesztyű; poksikinnas ökölvívókesztyű, bokszkesztyű; parema käe kinnas jobbkezes kesztyű; kindaid kandma kesztyűt hord; kinnast kätte tõmbama kesztyűt húz a kezére; kinnast käest võtma lehúzza a kezéről a kesztyűt; kellelegi kinnast heitma kesztyűt dob vkinek (az arcába / a lába elé)
■LS: kinda+ ♦ kindakiri, kindamuster kesztyűminta; kindakuduja kesztyűszövő, kesztyűkötő; kindapaar egy pár kesztyű

kippuv <k'ippuv k'ippuva k'ippuva[t -, k'ippuva[te k'ippuva[id 02 adj> törekvő ♦ linna kippuvad noored a városba törekvő fiatalok

kiriklik <kirikl'ik kirikliku kirikl'ikku kirikl'ikku, kiriklik/e_&_kirikl'ikku[de kirikl'ikk/e_&_kirikl'ikku[sid 25 adj> egyházi, templomi ♦ kiriklik abielu egyházi házasság; kiriklik kombetalitus egyházi szertartás; kiriklik laulatus egyházi esküvő, templomi esküvő; kiriklik matus egyházi temetés, templomi temetés

kirstukandja <s> gyászhuszár, koporsóvivő

klienditeenindus <+teenindus teeninduse teenindus[t teenindus[se, teenindus[te teenindus/i 11 s> vevőszolgálat, ügyfélszolgálat

klient <kli'ent kliendi kli'enti kli'enti, kli'enti[de kli'enti[sid_&_kli'ent/e 22 s> (alaline ostja v tellija, advokaadi abi tarvitaja); aj (sõltlane, patrooni kaitsealune Vana-Roomas) ügyfél, vevő, vendég, vásárló ♦ alaline klient törzsvendég, törzsvásárló

klientuur <klient'uur klientuuri klient'uuri klient'uuri, klient'uuri[de klient'uuri[sid_&_klient'uur/e 22 s> ügyfélkör, klientúra, vevőkör, vásárlóközönség ♦ panga klientuur bank ügyfele

koduväi <+v'äi v'äi v'äi[d -, v'äi[de v'äi[sid 26 s> (naisevanemate kodus elav väimees) vőül ment legény

kohalolev <s> jelen lévő

kohalolija <+olija olija olija[t -, olija[te olija[id 01 s> jelenlevő

kohalviibija <+v'iibija v'iibija v'iibija[t -, v'iibija[te v'iibija[id 01 s> jelenlevő, jelenlévő

komedoon <s> mitesszer, mitévő

komplikatsioon <komplikatsi'oon komplikatsiooni komplikatsi'ooni komplikatsi'ooni, komplikatsi'ooni[de komplikatsi'ooni[sid_&_komplikatsi'oon/e 22 s> (olukorra keerustus) komplikáció, szövődmény ♦ gripp möödus tal komplikatsioonideta influenzája szövődmény nélkül múlt el

komponent <kompon'ent komponendi kompon'enti kompon'enti, kompon'enti[de kompon'enti[sid_&_kompon'ent/e 22 s> (koostisosa, osis) komponens, összetevő ♦ põhikomponent alapanyag, alkotóelem

konspiraator <konspir'aator konspir'aatori konspir'aatori[t -, konspir'aatori[te konspir'aatore[id 02 s> összeesküvő

konspiratiivne <konspirat'iivne konspirat'iivse konspirat'iivse[t -, konspirat'iivse[te konspirat'iivse[id 02 adj> (salajane, põrandaalune) összeesküvő ♦ konspiratiivne tegevus összeesküvő mozgalom

koosnema <k'oosne[ma k'oosne[da k'oosne[b k'oosne[tud 27 v> (össze)áll, összetevődik ♦ molekul koosneb aatomitest a molekula atomokból áll össze

