[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aeglaselt <'aeglaselt adv> lassan ♦ aeglaselt sõitma lassan hajt, lépésben megy; aeglaselt kõndima andalog; aeglaselt rääkima lassan beszél

auk <'auk augu 'auku 'auku, 'auku[de 'auku[sid_&_'auk/e 22 s> lyuk; (ava) nyílás; (maa sees) gödör; (sissevajunud koht) mélyedés ♦ väike auk gödröcske; rebase auk a róka lyuka; aknaauk ablaknyílás; hundiauk farkasverem; unkaauk padláslyuk; võtmeauk kulcslyuk; auke lööma lyukaszt; auku puurima lyukat fúr; auku jäässe raiuma léket vág a jégen; auku kaevama kiássa a gödröt; auku vajuma beesik; auku kinni nõeluma befoltozza a lyukat; sukas on auk lyuk van a harisnyáján; tee on auke täis lyukas az út; kes teisele auku kaevab, see ise sisse kukub aki másnak vermet ás, maga esik bele; a saját csapdájába esik; kellelegi auku pähe rääkima lyukat beszél vkinek a hasába; üks räägib aiast, teine aia august egy cigány, egy király; két/más malomban őrölnek; ka veetilk uuristab kivi sisse augu lassú víz partot mos

avameelitsema <+meelitse[ma meelitse[da meelitse[b meelitse[tud 27 v> (liiga avameelne olema) túl őszintén beszél

eest <'eest adv, postp> vt ka ees, ette
1. adv (eestpoolt, esiküljelt) elöl; elől, elülről, -ért
2. adv (ära, küljest ära, eemale) ♦ eest ära! félre az útból!, utat!
3. postp [gen] (eestpoolt, esiküljelt) ♦ eest lahtikäiv särk elöl nyitott ing
4. postp [gen] (ära, küljest ära, eemale) vmi elől, -ból/-ből ♦ tule akna eest ära gyere el az ablak elől / ablakból
5. postp [gen] (kelle-mille asemel, kellega-millega võrdselt) helyett ♦ mine minu eest menjél helyettem; toode räägib ise enda eest a termék magáért beszél; töötab kahe eest kettő helyett dolgozik
6. postp [gen] (varem, teatud aeg tagasi) vmennyi idővel ezelőtt ♦ viie aasta eest öt évvel ezelőtt
7. postp [gen] (mille väärtuses, mille vastu, mille tasuks, vastutasuks) -ért ♦ viie euro eest öt euróért; miljonite eest raamatuid könyvek milliókért; aitäh sulle abi eest köszönöm a segítségedet
8. postp [gen] (kelle-mille kasuks, poolt, kelle-mille suhtes vastutav, kelle-mille suhtes hoolitsev) vmiért/vkiért ♦ palvetama kellegi eest imádkozik vkiért; arst võitleb haige elu eest az orvos harcol a beteg életéért; tema vastutab tekitatud kahju eest ő felel az okozott kárért

eesti <eesti ag> észt ♦ eesti keel észt (nyelv); eesti kunst észt művészet; eesti rahvariided észt népviselet; eesti keele sõnavara észt szókincs; eesti keeles rääkima észtül beszél

emakeel <+k'eel keele k'eel[t k'eel[de, keel[te k'eel[i 13 s> anyanyelv ♦ emakeelt kõnelema anyanyelvén beszél

endamisi <'endamisi adv> magában ♦ endamisi rääkima magában beszél; endamisi mõtlema magában gondol

entusiasm <entusi'asm entusiasmi entusi'asmi entusi'asmi, entusi'asmi[de entusi'asmi[sid_&_entusi'asm/e 22 s> lelkesedés ♦ suure entusiasmiga rääkima nagy lelkesedéssel beszél

hammas <hammas h'amba hammas[t -, hammas[te h'amba[id 07 s>
1. (inimesel, loomal) fog ♦ haige hammas beteg fog, rossz fog; alumine hammas alsó fog; esihammas frontfog; jäävhammas maradó fog; kunsthammas műfog; lõikehammas metszőfog; piimahammas tejfog; purihammas őrlőfog; kõnek zápfog; silmahammas szemfog; tagahammas, tagumine hammas hátsó fog; tarkushammas bölcsességfog; ülahammas, ülemine hammas felső fog; hammas pakitseb v tuikab fáj a foga; hammas valutab fáj a foga; hammas tuli suust ära kiesett a(z egyik) foga; hammas on lahti v logiseb meglazul egy fog; lapsel tulevad hambad fogzik a baba; hambale krooni panema korona felhelyezése a fogra; hambaid pesema fogat mos; hammast plommima v plombeerima betömi a fogat; hammast puurima fogat fúr; hammast suretama kiöli a fogideget; hammast välja tõmbama fogat kihúz; hambaid krigistama csikorgatja a fogát; läbi hammaste sisistama a foga között (beszél); hambaid torkima a fogát piszkálja; hammaste eest hoolitsema ápolja a fogát; hammastega kinni haarama fogaival megragad; koer ajas hambad irevile a kutya vicsorog; hambad on kirsisöömisest hellad a meggy elvásolta a fogam; taat võttis piibu hambust az öreg kivette szájából a pipát; mul on hambas auk lyukas a fogam; mul oli hammas verel just selle järele éppen erre fájt a fogam; hammas on verel kellegi/millegi järele fáj/vásik a foga vkire/vmire; hambaid näitama kimutatja a foga fehér(j)ét; keelt hammaste taga pidama féken tartja a nyelvét; keelt hammaste taga hoidma befogja/tartja a száját; ihub hammast kellegi/millegi peale feni a fogát vkire/vmire; millegi peale hammast ihuma vásik a foga vmire; silm silma, hammas hamba vastu szemet szemért, fogat fogért; hammas hamba vastu szeget szeggel; küünte-hammastega kinni hoidma foggal-körömmel védekezik; hambaid varna panema beadja a kulcsot
2. tehn (sael, hammasrattal) fog ♦ saehammas fűrészfog; sael on teravad hambad a fűrész fogai élesek; hammasratta hambad on kulunud elkoptak a fogaskerék fogai
■LS: hamba+ ♦ hambajuur anat foggyökér; hambakaar anat fogsor; hambakaaries med fogszuvasodás; hambakael anat fognyak; hambakivi med fogkő; hambakivi eemaldama eltávolítja a fogkövet; hambakaitsed sport fogvédő; hambakroon anat fogkorona; hambaniit fogselyem; hambaork fogpiszkáló, fogvájó; hambaplomm fogtömés; hambakliinik fogászat; hambapulber fogpor; hambapõletik med foggyulladás; hambasäsi anat fogbél; hambatehnik fogász, fogtechnikus; hambatsement anat, med fogcement; hambavaap anat fogzománc; hambavahetus fogváltás
hammas+ ♦ hammasajam tehn hajtómű; hammashäälik keel dentális hang; hammaskett tehn fogas hajtólánc; hammasraudtee tehn fogaskerekű vasút; hammassidur tehn fogaskuplung; hammasvaalalised zool (Odontoceti) fogascetek; hammasvõll tehn fogastengely

hauatagune <+tagune taguse tagus[t -, tagus[te taguse[id 10 adj> síron túli, túlvilági ♦ uskuma hauatagusesse ellu hisz a túlvilági életben; ta räägib hauataguse häälega síri hangon beszél

hingestatult <hingestatult adv> (tundeküllaselt, hingega) lelkes ♦ hingestatult kõnelema lekesen beszél

hirmus <h'irmus h'irmsa h'irmsa[t -, h'irmsa[te h'irmsa[id 02 adj; h'irmus adv>
1. adj szörnyű, riasztó, rettentő, rettenetes, rémes, rém, irtózatos, irtó ♦ hirmsad karjatused szörnyű kiáltások; hirmus kuritegu szörnyű bűntény; hirmus unenägu rémálom; hirmus ilm szörnyű idő; hirmus argpüks szörnyen gyáva; hirmus joodik szörnyű alkoholista; hirmus kiirus irtózatos sebesség; hirmus korralagedus szörnyű rendetlenség; hirmus pakane rettentő hideg; hirmus hind rémes ár; neiu tundis hirmsat häbi a lány rettenetesen szégyellte magát; mul on hirmus janu rettenetesen szomjas vagyok; te meeldite mulle hirmsal kombel rettenetesen tetszik nekem; tal on hirmsal kombel raha rettentő sok pénze van
2. adj (hüüatustes) szörnyű ♦ otse hirmus, kui saamatu sa oled! szörnyű, milyen szerencsétlen vagy!
3. adv (tohutult, väga) rettentő, szörnyen, rettenetesen ♦ hirmus odav rettentő olcsó; ta räägib hirmus palju szörnyen sokat beszél; mul on hirmus halb rettenetesen rosszul vagyok; olen hirmus väsinud szörnyen fáradt vagyok

