[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aabits <aabits aabitsa aabitsa[t -, aabitsa[te aabitsa[id 02 s> ábécé, ábécéskönyv ♦ liikuv aabits betűkártyás ábécé; kukeaabits (hagyományos észt ábécéskönyv, amelynek a borítóján egy kakas van) ábécéskönyv; pildiaabits, piltidega aabits képes ábécéskönyv; käitumise aabits viselkedési szabályok, illemszabályok; ladumisaabits betűkártyás ábécé; (gumis) betűtartó(hoz való betűkártyák); muusika aabits zenei alapok; aabitsa järgi õppima tanulja az ábécét; ta veerib alles aabitsat még csak betűzni tud

aadamaaegne <+'aegne 'aegse 'aegse[t -, 'aegse[te 'aegse[id 02 adj> piltl matuzsálemi korú ♦ aadamaaegne kaabu divatjamúlt kalap; aadamaaegne mõtteviis elavult gondolkodásmód; tema arusaamad {millest, mille kohta} on aadamaaegsed elavultak az ismeretei, elavult felfogású

aade <aade 'aate aade[t -, aade[te 'aate[id 06 s> eszme ♦ kõrged aated magasztos eszmék; vabaduse aade a szabadság eszméje; olümpia-aated az olimpia eszméje; õilsate aadetega inimene nemes eszmék embere; oma aadete maailmas elama a saját elvei szerint él; oma aadetele truuks v ustavaks jääma hű marad az elveihez; suurte aadete luule eszmeköltészet, gondolati líra
■LS: aate+ ♦ aatekaaslane elvbarát; aatemees az elvek embere

aadel <'aadel 'aadli 'aadli[t -, 'aadli[te 'aadle[id 02 s> nemesség ♦ alamaadel kisnemes; keskaadel középnemes, köznemes, dzsentri; kõrgaadel főnemes, arisztokrata; põlisaadel ősi nemesi család sarja; pärusaadel örökletes nemesi cím birtokosa; teenistusaadel szolgálattal szerzett nemesi cím birtokosa; vaimuaadel piltl szellemi arisztokrácia; lelki nemesség; Vene aadel orosz nemes; aadli eluviisid nemesi életmód
■LS: aadli+ ♦ aadlidaam úrhölgy; aadliimpeerium nemesi birodalom; aadlikasvatus nemesi neveltetés; aadlikonvent aj rendi gyűlés; aadlimarssal aj a nemesség marsallja (választás útján betöltött pozíció a Lengyel–Litván Unióban és az Orosz Birodalomban); aadlimõis nemesi udvarház; aadlipeamees aj a nemesség marsallja; aadlipreili úrilány; aadliürik aj nemeslevél, „kutyabőr”

aadress <'aadr'ess 'aadressi 'aadr'essi 'aadr'essi, 'aadr'essi[de 'aadr'essi[sid_&_'aadr'ess/e 22 s> cím, címzés ♦ täpne aadress pontos cím; puudulik aadress hiányos címzés; halvasti loetav aadress rosszul olvasható címzés; kodune aadress lakcím; tööaadress, töökoha aadress munkahelyi cím; saatja aadress a feladó címe; saaja aadress a címzett címe; aadressita läkitus cím nélküli küldemény; kiri tuli valel aadressil téves cím; a levél rossz címre jött; märkus oli tehtud valel aadressil téves kézbesítés; kriitika {kelle-mille} aadressil valakinek címzett kritika; anna mulle oma aadress add meg a címedet; kirjutage mulle vanal v endisel aadressil írjon a régi v. az előző címemre
■LS: aadressi+ ♦ aadressimärkmik címtár; aadressiraamat címtár, címgyűjtemény; aadressirada info címsor; aadressiteated címadatok

aaloe <'aal'oe 'aal'oe 'aal'oe[d -, 'aal'oe[de 'aal'oe[sid 26 s> aloé, aloe vera ♦ puis-aaloe bot (Aloë arborescens) fásodó aloé; aaloe aitab köha vastu az aloé jó a köhögésre
■LS: aaloe+ ♦ aaloeekstrakt farm aloékivonat; aaloeleht aloélevél; aaloemahl aloélé; aaloetilgad aloécseppek

aasta <'aasta 'aasta 'aasta[t -, 'aasta[te 'aasta[id 01 s> esztendő, év, évi ♦ jooksev aasta folyó év; käesolev v praegune v tänavune aasta az idei év; möödunud v läinud aasta a múlt év; eelnev v eelnenud aasta az előző év; tulev aasta a jövő év; kalendriaasta naptári év; liigaasta, lisapäeva-aasta szökőév; noorusaastad ifjúkor; valgusaasta astr fényév; õppeaasta tanév; õpiaastad, õpinguaastad tanulóévek; aasta algus évkezdet; aasta lõpp az év vége; kolm aastat három év; pool aastat fél év, fél évig; tuleval aastal jövőre, a jövő évben; igal aastal minden évben; 1987-ndal aastal 1987-ben; 5. mail 1987-ndal aastal 1987. május 5-én; möödunud sajandi 60-ndail aastail a múlt (év)század hatvanas éveiben; aasta eest egy évvel ezelőtt; aastate eest, aastaid tagasi évekkel ezelőtt; aastaga egy év alatt; kahe aasta pärast két év múlva; aasta-paari pärast egy-két év múlva; aasta jooksul v kestel az év során; aastate jooksul éveken át; aasta ringi, aasta läbi egész éven át; aastast aastasse évről évre; aasta aasta järel évről évre; head uut aastat! boldog új évet (kívánok)!; tüdruk on kaheksa aastat vana a kislány nyolcéves; mis aastal sa oled sündinud? melyik évben születtél?; ta näeb oma aastate kohta hea välja korához képest jól néz ki; me pole aasta [aega] teineteist näinud egy éve nem láttuk egymást; saladust hoiti v peeti aastaid v üle aastate évekig őrizték a titkot
■LS: aasta+ ♦ aastaaruanne évi/éves kimutatás, évi/éves zárlat; aastakoosolek éves/évi közgyűlés; aastalaat országos vásár; aastaleping éves szerződés; aastapalk egyévi fizetés; aastapilet éves bérlet; aastasissetulek éves jövedelem; aastatoodang éves hozam; aastatulu évi termés; aastavanune egyéves; aastaülevaade éves áttekintés

aasta-aastalt <+'aastalt adv> évről évre ♦ elutase on aasta-aastalt tõusnud az életszínvonal évről évre emelkedik

aastaaeg <+'aeg aja 'aega 'aega, 'aega[de 'aega[sid_&_'aeg/u 22 s> évszak ♦ aastaajad évszakok; aastaaegade vaheldumine az évszakok váltakozása; päeva pikkus sõltub aastaajast a nappalok hossza az évszaktól függ

aastakäik <+k'äik käigu k'äiku k'äiku, k'äiku[de k'äiku[sid_&_k'äik/e 22 s>
1. bibl (perioodikaväljaande ilmumise aastajärjenumber alates ilmumise algusest) évfolyam, évjárat ♦ ajakirja esimesed aastakäigud a folyóirat első évfolyamai; mitmes aastakäik sellel ajakirjal nüüd juba on? hány évfolyama van ennek az újságnak?
2. (vanuserühm) évfolyam ♦ ühe aastakäigu poisid azonos korú, egyívású fiúk

aastamaks <+m'aks maksu m'aksu m'aksu, m'aksu[de m'aksu[sid_&_m'aks/e 22 s> éves díj ♦ kindlustuse aastamaks a biztosítás éves díja; kviitung aastamaksu tasumise kohta bizonylat az éves díj befizetéséről

aastane1 <'aastane 'aastase 'aastas[t 'aastas[se, 'aastas[te 'aastas/i_&_'aastase[id 12_&_10 adj>
1. (aastavanune) egyéves, éves ♦ aastane laps egyéves gyerek; laps saab aastaseks egyéves lesz a gyerek; müüa aastane varss eladó egy egyéves csikó; mitme aastane sa oled? hány éves vagy?
2. (aastapikkune, üks aasta kestev, aasta jooksul toimunud) évi, éves ♦ aastane tulu egyévi jövedelem, éves jövedelem; aastane sademenorm az évi átlagos csapadékmennyiség; aastase õppeajaga v aastased kursused egyéves kurzusok

aastane2 <'aastane 'aastase 'aastas[t 'aastas[se, 'aastas[te 'aastas/i_&_'aastase[id 12_&_10 adj (hrl liitsõna järelosa)> éves ♦ kaheaastane komandeering kétéves kiküldetés; nelja-aastane poeg (valakinek) a négyéves fia; viieaastane tütar (valakinek) az ötéves lánya; üheaastane laps egyéves gyermek; üheaastased taimed egynyári növények; poolesaja-aastane ötvenéves / fél évszázados; iga-aastane éves [az adott évi]; minevaaastane, möödunudaastane tavalyi; mitmeaastane sokéves