koostisosa <+osa osa osa 'ossa, osa[de osa[sid_&_os/i 17 s> összetevő, alkotóelem, hozzávaló

krišnaiit <s> Krisna-hívő, krisnás

kuduja <kuduja kuduja kuduja[t -, kuduja[te kuduja[id 01 s> kötő; (telgedel) szövő(nő) ♦ kindakuduja kesztyűkötő

kuduma <kudu[ma kudu[da k'oo[b k'oo[tud 28 v>
1. (silmkoeesemeid, võrke) köt; (kangast) sző ♦ sokki kuduma zoknit köt; vaipa kuduma szőnyeget sző
2. (putukaniidist võrku v tuppe) sző ♦ ämblik koob peent võrku a pók finom hálót sző
■LS: kudumis+ ♦ kudumismasin kötőgép, szövőgép; kudumisteljed szövőszék; kudumistoode kötöttáru; kudumistöö kötés; kudumistöökoda kötöde, szövöde; kudumisvarras kötőtű

kuiv2 <k'uiv kuiva k'uiva k'uiva, k'uiva[de k'uiva[sid_&_k'uiv/i 22 s>
1. (kuiv ilm) száraz; (kuivus) szárazság ♦ järgmine nädal läheb ilm kuivale a jövő héten szárazra fordul az idő
2. (maismaa) száraz ♦ paati veest kuivale tõmbama szárazra vontatja a csónakot

kutse <kutse k'utse kutse[t -, kutse[te k'utse[id 06 s>
1. (kutsuv hüüe) meghívó, meghívás, hívás, hívó szó; (osalema kutsumine) felkérés ♦ ametlik kutse idézés; kirjalik kutse meghívólevél; appikutse segélykiáltás; kohtukutset kätte toimetama kézbesíti az idézést; küllakutse meghívó; pulmakutse esküvői meghívó; kellegi kutsel vkinek a meghívására; kutset vastu võtma elfogadja a meghívást; kõnnu(maa) kutse a vadon hívó szava
2. (elu-) foglalkozás, szakma, hivatás; (erialase kvalifikatsiooni aste) képzettség ♦ lauljakutse énekesi hivatás; kutset omandama vmilyen szakmát tanul; ta on kutselt insener szakmája mérnök
■LS: kutse+ (osalemisega seotud) ♦ kutsekaart meghívó
kutse+ (ametiga seotud) ♦ kutseeetika szakmai etika; kutsehaigus med foglalkozási megbetegedés/betegség; kutseharidus szakképzés; kutsekaaslane kartárs; kutsekeskkool szakközépiskola; kutsekvalifikatsioon szakmai képzettség; kutsenimetus a szakmai cím; kutsenõuanne, kutsenõustamine, kutsenõustus pályaválasztási tanácsadás; kutseühendus szakmai testület; kutsetegevus szakmai tevékenység; kutsetunnistus szakmai bizonyítvány; kutsevalik pályaválasztás; kutseõpe szakképzés, szakmai képzés
kutse+ sõj

kuu <k'uu k'uu k'uu[d -, k'uu[de_&_kuu[de k'uu[sid_&_k'u[id 26 s>
1. (taevakeha) hold ♦ kahvatu kuu a sápadt hold; kahanev kuu (a) fogyó hold; täiskuu holdtölte, telihold; kuu esimene veerand az első hold negyede; Kuu faas astr holdfázis; Kuu kraatrid astr holdkráterek; kuu tõuseb feljön/felkel a hold; kuu loojub lemegy/lenyugszik a hold; kuu piilub pilve vahelt kikukucskál a hold a felhők közül; käi v keri v mine v sõida kuu peale! kõnek eredj a pokolba!
2. (ajavahemik) hónap, hó ♦ kalendrikuu hó, hónap; kuu algul v alguses hónap elején; kuu keskel hónap közepén; sel kuul ebben a hónapban; tuleval kuul jövő hónap; kuust kuusse hónapról hónapra; kuu aja jooksul egy hónap alatt; kaks korda kuus kétszer havonta; kuu aja eest, kuu aega tagasi egy hónapja
■LS: kuu+ (taevakehaga seotud) ♦ kuuaasta astr holdév, holdesztendő; kuukalender astr holdnaptár, lunáris naptár; kuuketas holdtányér; kuukiir holdsugár; kuukivi geol holdkő; kuurakett holdrakéta; kuusirp holdsarló, a hold sarlója; kuuvalgus holdfény, holdvilág; kuuvarjutus holdfogyatkozás; kuuveerand a hold negyede
kuu+ (ajaga seotud) ♦ kuuaruanne havi zárás; kuupalk havibér, havi fizetés; kuupilet havibérlet; kuusissetulek havi kereset; kuuteenistus havi kereset; kuu[töö]tasu havi jövedelem; kuuüür havi bérleti díj, havibér

