[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aeglaselt <'aeglaselt adv> lassan ♦ aeglaselt sõitma lassan hajt, lépésben megy; aeglaselt kõndima andalog; aeglaselt rääkima lassan beszél

auk <'auk augu 'auku 'auku, 'auku[de 'auku[sid_&_'auk/e 22 s> lyuk; (ava) nyílás; (maa sees) gödör; (sissevajunud koht) mélyedés ♦ väike auk gödröcske; rebase auk a róka lyuka; aknaauk ablaknyílás; hundiauk farkasverem; unkaauk padláslyuk; võtmeauk kulcslyuk; auke lööma lyukaszt; auku puurima lyukat fúr; auku jäässe raiuma léket vág a jégen; auku kaevama kiássa a gödröt; auku vajuma beesik; auku kinni nõeluma befoltozza a lyukat; sukas on auk lyuk van a harisnyáján; tee on auke täis lyukas az út; kes teisele auku kaevab, see ise sisse kukub aki másnak vermet ás, maga esik bele; a saját csapdájába esik; kellelegi auku pähe rääkima lyukat beszél vkinek a hasába; üks räägib aiast, teine aia august egy cigány, egy király; két/más malomban őrölnek; ka veetilk uuristab kivi sisse augu lassú víz partot mos

avameelitsema <+meelitse[ma meelitse[da meelitse[b meelitse[tud 27 v> (liiga avameelne olema) túl őszintén beszél

benseen <bens'een benseeni bens'eeni bens'eeni, bens'eeni[de bens'eeni[sid_&_bens'een/e 22 s> keem (aromaatne süsivesinik) benzol

eest <'eest adv, postp> vt ka ees, ette
1. adv (eestpoolt, esiküljelt) elöl; elől, elülről, -ért
2. adv (ära, küljest ära, eemale) ♦ eest ära! félre az útból!, utat!
3. postp [gen] (eestpoolt, esiküljelt) ♦ eest lahtikäiv särk elöl nyitott ing
4. postp [gen] (ära, küljest ära, eemale) vmi elől, -ból/-ből ♦ tule akna eest ära gyere el az ablak elől / ablakból
5. postp [gen] (kelle-mille asemel, kellega-millega võrdselt) helyett ♦ mine minu eest menjél helyettem; toode räägib ise enda eest a termék magáért beszél; töötab kahe eest kettő helyett dolgozik
6. postp [gen] (varem, teatud aeg tagasi) vmennyi idővel ezelőtt ♦ viie aasta eest öt évvel ezelőtt
7. postp [gen] (mille väärtuses, mille vastu, mille tasuks, vastutasuks) -ért ♦ viie euro eest öt euróért; miljonite eest raamatuid könyvek milliókért; aitäh sulle abi eest köszönöm a segítségedet
8. postp [gen] (kelle-mille kasuks, poolt, kelle-mille suhtes vastutav, kelle-mille suhtes hoolitsev) vmiért/vkiért ♦ palvetama kellegi eest imádkozik vkiért; arst võitleb haige elu eest az orvos harcol a beteg életéért; tema vastutab tekitatud kahju eest ő felel az okozott kárért

eesti <eesti ag> észt ♦ eesti keel észt (nyelv); eesti kunst észt művészet; eesti rahvariided észt népviselet; eesti keele sõnavara észt szókincs; eesti keeles rääkima észtül beszél

eestikeelne <+k'eelne k'eelse k'eelse[t -, k'eelse[te k'eelse[id 02 adj> észt nyelvű ♦ eestikeelne kõne észt nyelvű beszéd

emakeel <+k'eel keele k'eel[t k'eel[de, keel[te k'eel[i 13 s> anyanyelv ♦ emakeelt kõnelema anyanyelvén beszél

endamisi <'endamisi adv> magában ♦ endamisi rääkima magában beszél; endamisi mõtlema magában gondol

entusiasm <entusi'asm entusiasmi entusi'asmi entusi'asmi, entusi'asmi[de entusi'asmi[sid_&_entusi'asm/e 22 s> lelkesedés ♦ suure entusiasmiga rääkima nagy lelkesedéssel beszél

ette <'ette adv, postp> vt ka ees, eest
1. postp (ettepoole) elé, előre ♦ istuda peegli ette leül a tükör elé; udus ei näe enda ette a ködben az orráig sem lát; kardinaid ette tõmbama behúzza a függönyt; kohtu ette sattuma bíróság elé kerül
2. adv előre, elébe, elő ♦ ette sirutama előretart, előrenyújt; ette valmistama előkészít; ette kuulutama megjósol; ette tänama előre megköszön; ette heitma szemre hány; ette kujutama elképzel; ette lugema felolvas; ette nägema előre lát; ette tulema előfordul; bussis ette istuma előre ül a buszon; vaatas ette ja taha előre és hátra nézett; tuleb tuttav ette ismerősnek tűnik; hobuseid ette panema befogja a lovakat

hammas <hammas h'amba hammas[t -, hammas[te h'amba[id 07 s>
1. (inimesel, loomal) fog ♦ haige hammas beteg fog, rossz fog; alumine hammas alsó fog; esihammas frontfog; jäävhammas maradó fog; kunsthammas műfog; lõikehammas metszőfog; piimahammas tejfog; purihammas őrlőfog; kõnek zápfog; silmahammas szemfog; tagahammas, tagumine hammas hátsó fog; tarkushammas bölcsességfog; ülahammas, ülemine hammas felső fog; hammas pakitseb v tuikab fáj a foga; hammas valutab fáj a foga; hammas tuli suust ära kiesett a(z egyik) foga; hammas on lahti v logiseb meglazul egy fog; lapsel tulevad hambad fogzik a baba; hambale krooni panema korona felhelyezése a fogra; hambaid pesema fogat mos; hammast plommima v plombeerima betömi a fogat; hammast puurima fogat fúr; hammast suretama kiöli a fogideget; hammast välja tõmbama fogat kihúz; hambaid krigistama csikorgatja a fogát; läbi hammaste sisistama a foga között (beszél); hambaid torkima a fogát piszkálja; hammaste eest hoolitsema ápolja a fogát; hammastega kinni haarama fogaival megragad; koer ajas hambad irevile a kutya vicsorog; hambad on kirsisöömisest hellad a meggy elvásolta a fogam; taat võttis piibu hambust az öreg kivette szájából a pipát; mul on hambas auk lyukas a fogam; mul oli hammas verel just selle järele éppen erre fájt a fogam; hammas on verel kellegi/millegi järele fáj/vásik a foga vkire/vmire; hambaid näitama kimutatja a foga fehér(j)ét; keelt hammaste taga pidama féken tartja a nyelvét; keelt hammaste taga hoidma befogja/tartja a száját; ihub hammast kellegi/millegi peale feni a fogát vkire/vmire; millegi peale hammast ihuma vásik a foga vmire; silm silma, hammas hamba vastu szemet szemért, fogat fogért; hammas hamba vastu szeget szeggel; küünte-hammastega kinni hoidma foggal-körömmel védekezik; hambaid varna panema beadja a kulcsot
2. tehn (sael, hammasrattal) fog ♦ saehammas fűrészfog; sael on teravad hambad a fűrész fogai élesek; hammasratta hambad on kulunud elkoptak a fogaskerék fogai
■LS: hamba+ ♦ hambajuur anat foggyökér; hambakaar anat fogsor; hambakaaries med fogszuvasodás; hambakael anat fognyak; hambakivi med fogkő; hambakivi eemaldama eltávolítja a fogkövet; hambakaitsed sport fogvédő; hambakroon anat fogkorona; hambaniit fogselyem; hambaork fogpiszkáló, fogvájó; hambaplomm fogtömés; hambakliinik fogászat; hambapulber fogpor; hambapõletik med foggyulladás; hambasäsi anat fogbél; hambatehnik fogász, fogtechnikus; hambatsement anat, med fogcement; hambavaap anat fogzománc; hambavahetus fogváltás
hammas+ ♦ hammasajam tehn hajtómű; hammashäälik keel dentális hang; hammaskett tehn fogas hajtólánc; hammasraudtee tehn fogaskerekű vasút; hammassidur tehn fogaskuplung; hammasvaalalised zool (Odontoceti) fogascetek; hammasvõll tehn fogastengely

hauatagune <+tagune taguse tagus[t -, tagus[te taguse[id 10 adj> síron túli, túlvilági ♦ uskuma hauatagusesse ellu hisz a túlvilági életben; ta räägib hauataguse häälega síri hangon beszél

hingestatult <hingestatult adv> (tundeküllaselt, hingega) lelkes ♦ hingestatult kõnelema lekesen beszél

hirmus <h'irmus h'irmsa h'irmsa[t -, h'irmsa[te h'irmsa[id 02 adj; h'irmus adv>
1. adj szörnyű, riasztó, rettentő, rettenetes, rémes, rém, irtózatos, irtó ♦ hirmsad karjatused szörnyű kiáltások; hirmus kuritegu szörnyű bűntény; hirmus unenägu rémálom; hirmus ilm szörnyű idő; hirmus argpüks szörnyen gyáva; hirmus joodik szörnyű alkoholista; hirmus kiirus irtózatos sebesség; hirmus korralagedus szörnyű rendetlenség; hirmus pakane rettentő hideg; hirmus hind rémes ár; neiu tundis hirmsat häbi a lány rettenetesen szégyellte magát; mul on hirmus janu rettenetesen szomjas vagyok; te meeldite mulle hirmsal kombel rettenetesen tetszik nekem; tal on hirmsal kombel raha rettentő sok pénze van
2. adj (hüüatustes) szörnyű ♦ otse hirmus, kui saamatu sa oled! szörnyű, milyen szerencsétlen vagy!
3. adv (tohutult, väga) rettentő, szörnyen, rettenetesen ♦ hirmus odav rettentő olcsó; ta räägib hirmus palju szörnyen sokat beszél; mul on hirmus halb rettenetesen rosszul vagyok; olen hirmus väsinud szörnyen fáradt vagyok

humoristlik <humor'istl'ik humor'istliku humor'istl'ikku humor'istl'ikku, humor'istlik/e_&_humor'istl'ikku[de humor'istl'ikk/e_&_humor'istl'ikku[sid 25 adj> humoros ♦ humoristlik jutt humoros beszéd

igavene <igavene igavese igaves[t igaves[se, igaves[te igaves/i 12 adj>
1. (ajaliselt lõputu, pidev) örök, örökös, örökkévaló, időtlen; (kustumatu) felejthetetlen ♦ igavene liikumine örökös mozgás; igavene lumi örök hó; igavesed probleemid örökös problémák; igavene sõprus örök barátság; igavesed vaidlused örökös viták; igavene ilu időtlen szépség; igavene reegel örök szabály; igavene üliõpilane örök diák; ta on lahkunud igavestele jahimaadele az örök vadászmezőökre költözött
2. kõnek (täielik, tõeline) ♦ igavene valevorst piszkos hazug; igavene laiskvorst világ lustája; igavene nuhtlus átkozott csapás; igavene nõid gonosz boszorkány; igavene petis hitvány csaló; sinuga on igavene häda csak a baj van veled; ajab igavest jama badarságot/sületlenséget beszél, hazudik

ilmekus <'ilmekus 'ilmekuse 'ilmekus[t 'ilmekus[se, 'ilmekus[te 'ilmekus/i 11 s> (väljendusrikkus) kifejezőerő; (kujukus) kifejező ♦ näo erakordne ilmekus az arc rendkívüli kifejezőereje; kõne ilmekus a beszéd kifjezőereje

ilmetu <'ilmetu 'ilmetu 'ilmetu[t -, 'ilmetu[te 'ilmetu[id 01 adj> jellegtelen, színtelen, kifejezéstelen ♦ ilmetu nägu kifejezéstelen arc, fapofa; ilmetu hääl jellegtelen hang; ilmetud silmad kifejezéstelen szemek; ilmetu välimus jellegtelen külső; ilmetud sõnad jellegtelen szavak; ilmetu esinemine színtelen fellépés; ilmetu keelepruuk színtelen nyelvhasználat; ilmetu kõne kifejezéstelen beszéd; ilmetu lugemine kifejezéstelen olvasás; ilmetu hoone jellegtelen épület; täiesti ilmetu teljesen jellegtelen; kirjeldus on ilmetu a leírás kifejezéstelen

imema <ime[ma ime[da ime[b ime[tud 27 v>
1. (suhu tõmbama, lutsima) beiszik, szopogat, szop(ik), szív, megzív, iszik, felszív; (välja) kiszív; (aeg-ajalt, veidi) szopogat, szivogat; (lutsutama) szopogat ♦ laps imeb rinda a gyerek szopik; kompvekki imema cukorkát szopogat; piipu imema pipázik; mahla kõrrega imema gyümölcslevet szívószállal inni; pump imeb vett vizet szív a pompa
2. (midagi endasse v kuskilt välja tõmbama) beszív, kiszív ♦ taimed imevad pinnasest niiskust a növények nedvességet szívnak a talajból; kaan imes end jala külge kinni a pióca a lábra tapadt; sääsk on enda verd täis imenud a szúnyog teleszívta magát vérrel; maa imes endasse kogu niiskuse a föld beszívta az egész nedvességet; endasse teadmisi imema tudást szív magába; ma ei ole seda näpust välja imenud nem az ujjamból szop(ik)tam; näpust imetud az ujjából szopta
■LS: imemis+ ♦ imemisliigutused szopómozgás; imemisrefleks füsiol szopóreflex

