[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

fantastiline <fant`astiline fant`astilise fant`astilis[t fant`astilis[se, fant`astilis[te fant`astilis/i 12 adj> (fantaasial põhinev, kummaline) fantasztikus; (uskumatu, enneolematu) hihetetlen ♦ fantastiline jutustus fantasztikus elbeszélés; fantastiline olend fantasztikus lény; fantastiline projekt fantasztikus projekt, fantasztikus terv; fantastiline kiirus fantasztikus sebesség; fantastiline rahasumma fantasztikus összeg; fantastiline, kuidas ta tantsib fantasztikusan táncol

hea <h'ea h'ea h'ea[d -, h'ea[de h'ä[id 26 adj, s>
1. adj jó ♦ hea arst jó orvos; hea enesetunne jó közérzet; hea idee jó ötlet; hea ilm jó idő; hea iseloom jó természet, jellem; head isu! jó étvágyat!; hea võimalus (millekski) jó alkalom vmire; hea kasvatus jólneveltség; head kavatsused jó szándék; head kombed móres; hea kuulmine jó hallás; hea käitumine jó viselkedés; hea leib jó kenyér; hea maa jó föld; kellelgi on hea maine jó híre van vkinek; hea mõte jó gondolat, jó ötlet; hea mängija jó játékos; hea nõu jó tanács; hea näide jó példa; head tulemused jó eredmények; head uudis jó hír; hea voodi jó ágy; hea õppeedukus jó btanulmányi eredmény; hea tuju jó kedv; heal tasemel színvonalas; vanal heal ajal a régi szép időkben; ühel heal päeval egy szép napon; head aega! viszontlátásra; häid pühi! kellemes ünnepeket!, kellemes ünnepeket (kívánunk)!; head reisi, head teed! jó utat!; head uut aastat! boldog új évet (kívánok)!; head õhtut! jó estét!; head ööd! jó éjt!, jó éjszakát!; kõike head! minden jót!; head kuulajad! kedves hallgatóság!; olge nii hea legyen szíves; olge hea, aidake mind! legyen szíves, segítsen (nekem)!; hea tervise juures olema jó egészségnek örvend, jó állapotban van; tal on hea maitse jó ízlése van; endast heal arvamusel olema túl sokat gondol magáról; heas tujus olema jó kedve van, jókedvű; tal on hea põli jó sora van; head muljet jätma jó benyomást tesz; meil oli hea läbisaamine jó viszonyban voltunk; kedagi hea ja paremaga kostitama tyúkkal, kaláccsal tart vkit; ole hea ja tule siia! légy szíves, gyere ide!; mul on hea meel nagyon örülök; teen seda hea meelega szívesen csinálom ezt; saime hea vastuvõtu osaliseks jó fogadtak, kedves fogadtatásban volt részünk; heal juhul tuleb ta alles homme a legjobb esetben csak holnap jön; sul hea rääkida neked könnyű beszélned; hea kui õhtuks jõuame kõik tehtud jó, ha estére mindennel elkészülünk; lõpp hea, kõik hea minden jó, ha a vége jó; kellelgi on hea nina vkinek jó orra van
2. adj (rohke, ohter, paras, tugev, suur) jó ♦ hea korvitäis seeni jó kosárnyi gomba; hea summa raha jó kis összeg, szép összeg; ootasin sind hea pool tundi egy jó fél órát vártalak
3. s (miski väärtuslik, hinnatav, kasulik, meeldiv) jó ♦ head mäletama a jóra emlékezni; miski teeb head vmi jólesik, jót tesz; soovin sulle ainult head csupa jót kívánok neked; temast räägitakse üksnes head csak jókat mondanak róla; mis hea pärast? mi a csodáért?; heakene küll! jól van!; see asi ei lõpe heaga semmi jót nem jelent; kellegi kõrval seisma nii heas kui halvas jóban-rosszban kitart vki mellett; pole head ilma halvata nincsen öröm üröm nélkül; liiga palju head pole hea jóból is megárt a sok; lubaja kah hea mees az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó
4. s (koolihinne) jó ♦ tunnistusel olid üksnes head ja väga head a bizonyítványában csak jó és jeles volt

hoiusumma <+summa summa summa[t -, summa[de summa[sid 16 s> betéti összeg

hüvitus <hüvitus hüvituse hüvitus[t hüvitus[se, hüvitus[te hüvitus/i 11 s> elégtétel, megtérítés, kártérítés, jóvátétel ♦ rahaline hüvitus pézbeli térítés; kahjumi hüvitus kártérítés; kasutamata puhkuse hüvitus a fel nem használt szabadság kompenzációja; hüvitust saama kártérítést kap
■LS: hüvitus+ ♦ hüvitusavaldus kártérítési igény; hüvitushagi jur kártérítési kereset; hüvitusmaksed maj kompenzációs kifizetések; hüvitussumma kártérítési összeg

ilus <ilus ilusa ilusa[t -, ilusa[te ilusa[id 02 adj>
1. (kaunis) szép, gyönyörű, fess, dalia, csinos ♦ ilus laps szép gyerek; ilusad juuksed szép haj; ilus loodus gyönyörű természet; ilus vaade szép kilátás; ilus figuur csinos alak; ilus kõnnak szép járás; üsna ilus hääl elég szép hang; kui ilus ta on! milyen szép!
2. (kauniks peetav, muljet avaldav) lenyűgöző; (ilmastiku kohta) szép ♦ ilus ilm szép idő; ilus sügis szép ősz; ilus päev szép nap; nad said ilusa suure korteri szép nagy lakást kaptak
3. (kiiduväärt, tubli, mõnus, tore) dícséretes, szép, kellemes ♦ ilus tegu dícséretes tett; ilusad unenäod szép álmok; ilus puhkus kellemes pihenés; pole ilus valetada hazudni csúnya dolog; elu on ilus szép az élet; oleksid nad ühegi ilusa sõna öelnud! legalább egy szép szót mondtak volna; ilus sõber, pole midagi ütelda! iroon mondhatom, szép kis batát!
4. kõnek (kopsakas, kenake) szép ♦ ilus sissetulek szép jövedelem; palk oli ilus szép fizetés volt; ilus summa szép összeg

inimrämps <+r'ämps rämpsu r'ämpsu r'ämpsu, r'ämpsu[de r'ämpsu[sid_&_r'ämps/e 22 s> hlv a társadalom söpredéke, hitvány ember ♦ sinna kogunes igasugust inimrämpsu mindenféle hitvány ember gyült ott össze

