[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

ärevil <ärevil adv, adj> vt ka ärevile (ärevuses, erutatud olekus, pinevil) izgatott, zaklatott, feldúlt, feszült, aggódó ♦ ärevil olema izgatott; kodus mind juba oodati, oldi ärevil már vártak otthon, mindenki izgatott volt; ärevil pilk zaklatott/aggódó tekintet; terve linn on ärevil az egész város izgatott