igavene <igavene igavese igaves[t igaves[se, igaves[te igaves/i 12 adj>
1. (ajaliselt lõputu, pidev) örök, örökös, örökkévaló, időtlen; (kustumatu) felejthetetlen ♦ igavene liikumine örökös mozgás; igavene lumi örök hó; igavesed probleemid örökös problémák; igavene sõprus örök barátság; igavesed vaidlused örökös viták; igavene ilu időtlen szépség; igavene reegel örök szabály; igavene üliõpilane örök diák; ta on lahkunud igavestele jahimaadele az örök vadászmezőökre költözött
2. kõnek (täielik, tõeline) ♦ igavene valevorst piszkos hazug; igavene laiskvorst világ lustája; igavene nuhtlus átkozott csapás; igavene nõid gonosz boszorkány; igavene petis hitvány csaló; sinuga on igavene häda csak a baj van veled; ajab igavest jama badarságot/sületlenséget beszél, hazudik

inisema <inise[ma inise[da inise[b inise[tud 27 v>
1. (veiste kohta) bőg ♦ lehm iniseb vaikselt a tehén csendesen bőg
2. hlv (inimese kohta) nyafog ♦ kõneleb iniseva häälega nyafogó hangon beszél; valu pärast inisema nyafog a fájdalom miatt

innukalt <innukalt adv> lekesen, buzgón, nagy igyekezettel ♦ innukalt rääkima lelkesen beszél; innukalt tööd tegema buzgón dolgozik; noogutab innukalt lekesen bólogat; asus innukalt asja kallale nagy igyekezettel fogott a dologhoz

jabur <jabur jabura jabura[t -, jabura[te jabura[id 02 adj> (hull, pöörane) badar, kelekótya; (tobe, totter) buta, ostoba ♦ jabur inimene kelekótya ember; jabur mõte buta gondolat; jabur vastus kelekótya válasz; jabur väljamõeldis ostoba kitalálmány; jaburad tembud buta csínyek; jaburat juttu ajama butaságot beszél; läks peast jaburaks elment az esze; ta on suurest õnnest jabur eszét vesztette a boldogságtól

jaburdama <jaburda[ma jaburda[da jaburda[b jaburda[tud 27 v> (rumalusi rääkima) ostobaságot beszél; (rumalalt käituma) ostobán viselkedik, játsza a bolondot ♦ ära jaburda ne bolondozz

jahedalt <jahedalt adv> hűvösen, fagyosan ♦ meid tervitati jahedalt hűvösen üdvözöltek minket; kõneleb ükskõikselt ja jahedalt közömbösen és hűvösen beszél; külaline võeti jahedalt vastu a vendéget hűvösen fogadták

jama <jama jama jama -, jama[de jama[sid 17 s> kõnek
1. (loba, lora, mõttetu v jabur jutt, rumalus) blabla, zöldség, zagyvaság, sületlenség, smafu, slamasztika, mizéria, lárifári, kulimász, fakszni, értelmetlenség, ciki ♦ lapsik jama gyerekes zagyvaság; täielik jama tiszta gáz; jama ajama tücsköt-bogarat összebeszél; ajab jama [suust välja] sületlenségeket beszél; hakkas jama ajama sületlenségeket beszélt
2. (segadus, jant) kavarodás, cirkusz, galiba; (sekeldus, tülin) baj, bonyodalom, kellemetlenség ♦ õige jama alles algab az igazi bonyodalom még csak most kezdődik; remondiga on igavene jama a felújítással csak a baj van; jama kui palju! mennyi bonyodalom

jamama <jama[ma jama[da jama[b jama[tud 27 v> kõnek
1. (lobama, joba ajama, mõttetut juttu rääkima) bolondozik, badarságokat beszél ♦ ära jama, räägi inimese moodi ne bolondozz, beszélj ember módra; ärge jamage, jätke ta rahule ne bolondozzatok, hagyjátok (őt) békén
2. (sekeldama, jändama) bonyodalom, vesződség, hőbörgés ♦ väljas jamab maruvihane mees kint hőbörög egy dühös férfi; paar nädalat jamasin selle asjaga, siis tüütas ära pár hétig vesződtem ezzel a dologgal, aztán meguntam; mis temaga jamada, aitab temaga jamamast mit bajlódjunk vele, elegem van a vele való bajlódásból

joba <joba joba joba -, joba[de joba[sid 17 s> kõnek (jama, jabur jutt, lora) badarság, ostobaság ♦ mõttetu joba képtelenség; ajab joba ostobaságokat beszél

jumalavallatu <+vallatu vallatu vallatu[t -, vallatu[te vallatu[id 01 adj, s>
1. adj (jumalakartmatu, tavasid pilav) istentelen; (patune) bűnös ♦ jumalavallatu inimene istentelen ember; jumalavallatu jutt istentelen beszéd; jumalavallatud teod istentelen cselekedet; jumalavallatuid sõnu rääkima istentelen dolgokat beszél
2. s (jumalateotaja) istenkáromló; (jumalatu) istentelen; (patune) bűnös

jutt3 <j'utt jutu j'uttu j'uttu, j'uttu[de j'uttu[sid_&_j'utt/e 22 s>
1. (jutuajamine, kõnelus) beszéd, történet, elbeszélés, beszélgetés; (vestlus) beszélgetés; (jutustus) elbeszélés; (kõneaine) beszédtéma; (lausutu) mondott; (kuuldus) szóbeszéd ♦ tõsine jutt komoly beszéd; vali jutt hangos beszéd; jahimehejutt vadásztörténet; jonnijutt nyafogás; kalamehejutt horgásztörténet; klatšijutt pletyka; kuulujutt szóbeszéd; laimujutt rágalom; lapsejutt gyerekbeszéd; mehejutt férfibeszéd; patujutt bűnös beszéd; piibujutt társalgás, csevegés; tõsijutt való igaz; vigurijutt vicc, tréfa, móka; ümbernurgajutt kertelés; kellest on jutt? kiről van szó?; aeglase jutuga lassú beszédű; vähese jutuga szűkszavú, szófukar; suure jutuga bőbeszédű; {kes} on ladusa v mõnusa jutuga jóbeszédű; räägib mõistlikku juttu értelmes dolgot mond; räägib segast juttu össze-vissza beszél; mul on sulle üks jutt beszélni akarok veled, mondok neked valamit; ära aja hullu juttu ne beszélj badarságokat; heietab ikka oma juttu hajtogatja a magáét; ta jutt läks mul kõrvust mööda elengedtem a fülem mellett, amit mondott, szavait elengedtem a fülem mellett; juttudest tegudeni jõudma a szavaktól a tettekig jut; tal jutt jookseb kõnek jól forog a nyelve; juttu tal jätkub nem fogy ki a szóból; mis jutt see olgu! micsoda beszéd ez!; tühi jutt! üres beszéd!; juttu üles võtma beszélgetni kezd; juttu keerama {millele} ráfordítja vmire a szót/beszédet; jutusse sekkuma beleszól /beavatkozik a beszélgetésbe; meie jutt hakkas sobima megtaláltuk a közös nyelvet; tuli juttu {millest} szóba került; jutt ei laabu nem találtuk meg a közös nyelvet; jääb nii, nagu jutt oli marad, ahogy megbeszéltük; käisime direktori jutul az igazgatónál voltunk beszélgetésen; jutt läks lahti megindult a szóbeszéd; käivad kõvad jutud azt beszélik, olyan szóbeszéd járja; ta levitab tühje jutte alaptalan pletykákat terjesz; tema kohta käivad igasugused jutud mindenfélét beszélnek róla; sel jutul on põhi all ennek a történetnek van alapja; ta jutul pole saba ega sarvi annak, amit mond, nincs se sava se borsa / beszédének nincs se sava se borsa; juttu heietama hosszú/bő lére ereszt vmit; tühja juttu ajama levegőbe beszél; ilma pikema jututa minden teketória nélkül
2. kirj (lugu) történet; (pikem jutustus) történet; (suuline) történet ♦ põnev jutt izgalmas történet; joonealune jutt lábjegyzet; kriminaaljutt bűnügyi történet; loomajutt állatmese; lühijutt novella; naljajutt humoreszk; reisijutt útleírás; seiklusjutt kalandregény; ulmejutt fantasztikus regény; õudusjutt rémmese
■LS: jutu+ (kõnelusse puutuv) ♦ jutuaine beszédtéma; jutuajamine beszéd; jutuheie a beszélgetés fonala; jutuheietus hosszas beszéd / fecsegés; jutuhimuline beszédes; jutukaaslane beszélgetőtárs; jutukatked beszédfoszlány; jutukehv szófukar; jutukõmin pletyka; jutukära zsivaj; jutumaias beszédes; jutumoor kõnek pletykás; jutumulin kõnek motyogás; jutumõmin motyogás; jutuohjad piltl a beszélgetés vezetése; jutupobin, jutupomin pusmogás, suttogás; jutupuhuja mesélő; jutupuhumine beszélgetés, mesélés; jutusaade talk show; jututeema beszédtéma; jututuba chet; jututuju beszédkedv; jutuvada, jutuvadin terefere; jutuvool fecsegés
jutu+ kirj ♦ jutukangelane a történet/mese őse; jutukirjandus elbeszélés; jutukirjanik elbeszélő; jutukogu novellagyűjtemény; jutulisa függelék; jutulooming prózai művek; jutumeister az elbeszélés mestere, aranyszájú; jutunurk [ajalehes] irodalmi sarok (rovat); juturaamat novella; juturepertuaar folkl mese-repertoár; jututüüp folkl mesetípus; jutuvara történet gyűjtemény; jutuvestja mesemondó