improviseerima <improvis'eeri[ma improvis'eeri[da improviseeri[b improviseeri[tud 28 v> (ettevalmistuseta esitama v looma, kiiruga tegema, kombineerima) improvizál, rögtönöz ♦ klaveri taga improviseerima zongorán improvizál; õhtusööki improviseerima rögtönzött vacsora; improviseeritud kõne improvizált beszéd; improviseeritud lava rögtönzött színpad
■LS: improviseerimis+ ♦ improviseerimisoskus improvizációs készség; improviseerimisvõime improvizációs képesség

improviseering <improviseering improviseeringu improviseeringu[t -, improviseeringu[te improviseeringu[id 02 s> improvizáció ♦ koreograafiline improviseering koreográfiai improvizáció; improviseering rahvaviiside teemadel improvizáció népi dallamokra; kõne jättis improviseeringu mulje a beszéd improvizációként hatott

informatsiooniline <informatsiooniline informatsioonilise informatsioonilis[t informatsioonilis[se, informatsioonilis[te informatsioonilis/i 12 adj> információs, tájékoztató ♦ informatsioonilised materjalid tájékoztató anyagok; informatsiooniline sõnavõtt tájékoztató beszéd

inim+ ember, emberi, emberiség ♦ inimajalugu az emberiség történelme; inimaju emberi agy; inimelu emberélet; inimfiguur emberi alak; inimgeenius zseni, lángelme, lángeszű ember; inimhääl emberi hang; inimideaal emberideál; inimihu emberi test; inimisiksus emberi személyiség; inimjalg emberi láb; inimjõgi piltl emberáradat; inimjõud (1) emberi erő; (2) munkaerő; inimkaotus emberveszteség; inimkarakter emberi karakter; inimkeha emberi test; inimkõne emberi beszéd; inimkäsi emberi kéz; inimlooming emberi alkotás; inimloomus emberi természet; inimluu embercsont; inimmeri piltl embertömeg; inimmurd tömeg; inimmõju emberi hatás; inimmüür piltl emberfal; inimohver (1) emberáldozat; (2) emberáldozat; inimolend emberi lény; inimorganism emberi test; inimpsüühika emberi pszichikum; inimrass antr rassz, emberi faj; inimsaatus embersors; inimsilm emberi szem; inimsugu emberiség; inimsumm egy sereg ember; inimsüda emberszív; inimteadvus emberi tudat; inimtegevus emberi tevékenység; inimtoit emberi étel; inimtorpeedo sõj emberi torpedó; inimtund maj munkaóra; inimtunne emberi érzés; inimtunnetus emberi érzés; inimtöö élőmunka; inimtüüp embertípus; inimvaim emberi elme; inimvoog, inimvool emberáradat; inimvõimed emberi képességek; inimväärikus emberi méltóság; inimõigused emberi jogok; inimühiskond emberi társadalom

inisema <inise[ma inise[da inise[b inise[tud 27 v>
1. (veiste kohta) bőg ♦ lehm iniseb vaikselt a tehén csendesen bőg
2. hlv (inimese kohta) nyafog ♦ kõneleb iniseva häälega nyafogó hangon beszél; valu pärast inisema nyafog a fájdalom miatt

innukalt <innukalt adv> lekesen, buzgón, nagy igyekezettel ♦ innukalt rääkima lelkesen beszél; innukalt tööd tegema buzgón dolgozik; noogutab innukalt lekesen bólogat; asus innukalt asja kallale nagy igyekezettel fogott a dologhoz

jabur <jabur jabura jabura[t -, jabura[te jabura[id 02 adj> (hull, pöörane) badar, kelekótya; (tobe, totter) buta, ostoba ♦ jabur inimene kelekótya ember; jabur mõte buta gondolat; jabur vastus kelekótya válasz; jabur väljamõeldis ostoba kitalálmány; jaburad tembud buta csínyek; jaburat juttu ajama butaságot beszél; läks peast jaburaks elment az esze; ta on suurest õnnest jabur eszét vesztette a boldogságtól

jaburdama <jaburda[ma jaburda[da jaburda[b jaburda[tud 27 v> (rumalusi rääkima) ostobaságot beszél; (rumalalt käituma) ostobán viselkedik, játsza a bolondot ♦ ära jaburda ne bolondozz

jaburdus <jaburdus jaburduse jaburdus[t jaburdus[se, jaburdus[te jaburdus/i 11 s> ostobaság, badarság, butaság, marhaság; (jabur jutt, mõte) ostoba beszéd/gondolat ♦ täielik jaburdus totális marhaság; {kelle} jaburdusi taluma elviseli az ostobaságait

jahedalt <jahedalt adv> hűvösen, fagyosan ♦ meid tervitati jahedalt hűvösen üdvözöltek minket; kõneleb ükskõikselt ja jahedalt közömbösen és hűvösen beszél; külaline võeti jahedalt vastu a vendéget hűvösen fogadták

jalakeerutus <+keerutus keerutuse keerutus[t keerutus[se, keerutus[te keerutus/i 11 s> kõnek tánc, csörgés, rázás ♦ pärast kõnet algas jalakeerutus a beszéd után kezdődött a tánc

jama <jama jama jama -, jama[de jama[sid 17 s> kõnek
1. (loba, lora, mõttetu v jabur jutt, rumalus) blabla, zöldség, zagyvaság, sületlenség, smafu, slamasztika, mizéria, lárifári, kulimász, fakszni, értelmetlenség, ciki ♦ lapsik jama gyerekes zagyvaság; täielik jama tiszta gáz; jama ajama tücsköt-bogarat összebeszél; ajab jama [suust välja] sületlenségeket beszél; hakkas jama ajama sületlenségeket beszélt
2. (segadus, jant) kavarodás, cirkusz, galiba; (sekeldus, tülin) baj, bonyodalom, kellemetlenség ♦ õige jama alles algab az igazi bonyodalom még csak most kezdődik; remondiga on igavene jama a felújítással csak a baj van; jama kui palju! mennyi bonyodalom

jamama <jama[ma jama[da jama[b jama[tud 27 v> kõnek
1. (lobama, joba ajama, mõttetut juttu rääkima) bolondozik, badarságokat beszél ♦ ära jama, räägi inimese moodi ne bolondozz, beszélj ember módra; ärge jamage, jätke ta rahule ne bolondozzatok, hagyjátok (őt) békén
2. (sekeldama, jändama) bonyodalom, vesződség, hőbörgés ♦ väljas jamab maruvihane mees kint hőbörög egy dühös férfi; paar nädalat jamasin selle asjaga, siis tüütas ära pár hétig vesződtem ezzel a dologgal, aztán meguntam; mis temaga jamada, aitab temaga jamamast mit bajlódjunk vele, elegem van a vele való bajlódásból

jamps <j'amps jampsi j'ampsi j'ampsi, j'ampsi[de j'ampsi[sid_&_j'amps/e 22 s, adj>
1. s (sonimine) ostobaság, lárifári, képzelgés, bolondság ♦ see on hullumeelse jamps ez egy őrült képzegése
2. s kõnek (totrus, narrus, rumal jutt) badarság, butaság, képtelenség ♦ täielik jamps teljes képtelenség; jampsi kokku ajama mindenféle badarságot összehord; peast käib läbi igasugust jampsi mindenféle badarság jár a fejemben
3. (sekeldus, tülin) gond ♦ koerapidamisega on jampsi palju a kutyatartás sok gonddal jár
4. adj (rumal, totter) buta, ostoba, őrültség ♦ see on jamps jutt ostoba beszéd; juhtus jamps lugu buta dolog történt; ega sa jampsiks ole läinud? megőrültél?, csak nem ment el az eszed?, elment az eszed?

joba <joba joba joba -, joba[de joba[sid 17 s> kõnek (jama, jabur jutt, lora) badarság, ostobaság ♦ mõttetu joba képtelenség; ajab joba ostobaságokat beszél

jumalavallatu <+vallatu vallatu vallatu[t -, vallatu[te vallatu[id 01 adj, s>
1. adj (jumalakartmatu, tavasid pilav) istentelen; (patune) bűnös ♦ jumalavallatu inimene istentelen ember; jumalavallatu jutt istentelen beszéd; jumalavallatud teod istentelen cselekedet; jumalavallatuid sõnu rääkima istentelen dolgokat beszél
2. s (jumalateotaja) istenkáromló; (jumalatu) istentelen; (patune) bűnös

jumekas <jumekas jumeka jumeka[t -, jumeka[te jumeka[id 02 adj>
1. (hea jumega) pirospozsgás; (roosa) rózsás ♦ jumekas nägu rózsás arc; jumekad palged rózsás arc; jumekad õunad piltl piros almák
2. piltl (ilmekas, värvikas) kifejező, színes ♦ jumekad lood színes történetek; jumekas jutt kifejező beszéd

jutlus <j'utlus j'utluse j'utlus[t j'utlus[se, j'utlus[te j'utlus/i_&_j'utluse[id 11_&_09 s>
1. relig igehirdetés, szentbeszéd, prédikáció ♦ pühapäevajutlus vasárnapi prédikáció; mäejutlus hegyi beszéd; jutlust pidama prédikál, szentbeszédet mond, prédikációt mond/tart; kogudus kuulab jutlust a gyülekezet hallgatja a prédikációt
2. piltl (manitsus) prédikáció, intelem ♦ {kellele} pikka jutlust pidama hosszú prédikációt tart; ära mulle jutlust pea, tean ise, mida teen ne tarts nekem prédikációt, magam is tudom, mit csinálok

jutt3 <j'utt jutu j'uttu j'uttu, j'uttu[de j'uttu[sid_&_j'utt/e 22 s>
1. (jutuajamine, kõnelus) beszéd, történet, elbeszélés, beszélgetés; (vestlus) beszélgetés; (jutustus) elbeszélés; (kõneaine) beszédtéma; (lausutu) mondott; (kuuldus) szóbeszéd ♦ tõsine jutt komoly beszéd; vali jutt hangos beszéd; jahimehejutt vadásztörténet; jonnijutt nyafogás; kalamehejutt horgásztörténet; klatšijutt pletyka; kuulujutt szóbeszéd; laimujutt rágalom; lapsejutt gyerekbeszéd; mehejutt férfibeszéd; patujutt bűnös beszéd; piibujutt társalgás, csevegés; tõsijutt való igaz; vigurijutt vicc, tréfa, móka; ümbernurgajutt kertelés; kellest on jutt? kiről van szó?; aeglase jutuga lassú beszédű; vähese jutuga szűkszavú, szófukar; suure jutuga bőbeszédű; {kes} on ladusa v mõnusa jutuga jóbeszédű; räägib mõistlikku juttu értelmes dolgot mond; räägib segast juttu össze-vissza beszél; mul on sulle üks jutt beszélni akarok veled, mondok neked valamit; ära aja hullu juttu ne beszélj badarságokat; heietab ikka oma juttu hajtogatja a magáét; ta jutt läks mul kõrvust mööda elengedtem a fülem mellett, amit mondott, szavait elengedtem a fülem mellett; juttudest tegudeni jõudma a szavaktól a tettekig jut; tal jutt jookseb kõnek jól forog a nyelve; juttu tal jätkub nem fogy ki a szóból; mis jutt see olgu! micsoda beszéd ez!; tühi jutt! üres beszéd!; juttu üles võtma beszélgetni kezd; juttu keerama {millele} ráfordítja vmire a szót/beszédet; jutusse sekkuma beleszól /beavatkozik a beszélgetésbe; meie jutt hakkas sobima megtaláltuk a közös nyelvet; tuli juttu {millest} szóba került; jutt ei laabu nem találtuk meg a közös nyelvet; jääb nii, nagu jutt oli marad, ahogy megbeszéltük; käisime direktori jutul az igazgatónál voltunk beszélgetésen; jutt läks lahti megindult a szóbeszéd; käivad kõvad jutud azt beszélik, olyan szóbeszéd járja; ta levitab tühje jutte alaptalan pletykákat terjesz; tema kohta käivad igasugused jutud mindenfélét beszélnek róla; sel jutul on põhi all ennek a történetnek van alapja; ta jutul pole saba ega sarvi annak, amit mond, nincs se sava se borsa / beszédének nincs se sava se borsa; juttu heietama hosszú/bő lére ereszt vmit; tühja juttu ajama levegőbe beszél; ilma pikema jututa minden teketória nélkül
2. kirj (lugu) történet; (pikem jutustus) történet; (suuline) történet ♦ põnev jutt izgalmas történet; joonealune jutt lábjegyzet; kriminaaljutt bűnügyi történet; loomajutt állatmese; lühijutt novella; naljajutt humoreszk; reisijutt útleírás; seiklusjutt kalandregény; ulmejutt fantasztikus regény; õudusjutt rémmese
■LS: jutu+ (kõnelusse puutuv) ♦ jutuaine beszédtéma; jutuajamine beszéd; jutuheie a beszélgetés fonala; jutuheietus hosszas beszéd / fecsegés; jutuhimuline beszédes; jutukaaslane beszélgetőtárs; jutukatked beszédfoszlány; jutukehv szófukar; jutukõmin pletyka; jutukära zsivaj; jutumaias beszédes; jutumoor kõnek pletykás; jutumulin kõnek motyogás; jutumõmin motyogás; jutuohjad piltl a beszélgetés vezetése; jutupobin, jutupomin pusmogás, suttogás; jutupuhuja mesélő; jutupuhumine beszélgetés, mesélés; jutusaade talk show; jututeema beszédtéma; jututuba chet; jututuju beszédkedv; jutuvada, jutuvadin terefere; jutuvool fecsegés
jutu+ kirj ♦ jutukangelane a történet/mese őse; jutukirjandus elbeszélés; jutukirjanik elbeszélő; jutukogu novellagyűjtemény; jutulisa függelék; jutulooming prózai művek; jutumeister az elbeszélés mestere, aranyszájú; jutunurk [ajalehes] irodalmi sarok (rovat); juturaamat novella; juturepertuaar folkl mese-repertoár; jututüüp folkl mesetípus; jutuvara történet gyűjtemény; jutuvestja mesemondó