aastapäev <+p'äev päeva p'äeva p'äeva, p'äeva[de p'äeva[sid_&_p'äev/i 22 s> emlékünnep, évforduló ♦ pulma-aastapäev házassági évforduló; {kelle} surma-aastapäev (valaki) halálának az évfordulója; {mitmes} sünniaastapäev (valaki) születésének az évfordulója; kooli aastapäev iskolai évforduló; {mille} asutamise aastapäev (valami) alapításának az évfordulója; koori kümnenda aastapäeva kontsert a kórus tizedik évfordulójára rendezett koncert

aastaraamat <+raamat raamatu raamatu[t -, raamatu[te raamatu[id 02 s> évkönyv, kalendárium ♦ Emakeele Seltsi aastaraamat az Anyanyelvi Társaság évkönyve; astronoomia aastaraamat csillagászati évkönyv; kunsti aastaraamatud művészeti évkönyvek

aastaring <+r'ing ringi r'ingi r'ingi, r'ingi[de r'ingi[sid_&_r'ing/e 22 s>
1. biol évgyűrű
2. az évek körforgása ♦ aastaring on jälle täis saamas megint eltelt egy év

aastatuhat <+tuhat tuhande tuhande[t -, tuhande[te tuhande[id 02 s> évezred ♦ aastatuhandeid évezredek; aastatuhandete vältel talletatud teadmised az évezredek alatt felhalmozódott tudás; IV aastatuhandel enne meie ajaarvamist az időszámításunk kezdete előtti 4. évezredben

aateline <'aateline 'aatelise 'aatelis[t 'aatelis[se, 'aatelis[te 'aatelis/i 12 adj> eszmei ♦ aateline inimene az eszmék embere

aatom <'aatom 'aatomi 'aatomi[t -, 'aatomi[te 'aatome[id 02 s> atom ♦ aatomi ehitus az atom felépítése; aatom koosneb tuumast ning elektronkattest az atom atommagból és elektronfelhőből áll
■LS: aatom+ ♦ aatommass keem, füüs atomtömeg; aatomnumber füüs atomszám
aatomi+ ♦ aatomiallveelaev atom-tengeralattjáró; aatomielektrijaam atomerőmű; aatomienergia atomenergia; aatomifüüsika atomfizika; aatomijäälõhkuja atommeghajtású jégtörő; aatomipomm atombomba; aatomireaktor atomreaktor; aatomirelv atomfegyver; aatomiteooria atomelmélet; aatomituum füüs atommag

abessiiv <abess'iiv abessiivi abess'iivi abess'iivi, abess'iivi[de abess'iivi[sid_&_abess'iiv/e 22 s> keel (ilmaütlev kääne) abesszívusz ♦ eesti abessiivi lõpp on -ta az észt nyelvben az abesszívusz esetragja -ta

abielupaar <+p'aar paari p'aari p'aari, p'aari[de p'aari[sid_&_p'aar/e 22 s> házaspár, házasok ♦ värske abielupaar az ifjú pár

abinõu <+n'õu n'õu n'õu -, n'õu[de n'õu[sid 17 s> (meede) eszköz, rendszabály, intézkedés ♦ ettevaatusabinõud óvintézkedés, elővigyázatossági rendszabályok; kaitseabinõu védőintézkedés; abinõusid tarvitusele võtma intézkedik; otstarve/eesmärk pühendab/pühitseb abinõu a cél szentesíti az eszközt

abiturient <abituri'ent abituriendi abituri'enti abituri'enti, abituri'enti[de abituri'enti[sid_&_abituri'ent/e 22 s> érettségizett, végzős, érettségiző ♦ abiturientidel algasid eksamid megkezdődtek az érettségik; abiturientide ball szalagavató

ablatiiv <ablat'iiv ablatiivi ablat'iivi ablat'iivi, ablat'iivi[de ablat'iivi[sid_&_ablat'iiv/e 22 s> keel (alaltütlev kääne) ablatívusz ♦ eesti ablatiivi lõpp on -lt az észt ablatívusz végződése az -lt

adessiiv <adess'iiv adessiivi adess'iivi adess'iivi, adess'iivi[de adess'iivi[sid_&_adess'iiv/e 22 s> keel (alalütlev kääne) adesszívusz ♦ eesti adessiivi lõpp on -l az adesszívusz végződése az észtben az -l

ad hoc ad hoc (csak ezért/azért, éppen ez/az okból)

aeduba <+uba 'oa uba -, uba[de uba[sid_&_ub/e 18 s> bot (köögiviljataim Phaseolus, selle vili) bab ♦ harilik aeduba bot (Phaseolus vulgaris) bab, veteménybab, paszuly; konserveeritud aeduba v aedoad babkonzerv

aeg <'aeg aja 'aega 'aega, 'aega[de 'aega[sid_&_'aeg/u 22 s>
1. (ajaarvestuses) idő, kor, időszámítás ♦ kohalik aeg helyi idő, helyi időszámítás
2. (piiratud kestus, vältus, ajalõik, -vahemik, -järk) időszak, korszak ♦ nõukogude aeg a szovjet időszak; jääaeg geol jégkorszak; keskaeg középkor; kiviaeg kőkorszak; kõrgaeg fénykor; leinaaeg gyász(időszak); okupatsiooniaeg a megszállás ideje; pronksiaeg arheol bronzkor(szak); rauaaeg arheol vaskor(szak); talveaeg, talvine aeg téli időszámítás; uusaeg újkor; valgustusaeg felvilágosodás, a felvilágosodás kora; vanaaeg ókor; ürgaeg őskor; kogu aeg állandóan, egész idő alatt; pikka aega hosszú ideig; igal ajal mindenkor; viimasel ajal újabban, az utóbbi időben, egy idő óta; pühade ajal ünnep idején; ükskõik mis ajal, mis tahes ajal bármikor; samal ajal egyben, ugyanakkor, közben, eközben; lühikese aja jooksul rövid időn belül, rövid idő alatt; iidsetest aegadest peale időtlen idők óta; ajaga kaasas käima piltl halad a korral; head aega! viszontlátásra!; aeg kõik haavad parandab az idő minden sebet begyógyít; aega surnuks lööma agyonüti az időt; aeg on raha az idő pénz; paremad ajad on veel ees lesz még szőlő, lesz még lágy kenyér
3. (millekski ettenähtud, kuluv, sobiv, määratud aeg) idő ♦ garantiiaeg garancia; ilmumisaeg megjelenés ideje; jõudeaeg ráérő idő; katseaeg próbaidő; lennuaeg repülési idő; lõunaaeg ebéd; ooteaeg várakozási idő; poolaeg sport félidő; saabumisaeg érkezési idő; sünniaeg születési idő; väljumisaeg az indulás ideje, indulási idő; tööaeg munkaidő; rongi saabumisaeg a vonat érkezési ideje; {kelle} saabumisaeg érkezési idő; vabal ajal szabad idejében; ülikooli ajal az egyetem alatt; kokkulepitud ajal a megbeszélt időben; sobival ajal jókor, kellő időben, alkalmas időben; mul pole aega nincs időm; aega võitma időt nyer; aega raiskama (el)vesztegeti az időt; aega säästma v kokku hoidma időt nyer, időt takarít meg; aeg lendab elszáll az idő, repül az idő; aega võtma sport stoppol; aeg surub peale/takka szorít az idő
4. keel idő ♦ liitaeg összetett idő
■LS: aja+ ♦ ajajoon info idővonal; ajakava menetrend; ajatöö maj időbér; ajaühik időegység

ahi <ahi ahju 'ahju 'ahju, 'ahju[de 'ahju[sid_&_'ahj/e 24 s> kályha, kemence ♦ elektriahi villanykályha; kahhelahi, kahhelkividest ahi cserépkályha; kuivatusahi tehn szárító kemence; kuumutusahi tehn hevítő kemence; praeahi sütő; põletusahi tehn égetőkemence; raudahi dobkályha, öntöttvas kályha, vaskályha; sulatusahi tehn olvasztókemence; ahju kütma befűt a kályhába; ahju puid panema fát rak a kályhába; toit on ahjus az étel a sütőben van
■LS: ahju+ ♦ ahjusuu kemenceszáj; ahjutruup kályhacső

ainuüksi <+üksi adv>
1. (ainult) csupán, csak, kizárólag ♦ seda tean ainuüksi mina csak én tudom azt
2. (päris üksinda) egyedül ♦ olin metsas ainuüksi egyedül voltam az erdőben

aitama <'aita[ma aida[ta 'aita[b aida[tud 29 v>
1. (abistama) segít ♦ ema aitama segít az édesanyának; {keda} õppimises aitama segít vkinek a tanulásban; aitab lapsel riietuda segít a gyereknek felöltözni; vaeseid aitama segíti a szegényeket; millega saan teid aidata? miben segíthetek?; see rohi aitab peavalu korral ez a gyógyszer segít a fejfájáson; ei aita midagi, pean minema nincs mit tenni, mennem kell; kedagi järje peale aitama nyeregbe segít vkit; kedagi jalule/püsti tõstma/aitama talpra állít vkit
2. (impersonaalselt) (piisama) elég! ♦ aitab! punktum