jõledus <jõledus jõleduse jõledus[t jõledus[se, jõledus[te jõledus/i 11 s> ocsmányság, szörnyűség ♦ teo jõledus a tett szörnyűsége; jõledusi rääkima ocsmányságokat beszél; jõledusi tegema szörnyűségeket tesz; seda jõledust ma ei söö nem eszem ilyen szörnyűséget

jäledus <jäledus jäleduse jäledus[t jäledus[se, jäledus[te jäledus/i 11 s> förtelem, ocsmányság ♦ mitte supp, vaid jäledus ez nem leves, hanem valami förtelem; jäledusi rääkima ocsmányságokat beszél

jämedus <jämedus jämeduse jämedus[t jämedus[se, jämedus[te jämedus/i 11 s>
1. (suurus, paksus) durvaság, vastagság, nyerseség, gorombaság ♦ pliiatsi jämedus a ceruza vastagsága
2. (rohmakus, labasus, ebaviisakus, jäme ütlus v käitumine) durvaság, faragatlanság ♦ jämedusi rääkima gorombaságokat beszél
■LS: jämedus+ ♦ jämedusaste mets vastagsági fok

kantsel <k'antsel k'antsli k'antsli[t -, k'antsli[te k'antsle[id 02 s> (ristiusu kiriku kõnetool); kõnek (kõnepult) szószék ♦ kantslist jutlustama a szószékről beszél; kantslisse astuma a szószékre lép

kasseerima <kass'eeri[ma kass'eeri[da kasseeri[b kasseeri[tud 28 v>
1. (raha sisse nõudma) inkasszál, kasszíroz, behajt, beszed ♦ makse kasseerima beszedi az adót
2. jur (kassatsiooni teostama) megsemmisít

keel <k'eel keele k'eel[t k'eel[de, keel[te k'eel[i 13 s>
1. (elund, lihasaadus) nyelv ♦ punane keel piros nyelv; lehma keel a tehén nyelve; keelt suust välja ajama kidugja a nyelvét a szájából; keelt näitama kellelegi kinyújtja/kiölti a nyelvét vkire; keelt katki v keelde hammustama a nyelvébe harap; {kellel} on keel ripakil v suust väljas kilóg a nyelve; keelt hammaste taga pidama féken tartja a nyelvét; keelt hammaste taga hoidma befogja/tartja a száját; sellest läheb keel sõlme kibicsaklik tőle az ember nyelve; tal läheb keel sõlme majd kificamodik a nyelve; mul läheb keel sõlme majd kitörik benne a nyelvem; kurjad keeled a rossz nyelvek; kellegi peal/kallal keelt teritama köszörüli vkin a nyelvét; miski on keele peal a nyelvén / nyelve hegyén van vmi; see on mul keelel a nyelvemen van; tal on terav keel éles/csípős nyelve van; keel on vesti peal kilóg a nyelve; oma keelt talitsema vigyáz a nyelvére; keelepaelu valla päästma kinyitja a száját; mis meelel, see keelel ami a szívén, az a száján; millegi järele keelt limpsama mind a tíz ujját megnyalhatja vmi után
2. (suhtlusvahend, väljendusviis) nyelv ♦ eesti keel észt; ladina keel latin; vanakreeka keel ógörög nyelv; soome-ugri keeled finnugor nyelvek; elavad keeled élő nyelvek; ajalehekeel újságnyelv; ametikeel hivatalos nyelv; argikeel beszélt nyelv; emakeel anyanyelv; kirjakeel irodalmi nyelv; kõnekeel köznyelv; lastekeel gyermeknyelv; luulekeel költői nyelv; maailmakeel világnyelv; oskuskeel szaknyelv; piiblikeel bibliai nyelv; rahvakeel népnyelv; rahvuskeel nemzeti nyelv; riigikeel államnyelv; salakeel titkos nyelv; segakeel keveréknyelv; sihtkeel keel célnyelv; sugulaskeel rokon nyelv; tarbekeel, tavakeel köznyelv; teaduskeel tudományos nyelv; tehiskeel mesterséges nyelv; tänapäevakeel mai nyelv; tänavakeel utca nyelve; töökeel munkanyelv; vahendajakeel keel közvetítő nyelv; vargakeel tolvajnyelv; viipekeel jelnyelv; võõrkeel idegen nyelv; keele struktuur nyelv szerkezete; kellade keel a harangok nyelve; keeli õppima nyelveket tanul; prantsuse keelt oskama tud franciául; võõrkeelt rääkima idegen nyelven beszél; keelt ära õppima megtanulja a nyelvet; eesti keelest vene keelde tõlkima észtről oroszra fordít; raamat ilmus viies keeles a könyv öt nyelven jelent meg; tal on inglise keel suus, ta valdab vabalt inglise keelt folyékonyan beszél angolul
3. (miski keelt meenutav) nyelv ♦ lukukeel zárnyelv; tulekeel lángnyelv; saapa keel a bakancs nyelve
4. (pillil, reketil) húr ♦ pingul keel feszes húr; keelte kõla a húrok hangja; kitarrikeel gitárhúr
keele+ (elundisse puutuv) ♦ keelejuur anat nyelvgyök; keeleluu nyelvcsont; keelemandel anat nyelvmandula; keeleots nyelvcsúcs; keeleselg anat nyelvhát; keeletipp anat nyelvhegy; keelevähk med nyelvrák
keele+ (suhtlusvahendisse puutuv) ♦ keeleaines[tik] nyelvanyag; keeleala keel nyelvterület; keeleanne nyelvkészség; keeleatlas keel nyelvatlasz; keeleaps nyelvi baki; keelegeograafia keel nyelvföldrajz; keelebarjäär nyelvi korlát, nyelvi akadály; keelejuht nyelvmester, adatközlő; keelekursus nyelvtanfolyam; keelekorraldus keel nyelvművelés; keelenõu helyesírási tanácsadó szolgálat; keelepoliitika nyelvpolitika; keelepraktika nyelvgyakorlás; keeleseadus nyelvtörvény; keelesugulus keel nyelvrokonság; keeletarvitus nyelvhasználat, nyelvszokás; keeleteadus nyelvtudomány, nyelvészet; keeletoimetaja nyelvi lektor; keeletund nyelvóra; keelekümblus bemerítéses nyelvoktatás; keeleuniversaalid keel egyetemes nyelvi sajátosságok; keeletasemeeksam nyelvvizsga; keelevaist nyelvérzék; keeleõpe nyelvtanulás; keeleõpetaja nyelvtanár; keeleõpik nyelvkönyv; keeleõping nyelvtanulás
keelte+ ♦ keelteanne nyelvtehetség; keeltekool nyelviskola; keelteoskus nyelvtudás

kinnitama <kinnita[ma kinnita[da kinnita[b kinnita[tud 27 v>
1. (millegi külge kinni panema) alátámaszt, visszaigazol, tűz, tanúsít, rögzít, rácsatol, odaerősít, odacsíptet, nyugtáz, megpecsétel, megerősít, leszögez, kijelent, jóváhagy, igazol, hitelesít, esküszik, erősködik, erősít, csatol, biztosít, bizonyít, befog ♦ kaarti rõhknaeltega tahvlile kinnitama rajzszöggel a táblára erősítette a térképet; paati vaia külge kinnitama a cölöphöz köti a csónakot; töödeldav ese kinnitati kruustangide vahele a munkadarabot satuba fogták; palgid olid kinnitatud üksteise külge a farönköket egymáshoz erősítették; võrk kinnitati naeltega postide külge a hálót szegekkel az oszlopokhoz rögzítették; õnge otsa kinnitati söödaks vihmauss csaléteknek gilisztát tűztek a horogra; lapse rõivad kinnitati vööga a gyerek ruháját övvel fogták össze
2. kõnek (kellegi kasutada, hoolde andma) rábíz, meghatalmaz ♦ talu kinnitati poja nimele a tanyát a fiú nevére iratták
3. (rõhutavalt ütlema, väitma) állít, kijelent; (õigsust, tõelevastavust tõendama) megerősít; (otsusele kehtivust andma) megerősít ♦ ta on täiesti terve, seda võib kinnitada arst teljesen egészséges, ezt az orvos is megerősítheti; kinnitasin endale korduvalt, et sinna ma ei lähe többször megfogadtam, hogy nem megyek oda; kinnitas, et räägib tõtt kijelentette, hogy igazat beszél; kinnitas kirjas oma suulist lubadust levelében megerősítette szóbeli ígéretét; eelmiste aastate kogemused kinnitavad, et ... az előző évek gyakorlata megerősíti, hogy ...; katsetulemused kinnitasid oletust a vizsgálati eredmények megerősítik az elméletet; allkiri tuleb kinnitada az aláírást hitelesíteni kell; koopia õigsust kinnitati allkirja ja pitsatiga a másolat hitelességét aláírással és bélyegzővel igazolják, a másolatot aláírással és pecséttel hitelesítették; parlament kinnitas uue tsiviilkoodeksi az Országgyűlés elfogadta az új polgári törvénykönyvet; päevakord jäi kinnitamata a napirendet nem hagyták jóvá; erand kinnitab reeglit (a) kivétel erősíti a szabályt