kõigesööja <+s'ööja s'ööja s'ööja[t -, s'ööja[te s'ööja[id 01 s, adj> zool
1. s (segatoiduline loom) mindenevő
2. adj (nii loom- kui taimtoiduline) mindenevő

kõikjalt <k'õikjalt adv> vt ka kõikjale, kõikjal mindenhonnan, mindenünnen, mindenfelől ♦ kongressile saabus delegaate kõikjalt mindenhonnan érkeztek résztvevők a kongresszusra

kõnetama <kõneta[ma kõneta[da kõneta[b kõneta[tud 27 v> megszólít, szólít, szól ♦ ma ei söandanud teda kõnetada nem mertem beszélni hozzá; vastutulijat kõnetama megszólítja a szembejövőt; nad kõnetasid üksteist sõnaga „seltsimees“ egymást „elvtársnak” szólították; see raamat ei kõnetanud mind ez a könyv nem hozzám szólt

kõverdus <kõverdus kõverduse kõverdus[t kõverdus[se, kõverdus[te kõverdus/i 11 s>
1. (kõverdamine) hajlítás ♦ kätekõverdus fekvőtámasz
2. (kõverus) görbület

käepärane <+pärane pärase päras[t -, päras[te pärase[id 10 adj> (käeulatuses olev) kéznél levő; (kättesaadav) hozzáférhető; (käe järgi olev, mugav) célszerű, ügyes, praktikus, alkalmas ♦ käepärane tööriist ügyes szerszám

käimasolev <+olev oleva oleva[t -, oleva[te oleva[id 02 adj> (teoksil, toimumas olev) folyamatban lévő, zajló ♦ käimasolev juurdlus folyamatban lévő vizsgálat

käsilolev <+olev oleva oleva[t -, oleva[te oleva[id 02 adj> folyó, folyamatban levő

kätekõverdus <+kõverdus kõverduse kõverdus[t kõverdus[se, kõverdus[te kõverdus/i 11 s> sport (toenglamangus) fekvőtámasz

laen <l'aen laenu l'aenu l'aenu, l'aenu[de l'aenu[sid_&_l'aen/e 22 s>
1. kölcsön, hitel ♦ 1000-eurone laen 1000 eurós kölcsön; lühilaen, lühiajaline laen rövid lejáratú kölcsön; pangalaen bankkölcsön; riigilaen államkölcsön; korterilaen lakáskölcsön; laenuks küsima kölcsönkér; laenuks saama kölcsönkap; pangast laenu võtma kölcsönt vesz fel; laenu kustutama kölcsönt törleszt; protsendita laen kamatmentes hitel
2. (ülevõetud aines v element) jövevényszó, kölcsönszó ♦ soome laenud eesti keeles finn jövevényszavak az észtben
■LS: laen+ ♦ laensõna keel jövevényszó
laenu+ ♦ laenuandja maj hitelező, hitelnyújtó; laenuleping maj kölcsönszerződés, hitelmegállapodás; laenuprotsent maj hitelkamat; laenuraha kölcsön, hitel; laenusaaja kölcsönfelvevő, hitelfelvevő; laenutaotlus maj hitelkérelem; laenutingimus maj kölcsönfeltétel, hitelfeltétel