ajahammas <+hammas h'amba hammas[t -, hammas[te h'amba[id 07 s> az idő vasfoga

ajama <aja[ma aja[da aja[b 'ae[tud 27 v>
1. (mingis suunas liikuma panema, midagi tegema sundima) hajt, űz ♦ taga ajama üldöz; välja ajama kihajt, kikerget; laiali ajama szétkerget; segi ajama összezavar; niiti nõela taha ajama befűzi a cérnát a tűbe
2. (riietuseset selga panema v seljast võtma) felvesz, levesz
3. (end v oma kehaosa mingisse asendisse viima) ♦ end istuli v istukile ajama felül; püsti ajama felállít; end püsti ajama feláll; selga sirgu ajama kiegyenesíti a derekát
4. (füsioloogilist protsessi, psüühilist seisundit, tundmust esile kutsuma) ♦ vihale ajama dühít, mérgesít, haragít, felhergel, feldühít, dühösít; nina püsti ajama fenn/magasan hordja az orrát; kellelegi puru silma ajama port hint vkinek a szemébe
5. (mingisse seisundisse viima, mingisuguseks tegema) ♦ rauda tuliseks ajama izzítja a vasat; plaane nurja v segi ajama elrontja a terveket
6. (kätte saada püüdes järgnema) űz
7. (rääkima, kõnelema) ♦ juttu ajama beszélget, elbeszélget, dumál
8. (kiiresti sõitma v minema) hajt
9. (korraldama, õiendama) intéz ♦ asju ajama ügyet intéz
10. (mingit käitumisliini järgima, midagi taotlema) ♦ midagi kellegi teise kraesse ajama más nyakába varr/sóz vmit
11. (sihti v käiku rajama) ♦ vagusid ajama barázdát húz
12. (destilleerima, utma) főz ♦ puskarit ajama pálinkát főz
13. (habeme v juuste kohta) ♦ habet ajama borotvál, borotválkozik

ajujaht <+j'aht jahi j'ahti j'ahti, j'ahti[de j'ahti[sid_&_j'aht/e 22 s> hajtás, hajtóvadászat ♦ ajujahti korraldama hajtást rendez, meghajtja az erdőt

aken <aken 'akna aken[t -, aken[de 'akna[id 08 s> ablak ♦ avatud aken nyitott ablak; kaaraken íves ablak; katuseaken tetőablak, tetőkibúvó; keldriaken pinceablak; pimeaken vakablak; pööninguaken padlásablak; vaateaken kirakat; toa aknad on aeda a szoba ablakai kertre néznek; ava aken, tee aken lahti nyisd ki az ablakot; pane aken kinni, sule aken zárd be az ablakot; vaatan aknast välja kinézek az ablakon; aknale koputama bekopogtat az ablakon; aken loengute vahel kõnek hézag, lyuk; tunniplaanis on liiga palju aknaid kõnek túl sok lyukasóra van az órarendben
■LS: akna+ ♦ aknaava ablaknyílás; aknaklaas ablaküveg; aknavõre ablakrács; aknaleng ehit ablaktok; aknapesija ablakmosó, ablaktisztító; aknapiit ehit ablakfélfa; aknaraam ablakkeret; aknaruut ablaktábla; aknasulus ehit ablakkilincs; aknatihend ablakszigetelés

akord <ak'ord akordi ak'ordi ak'ordi, ak'ordi[de ak'ordi[sid_&_ak'ord/e 22 s>
1. muus akkord, hangzat ♦ lõppakord a végső/az utolsó akkord
2. hrv (leping, kokkulepe) akkord
■LS: akord+ ♦ akordleping maj akkordszerződés; akordpalgasüsteem maj akkordbérrendszer; akordtöö maj akkordmunka

akropol <akropol akropoli akropoli akropoli, akropoli[de akropol/e 19 s> aj (antiikaja linnamägi) akropolisz ♦ Ateena akropol Az Akropolisz

aktiva <'aktiva 'aktiva 'aktiva[t -, 'aktiva[te 'aktiva[id 01 s> maj eszköz, eszközoldal ♦ aktiva ja passiva az eszközök és a kötelezettségek

aku <aku aku aku[t -, aku[de aku[sid 16 s> el (akumulaator) akkumulátor, akku, aksi ♦ akut laadima feltölti az akkumulátort; (millegi) aku on tühi kimerült az akkumulátorja
■LS: aku+ ♦ akualaadija el akkumulátortöltő, akkutöltő

alaltütlev <+'ütlev 'ütleva 'ütleva[t -, 'ütleva[te 'ütleva[id 02 s, adj> keel (ablatiiv) elativus ♦ alaltütlev kääne az elativusrag

alalõpmatu <+l'õpmatu l'õpmatu l'õpmatu[t -, l'õpmatu[te l'õpmatu[id 01 adj> állandó ♦ alalõpmatud tülid az állandó veszekedések

alandama <alanda[ma alanda[da alanda[b alanda[tud 27 v>
1. (mille taset) csökkent ♦ järve veetaset alandama csökkenti a tó vízszintjét; hindu alandama csökkenti az árakat; palavikku alandav ravim lázcsillapító orvosság
2. (moraalselt) megaláz ♦ alandav kohtlemine megalázó bánásmód
3. (ametialal) lefokoz ♦ ta alandati ohvitserist reameheks lefokozták tisztből közlegénnyé

alatu <alatu alatu alatu[t -, alatu[te alatu[id 01 adj> alantas, sumák, hitvány, gaz, gyalázatos, galád, aljas, alávaló, alattomos ♦ alatu inimene galád, tróger, sumák; alatu tegu aljas cselekedet; alatu lurjus alávaló gazember

album <'album 'albumi 'albumi[t -, 'albumi[te 'albume[id 02 s> album ♦ fotoalbum fényképalbum; margialbum bélyegalbum; perekonnaalbum családi fényképalbum; albumisse pilte panema fényképeket rak be az albumba

algama <'alga[ma ala[ta 'alga[b ala[tud 29 v>
1. (algust saama) kezdődik ♦ kool algab septembris az iskola szeptemberben kezdődik; film algab kell seitse a film hét órakor kezdődik
2. (alustama) kezd ♦ lihtsalt ei tea, millest alata nem tud mivel kezdeni; uuesti v otsast algama elölről/újra kezdi; sügisest alates ősz óta, ősztől kezdve

algul <'algul adv, postp>
1. adv (esialgu) először, kezdetben
2. postp [gen] (millegi alguses) vmi elején ♦ aasta algul az év elején

algus <'algus 'alguse 'algus[t 'algus[se, 'algus[te 'algus/i_&_'alguse[id 11_&_09 s> kezdet, eleje ♦ paljutõotav algus ígéretes kezdet; aasta algus évkezdet; raamatu algus a könyv eleje; alguses kezdetben; järgmise aasta alguses a jövő év elején; kohe alguses rögtön az elején; algusest lõpuni elejétől a végéig, töviről hegyire; algusest peale kezdettől fogva; iga algus on raske minden kezdet nehéz
■LS: algus+ ♦ algusperiood kezdeti szakasz; alguspunkt kezdőpont, kiindulópont; algustäht kezdőbetű

alkomeeter <+m'eeter m'eetri m'eetri[t -, m'eetri[te m'eetre[id 02 s> alkoholszonda ♦ alkomeetrisse puhuma megfújja az alkoholszondát

alküüd <alk'üüd alküüdi alk'üüdi alk'üüdi, alk'üüdi[de alk'üüdi[sid_&_alk'üüd/e 22 s> alkid
■LS: alküüd+ ♦ alküüdlakk keem az alkid lakk; alküüdvaik keem alkidgyanta

all1 <'all postp, adv> vt ka alla, alt2
1. adv; postp [gen] (millest-kellest allpool, madalamal, millegi sees, küljes) alatt, lent, lenn ♦ laua all az asztal alatt; puu all a fa alatt; kaenla all a hóna alatt; all elas skulptor lent egy szobrász lakott; tuli on pliidi all a tűzhelyen ég a tűz; metsa all on pime az erdőben sötét van; mantel oli peal ja kampsun all kabát volt rajta és alatta egy pulóver
2. postp [gen] (mille juures, lähedal) -nál/-nél ♦ akna all az ablaknál; minu silme all szemem láttára; kellegi nina all vkinek az orra előtt
3. postp [gen] (millegi tegevus- v mõjupiirkonnas, mingis seisundis) ♦ rahvusvahelise kaitse all olevad pagulased nemzetközi védelmet élvező menekültek; keelu all (be)tiltás alatt; haiguse all kannatama betegségben/betegségtől szenved

alla <'alla postp, prep, adv> vt ka all1, alt2
1. adv; postp [gen] (millest-kellest allapoole, madalamale, maha, sisse) alá, le ♦ laua alla az asztal alá; ülalt alla felülről lefelé; trepist alla minema lemegy a lépcsőn; neelasin tableti alla lenyeltem a tablettát; auto alla jääma autó alá kerül
2. postp [gen] (mille juurde, lähedale, vahetult enne, mille eel) -hoz/-hez/-höz, alá ♦ akna alla istuma az ablakhoz ül; miski saab katuse alla tető alá kerül vmi
3. postp [gen]; prep [part] (tegevus- v mõjupiirkonda, mingisse seisundisse) alá ♦ {kelle} mõju alla sattuma vki hatása alá kerül
4. adv; prep [gen] (alla määrapiiri, vähem kui, vähemaks) alá, alatti/aluli ♦ alla neljakümnesed mehed a negyven év alatti férfiák; alla nulli temperatuur nulla fok alatti hőmérséklet; alla oma võimete indiszponált; seelik on alla põlve térd alá érő szoknya; hinnad läksid alla lementek az árak