iseloom <+l'oom loomu l'oomu l'oomu, l'oomu[de l'oomu[sid_&_l'oom/e 22 s> (inimese karakter, millegi põhiolemus v laad) természet, karakter, jellem, jelleg, egyéniség; (loomus) természet; (loomus, olemus) jellem ♦ elurõõmus iseloom vidám jellem; hea iseloom jó jellem/természet; järsk iseloom hirtelen természet; kinnine iseloom zárkózott természet; pehme iseloom lágyszívű; rahulik iseloom nyugodt természet; raske iseloom nehéz természet; äge iseloom lobbanékony/heves természet; äkiline iseloom hirtelen természet; kaitseiseloom védekező jelleg; üldiseloom általános jelleg; iseloomu impulsiivsus a karakter impulzivitása; iseloomu tasakaalukus a jellem kiegyensúlyozottsága; iseloomude erinevus a jellemek különbözősége; iseloomude sobimatus összeférhetetlen jellemek; iseloomult erinevad inimesed különböző természetű emberek; iseloomult nõrk inimene gyenge jellemű ember, gyenge jellem; nähtuse kohalik iseloom a jelenség helyi jellege; artikli ründav iseloom a cikk támadó jellege; ta oli lõbusa iseloomuga vidám természetű volt; poiss on kindla iseloomuga a fiú határozott jellemű; iseloom on välja kujunenud kialakult a jellem; nende iseloomud ei sobinud nem illett össze a jellemük; iseloomu näitama megmutatja jellemét; tal on iseloomu van gerince; kahjuks ei ole tal iseloomu sajnos nincs benne jellem; oma iseloomult on ta sõbralik természeténél fogva barátságos, barátságos természetű; selline on juba inimese iseloom az ember természete már csak ilyen; need on sarnase iseloomuga nähtused ezek hasonló jellegű jeenségek; palk sõltub töö iseloomust a fizetés a munka jellegétől függ
■LS: ise+loomu+ ♦ iseloomujoon jellemvonás; iseloomukindlus gerinc, jellemszilárdság; iseloomuomadused jellembeli tulajdonságok

istung <istung istungi istungi[t -, istungi[te istunge[id 02 s> értekezlet, ülés, tárgyalás ♦ erakorraline istung rendkívüli ülés; korraline istung soros ülés; päevane istung napi értekezlet; ühine istung közös ülés; avalik kohtuistung nyílt bírósági tárgyalás; lõppistung záró ülés; plenaaristung plenáris ülés; väljasõiduistung vándorgyűlés; parlamendi istung parlamenti ülés; komisjoni istung bizottsági ülés; istungi protokoll az ülés jegyzőkönyve; istungi avamine az ülés megnyitása; istungist osa võtma részt vesz az ülésen; istungit juhatama vezeti az ülést; istungeid peeti teatrisaalis a színházteremen tartották az üléseket; esinesin istungil sõnavõtuga felszólaltam az ülésen; valitsus kogunes korralisele istungile a kormány soros ülésre gyűlt össze
■LS: istungi+ ♦ istungisaal ülésterem

kaduvväike[ne] <+v'äike_&_+v'äikene v'äikese v'äikes[t v'äikes[se, v'äikes[te v'äikes/i_&_v'äikese[id 12_&_10? adj; +v'äike v'äikse v'äikes[t -, v'äikes[te v'äikse[id 10 adj> elenyészően kicsi ♦ kaduvväike summa elenyészően kicsi összeg

kaunike[ne] <k'aunike_&_k'aunikene k'aunikese k'aunikes[t k'aunikes[se, k'aunikes[te k'aunikes/i 12 adj, s>
1. adj szép
2. s (kallike, kullake) szépség
3. adj (üsna suur) elég nagy, jó nagy ♦ kaunike[ne] summa jó nagy pénz, elég nagy összeg

kaunikesti <k'aunikesti adv> (üsna suurel määral) elég, eléggé ♦ kaunikesti laisk poiss eléggé lusta fiú; kaunikesti ebameeldiv uudis elég kellemetlen hír; me arvamused läksid kaunikesti lahku a véleményeink teljesen össze nem találkoznak

kena <kena kena kena -, kena[de kena[sid_&_ken/i 17 adj>
1. (meeldiva välimusega, nägus) csinos, bájos ♦ kena neiu csinos kisasszony; kena naeratus bájos mosoly; kena kleit csinos ruha
2. (lahke, vastutulelik) szíves, szép, kedves ♦ ta on kõigi vastu kena ő nagyon szíves mindenkihez; olge nii kena legyen olyan szíves; väga kena sinust, et sa tulid igazán szép tőled, hogy eljöttél
3. (olukorra, nähtuse kohta: meeldiv, päris hea) szép, kellemes ♦ tal on kena hääl szép hangja van; kena hommik szép reggel
4. (üsna suur) csinos, takaros ♦ kena summa takaros összeg; kena palk csinos fizetés

kenake[ne] <kenake_&_kenakene kenakese kenakes[t kenakes[se, kenakes[te kenakes/i 12 adj>
1. (üsna nägus, meeldiv) csinos ♦ tütrest sirgus kenake neiu a lányából csinos kisasszony lett
2. (üsna suur) csinos, takaros ♦ kenake summa csinos összeg

kindlustus <kindlustus kindlustuse kindlustus[t kindlustus[se, kindlustus[te kindlustus/i 11 s>
1. sõj (kaitseehitis) erődítmény ♦ piirikindlustus határerődítmény
2. maj biztosítás ♦ kohustuslik kindlustus kötelező biztosítás; elukindlustus életbiztosítás; liikluskindlustus gépjárműbiztosítás; reisikindlustus utazási biztosítás, utasbiztosítás; ravikindlustus egészségbiztosítás; sotsiaalkindlustus szociális biztosítás; tulekindlustus tűzbiztosítás; õnnetusjuhtumikindlustus balesetbiztosítás
■LS: kindlustus+ sõj ♦ kindlustustööd sõj biztosítási munkálatok
kindlustus+ maj ♦ kindlustusagent biztosítási ügynök; kindlustusselts biztosítótársaság; kindlustushüvitis biztosítási kártérítés; kindlustusjuhtum biztosítási ügy; kindlustuskaitse biztosítási védelem; kindlustusleping biztosítási szerződés; kindlustusmakse biztosítási díj; kindlustusnõue biztosítási igény; kindlustusobjekt biztosítás tárgya; kindlustuspoliis biztosítási kötvény; kindlustuspettus biztosítási csalás; kindlustusriisiko, kindlustusrisk maj biztosítási kockázat; kindlustussumma biztosítási összeg; kindlustusvõtja biztosításikötvény-tulajdonos, biztosított; kindlustuslepingut sõlmima biztosítást köt