jutulõng <+l'õng lõnga l'õnga l'õnga, l'õnga[de l'õnga[sid_&_l'õng/u 22 s> (jutt, vestlus) a beszéd fonala; (jutuheie) a beszélgetés szála ♦ jutulõnga veeretama v heietama v ketrama v kerima göngyölíti a beszélgetés fonalát; jutulõng keerleb uustulnuka ümber a beszélgetés az újonc körül forog; perenaine hoiab jutulõnga ülal a háziasszony fenntartja a beszélgetést; ehmatusest kaotab ta jutulõnga ijedtében elveszi a beszélgetés fonalát, ijedtében torkán akad a szó; võtab katkenud jutulõnga üles folytatja a félbeszakadt beszélgetést

juubel <j'uubel j'uubeli j'uubeli[t -, j'uubeli[te j'uubele[id 02 s> évforduló, jubileum ♦ tööjuubel munkahelyi évforduló; 100 aasta juubel századik véforduló, centenárium; eesti raamatu 450 aasta juubel az észt könyv 450. évforulója; ta tähistab 50 aasta juubelit az ötvenedik születésnapját/évfordulóját ünnepli; tähistati kirjaniku esimest juubelit az író első jubileumát ünnepelték
■LS: juubeli+ ♦ juubeliaasta jubileumi év; juubeliaktus jubileumi ünnepély; juubelialbum évfordulós album; juubelietendus jubileumi előadás; juubelihooaeg jubileumi évad; juubeliistung jubileumi ülés; juubelikink jubileumi ajándék; juubelikontsert jubileumi koncert; juubelikõne jubileumi beszéd; juubelimünt jubileumi érme; juubelinäitus jubileumi kiállítás; juubelipäev az évforduló napja; juubelitähtpäev jubileumi ünnepnap; juubeliväljaanne évfordulós kiadás; juubeliüritused évfordulós események

jõledus <jõledus jõleduse jõledus[t jõledus[se, jõledus[te jõledus/i 11 s> ocsmányság, szörnyűség ♦ teo jõledus a tett szörnyűsége; jõledusi rääkima ocsmányságokat beszél; jõledusi tegema szörnyűségeket tesz; seda jõledust ma ei söö nem eszem ilyen szörnyűséget

jäledus <jäledus jäleduse jäledus[t jäledus[se, jäledus[te jäledus/i 11 s> förtelem, ocsmányság ♦ mitte supp, vaid jäledus ez nem leves, hanem valami förtelem; jäledusi rääkima ocsmányságokat beszél

jämedus <jämedus jämeduse jämedus[t jämedus[se, jämedus[te jämedus/i 11 s>
1. (suurus, paksus) durvaság, vastagság, nyerseség, gorombaság ♦ pliiatsi jämedus a ceruza vastagsága
2. (rohmakus, labasus, ebaviisakus, jäme ütlus v käitumine) durvaság, faragatlanság ♦ jämedusi rääkima gorombaságokat beszél
■LS: jämedus+ ♦ jämedusaste mets vastagsági fok

kantsel <k'antsel k'antsli k'antsli[t -, k'antsli[te k'antsle[id 02 s> (ristiusu kiriku kõnetool); kõnek (kõnepult) szószék ♦ kantslist jutlustama a szószékről beszél; kantslisse astuma a szószékre lép

kasseerima <kass'eeri[ma kass'eeri[da kasseeri[b kasseeri[tud 28 v>
1. (raha sisse nõudma) inkasszál, kasszíroz, behajt, beszed ♦ makse kasseerima beszedi az adót
2. jur (kassatsiooni teostama) megsemmisít

kasutu <kasutu kasutu kasutu[t -, kasutu[te kasutu[id 01 adj> haszontalan, hasztalan ♦ kasutud ponnistused haszontalan fáradság; kasutu vaidlus haszontalan vita; kasutu tegevus haszontalan tevékenység; kasutu jutt hasztalan beszéd

katkendlik <katkendl'ik katkendliku katkendl'ikku katkendl'ikku, katkendlik/e_&_katkendl'ikku[de katkendl'ikk/e_&_katkendl'ikku[sid 25 adj> szaggatott ♦ katkendlik hingamine szaggatott lélegzet; katkendlik joon terelővonal, szaggatott vonal; katkendlik jutt szaggatott beszéd

katkestamatu <katkestamatu katkestamatu katkestamatu[t -, katkestamatu[te katkestamatu[id 01 adj> (pidev) szakadatlan, folytonos ♦ katkestamatu jutuvool szakadatlan beszéd

kaudne <k'audne k'audse k'audse[t -, k'audse[te k'audse[id 02 adj> közvetett, indirekt ♦ kaudne kahju közvetett kár; kaudne kõne keel függő beszéd; kaudne kõneviis keel függő beszédmód; kaudne kasu közvetett haszon; kaudsed maksud közvetett adók; kaudne mõju közvetett hatás; kaudne põhjus közvetett ok; kaudne tõend jur közvetett bizonyíték; kaudsel teel közvetett úton, indirekt úton
■LS: kaud+ ♦ kaudtõlge közvetett fordítás

keel <k'eel keele k'eel[t k'eel[de, keel[te k'eel[i 13 s>
1. (elund, lihasaadus) nyelv ♦ punane keel piros nyelv; lehma keel a tehén nyelve; keelt suust välja ajama kidugja a nyelvét a szájából; keelt näitama kellelegi kinyújtja/kiölti a nyelvét vkire; keelt katki v keelde hammustama a nyelvébe harap; {kellel} on keel ripakil v suust väljas kilóg a nyelve; keelt hammaste taga pidama féken tartja a nyelvét; keelt hammaste taga hoidma befogja/tartja a száját; sellest läheb keel sõlme kibicsaklik tőle az ember nyelve; tal läheb keel sõlme majd kificamodik a nyelve; mul läheb keel sõlme majd kitörik benne a nyelvem; kurjad keeled a rossz nyelvek; kellegi peal/kallal keelt teritama köszörüli vkin a nyelvét; miski on keele peal a nyelvén / nyelve hegyén van vmi; see on mul keelel a nyelvemen van; tal on terav keel éles/csípős nyelve van; keel on vesti peal kilóg a nyelve; oma keelt talitsema vigyáz a nyelvére; keelepaelu valla päästma kinyitja a száját; mis meelel, see keelel ami a szívén, az a száján; millegi järele keelt limpsama mind a tíz ujját megnyalhatja vmi után
2. (suhtlusvahend, väljendusviis) nyelv ♦ eesti keel észt; ladina keel latin; vanakreeka keel ógörög nyelv; soome-ugri keeled finnugor nyelvek; elavad keeled élő nyelvek; ajalehekeel újságnyelv; ametikeel hivatalos nyelv; argikeel beszélt nyelv; emakeel anyanyelv; kirjakeel irodalmi nyelv; kõnekeel köznyelv; lastekeel gyermeknyelv; luulekeel költői nyelv; maailmakeel világnyelv; oskuskeel szaknyelv; piiblikeel bibliai nyelv; rahvakeel népnyelv; rahvuskeel nemzeti nyelv; riigikeel államnyelv; salakeel titkos nyelv; segakeel keveréknyelv; sihtkeel keel célnyelv; sugulaskeel rokon nyelv; tarbekeel, tavakeel köznyelv; teaduskeel tudományos nyelv; tehiskeel mesterséges nyelv; tänapäevakeel mai nyelv; tänavakeel utca nyelve; töökeel munkanyelv; vahendajakeel keel közvetítő nyelv; vargakeel tolvajnyelv; viipekeel jelnyelv; võõrkeel idegen nyelv; keele struktuur nyelv szerkezete; kellade keel a harangok nyelve; keeli õppima nyelveket tanul; prantsuse keelt oskama tud franciául; võõrkeelt rääkima idegen nyelven beszél; keelt ära õppima megtanulja a nyelvet; eesti keelest vene keelde tõlkima észtről oroszra fordít; raamat ilmus viies keeles a könyv öt nyelven jelent meg; tal on inglise keel suus, ta valdab vabalt inglise keelt folyékonyan beszél angolul
3. (miski keelt meenutav) nyelv ♦ lukukeel zárnyelv; tulekeel lángnyelv; saapa keel a bakancs nyelve
4. (pillil, reketil) húr ♦ pingul keel feszes húr; keelte kõla a húrok hangja; kitarrikeel gitárhúr
keele+ (elundisse puutuv) ♦ keelejuur anat nyelvgyök; keeleluu nyelvcsont; keelemandel anat nyelvmandula; keeleots nyelvcsúcs; keeleselg anat nyelvhát; keeletipp anat nyelvhegy; keelevähk med nyelvrák
keele+ (suhtlusvahendisse puutuv) ♦ keeleaines[tik] nyelvanyag; keeleala keel nyelvterület; keeleanne nyelvkészség; keeleatlas keel nyelvatlasz; keeleaps nyelvi baki; keelegeograafia keel nyelvföldrajz; keelebarjäär nyelvi korlát, nyelvi akadály; keelejuht nyelvmester, adatközlő; keelekursus nyelvtanfolyam; keelekorraldus keel nyelvművelés; keelenõu helyesírási tanácsadó szolgálat; keelepoliitika nyelvpolitika; keelepraktika nyelvgyakorlás; keeleseadus nyelvtörvény; keelesugulus keel nyelvrokonság; keeletarvitus nyelvhasználat, nyelvszokás; keeleteadus nyelvtudomány, nyelvészet; keeletoimetaja nyelvi lektor; keeletund nyelvóra; keelekümblus bemerítéses nyelvoktatás; keeleuniversaalid keel egyetemes nyelvi sajátosságok; keeletasemeeksam nyelvvizsga; keelevaist nyelvérzék; keeleõpe nyelvtanulás; keeleõpetaja nyelvtanár; keeleõpik nyelvkönyv; keeleõping nyelvtanulás
keelte+ ♦ keelteanne nyelvtehetség; keeltekool nyelviskola; keelteoskus nyelvtudás

kessoon <kess'oon kessooni kess'ooni kess'ooni, kess'ooni[de kess'ooni[sid_&_kess'oon/e 22 s>
1. tehn (suruõhukamber allveetöödeks) keszon
2. arhit (kaunistussüvend laes, kassett) kazetta
■LS: kessoon+ ♦ kessoonlagi arhit kazettás mennyezet; kessoontõbi med keszonbetegség

kihutus <kihutus kihutuse kihutus[t kihutus[se, kihutus[te kihutus/i 11 s>
1. (kiire sõit) száguldás
2. (õhutus, ässitus) felbujtás, bujtogatás ♦ kihutust tegema bujtogat
■LS: kihutus+ ♦ kihutuskampaania figyelem felhívó kampány; kihutuskõne buzdító beszéd

kiirkõne <+kõne kõne kõne[t k'õnne, kõne[de kõne[sid 16 s>
1. (kiire kõnelemine) gyors beszéd
2. (kaugekõne) távbeszéd

