[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

burš <b'urš burši b'urši b'urši, b'urši[de b'urši[sid_&_b'urš/e 22 s> (üliõpilane-korporant) korporációs diák

diapositiiv <+posit'iiv positiivi posit'iivi posit'iivi, posit'iivi[de posit'iivi[sid_&_posit'iiv/e 22 s> fot dia ♦ värvidiapositiiv színes dia

edasipüüdlik <+p'üüdl'ik p'üüdliku p'üüdl'ikku p'üüdl'ikku, p'üüdlik/e_&_p'üüdl'ikku[de p'üüdl'ikk/e_&_p'üüdl'ikku[sid 25 adj> ambiciózus, (fel)törekvő ♦ edasipüüdlik õpilane törekvő diák

enim <enim adv; enim enima enima[t -, enima[te enima[id 02 pron> adv legtöbb ♦ enim kasutatavad väljendid a legnépszerűbb kifejezések; algrühmas on enim õpilasi a kezdő csoportban van a legtöbb diák

hajameelne <+m'eelne m'eelse m'eelse[t -, m'eelse[te m'eelse[id 02 adj> feledékeny, szórakozott, szétszórt, figyelmetlen ♦ hajameelne pilk szórakozott tekintet; ta jättis hajameelse mulje szétszórt benyomást keltett; hajameelne õpilane feledékeny diák

igavene <igavene igavese igaves[t igaves[se, igaves[te igaves/i 12 adj>
1. (ajaliselt lõputu, pidev) örök, örökös, örökkévaló, időtlen; (kustumatu) felejthetetlen ♦ igavene liikumine örökös mozgás; igavene lumi örök hó; igavesed probleemid örökös problémák; igavene sõprus örök barátság; igavesed vaidlused örökös viták; igavene ilu időtlen szépség; igavene reegel örök szabály; igavene üliõpilane örök diák; ta on lahkunud igavestele jahimaadele az örök vadászmezőökre költözött
2. kõnek (täielik, tõeline) ♦ igavene valevorst piszkos hazug; igavene laiskvorst világ lustája; igavene nuhtlus átkozott csapás; igavene nõid gonosz boszorkány; igavene petis hitvány csaló; sinuga on igavene häda csak a baj van veled; ajab igavest jama badarságot/sületlenséget beszél, hazudik

ise1 <ise adv, adj>
1. adv (iseenesest) maga, önmaga, ön-, saját; kõnek (oma olemuselt, iseenesest) magától ♦ küünal kustus ise a gyertya magától elaludt; hambavalu läks ise üle a fogfájás magától megszűnt
2. adv (iseseisvalt, omal jõul) maga, egyedül ♦ tulen ise toime én magam csinálom; laps oskab juba ise käia a baba már magától jár; õpilane lahendas ülesande täiesti ise a diák teljesen egyedül oldotta meg a feladatot; tulin siia ise, omal vabal tahtel magam jöttem ide, a saját akaratomból; teise maali ostsin ise a másik festményt magam vettem
3. adj (eri, isesugune) külön, más ♦ ise sissekäik külön bejárat; hilinesime tundi ise põhjustel mindenki más okból késett az óráról; me sõime ise lauas külön asztalnál ettünk
■LS: ise+ ♦ isekarastumine tehn önedződés; isekuumenemine önmelegedés; isekülgne mat különböző oldalú; isekülv[umine] bot, mets önvető; iselaadiv öntöltő; iseliikuv önjáró; isemürgistus med autointoxikáció; isenakatus, isenakatumine med autoinfekció; isenäoline különböző; isepuhastus öntisztítás; iseregistreeriv tehn önregisztráló; isesüttimine öngyulladás; isetekkimine ősnemzés; iseterituv önélező, önmagától való keletkezés; isetolmleja bot önmegporzó; isetolmlemine bot önmegporzás; isetühjenev önürítő; isevaruja önbeszerző; iseviljastumine bot önmegtermékenyítés

jaotuma <j'aotu[ma j'aotu[da j'aotu[b j'aotu[tud 27 v> (jagunema) eloszlik, tagolódik, megoszlik ♦ surve jaotub pinnale ühtlaselt a nyomás egyenletesen oszlik meg a felületen; on oluline, kuidas õpilase nädalakoormus jaotub fontos, hogy hogyan oszlik meg a diák heti munkaterhelése

kooliskäija <+k'äija k'äija k'äija[t -, k'äija[te k'äija[id 01 s, adj> s (koolis käiv laps v nooruk) iskolás, diák

kooliõpilane <+õpilane õpilase õpilas[t õpilas[se, õpilas[te õpilas/i 12 s> diák

käputäis <+t'äis täie t'äi[t t'äi[de, täi[te t'äis[i 14 s> (väike kogus) maroknyi, maréknyi ♦ käputäis jahu maroknyi liszt; käputäis õpilasi maroknyi diák