kinni <k'inni adv>
1. (suletud seisundisse v seisundis) zárva, csukva ♦ aken on kinni csukva van az ablak; pood on kinni zárva van a bolt; kinni panema becsuk; kinnisilmi csukott szemmel; tõmbab luku kinni behúzza a cipzárt; paneb nööbid kinni begombolja a gombokat; (pane) suu kinni! csönd legyen!; keera raadio kinni! kapcsold ki a rádiót!; pane uks kinni! csukd be az ajtót!; telekas on kinni ki van kapcsolva a tévé; mingi koha pealt /millegi suhtes silma kinni pigistama szemet huny vmi felett; kellegi suu ei seisa kinni be nem áll vkinek a szája
2. (süvendi, ava korral: täis, umbe v umbes) össze, be ♦ jalgrada on kinni kasvanud benőtt az ösvény; haav kasvas kiiresti kinni a seb gyorsan összenőtt
3. (pealt kaetuks v kaetuna) be ♦ haava kinni siduma bekötözi a sebet; jõgi külmus kinni a folyó befagyott
4. (olukorda v olukorras, kus liikumine on takistatud, kellegi vabadus piiratud vms, kokkusurutud seisundisse v seisundis) el ♦ püüa kinni! kapd el!; auto jäi lumme kinni az autó elakadt a hóban; kellelgi jäid sõnad kurku kinni vkinek a torkán akadt a szó; {kellel} tal on kõht kinni székrekedése van; paati kinni siduma kiköti a csónakot; ta oli kinni seotud ja relvitu meg volt kötözve, és fegyvertelen; mul on nina kinni eldugult az orrom
5. (haarates külge, haardesse, haardes, küljes) ♦ kellelgi käest kinni võtma kézen fog valakit
6. (püütava, otsitava kättesaamise, vahistamise vms kohta) meg ♦ püüdsin palli kinni megfogtam a labdát; kass püüdis hiire kinni a macska megfogta az egeret
7. (peatamise v peatumise kohta) meg ♦ auto pidas hetkeks kinni megállt a kocsi egy pillanatra; pea kinni, ma tulen ka! állj meg, én is jövök
8. (vahetus läheduses või kokkupuutes) ♦ linnas on maja majas kinni városban ház ház hátán áll
9. (hõivatud) foglalt ♦ isa on tööga väga kinni apa el van foglalva a munkájával; tänane õhtu on mul juba kinni van már programom ma estére; see koht on kinni ez a hely foglalt; pani ühes hotellis toa kinni foglaltam egy szobát az egyik szállodában
10. kõnek (söömisega seoses) meg ♦ kass pistis linnu kinni a macska megfogta a madarat
11. (aja kohta, kus lehm ajutiselt ei lüpsa) ♦ lehm on kinni vemhes a tehén, elapadt a tehén

kinnitama <kinnita[ma kinnita[da kinnita[b kinnita[tud 27 v>
1. (millegi külge kinni panema) alátámaszt, visszaigazol, tűz, tanúsít, rögzít, rácsatol, odaerősít, odacsíptet, nyugtáz, megpecsétel, megerősít, leszögez, kijelent, jóváhagy, igazol, hitelesít, esküszik, erősködik, erősít, csatol, biztosít, bizonyít, befog ♦ kaarti rõhknaeltega tahvlile kinnitama rajzszöggel a táblára erősítette a térképet; paati vaia külge kinnitama a cölöphöz köti a csónakot; töödeldav ese kinnitati kruustangide vahele a munkadarabot satuba fogták; palgid olid kinnitatud üksteise külge a farönköket egymáshoz erősítették; võrk kinnitati naeltega postide külge a hálót szegekkel az oszlopokhoz rögzítették; õnge otsa kinnitati söödaks vihmauss csaléteknek gilisztát tűztek a horogra; lapse rõivad kinnitati vööga a gyerek ruháját övvel fogták össze
2. kõnek (kellegi kasutada, hoolde andma) rábíz, meghatalmaz ♦ talu kinnitati poja nimele a tanyát a fiú nevére iratták
3. (rõhutavalt ütlema, väitma) állít, kijelent; (õigsust, tõelevastavust tõendama) megerősít; (otsusele kehtivust andma) megerősít ♦ ta on täiesti terve, seda võib kinnitada arst teljesen egészséges, ezt az orvos is megerősítheti; kinnitasin endale korduvalt, et sinna ma ei lähe többször megfogadtam, hogy nem megyek oda; kinnitas, et räägib tõtt kijelentette, hogy igazat beszél; kinnitas kirjas oma suulist lubadust levelében megerősítette szóbeli ígéretét; eelmiste aastate kogemused kinnitavad, et ... az előző évek gyakorlata megerősíti, hogy ...; katsetulemused kinnitasid oletust a vizsgálati eredmények megerősítik az elméletet; allkiri tuleb kinnitada az aláírást hitelesíteni kell; koopia õigsust kinnitati allkirja ja pitsatiga a másolat hitelességét aláírással és bélyegzővel igazolják, a másolatot aláírással és pecséttel hitelesítették; parlament kinnitas uue tsiviilkoodeksi az Országgyűlés elfogadta az új polgári törvénykönyvet; päevakord jäi kinnitamata a napirendet nem hagyták jóvá; erand kinnitab reeglit (a) kivétel erősíti a szabályt

kobe <kobe kobeda kobeda[t -, kobeda[te kobeda[id 02 adj>
1. (kohev) porhanyós, laza ♦ kobe muld laza szerkezetű talaj, porhanyós föld
2. kõnek (tubli, kopsakas, korralik) jókora ♦ küllaltki kobe summa jókora összeg; kobe töötasu jó kereset; kobe tüdruk csini lány