alla kirjutama aláír ♦ lepingule alla kirjutama aláírja a szerződést; ma ei kirjuta sellele väitele alla piltl nem írom alá azt az állítást

alla laadima letölt ♦ taotlusvormi saab alla laadida järgmiselt veebisaidilt a pályázati formanyomtatvány letölthető az alábbi weboldalról

allamäge <+mäge adv> a lejtőn lefelé ♦ tee läheb allamäge az út ereszkedik; asjad lähevad allamäge a dolgok leszállóágban vannak; kunagise andeka mängija karjäär läheb allamäge az egykor zseniális játékos pályafutása leszállóágban van

allatiiv <allat'iiv allatiivi allat'iivi allat'iivi, allat'iivi[de allat'iivi[sid_&_allat'iiv/e 22 s> keel (alaleütlev kääne) allativus ♦ eesti allatiivi lõpp on -le az észt allativus esetrag -le

alles <alles adv>
1. (säilinud) megvan ♦ teie asjad on kõik alles megvannak a cuccaitok; kogu raha on alles az egész pénz megvan
2. (äsja) csak ♦ alles oli kevad, ja nüüd juba sügis käes még csak tavasz volt, és már itt az ősz
3. (oodatust hiljem) csak ♦ ah alles homme jaj, csak holnap
4. (ikka veel) még (csak) ♦ poiss on alles väike a fiú még kicsi; kell on alles kolm még csak három óra van
5. (ikka, vast) aztán ♦ on alles uudis! ez aztán a hír!

allilmaliider <+l'iider l'iidri l'iidri[t -, l'iidri[te l'iidre[id 02 s> az alvilág főnöke

alljärgnevalt <s> az alábbiakban

alluma <'allu[ma 'allu[da 'allu[b 'allu[tud 27 v>
1. (ametialaselt) alá tartozik ♦ asutus allub ministeeriumile az intézet a minisztérium alá tartozik
2. (kuuletuma, alistuv olema) engedelmeskedik, aláveti magát, alárendeli magát, behódol ♦ {kelle} tahtele alluma alárendeli magát vki akaratának; käsule alluma engedelmeskedik a parancsnak; korraldustele alluma aláveti magát a rendelkezéseknek; moele alluma behódol a divatnak

alluv <'alluv 'alluva 'alluva[t -, 'alluva[te 'alluva[id 02 adj, s>
1. (partits) alárendelt
2. s alárendelt, alantas, beosztott ♦ ta käitub oma alluvatega halvasti rosszul bánik a beosztottaival; juhatajal on 20 alluvat az igazgatónak 20 beosztottja van

Alpid pl az Alpok

alt2 <'alt postp, prep, adv> vt ka all1, alla
1. postp [gen] (millest-kellest altpoolt, madalamalt, kaetud, varjatud olekust välja, hõivatud, hõlmatud olekust ära) alól ♦ laua alt az asztal alól; südame alt valutab fáj a szíve alatti rész; kuu tuli pilve alt välja kibújt a hold a felhő mögül, előbújt a hold a felhő alól
2. postp [gen] (mille juurest, lähedalt) -tól/-től ♦ poiss tuli akna alt ära a fiú eljött az ablaktól
3. postp [gen] (tegevus- v mõjupiirkonnast ära) alól ♦ {kelle} mõju alt vabanema felszabadul vkinek a hatása alól
4. postp [gen] (rubriigile, kategooriale osutamisel) -nál/-nél
5. prep [gen] murd (alla) alatti ♦ alt neljakümne mehed negyven alatti férfiak
6. adv (altpoolt, madalamalt) lentről, alulról ♦ alt üles vaatama felnéz; soe õhk tõuseb alt üles a meleg levegő felfelé száll; ta tuli alt lentről jött; alt ära! félre az útról!; hoia alt! figyelem!, vigyázz!; tüdruk võttis uisud alt a lány levette a korcsolyát

alternatiivteenistus <+teenistus teenistuse teenistus[t teenistus[se, teenistus[te teenistus/i 11 s> az alternatív polgári szolgálat

alt vedama
1. (haneks vedama, alt tõmbama) cserbenhagy, csal ♦ mälu veab alt csal az emlékezete
2. (jukerdama, lootusi petma) cserbenhagy ♦ tervis vedas alt cserbenhagyta az egészsége

alumiinium <alum'iinium alum'iiniumi alum'iiniumi alum'iiniumi, alum'iiniumi[de alum'iinium/e 19 s; alum'iinium alum'iiniumi alum'iiniumi[t -, alum'iiniumi[te alum'iiniume[id 02 s> keem alumínium ♦ alumiiniumist nõud alumíniumedények
■LS: alumiinium+ ♦ alumiiniumfoolium alufólia; alumiiniumkloriid keem az alumínium-hidroxi-klorid; alumiiniumoksiid keem alumínium-oxid, timföld; alumiiniumsulfaat keem alumínium-szulfát
alumiiniumi+ ♦ alumiiniumimaak geol alumíniumérc; alumiiniumisisaldus tehn alumíniumtartalom; alumiiniumitööstus alumíniumipar

alus <alus aluse alus[t -, alus[te aluse[id 09 s>
1. (eseme toetuspõhi, tugi) alap, lábazat, alátét, alapzat, ágyazat, aljzat ♦ monumendi alus a szobor talapzata; joogiklaasi alus poháralátét
2. (lähtekoht, põhi) alap ♦ seaduslik alus jogalap; hääldusalus keel artikulációs bázis; lepingu alusel a szerződés alapján; vabatahtlikkuse alusel önkéntes alapon; aluseks olema vminek az alapjául szolgál; {millele} alust panema megveti az alapját
3. (pl) (teaduse v ala põhitõed) alap ♦ keemia alused a kémia alapjai
4. (väiksem laev) hajó
5. mat, keem talp (MAT), lúg (KEEM) ♦ kolmnurga alus a háromszög alapja
6. keel alany ♦ alus ja öeldis alany és állítmány
■LS: alus+ ♦ alusharidus kisgyermekkori nevelés; aluskiht alsó réteg; alusseelik alsószoknya, kombiné; alussärk alsóing, trikó, pendely; alustass csészealj

alustama <alusta[ma alusta[da alusta[b alusta[tud 27 v> megkezd, (el)kezd ♦ tööd alustama elkezdi a munkát; õpinguid alustama megkezdi tanulmányait; kõnega alustama pidu(stust) az ünnepélyt beszéddel kezdi; millega tasuks alustada uut aastat? mivel érdemes kezdeni az új évet?; ta alustas jooksupoisina kifutófiúként kezdte; ta alustas oma karjääri tühjalt kohalt pályáját a semmiből kezdte

ameerika <ameerika ag> amerikai ♦ ameerika jalgpall az amerikai futball

Ameerika Ühendriigid pl, ka Ühendriigid (riik Põhja-Ameerikas) az (Amerikai) Egyesült Államok ♦ Ameerika Ühendriikide president az Egyesült Államok elnöke

ametikoht <+k'oht koha k'ohta k'ohta, k'ohta[de k'ohta[sid_&_k'oht/i 22 s> állás, tiszt, pozíció, hely, beosztás ♦ vaba ametikoht megüresedett állás; koosseisuline ametikoht státus; kõrgel ametikohal magas állásban; ametikohale kandideerima állásra pályázik; ametikohta välja kuulutama meghirdeti az állást

ametivõimud pl <+v'õim võimu v'õimu v'õimu, v'õimu[de v'õimu[sid_&_v'õim/e 22 s> (võimuorganid, neid esindavad ametiisikud) hatóságok ♦ ametivõimude poole pöörduma az illetékes hatósághoz fordul

ametlik <ametl'ik ametliku ametl'ikku ametl'ikku, ametlik/e_&_ametl'ikku[de ametl'ikk/e_&_ametl'ikku[sid 25 adj> (kinnitatud korrale vastav, ametiasjus toimuv, jahedalt asjalik, reserveeritud) hivatalos ♦ ametlik dokument hivatalos közokirat; ametlik teadaanne hivatalos közlemény; ametlik arutelu hivatalos megbeszélés/meghallgatás; ametlik statistika a hivatalos statisztikák; ametlik visiit hivatalos látogatás; ametlik aruanne hivatalos jelentés; firma ametlik esindaja a cég hivatalos képviselője; kõige uuemad ametlikud kursid a legfrissebb hivatalos árfolyamok; ametlikel andmetel hivatalos közlés szerint; ametlik paber okirat, okmány; presidendi ametlik visiit az országelnök hivatalos látógatása

ammoonium <amm'oonium amm'ooniumi amm'ooniumi amm'ooniumi, amm'ooniumi[de amm'oonium/e 19 s; amm'oonium amm'ooniumi amm'ooniumi[t -, amm'ooniumi[te amm'ooniume[id 02 s> keem ammónium
■LS: ammoonium+ ♦ ammooniumkarbonaat keem ammónium-karbonát, illékony só, agancssó, repülősó; ammooniumkloriid keem ammónium-klorid; ammooniumnitraat, ammooniumsalpeeter keem, põll ammónium-nitrát; ammooniumsulfaat keem, põll ammónium-szulfát; ammooniumväetis põll az ammónium-nitrát műtrágya

