[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aabits <aabits aabitsa aabitsa[t -, aabitsa[te aabitsa[id 02 s> ábécé, ábécéskönyv ♦ liikuv aabits betűkártyás ábécé; kukeaabits (hagyományos észt ábécéskönyv, amelynek a borítóján egy kakas van) ábécéskönyv; pildiaabits, piltidega aabits képes ábécéskönyv; käitumise aabits viselkedési szabályok, illemszabályok; ladumisaabits betűkártyás ábécé; (gumis) betűtartó(hoz való betűkártyák); muusika aabits zenei alapok; aabitsa järgi õppima tanulja az ábécét; ta veerib alles aabitsat még csak betűzni tud

aade <aade 'aate aade[t -, aade[te 'aate[id 06 s> eszme ♦ kõrged aated magasztos eszmék; vabaduse aade a szabadság eszméje; olümpia-aated az olimpia eszméje; õilsate aadetega inimene nemes eszmék embere; oma aadete maailmas elama a saját elvei szerint él; oma aadetele truuks v ustavaks jääma hű marad az elveihez; suurte aadete luule eszmeköltészet, gondolati líra
■LS: aate+ ♦ aatekaaslane elvbarát; aatemees az elvek embere

aadel <'aadel 'aadli 'aadli[t -, 'aadli[te 'aadle[id 02 s> nemesség ♦ alamaadel kisnemes; keskaadel középnemes, köznemes, dzsentri; kõrgaadel főnemes, arisztokrata; põlisaadel ősi nemesi család sarja; pärusaadel örökletes nemesi cím birtokosa; teenistusaadel szolgálattal szerzett nemesi cím birtokosa; vaimuaadel piltl szellemi arisztokrácia; lelki nemesség; Vene aadel orosz nemes; aadli eluviisid nemesi életmód
■LS: aadli+ ♦ aadlidaam úrhölgy; aadliimpeerium nemesi birodalom; aadlikasvatus nemesi neveltetés; aadlikonvent aj rendi gyűlés; aadlimarssal aj a nemesség marsallja (választás útján betöltött pozíció a Lengyel–Litván Unióban és az Orosz Birodalomban); aadlimõis nemesi udvarház; aadlipeamees aj a nemesség marsallja; aadlipreili úrilány; aadliürik aj nemeslevél, „kutyabőr”

aadelkond <'aadelk'ond 'aadelkonna 'aadelk'onda 'aadelk'onda, 'aadelk'onda[de 'aadelk'onda[sid_&_'aadelk'ond/i 22 s> nemesség, nemesi rend ♦ kubermangu aadelkond a tartományi nemesség; aadelkonna privileegid nemesi előjogok

aadlik <'aadl'ik 'aadliku 'aadl'ikku 'aadl'ikku, 'aadlik/e_&_'aadl'ikku[de 'aadl'ikk/e_&_'aadl'ikku[sid 25 s> nemes ♦ vaesunud aadlik bocskoros nemes; Vene aadlikud orosz nemesség; balti aadlik a balti nemesség; seisuselt aadlik a nemesi rend tagja; aadlike privileegid v eesõigused nemesi kiváltságok, nemesi előjogok

aadliseisus <+s'eisus s'eisuse s'eisus[t s'eisus[se, s'eisus[te s'eisus/i_&_s'eisuse[id 11_&_09 s> nemesi rend ♦ aadliseisusse tõstma nemesi rangra emel; aadliseisusse kuuluma a nemesi rendbe tartozik

aadlitiitel <+t'iitel t'iitli t'iitli[t -, t'iitli[te t'iitle[id 02 s> nemesség, nemesi cím, nemesi előnév ♦ ta teenis välja aadlitiitli kiérdemelte a nemesi címet

aadress <'aadr'ess 'aadressi 'aadr'essi 'aadr'essi, 'aadr'essi[de 'aadr'essi[sid_&_'aadr'ess/e 22 s> cím, címzés ♦ täpne aadress pontos cím; puudulik aadress hiányos címzés; halvasti loetav aadress rosszul olvasható címzés; kodune aadress lakcím; tööaadress, töökoha aadress munkahelyi cím; saatja aadress a feladó címe; saaja aadress a címzett címe; aadressita läkitus cím nélküli küldemény; kiri tuli valel aadressil téves cím; a levél rossz címre jött; märkus oli tehtud valel aadressil téves kézbesítés; kriitika {kelle-mille} aadressil valakinek címzett kritika; anna mulle oma aadress add meg a címedet; kirjutage mulle vanal v endisel aadressil írjon a régi v. az előző címemre
■LS: aadressi+ ♦ aadressimärkmik címtár; aadressiraamat címtár, címgyűjtemény; aadressirada info címsor; aadressiteated címadatok

aaloe <'aal'oe 'aal'oe 'aal'oe[d -, 'aal'oe[de 'aal'oe[sid 26 s> aloé, aloe vera ♦ puis-aaloe bot (Aloë arborescens) fásodó aloé; aaloe aitab köha vastu az aloé jó a köhögésre
■LS: aaloe+ ♦ aaloeekstrakt farm aloékivonat; aaloeleht aloélevél; aaloemahl aloélé; aaloetilgad aloécseppek

aare <aare 'aarde aare[t -, aare[te 'aarde[id 06 s> kincs ♦ maasse peidetud aarded elásott kincsek; muuseumi hindamatud aarded a múzeum felbecsülhetetlen kincsei; kunstiaarded művészeti kincsek; vaimuaarded szellemi kincsek; aarete otsijad kincskeresők, kincsvadászok; aardeid otsima kincset keresni; aare koosnes hõbemüntidest a kincs ezüstérmékből állt; valgus ja värske õhk on hindamatud aarded a fény és a tiszta levegő nagy kincs; see tüdruk on tõeline aare ez a lány egy igazi kincs

aas2 <'aas aasa 'aasa 'aasa, 'aasa[de 'aasa[sid_&_'aas/u 22 s> rét, rétség ♦ õitsev aas virágzó mező, virágzó rét; alpiaas alpesi legelő, havasi rét, havasi legelő; mägiaas hegyi rét; kari sööb aasal a nyáj a réten legel
■LS: aas+ ♦ aas-jürilill bot (Cardamine pratensis) réti kakukktorma; aas-karukell bot (Pulsatilla pratensis) mezei kökörcsin; aas-kurereha bot (Geranium pratense) mezei gólyaorr; aasnurmikas bot (Poa pratensis) réti perje; aas-rebasesaba bot (Alopecurus pratensis) réti ecsetpázsit; aas-seahernes bot (Lathyrus pratensis) réti lednek
aasa+ ♦ aasaheinamaa kaszáló; aasalill réti virág

aasta <'aasta 'aasta 'aasta[t -, 'aasta[te 'aasta[id 01 s> esztendő, év, évi ♦ jooksev aasta folyó év; käesolev v praegune v tänavune aasta az idei év; möödunud v läinud aasta a múlt év; eelnev v eelnenud aasta az előző év; tulev aasta a jövő év; kalendriaasta naptári év; liigaasta, lisapäeva-aasta szökőév; noorusaastad ifjúkor; valgusaasta astr fényév; õppeaasta tanév; õpiaastad, õpinguaastad tanulóévek; aasta algus évkezdet; aasta lõpp az év vége; kolm aastat három év; pool aastat fél év, fél évig; tuleval aastal jövőre, a jövő évben; igal aastal minden évben; 1987-ndal aastal 1987-ben; 5. mail 1987-ndal aastal 1987. május 5-én; möödunud sajandi 60-ndail aastail a múlt (év)század hatvanas éveiben; aasta eest egy évvel ezelőtt; aastate eest, aastaid tagasi évekkel ezelőtt; aastaga egy év alatt; kahe aasta pärast két év múlva; aasta-paari pärast egy-két év múlva; aasta jooksul v kestel az év során; aastate jooksul éveken át; aasta ringi, aasta läbi egész éven át; aastast aastasse évről évre; aasta aasta järel évről évre; head uut aastat! boldog új évet (kívánok)!; tüdruk on kaheksa aastat vana a kislány nyolcéves; mis aastal sa oled sündinud? melyik évben születtél?; ta näeb oma aastate kohta hea välja korához képest jól néz ki; me pole aasta [aega] teineteist näinud egy éve nem láttuk egymást; saladust hoiti v peeti aastaid v üle aastate évekig őrizték a titkot
■LS: aasta+ ♦ aastaaruanne évi/éves kimutatás, évi/éves zárlat; aastakoosolek éves/évi közgyűlés; aastalaat országos vásár; aastaleping éves szerződés; aastapalk egyévi fizetés; aastapilet éves bérlet; aastasissetulek éves jövedelem; aastatoodang éves hozam; aastatulu évi termés; aastavanune egyéves; aastaülevaade éves áttekintés

aastaaeg <+'aeg aja 'aega 'aega, 'aega[de 'aega[sid_&_'aeg/u 22 s> évszak ♦ aastaajad évszakok; aastaaegade vaheldumine az évszakok váltakozása; päeva pikkus sõltub aastaajast a nappalok hossza az évszaktól függ

aastakäik <+k'äik käigu k'äiku k'äiku, k'äiku[de k'äiku[sid_&_k'äik/e 22 s>
1. bibl (perioodikaväljaande ilmumise aastajärjenumber alates ilmumise algusest) évfolyam, évjárat ♦ ajakirja esimesed aastakäigud a folyóirat első évfolyamai; mitmes aastakäik sellel ajakirjal nüüd juba on? hány évfolyama van ennek az újságnak?
2. (vanuserühm) évfolyam ♦ ühe aastakäigu poisid azonos korú, egyívású fiúk