kinnitama <kinnita[ma kinnita[da kinnita[b kinnita[tud 27 v>
1. (millegi külge kinni panema) alátámaszt, visszaigazol, tűz, tanúsít, rögzít, rácsatol, odaerősít, odacsíptet, nyugtáz, megpecsétel, megerősít, leszögez, kijelent, jóváhagy, igazol, hitelesít, esküszik, erősködik, erősít, csatol, biztosít, bizonyít, befog ♦ kaarti rõhknaeltega tahvlile kinnitama rajzszöggel a táblára erősítette a térképet; paati vaia külge kinnitama a cölöphöz köti a csónakot; töödeldav ese kinnitati kruustangide vahele a munkadarabot satuba fogták; palgid olid kinnitatud üksteise külge a farönköket egymáshoz erősítették; võrk kinnitati naeltega postide külge a hálót szegekkel az oszlopokhoz rögzítették; õnge otsa kinnitati söödaks vihmauss csaléteknek gilisztát tűztek a horogra; lapse rõivad kinnitati vööga a gyerek ruháját övvel fogták össze
2. kõnek (kellegi kasutada, hoolde andma) rábíz, meghatalmaz ♦ talu kinnitati poja nimele a tanyát a fiú nevére iratták
3. (rõhutavalt ütlema, väitma) állít, kijelent; (õigsust, tõelevastavust tõendama) megerősít; (otsusele kehtivust andma) megerősít ♦ ta on täiesti terve, seda võib kinnitada arst teljesen egészséges, ezt az orvos is megerősítheti; kinnitasin endale korduvalt, et sinna ma ei lähe többször megfogadtam, hogy nem megyek oda; kinnitas, et räägib tõtt kijelentette, hogy igazat beszél; kinnitas kirjas oma suulist lubadust levelében megerősítette szóbeli ígéretét; eelmiste aastate kogemused kinnitavad, et ... az előző évek gyakorlata megerősíti, hogy ...; katsetulemused kinnitasid oletust a vizsgálati eredmények megerősítik az elméletet; allkiri tuleb kinnitada az aláírást hitelesíteni kell; koopia õigsust kinnitati allkirja ja pitsatiga a másolat hitelességét aláírással és bélyegzővel igazolják, a másolatot aláírással és pecséttel hitelesítették; parlament kinnitas uue tsiviilkoodeksi az Országgyűlés elfogadta az új polgári törvénykönyvet; päevakord jäi kinnitamata a napirendet nem hagyták jóvá; erand kinnitab reeglit (a) kivétel erősíti a szabályt

kirjakeel <+k'eel keele k'eel[t k'eel[de, keel[te k'eel[i 13 s>
1. (reeglistatud ja korrastatud keelevorm) irodalmi nyelv ♦ kirjakeelt kõnelema irodalmi nyelvet beszél
2. (kirja pandud keel) (az) írott nyelv

koletu <koletu adv; koletu koletu koletu[t -, koletu[te koletu[id 01 adj>
1. adv (väga, tohutult) szörnyen, szörnyű ♦ väljas on koletult külm szörnyen hideg van odakint; koletu palju räägib szörnyű sokat beszél
2. adj (hirmus, kohutav) szörnyű ♦ koletu piin szörnyű kín; koletu ebaõiglus szörnyű igazságtalanság

koputama <koputa[ma koputa[da koputa[b koputa[tud 27 v>
1. (millelegi kergelt lööma) kopog; (aeg-ajalt) kopogtat; (uksele, aknale) bekopog ♦ uksele koputama kopog az ajtón; õlale koputama vállat megvereget; ta astus koputamata sisse kopogtatás nélkül belépett; tohter kontrollis koputades kopsu kõnek az orvos kopogtatással vizsgálta a tüdejét; kellegi südametunnistusele koputama vkinek a lelkére beszél
2. kõnek (omade peale kaebama) besúg, spicliskedik

korrus <korrus korruse korrus[t -, korrus[te korruse[id 09 s> emelet, szint ♦ allkorrus alsó szint, földszint; keldrikorrus alagsor, szuterén; mansardkorrus manzárdszint; poolkorrus félemelet; pööningukorrus tetőtér, padlástér; vahekorrus félemelet; ülakorrus felső szint; korrus kõrgemal egy emelettel feljebb; elan alumisel korrusel földszinten lakom; istus bussi teisel korrusel a buszon az emeleten ültem

kurt <k'urt kurdi k'urti k'urti, k'urti[de k'urti[sid_&_k'urt/e 22 adj, s>
1. adj (kuulmisvõimetu) süket; (halvasti kuulev) hallássérült ♦ teisest kõrvast kurt fél fülére süket; teeb, nagu oleks kurt süketnek tetteti magát; kurtidele kõrvadele rääkima (hiába) koptatja a száját/nyelvét, süket füleknek beszél
2. s (kuulmisvõimetu inimene) süket; (halvasti kuulev inimene) süket fül

kõne <kõne kõne kõne[t k'õnne, kõne[de kõne[sid 16 s>
1. (rääkimine); keel (keele tegelik kasutamine, grammatiliste kategooriate nimetustes) beszéd ♦ kaudne kõne keel függő beszéd; otsene kõne keel egyenes beszéd; suuline kõne keel élőszó, élőbeszéd; kõnest arusaamine beszédértés
2. (kõnelus, jutuajamine, arutlus) beszélgetés, megbeszélés ♦ küsimuse kõne alla võtma szóba hozza a dolgot; see ei tule kõne allagi! nem oda Buda!; fityiszt (az orrodra)!; ei tule kõne allagi számba se jön; szó sem lehet róla; eszed tokja/tokját!
3. (avalik ettekanne, jutt) beszéd, előadás ♦ kõnet pidama beszédet tart; avakõne beköszöntő, megnyitóbeszéd; kihutuskõne uszító beszéd; lauakõne felköszöntő, pohárköszöntő; lõpukõne záróbeszéd; matusekõne gyászbeszéd; raadiokõne rádióbeszéd; tervituskõne beköszöntő, köszöntő beszéd, üdvözlőbeszéd; troonikõne trónbeszéd
4. (telefoni-) telefonbeszélgetés, (telefon)hívás ♦ kõnet jälitama hívást lenyomoz; sulle on kõne hívásod van; kõnet katkestama megszakítja a telefonbeszélgetést
■LS: kõne+ (rääkimisega seotud) ♦ kõnedefekt beszédhiba; kõneelund keel beszédszerv; kõnehäire med beszédzavar; kõnekeel keel beszélt nyelv, köznyelv, élőnyelv; kõnekujund kirj szókép, alakzat; kõnemaneer beszédmód; kõneorgan keel beszédszerv; kõnepuue ped beszédhiba; kõnestiil beszédstílus; kõnesüntesaator beszédszintetizátor; kõnevõime beszédkészség; kõnetoon beszédhang; kõnetuvastus info beszédfelismerés
kõne+ (vestlusega seotud) ♦ kõneaine beszédtéma; kõnekoor szavalókórus; kõnekoosolek felolvasásóest; kõnepult emelvény, szónoki emelvény, szószék
kõne+ (telefonikõnega seotud) ♦ kõnepost hangposta; kõnetraat telefon

kõnelema <kõnele[ma kõnel[da kõnele[b kõnel[dud 31 v; kõnele[ma kõnele[da kõnele[b kõnele[tud 27 v>
1. (rääkima) beszél ♦ aeglaselt kõnelema lassan beszél; kõvasti v valjusti kõnelema hangosan beszél; eesti keelt kõnelema észtül beszél; laps õpib kõnelema beszélni tanul a gyerek; kellestki ainult halba kõnelema csak rosszat beszél vkiről; kellestki kiitvalt kõnelema jót beszél vkiről
2. (vestlema, juttu ajama) beszél ♦ meil on vaja nelja silma all kõnelda beszélnünk kell négy szem közt
3. (kõnet pidama) beszédet tart ♦ president kõneles rahvale az elnök beszélt a néphez
4. piltl (millestki tunnistust andma) szól, beszél ♦ kõik kõneleb kevade lähenemisest minden a tavasz közeledtét mutatja/jelzi

kõnelemine <kõnelemine kõnelemise kõnelemis[t kõnelemis[se, kõnelemis[te kõnelemis/i 12 s> szólás, beszéd, beszélgetés

kõneviis <+v'iis viisi v'iisi v'iisi, v'iisi[de v'iisi[sid_&_v'iis/e 22 s>
1. (kõnelemisviis) beszédmód, beszédstílus
2. keel (verbi grammatiline kategooria) (ige)mód ♦ kindel kõneviis kijelentő mód; kaudne kõneviis függő beszéd; tingiv kõneviis feltételes mód; käskiv kõneviis felszólító mód

kõrgelennuline <+lennuline lennulise lennulis[t lennulis[se, lennulis[te lennulis/i 12 adj> (suurejooneline, hoogne, ülespuhutud) magasröptű ♦ kõrgelennulised unistused magasröptű álmok; kõrgelennuline kõne magasröptű beszéd, magasan szárnyaló szónoklat

labasus <labasus labasuse labasus[t labasus[se, labasus[te labasus/i 11 s> közönségesség, durvaság, banalitás ♦ labasusi rääkima durván beszél

ladus <ladus ladusa ladusa[t -, ladusa[te ladusa[id 02 adj> (sujuv, voolav) gördülékeny, zavartalan, sima; (sorav) folyékony ♦ ladus kõne gördülékeny beszéd; räägib ladusat inglise keelt folyékonyan beszél angolul

ladusalt <ladusalt adv> (sujuvalt, voolavalt) gördülékenyen; (soravalt) folyékonyan ♦ räägib ladusalt soome keelt folyékonyan beszél finnül

lapsik <lapsik lapsiku lapsiku[t -, lapsiku[te lapsiku[id 02 adj> gyermekded, gyerekes, gyermeteg, éretlen ♦ lapsik jutt gyermekded beszéd

loba <loba loba loba -, loba[de loba[sid 17 s> (tühi jutt, lobisemine) zagyvaság, badarság, fecsegés ♦ loba ajama badarságokat beszél; jäta loba!, ära aja loba! ne beszélj!

lorama <lora[ma lora[da lora[b lora[tud 27 v> (lora ajama) zöldségeket beszél

läila <läila läila läila[t -, läila[de läila[sid 16 adj> (lääge, imal) émelyítő, nyálas, émelygős ♦ läila maitse émelygős íz; läilad meelitused az émelyítő bókok; läila jutt piltl émelyítő beszéd

lühidalt <lühidalt adv> röviden, szóval ♦ lühidalt rääkima röviden beszél; lühidalt öeldes szóval, röviden szólva

matus <matus matuse matus[t -, matus[te matuse[id 09 s>
1. (hrl pl) (surnu ärasaatmine, muldasängitamine) temetés, temetkezés; (talitus) gyászszertartás ♦ ilmalik[ud] matus[ed] polgári temetés; kiriklik[ud] matus[ed] templomi temetés; kirstumatus[ed] koporsós temetés; urnmatus urnás temetés; kellegi matus[t]el käima vkinek a temetésén van
2. arheol (haud, maetud surnu koos kaasapandud esemetega) temetés ♦ põletusmatus arheol hamvasztás
■LS: matuse+ ♦ matusebüroo temetkezési vállalat; matusekoht temetéshely; matusekorraldaja temetésrendező; matusekõne halotti beszéd; matusemeeleolu gyászos hangulat; matuserong gyászmenet; matuserongkäik temetési menet; matusetalitus temetési szertartás; matusetoetus temetkezési támogatás

mees1 <m'ees mehe m'ees[t -, mees[te meh/i 13 s>
1. (meesterahvas) férfi, ember ♦ keskealine mees középkorú férfi; vallaline mees nőtlen; nagu mees mehega (rääkima) (úgy beszél vkivel,) mint férfi a férfivel; mees omal kohal legény a talpán/gáton; ember a talpán; lubaja kah hea mees az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó
2. (abielu-) férj ♦ nüüd kuulutan teid meheks ja naiseks most férjnek és feleségnek nyilvánítalak titeket; mehele minema férjhez megy
3. (inimene, isik, asjamees, tegelane) ember, férfi ♦ riigimees államférfi; riie ei riku/tee meest nem a ruha teszi az embert; nagu üks mees egy emberként
■LS: meeste+ ♦ meestejuuksur borbély, férfifodrász; meestemood úri divat; meesteriided, meesterõivad, meesterõivastus férfidivat; meesterätsep férfi/úri szabó, úri szabó; meestesokid férfi szokni
mehe+ ♦ mehehääl férfihang; mehenimi férfinév

meloodia <mel'oodia mel'oodia mel'oodia[t -, mel'oodia[te mel'oodia[id 01 s> (viis) dallam, melódia ♦ hinge tungiv meloodia fülbemászó dallam; kõnemeloodia keel a beszéd dallama

mis <m'is mille mi[da -, mille[l_&_m'i[l mille[lt_&_m'i[lt; pl m'is, mille_&_mille[de, mi[da 00 pron>
1. (substantiivselt otsese küsimuse algul) mi ♦ mis [on] lahti? mi a helyzet?; mis uut v uudist? mi újság?; mis v mida teha? mit kell tenni?; mis need seal laual on? mik ezek ott az asztalon?; milleks sa raha vajad? mire kell pénz neked?
2. (adjektiivselt täpsustusküsimuses) (missugune samalaadsete seast?, missugune?, milline?) milyen ♦ mis keeli te räägite? milyen nyelven beszél?; mis kell rong saabub? mikor érkezik a vonat?; mis ajast mis ajani kiirteekleebis kehtib? mettől meddig érvényes az autópálya matrica?
3. (põhjusküsimuses: miks?, mispärast?) miért ♦ mis sa nutad? miért sírsz?
4. (määraküsimuses: kui palju?, kui vana?) mennyi ♦ mis see raamat maksab? mennyibe kerül ez a könyv?; mis kell on? hány óra van?, mennyi az idő?; mis ta vanus võib olla? hány éves lehet?
5. (lause lõpus küsimusena: kas on nii?, eks ole [nii]?) ugye
6. (adjektiivselt retoorilistes hüüd- ja küsilausetes) micsoda ♦ oi, mis üllatus! micsoda meglepetés!