kirjakeel <+k'eel keele k'eel[t k'eel[de, keel[te k'eel[i 13 s>
1. (reeglistatud ja korrastatud keelevorm) irodalmi nyelv ♦ kirjakeelt kõnelema irodalmi nyelvet beszél
2. (kirja pandud keel) (az) írott nyelv

koletu <koletu adv; koletu koletu koletu[t -, koletu[te koletu[id 01 adj>
1. adv (väga, tohutult) szörnyen, szörnyű ♦ väljas on koletult külm szörnyen hideg van odakint; koletu palju räägib szörnyű sokat beszél
2. adj (hirmus, kohutav) szörnyű ♦ koletu piin szörnyű kín; koletu ebaõiglus szörnyű igazságtalanság

koputama <koputa[ma koputa[da koputa[b koputa[tud 27 v>
1. (millelegi kergelt lööma) kopog; (aeg-ajalt) kopogtat; (uksele, aknale) bekopog ♦ uksele koputama kopog az ajtón; õlale koputama vállat megvereget; ta astus koputamata sisse kopogtatás nélkül belépett; tohter kontrollis koputades kopsu kõnek az orvos kopogtatással vizsgálta a tüdejét; kellegi südametunnistusele koputama vkinek a lelkére beszél
2. kõnek (omade peale kaebama) besúg, spicliskedik

kurt <k'urt kurdi k'urti k'urti, k'urti[de k'urti[sid_&_k'urt/e 22 adj, s>
1. adj (kuulmisvõimetu) süket; (halvasti kuulev) hallássérült ♦ teisest kõrvast kurt fél fülére süket; teeb, nagu oleks kurt süketnek tetteti magát; kurtidele kõrvadele rääkima (hiába) koptatja a száját/nyelvét, süket füleknek beszél
2. s (kuulmisvõimetu inimene) süket; (halvasti kuulev inimene) süket fül

kõnelema <kõnele[ma kõnel[da kõnele[b kõnel[dud 31 v; kõnele[ma kõnele[da kõnele[b kõnele[tud 27 v>
1. (rääkima) beszél ♦ aeglaselt kõnelema lassan beszél; kõvasti v valjusti kõnelema hangosan beszél; eesti keelt kõnelema észtül beszél; laps õpib kõnelema beszélni tanul a gyerek; kellestki ainult halba kõnelema csak rosszat beszél vkiről; kellestki kiitvalt kõnelema jót beszél vkiről
2. (vestlema, juttu ajama) beszél ♦ meil on vaja nelja silma all kõnelda beszélnünk kell négy szem közt
3. (kõnet pidama) beszédet tart ♦ president kõneles rahvale az elnök beszélt a néphez
4. piltl (millestki tunnistust andma) szól, beszél ♦ kõik kõneleb kevade lähenemisest minden a tavasz közeledtét mutatja/jelzi

küüs <k'üüs küüne k'üün[t k'üün[de, küün[te k'üüs[i 14 s>
1. (inimesel) köröm ♦ varbaküüs lábköröm; küüsi lõikama körmöt vág; küüsi viilima körmöt reszel; küüsi närima lerágja a körmét; küünte-hammastega kinni hoidma foggal-körömmel védekezik; küüsi näitama mutogatja/megmutatja (az) oroszlánkörmeit
2. (küünis) karom ♦ kassi küüned a macska körme
3. kõnek (küüslaugu sibulake) gerezd
■LS: küüne+ ♦ küünealumik anat körömágy; küünehari körömkefe; küünejuur anat körömgyökér; küünekäärid körömolló; küünelakk körömlakk; küünetangid körömcsipesz; küüneplaat anat körömtányér, körömlemez; küüneseen körömgomba; küünevall anat körömsánc, körömbarázda; küüneviil körömreszelő

labasus <labasus labasuse labasus[t labasus[se, labasus[te labasus/i 11 s> közönségesség, durvaság, banalitás ♦ labasusi rääkima durván beszél

ladus <ladus ladusa ladusa[t -, ladusa[te ladusa[id 02 adj> (sujuv, voolav) gördülékeny, zavartalan, sima; (sorav) folyékony ♦ ladus kõne gördülékeny beszéd; räägib ladusat inglise keelt folyékonyan beszél angolul

ladusalt <ladusalt adv> (sujuvalt, voolavalt) gördülékenyen; (soravalt) folyékonyan ♦ räägib ladusalt soome keelt folyékonyan beszél finnül

loba <loba loba loba -, loba[de loba[sid 17 s> (tühi jutt, lobisemine) zagyvaság, badarság, fecsegés ♦ loba ajama badarságokat beszél; jäta loba!, ära aja loba! ne beszélj!

lorama <lora[ma lora[da lora[b lora[tud 27 v> (lora ajama) zöldségeket beszél

lupjama <l'upja[ma lubja[ta l'upja[b lubja[tud 29 v>
1. (lubjapiimaga katma) meszel ♦ seinu lupjama falat meszel; valgeks lubjatud ahi fehérre meszelt kemence
2. põll (lubiväetist külvama) meszez

lühidalt <lühidalt adv> röviden, szóval ♦ lühidalt rääkima röviden beszél; lühidalt öeldes szóval, röviden szólva

mees1 <m'ees mehe m'ees[t -, mees[te meh/i 13 s>
1. (meesterahvas) férfi, ember ♦ keskealine mees középkorú férfi; vallaline mees nőtlen; nagu mees mehega (rääkima) (úgy beszél vkivel,) mint férfi a férfivel; mees omal kohal legény a talpán/gáton; ember a talpán; lubaja kah hea mees az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó
2. (abielu-) férj ♦ nüüd kuulutan teid meheks ja naiseks most férjnek és feleségnek nyilvánítalak titeket; mehele minema férjhez megy
3. (inimene, isik, asjamees, tegelane) ember, férfi ♦ riigimees államférfi; riie ei riku/tee meest nem a ruha teszi az embert; nagu üks mees egy emberként
■LS: meeste+ ♦ meestejuuksur borbély, férfifodrász; meestemood úri divat; meesteriided, meesterõivad, meesterõivastus férfidivat; meesterätsep férfi/úri szabó, úri szabó; meestesokid férfi szokni
mehe+ ♦ mehehääl férfihang; mehenimi férfinév

mis <m'is mille mi[da -, mille[l_&_m'i[l mille[lt_&_m'i[lt; pl m'is, mille_&_mille[de, mi[da 00 pron>
1. (substantiivselt otsese küsimuse algul) mi ♦ mis [on] lahti? mi a helyzet?; mis uut v uudist? mi újság?; mis v mida teha? mit kell tenni?; mis need seal laual on? mik ezek ott az asztalon?; milleks sa raha vajad? mire kell pénz neked?
2. (adjektiivselt täpsustusküsimuses) (missugune samalaadsete seast?, missugune?, milline?) milyen ♦ mis keeli te räägite? milyen nyelven beszél?; mis kell rong saabub? mikor érkezik a vonat?; mis ajast mis ajani kiirteekleebis kehtib? mettől meddig érvényes az autópálya matrica?
3. (põhjusküsimuses: miks?, mispärast?) miért ♦ mis sa nutad? miért sírsz?
4. (määraküsimuses: kui palju?, kui vana?) mennyi ♦ mis see raamat maksab? mennyibe kerül ez a könyv?; mis kell on? hány óra van?, mennyi az idő?; mis ta vanus võib olla? hány éves lehet?
5. (lause lõpus küsimusena: kas on nii?, eks ole [nii]?) ugye
6. (adjektiivselt retoorilistes hüüd- ja küsilausetes) micsoda ♦ oi, mis üllatus! micsoda meglepetés!