laisk <l'aisk laisa l'aiska l'aiska, l'aiska[de l'aiska[sid_&_l'aisk/u 22 adj, s>
1. adj lusta ♦ laisk õpilane lusta diák; ta on laisk kirjutama lusta írni; laisk nagu porikärbes lusta, mint a disznó/dög
2. s lusta; (looder) naplopó, semmittevő

laisklev <s> heverő, semmittevő

laiskvorst <+v'orst vorsti v'orsti v'orsti, v'orsti[de v'orsti[sid_&_v'orst/e 22 s> (logard) semmittevő, semmirevaló, semmirekellő, lajhár

lamang <lamang lamangu lamangu[t -, lamangu[te lamangu[id 02 s> sport ♦ toenglamang fekvőtámasz

lamav <lamav lamava lamava[t -, lamava[te lamava[id 02 adj> fekvő

laulatus <laulatus laulatuse laulatus[t laulatus[se, laulatus[te laulatus/i 11 s> relig (egyházi) esküvő
■LS: laulatus+ ♦ laulatussõrmus jegygyűrű

laulatustseremoonia <s> esküvői szertartás

lebav <s> fekvő

lepiskala <+kala kala kala -, kala[de kala[sid_&_kal/u 17 s> növényevő hal

levi <levi levi levi -, levi[de levi[sid 17 s>
1. térerő ♦ itt gyenge a térerő siin on nõrk levi
2. terjesztés ♦ film tuleb levisse järgmisel aastal a filmet jövőre mutatják be
3. bot (leviste laialikandumine) terjedés

lihasööja <+s'ööja s'ööja s'ööja[t -, s'ööja[te s'ööja[id 01 s, adj>
1. s (lihast toituv) húsevő
2. adj (lihatoiduline) húsevő ♦ lihasööja loom húsevő állat

lihatoiduline <+toiduline toidulise toidulis[t toidulis[se, toidulis[te toidulis/i 12 adj, s>
1. s (lihast toituv loom) húsevő
2. adj (lihast toituv) húsevő

liider <l'iider l'iidri l'iidri[t -, l'iidri[te l'iidre[id 02 s>
1. pol (juht) vezető, vezér ♦ parteide liidrid pártok vezetői
2. sport (esikohal olija) vezető helyen lévő
liidri+ ♦ liidripositsioon vezető szerep

linnuke[ne] dem <linnuke_&_linnukene linnukese linnukes[t linnukes[se, linnukes[te linnukes/i 12 s>
1. madárka
2. hellitl (kullake) madárkám
3. hlv (kergemeelne tüdruk v naine) prostituált, éjszakai pillangó
4. kõnek (v-märk) pipa ♦ kohalolijate nimede ette tehti linnuke[ne] pipát tettek a jelenlevők neve elé

lippur <l'ippur l'ippuri l'ippuri[t -, l'ippuri[te l'ippure[id 02 s> (lipukandja) zászlóvivő ♦ olümpiameeskonna lippur olimpiai csapat zászlóvivője

lipukandja <+k'andja k'andja k'andja[t -, k'andja[te k'andja[id 01 s> zászlóvivő

logard <logard logardi logardi[t -, logardi[te logarde[id 02 s> (logeleja, laiskvorst) semmittevő, semmiházi, naplopó, csirkefogó

lohutu <lohutu lohutu lohutu[t -, lohutu[te lohutu[id 01 adj> (trööstitu, kurb) vigasztalan ♦ lohutu tulevik vigasztalan jövő

looder <l'ooder l'oodri l'oodri[t -, l'oodri[te l'oodre[id 02 s> lazsáló; (laiskvorst) semmittevő
■LS: loodri+ ♦ loodrielu lazsálás