aastakümme <+kümme k'ümne kümme[t -, k'ümne[te k'ümne[id 05 s> évtized ♦ aastakümneid tagasi évtizedekkel ezelőtt; 19. sajandi viimasel aastakümnel a 19. század utolsó évtizedében

aastamaks <+m'aks maksu m'aksu m'aksu, m'aksu[de m'aksu[sid_&_m'aks/e 22 s> éves díj ♦ kindlustuse aastamaks a biztosítás éves díja; kviitung aastamaksu tasumise kohta bizonylat az éves díj befizetéséről

aastane1 <'aastane 'aastase 'aastas[t 'aastas[se, 'aastas[te 'aastas/i_&_'aastase[id 12_&_10 adj>
1. (aastavanune) egyéves, éves ♦ aastane laps egyéves gyerek; laps saab aastaseks egyéves lesz a gyerek; müüa aastane varss eladó egy egyéves csikó; mitme aastane sa oled? hány éves vagy?
2. (aastapikkune, üks aasta kestev, aasta jooksul toimunud) évi, éves ♦ aastane tulu egyévi jövedelem, éves jövedelem; aastane sademenorm az évi átlagos csapadékmennyiség; aastase õppeajaga v aastased kursused egyéves kurzusok

aastane2 <'aastane 'aastase 'aastas[t 'aastas[se, 'aastas[te 'aastas/i_&_'aastase[id 12_&_10 adj (hrl liitsõna järelosa)> éves ♦ kaheaastane komandeering kétéves kiküldetés; nelja-aastane poeg (valakinek) a négyéves fia; viieaastane tütar (valakinek) az ötéves lánya; üheaastane laps egyéves gyermek; üheaastased taimed egynyári növények; poolesaja-aastane ötvenéves / fél évszázados; iga-aastane éves [az adott évi]; minevaaastane, möödunudaastane tavalyi; mitmeaastane sokéves

aastapreemia <+pr'eemia pr'eemia pr'eemia[t -, pr'eemia[te pr'eemia[id 01 s> éves prémium ♦ tööliste aastapreemiad a munkások éves prémiuma

aastapäev <+p'äev päeva p'äeva p'äeva, p'äeva[de p'äeva[sid_&_p'äev/i 22 s> emlékünnep, évforduló ♦ pulma-aastapäev házassági évforduló; {kelle} surma-aastapäev (valaki) halálának az évfordulója; {mitmes} sünniaastapäev (valaki) születésének az évfordulója; kooli aastapäev iskolai évforduló; {mille} asutamise aastapäev (valami) alapításának az évfordulója; koori kümnenda aastapäeva kontsert a kórus tizedik évfordulójára rendezett koncert

aastasada <+sada saja sada -, sada[de sada[sid_&_sad/u 18 s> évszázad ♦ aastasadu tagasi évszázadokkal ezelőtt; aastasadade kaupa évszázadonként; möödunud aastasaja lõpul a múlt évszázad végén; aastasadade rahvatarkus évszázados népi bölcsesség

aastatepikkune <+p'ikkune p'ikkuse p'ikkus[t p'ikkus[se, p'ikkus[te p'ikkus/i_&_p'ikkuse[id 12_&_10 adj> sokévi, sokéves ♦ aastatepikkused kogemused sokéves tapasztalatok; kohtasin oma sõpra pärast aastatepikkust vaheaega v aastatepikkuse vaheaja järel sokéves szünet után újra találkoztam a barátommal

aastavahetus <+vahetus vahetuse vahetus[t vahetus[se, vahetus[te vahetus/i 11 s> (aastalõpp, vana-aastapäev) évvége, szilveszter; (aastaalgus) újév ♦ veetsime aastavahetuse sõprade pool a szilvesztert a barátainknál töltöttük

abi1 <abi abi abi 'appi, abi[de abi[sid 17 s>
1. (aitamine, kasu, kasutamine) segítség, segély, segedelem ♦ appi! segítség!; rahaline abi pénzsegély; esmaabi elsősegély; finantsabi pénzügyi segély; kiirabi mentő; {kelle-mille} abil vkinek a segítségével; {kelle} abita segítség nélkül; {kellelt} abi paluma segítséget kér; {kellele} abi andma v osutama segítséget nyújt; {kellegi} abi vajama segítségre szorul; {kellelegi} appi tulema segítségül jön; {kellelegi} abiks olema a segítségére van vkinek
2. (abiline) segéd ♦ kapteni abi a hajóparancsnok helyettese

abielusadam <+sadam sadama sadama[t -, sadama[te sadama[id 02 s> piltl ♦ abielusadamasse jõudma a házasság révébe ér

abiline <abiline abilise abilis[t abilis[se, abilis[te abilis/i 12 s> segéd, kisegítő ♦ aedniku abiline a kertész segédje

abinõu <+n'õu n'õu n'õu -, n'õu[de n'õu[sid 17 s> (meede) eszköz, rendszabály, intézkedés ♦ ettevaatusabinõud óvintézkedés, elővigyázatossági rendszabályok; kaitseabinõu védőintézkedés; abinõusid tarvitusele võtma intézkedik; otstarve/eesmärk pühendab/pühitseb abinõu a cél szentesíti az eszközt

adjektiiv <adjekt'iiv adjektiivi adjekt'iivi adjekt'iivi, adjekt'iivi[de adjekt'iivi[sid_&_adjekt'iiv/e 22 s> keel (omadussõna) melléknév ♦ adjektiivi võrdlusastmed a melléknév fokozása

aed <'aed aia 'aeda 'aeda, 'aeda[de 'aeda[sid_&_'aed/u 22 s>
1. (puuviljaaed) kert, gyümölcsös; (juurviljaaed) veteményes kert ♦ hooletusse jäetud aed rendezetlen kert; botaanikaaed botanikus kert; eesaed előkert, kiskert; iluaed díszkert; lilleaed virágoskert; õunaaed almás
2. (tara) kerítés; (kivi-, metallaed) kőkerítés; fémkerítés; (põimaed) fonott kerítés ♦ traataed drótkerítés; üle aia ronima átmászik a kerítésen; üks räägib aiast, teine aia august elbeszélnek egymás mellett; két malomban őrölnek; kisab/karjub nagu siga aia vahel úgy ordít, mint a fába szorult féreg; ruigab nagu siga aia vahel ordít, mintha nyúznák; röögib nagu siga aia vahel üvölt, mint a sakál / mint a fába szorult féreg
3. (loomade aedik) bekerített terület ♦ kanaaed tyúkudvar, baromfiudvar; lambaaed elkerített birkalegelő
4. (imikuaed) járóka
■LS: aia+ ♦ aiakujundus kertépítés; aiakäärid kertészolló, kerti olló; aiamuld aiand kertföld; aiamööbel kerti bútor; aiataim kerti vetemény; aiatöö kerti munka; aiavärav kertajtó, kertkapu

aeg <'aeg aja 'aega 'aega, 'aega[de 'aega[sid_&_'aeg/u 22 s>
1. (ajaarvestuses) idő, kor, időszámítás ♦ kohalik aeg helyi idő, helyi időszámítás
2. (piiratud kestus, vältus, ajalõik, -vahemik, -järk) időszak, korszak ♦ nõukogude aeg a szovjet időszak; jääaeg geol jégkorszak; keskaeg középkor; kiviaeg kőkorszak; kõrgaeg fénykor; leinaaeg gyász(időszak); okupatsiooniaeg a megszállás ideje; pronksiaeg arheol bronzkor(szak); rauaaeg arheol vaskor(szak); talveaeg, talvine aeg téli időszámítás; uusaeg újkor; valgustusaeg felvilágosodás, a felvilágosodás kora; vanaaeg ókor; ürgaeg őskor; kogu aeg állandóan, egész idő alatt; pikka aega hosszú ideig; igal ajal mindenkor; viimasel ajal újabban, az utóbbi időben, egy idő óta; pühade ajal ünnep idején; ükskõik mis ajal, mis tahes ajal bármikor; samal ajal egyben, ugyanakkor, közben, eközben; lühikese aja jooksul rövid időn belül, rövid idő alatt; iidsetest aegadest peale időtlen idők óta; ajaga kaasas käima piltl halad a korral; head aega! viszontlátásra!; aeg kõik haavad parandab az idő minden sebet begyógyít; aega surnuks lööma agyonüti az időt; aeg on raha az idő pénz; paremad ajad on veel ees lesz még szőlő, lesz még lágy kenyér
3. (millekski ettenähtud, kuluv, sobiv, määratud aeg) idő ♦ garantiiaeg garancia; ilmumisaeg megjelenés ideje; jõudeaeg ráérő idő; katseaeg próbaidő; lennuaeg repülési idő; lõunaaeg ebéd; ooteaeg várakozási idő; poolaeg sport félidő; saabumisaeg érkezési idő; sünniaeg születési idő; väljumisaeg az indulás ideje, indulási idő; tööaeg munkaidő; rongi saabumisaeg a vonat érkezési ideje; {kelle} saabumisaeg érkezési idő; vabal ajal szabad idejében; ülikooli ajal az egyetem alatt; kokkulepitud ajal a megbeszélt időben; sobival ajal jókor, kellő időben, alkalmas időben; mul pole aega nincs időm; aega võitma időt nyer; aega raiskama (el)vesztegeti az időt; aega säästma v kokku hoidma időt nyer, időt takarít meg; aeg lendab elszáll az idő, repül az idő; aega võtma sport stoppol; aeg surub peale/takka szorít az idő
4. keel idő ♦ liitaeg összetett idő
■LS: aja+ ♦ ajajoon info idővonal; ajakava menetrend; ajatöö maj időbér; ajaühik időegység

