[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

ad hoc ad hoc (csak ezért/azért, éppen ez/az okból)

ah <'ah interj> ó!, á!, juj, jé, jaj

ai <'ai interj> (väljendab valu, pahameelt, etteheidet, üllatust, imestust, rõõmu, vaimustust) jaj, juj ♦ ai, ai, valus on! jaj, nagyon fáj!

AS rt.

au <'au 'au 'au -, 'au[de 'au[sid 17 s> becsület, tisztesség, megtiszteltetés, dicsőség; (austus) tisztelet ♦ mundriau a mundér becsülete; ohvitseriau tiszti becsület; {kelle} auks klaasi tõstma emeli a poharát vkinek a tiszteletére; {kelle} au solvama v haavama megsérti vkinek a becsületét; see on mulle suur au nagy megtiszteltetés számomra; kellega on mul au? kihez van szerencsém?, kit tisztelhetek?; mul on au teatada van szerencsém értesíteni
■LS: au+ ♦ auasi becsület dolga, becsületbeli ügy; aumärk kitüntetés; audoktor díszdoktor, tiszteletbeli doktor; auesimees díszelnök; aueskort díszkíséret; auhaavamine becsületsértés; aukodanik díszpolgár; aukompanii díszszázad; aukoht díszhely; aukülaline díszvendég; auküsimus becsületbeli kérdés; auliige tiszteletbeli tag; aupauk díszlövés; auavaldus tisztelgés, tiszteletadás; auring sport tiszteletkör; autahvel dicsőségtábla; auvõlg becsületbeli adósság, becsületbeli tartozás; auamet tiszteletbeli megbízatás/hivatal

au andma tiszteleg

Bosnia ja Hertsegoviina Bosznia-Hercegovina

cm cm

CV CV, önéletrajz

dl dl

dm dm

do <do do do[d -, do[de do[sid 26 s> muus (esimese alusheli silpnimetus) C ♦ alumine do alsó C

dr dr.

ei <'ei adv; 'ei 'ei 'ei[d -, 'ei[de 'ei[sid 26 s>
1. (eitussõna, annab lausele eitava sisu) nem, sem, nincs(en) ♦ ma ei tea nem tudom; ei sobi nem illik; isa ei ole kodus (az) apa nincs otthon; see ei ole tõsi ez/az nem igaz; sellest ei tule midagi head ebből semmi jó nem származik; kui ei, siis ei ha nem, hát nem; kas tuled või ei? jössz vagy nem?; ei sina ega mina se te, se én; kas sa ei kuule? nem hallod?
2. (eitab järgnevat sõna) se(m) ♦ ei iialgi semmikor, sose(m), sohasem, soha; ei midagi erilist semmi különös
3. (jaatavas lauses soovi v küsimuse esitamisel) ne ♦ kas me ei läheks täna õhtu kinno? ne menjünk moziba ma este?
4. (koos sidesõnaga ega) se(m) ♦ ei see ega teine se(m) ez, se(m) az

EL EU

et <'et konj>
1. (üldistab, väljendab viisi ja tagajärge) hogy ♦ tore, et sa tuled de jó, hogy eljössz; vaata, et sa ei kahetse vigyázz, nehogy megbánd; vabandust, et ma segan elnézést a zavarásért
2. (väljendab otstarvet) hogy ♦ tulime siia, et teid aidata mi idejöttünk, hogy segítsünk nektek
3. (väljendab põhjust) mivel, mert ♦ et meil raha kaasas ei olnud, jäi raamat ostmata mivel nem volt nálunk pénz, nem vettük meg a könyvet; ütlesin seda sellepärast, et mul oli õigus azért mondtam ezt, mert igazam volt

fa <f'a f'a f'a[d -, f'a[de f'a[sid 26 s> muus (neljanda alusheli silpnimetus) F ♦ fa-diees fisz; fa-minoor f-moll