kogu1 <kogu pron> összes, teljes, egész ♦ kogu aasta jooksul egész évben; kogu aeg állandóan, egész idő alatt; kogu maailmas a kerek világon, az egész világon, szerte a világon; kogu talve egész télen; ootasin sind kogu päeva egész nap vártalak; sadas kogu nädal egész héten esett; kogu kehast värisema egész testében reszket; kogu maailm az egész világ; kogu raha eest az összes pénzen; õnnitlen sind kogu südamest teljes szívemből gratulálok neked; ongi kogu lugu, ongi kogu moos kõnek és ennyi az egész
■LS: kogu+ ♦ koguarv összlétszám; koguhulk összállomány; kogukaal összsúly; kogukahjum maj összes veszteség; kogukasum maj teljes profit; kogumaht összmennyiség; kogumulje összbenyomás; kogumõju összhatás; kogupikkus teljes hosszúság; kogupilt összkép; koguprodukt maj össztermék; kogusaak összfogás; kogutoodang maj össztermelés; kogutulu maj összjövedelem, összbevétel; koguväärtus maj összérték

kogusumma <+summa summa summa[t -, summa[de summa[sid 16 s> teljes összeg ♦ arve kogusumma a számla teljes összege; punktide kogusumma összpontszám

kokku <k'okku adv>
1. (ühtekokku, koguhulgana) összesen ♦ meid oli kokku kümme inimest összesen tízen voltunk
2. (ühte kohta, üheks rühmaks, teineteise vastu v lähedale, üheks tervikuks) egybe, össze ♦ kokku koguma egybegyújt; kokku kirjutama egybeír; kokku kutsuma összehív; kokku põrkama millegagi összeütközik vmivel; arve kokku arvutama mat összeadja a számokat; kokku sattuma/juhtuma kellegagi összetalálkozik vkivel; kaks autot põrkasid kokku két autó összeütközött; kokku panema összerak; klaase kokku lööma koccint
3. (koomale) össze ♦ kokku pakkima összepakol; kokku hoidma (omavahel) összetart; pesus kokku minema összemegy
4. (hukkumise, hävimise, kahanemise puhul) össze ♦ kokku langema egybeesik
5. (ühisele otsusele jõudmist märkivates ühendites) meg- ♦ kokku leppima megegyezik
6. (kooskõla, sobivust väljendavais ühendeis) össze ♦ nad sobivad kokku összeillenek

kokku jooksma
1. (kokku tulema, koonduma) összeszalad, összefut, összeröffen ♦ pool küla jooksis kokku a fél falu összeröffent
2. (kokkupuutekohta suunduma) összefut ♦ kolm teed jooksid küla keskele kokku három út a falu közepén futott össze
3. (kokku põrkama) összefut ♦ jooksime kokku összefutottunk

kompensatsioon <kompensatsi'oon kompensatsiooni kompensatsi'ooni kompensatsi'ooni, kompensatsi'ooni[de kompensatsi'ooni[sid_&_kompensatsi'oon/e 22 s> (hüvitus, hüvitis, tasategemine, tasakaalustus) kompenzáció, kártérítés, kárpótlás, kártalanítás, megtérítés ♦ kulude kompensatsioon a költségek megtérítése; kompensatsiooni maksma kártérítést fizet
■LS: kompensatsiooni+ ♦ kompensatsioonisumma maj kompenzációs összeg

komps <k'omps kompsu k'ompsu k'ompsu, k'ompsu[de k'ompsu[sid_&_k'omps/e 22 s>
1. (seotud pamp) batyu, motyó, köteg; (riidesse sõlmitud) bugyor
2. (pl) (vähesed asjad, vähene kraam) holmi ♦ pane oma kompsud kokku ja mine! szedd össze a holmidat és indulj!

koond+ össz, összes, átfogó ♦ koondandmed összesített adatok, összefoglaló adatok; koondaruanne összefoglaló jelentés; koondfail összetett fájl

koonduma <k'oondu[ma k'oondu[da k'oondu[b k'oondu[tud 27 v>
1. (kokku kogunema, keskenduma) csoportosul, koncentrálódik, összpontosul, összetömörül ♦ kõik koondusid laulja ümber mindenki az énekes köré csportosult; inimesed koonduvad suurlinnadessse a nagy városokban sok ember tömörül össze
2. (kokku tõmbuma) felzárkózik ♦ väed koonduvad sõj a csapatok felzárkóznak

koosnema <k'oosne[ma k'oosne[da k'oosne[b k'oosne[tud 27 v> (össze)áll, összetevődik ♦ molekul koosneb aatomitest a molekula atomokból áll össze

koosolek <+olek oleku oleku[t -, oleku[te oleku[id 02 s> értekezlet, gyűlés, ülés ♦ erakorraline koosolek rendkívüli gyűlés; kinnine koosolek zártkörű gyűlés; otsustusvõimeline koosolek határozatképes gyűlés; aastakoosolek éves/évi közgyűlés; asutamiskoosolek alapító gyűlés; valimiskoosolek tisztújító közgyűlés; üldkoosolek közgyűlés; koosoleku päevakord az értekezlet napirendje, szőnyeg; koosolekut avama az gyűlést megnyitja; koosolekut juhatama a gyűlést vezeti; koosolekut kokku kutsuma gyűlést hív össze; koosolekut pidama értekezletet tart; koosolekutel käima gyűlésezik; koosolekust osa võtma részt vesz a gyűlésen

kopsakas <kopsakas kopsaka kopsaka[t -, kopsaka[te kopsaka[id 02 adj, s>
1. adj (kogukas) jókora
2. adj (väärtuselt suur, korralik) jókora, tetemes ♦ kopsakas [raha]summa jókora összeg
3. s (löök, hoop) csapás

korjama <k'orja[ma korja[ta k'orja[b korja[tud 29 v>
1. gyűjt, szed, összegyűjt, összeszed, leszed ♦ lilli korjama virágot szed; seeni korjama gombát szed; klaase laualt kokku korjama összeszedi a poharakat az asztalról; vaarikaid (ära) korjama leszedi a málnát; pesu nöörilt ära korjama leszedi a ruhát a kötélről; rasva supi pealt ära korjama leszedi a zsírt a levesről; maha kukkunud õunu korvi korjama kosarakba gyűjti össze a lehullott almát; mesilased korjavad mett a méhek mézet gyűjtenek
2. (tagavaraks koguma) gyűjt(öget) ♦ uue korteri jaoks raha korjama új lakásra gyűjti a pénzt; kes kopikat ei korja, see rublat ei saa ki a fillért nem becsüli, a forintot nem érdemli; sok kicsi sokra megy