murre2 <murre m'urde murre[t -, murre[te m'urde[id 06 s> keel (territoriaalne) nyelvjárás, tájnyelv, tájszólás, dialektus ♦ Eesti murded észt nyelvjárások; põhjamurre északi nyelvjárás; räägib Palootsi murdes Palóc tájszólásban beszél; murdeid uurima a nyelvjárásokat tanulmányozza; murret rääkima nyelvjárásban beszél
■LS: murde+ ♦ murdeala keel nyelvjárásterület; murdesõna tájszó; murdesõnaraamat tájszótár; murdeuurija nyelvjáráskutató; murdeuurimine keel nyelvjáráskutatás

mõistu <mõistu adv> (mõista andes, kaudselt, vihjamisi) célozgatva ♦ räägib mõistu talányokban beszél

mõttetus <m'õttetus m'õttetuse m'õttetus[t m'õttetus[se, m'õttetus[te m'õttetus/i 11 s>
1. (absurdsus) esztelenség, értelmetlenség, abszurdum ♦ sõja mõttetus a háború értelmetlensége
2. (mõttetu tegu, jutt, ütlus vms) baromság ♦ räägib mõttetusi baromságokat beszél

naamoodi <+m'oodi adv> kõnek
1. (niimoodi) úgy ♦ või siis naamoodi on lood! hát úgy vannak a dolgok!
2. (koos sõnaga niimoodi: teistmoodi) úgy ♦ räägib kord niimoodi, kord naamoodi egyszer így, másszor úgy beszél

naljatama <naljata[ma naljata[da naljata[b naljata[tud 27 v> (nalja tegema) viccel, tréfál; (mõnda aega) viccelődik, elviccel ♦ ei saa aru, kas ta naljatab või räägib tõtt nem értem, viccel vagy igazat beszél; ütles naljatades, et läheb kosja tréfálkozva mondta, hogy leánykérőbe megy; ega ma seda tõsiselt ei mõelnud, ma niisama naljatasin nem gondoltam én ezt komolyan, csak vicceltem; räägib pooleldi naljataval toonil félig viccelődve beszél; tiisikus ei naljata, see viib hauda piltl a tuberkulózis nem viccel, a sírba visz; tuli ei naljata, kui valla pääseb piltl ha elszabadul a tűz, az nem tréfa

nasaleerima <nasal'eeri[ma nasal'eeri[da nasaleeri[b nasaleeri[tud 28 v> (läbi nina hääldama) orrhangon beszél ♦ räägib nasaleerides orrhangon beszél

nina <nina nina nina n'inna, nina[de nina[sid_&_nin/u 17 s>
1. (inimesel, loomal) orr ♦ sirge nina egyenes orr; kreeka nina görög orr; kongnina, kongus nina sasorr, hajlott orr; kotkanina, kullinina karvalyorrú, sasorr; nosunina, nösunina tömpe orrú; nöbinina, nöpsnina pisze orr; sadulnina nyerges orr; suure ninaga mees nagy orrú férfi; nina[ga] löristama szortyog; nina[ga] tõmbama v vedama v nuuskima orrot fúj; läbi nina rääkima az orrán beszél, az orrán keresztül beszél; läbi nina hingama az orrán keresztül lélegzik; nina nokitsema v nokkima v urgitsema piszkálja az orrát; nuuska nina fújd ki az orrod; pühi nina puhtaks töröld meg az orrod; nina tilgub csepeg az orra; nina on kinni bedugult az orra; nina hakkas verd jooksma megeredt az orra vére; kellegi nina all vkinek az orra előtt; topib oma nina igale poole mindenbe beleüti az orrát; oma nina igale poole toppima minden lében kanál; oma nina kuhugi toppima beleüti az orrát vmibe; oma nina igale poole toppima minden szarban kanál; tõmbas enda nina korralikult täis jól felöntött a garatra; pika ninaga jääma fügét kap; hosszú orral távozik; kellelegi pikka nina tegema, kedagi pika ninaga jätma szamárfület mutat vkinek; nina püsti ajama magasan hordja az orrát; nina kirtsutama húzza a száját; millegi pärast nina kirtsutama felhúzza az orrát vmiért; kellelegi nina pihta andma orrára koppint vkinek; tal on nina norgus lóg az orra; kellelegi midagi nina alla hõõruma az orra alá dörgöl/dörzsöl vkinek vmit
2. (eesots sõidukil, jalatsil vm, maanina) ♦ laevanina, laeva nina hajóorr
3. kõnek (taip, vaist) ♦ tal on selliste asjade peale hea nina jó orra van az ilyesmihez; kellelgi on hea nina vkinek jó orra van; millestki haisu ninna saama szelét veszi vminek
■LS: nina+ ♦ ninahääl orrhang; ninahäälik keel orrhang, nazális; ninakarbik anat orrkagyló; ninakoobas orrüreg; ninakäik anat orrjárat; ninapolüüp med orrpolip; ninarätik, ninarätt zsebkendő; ninatilgad farm orrcsepp; ninavahesein anat orrsövény; ninaverejooks med orrvérzés; ninaõõs anat orrüreg

nipsakas <nipsakas nipsaka nipsaka[t -, nipsaka[te nipsaka[id 02 adj> (teravalt ütlev, ninakas) pimasz, hetyke, szemtelen, hányaveti, arcátlan, visszavágós ♦ nipsakad müüjad szemtelen eladók; nipsakad linnapreilid pimasz városi kisassszonyok; ta toon on ülearu nipsakas túl pimasz hangon beszél

noormees <+m'ees mehe m'ees[t -, mees[te meh/i 13 s> fiatalember, legény, ifjú, fiú ♦ poisikeseohtu noormees suhanc, legényke; noormehed ja neiud ifjak és leányok; kuulge, noormees, mis te räägite! Halja, fiatalember, miket beszél!; noormehed, tulge siia! fiúk, gyertek ide!; läks oma noormehega kinno moziba ment a barátjával

nutune <nutune nutuse nutus[t -, nutus[te nutuse[id 10 adj>
1. (nutule viitav) könnyes, sírós, siralmas; (nutujälgedega) kisírt; (nuttev) síró ♦ nutune nägu kisírt arc; räägib nutuse häälega síró hangon beszél; lohutab nutust last vigasztalja a síró gyereket
2. (nutma kalduv, viril) sírós, siránkozó ♦ nutune memm siránkozó nénike; laps on täna nutusem kui muidu a gyerek ma sírósabb, mint máskor
3. (halemeelne) könnyfakasztó, érzelgős ♦ nutune film érzelgős/könnyfakasztó film; viin tegi mehe nutuseks a vodka érzelgőssé tette az férfit

nõudlema <n'õudle[ma nõuel[da n'õudle[b nõuel[dud 30 v> (millelegi pretendeerima, millegi suhtes nõudeid esitama) követel, kérelmez, igényel ♦ pärandit nõudlema követeli az örökséget; trooni nõudlema a trónt követeli; rahvas nõudleb vabadust ja iseseisvust a nép szabadságot és függetlenséget követel; räägib nõudleval toonil követelő hangon beszél

omaette <+'ette adv>
1. (eraldi, teistest eraldatuna) egyedül, saját szakállára, privát, magános, maga, külön-külön; (segamatult, iseendas) egyedül; (endamisi) magában; (atribuudina) különálló ♦ kas lähme koos või igaüks omaette? együtt megyünk, vagy mindenki külön; istub omaette nurgas magányosan ül a sarokban; mitu omaette töörühma több különálló munkacsoport; omaette tuba különszoba; omaette võetuna magában, magában véve, önmagában nézve; igaühel on vajadus omaette olla mindenkinek szüksége van egyedüllétre; räägib omaette magában beszél; vaikne omaette inimene csendes, magános ember
2. (sõltumatult, iseseisvalt) függetlenül, önállóan; (sõltumatu, iseseisev) független, önálló ♦ tuleb omaette, teiste abita toime elboldogul egyedül, más segítsége nélkül; töötab juba omaette már önállóan dolgozik; moodustati omaette riik független államot alapítottak; noored elavad omaette elu a fiatalok önállóan élnek; ta on omaette peremees a maga ura
3. (individuaalselt, spetsiaalselt) egyénileg; (individuaalne, spetsiaalne) egyéni, magán, privát ♦ kas see tuba on sul omaette? ez a te privát szobád?; tal on omaette maja saját háza van
4. (omamoodi) a maga módján; (atribuudina) önmagában ♦ omaette huvitav reis a maga módján érdekes utazás; see ei ole omaette eesmärk ez önmagában véve nem cél; teda nõusse saada oli omaette vägitükk őt meggyőzni már önmagában is hőstett volt

omasugune <+sugune suguse sugus[t -, sugus[te suguse[id 10 adj, s>
1. adj (samasugune kui keegi v miski ise) hasonló, ugyanolyan, hasonszőrű ♦ see hoone on esimene omasugune linnas ez az épület első a maga nemében a városban; mängib omasuguste poistega palli a vele egykorú fiúkkal labdázik
2. adj (omapärane) különös; (eriline) különleges ♦ püstitas omasuguse rekordi különös rekordot állított fel; temale on see omasugune pidupäev számára ez egyfajta ünnep
3. s ♦ poeg rääkis isaga nagu omasugusega a fiú egyenlőként beszél az apjával; parimad sportlased omasuguste seas a legjobb sportolók a kategóriájukban; otsi omasuguseid ja jäta mind rahule keress magad fajtát, engem hagyj békén

paatos <p'aatos p'aatose p'aatos[t p'aatos[se, p'aatos[te p'aatos/i_&_p'aatose[id 11_&_09 s> (kirglik vaimustus, pidulik kõrgelennuline hoogsus) pátosz ♦ võltspaatos alpátosz; räägib paatosega pátosszal beszél