hm <hm interj> hm, hmm

hr úr

IQ <s> intelligenciahányados

ja <ja konj>
1. (ühendav) és, valamint, s, pedig, meg, hát ♦ sina ja mina te és én; isa ja ema apa és anya; armas ja lõbus poiss aranyos és vidám fiú; eesti ja vene keel ész és orosz nyelv; kirjaniku elu ja looming az író élete és alkotása; ikka ja jälle minduntalan; ei ja veel kord ei nem és még egyszer nem!; vihma sajab ja sajab az eső csak esik és esik; vahetund oli läbi ja õpilased läksid klassi a szünetnek vége volt és a diákok a tanterembe mentek; sadu lakkas ja ümberkaudu lõi kõik särama megállt az eső, és körben minden felragyogott; kaks ja pool tonni két és fél tonna; kell kaks ja kümme minutit két óra tíz perc
2. (vastandav) és, de ♦ süüdi on tema ja mitte sina ő a vétkes, (és) nem én; olukord oli raske, ja ometi mitte lootusetu a helyzet nehéz volt, de nem reménytelen

jt és mások

ju <ju adv>
1. (öeldu rõhutamisel) biz, hiszen, hisz, csak, bizony, is, ugye ♦ ma ju armastan teda hiszen én szeretem őt; ma võin ju ka lahkuda én is távozhatok; mees ei teadnud ju midagi hiszen a férfi semmit sem tudott; me ei ela ju kuigi kaugel hiszen nem élünk túl messze; sa oled ju poiss hisz fiú vagy; sa ju aitad mind ugye segítessz; ma ju ei kirjutanud maha hiszen én nem puskáztam; iga päev ju loeb hisz minden nap számít; sa ei lase mul ju rääkida hiszen szóhoz sem hagysz jutni
2. (kahtluse puhul, küllap, tõenäoliselt, arvatavasti) valószínűleg, feltehetőleg, bizonyára, alkalmasint, minden bizonnyal ♦ ju see lugu nõnda juhtus valószínűleg így történt a dolog; ju tal olid omad plaanid bizonyára saját tervei voltak; ju see siis nii on minden bizonnyal így van; ju ta midagi kurja ikka tegi bizonyára valami rosszat csinált; ju ta kodus istus bizonyára otthon ült; ju ma kunagi tulen valószínűleg valamikor eljövök
3. luulek (juba) már, ugyebár, nemde ♦ kas on rukis ju küps? nemde megérett már a rozs?

ka <ka adv>
1. (samuti) is; (isegi, koguni) sem ♦ kas sina olid ka seal? te is ott voltál?; keegi ei suutnud aidata, ka arst mitte senki sem tudott segíteni, még az orvos sem; oli ka selliseid päevi voltak olyan napok is
2. (etteheite, pahameele jne rõhutamisel) is ♦ see ka mõni mees! na ez is egy férfi!; oled ikka ka! na te is!
3. kõnek (tugevdab eelnevat sõna v lauseosa) is, és ♦ miks ka mitte! miért is ne!; mis teil ka uudist on? na és nálatok mi újság?

kg kg

kk középiskola

kl órakor, osztály, üveg

km km

kr korona

la <l'a l'a l'a[d -, l'a[de l'a[sid 26 s> muus (kuuenda alusheli silpnimetus) A ♦ la-bemoll asz; la-diees aisz

lk o., old.

meie pl <meie meie m'ei[d, meie[ks meie[ni meie[na meie[ta meie[ga; sg mina 00 pron (kasutatakse rõhulises asendis)>; me pl <m'e_&_me m'e_&_me m'e[id, m'e[isse m'e[is m'e[ist m'e[ile m'e[il m'e[ilt m'e[iks; sg ma 00 pron (kasutatakse rõhutus asendis)>
1. (osutab vähemalt kahesele rühmale, kuhu kõneleja v kirjutaja kuulub) mi ♦ meie ja teie mi és ti; meie -- sina ja mina mi - te meg én; meid on kokku viis öten vagyunk
2. (kelle oma) a mi ...-(u)nk/-(ü)nk ♦ meie maa az országunk; meie rahvas a népünk; meie vanaema a nagymamánk; meie ajal a mi időnkben
3. (väliskohakäänetes) (märgib kõneleja peret, kodu, töö-, elupaika vms) ♦ tule meie poole v meile gyere el hozzánk; naabrid olid eile õhtul meil a szomszédaink tegnap nálunk voltak; ei meil ega mujal maailmas se nálunk, se a világon