korralik <korral'ik korraliku korral'ikku korral'ikku, korralik/e_&_korral'ikku[de korral'ikk/e_&_korral'ikku[sid 25 adj>
1. (hoolikas, täpne) rendes ♦ korralik töömees rendes munkás
2. (heade elukommetega) jóravaló ♦ korralik abielunaine jóravaló feleség
3. (nõuetekohane, omadustelt laitmatu, hea) tisztességes, becsületes ♦ korralik kleit becsületes ruha; majas pole ühtegi korralikku klaasi nincs a háznál egy épkézláb pohár
4. (tubli, kõva, suur) derék, tisztességes, jókora ♦ korralik palk tisztességes fizetés; korralik summa jókora összeg

korts <k'orts kortsu k'ortsu k'ortsu, k'ortsu[de k'ortsu[sid_&_k'orts/e 22 s> (kurd, vaoke, volt) ránc, redő, gyűrődés ♦ näo kortsud az arc ráncai; triikimiskorts gyűrődés; seelik on kortsus a szoknya össze van gyűrődve

kuhjuma <k'uhju[ma k'uhju[da k'uhju[b k'uhju[tud 27 v>
1. (hunnikusse kogunema) halmozódik, tornyosul, tornyosodik, (fel)torlódik, rárakódik, felgyűlik ♦ tuppa oli kuhjunud suur hunnik prügi ja kola szobában nagy halom szemét és limlom gyűlt fel; raha kuhjub kaardimängijate ette tornyosodik a pénz a kártyázók előtt; mu lauale on kuhjunud lugemata raamatuid olvasatlan könyvek tornyosodnak az asztalomon
2. (suurel hulgal kogunema) összejön ♦ kuu lõpuks kuhjus mitmeid võlgu a hónap végére sok adósság jött össze

kõik <k'õik kõige k'õike k'õike, k'õiki[de_&_kõig/i k'õik/i 00 pron>
1. (mitmuslikus vormis) (igaüks, viimane kui üks) mindenki, mindannyi, valamennyi, mindnyája, mindegyik, összes ♦ kõik tulid kohale mindenki eljött; meie kõik mi mindannyian; kõigi kuuldes mindenki hallatára; kõik ei saa sellest aru nem mindenki érti azt; üks kõigi eest, kõik ühe eest egy mindenkiért, mindenki egyért; õnnetus võib puudutada meid kõiki mindnyájunkat érhet baleset; kõigi mugavustega korter összkomfortos lakás; kõik tahavad sinuga kohtuda mindenki veled akar találkozni; kõigi teadaolevate andmete põhjal az összes rendelkezésre álló adat alapján; ettevõtte kõik töötajad olid koosolekul kohal az üzem összes dolgozója megjelent a gyűlésen; kõik piletid on välja müüdud minden jegy elkelt
2. (ainsuslikus vormis) (miski tervikuna, kogu) minden, mind ♦ kõik on korras minden rendben!; kõike head! minden jót!; tegi kõik, mida suutis mindent megtette; kõik naised minden nő; olen kõigeks valmis mindenre hajlandó vagyok; kõigest hingest teljes szívből; kõigest jõust teljes erőből; kõik muutub minden változik; kõik või ei midagi mindent vagy semmit; teeb kõik mis võimalik mindent megtesz; kõige tipuks mindennek tetejébe; kõigega harjub mindent meg lehet szokni; ja ongi kõik és ennyi az egész; kõik teed viivad Rooma minden út Rómába vezet
■LS: kõike+ ♦ kõikehaarav, kõikehõlmav átfogó; kõiketeadev mindentudó

köide1 <köide k'öite köide[t -, köide[te k'öite[id 06 s>
1. (raamatul) kötés ♦ ehisköide, iluköide díszkötés; kalingurköide egészvászon kötés; nahkköide bőrkötés
2. (raamat, koguteose osa) kötet ♦ Tammsaare kogutud teoste esimene köide Tammsaare összes műveinek első kötete

köitma <k'öit[ma k'öit[a köida[b köide[tud, k'öit[is k'öit[ke 34 v>
1. (siduma) köt, fűz; (millegi külge) kötöz ♦ köidab hobuse lasila külge a lovat a kerítéshez kötözi; meid köidavad ühised huvid minket közös érdekek fűznek össze
2. trük (raamatut) beköt, befűz
3. piltl (haarama, kaasa kiskuma) vonz; (kütkestama, paeluma) lenyűgöz, lebilincsel ♦ tähelepanu köitma érdeklődését felkelti

küllaltki <küllaltki adv> (võrdlemisi, üsna) meglehetősen, elég(gé) ♦ küllaltki suur summa eléggé nagy összeg; küllaltki kallis meglehetősen drága

liitma <l'iit[ma l'iit[a liida[b liide[tud, l'iit[is l'iit[ke 34 v>
1. (ühendama) (össze)kapcsol; (ühte sulatama) egybeolvaszt ♦ see territoorium liideti Taaniga ezt a területet Dániához csatolták
2. mat összead ♦ peast liitma fejben összead; liida need arvud add össze ezeket a számokat; viiele v viis liita kaks on seitse öt meg kettő hét

läbi jooksma
1. (kiiresti läbima) átfut, végigfut ♦ jooksin ruttu kõik poed läbi gyorsan végigfutottam az összes boltot
2. (läbi voolama) keresztülfolyik ♦ maja tagant jookseb läbi oja a ház mögött egy patak folyik keresztül
3. (vihma läbi laskma) beázik ♦ katus jookseb läbi beázik a tető

läbi käima
1. (läbi kõndima) átmegy, átsétál, bejár ♦ käisime läbi kõik näitusesaalid meglátogattuk az összes kiállítótermet; ta on terve ilma läbi käinud bejárta az egész világot
2. (millegi kaudu kulgema) vmin keresztül megy; (kusagilt läbi) elmegy
3. (aistingu, tundmuse kohta: läbima) érződik, (meg)érez ♦ valu käis põlvest läbi fájdalmat érez a térdében; peast käis läbi üks mõte eszébe jutott egy gondolat
4. (suhtlema) érintkezik, barátkozik ♦ ta ei käi kellegagi läbi nem érintkezik senkivel