laisk <l'aisk laisa l'aiska l'aiska, l'aiska[de l'aiska[sid_&_l'aisk/u 22 adj, s>
1. adj lusta ♦ laisk õpilane lusta diák; ta on laisk kirjutama lusta írni; laisk nagu porikärbes lusta, mint a disznó/dög
2. s lusta; (looder) naplopó, semmittevő

nelikümmend <neli+kümmend nelja+k'ümne n'elja+kümme[t_&_n'elja+kümmend -, nelja+k'ümne[te nelja+k'ümne[id 05 num> negyven, negyvenes ♦ nelikümmend viis negyvenöt; nelikümmend tuhat negyvenezer; nelikümmend õpilast negyven diák; nelikümmend päeva negyven nap; ta hakkab neljakümnele lähenema közeledik a negyvenhez; laud on kaetud neljakümnele inimesele negyven személyre van terítve az asztal
■LS: nelja+kümne+ ♦ neljakümnekraadine negyven fokos; neljakümnevatine füüs negyven wattos

puuduma <p'uudu[ma p'uudu[da p'uudu[b p'uudu[tud 27 v> hiányzik ♦ paar õpilast puudub täna néhány diák hiányzik ma; särgi eest puudub üks nööp az ingről hiányzik egy gomb; tal puudub emapaatiavõime hiányzik belőle a beleérző-képesség; kolmest puudub kümme minutit tíz perc múlva három; palju ei puudunud, et ta oleks kukkunud kis híja, hogy el nem esett; see veel puudus! már csak ez hiányzott!

püüdlik <p'üüdl'ik p'üüdliku p'üüdl'ikku p'üüdl'ikku, p'üüdlik/e_&_p'üüdl'ikku[de p'üüdl'ikk/e_&_p'üüdl'ikku[sid 25 adj> törekvő, iparkodó; (hästi hoolas) buzgó ♦ püüdlik õpilane buzgó diák; püüdlik ametnik törekvő hivatalnok

slaid <sl'aid slaidi sl'aidi sl'aidi, sl'aidi[de sl'aidi[sid_&_sl'aid/e 22 s> (valguspilt, projektsioonidiapositiiv) dia

tudeng <tudeng tudengi tudengi[t -, tudengi[te tudenge[id 02 s> kõnek (üliõpilane) diák, egyetemi hallgató
■LS: tudengi+ ♦ tudengielu diákélet; tudengiaastad diákévek

uus <'uus uue 'uu[t 'uu[de, uu[te 'uus[i 14 adj, s> adj új ♦ täiesti uus egészen új; uus sild új híd; uus õpilane új diák; uued kingad új cipő; uus aadress új lakcím; tuliuus, tuttuus, uhiuus vadonatúj; uues korteris új lakásban; Uus Testament Újszövetség; ta on kui uus inimene mintha újjászületett volna; uus luud pühib paremini új seprű jól seper; uued tuuled puhuvad más szelek fújnak; pole midagi uut päikese all nincs semmi új a nap alatt
■LS: uue+ ♦ uuelaadne újszerű, újfajta
uus+ ♦ uusasunik telepes; uusehitis új épület; uuskasutus újrahasznosítás; uusklassitsism neoklasszicizmus; uusklassitsistlik neoklasszicista; uuskreeka új görög; uuslavastus felújítás (darabé); uusrikas újgazdag; uusromantiline újromantikus; uusromantism kirj, filos újromantika; uustalunik újbirtokos; uustrükk újranyomás, új kiadás

õpilane <õpilane õpilase õpilas[t õpilas[se, õpilas[te õpilas/i 12 s> diák, tanuló, tanítvány, iskolás ♦ gümnaasiumiõpilane gimnáziumi tanuló
■LS: õpilas+ ♦ õpilaspäevik ellenőrző, ellenőrző könyv, üzenőfüzet; õpilasvahetus diákcsere

ärgas <ärgas 'ärksa ärgas[t_&_'ärksa[t -, 'ärksa[te 'ärksa[id 05_&_03 adj>
1. (ärkvel olev, virge) éber, friss, élénk, virgonc; (une kohta: kerge, kergesti katkev) éber ♦ kohv teeb ärksaks a kávé felfrissít/élénkít; uni muutub hommiku poole ööd ärksamaks reggel felé éberebbé válik az álom
2. (vaimult virge, terane) éber, élénk ♦ vaimuärgas éber elme; ärksad mõtted éber gondolatok; ärgas õpilane élénk diák

üliõpilane <+õpilane õpilase õpilas[t õpilas[se, õpilas[te õpilas/i 12 s> diák, egyetemi hallgató, hallgató, egyetemista ♦ filoloogiaüliõpilane filosz; kaugüliõpilane levelező hallgató; üliõpilaste ühiselamu kollégium
■LS: üli+õpilas+ ♦ üliõpilasesindus diákönkormányzat