luga <luga l'oa luga -, luga[de luga[sid 18 s> bot (rohttaim Juncus) szittyó, szövőke, kocsifű ♦ harilik luga bot (Juncus effusus) békaszittyó; läikviljaline luga bot (Juncus articulatus) fülemüleszittyó; lapik luga bot (Juncus compressus) réti szittyó; keraluga bot (Juncus conglomeratus) csomós szittyó; kraavluga bot (Juncus bufonius) varangyszittyó; tuderluga bot (Juncus gerardii) sziki szittyó

lusikas <lusikas lusika lusika[t -, lusika[te lusika[id 02 s> kanál ♦ hõbelusikas ezüstkanál; kingalusikas cipőkanál; magustoidulusikas desszertkanál; puulusikas, puust lusikas fakanál; supilusikas evőkanál; teelusikas kávéskanál; lusikaga sööma kanállal eszik

lusikatäis <+t'äis täie t'äi[t t'äi[de, täi[te t'äis[i 14 s> (lusikakaha täitev kogus) kanálnyi ♦ kuhjaga lusikatäis púpozott kanál; paar lusikatäit hapukoort néhány evőkanál tejföl

lähem <lähem lähema lähema[t -, lähema[te lähema[id 02 adj> közelebbi ♦ lähemal ajal a legközelebbi időben, a közeljövőben; lähemail päevil a legközelebbi napokban

lähi+
1. közel ♦ lähiminevik közelmúlt; lähitulevik közeljövő; lähivõitlus sõj közelharc; lähivõte közelkép, közeli felvétel; lähiümbrus környék, közvetlen környezet
2. (linnalähedane, kohalik) helyi ♦ lähibuss helyi busz; lähirong HÉV, helyi érdekű vasút

lähim <lähim lähima lähima[t -, lähima[te lähima[id 02 adj> legközelebbi ♦ lähim naaber a legközelebbi szomszéd; lähimas tulevikus a közeljövőben; lähimatel päevadel a napokban

magama <maga[ma maga[da maga[b maga[tud 27 v>
1. alszik; (jääma, uinuma) elalszik; (liiga kaua) sokáig alszik ♦ magama heitma lefekszik; magama minema aludni megy; kanadega magama minema tyúkokkal fekszik; maga hästi! aludj jól!; sisse magama elalszik; magab õiglase und az igazak álmát alussza; magab lahtise aknaga nyitott ablaknál alszik; ma ei maganud silmatäitki egy mákszemnyit sem aludtam; igavest und magama örök álmát alussza; magab nagu kott alszik, mint a bunda/mormota
2. kõnek (seksuaalvahekorras olema) lefekszik vkivel
■LS: magamis+ ♦ magamisaeg lefekvés ideje, lefekvési idő; magamisase fekhely; magamiskoht alvóhely, fekvőhely; magamisriided hálóing, pizsama; magamisvagun hálókocsi

masin <masin masina masina[t -, masina[te masina[id 02 s>
1. (seade) gép ♦ kirjutusmasin írógép; kudumismasin tekst szövőgép, kötőgép; lüpsimasin põll fejőgép; õmblusmasin varrógép; trükimasin trük nyomdagép; masinat käivitama elindítja a gépet; masinat seiskama megállítja a gépet; masin käib működik a gép; masinal kirjutama géppel ír
2. kõnek (auto, mootorratas) gép
■LS: masin+ ♦ masintõlge gépi fordítás
masina+ ♦ masinaehitus gépgyártás; masinamuusika kõnek gépzene; masinaruum gépház; masinasaal gépterem; masinatehas gépgyár; masinatööstus gépipar; masinaõli gépolaj