ammuma <'ammu[ma 'ammu[da ammu[b ammu[tud 28 v> bőg ♦ lehmad ammusid laudas a tehenek bőgtek az istállóban

amortiseeruma <amortis'eeru[ma amortis'eeru[da amortis'eeru[b amortis'eeru[tud 27 v> (kuluma) elavul ♦ vara on täielikult amortiseerunud az eszköz már teljes mértékben értékcsökkentésre került

anarhia <an'arhia an'arhia an'arhia[t -, an'arhia[te an'arhia[id 01 s> anarchia, káosz ♦ riigis valitseb anarhia az országban anarchia uralkodik

anarhistlik <anarh'istl'ik anarh'istliku anarh'istl'ikku anarh'istl'ikku, anarh'istlik/e_&_anarh'istl'ikku[de anarh'istl'ikk/e_&_anarh'istl'ikku[sid 25 adj> anarchista, anarchikus ♦ anarhistlik liikumine az anarchista mozgalom

anatoomia <anat'oomia anat'oomia anat'oomia[t -, anat'oomia[te anat'oomia[id 01 s> anatómia, bonctan ♦ võrdlev anatoomia komparatív anatómia; patoloogiline anatoomia kórbonctan; topograafiline anatoomia tájbonctan; inimeseanatoomia, inimese anatoomia az ember anatómiája; loomaanatoomia az állatok anatómiája; taimeanatoomia növényi bonctan
■LS: anatoomia+ ♦ anatoomiaatlas anatómiai atlasz

and <'and anni 'andi 'andi, 'andi[de 'andi[sid_&_'and/e 22 s>
1. (kink, annetus) ajándék; (almus) adomány, alamizsna ♦ loodusand, looduse and természeti adomány, a természet adománya; mereannid tenger gyümölcsei; ohvriand az áldozati felajánlás; andidest elama alamizsnából él
2. (anne, talent, andekus) tehetség ♦ loomupärane and természetes tehetség; muusikaand zenetehetség; kellelgi on millegi peale andi tehetséges vmiben

andma <'and[ma 'and[a anna[b 'an[tud, 'and[is 'and[ke 34 v>
1. (ulatama) ad ♦ lapsele rinda andma szoptatja a gyerekét; luba andma millekski engedélyt ad vmire; kellelegi tuld andma tüzet ad vkinek; raha jäätise jaoks andma pénzt ad fagylaltra; hoogu andma lendületet ad; käsku andma parancsot ad; haigele rohtu andma orvosságot ad a betegnek
2. (loovutama) ad ♦ jootraha andma borravalót ad; verd andma vért ad; üürile andma bérbe ad; laenuks andma kölcsönad, kölcsönbe ad, kölcsönöz; altkäemaksu andma lefizet, veszteget, megveszteget, megken, lekenyerez; panen/annan oma pea pandiks, annan selle peale oma pea a nyakamat teszem rá; sõna andma szavát adja
3. (saada võimaldama, osaks saada laskma) ad ♦ materiaalset abi andma anyagi támogatást nyújt; öömaja andma szállást ad vkinek; tööd andma dolgoztat, foglalkoztat; abi andma segítséget nyújt; armu andma kegyelmez, megkegyelmez; teada andma kellelegi hírül ad vkinek, tudat vkivel
4. (karistusena, ergutusena osaks saada laskma) ♦ poisile vitsa v vitsu andma megbotoz vkit; kellelegi rihma andma szíjat hasít vkinek a hátából; kellelegi kõrvakiilu andma pofont lemér vkinek
5. (tekitama, esile kutsuma, põhjustama) ad ♦ põhjust andma okot ad vmire; lootust andma reményt nyújt; starti andma indít
6. (endast eraldades) ereszt ♦ riie annab värvi a szövet ereszti a színét
7. (tootma, produtseerima) ad ♦ saaki andma megterem
8. (teatavaks tegema, teatama) megad ♦ mõtlemisainet andma elgondolkodtat; õpetusi andma megadja az utasításokat; luba andma engedélyez, megadja az engedélyt; hinnangut andma ítélkezik; korvi andma kellelegi kikosaraz vkit; informatsiooni andma informál, tudósít; kinga andma kellelegi kirúg vkit; esitatud küsimusele vastust andma megadja a választ a feltett kérdésre
9. kõnek (lööma, virutama, tulistama) ♦ kellelegi korralikult kere peale andma elhúzza/elhegedüli/elrántja vkinek a nótáját
10. (korraldama, pakkuma, õpetama) ad ♦ koor andis kontserdi a kórus kocnertet adott

ankeet <ank'eet ankeedi ank'eeti ank'eeti, ank'eeti[de ank'eeti[sid_&_ank'eet/e 22 s> (ringküsitlus, küsimusleht) kérdőív, űrlap, nyomtatvány ♦ ankeeti täitma kitölti az űrlapot
■LS: ankeet+ ♦ ankeetküsitlus kérdőív

antiikne <ant'iikne ant'iikse ant'iikse[t -, ant'iikse[te ant'iikse[id 02 adj>
1. (antiikaegne) antik
2. (vanaaegne) antik
■LS: antiik+ ♦ antiikaeg ókor; antiikarhitektuur antik építészet; antiikasi, antiikese régiség; antiikfilosoofia antik filozófia; antiikkultuur antik művelődés; antiikkunst antik művészet; antiikluule az antikvitás költészete; antiikmaailm antik világ, görög-római világ; antiikmütoloogia ókori mitológia

arendama <arenda[ma arenda[da arenda[b arenda[tud 27 v> fejleszt ♦ tööstust arendama fejleszti az ipart; uut toodet arendama új terméket fejleszt ki

arenema <arene[ma arene[da arene[b arene[tud 27 v> fejlődik ♦ teadus ja tehnika arenevad fejlődik a tudomány és az ipar; laps areneb iga päevaga a gyermek fejlődik napról napra; sündmused arenesid hoogsas tempos rohamos tempóban fejlődtek az események; kaugele arenenud haigus az előrehaladott betegség

areng <areng arengu arengu[t -, arengu[te arengu[id 02 s> (arenemine, arenemistase, arenemistulemus) fejlődés, fejlettség ♦ tehnika areng technikai fejlődés; jätkusuutlik areng fenntartható fejlődés; vaimne areng szellemi fejlődés; sündmuste arengut ära ootama megvárja az események fejlődését
■LS: arengu+ ♦ arenguetapp fejlődési szakasz; arengukava fejlesztési terv; arengumaad a fejlődő országok; arenguruum fejlődési lehetőség, előrelépési lehetőségek; arengutase fejlettségi szint; arenguvõimalus fejlesztési lehetőség

arktiline <arktiline arktilise arktilis[t arktilis[se, arktilis[te arktilis/i 12 adj> sarkvidéki, arktikus ♦ arktiline vööde geogr arktikus övezet; arktiline tundra geogr az északi tundra; arktilised õhumassid sarkvidéki légtömegek; arktilised alad arktikus területek; arktilised saared az arktikus szigetvilág

arm1 <'arm armi 'armi 'armi, 'armi[de 'armi[sid_&_'arm/e 22 s> forradás, sebhely, heg ♦ mõõgaarm a szúrás hege; rõugearmid himlőhelyek; arm lõual forradás az állon; haav armistub beheged a seb

arm2 <'arm armu 'armu 'armu, 'armu[de 'armu[sid_&_'arm/e 22 s>
1. (armulikkus, soosing, armuandmine) irgalom, könyörület; (halastus) kegyelem ♦ armu poolest kegyelemből; kellegi armust töökohta saama vki kegyéből állást kap; [kunstnik] jumala armust Isten kegyelméből [való művész]; armu paluma {kellelt} irgalomért esedezik/könyörög; armu andma {kellele} megkegyelmez; armutult könyörtelenül
2. (armastus, armastatu) szerelem ♦ esimene arm első szerelem
3. kõnek (imestust, üllatust, ehmatust väljendavates hüüatustes) Az irgalmát (neki)! ♦ mis sul peas on? Taevane arm, turban! mi van a fejeden? – Turbán az irgalmát
■LS: armu+ ♦ armuasjad szerelmi ügyek; armuavaldus szerelmi vallomás; armuigatsus szerelemvágy; armujook szerelmi bájital, szerelemital; armuleib irgalomkenyér; armuleek piltl a szerelem lángja, szerelemláng; armulugu szerelmi történet; armunool piltl a szerelem nyila; armusuhe szerelmi kapcsolat; armuseiklus szerelmi kaland; armuvalu szerelmi bánat

armulaud <+l'aud laua l'auda l'auda, l'auda[de l'auda[sid_&_l'aud/u 22 s> relig áldozás, úrvacsora, eucharisztia ♦ armulauda andma, armulauale võtma áldoztat; armulaual käima áldozik, úrvacsorát vesz, az Úr asztalához járul