pada1 <pada paja pada p'atta, pada[de pada[sid_&_pad/u 18 s> (keedunõu) bogrács, üst; (väike) fazék ♦ malmpada vasbogrács; pesupada mosófazék; pada ajama piltl hülyeséget beszél; ära aja pada! piltl elég a dumából!; paneb kõik ühte patta piltl mindenkit egy kalap alá vesz; pada sõimab katelt, ühed mustad mõlemad bagoly mondja verébnek, hogy nagy fejű; pada sõimab katelt egyik kutya, másik eb
■LS: paja+ ♦ pajakaas üstfedél; pajapõhi üstfenék; pajasang a bogrács fogantyúja

palistama <palista[ma palista[da palista[b palista[tud 27 v> (riide serva läbi õmblema) beszeg, szegélyez, felszeg

parajasti <parajasti adv>
1. ([just] praegu, just sel hetkel) éppen ♦ räägib parajasti telefoniga éppen telefonon beszél
2. (äsja, nüüdsama) éppen

pea2 <p'ea p'ea p'ea[d pä[he, p'ea[de p'ä[id 26 s>
1. (inimese, looma keha osa) fej ♦ ümar pea kerek fej; suur pea nagy fej; linalakk pea szőke fej; punase peaga naine vörös hajú nő; värvitud peaga festett hajú; palja peaga hajadonfőtt; kaine v targa v selge peaga józan fejjel; purjus peaga részegen; mu pea valutab fáj a fejem; pead kummardama fejet hajt; pead langetama meghajt, lesüti a fejét, lehorgasztja a fejét, lecsüggeszti a fejét; kellelgi pead segi ajama megszédít/elszédít vkit; pead noogutama bólint; tal on kaabu peas kalap van a fejéén; pead murdma töri az agyát; nagu peata kana olyan, mint a kerge birka; peaga vastu seina jooksma fejjel megy a falnak; ta ei ole pea peale kukkunud nem esett a feje lágyára; pead kaotama elveszti a fejét; kellelgi üle pea kasvama a fejére nő vkinek; lained löövad üle pea kokku összecsapnak a feje fölött a hullámok; midagi pea peale pöörama a feje tetejére állít vmit; kõike pea peale pöörama mindent a feje tetejére állít; kellelegi midagi pähe taguma a fejébe ver vkinek vmit; mulle ei mahu pähe nem fér a fejembe; (kellegi) pea suitseb fő vkinek a feje; pead norgu laskma lógatja a fejét; päid (nõupidamiseks) kokku panema összedugják a fejüket; millegi kallal/üle pead murdma töri a fejét vmin; tormab nagu peata kana rohangál/szaladgál, mint a fejetlen csirke; kõrvu pea alla panema kõnek fűbe harap, leteszi a kanalat; pead liiva alla peitma homokba dugja a fejét; pistab pea liiva alla nagu jaanalind homokba dugja a fejét, mint a strucc; varga peas põleb müts akinek vaj van a fején, ne menjen a napra; panen/annan oma pea pandiks, annan selle peale oma pea a nyakamat teszem rá
2. piltl (psüühiliste protsesside ja tunnete asupaigana) fej ♦ peaga poiss tehetséges fiú; ta on kõva peaga nincs sok sütnivalója; mulle tuli mõte pähe eszembe jutott egy gondolat; pähe tuupima bemagol; mu pea ei jaga nem értem; pähe õppima kívülről megtanul; arvutab peast fejben számol, fejszámol; kellelegi auku pähe rääkima lyukat beszél vkinek a hasába; tal on juba mõistus pähe tulnud benőtt már a feje lágya; ta pea lõikab jól forog az esze; peast põrunud a feje lágyára esett
3. piltl (juht, valitseja, eestvedaja, pea- v ninamees) fő ♦ riigipea államfő
4. (miski pead meenutav) fej
5. (sisekohakäänetes rõhutab millegi pea juurde v külge kuulumist) ♦ (kellelgi) ei ole silmi peas nem lát a szemétől; kellelgi tõusevad juuksed peas püsti vkinek minden haja szála az égnek áll/mered
6. kõnek (elatiivis seisundi märkimiseks) ♦ noorest peast fiatal/ifjú éveiben, kölyök koromban; pimedast peast vaktában
■LS: pea+ ♦ peaehe fejdísz; peahaav fejseb; peahari hajkefe; peakapsas fejes káposzta; pealiigutus fejmozdulat; peanahk fejbőr; peanikutus, peanoogutus fejbiccentés, főhajtás, fejbólintó, fejbólintás; pearinglus szédülés, szédülési roham; pearaputus fejcsóválás; pearätik, pearätt fejkendő; peasalat fejes saláta; peatugi fejtámla; peavangutus fejcsóválás; peavigastus fejsérülés

pehme <p'ehme p'ehme p'ehme[t -, p'ehme[te p'ehme[id 01 adj>
1. (survele kergesti järeleandev, vetruv, painduv, kergesti töödeldav) puha, lágy ♦ pehme pinnas puha talaj; pehme juust lágy sajt; pehme metall lágy fém; kohev, pehme muld puha föld; pehme lumi puha hó; pehme pliiats puha ceruza; pehme muna lágy tojás; pehme puit puhafa; pehme padi puha párna; pehme mööbel ülőgarnitúra; pehmeks keetma puhára főz, megfőz
2. (puudutamisel sile, mittetorkiv, õrn) puha, lágy ♦ pehme näonahk harmatos arcbőr; pehme käsivars puha kar; pehme suulagi anat lágy íny
3. (heasüdamlik, leebe) lágy, szelíd ♦ loomult pehme, pehme loomuga szelíd természetű, engedékeny; pehmed näojooned lágy arcvonások; kedagi pehmeks rääkima vkinek a lelkére beszél
4. (mahe, tasane) lágy ♦ pehme hääl lágy hang
5. (liigutuste kohta: sujuv, paindlik) puha ♦ pehmed sammud puha lépték
6. (ilmastikunähtuste kohta: soe, mahe) enyhe ♦ pehme talv enyhe tél
7. (vee kohta) lágy ♦ pehme vesi lágy víz
8. kõnek (klusiilide kohta: nõrk) lágy ♦ pehme konsonant lágy mássalhangzó
■LS: pehme+ ♦ pehmesüdameline lágyszívű, vajszívű

pukk1 <p'ukk puki p'ukki p'ukki, p'ukki[de p'ukki[sid_&_p'ukk/e 22 s>
1. (harkjalgadega alus) bak; (kutsari-) bak ♦ baaripukk bárszék; kohtunikupukk sport bírói szék/állvány; maali[mis]pukk festőállvány; saagimispukk, saepukk fűrészbak
2. (kõnepult) szószék ♦ peab pukist kõnet a szószékről beszél

puterdama <puterda[ma puterda[da puterda[b puterda[tud 27 v> (häälduselt segaselt rääkima, pudrutama) dadog, motyog; (sisult segaselt rääkima) érethetetlenül beszél; (midagi segi ajama) összekever

rahulikult <rahulikult adv> nyugodtan, nyugton, csendesen ♦ räägib rahulikult, häält tõstmata csendesen beszél, anélkül hogy hangját felemelné; asja arutleti omavahel rahulikult egymás közt békésen megbeszélték a dolgot; istu rahulikult siin ülj itt nyugodtan; elu kulgeb rahulikult az élet nyugodtan telik

raspeldama <raspelda[ma raspelda[da raspelda[b raspelda[tud 27 v> (raspliga hõõruma) ráspolyoz, reszel

riivima <r'iivi[ma r'iivi[da riivi[b riivi[tud 28 v> (riiviga peenestama) gyalul, reszel ♦ riivib porgandit sárgarépát reszel; riivib kapsast káposztát gyalul; riivitud juust reszelt sajt

ropendama <ropenda[ma ropenda[da ropenda[b ropenda[tud 27 v> (rõvetsema, ropult rääkima) trágárkodik, trágárságokat beszél, disznólkodik

roppus <r'oppus r'oppuse r'oppus[t r'oppus[se, r'oppus[te r'oppus/i_&_r'oppuse[id 11_&_09 s>
1. (rõvedus, nilbus) trágárság, ocsmányság, mocskosság ♦ räägib roppusi trágárságokat beszél
2. (mustus, räpasus) mocsok, kosz, piszok

rumal <rumal rumala rumala[t -, rumala[te rumala[id 02 adj, s> (juhm, loll) buta, ostoba; (lihtsameelne) balga, botor ♦ rumal inimene buta ember; rumal tegu ostoba tett; ta on täitsa rumal teljesen hülye; rumalusi rääkima butaságokat beszél