maailm <+'ilm ilma 'ilma 'ilma, 'ilma[de 'ilma[sid_&_'ilm/u 22 s>
1. (kogu olemasolev mateeria, universum v selle osa) világ
2. (maakera koos kõige sellel eksisteerivaga, Maa piirkond) világ ♦ maailma rahvastik a világ népessége; reisib mööda maailma ringi bejárja a világot; see pole maailmalõpp ez nem a világ; maailm on väike kicsi a világ; ümbermaailmareis világkörüli út; maailma naba a világ közepe; ta arvab, et on maailma naba azt hiszi, hogy ő a világ közepe; laia maailma minema világgá megy
3. (keskkond, miljöö, maailma rahvas, üldsus, mingil ühisel alusel moodustuv ühiskond v [inimeste] rühm, vaimse elu ring) világ ♦ kadunud maailm letűnt világ; ingliskeelne maailm angol nyelvű világ; antiikmaailm antik világ, görög-római világ; filmimaailm filmvilág; rahamaailm pénzvilág; tundemaailm érzelemvilág, érzelmi világ, érzésvilág; vaimumaailm szellemvilág; ärimaailm üzleti világ; taimede maailm növényvilág; ta elab omas maailmas külön világban él; kogu maailmale rääkima világgá kürtöl; kellegi maailm variseb kokku egy világ dől/omlik össze vkiben
4. (ainult nominatiivis) kõnek (suur hulk, väga, ilmatu palju) bőven ♦ meil on neli tuba, ruumi maailm négy szobánk van, van bőven hely
■LS: maa+ilma+ ♦ maailmaajalugu világtörténelem, világtörténet; maailmaesietendus világpremier; maailmajagu világrész; maailmakaart világtérkép; maailmakaubandus világkereskedelem; maailmakeel világnyelv; maailmakirjandus világirodalom; maailmakodanik világpolgár; maailmakord világrend; maailmakuulus világhírű; maailmakõiksus világmindenség, világegyetem; maailmalinn világváros; maailmalõpp világvége; maailmamajandus világgazdaság; maailmameister világbajnok; maailmameistrivõistlused világbajnokság; maailmanurk világtáj; maailmanägemine világlátás; maailmanäitus expó, világkiállítás; maailmaparandaja világboldogító; maailmapilt világkép; maailmapoliitika világpolitika; maailmareligioon világvallás; maailmarekord világcsúcs, világrekord; maailmariik világbirodalom, világhatalom; maailmaruum űr, világűr, világmindenség; maailmarändur világjáró; maailmasõda világháború; maailmasündmus világesemény; maailmatase világszínvonal; maailmaturg maj világpiac; maailmaturuhind maj világpiaci ár; maailmavaade világnézet; maailmavalitsemine világuralom; maailmavalu világfájdalom

muinasjutuline <+jutuline jutulise jutulis[t jutulis[se, jutulis[te jutulis/i 12 adj>
1. (muinasjutuga seotud, muinasjutu-) mesebeli, mesébe illő, mesés
2. (imeline) csodás
3. (muinasjuttu meenutavalt suur, tohutu) mesés ♦ muinasjutuline summa mesés összeg

mõistlik <m'õistl'ik m'õistliku m'õistl'ikku m'õistl'ikku, m'õistlik/e_&_m'õistl'ikku[de m'õistl'ikk/e_&_m'õistl'ikku[sid 25 adj> (arukas, talitsetud) ésszerű, értelmes ♦ mõistlik summa ésszerű összeg; mõistlik lahendus ésszerű megoldás; mõistliku aja jooksul ésszerű határidőn belül

nahka <n'ahka adv, postp> vt ka nahkas, nahas kõnek ((söömise kohta:) keresse, pintslisse) megesz ♦ pistsime kõik pirukad nahka megettük az összes péksüteményt; hunt pani lamba nahka a farkas megette a bárányt

nahka panema, ka nahka pistma megesz ♦ koer pani nahka kogu toidukraami a kutya megette az összes ételt; on valmis üksteist nahka panema megennék egymást; pistis terve tordi korraga nahka egyszerre megevett egy egész tortát

naituma <n'aitu[ma n'aitu[da n'aitu[b n'aitu[tud 27 v> (naist võtma) nősülni; (mehele minema) férjhez menni; (omavahel abielluma) összeházasodik ♦ pärast lühikest lesepõlve naitus isa uuesti rövid özvegység után apám újra megnősült; ta kavatseb naituda selle mehega össze akar házasodni ezzel a férfival; Jüri ja Mari naitusid Jüri és Mari összeházasodtak

nihutama <nihuta[ma nihuta[da nihuta[b nihuta[tud 27 v> (aeglaselt, vähehaaval kuhugi liigutama) tol, húz; (teise kohta) áttol; (kohalt) eltol; (lähemale) idetol; (eemale) eltol; (ajaliselt siirma) időeltolódás ♦ kappi paigast nihutama eltolja a szekrényt a helyéről; nihutame lauad kokku toljuk össze az asztalokat; nihuta oma tool mulle lähemale húzd közelebb a széked; nihuta seda kasti pisut enda poole egy kicsit told arrébb ezt a ládát; nihutas mütsi kuklasse tarkójára tolta a sapkát; puhkus nihutati juulist augustisse a szabadságot júliusról augusztusra tolták; ärasõitu tuli edasi v kaugemale nihutada az utazás tovább tolódott

niit1 <n'iit niidi n'iiti n'iiti, n'iiti[de n'iiti[sid_&_n'iit/e 22 s> cérna, cérnaszál ♦ jäme niit vastag cérna; peenike niit vékony cérna; linane niit lenfonál; klaasniit üvegfonál; seeneniit bot gombafonal; tikkimisniit hímzáfonál; õmblusniit varrócérna; ämblikuvõrkude pikad niidid a pókháló vékony szálai; niiti nõelasilmast läbi ajama áthúzni a cérnát a tű fokán; kõik niidid jooksevad siia kokku minden szál itt fut össze; tal on juustes juba hõbedasi niite már arany szálak vannak a hajában
■LS: niidi+ ♦ niidijupp egy szál cérna; niidikera cérnagombolyag; niidirull (1) (rullike, millele on keritud niit) egy spulni cérna, spulni; (2) (rull koos niidiga) cérnaguriga; niidivabrik cérnagyár
niit+ ♦ niitnäsa anat fonál alakú szemölcs; niitpeen cérnavékony; niitussid fonalféreg; niitvetikad fonalas algák

noos <n'oos noosi n'oosi n'oosi, n'oosi[de n'oosi[sid_&_n'oos/e 22 s> kõnek (saak, hulk) zsákmány, rész; (raha-) summa, összeg ♦ kull lendas oma noosiga metsa a sólyom a zsákmányával az erdőbe repült; naised ootavad rannas, millal kalurid noosiga merelt tulevad az asszonyok a parton várnak, míg a halászok visszatérnek a zsákmánnyal a tengerről; sai tubli noosi pärandust jó kis összeget örökölt; jaotasime lastud põdra ära, igaüks sai oma noosi elosztottuk a lelőtt szarvast, mindenki megkapta a saját részét; advokaat teenis selle kohtuasja pealt ilusa noosi az ügyvéd szép kis summát/összeget keresett ezen az ügyön; sai kenakese v tubli v priske v vägeva noosi [raha] hatalmas összeget kapott

