[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

edev <edev edeva edeva[t -, edeva[te edeva[id 02 adj> (edvistav) hiú, kényes ♦ edev riietus hiú ruha; edev poos hiú testtartás; edev nagu paabulind hiú/kevély, mint a páva

kaev <k'aev kaevu k'aevu k'aevu, k'aevu[de k'aevu[sid_&_k'aev/e 22 s> kút ♦ sügav kaev mély kút; tühi v kuiv kaev száraz kút; abessiinia kaev abesszin kút; arteesia kaev artézi kút; imbkaev pöcegödör; puurkaev fúrókút; salvkaev, šahtkaev ehit aknás kút; settekaev ehit emésztőgödör; kooguga kaev gémeskút; kaevu kaevama kutat ás; kaevust vett võtma vizet merít a kútból; kaevust vett tooma vizet hoz a kútról; häda ajab härja kaevu szükség törvényt bont; nagy úr a muszáj
■LS: kaevu+ ♦ kaevukaas kútfedél; kaevukook gém; kaevuküna kútvályú; kaevumeister kútmester; kaevupang kútvödör; kaevupump kútszivattyú; kaevurake, kaevusalv káva, kútkáva; kaevuvesi kútvíz; kaevuvinn kútgém

kokk1 <k'okk koka k'okka k'okka, k'okka[de k'okka[sid_&_k'okk/i 22 s> szakács ♦ peakokk séf; mitu kokka rikuvad supi sok bába közt elvész a gyermek; sok szakács elsózza a levest; tühi kõht on parim kokk az éhség a legjobb szakács
■LS: koka+ ♦ kokaraamat szakácskönyv

koorik <koorik kooriku kooriku[t -, kooriku[te kooriku[id 02 s>
1. (koor, kooruke) héj, kéreg, hártya; (haaval) var, heg ♦ jääkoorik jéghártya, jégkéreg; leivakoorik kenyérhéj; soolakoorik sókéreg; öökülm tõmbas lumele kooriku peale az éjszakai fagytól kéreg lett a havon; tardumisel tekib laavale koorik ahogy hűl a láva, megkérgesedik; haavale on tekkinud koorik var keletkezett a seben
2. zool (kitiinkest) kitinpáncél
3. tehn, ehit (kõverpinnaline tarind) héjszerkezet ♦ võlvkoorik ehit boltozat, íves héjszerkezet; koorikute teooria héjelmélet, membránelmélet, héjszerkezetek elmélete

kuri1 <kuri kurja k'urja k'urja, k'urja[de k'urja[sid_&_k'urj/e 24 adj>
1. (õel, tige, vihane) gonosz, rosszlelkű ♦ kuri nõid vasorrú bába; kuri võõrasema gonosz mostohaanyja; kuri kavatsus v plaan gonosz szándék; kuri koer harapos kutya, hamis kutya; kuri silm gonosz szem; ma pean sõna kuulama, muidu ema saab kurjaks szót kell fogadnom, különben anya dühös lesz; kurjad keeled a rossz nyelvek; kurjad keeled räägivad, et a csintalan nyelvek azt beszélik, hogy; kurjaks saama megharagszik; me ei soovi teile kurja teha nem akarunk ártani nektek; päästa meid ära kurjast szabadíts meg a gonosztól
2. (halb, paha, kehv, hull) rossz
3. (ränk, raske) gonosz ♦ kuri tõbi gonosz betegség; kuri saatus gonosz balsors; kõige kurjem külm on möödas a legrosszabb hidegnek vége

laava1 <laava laava laava[t -, laava[de laava[sid 16 s> geol (vulkaaniline sulakivim) láva

laava2 <laava laava laava[t -, laava[de laava[sid 16 s> mäend (pika eega kaeveõõs) láva

nõiamoor <+m'oor moori m'oori m'oori, m'oori[de m'oori[sid_&_m'oor/e 22 s> (nõid, nõiaeit) banya, vasorrú bába, szipirtyó