rääkima <r'ääki[ma r'ääki[da räägi[b räägi[tud 28 v>
1. (kõnelema) beszél ♦ vaikselt rääkima halkan beszél; valjusti rääkima hangosan beszél; mikrofoni rääkima mikrofonba beszél; kellestki halba rääkima rosszat mond vkiről; mõttetusi rääkima értelmetlenségeket/badarságokat beszél, mindenfélét összebeszél; laps õpib rääkima a gyerek beszélni tanul; räägib aktsendiga akcentussal beszél; omaette rääkima magában beszél; mõistu rääkima talányokban beszél; tõtt rääkima igazat mond; mis sa räägid! ne mondd!, ne beszélj!; kui õigust rääkida, siis ... az igazat megvallva; rääkimata sellest, et … arról nem is beszélve, hogy ...; üks räägib aiast, teine aia august egy cigány, egy király; két/más malomban őrölnek; kedagi pehmeks rääkima vkinek a lelkére beszél; kedagi surnuks rääkima lyukat beszél vkinek a hasába; end tühjaks rääkima kibeszéli a lelkét
2. (mingit keelt v murret oskama v valdama) nyelven/nyelvet/nyelvjárásban beszél ♦ räägib eesti keeles v eesti keelt észtül beszél; mis keelt sa räägid? milyen nyelven beszélsz?
3. (midagi käsitlema v teatama, millestki jutustama, vestlema, mingis asjas [ümber] veenma) beszél ♦ omavahel v nelja silma all rääkima négy szem közt beszél; läbi rääkima megbeszél, megtárgyal; millest film räägib?, millest filmis räägitakse? miről szól ez a film?; räägitakse, et ... azt mondják, hogy …; kedagi taga rääkima pletykál vkiről; oleme rääkinud! megegyeztünk!; kellelegi auku pähe rääkima lyukat beszél vkinek a hasába
4. kõnek (kokku leppima) megbeszél
5. (kõnet pidama, kõnega esinema) beszédet tart/mond

sein <s'ein seina s'eina s'eina, sein[te_&_s'eina[de s'eina[sid_&_s'ein/u 23_&_22? s> fal ♦ valgendatud seinad fehérre meszelt fal; kaljusein sziklafal; kivisein kőfal; majasein, maja sein a ház fala; maal ripub seinal a festmény a falon függ; maosein gyomorfal; tellissein, tellistest sein téglafal; naela seina lööma szöget ver a falba; seinale kinnitama felszerel a falra; nelja seina vahel négy fal között; räägi nagu seintele a falnak beszél; kedagi vastu seina suruma piltl falhoz szorít vkit; ka seintel on kõrvad piltl a falnak is füle van; peaga vastu seina jooksma piltl fejjel megy a falnak; ei ole hea kuradit seinale maalida piltl nem jó az ördögöt a falra festeni
■LS: seina+ ♦ seinakalender falinaptár; seinakapp faliszekrény; seinakate (1) falburkolat; (2) falvédő; seinakell falióra; seinakontakt konnektor; seinaleht faliújság; seinalüliti fali kapcsoló; seinamaaling falfestmény; seinapalgid falgerendák; seinaronimine falmászás; seinatelefon fali telefon; seinavaip faliszőnyeg; seinavalgusti falilámpa

sisse nõudma (tasuma kohustades koguma, kasseerima) behajt, beszed

sisse võtma
1. (sissepoole, sisemusse toimetama) bevesz, beszed; (kohta sisse võtma) helyet foglal
2. kõnek (kellesse v millesse kiindunud olema) belezúg ♦ sa oled minust sisse võetud belém vagy zúgva, tetszem neked; tundub, et keegi on õpetajast sisse võetud úgy tűnik, mintha valaki belezúgott volna a tanárába

soga <soga soga soga -, soga[de soga[sid 17 s>
1. (hägu) üledék; (löga, läga) latyak
2. piltl (jama, jamps) badarság ♦ ajab soga suust välja badarságokat beszél

soravalt <soravalt adv> folyékonyan, gördülékenyen ♦ kõneleb läti keelt üsna soravalt folyékonyan beszél lettül

sosin <sosin sosina sosina[t -, sosina[te sosina[id 02 s>
1. suttogás, sugdosás ♦ vaikne sosin fojtott suttogás; lehtede sosin a lombok suttogása; räägib sosinal suttogva beszél
2. (klatš, salajutt) pletyka, suttogás

surnu <s'urnu s'urnu s'urnu[t -, s'urnu[te s'urnu[id 01 s> (surnud inimene, koolnu) halott, holt; (laip) hulla ♦ elavad ja surnud elevenek és holtak; elusalt või surnult élve vagy halva; surnuks kuulutama holttá nyilvánít; surnuks näljutama halálra éheztet; surnuks piinama halálra kínoz; surnuks vaikima agyonhallgat; end surnuks vihastama halálra idegeskedi magát; surnuist üles tõusma feltámad a halottak közül; aega surnuks lööma agyon üti az időt; kedagi surnuks rääkima lyukat beszél vkinek a hasába
■LS: surnu+ ♦ surnuhaud sír; surnuitk siralom; surnukahvatu, surnukarva[line] halálsápadt; surnukamber hullaház; surnukirst koporsó; surnukuur hullaház; surnulava ravatalozó; surnuvanker halottaskocsi

südametunnistus <+tunnistus tunnistuse tunnistus[t tunnistus[se, tunnistus[te tunnistus/i 11 s> lelkiismeret ♦ halb v paha südametunnistus rossz lelkiismeret; tal on südametunnistus must fekete/sötét a lelkiismerete; südametunnistuse hääl a lelkiismeret szava/hangja; mind piinab v vaevab südametunnistus (engem) furdal a lelkiismeretem; kellegi südametunnistusele koputama vkinek a lelkére beszél; miski on tema südametunnistusel a lelkiismeretén szárad vmi

tasane1 <tasane tasase tasas[t -, tasas[te tasase[id 10 adj>
1. (vaikne) csendes, halk ♦ räägib tasasel häälel halk hangon beszél; väljas sajab tasast lund kinn havazik csendesen; putru keedetakse 10 minutit tasasel tulel a kását 10 percig alacsony hőfokon főzzük
2. (aeglane) lassú
3. (loomult vaikne, vagur, leebe) szelíd ♦ tasane pilk v vaade szelíd tekintet

telefon <telefon telefoni telefoni telefoni, telefoni[de telefon/e 19 s>
1. (süsteem inimkõne edastamiseks juhtmete v raadio kaudu) telefon ♦ traadita telefon vezeték nélküli telefon; satelliittelefon műholdas telefon
2. (telefoniaparaat) telefon ♦ klahvidega telefon nyomógombos telefon; lauatelefon vezetékes telefon; mobiiltelefon mobil(telefon); töötelefon munkahelyi telefonszám; telefon on välja lülitatud ki van kapcsolva a telefon; telefoniga rääkima telefonál, telefonon beszél; telefoni teel telefonon; telefon on kinni foglalt a telefon; telefon heliseb csöng a telefon; pane telefon hargile tedd le a kagylót
3. kõnek (telefoninumber) telefon
4. (liitsõna järelosana) (teenustelefonide nimetustes) telefon ♦ nõuandetelefon tanácsadó telefon; usaldustelefon segélyvonal
■LS: telefoni+ ♦ telefoniaparaat telefonkészülék; telefoniarve telefonszámla; telefonikaart telefonkártya; telefonikeskjaam távbeszélőközpont, telefonközpont; telefoniliin telefonvonal; telefoniputka telefonfülke; telefoniraamat telefonkönyv; telefonitoru telefonkagyló; telefonivõrk telefonhálózat; telefoniühendus telefonkapcsolat

tohutult <tohutult adv> (väga suurel määral, määratult) roppant, irdatlan, rengeteg ♦ tohutult suur roppant nagy; tohutult pime mets irdatlan sötét erdő; linn on viimaste aastate jooksul tohutult arenenud a város óriásit fejlődött az elmúlt években; ta räägib tohutult palju mérhetetlenül sokat beszél; tohutult palju raha rengeteg sok pénz

tuul <t'uul tuule t'uul[t t'uul[de, tuul[te t'uul[i 13 s> szél ♦ nõrk tuul gyenge szél; kõva v tugev v vali tuul erős szél; küljetuul oldalszél; pärituul, taganttuul, takkatuul hátszél; vastutuul ellenszél, menetszél; vastutuult széllel szemben, ellenszélben; tuule kiirus a szél sebessége; tuule suund a szél iránya; tuul puhub fúj a szél; tuul pöördub megfordul a szél; tuul kogub jõudu v tugevneb megerősödik a szél; tuul nõrgeneb v raugeb v vaibub eláll/elül a szél; tuul tõuseb feltámad a szél; tuul lõgistab akent zörgeti a szél az ablakot; tuul paisutab purje a szél dagasztja a vitorlát; kõigi nelja tuule poole a szélrózsa minden irányába; vastu tuult ei saa kusta piltl szél ellen / széllel szemben nem lehet pisálni; uued/teised tuuled puhuvad más szelek fújnak; teab, kust[poolt] tuul puhub piltl tudja, honnan fúj a szél; end tuule järgi keerama köpönyeget fordít; mis tuul sind siia tõi? mi szél hozott?; raha tuulde loopima az ablakon szórja ki a pénzt; sõnu tuulde loopima a levegőbe beszél; tuult väljal püüdma dobbal nem lehet verebet fogni; püüab tuult väljalt bottal üthetik a nyomát; otsi tuult väljal bottal ütheted a nyomát; kellelegi tuult tiibadesse andma szárnyat ad vkinek; kes tuult külvab, see tormi lõikab aki szelet vet, vihart arat
■LS: tuule+ ♦ tuuleelektrijaam szélerőmű; tuuleenergia füüs szélenergia; tuulegeneraator szélgenerátor; tuulehaak ablakkitámasztó; tuulehingus fuvallat; tuulehoog széllökés; tuuleiil szélroham; tuulejakk, tuulejope, tuulejopp széldzseki; tuulejõujaam szélerőmű; tuulekeeris forgószél; tuulekiiru(se)l szélsebesen; tuuleklaas szélvédő; tuulekohin a szél zúgása; tuulekott szélzsák; tuulepea széltoló; tuulepluus széldzseki; tuulepuhang fuvallat, szellő; tuulepäine szeleburdi; tuulerõuged med bárányhimlő; tuuletallaja széltoló; tuulevari szélárnyék; tuuleveski szélmalom; tuuleõhk szellő, fuvallat