noppima <n'oppi[ma n'oppi[da nopi[b nopi[tud 28 v>
1. (ükshaaval korjama) szakít, tép, szemez, szed; (kindlat hulka) megszed; (puhtaks, täielikult, kõik ära noppima) leszed ♦ lilli noppima virágot szed; noppis puudelt õunu almát szedett a fáról; sõstrapõõsad tuleb puhtaks noppida a ribizlibokrokról le kell szedni az összes ribizlit; noppisime korvitäie kirsse egy kosár meggyet szedtünk
2. piltl (korjama, koguma) szed, gyűjt ♦ pianist nopib preemiaid a zongorista begyűjti a díjakat; ilusad tüdrukud nopitakse noorelt a szép lányok korán elkelnek; piiblist nopitud fraasid a bibliából szemezgetett mondások
3. (näppima, näpitsema, sõrmitsema) csipdes, csipked, babrál; (kohevaks, lahti) felráz, fellazít ♦ nopib kohmetult põllenurka esetlenül babrálja a köténye sarkát; vill tuleb kohevaks noppida a gyapjút fel kell rázni

nõupidamine <+pidamine pidamise pidamis[t pidamis[se, pidamis[te pidamis/i 12 s> tárgyalás, tanácskozás, megbeszélés, értekezlet, értekezés; (erialane) ankét ♦ kiirnõupidamine gyors értekezlet; tippnõupidamine csúcstalálkozó; kutsuti kokku nõupidamine ülést hívtak össze; osakonnajuhatajad on direktori juures nõupidamisel a művezetők az igazgatónál vannak megbeszélésen; ta ei võtnud nõupidamisest osa nem vett részt az értekezleten; polnud enam aega nõupidamiseks nem volt idő értekezni
■LS: nõu+pidamis+ ♦ nõupidamiskoht a tárgyalás/értekezlet/megbeszélés helye; nõupidamissaal tanácsterem

omavahel <+vahel adv>
1. (vastastikku üksteisega v teineteisega) kettecskén, magunk közt, egymás közt, kettesben ♦ omavahel kokku leppima megegyeztek egymás közt, megállapodtak egymással; omavahel võrdlema összehasonlít egymással; nad on omavahel tülis össze vannak veszve; nad on omavahel head sõbrad ők jó barátok
2. (kellegagi omaette) négyszemközt, kettesben; (ainult enda teada) magunk között ♦ ma tahaksin sinuga omavahel rääkida szeretnék veled négyszemközt beszélni; noored tahavad omavahel olla a fiatalok egyedől akarnak lenni; omavahel öelda v öeldes v rääkida on ta üle pea võlgades magunk közt mondva, nyakig ül az adósságban; omavahel öeldes magunk köztöt szólva

priske <pr'iske pr'iske pr'iske[t -, pr'iske[te pr'iske[id 01 adj>
1. (täidlane) dagadt, zsíros, kövér; (hea toitumusega) dundi; (paksupoolne) testes; (ümar) gömbölyded ♦ priske laps dundi gyerek; priske nägu dagadt arc; priske keha kövér test
2. kõnek (suur, tubli, kenake) vaskos, zsíros, kövér, szép; (pungil) vastag ♦ priske suutäis zsíros falat; priske pangakonto kövér bankszámla; priske summa szép összeg

põrgu <p'õrgu p'õrgu p'õrgu[t p'õrgu, p'õrgu[te p'õrgu[id 01 s>
1. s (surnute ja pahade vaimude asupaik, allmaailm, ristiusus patuste surmajärgne karistuspaik) pokol ♦ pärapõrgu isten háta mögött; mis põrgu siin lahti on? mi a fene folyik itt?; varsti läheb põrgu lahti a pokol összes tüze el fog szabadulni; nüüd on põrgu lahti kezdődik a haddelhadd; kellegi/kellelgi elu põrguks tegema pokollá teszi vkinek az életét; põrgu päralt, kus sa oled olnud? hol a pokolban voltál?; keri põrgu[sse]! eredj a pokolba!; käi põrgu! menj a pokolba!, menj a francba!; kust põrgu[st] mina selle raha nüüd võtan? honnan a pokolból vegyek most pénzt?
2. adj kõnek (pöörane, metsik, põrgulik) pokoli ♦ mu õlg valutab põrgu moodi pokoli módon fáj a vállam
3. s (mingi paheline koht v asutus) ♦ mängupõrgu játékbarlang, kártyabarlang
■LS: põrgu+ ♦ põrgukivi kõnek (tahke hõbenitraat) pokolkő; põrgulärm bábeli zűrzavar, pokoli zaj/lárma; põrgupiin a pokol kínja, pokoli kín/gyötrelem; põrgutuli relig pokoltűz; põrguväravad a pokol kapui

rippuma <r'ippu[ma r'ippu[da ripu[b ripu[tud 28 v>
1. (oma raskuse mõjul allapoole langema, nii õhus püsima, kasvades allapoole kaarduma) lóg, csüng, függ, fityeg ♦ laes v laest ripub lamp a lámpa a plafonon függ; puhas pesu ripub nööril tiszta ruha lóg a kötélen; rippuvate okstega leinapaju csüngő ágú szomorúfűz; rippuvad kõrvarõngad függő fülbevaló; ema seelikusabas rippuma az anyja szoknyáján ül; miski ripub juuksekarva otsas csak az imádság tart össze/egyben
2. van (sõltuma, olenema) függ ♦ kõik ripub ainuüksi sinust minden csak tőled függ

segane <segane segase segas[t -, segas[te segase[id 10 adj>
1. (ebaselge) zűrzavaros, zavaros, gázos; (hägune, sogane) áttekinthetetlen, homályos; (selgusetu, seosetu) kusza ♦ praegune rahastamisviis on liiga keeruline ja segane a finanszírozás jelenlegi megközelítése túl bonyolult és homályos; segane lugu zavaros história; segane vastus zagyva válasz, zavarba ejtő válasz; segased ajad zavaros idők, zűrzavaros idők; segaste tunnetega vegyes érzelmekkel
2. (mitte täie mõistuse juures) összezavarodva, megzavarodva ♦ hirmust segane a félelemtől össze van zavarodva; õnnest segane a boldogságtól összezavarodva; ta on peast segane meg van zavarodva