aru1 <aru aru aru -, aru[de aru[sid 17 s> (mõistus) ész ♦ tark aru élesz ész; tehisaru mesterséges intelligencia; tal pole enam täit v õiget v selget aru [peas] nincs helyén az esze; minu arust szerintem; aru kaotama megőrül; pikk juus, lühike aru piltl hosszú haj, rövid ész; ta on arust ära a feje lágyára esett

arvustus <arvustus arvustuse arvustus[t arvustus[se, arvustus[te arvustus/i 11 s>
1. (kritiseerimine, kriitika, kriitikud) értékelés, kritika, ismertetés ♦ heatahtlik arvustus enyhe bírálat; restoranide arvustused éttermek ismertetései
2. (kirjalik hinnang) bírálat ♦ mahategev arvustus lesújtó bírálat; lavastuse arvustus színibírálat; ajalehtedele raamatuarvustusi kirjutama irodalomkritikát ír az újságba

arvutama <arvuta[ma arvuta[da arvuta[b arvuta[tud 27 v> számol, kiszámol, kiszámít ♦ peast arvutama fejben számol; näppudel arvutama az ujján számol; arvutage kolmnurga pindala számítsa ki a háromszög területét

asemel <asemel adv, postp> vt ka asemele
1. postp [gen] helyett, helyében ♦ leiva asemel kenyér helyett; kellegi asemel töötama vki helyett dolgozik; paneb lilleõie asemel lindi kaabu külge virág helyett szalagot tesz a kalapjára; tema asemel az ő helyében; selle asemel ehelyett; selle asemel et ahelyett, hogy
2. adv helyette ♦ vana õpetaja läks pensionile, noor on juba asemel a régi tanár nyugdíjba ment, már jött is egy fiatal helyette

asemele <asemele adv, postp> vt ka asemel
1. postp [gen] helyett, helyére ♦ midagi asemele panema helyére tesz vmit; vana maja asemele tuleb uus régi épület helyére kerül az új
2. adv helyette ♦ vana auto müüsime ära, ostsime uue asemele a régi autót eladtuk, újat vettünk helyette

asfalt <'asf'alt 'asfaldi 'asf'alti 'asf'alti, 'asf'alti[de 'asf'alti[sid_&_'asf'alt/e 22 s> aszfalt ♦ tänav kaetakse asfaldiga az utcát aszfalttal burkolják
■LS: asfaldi+ ♦ asfalditehas aszfaltgyár
asfalt+ ♦ asfaltkate ehit aszfaltburkolat; asfaltlakk tehn aszfaltlakk; asfaltbetoon ehit aszfaltbeton; asfalttee aszfaltút

asfalteerima <asfalt'eeri[ma asfalt'eeri[da asfalteeri[b asfalteeri[tud 28 v>, ka asfaltima aszfaltoz ♦ meie tänavat parasjagu just asfalteeritakse az utcánkat éppen most aszfaltozzák

asjandus <asjandus asjanduse asjandus[t asjandus[se, asjandus[te asjandus/i 11 s> kõnek (asi, värk, vidin) bigyó, ketyere, serkentyű, izé ♦ mis asjandus see niisugune on? mi ez az izé?

asjaomane <+omane omase omas[t -, omas[te omase[id 10 adj, s>
1. adj (vastav, asja kohta käiv) illető, illetékes, érintett ♦ asjaomased direktiivid az érintett irányelvek
2. s (asjaosaline) érintett, illetékes

astma <'astma 'astma 'astma[t -, 'astma[te 'astma[id 01 s> med (hingeldustõbi) asztma ♦ krooniline astma krónikus asztma
■LS: astma+ ♦ astmahoog asztmaroham; astmanähud az asztma tünetei

astuma <'astu[ma 'astu[da astu[b astu[tud 28 v>
1. (mõne sammu võrra liikuma, sammuma, kõndima) ballag, rálép, rááll, lépked, lépdel, lép, hág, bocsátkozik, belép ♦ rongi astuma vontara száll; {kelle} jala peale astuma vkinek a lábára lép; naela otsa astuma belelép egy szögbe; avalikkuse ette astuma a nyilvánosság elé lép; kodu poole astuma hazafelé sétál; palun astuge edasi! tessék befáradni!; pori sisse astuma sárba lép; astu üks samm vasakule, kaks paremale! egyet lépj balra, kettőt jobbra!; pika sammuga astuma hosszúkat lép; altari ette astuma oltár elé lép; kellelegi konnasilma peale astuma vkinek a tyúkszemére lép
2. (tegevust alustama, mille juurde asuma, organisatsiooni liikmeks hakkama) lép ♦ võitlusse astuma harcra kel; ametisse astuma hivatalba lép; kirjavahetusse astuma levelezésbe lép; jõusse astuma életbe/érvénybe lép; abiellu v abielusse astuma házasságra lép; seltsi liikmeks astuma az egyesület tagjai közé lép; ülikooli astuma egyetemre beiratkozik, egyetemre jelentkezik; tegevusse astuma akcióba lép
3. piltl (saabuma, tulema, jõudma) lép ♦ uude aastasse astuma átlép/átlépked az új évbe

asuma <asu[ma asu[da asu[b asu[tud 27 v>
1. (olema, asetsema) fekszik, elterül, elhelyezkedik ♦ linn asub jõekaldal a város a folyó partján fekszik; kus sellel joonisel asub Ungari? hol helyezkedik el ezen az ábrán Magyarország?; maja asub ühes väikses orus a ház egy apró völgyben terül el
2. (aset võtma, end sisse seadma) berendezkedik; (kuhu elama minema) letelepedik ♦ positsioonile asuma felfejlődik; ta asus kaitsele védelemre rendezkedett be; asusime järjekorda sorba álltunk; elama asuma letelepedik
3. (tegema hakkama, tegevust alustama) nekifog, lát ♦ tööle asuma elszerződik, leszerződik; asugem asja juurde! lássuk a medvét!; nad asusid teele útra indultak; minekule asuma indul

asutamine <asutamine asutamise asutamis[t asutamis[se, asutamis[te asutamis/i 12 s> alapítás, létrehozás ♦ kooli asutamine az iskola létrehozása
■LS: asutamis+ ♦ asutamisaasta a létrehozás éve, az alapítás éve; asutamiskoosolek alakuló/alapító közgyűlés

atmosfäär <atmosf'äär atmosfääri atmosf'ääri atmosf'ääri, atmosf'ääri[de atmosf'ääri[sid_&_atmosf'äär/e 22 s>
1. (õhkkond) atmoszféra, légkör, hangulat ♦ pidulik atmosfäär az ünnepség hangulata
2. füüs, tehn (rõhuühik) atmoszféra, légkör ♦ Maa atmosfäär a Föld légköre; atmosfääri koostis a légkör összetétele
■LS: atmosfääri+ ♦ atmosfäärifüüsika meteor légkörfizika; atmosfäärinähtused légköri jelenségek

auhind <+h'ind hinna h'inda h'inda, h'inda[de h'inda[sid_&_h'ind/u 22 s> díj, jutalom ♦ rahaline auhind pénzjutalom; eriauhind különdíj; rändauhind vándordíj; auhinda võitma díjat nyer; ta võitis esimese auhinna elvitte az első díjat; auhinnakohale saama/jõudma dobogós helyet ér el
■LS: au+hinna+ ♦ auhinnakoht dobogós hely

auk <'auk augu 'auku 'auku, 'auku[de 'auku[sid_&_'auk/e 22 s> lyuk; (ava) nyílás; (maa sees) gödör; (sissevajunud koht) mélyedés ♦ väike auk gödröcske; rebase auk a róka lyuka; aknaauk ablaknyílás; hundiauk farkasverem; unkaauk padláslyuk; võtmeauk kulcslyuk; auke lööma lyukaszt; auku puurima lyukat fúr; auku jäässe raiuma léket vág a jégen; auku kaevama kiássa a gödröt; auku vajuma beesik; auku kinni nõeluma befoltozza a lyukat; sukas on auk lyuk van a harisnyáján; tee on auke täis lyukas az út; kes teisele auku kaevab, see ise sisse kukub aki másnak vermet ás, maga esik bele; a saját csapdájába esik; kellelegi auku pähe rääkima lyukat beszél vkinek a hasába; üks räägib aiast, teine aia august egy cigány, egy király; két/más malomban őrölnek; ka veetilk uuristab kivi sisse augu lassú víz partot mos

auruma <'auru[ma 'auru[da 'auru[b 'auru[tud 27 v> (auruna erituma, aurustuma) (el)illan, (el)párolog ♦ kergelt auruv vedelik könnyen illanó folyadék; lõhnaained auruvad elillannak az illóolajok

ausalt <'ausalt adv> becsületesen, tisztességesen ♦ tahab ausalt elada selles riigis tisztességesen akar élni ebben az országban; ausalt öeldes őszintén szólva

autobiograafia <+biogr'aafia biogr'aafia biogr'aafia[t -, biogr'aafia[te biogr'aafia[id 01 s> önéletrajz ♦ kirjaniku autobiograafia az író önéletrajza