tühi <tühi tühja t'ühja t'ühja, t'ühja[de t'ühja[sid_&_t'ühj/e 24 adj, s>
1. adj üres ♦ tühi pangaarve üres bankszámla; tühi rahakott üres pénztárca; tühi vihik üres füzet; tühjad lahtrid üres rovatok; tühi maja üres ház; tühi pilk piltl üres tekintet; tühjaks jääma megüresedik; joob klaasi tühjaks kiissza a poharat; tühjalt kohalt alustama piltl a nulláról kezdi; kõht on tühi {kellel} üres a hasa; seda rohtu ei tohi võtta tühja kõhuga ezt a gyógyszert nem szabad éhgyomorra bevenni; pea on tühi piltl üres a feje; nuttis end tühjaks jól kisírta magát; parem pool muna kui tühi koor ha ló nincs, a szamár is jó, jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok
2. adj (asjatu, tarbetu, mõttetu, ilmaaegne, sügavama sisuta, tähtsusetu) üres ♦ tühjad lubadused üres ígéretek; tühje lubadusi andma/jagama elhúzza a mézesmadzagot vkinek a szája előtt; tühjad lootused üres remények; tühi loba üres fecsegés/beszéd; tema jaoks on ta tühi õhk szóba sem áll vele; tühi töö kár a benzinért; tühje sõnu tegema üres frázisokat pufogtat; üres szalmát csépel; ah, see on tühi asi! no, semmi az!; tühja juttu ajama levegőbe beszél; (see on) tühi-tähi! nem nagy cucc!; tühjade kätega jääma se pénz, se posztó; tühjade kätega lahkuma üres kézzel távozik
3. s (vanapagan, vanatühi) fene, ördög ♦ tühja sest! kibírja!
■LS: tühi+ ♦ tühiasi apróság, semmiség, csekélység, piszlicsár ügy, bagatell (ügy), katonadolog; tühikaal holtsúly; tühikargaja kõnek semmirekellő, szélhámos; tühikäik tehn üresjárat

umbluu <+l'uu l'uu l'uu[d -, l'uu[de_&_luu[de l'uu[sid_&_l'u[id 26 s> kõnek (segane jutt) humbug; (totrus, vale) badarság ♦ umbluud ajama badarságokat beszél

umbropsu <+r'opsu adv> (järelemõtlematult) átgondolatlanul; (huupi) találomra, vaktában ♦ midagi umbropsu ütlema hasból beszél vmit

uni <uni une 'un[d 'unne, une[de une[sid 20 s>
1. (magamine, magamisaeg, unine-olek, vajadus magada) álom, alvás ♦ magus uni édesded álom; sügav uni mély álom; kerge v põgus uni könnyű álom; räägib unes álmában beszél; mul ei tule und nem tudok elaludni; hõõrub une silmist kitörli az álmot a szeméből; mul kipub v tikub v tükib uni vägisi peale v silma kezdek elálmosodni; mul on nii kange v kohutav v hirmus uni nagyon álmos vagyok; suikus viimsele unele örök nyugalomra tért
2. (unenägu) álom, álomkép ♦ kole uni rossz álom; mida sa unes nägid? mit álmodtál?; on see unes või ilmsi? ez álom vagy valóság?
■LS: une+ ♦ uneaeg alvásidő; uneapnoe med alvási apnoe; unehäire med alvászavar; unelaul altatódal, bölcsődal; unesuigatus, unetukastus, unetukk szundítás, szunyokálás; uneuuring med (polüsomnograafia) alváskutatás; unevõlg alváshiány

vabalt <vabalt adv>
1. (takistamatult) szabadon; (julgelt) bátran ♦ koer jookseb õues vabalt ringi a kutya szabadon szaladgál az udvaron; ta valdab vabalt kolme võõrkeelt folyékonyan beszél három nyelven; vabalt! sõj, sport pihenj!
2. (kindla peale, kahtlemata) nyugodtan ♦ võid vabalt siia jääda nyugodtan itt maradhatsz

vaikne <v'aikne v'aikse v'aikse[t -, v'aikse[te v'aikse[id 02 adj>
1. (vaevukuuldav) halk; (hääletu) csendes ♦ metsa vaikne kohin az erdő halk susogása; vaiksed sammud halk lépések; vaikne tänav csendes utca; vaikne nädal relig nagyhét; vaikne öö csendes éjszaka; meri on vaikne csendes a tenger; räägib vaikse häälega halk hangon beszél, halkan beszél; sadu jääb järjest vaiksemaks az eső fokozatosan csendesedik
2. (rahulik, vagane) csendes, csöndes ♦ vaikne iseloom csendes természet; vaikne naeratus näol csendes mosoly az arcán; vaikne hull csendes őrült
3. (sõnatu, sõnades väljendamata) csendes ♦ vaikne lootus csendes remény
4. (liikumise kohta: aeglane) csendes ♦ tuul on vaikne csendes a szél; jõe vool on siin hästi vaikne itt nagyon csendes a folyó folyása

vali <vali valju v'alju v'alju, v'alju[de v'alju[sid_&_v'alj/e 24 adj>
1. (heli: kõva, tugev, kaugele kostev) hangos ♦ vali hääl hangos hang; vali naer hangos nevetés; räägib valju häälega hangosan beszél; muusika oli ülearu vali a zene túl hangos volt
2. (ilmastikuga ühenduses: kõva, kange, käre) zord, kegyetlen ♦ vali pakane zord fagy; puhub vali tuul kegyetlen szél fúj; väljas valitseb vali talv kint zord tél uralkodik
3. (karm, range) szigorú, kegyetlen, zord ♦ südametu ja vali inimene szívtelen és kegyetlen ember; valjud eeskirjad szigorú szabályok; vali pilk szigorú tekintet; sa olid temaga v tema vastu v temale liiga vali túl kegyetlenül bántál vele
4. (tubli, hakkaja, kange, kõva) kemény ♦ ta on vali tantsumees ő kemény táncos

vigane <vigane vigase vigas[t -, vigas[te vigase[id 10 adj, s>
1. adj (vigastatud, kehaveaga) csonka, nyomorék, hibás ♦ vigane jalg hibás láb
2. s (invaliid, sant) csonka, nyomorék
3. adj (vigadega) hibás ♦ grammatiliselt vigane lause nyelvtanilag hibás mondat; räägib vigast soome keelt hibásan beszél finnül
4. adj (katkine, rikkis, defektne) hibás, rossz ♦ vigane link hibás link

viilima <v'iili[ma v'iili[da viili[b viili[tud 28 v>
1. (viiliga tasandama, teritama) reszel; (lühemaks) lereszel ♦ viilib küüsi körmöt reszel
2. kõnek (tööst kõrvale hoidma, looderdama) kibújik ♦ viilib tööst kibújik a munka alól

ärevalt <ärevalt adv> zaklatottan, feszülten, izgatottan ♦ ärevalt kuulatama feszülten hallgat; ärevalt rääkima zaklatottan beszél; süda põksub ärevalt izgatottan ver a szíve

äärestama <ääresta[ma ääresta[da ääresta[b ääresta[tud 27 v> (palistama) beszeg, eltisztáz ♦ nööpauke äärestama beszegi a gomblyukat; laudlina käsitsi äärestama kézzel beszegi a asztalterítőt

ääristama <äärista[ma äärista[da äärista[b äärista[tud 27 v>
1. (äärisena ümbritsema) felszeg, szegélyez, keretez ♦ jalgteid ääristavad lilled virágok szegélyezik a járdákat
2. (äärisega varustama) szegélyez; (õmmeldes) beszeg ♦ ääristas laudlina pitsiga csipkével szegte be az asztalterítőt

öösiti <'öösiti adv> (öistel aegadel, öödel, öiti) éjente, éjjelente ♦ on öösiti kodust ära éjente nincs otton; räägib öösiti unes éjjelente álmában beszél