aeglustama <aeglusta[ma aeglusta[da aeglusta[b aeglusta[tud 27 v> késleltet, visszavet, meglassít, lelassít, lassít ♦ tempot aeglustama csökkenti a tempót

aegumistähtaeg <s> a lejárat időpontja

ahi <ahi ahju 'ahju 'ahju, 'ahju[de 'ahju[sid_&_'ahj/e 24 s> kályha, kemence ♦ elektriahi villanykályha; kahhelahi, kahhelkividest ahi cserépkályha; kuivatusahi tehn szárító kemence; kuumutusahi tehn hevítő kemence; praeahi sütő; põletusahi tehn égetőkemence; raudahi dobkályha, öntöttvas kályha, vaskályha; sulatusahi tehn olvasztókemence; ahju kütma befűt a kályhába; ahju puid panema fát rak a kályhába; toit on ahjus az étel a sütőben van
■LS: ahju+ ♦ ahjusuu kemenceszáj; ahjutruup kályhacső

ahnelt <'ahnelt adv> ♦ ahnelt sööma bevág, nyeli, mint kacsa a nokedlit

ahv <'ahv ahvi 'ahvi 'ahvi, 'ahvi[de 'ahvi[sid_&_'ahv/e 22 s> majom ♦ väle nagu ahv fürge, mint a majom

aianurk <s> a kert szöglete

aine <aine 'aine aine[t -, aine[te 'aine[id 06 s>
1. anyag, szer ♦ vedel aine folyékony anyag; gaasiline aine légnemű anyag; orgaaniline aine szerves anyag; radioaktiivne aine radioaktív anyag; keemiline aine vegyszer, vegyi anyag; kleepaine ragasztószer; toiduaine élelmiszer
2. (õppeaine) tárgy ♦ kohustuslik aine kötelező tantárgy; eksamiaine vizsgatárgy; fakultatiivaine, fakultatiivne aine választható tantárgy; mu lemmikaine on bioloogia a kedvenc tárgyam a biológia; õppeaine tantárgy
3. (käsitlusobjekt) téma ♦ sobiv vaidlusaine, sobiv aine vaidluseks a vita tárgya
■LS: aine+ ♦ ainepunkt ped kredit; aineregister bibl mutató; aineõpetaja ped szaktanár

aitama <'aita[ma aida[ta 'aita[b aida[tud 29 v>
1. (abistama) segít ♦ ema aitama segít az édesanyának; {keda} õppimises aitama segít vkinek a tanulásban; aitab lapsel riietuda segít a gyereknek felöltözni; vaeseid aitama segíti a szegényeket; millega saan teid aidata? miben segíthetek?; see rohi aitab peavalu korral ez a gyógyszer segít a fejfájáson; ei aita midagi, pean minema nincs mit tenni, mennem kell; kedagi järje peale aitama nyeregbe segít vkit; kedagi jalule/püsti tõstma/aitama talpra állít vkit
2. (impersonaalselt) (piisama) elég! ♦ aitab! punktum

aitäh <ait'äh interj; ait'äh ait'ähi ait'ähhi ait'ähhi, ait'ähhi[de ait'ähhi[sid_&_ait'ähh[e 22 s>, ka aituma, aitüma
1. interj köszönöm, köszönjük, kösz(i) ♦ aitäh! v aitüma! v aituma! köszönöm szépen!; aitäh(teile) abi eest köszönöm a segítségét!
2. s köszönet ♦ suur aitäh nagyon köszönöm!, hálás köszönet!

ajaleht <+l'eht lehe l'ehte l'ehte, l'ehte[de l'ehte[sid_&_l'eht/i 22 s> hírlap, újság ♦ tänane ajaleht a mai újság; eilne ajaleht a tegnapi újság; maakonnaajaleht megyei újság
■LS: aja+lehe+ ♦ ajaleheartikkel újságcikk; ajalehekiosk újságosbódé, újságárus bódé; ajalehekuulutus újsághirdetés

ajalugu <+lugu l'oo lugu l'ukku, lugu[de lugu[sid 18 s> történelem ♦ universumi ajalugu a világegyetem története; kirjandusajalugu, kirjanduse ajalugu irodalomtörténet; kunstiajalugu, kunsti ajalugu műtörténet, művészettörténet; muusikaajalugu, muusika ajalugu zenetörténet; Tallinna ajalugu Tallinn történelme
■LS: aja+loo+ ♦ ajaloodokument okleveles emlék, történelmi dokumentum; ajaloosündmus történelmi esemény; ajalooteadus történettudomány; ajalootund történelemóra; ajalooõpetaja történelemtanár; ajalooõpik történelemkönyv

ajama <aja[ma aja[da aja[b 'ae[tud 27 v>
1. (mingis suunas liikuma panema, midagi tegema sundima) hajt, űz ♦ taga ajama üldöz; välja ajama kihajt, kikerget; laiali ajama szétkerget; segi ajama összezavar; niiti nõela taha ajama befűzi a cérnát a tűbe
2. (riietuseset selga panema v seljast võtma) felvesz, levesz
3. (end v oma kehaosa mingisse asendisse viima) ♦ end istuli v istukile ajama felül; püsti ajama felállít; end püsti ajama feláll; selga sirgu ajama kiegyenesíti a derekát
4. (füsioloogilist protsessi, psüühilist seisundit, tundmust esile kutsuma) ♦ vihale ajama dühít, mérgesít, haragít, felhergel, feldühít, dühösít; nina püsti ajama fenn/magasan hordja az orrát; kellelegi puru silma ajama port hint vkinek a szemébe
5. (mingisse seisundisse viima, mingisuguseks tegema) ♦ rauda tuliseks ajama izzítja a vasat; plaane nurja v segi ajama elrontja a terveket
6. (kätte saada püüdes järgnema) űz
7. (rääkima, kõnelema) ♦ juttu ajama beszélget, elbeszélget, dumál
8. (kiiresti sõitma v minema) hajt
9. (korraldama, õiendama) intéz ♦ asju ajama ügyet intéz
10. (mingit käitumisliini järgima, midagi taotlema) ♦ midagi kellegi teise kraesse ajama más nyakába varr/sóz vmit
11. (sihti v käiku rajama) ♦ vagusid ajama barázdát húz
12. (destilleerima, utma) főz ♦ puskarit ajama pálinkát főz
13. (habeme v juuste kohta) ♦ habet ajama borotvál, borotválkozik

ajastu <ajastu ajastu ajastu[t -, ajastu[te ajastu[id 01 s> éra, korszak, kor, időszak ♦ üleilmastumise ajastu a globalizáció kora; renessansiajastu reneszánsz kor

ajavaim <+v'aim vaimu v'aimu v'aimu, v'aimu[de v'aimu[sid_&_v'aim/e 22 s> a kor szelleme

ajend <ajend ajendi ajendi[t -, ajendi[te ajende[id 02 s> indok, indíték ♦ tegude ajend a tettek idítéka

ajuma <aju[ma aju[da aju[b aju[tud 27 v> (liikuma, triivima) zajlik ♦ jää ajub Doonaul zajlik a jég a Dunán

aken <aken 'akna aken[t -, aken[de 'akna[id 08 s> ablak ♦ avatud aken nyitott ablak; kaaraken íves ablak; katuseaken tetőablak, tetőkibúvó; keldriaken pinceablak; pimeaken vakablak; pööninguaken padlásablak; vaateaken kirakat; toa aknad on aeda a szoba ablakai kertre néznek; ava aken, tee aken lahti nyisd ki az ablakot; pane aken kinni, sule aken zárd be az ablakot; vaatan aknast välja kinézek az ablakon; aknale koputama bekopogtat az ablakon; aken loengute vahel kõnek hézag, lyuk; tunniplaanis on liiga palju aknaid kõnek túl sok lyukasóra van az órarendben
■LS: akna+ ♦ aknaava ablaknyílás; aknaklaas ablaküveg; aknavõre ablakrács; aknaleng ehit ablaktok; aknapesija ablakmosó, ablaktisztító; aknapiit ehit ablakfélfa; aknaraam ablakkeret; aknaruut ablaktábla; aknasulus ehit ablakkilincs; aknatihend ablakszigetelés

akord <ak'ord akordi ak'ordi ak'ordi, ak'ordi[de ak'ordi[sid_&_ak'ord/e 22 s>
1. muus akkord, hangzat ♦ lõppakord a végső/az utolsó akkord
2. hrv (leping, kokkulepe) akkord
■LS: akord+ ♦ akordleping maj akkordszerződés; akordpalgasüsteem maj akkordbérrendszer; akordtöö maj akkordmunka

aktiivsus <akt'iivsus akt'iivsuse akt'iivsus[t akt'iivsus[se, akt'iivsus[te akt'iivsus/i_&_akt'iivsuse[id 11_&_09 s> aktivitás ♦ poliitiline aktiivsus politikai aktivitás; Päikese aktiivsus a Nap aktivitása

aktiva <'aktiva 'aktiva 'aktiva[t -, 'aktiva[te 'aktiva[id 01 s> maj eszköz, eszközoldal ♦ aktiva ja passiva az eszközök és a kötelezettségek