siduma <sidu[ma sidu[da s'eo[b s'eo[tud 28 v>
1. (köitma, ühendama) (meg)kötöz, összefűz; (külge) megköt; (ümber, kinni) pólyáz; (ette, ümber, peale) ráköt ♦ seob viinamarja toe külge a szőlőt a karóhoz kötözi; kedagi käsist-jalust siduma gúzsba köt vkit
2. ([haava] sidemega katma, sidet tegema) beköt ♦ haava siduma beköti a sebet
3. (ühendama, liitma) összeköt ♦ kahte linnaosa seob mitu silda a két városrészt több híd köti össze; siduvad asesõnad vonatkozó névmások
■LS: sidumis+ med ♦ sidumistarbed kötszerek; sidumistuba kötöző
sidumis+ (köitmis-, kinnitus-) ♦ sidumismaterjal kötszer; sidumisnöör fűzőzsinór

soliidne <sol'iidne sol'iidse sol'iidse[t -, sol'iidse[te sol'iidse[id 02 adj> (kindel, tugev, püsiv, põhjalik, usaldatav, väärikas) szolid ♦ soliidne ülikond szolid öltözék; soliidne summa szép kis összeg

solkima <s'olki[ma s'olki[da solgi[b solgi[tud 28 v> (rikkuma, reostama) pancsol ♦ kes selle likööri on ära solkinud? ki pancsolta össze ezt a likőrt?; ära solgi supi sees! ne pancsolj a levessel!

summa <summa summa summa[t -, summa[de summa[sid 16 s>
1. (liitmise tulemus) összeg
2. (rahahulk, -summa) összeg ♦ kindlustussumma biztosítási összeg; võlasumma a tartozás összege

surmama <s'urma[ma surma[ta s'urma[b surma[tud 29 v>
1. (tapma, elu võtma) megöl, elpusztít ♦ surmas vaenlase mõõgaga karddal ölte meg az ellenséget; surmav annus mürki halálos adag méreg
2. piltl (hävitama) elpusztít ♦ esimesed öökülmad surmasid kõik astrid az első fagy elpusztította az összes őszirózsát

tagatis <tagatis tagatise tagatis[t tagatis[se, tagatis[te tagatis/i 11 s> (see, mis midagi tagab, garantii) jótállás, biztosíték, garancia ♦ laenu saama tagatise vastu kölcsönt kap biztosíték ellenében; pank nõuab tagatist v tagatisi a bank garanciát kér
■LS: tagatis+ ♦ tagatisaeg jótállási idő; tagatiskiri jótállási jegy, garanciajegy; tagatisraha, tagatissumma letét, letéti összeg

teos <t'eos t'eose t'eos[t -, t'eos[te t'eose[id 09 s> (kirjandus-, kunsti-, muusika-, teaduslik) mű ♦ teaduslik teos tudományos mű; kooriteos énekkari mű; orkestriteos zenekari mű; luuletaja kogutud teosed a költő összes művei

tähtsusetu <t'ähtsusetu t'ähtsusetu t'ähtsusetu[t -, t'ähtsusetu[te t'ähtsusetu[id 01 adj> (ebaoluline, tühine) jelentéktelen ♦ tähtsusetu summa jelentéktelen összeg

tühine <tühine tühise tühis[t -, tühis[te tühise[id 10 adj>
1. jur (oma algusest peale õiguslike tagajärgedeta, kehtetu) semmis ♦ tühine tehing semmis ügylet
2. (tähtsusetu, ebaoluline, väheväärtuslik, väike) csekély, jelentéktelen
3. (arvu, suuruse, hulga poolest väike, vähene) jelentéktelen ♦ tühine summa bagatell összeg, jelentéktelen összeg; kahjud on tühised a károk jelentéktelenek
4. (sisult kergekaaluline, sisutühi) jelentéktelen, üres; (mõttetu, viljatu, asjatu) lényegtelen ♦ tühine keskustelu lényegtelen beszélgetés; tühine inimene jelentéktelen ember
5. (veidi märgatav v tajutav, kerge, nõrk) jelentéktelen, enyhe ♦ tühine haav enyhe seb

varisema <varise[ma varise[da varise[b varise[tud 27 v>
1. (pudenema) beomlik, rogyadozik, omladozik ♦ lehed on puudelt varisenud a levelek lehullottak a fákról; varisenud lehed avar
2. (koost lagunema, purunema) összeomlik, összedől ♦ variseb kokku nagu kaardimajake összedől, mint a kártyavár; kellegi maailm variseb kokku egy világ dől/omlik össze vkiben
3. (elusolendite kohta: ümber kukkuma, maha langema) rogyadozik, rogy, roskad ♦ kokku varisema magába rogy/roskad; manalasse varisema búcsút mond az árnyékvilágnak, elhuny
■LS: varisemis+ ♦ varisemisoht omlásveszély

viima <v'ii[ma v'ii[a v'ii[b v'ii[dud, v'ii[s vii[ge vii[akse 38 v>
1. (midagi v kedagi toimetama kusagilt kuhugi) elvisz, kivisz, elhord ♦ viis kirja posti elvitte a levelet a postára; vargad viisid arvuti a tolvajok elvitték a számítógépet; viisin lapse lasteaeda elvittem a gyereket az óvodába; kanakull viis kanad minema a héja elhordta a tyúkokat; noormees viis neiu tantsima a fiú felkérte a lányt táncolni; viib asja kohtusse bíróság elé viszi az ügyet; sond viiakse makku a szondát a gyomorba vezetik; vii kõigile terviseid v tervitusi minu poolt! add át üdvözletemet mindenkinek!; takso viis meid lennujaama a taxi kivitt/elvitt minket a repülőtérre; kedagi hauda viima sírba visz vkit; see ei vii kuhugi kõnek ennek semmi értelme; oma nahka turule viima piltl vásárra viszi a bőrét
2. (kuhugi liikumist võimaldama) vezet ♦ kuhu see tee viib? hova vezet ez az út?; kõik teed viivad Rooma piltl minden út Rómába vezet
3. (mingisse seisundisse, olukorda jõudmist põhjustama) elvisz ♦ kohv viib une a kávé elviszi az álmát; edasi viima továbbvisz, előmozdít, elősegít; ellu viima megvalósít; lõpule viima véghez visz; juhus viis meid kokku a véletlen hozott össze minket; uudis viis mehe endast välja a hír kihozta a sodrából a férfit

ühte <'ühte adv> (kogunemise kohta) össze