murre2 <murre m'urde murre[t -, murre[te m'urde[id 06 s> keel (territoriaalne) nyelvjárás, tájnyelv, tájszólás, dialektus ♦ Eesti murded észt nyelvjárások; põhjamurre északi nyelvjárás; räägib Palootsi murdes Palóc tájszólásban beszél; murdeid uurima a nyelvjárásokat tanulmányozza; murret rääkima nyelvjárásban beszél
■LS: murde+ ♦ murdeala keel nyelvjárásterület; murdesõna tájszó; murdesõnaraamat tájszótár; murdeuurija nyelvjáráskutató; murdeuurimine keel nyelvjáráskutatás

mõistu <mõistu adv> (mõista andes, kaudselt, vihjamisi) célozgatva ♦ räägib mõistu talányokban beszél

mõtlemata <s> könnyedén, se szó, se beszéd

mõttetus <m'õttetus m'õttetuse m'õttetus[t m'õttetus[se, m'õttetus[te m'õttetus/i 11 s>
1. (absurdsus) esztelenség, értelmetlenség, abszurdum ♦ sõja mõttetus a háború értelmetlensége
2. (mõttetu tegu, jutt, ütlus vms) baromság ♦ räägib mõttetusi baromságokat beszél

mäejutlus <+j'utlus j'utluse j'utlus[t j'utlus[se, j'utlus[te j'utlus/i_&_j'utluse[id 11_&_09 s> hegyi beszéd

naamoodi <+m'oodi adv> kõnek
1. (niimoodi) úgy ♦ või siis naamoodi on lood! hát úgy vannak a dolgok!
2. (koos sõnaga niimoodi: teistmoodi) úgy ♦ räägib kord niimoodi, kord naamoodi egyszer így, másszor úgy beszél

naljalt <naljalt adv> (hrl eitavas lauses) (mitte niisama lihtsalt, peaaegu mitte keegi v mitte kunagi, vaevalt küll) aligha, nehézségekkel, nem egykönnyen, jókedvéből ♦ bussid on nii täis, et naljalt peale ei saa a buszok annyira tele vannak, hogy alig lehet felszállni; see on niisugune töö, mida naljalt keegi ei taha teha ez olyan munka, amit csak úgy jókedvéből senki nem csinál; kannatlik inimene naljalt ei vihastu a türelmes ember nem lesz könnyen dühös; koer naljalt jänest kätte ei saa a kutya nem kapja el a nyulat egykönnyen; tema juba naljalt järele ei anna ő már olyan könnyen nem enged; ega ta minu juttu naljalt usu aligha hiszi el amit mondok; naljalt sa siit ojast kala saad ebből a patakból aligha fogsz halat

naljatama <naljata[ma naljata[da naljata[b naljata[tud 27 v> (nalja tegema) viccel, tréfál; (mõnda aega) viccelődik, elviccel ♦ ei saa aru, kas ta naljatab või räägib tõtt nem értem, viccel vagy igazat beszél; ütles naljatades, et läheb kosja tréfálkozva mondta, hogy leánykérőbe megy; ega ma seda tõsiselt ei mõelnud, ma niisama naljatasin nem gondoltam én ezt komolyan, csak vicceltem; räägib pooleldi naljataval toonil félig viccelődve beszél; tiisikus ei naljata, see viib hauda piltl a tuberkulózis nem viccel, a sírba visz; tuli ei naljata, kui valla pääseb piltl ha elszabadul a tűz, az nem tréfa

nasaleerima <nasal'eeri[ma nasal'eeri[da nasaleeri[b nasaleeri[tud 28 v> (läbi nina hääldama) orrhangon beszél ♦ räägib nasaleerides orrhangon beszél

nina <nina nina nina n'inna, nina[de nina[sid_&_nin/u 17 s>
1. (inimesel, loomal) orr ♦ sirge nina egyenes orr; kreeka nina görög orr; kongnina, kongus nina sasorr, hajlott orr; kotkanina, kullinina karvalyorrú, sasorr; nosunina, nösunina tömpe orrú; nöbinina, nöpsnina pisze orr; sadulnina nyerges orr; suure ninaga mees nagy orrú férfi; nina[ga] löristama szortyog; nina[ga] tõmbama v vedama v nuuskima orrot fúj; läbi nina rääkima az orrán beszél, az orrán keresztül beszél; läbi nina hingama az orrán keresztül lélegzik; nina nokitsema v nokkima v urgitsema piszkálja az orrát; nuuska nina fújd ki az orrod; pühi nina puhtaks töröld meg az orrod; nina tilgub csepeg az orra; nina on kinni bedugult az orra; nina hakkas verd jooksma megeredt az orra vére; kellegi nina all vkinek az orra előtt; topib oma nina igale poole mindenbe beleüti az orrát; oma nina igale poole toppima minden lében kanál; oma nina kuhugi toppima beleüti az orrát vmibe; oma nina igale poole toppima minden szarban kanál; tõmbas enda nina korralikult täis jól felöntött a garatra; pika ninaga jääma fügét kap; hosszú orral távozik; kellelegi pikka nina tegema, kedagi pika ninaga jätma szamárfület mutat vkinek; nina püsti ajama magasan hordja az orrát; nina kirtsutama húzza a száját; millegi pärast nina kirtsutama felhúzza az orrát vmiért; kellelegi nina pihta andma orrára koppint vkinek; tal on nina norgus lóg az orra; kellelegi midagi nina alla hõõruma az orra alá dörgöl/dörzsöl vkinek vmit
2. (eesots sõidukil, jalatsil vm, maanina) ♦ laevanina, laeva nina hajóorr
3. kõnek (taip, vaist) ♦ tal on selliste asjade peale hea nina jó orra van az ilyesmihez; kellelgi on hea nina vkinek jó orra van; millestki haisu ninna saama szelét veszi vminek
■LS: nina+ ♦ ninahääl orrhang; ninahäälik keel orrhang, nazális; ninakarbik anat orrkagyló; ninakoobas orrüreg; ninakäik anat orrjárat; ninapolüüp med orrpolip; ninarätik, ninarätt zsebkendő; ninatilgad farm orrcsepp; ninavahesein anat orrsövény; ninaverejooks med orrvérzés; ninaõõs anat orrüreg

nipsakas <nipsakas nipsaka nipsaka[t -, nipsaka[te nipsaka[id 02 adj> (teravalt ütlev, ninakas) pimasz, hetyke, szemtelen, hányaveti, arcátlan, visszavágós ♦ nipsakad müüjad szemtelen eladók; nipsakad linnapreilid pimasz városi kisassszonyok; ta toon on ülearu nipsakas túl pimasz hangon beszél

noormees <+m'ees mehe m'ees[t -, mees[te meh/i 13 s> fiatalember, legény, ifjú, fiú ♦ poisikeseohtu noormees suhanc, legényke; noormehed ja neiud ifjak és leányok; kuulge, noormees, mis te räägite! Halja, fiatalember, miket beszél!; noormehed, tulge siia! fiúk, gyertek ide!; läks oma noormehega kinno moziba ment a barátjával

nutune <nutune nutuse nutus[t -, nutus[te nutuse[id 10 adj>
1. (nutule viitav) könnyes, sírós, siralmas; (nutujälgedega) kisírt; (nuttev) síró ♦ nutune nägu kisírt arc; räägib nutuse häälega síró hangon beszél; lohutab nutust last vigasztalja a síró gyereket
2. (nutma kalduv, viril) sírós, siránkozó ♦ nutune memm siránkozó nénike; laps on täna nutusem kui muidu a gyerek ma sírósabb, mint máskor
3. (halemeelne) könnyfakasztó, érzelgős ♦ nutune film érzelgős/könnyfakasztó film; viin tegi mehe nutuseks a vodka érzelgőssé tette az férfit

nõudlema <n'õudle[ma nõuel[da n'õudle[b nõuel[dud 30 v> (millelegi pretendeerima, millegi suhtes nõudeid esitama) követel, kérelmez, igényel ♦ pärandit nõudlema követeli az örökséget; trooni nõudlema a trónt követeli; rahvas nõudleb vabadust ja iseseisvust a nép szabadságot és függetlenséget követel; räägib nõudleval toonil követelő hangon beszél

olema <ole[ma 'oll[a ole[n 'on 'ol[dud, ol[i ol[ge oll[akse 36 v>
1. (eksisteerima üldse, tegelikkuses) fennáll, van, tartózkodik, szolgál, szól, szerepel, lenni, leledzik; (olemas olema) létezik ♦ olla või mitte olla? lenni vagy nem lenni?; ma mõtlen, järelikult ma olen gondolkodom, tehát vagyok; oli kord üks kuningas volt egyszer egy király; on sündmusi, mis ei unune vannak olyan esemeények, amelyek sosem merülnek feledésbe; vanaisa ei ole enam nagyapa nincs már; on ainult üks võimalus csak egy lehetőség van; on põhjust arvata, et ... oka van azt hinni, hogy
2. (eksisteerima kuskil, millalgi, kellegi valduses, asuma, elama, viibima, defineerib v identifitseerib subjekti) van ♦ lapsed on toas a gyerekek a szobában vannak; lapsed olid toas a gyerekek a szobában voltak; toas polnud kedagi senki sem volt a szobában; praegu on talv tél van; tal ei ole pennigi hinge taga egy vasa sincs; mul ei ole kohta, kus elada nincs hol laknom; tal on kohver käes kezében van a bőrönd; tal on annet van adottsága, tehetséges; mul ei ole selleks tahtmist nincs hozzá kedvem; mul on hirm félek; mul on häbi restelkedem; mul ei olnud asjast aimugi fogalmam sem volt a dologról; mul ei ole midagi selle vastu nem ellenzem; mis sul viga on? mi bajod?, mid fáj?, mi lelt?; tema rõõmul ei olnud piiri öröme határtalan volt; mul ei ole sellega mingit pistmist semmi közöm hozzá; sul on õigus igazad van; tal on midagi südamel nyomja valami a szívét; kas sul silmi peas ei olegi? hát nincs szemed?; mul on sinu abi vaja szükségem van a segítségedre; kus ta on? hol van?; olen tööl munkában vagyok; ole vagusi v vait! hallgass!; olen mures aggódom; olin tujust ära rossz kedvem volt; uks on lahti az ajtó nyitva van; vihm on üle elállt az eső; õhtu on käes este van; ta on isevärki mees furcsa ember; ole üsna mureta ne aggódj; mul on kiire sietek; mul on hea meel örülök; aknad on lõunasse az ablakok délre néznek; kust kandist sa pärit oled? honnan való vagy?; ta on õpetaja ő tanár; olgu mis on! akárhogy is van; eks ole? nemde, nemdohányzó; olgu kuidas on bárhogy is legyen; olgu [pealegi]! legyen; olgu siis nii hát legyen így; ei ole ollagi nincs; mis jutt see olgu v on micsoda beszéd ez; ole hea! légy szíves; kellelgi kukil olema vkinek a nyakára jár
3. (esineb liitaegade koosseisus) van ♦ ma olen töö lõpetanud befejeztem a munkát; ema ei ole tulnud anya nem jött; siis oli ta juba surnud akkor már halott volt; töö oli tehtud kész van a munka; lehmad ei olnud lüpstud a tehenek nem voltak megfejve; me oleksime läinud mentünk volna

omaette <+'ette adv>
1. (eraldi, teistest eraldatuna) egyedül, saját szakállára, privát, magános, maga, külön-külön; (segamatult, iseendas) egyedül; (endamisi) magában; (atribuudina) különálló ♦ kas lähme koos või igaüks omaette? együtt megyünk, vagy mindenki külön; istub omaette nurgas magányosan ül a sarokban; mitu omaette töörühma több különálló munkacsoport; omaette tuba különszoba; omaette võetuna magában, magában véve, önmagában nézve; igaühel on vajadus omaette olla mindenkinek szüksége van egyedüllétre; räägib omaette magában beszél; vaikne omaette inimene csendes, magános ember
2. (sõltumatult, iseseisvalt) függetlenül, önállóan; (sõltumatu, iseseisev) független, önálló ♦ tuleb omaette, teiste abita toime elboldogul egyedül, más segítsége nélkül; töötab juba omaette már önállóan dolgozik; moodustati omaette riik független államot alapítottak; noored elavad omaette elu a fiatalok önállóan élnek; ta on omaette peremees a maga ura
3. (individuaalselt, spetsiaalselt) egyénileg; (individuaalne, spetsiaalne) egyéni, magán, privát ♦ kas see tuba on sul omaette? ez a te privát szobád?; tal on omaette maja saját háza van
4. (omamoodi) a maga módján; (atribuudina) önmagában ♦ omaette huvitav reis a maga módján érdekes utazás; see ei ole omaette eesmärk ez önmagában véve nem cél; teda nõusse saada oli omaette vägitükk őt meggyőzni már önmagában is hőstett volt