aktsia <'aktsia 'aktsia 'aktsia[t -, 'aktsia[te 'aktsia[id 01 s> maj részvény ♦ aktsia nimiväärtus a részvény névértéke; lihtaktsiad törzsrészvények; aktsiate kurss a részvények árfolyama; aktsiaid ringlusse laskma a részvényeket forgalomba hozza; aktsiad tõusevad a részvények emelkednek; aktsiad langevad a részvények esnek
■LS: aktsia+ ♦ aktsiakapital maj részvénytőke

alamkiht <+k'iht kihi k'ihti k'ihti, k'ihti[de k'ihti[sid_&_k'iht/e 22 s> alsó osztály ♦ kuuluma ühiskonna alamkihti a társadalom alsó osztályba tartozik

alandama <alanda[ma alanda[da alanda[b alanda[tud 27 v>
1. (mille taset) csökkent ♦ järve veetaset alandama csökkenti a tó vízszintjét; hindu alandama csökkenti az árakat; palavikku alandav ravim lázcsillapító orvosság
2. (moraalselt) megaláz ♦ alandav kohtlemine megalázó bánásmód
3. (ametialal) lefokoz ♦ ta alandati ohvitserist reameheks lefokozták tisztből közlegénnyé

alanema <alane[ma alane[da alane[b alane[tud 27 v> apad, visszamegy, lohad, levonul, lesüllyed, lelohad, lecsökken, elsekélyesedik, csökken ♦ palavik alanes visszament a láza

alarmeerima <alarm'eeri[ma alarm'eeri[da alarmeeri[b alarmeeri[tud 28 v>
1. (ohust teatama) riaszt, riadóztat
2. (ärevust, rahutust tekitama) megriaszt, alarmíroz ♦ uudised alarmeerisid elanikkonda a hírek alarmírozták a lakosságot

alasti <alasti adj, adv>
1. adj meztelen, mezítelen, pucér, csupasz ♦ alasti laps pucér gyerek; alasti tõde a meztelen igazság
2. adv meztelenül, mezítelenül ♦ end alasti võtma meztelenre vetkőzik

algama <'alga[ma ala[ta 'alga[b ala[tud 29 v>
1. (algust saama) kezdődik ♦ kool algab septembris az iskola szeptemberben kezdődik; film algab kell seitse a film hét órakor kezdődik
2. (alustama) kezd ♦ lihtsalt ei tea, millest alata nem tud mivel kezdeni; uuesti v otsast algama elölről/újra kezdi; sügisest alates ősz óta, ősztől kezdve

algataja <algataja algataja algataja[t -, algataja[te algataja[id 01 s> kezdeményező, elindító ♦ projekti algataja a projekt kezdeményezője

algne <'algne 'algse 'algse[t -, 'algse[te 'algse[id 02 adj> eredeti ♦ sõna algne tähendus a szó eredeti jelentése

algus <'algus 'alguse 'algus[t 'algus[se, 'algus[te 'algus/i_&_'alguse[id 11_&_09 s> kezdet, eleje ♦ paljutõotav algus ígéretes kezdet; aasta algus évkezdet; raamatu algus a könyv eleje; alguses kezdetben; järgmise aasta alguses a jövő év elején; kohe alguses rögtön az elején; algusest lõpuni elejétől a végéig, töviről hegyire; algusest peale kezdettől fogva; iga algus on raske minden kezdet nehéz
■LS: algus+ ♦ algusperiood kezdeti szakasz; alguspunkt kezdőpont, kiindulópont; algustäht kezdőbetű

alistuma <alistu[ma alistu[da alistu[b alistu[tud 27 v> behódol, megadja magát, meghódol, kapitulál, hódol, beletörődik ♦ saatusele alistuma belenyugszik/beletörődik a sorsába

all1 <'all postp, adv> vt ka alla, alt2
1. adv; postp [gen] (millest-kellest allpool, madalamal, millegi sees, küljes) alatt, lent, lenn ♦ laua all az asztal alatt; puu all a fa alatt; kaenla all a hóna alatt; all elas skulptor lent egy szobrász lakott; tuli on pliidi all a tűzhelyen ég a tűz; metsa all on pime az erdőben sötét van; mantel oli peal ja kampsun all kabát volt rajta és alatta egy pulóver
2. postp [gen] (mille juures, lähedal) -nál/-nél ♦ akna all az ablaknál; minu silme all szemem láttára; kellegi nina all vkinek az orra előtt
3. postp [gen] (millegi tegevus- v mõjupiirkonnas, mingis seisundis) ♦ rahvusvahelise kaitse all olevad pagulased nemzetközi védelmet élvező menekültek; keelu all (be)tiltás alatt; haiguse all kannatama betegségben/betegségtől szenved

alla <'alla postp, prep, adv> vt ka all1, alt2
1. adv; postp [gen] (millest-kellest allapoole, madalamale, maha, sisse) alá, le ♦ laua alla az asztal alá; ülalt alla felülről lefelé; trepist alla minema lemegy a lépcsőn; neelasin tableti alla lenyeltem a tablettát; auto alla jääma autó alá kerül
2. postp [gen] (mille juurde, lähedale, vahetult enne, mille eel) -hoz/-hez/-höz, alá ♦ akna alla istuma az ablakhoz ül; miski saab katuse alla tető alá kerül vmi
3. postp [gen]; prep [part] (tegevus- v mõjupiirkonda, mingisse seisundisse) alá ♦ {kelle} mõju alla sattuma vki hatása alá kerül
4. adv; prep [gen] (alla määrapiiri, vähem kui, vähemaks) alá, alatti/aluli ♦ alla neljakümnesed mehed a negyven év alatti férfiák; alla nulli temperatuur nulla fok alatti hőmérséklet; alla oma võimete indiszponált; seelik on alla põlve térd alá érő szoknya; hinnad läksid alla lementek az árak

alla jääma
1. (nõrgemaks v kaotajaks osutuma) alulmarad, a rövidebbet húzza, lefekszik, alulmúl
2. (millegi alla sattuma) ♦ auto alla jääma autó alá kerül

alla kirjutama aláír ♦ lepingule alla kirjutama aláírja a szerződést; ma ei kirjuta sellele väitele alla piltl nem írom alá azt az állítást

allakäik <+k'äik käigu k'äiku k'äiku, k'äiku[de k'äiku[sid_&_k'äik/e 22 s> züllés, romlás, hanyatlás ♦ füüsiline ja vaimne allakäik fizikai és szellemi leromlás; moraalne allakäik erkölcsi romlás; Rooma impeeriumi allakäik A Római Birodalom hanyatlása

alla laadima letölt ♦ taotlusvormi saab alla laadida järgmiselt veebisaidilt a pályázati formanyomtatvány letölthető az alábbi weboldalról

alla minema
1. (allapoole liikuma) lemegy ♦ läks trepist alla lement a lépcsőn
2. (langema, alanema) csökken ♦ palavik läks alla csökkent a láz

allamäge <+mäge adv> a lejtőn lefelé ♦ tee läheb allamäge az út ereszkedik; asjad lähevad allamäge a dolgok leszállóágban vannak; kunagise andeka mängija karjäär läheb allamäge az egykor zseniális játékos pályafutása leszállóágban van

allapidi <+pidi adv> lefelé ♦ nahkhiir magab pea allapidi a denevér fejjel lefelé alszik

alles <alles adv>
1. (säilinud) megvan ♦ teie asjad on kõik alles megvannak a cuccaitok; kogu raha on alles az egész pénz megvan
2. (äsja) csak ♦ alles oli kevad, ja nüüd juba sügis käes még csak tavasz volt, és már itt az ősz
3. (oodatust hiljem) csak ♦ ah alles homme jaj, csak holnap
4. (ikka veel) még (csak) ♦ poiss on alles väike a fiú még kicsi; kell on alles kolm még csak három óra van
5. (ikka, vast) aztán ♦ on alles uudis! ez aztán a hír!

allkiri <+kiri kirja k'irja k'irja, k'irja[de k'irja[sid_&_k'irj/u 24 s> aláírás ♦ omakäeline allkiri saját kezű aláírás; allkirja andma aláír; pildi allkiri képaláírás, a kép felirata, a kép címe

allpool <+p'ool adv, prep> vt ka allapoole, altpoolt
1. adv (madalamal, tagapool) lejjebb ♦ kaks korrust allpool két emelettel lejjebb; seletus on allpool kommentaarides magyarázat lejjebb a kommentekben
2. prep [part] (millestki vähem v. madalamal) alatt ♦ temperatuur on allpool nulli a hőmérséklet nulla fok alatt volt

alltekst <+t'ekst teksti t'eksti t'eksti, t'eksti[de t'eksti[sid_&_t'ekst/e 22 s> (varjatud mõte) alszöveg ♦ luuletuse sügav alltekst a vers mély alszövege

alluma <'allu[ma 'allu[da 'allu[b 'allu[tud 27 v>
1. (ametialaselt) alá tartozik ♦ asutus allub ministeeriumile az intézet a minisztérium alá tartozik
2. (kuuletuma, alistuv olema) engedelmeskedik, aláveti magát, alárendeli magát, behódol ♦ {kelle} tahtele alluma alárendeli magát vki akaratának; käsule alluma engedelmeskedik a parancsnak; korraldustele alluma aláveti magát a rendelkezéseknek; moele alluma behódol a divatnak