mi <mi mi mi[d -, mi[de mi[sid 26 s> muus (kolmanda alusheli silpnimetus) mi ♦ mi-minoor e-moll; Mi-mažoor E-dúr

mina1 <mina minu m'in[d -, minu[sse minu[s minu[st minu[le minu[l minu[lt minu[ks minu[ni minu[na minu[ta minu[ga; pl meie 00 pron (kasutatakse rõhulises asendis)>; ma <m'a_&_ma m'u_&_mu m'in[d -, m'u[sse m'u[s m'u[st m'u[lle m'u[l m'u[lt mu[ga; pl me 00 pron (kasutatakse rõhutus asendis)> én ♦ mina ja tema én és ő; aita mind! segíts nekem!; mul on kakas tütart két lányom van; see raamat on minu oma ez a könyv az enyém; mind ei olnud kodus nem voltam otthon; minu meelest oled sa nutikas szerintem okos vagy; anna mulle! add (ide) nekem!; kas sa helistad mulle? felhívsz engem?; mu daamid ja härrad! hölgyeim és uraim!

mm mm

MM VB

NB NB

nn ún.

no <no adv, interj> (aitab väljendada tundetooni v teatavat suhtumist: meelepaha, möönmist, nõustumist, imestust, palvet, kehutust vm) hát, ugyan, nahát, na; (mõttepööret) de ♦ no kes siis nii teeb! hát ki csinál ilyet!; no pagan võtaks! na, az ördög vigye el!; no ütle nüüd! na mond hát!; no oota sa! na megállj csak!; no katsu sa ainult! na azt próbáld meg!; no kuulge, mis liig, see liig! nahát, ami sok, az sok!; no olgu pealegi, ma tulen! hát legyen, jövök!; no nüüd sa oled mul käes v peos na most megvagy; no siis on hästi na akkor jó; Kas ma tohin ka tulla? -- No muidugi. Én is jöhetek? - Hát persze.; no kuidas sul siis elu läheb? hát hog yvagy?; no lähme! na menjünk/induljunk!; no jumalaga siis akkor hát isten veled; lähete lahku -- no aga mis saab lastest? elváltok, de mi lesz a gyerekekkel?

nr sz.

nt pl.

n-ö úgymond, hogy úgy mondjam

oh <'oh interj>
1. (rõõmu, imestuse, üllatuse, soovi, kaastunde väljendamisel) hej, juj, jaj, ó, oh; (etteheite, kirumise puhul) ej!; (pahameele puhul) ó ♦ oh kui ilus ilm! jaj de szép!; oh tuleks juba kevad! ó bár jönne már a tavasz!; oh saaks ta terveks! ó, bárcsak meggyógyulna!; oh sa vaesekene, mis juhtus? ó te szegény, mi történt?; oh kui halvasti see välja kukkus! ej, de rosszul sült el a dolog!; oh kurat küll! kõnek ó az ördögbe!, a hét szentségit/szentségét!
2. (viisaka tõrjumise väljendamisel) ó ♦ oh, mis te nüüd! ó, szóra sem érdemes!; oh ei, tuppa ma küll ei tule! ó nem, nem jövök be!
3. (nõustumise, kinnituse väljendamisel) hát, ó, oh ♦ oh muidugi hát hogyne; oh ärge mind oodake oh, ne várjatok rám; oh olgu pealegi hát legyen; oh jaa, olen kuulnud ó igen, hallottam róla

oi <'oi interj>
1. (rõõmu, vaimustuse, imestuse väljendamisel) ó ♦ oi kui tore! ó, de jó!; oi kui palju rahvast! ó, mennyi ember!; oi aeg, mis juhtus? ó jaj, mi történt?
2. (igatsuse, soovi väljendamisel) ó ♦ oi, jõuaksime kord koju! ó, bárcsak hazaérnénk már!
3. (kurtmise, ehmatuse, kohkumise väljendamisel) ó, jaj ♦ oi häda! ó,a mindenit!; oi, keegi tuleb! ó, valaki jön!; oi teid vaesekesi! ó, ti szegények!; oi kuidas pea valutab! jaj, hogy fáj a fejem!
4. (pahameele, viha, kahjurõõmu väljendamisel) ej; (kirumisel) ej, ejnye ♦ oi sa pagan! ejnye, az ördögbe!
5. (nõustumise, möönmise väljendamisel) ó ♦ oi, miks mitte ó, miért is ne; oi, muidugi ó hogyne, persze!