omasugune <+sugune suguse sugus[t -, sugus[te suguse[id 10 adj, s>
1. adj (samasugune kui keegi v miski ise) hasonló, ugyanolyan, hasonszőrű ♦ see hoone on esimene omasugune linnas ez az épület első a maga nemében a városban; mängib omasuguste poistega palli a vele egykorú fiúkkal labdázik
2. adj (omapärane) különös; (eriline) különleges ♦ püstitas omasuguse rekordi különös rekordot állított fel; temale on see omasugune pidupäev számára ez egyfajta ünnep
3. s ♦ poeg rääkis isaga nagu omasugusega a fiú egyenlőként beszél az apjával; parimad sportlased omasuguste seas a legjobb sportolók a kategóriájukban; otsi omasuguseid ja jäta mind rahule keress magad fajtát, engem hagyj békén

ontlik <'ontl'ik 'ontliku 'ontl'ikku 'ontl'ikku, 'ontlik/e_&_'ontl'ikku[de 'ontl'ikk/e_&_'ontl'ikku[sid 25 adj> kõnek (korralik, kombeline) illedelmes, rendes, jóravaló; (sünnis) tisztes, tisztességes, illendő ♦ ontlik jutt tisztességes beszéd; igapidi ontlik poiss minden tekintetben tisztességes fiú; käib korralikult riides nagu ontlik inimene ikka rendesen öltözik, mint minden tisztességes ember; pealtnäha ontlik naisterahvas látszatra rendes nő

otsekohe <+kohe adv>
1. (kohe, jalamaid) azonmód, azon frissiben, azon nyomban, tüstént, rögvest, rögtön, nyomban, mindjárt, máris, ízibe(n), egyből, azonnal ♦ tema lahkumist märgati otsekohe távozását azonnal észrevették; tulge otsekohe gyertek azon nyomban; laps uinus otsekohe a gyerek rögtön elaludt
2. kõnek (lausa) valósággal, egyenesen; (päris) meglehetősen, léggé, teljesen ♦ otsekohe vale see jutt ei ole nem beszéd nem teljesen téves
3. kõnek (otseselt) egyenesen; (vahetult) közvetlenül ♦ otsekohe Inglismaalt tellitud tööriistad egyenesen Angliából rendelt szerszámok
4. kõnek (otsekoheselt) egyenesen; (avameelselt) őszintén, nyíltan; (siiralt) őszintén; (kavaldamata) ravaszság nélkül ♦ ma ütlen otsekohe, te meeldite mulle megmondom őszintén, hogy kedvelem magát; neist asjadest ei kõlba nii otsekohe rääkida ezekről a dolgokról nem illik ilyen nyíltan beszélni
5. kõnek (otsesuunas) egyenesen, légvonalban ♦ alguses mine otsekohe, siis pööra paremale először menj egyenesen, majd fordulj jobbra; linna on siit otsekohe kümme kilomeetrit a város légvonalban tíz kilométerre van

otsene <otsene otsese otses[t -, otses[te otsese[id 10 adj>
1. (vahetu) direkt, közvetlen, egyenes ♦ otsene kõne keel egyenes beszéd; otsene maks egyenes adó; otsene mõju közvetlen hatás; otsene pärija közvetlen örökös; otsene seos közvetlen összefüggés; otsene ülemus közvetlen felettes; sõna otseses mõttes szó szerint
2. (selge, ilmne) világos, nyilvánvló ♦ otsene ähvardus közvetlen fenyegetés; otsene vale nyilvánvaló hazugság; otsene vihje közvetlen célzás; otsene vajadus nyilvánvaló igény
3. (otsekohene) nyílt; (avameelne) nyitott; (siiras) őszinte ♦ liiga otsene küsimus túl közvetlen kérdés; ta on otsese ütlemisega tüdruk szókimondó lány

paatos <p'aatos p'aatose p'aatos[t p'aatos[se, p'aatos[te p'aatos/i_&_p'aatose[id 11_&_09 s> (kirglik vaimustus, pidulik kõrgelennuline hoogsus) pátosz ♦ võltspaatos alpátosz; räägib paatosega pátosszal beszél

pada1 <pada paja pada p'atta, pada[de pada[sid_&_pad/u 18 s> (keedunõu) bogrács, üst; (väike) fazék ♦ malmpada vasbogrács; pesupada mosófazék; pada ajama piltl hülyeséget beszél; ära aja pada! piltl elég a dumából!; paneb kõik ühte patta piltl mindenkit egy kalap alá vesz; pada sõimab katelt, ühed mustad mõlemad bagoly mondja verébnek, hogy nagy fejű; pada sõimab katelt egyik kutya, másik eb
■LS: paja+ ♦ pajakaas üstfedél; pajapõhi üstfenék; pajasang a bogrács fogantyúja

palistama <palista[ma palista[da palista[b palista[tud 27 v> (riide serva läbi õmblema) beszeg, szegélyez, felszeg

parajasti <parajasti adv>
1. ([just] praegu, just sel hetkel) éppen ♦ räägib parajasti telefoniga éppen telefonon beszél
2. (äsja, nüüdsama) éppen

pea2 <p'ea p'ea p'ea[d pä[he, p'ea[de p'ä[id 26 s>
1. (inimese, looma keha osa) fej ♦ ümar pea kerek fej; suur pea nagy fej; linalakk pea szőke fej; punase peaga naine vörös hajú nő; värvitud peaga festett hajú; palja peaga hajadonfőtt; kaine v targa v selge peaga józan fejjel; purjus peaga részegen; mu pea valutab fáj a fejem; pead kummardama fejet hajt; pead langetama meghajt, lesüti a fejét, lehorgasztja a fejét, lecsüggeszti a fejét; kellelgi pead segi ajama megszédít/elszédít vkit; pead noogutama bólint; tal on kaabu peas kalap van a fejéén; pead murdma töri az agyát; nagu peata kana olyan, mint a kerge birka; peaga vastu seina jooksma fejjel megy a falnak; ta ei ole pea peale kukkunud nem esett a feje lágyára; pead kaotama elveszti a fejét; kellelgi üle pea kasvama a fejére nő vkinek; lained löövad üle pea kokku összecsapnak a feje fölött a hullámok; midagi pea peale pöörama a feje tetejére állít vmit; kõike pea peale pöörama mindent a feje tetejére állít; kellelegi midagi pähe taguma a fejébe ver vkinek vmit; mulle ei mahu pähe nem fér a fejembe; (kellegi) pea suitseb fő vkinek a feje; pead norgu laskma lógatja a fejét; päid (nõupidamiseks) kokku panema összedugják a fejüket; millegi kallal/üle pead murdma töri a fejét vmin; tormab nagu peata kana rohangál/szaladgál, mint a fejetlen csirke; kõrvu pea alla panema kõnek fűbe harap, leteszi a kanalat; pead liiva alla peitma homokba dugja a fejét; pistab pea liiva alla nagu jaanalind homokba dugja a fejét, mint a strucc; varga peas põleb müts akinek vaj van a fején, ne menjen a napra; panen/annan oma pea pandiks, annan selle peale oma pea a nyakamat teszem rá
2. piltl (psüühiliste protsesside ja tunnete asupaigana) fej ♦ peaga poiss tehetséges fiú; ta on kõva peaga nincs sok sütnivalója; mulle tuli mõte pähe eszembe jutott egy gondolat; pähe tuupima bemagol; mu pea ei jaga nem értem; pähe õppima kívülről megtanul; arvutab peast fejben számol, fejszámol; kellelegi auku pähe rääkima lyukat beszél vkinek a hasába; tal on juba mõistus pähe tulnud benőtt már a feje lágya; ta pea lõikab jól forog az esze; peast põrunud a feje lágyára esett
3. piltl (juht, valitseja, eestvedaja, pea- v ninamees) fő ♦ riigipea államfő
4. (miski pead meenutav) fej
5. (sisekohakäänetes rõhutab millegi pea juurde v külge kuulumist) ♦ (kellelgi) ei ole silmi peas nem lát a szemétől; kellelgi tõusevad juuksed peas püsti vkinek minden haja szála az égnek áll/mered
6. kõnek (elatiivis seisundi märkimiseks) ♦ noorest peast fiatal/ifjú éveiben, kölyök koromban; pimedast peast vaktában
■LS: pea+ ♦ peaehe fejdísz; peahaav fejseb; peahari hajkefe; peakapsas fejes káposzta; pealiigutus fejmozdulat; peanahk fejbőr; peanikutus, peanoogutus fejbiccentés, főhajtás, fejbólintó, fejbólintás; pearinglus szédülés, szédülési roham; pearaputus fejcsóválás; pearätik, pearätt fejkendő; peasalat fejes saláta; peatugi fejtámla; peavangutus fejcsóválás; peavigastus fejsérülés

pehme <p'ehme p'ehme p'ehme[t -, p'ehme[te p'ehme[id 01 adj>
1. (survele kergesti järeleandev, vetruv, painduv, kergesti töödeldav) puha, lágy ♦ pehme pinnas puha talaj; pehme juust lágy sajt; pehme metall lágy fém; kohev, pehme muld puha föld; pehme lumi puha hó; pehme pliiats puha ceruza; pehme muna lágy tojás; pehme puit puhafa; pehme padi puha párna; pehme mööbel ülőgarnitúra; pehmeks keetma puhára főz, megfőz
2. (puudutamisel sile, mittetorkiv, õrn) puha, lágy ♦ pehme näonahk harmatos arcbőr; pehme käsivars puha kar; pehme suulagi anat lágy íny
3. (heasüdamlik, leebe) lágy, szelíd ♦ loomult pehme, pehme loomuga szelíd természetű, engedékeny; pehmed näojooned lágy arcvonások; kedagi pehmeks rääkima vkinek a lelkére beszél
4. (mahe, tasane) lágy ♦ pehme hääl lágy hang
5. (liigutuste kohta: sujuv, paindlik) puha ♦ pehmed sammud puha lépték
6. (ilmastikunähtuste kohta: soe, mahe) enyhe ♦ pehme talv enyhe tél
7. (vee kohta) lágy ♦ pehme vesi lágy víz
8. kõnek (klusiilide kohta: nõrk) lágy ♦ pehme konsonant lágy mássalhangzó
■LS: pehme+ ♦ pehmesüdameline lágyszívű, vajszívű

pidu1 <pidu p'eo_&_pidu pidu p'ittu, pidu[de pidu[sid 18_&_17 s> (pidustus, pidutsemine) ünnepség, ünnepély, buli ♦ aiapidu kerti ünnepély/mulatság/parti, kerti ünnepség; pulmapidu lakodalom, lagzi; soolaleivapidu lakásszentelő, lakásavató; pidu pidama megünnepel; kui kassi kodus pole, on hiirtel pidu (ha) nincs otthon a macska, cincognak az egerek; kui pidu, siis pidu lõpuni ha (már) lúd, legyen kövér
■LS: peo+ ♦ peokleit estélyi ruha; peokõne ünnepi szónoklat, ünnepi beszéd; peokülaline (1) (ünnepségre meghívott) vendég; (2) díszvendég; peomeeleolu ünnepi hangulat; peorahvas ünneplő emberek; peoriie, peoriietus ünneplő, ünneplőruha; peosaal díszterem; peoseltskond ünneplő közönség; peotuju ünnepi hangulat; peoõhtu esti party

plära <plära plära plära -, plära[de plära[sid 17 s> (lora, jama, loba) fecsegés, locsogás, halandzsa ♦ see on naiste plära ez női beszéd

poetama <p'oeta[ma p'oeta[da p'oeta[b p'oeta[tud 27 v>
1. (pistma) belop ♦ poetas kirja lauasahtlisse belopta a levelet az asztalfiókba
2. (pillama) (le)ejt ♦ poetab midagi põrandale leejt vmit a padlóra
3. (pudistama) szór ♦ pilv poetab vihma az eső cseperegni kezd
4. (lüdima) (ki)fejt ♦ poeta herned ära! fejtsd ki a borsót
5. (märkamatult kuhugi pugema) belopódzik
6. (möödaminnes midagi ütlema) kibök ♦ poetab paar sõna kibök néhány szót

puistama <p'uista[ma puista[ta p'uista[b puista[tud 29 v>
1. (kallama, langeda laskma) szór, hint, önt, zúdít; (peale, üle) megszór, meghint vmivel; (välja, sisse) kiszór, beszór vhová, beleszór vmibe; (laiali) szétzór, elhint, kiönt ♦ puista supi sisse soola sózd meg a levest; libedale teele puistati liiva fölszórták homokkal a síkos utat; keegi on tuhka vaiba peale puistanud valaki összehamuzta a szőnyeget; perenaine puistas herned potti a gazdaasszony borsót öntött a lábosba; jahu puistati kottidesse lisztet öntöttek a zsákba; puista kringlile [tuhk]suhkrut [peale] porcukrozd meg a sütit; kask puistab lehti a nyírfa hullajtja a leveleit; pilv puistab vihma szemerkél az eső; puistab lund szállingózik a hó; rong puistas reisijad perroonile maha piltl szállingóztak az utasok a vonatból a peronra; laps puistati kallistuste ja kingitustega üle piltl a gyereket elhalmozták ölelésekkel és ajándékokkal; saepuruga ülepuistatud tee fűrészporral felszórt út
2. (tuuseldama, midagi otsides segi paiskama) turkál, kotorászik; (läbi otsima) átkutat ♦ puistas närviliselt sahtlis idegesen kotorászott a fiókban; puistasin kadunud dokumenti otsides pabereid az elveszett iratot keresve turkáltam a papírok között; puistasin oma mälestusi kotorásztam az emlékeim között
3. kõnek (varastama, röövima) lop, rabol ♦ jälle on seda poodi puistamas käidud már megint lopni ment a boltba
4. piltl (midagi ohtralt jagama, pilduma, loopima) szór ♦ puistab komplimente bókokat szór; puistab küsimusi kérdésekkel bombáz vkit; südant puistama kiönti szívét vkinek; midagi käisest puistama kiráz vmit az ujjából