alluv <'alluv 'alluva 'alluva[t -, 'alluva[te 'alluva[id 02 adj, s>
1. (partits) alárendelt
2. s alárendelt, alantas, beosztott ♦ ta käitub oma alluvatega halvasti rosszul bánik a beosztottaival; juhatajal on 20 alluvat az igazgatónak 20 beosztottja van

alt2 <'alt postp, prep, adv> vt ka all1, alla
1. postp [gen] (millest-kellest altpoolt, madalamalt, kaetud, varjatud olekust välja, hõivatud, hõlmatud olekust ära) alól ♦ laua alt az asztal alól; südame alt valutab fáj a szíve alatti rész; kuu tuli pilve alt välja kibújt a hold a felhő mögül, előbújt a hold a felhő alól
2. postp [gen] (mille juurest, lähedalt) -tól/-től ♦ poiss tuli akna alt ära a fiú eljött az ablaktól
3. postp [gen] (tegevus- v mõjupiirkonnast ära) alól ♦ {kelle} mõju alt vabanema felszabadul vkinek a hatása alól
4. postp [gen] (rubriigile, kategooriale osutamisel) -nál/-nél
5. prep [gen] murd (alla) alatti ♦ alt neljakümne mehed negyven alatti férfiak
6. adv (altpoolt, madalamalt) lentről, alulról ♦ alt üles vaatama felnéz; soe õhk tõuseb alt üles a meleg levegő felfelé száll; ta tuli alt lentről jött; alt ära! félre az útról!; hoia alt! figyelem!, vigyázz!; tüdruk võttis uisud alt a lány levette a korcsolyát

altar <'altar 'altari 'altari[t -, 'altari[te 'altare[id 02 s> oltár ♦ ohvrialtar oltáráldozat; tiibaltar szárnyas oltár; isamaa altar a haza oltára; kedagi altari ette viima oltár elé visz vkit, oltárhoz vezet vkit
■LS: altari+ ♦ altarimaal oltárkép; altariruum kórus, szentély

altpoolt <+p'oolt adv, prep> vt ka allpool, allapoole
1. adv alulról, lentről ♦ altpoolt on tekk karvane alul(ról) bolyhos a takaró
2. prep [part] alatt

alumine <alumine alumise alumis[t alumis[se, alumis[te alumis/i 12 adj> alsó, lenti ♦ alumine osa alsó rész; alumine äär alsó szél; alumine huul alsó ajak; alumine korrus alsó szint, földszint; alumine naaber lenti szomszéd; puu alumised oksad a fa alsó/legalsó ágai

alus <alus aluse alus[t -, alus[te aluse[id 09 s>
1. (eseme toetuspõhi, tugi) alap, lábazat, alátét, alapzat, ágyazat, aljzat ♦ monumendi alus a szobor talapzata; joogiklaasi alus poháralátét
2. (lähtekoht, põhi) alap ♦ seaduslik alus jogalap; hääldusalus keel artikulációs bázis; lepingu alusel a szerződés alapján; vabatahtlikkuse alusel önkéntes alapon; aluseks olema vminek az alapjául szolgál; {millele} alust panema megveti az alapját
3. (pl) (teaduse v ala põhitõed) alap ♦ keemia alused a kémia alapjai
4. (väiksem laev) hajó
5. mat, keem talp (MAT), lúg (KEEM) ♦ kolmnurga alus a háromszög alapja
6. keel alany ♦ alus ja öeldis alany és állítmány
■LS: alus+ ♦ alusharidus kisgyermekkori nevelés; aluskiht alsó réteg; alusseelik alsószoknya, kombiné; alussärk alsóing, trikó, pendely; alustass csészealj

alustama <alusta[ma alusta[da alusta[b alusta[tud 27 v> megkezd, (el)kezd ♦ tööd alustama elkezdi a munkát; õpinguid alustama megkezdi tanulmányait; kõnega alustama pidu(stust) az ünnepélyt beszéddel kezdi; millega tasuks alustada uut aastat? mivel érdemes kezdeni az új évet?; ta alustas jooksupoisina kifutófiúként kezdte; ta alustas oma karjääri tühjalt kohalt pályáját a semmiből kezdte

alustugi <+tugi t'oe tuge -, tuge[de tuge[sid 21 s>
1. alappillér, támasz, támpillér
2. piltl támpillér ♦ ühiskonna alustoed a társadalom támpillérei

amet <amet ameti ameti[t -, ameti[te amete[id 02 s>
1. (teenistus-, töökoht) foglalkozás, hivatás, tiszt; (elukutse) szakma ♦ presidendiamet elnöki tiszt; ameti poolest v ametilt rätsep szakmája (szerint) szabó; ameti tõttu hivatalból; ametit õppima vmilyen szakmát tanul; mingit ametit pidama vmilyen foglalkozást/hivatást űz; ametisse astuma v asuma hivatalba lép; ameti poolest hivatalból; kedagi mingisse ametisse määrama vkit kinevez vminek/vmivé; ametist vabastama elbocsát a szolgálatból; ametist vallandama hivatalból elbocsát; ametist lahkuma megválik a munkájától
2. (tegevus, töö) munka
3. (asutus) hivatal ♦ maksuamet adóhivatal; patendiamet szabadalmi hivatal; perekonnaseisuamet anyakönyvi hivatal; politseiamet rendőrségi hivatal; tolliamet vámhivatal
■LS: ameti+ ♦ ametialandus visszaminősítés; ametiaste rang, hivatali pozíció; ametiasutus közintézmény, hatóság; ametiauto szolgálati jármű, cégautó; ametiisik hivatalos személy, hatósági közeg; ametikandja tisztségviselő; ametikohustus hivatali kötelesség; ametikorter szolgálati lakás; ametikäik elintéznivaló, hivatali bejárat, színészbejáró; ametinimetus hivatali rang, hivatali cím; ametioskus szaktudás, szakképzettség; ametipost poszt; ametiredel ranglétra; ametireis szolgálati út, kiküldetés; ametiriietus egyenruha; ametiruum szolgálati helyiség; ametisaladus szakmai titok, hivatali titok; ametiseisund jogállás; ametivõimud hatóságok; ametivanne hivatali eskü, szolgálati eskü

ametlik <ametl'ik ametliku ametl'ikku ametl'ikku, ametlik/e_&_ametl'ikku[de ametl'ikk/e_&_ametl'ikku[sid 25 adj> (kinnitatud korrale vastav, ametiasjus toimuv, jahedalt asjalik, reserveeritud) hivatalos ♦ ametlik dokument hivatalos közokirat; ametlik teadaanne hivatalos közlemény; ametlik arutelu hivatalos megbeszélés/meghallgatás; ametlik statistika a hivatalos statisztikák; ametlik visiit hivatalos látogatás; ametlik aruanne hivatalos jelentés; firma ametlik esindaja a cég hivatalos képviselője; kõige uuemad ametlikud kursid a legfrissebb hivatalos árfolyamok; ametlikel andmetel hivatalos közlés szerint; ametlik paber okirat, okmány; presidendi ametlik visiit az országelnök hivatalos látógatása

ammendama <ammenda[ma ammenda[da ammenda[b ammenda[tud 27 v> kimerít ♦ kõik varud on ammendatud kimerítették a tartalékokat

ammugi <ammugi adv>
1. (juba ammu) régen, régóta ♦ ta on ammugi naisemees már régóta nős
2. (liiatigi) nemhogy ♦ poiss ei karda kedagi, ammugi sind a fiú nem fél senkitől, nemhogy tőled

ammuks <ammuks adv> (nüüdsama, alles) alig, éppenhogy ♦ ammuks see sadas vihma, kui juba paistab päike alig esett egy kicsit, máris süt a nap; ammuks sa tulid, kui juba lähedki éppenhogy csak megjöttél, máris elmész

ammuli <ammuli adv, adj> (suu kohta: pärani lahti) tátva ♦ suu ammuli szájtátva; mida sa vahid, suu ammuli? te meg mit tátod a szád?; ammuli sui tátott szájjal, nyitott szájjal; ammuli sui vahtima kõnek szájtátva bámul, tátott szájjal bámul, bambáskodik

ammuma <'ammu[ma 'ammu[da ammu[b ammu[tud 28 v> bőg ♦ lehmad ammusid laudas a tehenek bőgtek az istállóban

ammune <ammune ammuse ammus[t -, ammus[te ammuse[id 10 adj> hajdani, régi ♦ ammused ajad a hajdani idők; ammused ja tänased sündmused hajdani és majdani események; ammune armastus régi szerelem

ammutama <ammuta[ma ammuta[da ammuta[b ammuta[tud 27 v>
1. (välja tõstma) kimerít, merít ♦ kaevust vett ammutama kimerít vizet a kútból
2. piltl (endasse koguma) merít ♦ {millest} jõudu ammutama erőt merít

amputeerima <amput'eeri[ma amput'eeri[da amputeeri[b amputeeri[tud 28 v> med (elundit kõrvaldama) amputál, levág ♦ jalga amputeerima levágja a lábát

analüüsima <anal'üüsi[ma anal'üüsi[da analüüsi[b analüüsi[tud 28 v> analizál, elemez ♦ luuletust analüüsima verset elemez; olukorda analüüsima elemzi a helyzetet

anastama <anasta[ma anasta[da anasta[b anasta[tud 27 v> bitorol, elfoglal ♦ võimu anastama a hatalmat bitorolja