on <s> szól, szól, van

oo <'oo interj>
1. (väljendab imestust, üllatust, jahmatust, kohkumist, meeleheidet, pahameelt) ó, óh, oh, nini ♦ oo, tere, vana sõber! ó, szia, régi barátom!; oo, keda ma näen! nini, kit látok!; oo, see on hirmus! ó, ez ijesztő!; oo, püha lihtsameelsus! ó, szent együgyűség!
2. (väljendab väite, möönduse, pöördumise vms tugevdatud emotsionaalsust) ó ♦ oo, kallis sõber! ó, kedves barátom!; oo, kuidas ta koju igatseb! ó, hogy vágyik haza!; oo ei, sugugi mitte! ó nem, egyáltalán nem!

p3 <’p (rõhutav partikkel)> kõnek
1. (ep, ei) nem ♦ seda sa’p teagi, kuidas lood tegelikult on nem is tudod, hogyan voltak a dolgok valójában; ma’p enam lootnudki már nem is reméltem
2. (just, nimelt) éppen, ez az, pontosan ♦ see’p see on ez az; tema’p see oli, kes need puud istutas éppen ő volt az, aki ezeket a fákat ültette

re <re re re[d -, re[de re[sid 26 s> muus (teise alusheli silpnimetus) ré, D ♦ re-bemoll des

see’p1 <s'eep (rõhutav partikkel)> kõnek (kinnitus- v rõhusõna: see just, see nimelt) éppen ez ♦ see’p see on éppen ez az

si muus H ♦ Si-mažoor H-dúr

sina1 <sina sinu s'in[d -, sinu[sse sinu[s sinu[st sinu[le sinu[l sinu[lt sinu[ks sinu[ni sinu[na sinu[ta sinu[ga; pl teie 00 pron (kasutatakse rõhulises asendis)>; sa <s'a_&_sa s'u_&_su s'in[d -, s'u[sse s'u[s s'u[st s'u[lle s'u[l s'u[lt su[ga; pl te 00 pron (kasutatakse rõhutus asendis)> te ♦ sina ja mina te és én; mida sa siin teed? mit csinálsz itt?; ma armastan sind szeretlek; ma otsin just sind éppen téged kereslek; ma mäletan sind emlékszem rád; see raha on sinu [oma] ez a te pénzed; kus su vend on? hol van a testvéred?; õnnitleme sind gratulálunk; annan selle sulle neked adom; sinuga veled; ilma sinuta on igav unatkozom nélküled; sinu asemel ma sinna ei läheks a helyedben nem mennék oda; ma vajan sinu abi a segítségedre van szükségem; olen temaga sina peal tegező viszonyban vagyok vele; oota sa! (na) várj csak!

s.o azaz, ti. (tudniillik)

st azaz, ti. (tudniillik)

teie1 pl <teie teie t'e[id, teie[ks teie[ni teie[na teie[ta teie[ga; sg sina 00 pron (kasutatakse rõhulises asendis)>; te pl <t'e_&_te t'e_&_te t'e[id -, t'e[isse t'e[is t'e[ist t'e[ile t'e[il t'e[ilt t'e[iks; sg sa 00 pron (kasutatakse rõhutus asendis)>
1. (osutab kahele v enamale isikule, kellest vähemalt üks on kuulaja) ti (mitu sinatatavat) ♦ teie ja meie ti és mi; teie kolmekesi ti hárman; ma tunnen teid ismerlek titeket; ilma teieta ma ei lähe nélkületek nem megyek; käisime teie pool nálatok jártunk; teie maja a ti házatok; täname teid! köszönet nektek!; teil on uus auto új autótok van
2. (kelle oma) tiétek ♦ kas see on teie auto? tiétek ez a kocsi?
3. (pöördumisel võõra v vähem tuttava inimese poole osutab ühele kuulajale, kirjalikul pöördumisel hrl suure algustähega) maga/maguk (argine teie), Ön/Önök (viisakas Teie); (kelle oma) Öné, Önöké ♦ Teie, härra professor Ön, professzor úr; Teie Kuninglik Kõrgus tisztelt királyi fenség; Teie loal engedelmével/engedelmükkel; Teil on õigus Önnek igaza van, Önöknek igazuk van
■LS: teie+ ♦ teievanune Önnel/Önökkel/veletek egykorú