pukk1 <p'ukk puki p'ukki p'ukki, p'ukki[de p'ukki[sid_&_p'ukk/e 22 s>
1. (harkjalgadega alus) bak; (kutsari-) bak ♦ baaripukk bárszék; kohtunikupukk sport bírói szék/állvány; maali[mis]pukk festőállvány; saagimispukk, saepukk fűrészbak
2. (kõnepult) szószék ♦ peab pukist kõnet a szószékről beszél

purju <p'urju adv> vt ka purjus (alkoholijoobesse, joobnuks) ♦ purju jooma becsíp, beszív, benyal, benyakal; purju jootma eláztat, leitat; purju jääma berúg, megrészegül, megittasodik, lerészegedik, elázik; jääb veinist purju lerészegedik a bortól; end korralikult purju jooma tisztességesen elázik, leissza magát

puterdama <puterda[ma puterda[da puterda[b puterda[tud 27 v> (häälduselt segaselt rääkima, pudrutama) dadog, motyog; (sisult segaselt rääkima) érethetetlenül beszél; (midagi segi ajama) összekever

rahulikult <rahulikult adv> nyugodtan, nyugton, csendesen ♦ räägib rahulikult, häält tõstmata csendesen beszél, anélkül hogy hangját felemelné; asja arutleti omavahel rahulikult egymás közt békésen megbeszélték a dolgot; istu rahulikult siin ülj itt nyugodtan; elu kulgeb rahulikult az élet nyugodtan telik

riivatu1 <riivatu riivatu riivatu[t -, riivatu[te riivatu[id 01 adj> (häbematu, kõlvatu) erkölcstelen, szemérmetlen ♦ riivatu jutt szemérmetlen beszéd

ropendama <ropenda[ma ropenda[da ropenda[b ropenda[tud 27 v> (rõvetsema, ropult rääkima) trágárkodik, trágárságokat beszél, disznólkodik

roppus <r'oppus r'oppuse r'oppus[t r'oppus[se, r'oppus[te r'oppus/i_&_r'oppuse[id 11_&_09 s>
1. (rõvedus, nilbus) trágárság, ocsmányság, mocskosság ♦ räägib roppusi trágárságokat beszél
2. (mustus, räpasus) mocsok, kosz, piszok

rumal <rumal rumala rumala[t -, rumala[te rumala[id 02 adj, s> (juhm, loll) buta, ostoba; (lihtsameelne) balga, botor ♦ rumal inimene buta ember; rumal tegu ostoba tett; ta on täitsa rumal teljesen hülye; rumalusi rääkima butaságokat beszél

rääkima <r'ääki[ma r'ääki[da räägi[b räägi[tud 28 v>
1. (kõnelema) beszél ♦ vaikselt rääkima halkan beszél; valjusti rääkima hangosan beszél; mikrofoni rääkima mikrofonba beszél; kellestki halba rääkima rosszat mond vkiről; mõttetusi rääkima értelmetlenségeket/badarságokat beszél, mindenfélét összebeszél; laps õpib rääkima a gyerek beszélni tanul; räägib aktsendiga akcentussal beszél; omaette rääkima magában beszél; mõistu rääkima talányokban beszél; tõtt rääkima igazat mond; mis sa räägid! ne mondd!, ne beszélj!; kui õigust rääkida, siis ... az igazat megvallva; rääkimata sellest, et … arról nem is beszélve, hogy ...; üks räägib aiast, teine aia august egy cigány, egy király; két/más malomban őrölnek; kedagi pehmeks rääkima vkinek a lelkére beszél; kedagi surnuks rääkima lyukat beszél vkinek a hasába; end tühjaks rääkima kibeszéli a lelkét
2. (mingit keelt v murret oskama v valdama) nyelven/nyelvet/nyelvjárásban beszél ♦ räägib eesti keeles v eesti keelt észtül beszél; mis keelt sa räägid? milyen nyelven beszélsz?
3. (midagi käsitlema v teatama, millestki jutustama, vestlema, mingis asjas [ümber] veenma) beszél ♦ omavahel v nelja silma all rääkima négy szem közt beszél; läbi rääkima megbeszél, megtárgyal; millest film räägib?, millest filmis räägitakse? miről szól ez a film?; räägitakse, et ... azt mondják, hogy …; kedagi taga rääkima pletykál vkiről; oleme rääkinud! megegyeztünk!; kellelegi auku pähe rääkima lyukat beszél vkinek a hasába
4. kõnek (kokku leppima) megbeszél
5. (kõnet pidama, kõnega esinema) beszédet tart/mond

rääkimine <r'ääkimine r'ääkimise r'ääkimis[t r'ääkimis[se, r'ääkimis[te r'ääkimis/i 12 s> beszéd, beszédés, beszélés

sein <s'ein seina s'eina s'eina, sein[te_&_s'eina[de s'eina[sid_&_s'ein/u 23_&_22? s> fal ♦ valgendatud seinad fehérre meszelt fal; kaljusein sziklafal; kivisein kőfal; majasein, maja sein a ház fala; maal ripub seinal a festmény a falon függ; maosein gyomorfal; tellissein, tellistest sein téglafal; naela seina lööma szöget ver a falba; seinale kinnitama felszerel a falra; nelja seina vahel négy fal között; räägi nagu seintele a falnak beszél; kedagi vastu seina suruma piltl falhoz szorít vkit; ka seintel on kõrvad piltl a falnak is füle van; peaga vastu seina jooksma piltl fejjel megy a falnak; ei ole hea kuradit seinale maalida piltl nem jó az ördögöt a falra festeni
■LS: seina+ ♦ seinakalender falinaptár; seinakapp faliszekrény; seinakate (1) falburkolat; (2) falvédő; seinakell falióra; seinakontakt konnektor; seinaleht faliújság; seinalüliti fali kapcsoló; seinamaaling falfestmény; seinapalgid falgerendák; seinaronimine falmászás; seinatelefon fali telefon; seinavaip faliszőnyeg; seinavalgusti falilámpa

seosetu <s'eosetu s'eosetu s'eosetu[t -, s'eosetu[te s'eosetu[id 01 adj> kusza, inkoherens, összefüggéstelen ♦ seosetu jutt kusza beszéd

sisse hingama belélegez, inhalál, beszív

sisse nõudma (tasuma kohustades koguma, kasseerima) behajt, beszed

sisse võtma
1. (sissepoole, sisemusse toimetama) bevesz, beszed; (kohta sisse võtma) helyet foglal
2. kõnek (kellesse v millesse kiindunud olema) belezúg ♦ sa oled minust sisse võetud belém vagy zúgva, tetszem neked; tundub, et keegi on õpetajast sisse võetud úgy tűnik, mintha valaki belezúgott volna a tanárába

sisukas <sisukas sisuka sisuka[t -, sisuka[te sisuka[id 02 adj> (sisurikas) tartalmas, értelmes, velős, magvas ♦ sisukas ettekanne tartalmas előadás; sisukas kokkuvõte velős összefoglalás; sisukas kõne magvas beszéd; elab sisukat elu értelmes életet él

soga <soga soga soga -, soga[de soga[sid 17 s>
1. (hägu) üledék; (löga, läga) latyak
2. piltl (jama, jamps) badarság ♦ ajab soga suust välja badarságokat beszél

sorav <sorav sorava sorava[t -, sorava[te sorava[id 02 adj> (ladus, voolav) folyékony, gördülékeny ♦ sorav kõne gördülékeny beszéd

soravalt <soravalt adv> folyékonyan, gördülékenyen ♦ kõneleb läti keelt üsna soravalt folyékonyan beszél lettül

sosin <sosin sosina sosina[t -, sosina[te sosina[id 02 s>
1. suttogás, sugdosás ♦ vaikne sosin fojtott suttogás; lehtede sosin a lombok suttogása; räägib sosinal suttogva beszél
2. (klatš, salajutt) pletyka, suttogás

surnu <s'urnu s'urnu s'urnu[t -, s'urnu[te s'urnu[id 01 s> (surnud inimene, koolnu) halott, holt; (laip) hulla ♦ elavad ja surnud elevenek és holtak; elusalt või surnult élve vagy halva; surnuks kuulutama holttá nyilvánít; surnuks näljutama halálra éheztet; surnuks piinama halálra kínoz; surnuks vaikima agyonhallgat; end surnuks vihastama halálra idegeskedi magát; surnuist üles tõusma feltámad a halottak közül; aega surnuks lööma agyon üti az időt; kedagi surnuks rääkima lyukat beszél vkinek a hasába
■LS: surnu+ ♦ surnuhaud sír; surnuitk siralom; surnukahvatu, surnukarva[line] halálsápadt; surnukamber hullaház; surnukirst koporsó; surnukuur hullaház; surnulava ravatalozó; surnuvanker halottaskocsi

südametunnistus <+tunnistus tunnistuse tunnistus[t tunnistus[se, tunnistus[te tunnistus/i 11 s> lelkiismeret ♦ halb v paha südametunnistus rossz lelkiismeret; tal on südametunnistus must fekete/sötét a lelkiismerete; südametunnistuse hääl a lelkiismeret szava/hangja; mind piinab v vaevab südametunnistus (engem) furdal a lelkiismeretem; kellegi südametunnistusele koputama vkinek a lelkére beszél; miski on tema südametunnistusel a lelkiismeretén szárad vmi

sütitama <sütita[ma sütita[da sütita[b sütita[tud 27 v> piltl (kaasa kiskuma, innustama, kütkestama, köitma) lelkesít ♦ ettekandja oskab kuulajaid sütitada az előadó tudja lelkesíteni a hallgatókat; sütitav kõne lelkesítő beszéd

tasane1 <tasane tasase tasas[t -, tasas[te tasase[id 10 adj>
1. (vaikne) csendes, halk ♦ räägib tasasel häälel halk hangon beszél; väljas sajab tasast lund kinn havazik csendesen; putru keedetakse 10 minutit tasasel tulel a kását 10 percig alacsony hőfokon főzzük
2. (aeglane) lassú
3. (loomult vaikne, vagur, leebe) szelíd ♦ tasane pilk v vaade szelíd tekintet

telefon <telefon telefoni telefoni telefoni, telefoni[de telefon/e 19 s>
1. (süsteem inimkõne edastamiseks juhtmete v raadio kaudu) telefon ♦ traadita telefon vezeték nélküli telefon; satelliittelefon műholdas telefon
2. (telefoniaparaat) telefon ♦ klahvidega telefon nyomógombos telefon; lauatelefon vezetékes telefon; mobiiltelefon mobil(telefon); töötelefon munkahelyi telefonszám; telefon on välja lülitatud ki van kapcsolva a telefon; telefoniga rääkima telefonál, telefonon beszél; telefoni teel telefonon; telefon on kinni foglalt a telefon; telefon heliseb csöng a telefon; pane telefon hargile tedd le a kagylót
3. kõnek (telefoninumber) telefon
4. (liitsõna järelosana) (teenustelefonide nimetustes) telefon ♦ nõuandetelefon tanácsadó telefon; usaldustelefon segélyvonal
■LS: telefoni+ ♦ telefoniaparaat telefonkészülék; telefoniarve telefonszámla; telefonikaart telefonkártya; telefonikeskjaam távbeszélőközpont, telefonközpont; telefoniliin telefonvonal; telefoniputka telefonfülke; telefoniraamat telefonkönyv; telefonitoru telefonkagyló; telefonivõrk telefonhálózat; telefoniühendus telefonkapcsolat

tohutult <tohutult adv> (väga suurel määral, määratult) roppant, irdatlan, rengeteg ♦ tohutult suur roppant nagy; tohutult pime mets irdatlan sötét erdő; linn on viimaste aastate jooksul tohutult arenenud a város óriásit fejlődött az elmúlt években; ta räägib tohutult palju mérhetetlenül sokat beszél; tohutult palju raha rengeteg sok pénz