and <'and anni 'andi 'andi, 'andi[de 'andi[sid_&_'and/e 22 s>
1. (kink, annetus) ajándék; (almus) adomány, alamizsna ♦ loodusand, looduse and természeti adomány, a természet adománya; mereannid tenger gyümölcsei; ohvriand az áldozati felajánlás; andidest elama alamizsnából él
2. (anne, talent, andekus) tehetség ♦ loomupärane and természetes tehetség; muusikaand zenetehetség; kellelgi on millegi peale andi tehetséges vmiben

andekas <'andekas 'andeka 'andeka[t -, 'andeka[te 'andeka[id 02 adj> tehetséges ♦ andekas kunstnik tehetséges művész; ta on vennast andekam a testvérénél tehetségesebb

andma <'and[ma 'and[a anna[b 'an[tud, 'and[is 'and[ke 34 v>
1. (ulatama) ad ♦ lapsele rinda andma szoptatja a gyerekét; luba andma millekski engedélyt ad vmire; kellelegi tuld andma tüzet ad vkinek; raha jäätise jaoks andma pénzt ad fagylaltra; hoogu andma lendületet ad; käsku andma parancsot ad; haigele rohtu andma orvosságot ad a betegnek
2. (loovutama) ad ♦ jootraha andma borravalót ad; verd andma vért ad; üürile andma bérbe ad; laenuks andma kölcsönad, kölcsönbe ad, kölcsönöz; altkäemaksu andma lefizet, veszteget, megveszteget, megken, lekenyerez; panen/annan oma pea pandiks, annan selle peale oma pea a nyakamat teszem rá; sõna andma szavát adja
3. (saada võimaldama, osaks saada laskma) ad ♦ materiaalset abi andma anyagi támogatást nyújt; öömaja andma szállást ad vkinek; tööd andma dolgoztat, foglalkoztat; abi andma segítséget nyújt; armu andma kegyelmez, megkegyelmez; teada andma kellelegi hírül ad vkinek, tudat vkivel
4. (karistusena, ergutusena osaks saada laskma) ♦ poisile vitsa v vitsu andma megbotoz vkit; kellelegi rihma andma szíjat hasít vkinek a hátából; kellelegi kõrvakiilu andma pofont lemér vkinek
5. (tekitama, esile kutsuma, põhjustama) ad ♦ põhjust andma okot ad vmire; lootust andma reményt nyújt; starti andma indít
6. (endast eraldades) ereszt ♦ riie annab värvi a szövet ereszti a színét
7. (tootma, produtseerima) ad ♦ saaki andma megterem
8. (teatavaks tegema, teatama) megad ♦ mõtlemisainet andma elgondolkodtat; õpetusi andma megadja az utasításokat; luba andma engedélyez, megadja az engedélyt; hinnangut andma ítélkezik; korvi andma kellelegi kikosaraz vkit; informatsiooni andma informál, tudósít; kinga andma kellelegi kirúg vkit; esitatud küsimusele vastust andma megadja a választ a feltett kérdésre
9. kõnek (lööma, virutama, tulistama) ♦ kellelegi korralikult kere peale andma elhúzza/elhegedüli/elrántja vkinek a nótáját
10. (korraldama, pakkuma, õpetama) ad ♦ koor andis kontserdi a kórus kocnertet adott

anduma <'andu[ma 'andu[da 'andu[b 'andu[tud 27 v> adja magát / a fejét, átadja magát

ankurdama <ankurda[ma ankurda[da ankurda[b ankurda[tud 27 v>
1. mer lehorgonyoz ♦ laeva ankurdama lehorgonyozza a hajót
2. ehit lerögzít

apelsin <apelsin apelsini apelsini apelsini, apelsini[de apelsin/e 19 s> (apelsinipuu vili) narancs
■LS: apelsini+ ♦ apelsinikoor narancshéj; apelsinilõik a narancs gerezdje; apelsinimahl narancslé

arenema <arene[ma arene[da arene[b arene[tud 27 v> fejlődik ♦ teadus ja tehnika arenevad fejlődik a tudomány és az ipar; laps areneb iga päevaga a gyermek fejlődik napról napra; sündmused arenesid hoogsas tempos rohamos tempóban fejlődtek az események; kaugele arenenud haigus az előrehaladott betegség

areng <areng arengu arengu[t -, arengu[te arengu[id 02 s> (arenemine, arenemistase, arenemistulemus) fejlődés, fejlettség ♦ tehnika areng technikai fejlődés; jätkusuutlik areng fenntartható fejlődés; vaimne areng szellemi fejlődés; sündmuste arengut ära ootama megvárja az események fejlődését
■LS: arengu+ ♦ arenguetapp fejlődési szakasz; arengukava fejlesztési terv; arengumaad a fejlődő országok; arenguruum fejlődési lehetőség, előrelépési lehetőségek; arengutase fejlettségi szint; arenguvõimalus fejlesztési lehetőség

arest <ar'est aresti ar'esti ar'esti, ar'esti[de ar'esti[sid_&_ar'est/e 22 s> (vahistus, lühiajaline vahi all pidamine); jur (vara keelu alla panek) letartóztatás, vizsgálati fogság, elkoboz ♦ koduarest szobafogság; aresti alla panemine elkoboz; varale pandi arest, vara pandi aresti alla elkobozták a vagyonát

arg <'arg ara 'arga 'arga, 'arga[de 'arga[sid_&_'arg/u 22 adj, s>
1. adj gyáva, bátortalan ♦ arg pilk gyáva tekintet; arg nagu jänes gyáva, mint a nyúl; {kelle-mille ees} araks lööma begyáváz
2. s gyáva ♦ aral rahval pole kodumaad gyáva népnek nincs hazája

aritmeetika <aritmeetika aritmeetika aritmeetika[t -, aritmeetika[te aritmeetika[id 01 s> számtan
■LS: aritmeetika+ ♦ aritmeetikaõpik számtankönyv, a számtan tankönyve; aritmeetikaülesanne számtani feladat

arm1 <'arm armi 'armi 'armi, 'armi[de 'armi[sid_&_'arm/e 22 s> forradás, sebhely, heg ♦ mõõgaarm a szúrás hege; rõugearmid himlőhelyek; arm lõual forradás az állon; haav armistub beheged a seb

arm2 <'arm armu 'armu 'armu, 'armu[de 'armu[sid_&_'arm/e 22 s>
1. (armulikkus, soosing, armuandmine) irgalom, könyörület; (halastus) kegyelem ♦ armu poolest kegyelemből; kellegi armust töökohta saama vki kegyéből állást kap; [kunstnik] jumala armust Isten kegyelméből [való művész]; armu paluma {kellelt} irgalomért esedezik/könyörög; armu andma {kellele} megkegyelmez; armutult könyörtelenül
2. (armastus, armastatu) szerelem ♦ esimene arm első szerelem
3. kõnek (imestust, üllatust, ehmatust väljendavates hüüatustes) Az irgalmát (neki)! ♦ mis sul peas on? Taevane arm, turban! mi van a fejeden? – Turbán az irgalmát
■LS: armu+ ♦ armuasjad szerelmi ügyek; armuavaldus szerelmi vallomás; armuigatsus szerelemvágy; armujook szerelmi bájital, szerelemital; armuleib irgalomkenyér; armuleek piltl a szerelem lángja, szerelemláng; armulugu szerelmi történet; armunool piltl a szerelem nyila; armusuhe szerelmi kapcsolat; armuseiklus szerelmi kaland; armuvalu szerelmi bánat

armastama <armasta[ma armasta[da armasta[b armasta[tud 27 v>
1. szeret, kedvel ♦ ma armastan muusikat szeretem a zenét; armastan laulda ja tantsida szeretek énekelni és táncolni
2. kõnek (armatsema) szeretkezik

armastatu <armastatu armastatu armastatu[t -, armastatu[te armastatu[id 01 s> vkinek a szerelme

armastus <armastus armastuse armastus[t armastus[se, armastus[te armastus/i 11 s>
1. szerelem, szeretet ♦ platooniline armastus plátói szerelem; meeleline armastus érzéki szerelem; õnnelik armastus boldog szerelem; vastamata armastus egyoldalú szerelem, viszonzatlan szerelem; esimene armastus első szerelem; emaarmastus anyai szeretet; isamaa-armastus hazaszeretet; kodumaa-armastus honszeretet; korraarmastus rendszeretet; lapsearmastus a gyermek iránti szeretet; lapse armastus gyermeki szeretet; loodusearmastus a természet szeretete; noorusarmastus ifjúkori szerelem; vastuarmastus viszontszerelem; {kelle} armastuse vili szerelem gyümölcse; armastust avaldama szerelmet vall vkinek; armastusest abielluma szerelemből nősül; armastuse kolmnurk szerelmi háromszög; õhust ja armastusest elama a levegőből él
2. kõnek (armastatu) szerelem
■LS: armastus+ ♦ armastusabielu szerelmi házasság; armastusavaldus szerelmi vallomás; armastuskiri szerelmes levél; armastuslaul virágének; armastusromaan szerelmi regény; armastusstseen szerelmi jelenet

armukadedus <+kadedus kadeduse kadedus[t kadedus[se, kadedus[te kadedus/i 11 s> féltékenység ♦ armukadedus piinab a féltékenység kínja
■LS: armu+kadedus+ ♦ armukadedusstseen féltékenységi jelenet

armukadestama <+kadesta[ma kadesta[da kadesta[b kadesta[tud 27 v> féltékenykedik ♦ oma sõpra armukadestama féltékenykedik a barátjára

armuma <'armu[ma 'armu[da 'armu[b 'armu[tud 27 v> beleszeret ♦ kolleegi armuma beleszeret a kollégájába; armunud paar szerelmes pár; kellessegi kõrvuni armunud (olema) fülig szerelmes vkibe

aru1 <aru aru aru -, aru[de aru[sid 17 s> (mõistus) ész ♦ tark aru élesz ész; tehisaru mesterséges intelligencia; tal pole enam täit v õiget v selget aru [peas] nincs helyén az esze; minu arust szerintem; aru kaotama megőrül; pikk juus, lühike aru piltl hosszú haj, rövid ész; ta on arust ära a feje lágyára esett

arukus <arukus arukuse arukus[t arukus[se, arukus[te arukus/i 11 s> (mõistlikkus) ésszerűség; (taibukus) okosság, értelmesség, intelligencia ♦ normaalse arukuse piirides a normális ésszerűség keretében

aru saama megért ♦ asjast aru saama megérti a dolgot; kui ma õigesti aru saan ha jól értem; ära saa minust valesti aru! félre ne érts!