avaldama <avalda[ma avalda[da avalda[b avalda[tud 27 v>
1. (väljendama) nyilvánít, bejelent; (esitama, välja ütlema) kifejez; (teatama, teatavaks tegema) (le)közöl, kihirdet ♦ tänu avaldama meghálál; uudist ajalehes avaldama leközli a hírt az újságban; kaastunnet avaldama részvétét nyilvánítja; kahetsust avaldama sajnálkozik; lootust avaldama reménykedik; rahulolematust avaldama elégedetlenkedik; oma arvamust avaldama kinyilvánítja a véleményét; oma seisukohta avaldama színt vall
2. (publitseerima) közzétesz, kiad, megjelentet, közread ♦ artiklit avaldama cikket megjelentet; uurimust trükis avaldama közzéteszi tanulmányát
3. (ilmutama, osutama) tanúsít ♦ vastupanu avaldama ellenállást tanúsít; huvi avaldama millegi vastu érdeklődést tanúsít vmi iránt
4. mat (avaldisena esitama) kifejez

avaldamine <avaldamine avaldamise avaldamis[t avaldamis[se, avaldamis[te avaldamis/i 12 s>
1. (väljendamine) bejelentés, nyilvánítás; (teatavakstegemine) kihirdetés; (osutamine, ilmutamine) kifejezés ♦ oma arvamuse avaldamine vélemény kifejezése; tänu avaldamine köszönet nyilvánítása; rahulolematuse avaldamine az elégedetlenség kifejezése
2. (publitseerimine) közzététel, kiadás, megjelentetés, közreadás ♦ trükiste avaldamine a nyomtatványok megjelentetése; otsuse avaldamine a határozat közzététele

avali <avali adv, adj> (avatud, avatuks) tárva-nyitva ♦ aknad on päev läbi avali tárva-nyitva áll az ablaka egész nap; avali käsi/süli tárt karokkal; avali südamega teljes szívvel; avali silmadega nyitott szemmel

avama <ava[ma ava[da ava[b ava[tud 27 v> nyit, megnyit, kinyit, kibont, feltár, felnyit, felbont ♦ ust avama ajtót nyit; akent avama kinyitja az ablakot; arvet avama számlát nyit; veinipudelit avama kinyitja a borosüveget; kirja avama felbontja a levelet; nööpe avama kigombol; võti avab luku a kulcs nyitja a lakatot; avas raamatu ja hakkas seda lehitsema felnyitotta a könyvet, és lapozni kezdett benne; pühapäeval avatakse muuseum kell kümme a múzeumot vasárnap tízkor nyitják; uus teater avatakse sügisel az új színházat ősszel nyitják; kellegi silmi avama felnyitja vkinek a szemét; oma kaarte avama színt vall

avamine <avamine avamise avamis[t avamis[se, avamis[te avamis/i 12 s> nyitás, megnyitó, megnyitás, bontás ♦ akende avamine az ablakok nyitása; näituse avamine kiállítás megnyitója; {kelle} mälestussamba avamine emlékmű avatása/megnyitója; konto avamine maj számlanyitás

avanema <avane[ma avane[da avane[b avane[tud 27 v> nyílik, megnyílik, kinyílik, feltárul, megadatik ♦ uks avanes az ajtó feltárult; aken avaneb kinyílik az ablak; mäe otsast avanev vaade a hegyről nyíló kilátás; avaneb võimalus alkalom nyílik; paise avanes kifakadt a fekély; tänava poole avanevad aknad utcára nyíló ablakok; kui paljudel inimestel selline võimalus avaneb? hány embernek adatik meg ez a lehetőség?; kõik uksed avanevad talle minden ajtó megnyílik előtte

bakalaureus <bakal'aureus bakal'aureuse bakal'aureus[t bakal'aureus[se, bakal'aureus[te bakal'aureus/i 11 s> (madalaim teaduslik kraad) baccalaureus, BA

bakter <b'akter b'akteri b'akteri[t -, b'akteri[te b'aktere[id 02 s> biol baktérium ♦ kasulikud bakterid hasznos baktériumok; kahjulikud bakterid káros baktériumok; antibiootikumidele resistentsed bakterid az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok; Siberi katku bakter lépfene baktérium; piimhappebakter tejsavbaktérium; soolebakter bélbaktérium
■LS: bakter+ ♦ bakterreostus bakteriológiai szennyezettség; bakterrelv sõj baktériumfegyver

baseeruma <bas'eeru[ma bas'eeru[da bas'eeru[b bas'eeru[tud 27 v> (põhinema, rajanema, tuginema) alapul, támaszkodik ♦ ettekanne baseerub faktidel az előadás tényeken alapul

bürokraatlik <bürokr'aatl'ik bürokr'aatliku bürokr'aatl'ikku bürokr'aatl'ikku, bürokr'aatlik/e_&_bürokr'aatl'ikku[de bürokr'aatl'ikk/e_&_bürokr'aatl'ikku[sid 25 adj> bürokratikus ♦ bürokraatlik suhtumine asjasse bürokratikus hozzáállás az ügyhöz

dekadents <dekad'ents dekadentsi dekad'entsi dekad'entsi, dekad'entsi[de dekad'entsi[sid_&_dekad'ents/e 22 s> (kultuuri allakäik) dekadencia ♦ dekadents kirjanduses dekadencia az irodalomban

deklaratsioon <deklaratsi'oon deklaratsiooni deklaratsi'ooni deklaratsi'ooni, deklaratsi'ooni[de deklaratsi'ooni[sid_&_deklaratsi'oon/e 22 s> (ametlik v pidulik avaldus, ametlik teadaanne, dokument) bevallás, nyilatkozat, deklaráció ♦ Inimõiguste ülddeklaratsioon az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata; tollideklaratsioon árubevallás, vámnyilatkozat, vámáru-nyilatkozat; tuludeklaratsioon adóbevallás, jövedelembevallás, jövedelemadó

diplomand <diplom'and diplomandi diplom'andi diplom'andi, diplom'andi[de diplom'andi[sid_&_diplom'and/e 22 s> (diplomitöö tegija, diplomisaaja) diplomás ♦ pianistide konkursi diplomand a zongorahangverseny diplomása; ülikooli diplomandid az egyetem diplomásai

doktor <d'oktor d'oktori d'oktori[t -, d'oktori[te d'oktore[id 02 s> (teaduskraad, selle kraadiga isik, arst) doktor ♦ filosoofiadoktor filozófiai doktor; doktor ütles, et haige paraneb varsti az orvos azt mondta, hogy a beteg hamarosan helyreáll

eales <'eales adv> (eitusega) soha (az életben); (jaatusega) valaha, az életben, csak ♦ meie vahel pole eales riidu olnud soha nem volt vita köztünk; ma ei unusta seda eales ezt soha nem fogom elfelejteni; pole eales mõttesse tulnud soha nem jutott eszembe; teen kõik, mida eales soovid megteszek mindent, amit csak kívánsz; mõelgu minust, mis eales tahavad gondoljanak rólam, amit csak akarnak; ta on huvitavaim inimene, keda eales olen tundnud a legérdekesebb ember, akit valaha ismertem

ealine <'ealine 'ealise 'ealis[t 'ealis[se, 'ealis[te 'ealis/i_&_'ealise[id 12_&_10? adj>
1. (hrl liitsõna järelosa) korú ♦ keskealine középkorú; kooliealine iskoláskorú; pensioniealine nyugdíjáskorú
2. (vanuseline) életkori ♦ ealine iseärasus életkori jellemző; ealised nihked organismis életkori változások az egészségben

ebajumal <+jumal jumala jumala[t -, jumala[te jumala[id 02 s> bálvány ♦ ebajumalat kummardama bálványoz; noorte ebajumal az ifjúság bálványa

ebaõnnestuma <+õnnestu[ma õnnestu[da õnnestu[b õnnestu[tud 27 v> pórul jár, füstbe megy, fuccsba megy, pofára esik, csütörtököt mond, csődöt mond, beletörik a bicskája vmibe, balul sikerül / üt ki, megbukik, félresikerül, elcsúszik, elbukik ♦ esimene katse ebaõnnestus az első kísérlet sikertelen; läbirääkimised ebaõnnestusid a tárgyalások kudarcot valltak; ebaõnnestunud foto sikertelen fénykép

edasi <edasi adv>
1. (liikumine pärisuunas v kavatsetud suunas) előbbre, tovább, odébb, előre ♦ sammub edasi továbblép; astuge edasi kerüljön beljebb!; minge otse edasi egyenesen előre menjen; rühm, edasi! sõj csoport, előre!; täiskäik edasi! teljes gőzzel előre!; ei edasi ega tagasi se előre, se hátra
2. (ajas kaugemale, eelseisvale ajale, tulevikus) tovább ♦ võistluste algus lükati edasi a verseny indulását elhalasztották; tähtaeg lükati edasi a határidőt elhalasztották; mis saab edasi? mi történik ezután?
3. (endist viisi, ikka veel, katkenud tegevuse jätkamisel) továbbra ♦ seadus on edasi jõus a törvény továbbra is hatályban van
4. (järgnevalt, lisaks, veel) tovább ♦ edasi peab mainima, et ... ezt tovább meg kell jegyeznünk; probleem ärgitab edasi mõtlema a probléma ösztönzi a további gondolkodást; ja nii v nõnda edasi és így tovább
5. (arenemisel, kõrgemale tasemele siirdumisel) tovább ♦ edasi arendama továbbfejleszt; ta on elus edasi jõudnud előrelépést tett az életben; see oli suur samm edasi ez nagy előrelépés volt
6. (vahendamise, üleandmise puhul) tovább ♦ kogemusi edasi andma átadni a tapasztalatot; rahvaluule kandub edasi suust suhu a folklór szájról szájra terjed