triviaalsus <s> közhely, zagyva beszéd

tuul <t'uul tuule t'uul[t t'uul[de, tuul[te t'uul[i 13 s> szél ♦ nõrk tuul gyenge szél; kõva v tugev v vali tuul erős szél; küljetuul oldalszél; pärituul, taganttuul, takkatuul hátszél; vastutuul ellenszél, menetszél; vastutuult széllel szemben, ellenszélben; tuule kiirus a szél sebessége; tuule suund a szél iránya; tuul puhub fúj a szél; tuul pöördub megfordul a szél; tuul kogub jõudu v tugevneb megerősödik a szél; tuul nõrgeneb v raugeb v vaibub eláll/elül a szél; tuul tõuseb feltámad a szél; tuul lõgistab akent zörgeti a szél az ablakot; tuul paisutab purje a szél dagasztja a vitorlát; kõigi nelja tuule poole a szélrózsa minden irányába; vastu tuult ei saa kusta piltl szél ellen / széllel szemben nem lehet pisálni; uued/teised tuuled puhuvad más szelek fújnak; teab, kust[poolt] tuul puhub piltl tudja, honnan fúj a szél; end tuule järgi keerama köpönyeget fordít; mis tuul sind siia tõi? mi szél hozott?; raha tuulde loopima az ablakon szórja ki a pénzt; sõnu tuulde loopima a levegőbe beszél; tuult väljal püüdma dobbal nem lehet verebet fogni; püüab tuult väljalt bottal üthetik a nyomát; otsi tuult väljal bottal ütheted a nyomát; kellelegi tuult tiibadesse andma szárnyat ad vkinek; kes tuult külvab, see tormi lõikab aki szelet vet, vihart arat
■LS: tuule+ ♦ tuuleelektrijaam szélerőmű; tuuleenergia füüs szélenergia; tuulegeneraator szélgenerátor; tuulehaak ablakkitámasztó; tuulehingus fuvallat; tuulehoog széllökés; tuuleiil szélroham; tuulejakk, tuulejope, tuulejopp széldzseki; tuulejõujaam szélerőmű; tuulekeeris forgószél; tuulekiiru(se)l szélsebesen; tuuleklaas szélvédő; tuulekohin a szél zúgása; tuulekott szélzsák; tuulepea széltoló; tuulepluus széldzseki; tuulepuhang fuvallat, szellő; tuulepäine szeleburdi; tuulerõuged med bárányhimlő; tuuletallaja széltoló; tuulevari szélárnyék; tuuleveski szélmalom; tuuleõhk szellő, fuvallat

tõmbama <t'õmba[ma tõmma[ta t'õmba[b tõmma[tud 29 v>
1. húz; (kuskilt välja, esile võtma v kiskuma) kihúz ♦ joont tõmbama vonalat húz; tõmbab teki üle pea a fülére húzza a takarót; tõmbab paadi kaldale partra húzza a csónakot; tõmbab ukse kinni behúzza az ajtót; tõmbab kõhu sisse behúzza a hasát; tõmbab hädapidurit meghúzza a vészféket; kedagi juustest tõmbama meghúzza vkinek a haját; tõmbab hamba välja kihúzza a fogat; tõmbab vetsus vett lehúzza a vécét; tõmbab kaardipakist kaardi kihúz egy kártyát a pakliból; kedagi käisest tõmbama meghúzza vkinek a ruhaujját; tõmbab suvilasse elektri sisse bevezeti az áramot a nyaralóba; tikku tõmbama gyúfát meggyújt
2. (rütmiliselt tõmmates midagi tegema) húz ♦ tõmbab aerudega húzza az evezőt; tõmbab tšaardašit mängida csárdást húz
3. (selga, kätte, jalga, pähe panema) felhúz, felvesz; (seljast, käest, jalast, peast võtma) lehúz ♦ tõmbab kindad kätte felhúzza a kesztyűt; tõmbab sokid jalga felhúzza a zoknit a lábára; tõmbab saapad jalast lehúzza a csizmát a lábáról
4. (märgib asendi v olukorra muutmist v muutumist) húz, húzódik ♦ ilm tõmbab pilve beborul; tõmba end koomale, ma istun sinu kõrvale! húzódj egy kicsit arrébb, leülök melléd!; tõmbab kulmu[d] kipra v kortsu összeráncolja a szemöldökét; kõuts tõmbas küüru selga macska felgörbítette a hátát; vana foto on kollaseks tõmmanud a régi fotó besárgult; taevas on selgemaks tõmmanud kiderült az ég; tõmbab paar õlut sisse felhajt két sört; tõmbas enda nina korralikult täis jól felöntött a garatra, leissza magát
5. (sissehingamise kohta) (be)szív, elszív ♦ tõmbab kopsud õhku täis teleszívja a tüdejét levegővel; hinge tõmbama lélegzik; tõmbab ühe suitsu elszív egy cigarettát; ta tõmbab piipu pipázik; mina ei tõmba nem dohányzom
6. (tuuletõmbuse v õhu liikumise kohta) huzata van ♦ ahi tõmbab halvasti rossz huzata van a kemencének; siin tõmbab itt huzat van
7. (mingisse kooslusse, tegevusse kaasa haarama, tähelepanu, huvi äratama) magához vonz ♦ magnet tõmbab rauda [külge] a mágnes magához vonzza a vasat; üritus tõmbab publikut az esemény vonzza a közönséget; mind tõmbab mere äärde engem vonz a tenger
8. (hoogsalt liikuma hakkama, põrutama, kihutama) elhúz ♦ tõmbame Ameerikasse! húzzunk el Amerikába!; tõmba uttu v lesta v minema! húzz el!
9. kõnek (varastama) ellop; (petma, tüssama, alt tõmbama) becsap, rászed ♦ bussis tõmmati mul rahakott ära ellopták a pénztárcámat a buszon; haneks tõmbama átdob, mint szart a palánkon

tühi <tühi tühja t'ühja t'ühja, t'ühja[de t'ühja[sid_&_t'ühj/e 24 adj, s>
1. adj üres ♦ tühi pangaarve üres bankszámla; tühi rahakott üres pénztárca; tühi vihik üres füzet; tühjad lahtrid üres rovatok; tühi maja üres ház; tühi pilk piltl üres tekintet; tühjaks jääma megüresedik; joob klaasi tühjaks kiissza a poharat; tühjalt kohalt alustama piltl a nulláról kezdi; kõht on tühi {kellel} üres a hasa; seda rohtu ei tohi võtta tühja kõhuga ezt a gyógyszert nem szabad éhgyomorra bevenni; pea on tühi piltl üres a feje; nuttis end tühjaks jól kisírta magát; parem pool muna kui tühi koor ha ló nincs, a szamár is jó, jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok
2. adj (asjatu, tarbetu, mõttetu, ilmaaegne, sügavama sisuta, tähtsusetu) üres ♦ tühjad lubadused üres ígéretek; tühje lubadusi andma/jagama elhúzza a mézesmadzagot vkinek a szája előtt; tühjad lootused üres remények; tühi loba üres fecsegés/beszéd; tema jaoks on ta tühi õhk szóba sem áll vele; tühi töö kár a benzinért; tühje sõnu tegema üres frázisokat pufogtat; üres szalmát csépel; ah, see on tühi asi! no, semmi az!; tühja juttu ajama levegőbe beszél; (see on) tühi-tähi! nem nagy cucc!; tühjade kätega jääma se pénz, se posztó; tühjade kätega lahkuma üres kézzel távozik
3. s (vanapagan, vanatühi) fene, ördög ♦ tühja sest! kibírja!
■LS: tühi+ ♦ tühiasi apróság, semmiség, csekélység, piszlicsár ügy, bagatell (ügy), katonadolog; tühikaal holtsúly; tühikargaja kõnek semmirekellő, szélhámos; tühikäik tehn üresjárat

umbluu <+l'uu l'uu l'uu[d -, l'uu[de_&_luu[de l'uu[sid_&_l'u[id 26 s> kõnek (segane jutt) humbug; (totrus, vale) badarság ♦ umbluud ajama badarságokat beszél

umbropsu <+r'opsu adv> (järelemõtlematult) átgondolatlanul; (huupi) találomra, vaktában ♦ midagi umbropsu ütlema hasból beszél vmit

uni <uni une 'un[d 'unne, une[de une[sid 20 s>
1. (magamine, magamisaeg, unine-olek, vajadus magada) álom, alvás ♦ magus uni édesded álom; sügav uni mély álom; kerge v põgus uni könnyű álom; räägib unes álmában beszél; mul ei tule und nem tudok elaludni; hõõrub une silmist kitörli az álmot a szeméből; mul kipub v tikub v tükib uni vägisi peale v silma kezdek elálmosodni; mul on nii kange v kohutav v hirmus uni nagyon álmos vagyok; suikus viimsele unele örök nyugalomra tért
2. (unenägu) álom, álomkép ♦ kole uni rossz álom; mida sa unes nägid? mit álmodtál?; on see unes või ilmsi? ez álom vagy valóság?
■LS: une+ ♦ uneaeg alvásidő; uneapnoe med alvási apnoe; unehäire med alvászavar; unelaul altatódal, bölcsődal; unesuigatus, unetukastus, unetukk szundítás, szunyokálás; uneuuring med (polüsomnograafia) alváskutatás; unevõlg alváshiány

vabalt <vabalt adv>
1. (takistamatult) szabadon; (julgelt) bátran ♦ koer jookseb õues vabalt ringi a kutya szabadon szaladgál az udvaron; ta valdab vabalt kolme võõrkeelt folyékonyan beszél három nyelven; vabalt! sõj, sport pihenj!
2. (kindla peale, kahtlemata) nyugodtan ♦ võid vabalt siia jääda nyugodtan itt maradhatsz

vaikne <v'aikne v'aikse v'aikse[t -, v'aikse[te v'aikse[id 02 adj>
1. (vaevukuuldav) halk; (hääletu) csendes ♦ metsa vaikne kohin az erdő halk susogása; vaiksed sammud halk lépések; vaikne tänav csendes utca; vaikne nädal relig nagyhét; vaikne öö csendes éjszaka; meri on vaikne csendes a tenger; räägib vaikse häälega halk hangon beszél, halkan beszél; sadu jääb järjest vaiksemaks az eső fokozatosan csendesedik
2. (rahulik, vagane) csendes, csöndes ♦ vaikne iseloom csendes természet; vaikne naeratus näol csendes mosoly az arcán; vaikne hull csendes őrült
3. (sõnatu, sõnades väljendamata) csendes ♦ vaikne lootus csendes remény
4. (liikumise kohta: aeglane) csendes ♦ tuul on vaikne csendes a szél; jõe vool on siin hästi vaikne itt nagyon csendes a folyó folyása

vali <vali valju v'alju v'alju, v'alju[de v'alju[sid_&_v'alj/e 24 adj>
1. (heli: kõva, tugev, kaugele kostev) hangos ♦ vali hääl hangos hang; vali naer hangos nevetés; räägib valju häälega hangosan beszél; muusika oli ülearu vali a zene túl hangos volt
2. (ilmastikuga ühenduses: kõva, kange, käre) zord, kegyetlen ♦ vali pakane zord fagy; puhub vali tuul kegyetlen szél fúj; väljas valitseb vali talv kint zord tél uralkodik
3. (karm, range) szigorú, kegyetlen, zord ♦ südametu ja vali inimene szívtelen és kegyetlen ember; valjud eeskirjad szigorú szabályok; vali pilk szigorú tekintet; sa olid temaga v tema vastu v temale liiga vali túl kegyetlenül bántál vele
4. (tubli, hakkaja, kange, kõva) kemény ♦ ta on vali tantsumees ő kemény táncos

valimiskõne <s> választási beszéd

venitama <venita[ma venita[da venita[b venita[tud 27 v>
1. (midagi pikemaks v laiemaks muutma) nyújt, megnyújt, elnyújt ♦ tainast venitama tésztát nyújt; venitab kõneldes mõnda häälikut beszéd közben megnyújt egy-egy hangot; sõnu venitama elnyújtja a szavakat
2. ([keha, lihaseid] sirutama) kinyújt ♦ venitab kaela pikaks kinyújtja a nyakát
3. (viivitama) (el)nyújt, elhúz, késlekedik ♦ tarbetud kommentaarid ainult venitavad koosolekut a fölösleges hozzászólások csak nyújtják az értekezletet; kohtuprotsessiga venitama elhúzza a pert; vastusega venitati kuu aega egy hónapig késlekedtek a válasszal; venitab võla maksmisega késlekedik adossága megfizetésével

vigane <vigane vigase vigas[t -, vigas[te vigase[id 10 adj, s>
1. adj (vigastatud, kehaveaga) csonka, nyomorék, hibás ♦ vigane jalg hibás láb
2. s (invaliid, sant) csonka, nyomorék
3. adj (vigadega) hibás ♦ grammatiliselt vigane lause nyelvtanilag hibás mondat; räägib vigast soome keelt hibásan beszél finnül
4. adj (katkine, rikkis, defektne) hibás, rossz ♦ vigane link hibás link

äkitselt <äkitselt adv> se szó, se beszéd, hirtelen, azonnal, váratlanul, azon nyomban, tüstént

ärevalt <ärevalt adv> zaklatottan, feszülten, izgatottan ♦ ärevalt kuulatama feszülten hallgat; ärevalt rääkima zaklatottan beszél; süda põksub ärevalt izgatottan ver a szíve

ärplema <'ärple[ma ärbel[da 'ärple[b ärbel[dud 30 v> (uhkeldama, suurustama, kiitlema, kelkima) kérkedik, henceg, dicsekszik ♦ ärpleb oma rikkusega kérkedik a gazdagságával; ärpleb jõuga dicsekszik az erejével; kukuti ärplema hencegni kezdtek; ärplev jutt dicsekvő beszéd

ässitus+ lázító, uszító ♦ ässituskõne uszító beszéd; ässitustöö agitáció