tema <tema tema te[da -, tema[sse tema[s tema[st tema[le tema[l tema[lt tema[ks tema[ni tema[na tema[ta tema[ga; pl nema[d 00 pron (kasutatakse rõhulises asendis)>; ta <t'a_&_ta t'a_&_ta te[da -, t'a[sse t'a[s t'a[st t'a[lle t'a[l t'a[lt ta[ga; pl na[d 00 pron (kasutatakse rõhutus asendis)> ő ♦ teda tunnevad kõik őt mindenki ismeri; tema arvates ő szerint; see ei puutu temasse semmi köze hozzá, ez nem az ő dolga; helistasin talle eile telefonáltam neki tegnap; talle meeldib lugeda szeret olvasni; temaga on vist midagi juhtunud valami történhetett vele; susi teda söögu! hadd hulljon a férgese!

WC illemhely, vécé, WC

õu <'õu õue 'õue 'õue, 'õue[de 'õue[sid 22 s> (hoov) belsőség, udvar
■LS: õue+ (hoovi) ♦ õueaiamaa kiskert; õuevärav nagykapu
õue+ (õukonna) ♦ õuedaam palotahölgy, udvarhölgy; õuenarr aj udvari bolond; õuenõunik aj udvari tanácsos

äh <'äh interj> (rõhutab pahameelt, halvakspanu) ej, heh; (kurtmist, hädaldamist) hej, jaj; (teatavaks võtmist) ühüm ♦ äh, pole mul aega teiega jännata! ej, nincs nekem időm veletek szórakozni!; äh, jälle on südames pisted jaj, megint úgy szír a szívem

äi <'äi äia 'äia 'äia, 'äia[de 'äia[sid_&_'äi/u 22 s> (meheisa) após, ipa; (naiseisa) após, ipa ♦ tema tulevane äi jövendőbeli apósa

ö ['öö] <'öö 'öö 'öö[d -, 'öö[de 'öö[sid 26 s>, ka Ö (täht) ö ♦ väike ö kis ö; suur ö nagy ö

öö <'öö 'öö 'öö[d ö[he, 'öö[de_&_öö[de 'öö[sid_&_'ö[id 26 s> éj, éjszaka, éjjel ♦ kuuvalge öö holdvilágos éjszaka; unetu öö álmatlan éjszaka; pilkane v kottpime öö vaksötét éjszaka; valged ööd fehér éjszakák; hilisöö késő éjszaka; kesköö éjfél; sügisöö őszi éjszaka; uusaastaöö szilveszter éjszaka; eelmisel ööl múlt éjszaka; öö varjus az éj leple alatt; kogu v terve öö v öö läbi v otsa sadas vihma egész éjszaka esett (az eső); see juhtus ööl vastu pühapäeva vasárnap virradóra történt; võõras kadus öhe az idegen eltünt az éjszakában; magas ema juures ööd az anyjánál éjszakázott; töötas hilise v hilja ööni késő éjszakáig dolgozott; olin kogu öö üleval egész éjjel ébren voltam; uinus alles hommiku poole v hommiku poolt ööd csak hajnal felé aludt el; head ööd! jó éjt!, nyugodalmas jó éjszakát (kívánok)!, jó éjszakát!
■LS: öö+ ♦ ööbinokkel éjszakai távcső; ööelu éjszakai élet; ööinimene éjszakai ember; öökapp éjjeliszekrény; öölamp éjjeli lámpa; ööliblikas éjjeli lepke; ööpimedik, ööpimedus éjjeli sötétség, az éjszaka sötétsége; ööpott éjjeliedény; öötöö éjszakázás; öötööline éjszakás; öövahetus éjszakázás; öövaht bakter, éjjeliőr; öövalve (1) (öine valve[kord]) éjjeli ügyelet, éjszakázás; (2) (öövalvur) éjjeliőr

ü ['üü] <'üü 'üü 'üü[d -, 'üü[de 'üü[sid 26 s>, ka Ü (täht) ü ♦ väike ü kis ü; suur ü nagy ü