arusaamine <+s'aamine s'aamise s'aamis[t s'aamis[se, s'aamis[te s'aamis/i_&_s'aamise[id 12_&_10? s> (mõistmine, käsitus) belátás, tisztánlátás, megértés, kép, ítélőképesség, felismerés, felfogóképesség ♦ oma parima arusaamise järgi (a) legjobb tudása szerint

arutama <aruta[ma aruta[da aruta[b aruta[tud 27 v> megtárgyal, megvitat, megbeszél ♦ tööplaani arutama megvitatja a munkatervet; arutama kellegagi midagi megtárgyal vkivel vmit

arutlus <arutlus arutluse arutlus[t arutlus[se, arutlus[te arutlus/i 11 s> tárgyalás, megbeszélés; (mõttevahetus) eszmecsere, gondolatcsere ♦ arutluse käigus a megbeszélések során; arutlema kellegagi eszmecserét folytat vkivel

arvama <'arva[ma arva[ta 'arva[b arva[tud 29 v>
1. (tõenäoseks v usutavaks pidama, mõtlema, oletama) vél, hisz, gondol ♦ arvan, et ta eksib szerintem ő téved; arvan, et tal on õigus szerintem igaza van; mida v mis teie arvate? mi a véleménye?; minu arvates azt hiszem, véleményem szerint, szerintem, nézetem szerint
2. (pidama kelleks-milleks, missuguseks) képzel ♦ keda sa arvad end olevat? minek képzeled magad?
3. (ära arvama, mõistatama) kitalál ♦ arva, mis see on találj ki, mi ez?

arvamus <'arvamus 'arvamuse 'arvamus[t 'arvamus[se, 'arvamus[te 'arvamus/i 11 s> (seisukoht, mõte) vélemény, nézet, felfogás ♦ avalik arvamus közvélemény; üldine arvamus közvélemény; minu isiklik arvamus egyéni véleményem; eriarvamus különvélemény; valearvamus, väärarvamus téveszme, tévhit; oma arvamust avaldama kinyilvánítja a véleményét; oma arvamust kujundama véleményt alkot vkiről/vmiről; oma arvamust välja ütlema megmondja a véleményét; oma arvamust muutma felülbírálja a véleményét, megváltoztatja a véleményét; arvamusi vahetama véleményt cserél vkivel; toetama kellegi arvamust támogatja vkinek a véleményét; oma arvamust mitte välja ütlema állig begombolkozik

arve <arve 'arve arve[t -, arve[te 'arve[id 06 s>
1. számla ♦ tasutud arve kifizetett/kiegyenlített számla; tasumata arve kifizetetlen számla; elektriarve villanyszámla; gaasiarve gázszámla; arvega ostma számlára vásárol vmit; arvet tasuma v maksma kifizeti a számlát; palun arve! kérem a számlát!; külma arvet tegema angolosan távozik
2. (konto) számla, kontó ♦ jooksev arve folyószámla; arveldusarve maj bankszámla; lõpparve végelszámolás; pangas arvet avama számlát nyit a bankban; midagi kellegi arvele kirjutama vkinek a számlájára ír vmit
3. (arvestus) elszámolás ♦ arvet pidama tulude ja kulude üle elszámolást vezet a bevételekről és a kiadásokról; see ei tule arvesse ez nem jön számításba
4. (pl) kõnek (vahekord) számla ♦ arveid klaarima v õiendama {kellega} rendezi a számláját vkivel

arvestus <arvestus arvestuse arvestus[t arvestus[se, arvestus[te arvestus/i 11 s>
1. számítás, számolás ♦ ebatäpne arvestus pontatlan számítás; minu arvestust mööda a számolásom szerint
2. (teadmiste kontroll kõrgkoolis) értékelés ♦ ladina keele arvestus latin dolgozat; arvestust saama megfeleltet kap

arvukus <arvukus arvukuse arvukus[t arvukus[se, arvukus[te arvukus/i 11 s>
1. nagy szám ♦ osavõtjate arvukus a résztvevők nagy száma
2. biol egyedsűrűség, abundancia ♦ liigi arvukus állománysűrűség

arvustama <arvusta[ma arvusta[da arvusta[b arvusta[tud 27 v>
1. (kritiseerima) bírál, kritizál ♦ {kelle-mille} tööd arvustama vki munkáját bírálja; valitsuse tegevust arvustama bírálja a kormány tevékenységét
2. (kriitikuna hinnangut andma) kritikát ír ♦ kirjandusteost arvustama könyvet bírál

arvutama <arvuta[ma arvuta[da arvuta[b arvuta[tud 27 v> számol, kiszámol, kiszámít ♦ peast arvutama fejben számol; näppudel arvutama az ujján számol; arvutage kolmnurga pindala számítsa ki a háromszög területét

ase1 <ase aseme ase[t -, aseme[te aseme[id 04 s>
1. (magamiskoht) fekvőhely, fekhely ♦ pehme ase puha fekvőhely; kõva ase kemény fekvőhely; aset tegema fekvőhelyet készít, megágyaz; põrandale aset tegema fekvőhelyet készít a földön
2. (asupaik, jälg) hely ♦ eluase lakhatás; tulease a tűz helye

asemel <asemel adv, postp> vt ka asemele
1. postp [gen] helyett, helyében ♦ leiva asemel kenyér helyett; kellegi asemel töötama vki helyett dolgozik; paneb lilleõie asemel lindi kaabu külge virág helyett szalagot tesz a kalapjára; tema asemel az ő helyében; selle asemel ehelyett; selle asemel et ahelyett, hogy
2. adv helyette ♦ vana õpetaja läks pensionile, noor on juba asemel a régi tanár nyugdíjba ment, már jött is egy fiatal helyette

asemele <asemele adv, postp> vt ka asemel
1. postp [gen] helyett, helyére ♦ midagi asemele panema helyére tesz vmit; vana maja asemele tuleb uus régi épület helyére kerül az új
2. adv helyette ♦ vana auto müüsime ära, ostsime uue asemele a régi autót eladtuk, újat vettünk helyette

asend <asend asendi asendi[t -, asendi[te asende[id 02 s>
1. (asetsemisviis, seis) helyzet, testhelyzet, pozíció, póz ♦ võtta sisse mõnus v mugav asend kényelembe helyezi magát; ebamugav asend kényelmetlen testhelyzet; horisontaalasend, horisontaalne asend vízszint helyzet; isteasend ülő helyzet; lamaasend, lamamisasend fekvő helyzet; lähteasend alapállás, alaphelyzet; püstasend, püstiasend álló helyzet; seliliasend a hanyatt fekvő helyzet; vertikaalasend, vertikaalne asend függőleges helyzet; keha asend testhelyzet; asendit muutma testhelyzetet változtat
2. (asukoht, positsioon) fekvés ♦ geograafiline asend földrajzi fekvés, földrajzi helyzet

asendama <asenda[ma asenda[da asenda[b asenda[tud 27 v> helyettesít, pótol ♦ asendama kedagi helyettesít vkit; vaske tsingiga asendama a rezet cinkkel helyettesíti; suurepärast lauljat ei suutnud keegi teine asendada a kiváló énekest más nem pótolhatta; poeg asendas isa a fiú helyettesítette apját

asetama <aseta[ma aseta[da aseta[b aseta[tud 27 v>
1. (horisontaalselt) tesz, (el)helyez, állít; (vertikaalselt) felállít ♦ asetasin asjad kohale helyére tettem a holmikat; aseta oma käsi mu laubale tedd a kezed homlokomra
2. (abstraktse kohta: seadma, panema) feltesz ♦ nii ei saa küsimust asetada így nem lehet feltenni egy kérdést; kõike ühele kaardile asetama/panema mindent egy kockára (fel)tesz

asetsema <asetse[ma asetse[da asetse[b asetse[tud 27 v> elhelyezkedik, fekszik ♦ suvila asetseb otse järve kaldal a nyaraló közvetlenül a tóparton helyezkedik el