nõlv <n'õlv nõlva n'õlva n'õlva, n'õlva[de n'õlva[sid_&_n'õlv/u 22 s>, ka nõlvak (kallak külg) domboldal, lejtő ♦ järsk nõlv meredek lejtő; raudteetammi nõlvad a vasúti töltés oldala; kraavide nõlvu kindlustatakse mätastega az árkok oldalát gyeptéglával fedték be; laava voolab mööda vulkaani nõlvu alla a láva lefolyik a vulkán oldalán; väike künkanõlvak kis domboldal; lõunapoolsetel nõlvakutel on lumi juba ära sulanud a déli lejtőkön a hó már elolvadt

paabulind <+l'ind linnu l'indu l'indu, l'indu[de l'indu[sid_&_l'ind/e 22 s> páva; (emas-) páva ♦ kirevalt riides nagu paabulind olyan, mint a papagáj; edav nagu paabulind hiú/kevély, mint a páva

pall2 <p'all palli p'alli p'alli, p'alli[de p'alli[sid_&_p'all/e 22 s> ([kauba]pakk) bála, köteg, nyaláb ♦ heinapall egy nyaláb széna; riidepall szövetbála

piit <p'iit piida p'iita p'iita, p'iita[de p'iita[sid_&_p'iit/u 22 s> (uksel, aknal) káva, félfa ♦ uksepiit, ukse piit ajtófélfa

rikkuma <r'ikku[ma r'ikku[da riku[b riku[tud 28 v>
1. (millegi omadusi v kvaliteeti halvendama, midagi kõlbmatuks muutma, hävitama) árt, vét, széttép, szeg, sért, ront, rongál, megzavar, megbont, kikezd, kijátszik, átlép, áthág ♦ mitu kokka rikuvad supi sok bába közt elvész a gyermek; sok szakács elsózza a levest; riie ei riku/tee meest nem a ruha teszi az embert
2. (kehtestatut v kehtivat mitte täitma, sellest üle astuma) ♦ rikub seadust megszegi a törvényt

supp <s'upp supi s'uppi s'uppi, s'uppi[de s'uppi[sid_&_s'upp/e 22 s>
1. leves ♦ rammus supp tartalmas leves; lihasupp húsleves; seenesupp gombaleves; suppi keetma levest főz; suppi üle soolama elsózza a levest; tõstab suppi taldrikusse kiönti a levest; mitu kokka rikuvad supi sok bába közt elvész a gyermek; sok szakács elsózza a levest
2. kõnek (segane asi, täbar olukord) leves ♦ ühtki suppi ei sööda nii kuumalt, kui seda keedetakse nem eszik a levest olyan forrón, ahogy főzik; sattus supi sisse (bele)került, mint Pilátus a krédóba; supi sees olema benne van a kulimászban; nyakig ül a pácban; oleme vast supi sees benne vagyunk a lekvárban; söögu ise oma supp! egye meg, amit főzött!; tal tuleb oma supp ise süüa megissza vminek a levét; olen vast supi kokku keetnud most itt állok megfürödve; ta on endale kena supi kokku keetnud szép kis slamasztikába került
■LS: supi+ ♦ supijuur leveszöldség; supikatel kondér; supikulp levesmerő; supiköök ingyenkonyha; supilaga, supilake, supilirts, supilurr moslék; supipada üst; supipott lábás; supitaldrik levesestányér, mélytányér; supitirin levesestál

tahkuma <t'ahku[ma t'ahku[da t'ahku[b t'ahku[tud 27 v> (tahkeks minema, tahkestuma) megszilárdul ♦ leib tahkub kiszárad a kenyér; betoon tahkub megkeményedik a beton; tahkunud mesi megszilárdult méz; tahkunud laava megszilárdult láva
■LS: tahkumis+ ♦ tahkumistemperatuur dermedéspont

ämmaemand <+emand emanda emanda[t -, emanda[te emanda[id 02 s> bába, szülésznő

ämmamoor <+m'oor moori m'oori m'oori, m'oori[de m'oori[sid_&_m'oor/e 22 s>
1. (sünnitust vastu võttev vanem naine) bába
2. (ämm, meheema) anyós, napa; (naiseema) anyós, napa

ääris <ääris äärise ääris[t -, ääris[te äärise[id 09 s> (äärt ümbritsev triip, riba) káva, szegély, ruhaszegély, pertli; (mingi eseme kaunistav serv) pertli; (piire) szegély ♦ narmasääris rojtos szegély; pitsääris csipke szegély; lillepeenra ääris virágágyás szegély