mets <m'ets metsa m'etsa m'etsa, m'etsa[de m'etsa[sid_&_m'ets/i 22 s>
1. (maastiku osa ja taimekooslus) erdő ♦ tihe v paks mets sűrű erdő; hõre mets ritkás erdő; kaitsemets védőerdő; kasemets nyírfaerdő; kuusemets fenyőerdő; kõrgmets, kõrgetüveline mets mets szálerdő; leht[puu]mets lombos erdő; okas[puu]mets tűlevelű erdő; parkmets parkerdő, parkett; segamets vegyes erdő; tammemets tölgyerdő; vihmamets esőerdő; ürgmets őserdő, vadon; mine metsa! piltl eredj a pokolba!; ei näe puude tagant/taga metsa nem látja a fától az erdőt
2. (metsapuude, metsamaterjali, puidu kohta) fa
■LS: metsa+ ♦ metsaistutamine, metsaistutus erdőtelepítés; metsakahjur mets erdei kártevő; metsakaitse erdővédelem; metsakasutus erdőhasznosítás; metsakasvatus erdőgazdálkodás; metsakorraldus mets erdőrendezés; metsalagendik erdei tisztás; metsalill vadvirág; metsamaa erdőállomány; metsamassiiv erdőség; metsamaterjal faanyag; metsaomand erdőtulajdon; metsapark parkerdő, parkett; metsaraie, metsaraiumine erdőirtás, fakivágás, erdővágás; metsariba erdősáv; metsasaadus erdei/erdészeti termék; metsaseadus jur erdészeti törvény; metsaserv az erdő szegélye; metsatee földút, erdei út; metsatehnik erdész; metsatulekahju erdőégés, erdőtűz; metsatöötlemine famegmunkálás; metsaökoloogia erdőökológia; metsaühistu erdőszövetkezet

monoteist <s> egyistenhívő

moodustav <s> kitevő

muusika <muusika muusika muusika[t -, muusika[te muusika[id 01 s> zene ♦ klassikaline muusika klasszikus zene; tõsine muusika komolyzene; eesti muusika észt zene; ajaviitemuusika könnyűzene, szórakoztató zene; filmimuusika filmzene; instrumentaalmuusika, instrumentaalne muusika hangszeres zene; kammermuusika kamarazene; kirikumuusika egyházi zene; koorimuusika kóruszene; leinamuusika gyászzene; operetimuusika operettzene; puhkpillimuusika fúvószene, rézfúvós zene; rokkmuusika rockzene; salongimuusika szalonzene; tantsumuusika talpalávaló, tánczene; see on alles tulevikumuusika ez még a jövő zenéje; viiulimuusika hegedűszó; vokaalmuusika, vokaalne muusika vokális zene; muusikat looma zenét szerez; muusikat kirjutama zenét szerez; muusikat kuulama zenét hallgat
■LS: muusika+ ♦ muusikaajaloolane zenetörténész; muusikaajalugu zenetörténet; muusikaakadeemia zeneakadémia, zeneművészeti főiskola; muusikaarmastaja zeneszerető; muusikaarvustaja zenebíráló; muusikaarvustus zenebírálat; muusikaaustaja zenepártoló; muusikaelu zenei élet; muusikakeskus hifitorony; muusikakool zeneiskola; muusikakriitik zenekritikus; muusikakultuur zenei kultúra; muusikapala zeneszám, zenedarab; muusikapedagoogika zenepedagógia; muusikariist hangszer, zeneszerszám; muusikasõber zenebarát, zenekedvelő; muusikateadlane zenetudós; muusikateadus zenetudomány; muusikateater zenés színház; muusikateooria muus zeneelmélet; muusikateos zenemű; muusikatund zeneóra; muusikaõpetaja énektanár, zenetanár; muusikaõpetus (1) zeneoktatás; (2) (õppeainena) énekóra; muusikaõpingud zenetanulás

mähkuma <m'ähku[ma m'ähku[da m'ähku[b m'ähku[tud 27 v> (end mähkima) beburkoló(d)zik, burkoló(d)zik ♦ tekkide sisse mähkuma beburkolódzik pokrócok közé; tulevik on mähkunud tumedasse pilve a jövő sötét felhőbe burkolózott