[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

amet <amet ameti ameti[t -, ameti[te amete[id 02 s>
1. (teenistus-, töökoht) foglalkozás, hivatás, tiszt; (elukutse) szakma ♦ presidendiamet elnöki tiszt; ameti poolest v ametilt rätsep szakmája (szerint) szabó; ameti tõttu hivatalból; ametit õppima vmilyen szakmát tanul; mingit ametit pidama vmilyen foglalkozást/hivatást űz; ametisse astuma v asuma hivatalba lép; ameti poolest hivatalból; kedagi mingisse ametisse määrama vkit kinevez vminek/vmivé; ametist vabastama elbocsát a szolgálatból; ametist vallandama hivatalból elbocsát; ametist lahkuma megválik a munkájától
2. (tegevus, töö) munka
3. (asutus) hivatal ♦ maksuamet adóhivatal; patendiamet szabadalmi hivatal; perekonnaseisuamet anyakönyvi hivatal; politseiamet rendőrségi hivatal; tolliamet vámhivatal
■LS: ameti+ ♦ ametialandus visszaminősítés; ametiaste rang, hivatali pozíció; ametiasutus közintézmény, hatóság; ametiauto szolgálati jármű, cégautó; ametiisik hivatalos személy, hatósági közeg; ametikandja tisztségviselő; ametikohustus hivatali kötelesség; ametikorter szolgálati lakás; ametikäik elintéznivaló, hivatali bejárat, színészbejáró; ametinimetus hivatali rang, hivatali cím; ametioskus szaktudás, szakképzettség; ametipost poszt; ametiredel ranglétra; ametireis szolgálati út, kiküldetés; ametiriietus egyenruha; ametiruum szolgálati helyiség; ametisaladus szakmai titok, hivatali titok; ametiseisund jogállás; ametivõimud hatóságok; ametivanne hivatali eskü, szolgálati eskü