asi <asi asja 'asja 'asja, 'asja[de 'asja[sid_&_'asj/u 24 s>
1. (ese, aine, materjal, teos) tárgy, mű, holmi ♦ väärtasi értéktárgy; see polnud suurem asi ez nem volt túl jó; mis asi see on? mi fán terem?; pakib oma seitse asja ja lahkub (fel/össze)szedi a sátorfáját
2. (asjatoimetus, lugu, olukord, nähtus) ügy, dolog ♦ eraasi magánügy; kriminaalasi jur bűnügy; maitseasi gusztus dolga, ízlés dolga; pisiasi apró dolog; rahaasjad pénzügyek; milles asi seisab v on? miről van szó?; see ei puutu asjasse nem tartozik a dologhoz; mis asjus te tulite? milyen ügyben jött?; asi on üsna räbal v sant rázós dolog; ta tunneb asja érti a dolgát; see pole sinu asi kõnek ez nem tartozik rád; mis see minu asi on kõnek ez nem tartozik rám; asjade käik a dolgok menete; end teiste asjadesse segama beleavatkozik mások dolgába; tegele oma asjadega! törődj a magad dolgával!; asjad on halvasti rosszul áll a dolog; asju ajama v õiendama ügyeket intéz; asjad selgeks rääkima tisztázza a dolgot; asja eest, teist taga fölöslegesen, hiába; tuleme tagasi asja juurde térjünk vissza a dologra; asugem asja juurde! lássuk a medvét!, térjünk egyenesen a tárgyra!; mul on sinu juurde asja mondanivalóm van számodra; sellest ei saa asja ebből nem lesz semmi; asi on naljast kaugel nincs mese
3. kõnek (loomulike vajaduste õiendamise kohta) dolog ♦ asjal käima elvégzi a dolgát/szükségét

asjakäik <+k'äik käigu k'äiku k'äiku, k'äiku[de k'äiku[sid_&_k'äik/e 22 s> a dolog menete

asjatoimetus <+toimetus toimetuse toimetus[t toimetus[se, toimetus[te toimetus/i 11 s> dolog ♦ tal on linnas asjatoimetusi dolga van a városban

aste2 <aste 'astme aste[t -, 'astme[te 'astme[id 05 s>
1. (trepiaste) lépcsőfok, fok ♦ trepiaste lépcsőfok
2. (arengutase, -etapp, staadium, järk, alajaotus) fok ♦ alamaste alsó tagozat, alapfok; algaste kezdőfok; arenemisaste fejlődési szint; keskaste középfok, középszint; Esimese Astme Kohus jur Elsőfokú Bíróság; sugulusaste rokonsági fok, a rokonság foka; ülemaste felső tagozat, felsőfok; teise astme põletushaav másodfokú égési sérülés
3. mat (võrdsete tegurite korrutis) hatvány ♦ esimese astme võrrand elsőfokú egyenlet
4. keel (astmevahelduses) fok ♦ tugev aste erős fok; nõrk aste gyenge fok
5. muus (helilaadi iga heli) fok
6. (teenistusaste, kraad) fokozat ♦ magistri aste mesterfokozat

astel <astel 'astla astel[t -, astel[de 'astla[id 08 s>
1. bot (torkav jäik moodustis) tövis
2. zool (putukate nõel) fullánk ♦ mesilase astel a méh fullánkja

astendus <astendus astenduse astendus[t astendus[se, astendus[te astendus/i 11 s>
1. mat (astendamine) a hatványra emelés
2. (astmeline tõus, gradatsioon) lépésenkénti emelés

astuma <'astu[ma 'astu[da astu[b astu[tud 28 v>
1. (mõne sammu võrra liikuma, sammuma, kõndima) ballag, rálép, rááll, lépked, lépdel, lép, hág, bocsátkozik, belép ♦ rongi astuma vontara száll; {kelle} jala peale astuma vkinek a lábára lép; naela otsa astuma belelép egy szögbe; avalikkuse ette astuma a nyilvánosság elé lép; kodu poole astuma hazafelé sétál; palun astuge edasi! tessék befáradni!; pori sisse astuma sárba lép; astu üks samm vasakule, kaks paremale! egyet lépj balra, kettőt jobbra!; pika sammuga astuma hosszúkat lép; altari ette astuma oltár elé lép; kellelegi konnasilma peale astuma vkinek a tyúkszemére lép
2. (tegevust alustama, mille juurde asuma, organisatsiooni liikmeks hakkama) lép ♦ võitlusse astuma harcra kel; ametisse astuma hivatalba lép; kirjavahetusse astuma levelezésbe lép; jõusse astuma életbe/érvénybe lép; abiellu v abielusse astuma házasságra lép; seltsi liikmeks astuma az egyesület tagjai közé lép; ülikooli astuma egyetemre beiratkozik, egyetemre jelentkezik; tegevusse astuma akcióba lép
3. piltl (saabuma, tulema, jõudma) lép ♦ uude aastasse astuma átlép/átlépked az új évbe

asukas <asukas asuka asuka[t -, asuka[te asuka[id 02 s> lakos, lakó ♦ esiasukas őslakos; saare püsiasukad a sziget állandó lakosai

asukoht <+k'oht koha k'ohta k'ohta, k'ohta[de k'ohta[sid_&_k'oht/i 22 s> elhelyezkedés, elhelyezés, székhely, fekvés, telephely ♦ asukoht kaardil elhelyez(ked)és a térképen

asuma <asu[ma asu[da asu[b asu[tud 27 v>
1. (olema, asetsema) fekszik, elterül, elhelyezkedik ♦ linn asub jõekaldal a város a folyó partján fekszik; kus sellel joonisel asub Ungari? hol helyezkedik el ezen az ábrán Magyarország?; maja asub ühes väikses orus a ház egy apró völgyben terül el
2. (aset võtma, end sisse seadma) berendezkedik; (kuhu elama minema) letelepedik ♦ positsioonile asuma felfejlődik; ta asus kaitsele védelemre rendezkedett be; asusime järjekorda sorba álltunk; elama asuma letelepedik
3. (tegema hakkama, tegevust alustama) nekifog, lát ♦ tööle asuma elszerződik, leszerződik; asugem asja juurde! lássuk a medvét!; nad asusid teele útra indultak; minekule asuma indul

asutama <asuta[ma asuta[da asuta[b asuta[tud 27 v>
1. (rajama, looma) alapít, megalapít, létrehoz ♦ ajalehte asutama újságot alapít; perekonda asutama családot alapít; Tartu ülikool asutati 1632 1632-ben alapították meg a Tartui egyetemet
2. (end valmis seadma, valmistuma) készül ♦ hakati teele asutama útra készültek

asutamine <asutamine asutamise asutamis[t asutamis[se, asutamis[te asutamis/i 12 s> alapítás, létrehozás ♦ kooli asutamine az iskola létrehozása
■LS: asutamis+ ♦ asutamisaasta a létrehozás éve, az alapítás éve; asutamiskoosolek alakuló/alapító közgyűlés

atmosfäär <atmosf'äär atmosfääri atmosf'ääri atmosf'ääri, atmosf'ääri[de atmosf'ääri[sid_&_atmosf'äär/e 22 s>
1. (õhkkond) atmoszféra, légkör, hangulat ♦ pidulik atmosfäär az ünnepség hangulata
2. füüs, tehn (rõhuühik) atmoszféra, légkör ♦ Maa atmosfäär a Föld légköre; atmosfääri koostis a légkör összetétele
■LS: atmosfääri+ ♦ atmosfäärifüüsika meteor légkörfizika; atmosfäärinähtused légköri jelenségek

au <'au 'au 'au -, 'au[de 'au[sid 17 s> becsület, tisztesség, megtiszteltetés, dicsőség; (austus) tisztelet ♦ mundriau a mundér becsülete; ohvitseriau tiszti becsület; {kelle} auks klaasi tõstma emeli a poharát vkinek a tiszteletére; {kelle} au solvama v haavama megsérti vkinek a becsületét; see on mulle suur au nagy megtiszteltetés számomra; kellega on mul au? kihez van szerencsém?, kit tisztelhetek?; mul on au teatada van szerencsém értesíteni
■LS: au+ ♦ auasi becsület dolga, becsületbeli ügy; aumärk kitüntetés; audoktor díszdoktor, tiszteletbeli doktor; auesimees díszelnök; aueskort díszkíséret; auhaavamine becsületsértés; aukodanik díszpolgár; aukompanii díszszázad; aukoht díszhely; aukülaline díszvendég; auküsimus becsületbeli kérdés; auliige tiszteletbeli tag; aupauk díszlövés; auavaldus tisztelgés, tiszteletadás; auring sport tiszteletkör; autahvel dicsőségtábla; auvõlg becsületbeli adósság, becsületbeli tartozás; auamet tiszteletbeli megbízatás/hivatal

augustama <augusta[ma augusta[da augusta[b augusta[tud 27 v> lyukaszt, kilyukaszt, belyukaszt ♦ piletit augustama kilyukasztja a jegyet

auk <'auk augu 'auku 'auku, 'auku[de 'auku[sid_&_'auk/e 22 s> lyuk; (ava) nyílás; (maa sees) gödör; (sissevajunud koht) mélyedés ♦ väike auk gödröcske; rebase auk a róka lyuka; aknaauk ablaknyílás; hundiauk farkasverem; unkaauk padláslyuk; võtmeauk kulcslyuk; auke lööma lyukaszt; auku puurima lyukat fúr; auku jäässe raiuma léket vág a jégen; auku kaevama kiássa a gödröt; auku vajuma beesik; auku kinni nõeluma befoltozza a lyukat; sukas on auk lyuk van a harisnyáján; tee on auke täis lyukas az út; kes teisele auku kaevab, see ise sisse kukub aki másnak vermet ás, maga esik bele; a saját csapdájába esik; kellelegi auku pähe rääkima lyukat beszél vkinek a hasába; üks räägib aiast, teine aia august egy cigány, egy király; két/más malomban őrölnek; ka veetilk uuristab kivi sisse augu lassú víz partot mos