edasi jõudma előrehalad, előbbre jut, továbbjut, érvényesül, előrejut ♦ õpingutes edasi jõudma tanulmányakiban előrelép; elus edasi jõudma előrejut az életben; poiss jõudis matemaatikas kehvasti edasi a fiú kevés haladást ért el a matematikában

edasiminek <+minek mineku mineku[t -, mineku[te mineku[id 02 s> elmozdulás, haladás, érvényesülés ♦ kas edasiminek või paigaltammumine akár előrehaladás, akár elakadás; see oli vaieldamatu edasiminek tema loomingus vitathatatlan előrelépés volt az ő alkotásában

edasi minema
1. (samas suunas kaugemale minema) előremegy, továbbmegy; (jätkuma) folytatódik ♦ väike vaheaeg, ja töö läheb edasi egy kis szünet, és a munka folytatódik
2. (arenema, edenema) fejlődik ♦ ta väljendusoskus on edasi läinud kifejezőkészsége fejlődött; elu läheb edasi, elu jätkub az élet megy tovább

edasi pääsema (edasi liikuda saama) továbbjut ♦ ootasime jaamas paar tundi, enne kui edasi pääsesime vártunk az állomáson pár órát, mielőtt továbbjutottunk

edaspidi <+pidi adv>
1. (tulevikus) legközelebb, a továbbiakban, továbbra ♦ edaspidi ole ettevaatlikum legyen óvatosabb a jövőben; nüüd ja edaspidi most és a jövőben
2. (pärisuunas) ♦ aeg liigub edaspidi halad előre az idő

edenema <edene[ma edene[da edene[b edene[tud 27 v>
1. (laabuma, sujuma) virul, virágzik, prosperál, halad, folytatódik, fellendül, fejlődik, előrejut ♦ töö edeneb a munka halad; asjad edenevad meil hästi nekünk a dolgok jól mennek; tema käes edeneb iga töö a kezében minden munka halad előre
2. (kasvama, edasi arenema, progresseeruma) előrehalad, fellendül, fejlődik ♦ majanduslikult edenenud maakond gazdaságilag fejlett megye; edenev haigus progresszív betegség
3. (ruumiliselt, ajaliselt kulgema) halad ♦ teekond edeneb az utazás halad

eelarvamus <+'arvamus 'arvamuse 'arvamus[t 'arvamus[se, 'arvamus[te 'arvamus/i 11 s> előítélet, részrehajlás ♦ iganenud eelarvamused elavult előítéletek; eelarvamustega inimene elfogult ember; eelarvamusi kummutama az előítéletek cáfolja; vabanegem eelarvamuste kammitsatest megszabaduljunk az előítéletektől

eeldus <'eeldus 'eelduse 'eeldus[t 'eeldus[se, 'eeldus[te 'eeldus/i_&_'eelduse[id 11_&_09 s>
1. (eeltingimus) feltétel, feltételezés, előfeltétel ♦ valgus on elu eelduseks fény az élet feltétele; eeldusel feltételezve, feltéve; materiaalsed eeldused anyagi feltételek; kõigi eelduste kohaselt minden feltételezés mellett
2. (pl) adottság ♦ tal on head füüsilised eeldused neki jó testi adottságai vannak
3. loog, filos előzmény

eelmainitud <+mainitud mainitu mainitu[t -, mainitu[te mainitu[id 02 adj (eestäiendina indekl)> az előbb említett, a fent említett

eelmine <'eelmine 'eelmise 'eelmis[t 'eelmis[se, 'eelmis[te 'eelmis/i_&_'eelmise[id 12_&_10? adj> előző, előbbi, múlt ♦ eelmine direktor az előző igazgató; eelmine põlvkond az előző nemzedék; eelmisel nädalal múlt héten, az előző héten; eelmisel leheküljel az előző oldalon; eelmisel õhtul előző este; eelmisel korral múltkor

eelmäestik <+m'äest'ik m'äestiku m'äest'ikku m'äest'ikku, m'äestik/e_&_m'äest'ikku[de m'äest'ikk/e_&_m'äest'ikku[sid 25 s> geogr előhegység, nyúlvány ♦ Alpide eelmäestikus az Alpok nyúlványain

eelne <'eelne 'eelse 'eelse[t -, 'eelse[te 'eelse[id 02 adj (hrl liitsõna järelosa)> előtti ♦ eksamieelne konsultatsioon a vizsga előtti konzultáció; pühade-eelsetel päevadel az ünnepek előtti napokban; surmaeelsel tunnil halála előtti órákban

eelnev <'eelnev 'eelneva 'eelneva[t -, 'eelneva[te 'eelneva[id 02 adj> előbbi, megelőző, előző, előzetes ♦ eelneva kokkuleppe kohaselt az előzetes megállapodás szerint

eelnevalt <'eelnevalt adv> előre, (meg)előzőleg ♦ eelnevalt kogutud andmed az előbb gyűjtött adatok, előzőleg gyűjtött adatok; see oli eelnevalt minu asetäitjaga kokku lepitud előre meg volt beszélve helyettesemmel

eelnimetatud <+nimetatud nimetatu nimetatu[t -, nimetatu[te nimetatu[id 02 adj (eestäiendina indekl)> az előbb említett, fent említett, fenti ♦ eelnimetatud isikud az előbb említett személyek

eelolev <+olev oleva oleva[t -, oleva[te oleva[id 02 adj> (el)következő, közelgő ♦ eeloleva aasta eelarve eelnõu az elkövetkező év költségvetési tervezete; eelolevad nädalad elkövetkező hetek

eelviimane <+viimane viimase viimas[t -, viimas[te viimase[id 10 adj> utolsó előtti ♦ aasta eelviimane päev az év utolsó előtti napja

eelõhtu <+'õhtu 'õhtu 'õhtu[t -, 'õhtu[te 'õhtu[id 01 s> előeste ♦ valimiste eelõhtul a választások előestéjén; Esimese maailmasõja eelõhtu az első világháború előestéje

eemal <'eemal adv> vt ka eemale, eemalt távol, távolabb ♦ eemal kodumaast távol a hazájától; elukohast eemal viibima a lakóhelyétől távol tartózkodik; eemal hoidma kedagi millestki távol tart vkit vmitől; eemal asuma távol van; eemal seisma millestki távol áll vmitől; olen arvutist eemal nem vagyok a gépnél; eemal on hobusetall ja oja távolabb az istállóépület és a patak; siit mitu kilomeetrit eemal több kilométerre innen; ta oli üle kuu tööst eemal olnud több, mint egy hónapja maradt ki a munkából

eemaldama <eemalda[ma eemalda[da eemalda[b eemalda[tud 27 v> eltávolít, elmozdít ♦ takistusi eemaldama eltávolítja az akadályokat; tõhusalt plekke eemaldama hatékonyan eltávolítja a foltokat; tööpingi pinnalt roostet eemaldama a műszerről eltávolítja a rozsdát

eemalduma <eemaldu[ma eemaldu[da eemaldu[b eemaldu[tud 27 v> távolodik, eltávolodik, visszahúzódik ♦ rakett eemaldub Maast az üstökös távolodik a Földtől; sammud eemaldusid a lépések eltávolodtak

ees <'ees adv, postp> vt ka ette, eest
1. adv (eespool) előtt, elöl ♦ ta seisis päris ees ő egészen elöl állt
2. adv (esiküljele kinnitatud, esiküljel) ♦ tal on prillid ees rajta van a szemüvege
3. adv (takistamas, tüliks) vkinek az útjában (van) ♦ sa oled mul igal pool ees mindenhol az utamban vagy; puu oli tee peal ees az úton egy kidőlt fa van
4. adv (ajaliselt tulemas, teoksil, arengult eespool, õigest ajast ette jõudnud) vmihez képest előrébb van, vminél korábban ♦ mis sul täna õhtul ees on? mit tervezel mai estére?; ta on oma ajast ees megelőzi saját korát; ta on oma arengus eakaaslastest ees előrébb tart a fejlődésben a kortársaihoz képest; kell on viis minutit ees az óra öt percet siet
5. postp [gen] (eespool) előtt ♦ maja ees a ház előtt; peegli ees a tükör előtt; ta sammus minu ees előttem ment
■LS: ees+ ♦ eesaju anat előagy; eeshammas metszőfog; eesiste első ülés; eesjäse zool elülső láb; eeskäsi (kaardimäng) az osztó; eeskäelöök (tennis) tenyeres; eesvokaal keel magas magánhangzó; eesõu előudvar

eesel <'eesel 'eesli 'eesli[t -, 'eesli[te 'eesle[id 02 s> zool (Equus asinus) szamár ♦ kangekaelne nagu eesel csökönyös, mint a szamár; põikpäine nagu eesel makacs, mint az öszvér