[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aasta <'aasta 'aasta 'aasta[t -, 'aasta[te 'aasta[id 01 s> esztendő, év, évi ♦ jooksev aasta folyó év; käesolev v praegune v tänavune aasta az idei év; möödunud v läinud aasta a múlt év; eelnev v eelnenud aasta az előző év; tulev aasta a jövő év; kalendriaasta naptári év; liigaasta, lisapäeva-aasta szökőév; noorusaastad ifjúkor; valgusaasta astr fényév; õppeaasta tanév; õpiaastad, õpinguaastad tanulóévek; aasta algus évkezdet; aasta lõpp az év vége; kolm aastat három év; pool aastat fél év, fél évig; tuleval aastal jövőre, a jövő évben; igal aastal minden évben; 1987-ndal aastal 1987-ben; 5. mail 1987-ndal aastal 1987. május 5-én; möödunud sajandi 60-ndail aastail a múlt (év)század hatvanas éveiben; aasta eest egy évvel ezelőtt; aastate eest, aastaid tagasi évekkel ezelőtt; aastaga egy év alatt; kahe aasta pärast két év múlva; aasta-paari pärast egy-két év múlva; aasta jooksul v kestel az év során; aastate jooksul éveken át; aasta ringi, aasta läbi egész éven át; aastast aastasse évről évre; aasta aasta järel évről évre; head uut aastat! boldog új évet (kívánok)!; tüdruk on kaheksa aastat vana a kislány nyolcéves; mis aastal sa oled sündinud? melyik évben születtél?; ta näeb oma aastate kohta hea välja korához képest jól néz ki; me pole aasta [aega] teineteist näinud egy éve nem láttuk egymást; saladust hoiti v peeti aastaid v üle aastate évekig őrizték a titkot
■LS: aasta+ ♦ aastaaruanne évi/éves kimutatás, évi/éves zárlat; aastakoosolek éves/évi közgyűlés; aastalaat országos vásár; aastaleping éves szerződés; aastapalk egyévi fizetés; aastapilet éves bérlet; aastasissetulek éves jövedelem; aastatoodang éves hozam; aastatulu évi termés; aastavanune egyéves; aastaülevaade éves áttekintés

aastaringselt <s> egész éven át

aeg <'aeg aja 'aega 'aega, 'aega[de 'aega[sid_&_'aeg/u 22 s>
1. (ajaarvestuses) idő, kor, időszámítás ♦ kohalik aeg helyi idő, helyi időszámítás
2. (piiratud kestus, vältus, ajalõik, -vahemik, -järk) időszak, korszak ♦ nõukogude aeg a szovjet időszak; jääaeg geol jégkorszak; keskaeg középkor; kiviaeg kőkorszak; kõrgaeg fénykor; leinaaeg gyász(időszak); okupatsiooniaeg a megszállás ideje; pronksiaeg arheol bronzkor(szak); rauaaeg arheol vaskor(szak); talveaeg, talvine aeg téli időszámítás; uusaeg újkor; valgustusaeg felvilágosodás, a felvilágosodás kora; vanaaeg ókor; ürgaeg őskor; kogu aeg állandóan, egész idő alatt; pikka aega hosszú ideig; igal ajal mindenkor; viimasel ajal újabban, az utóbbi időben, egy idő óta; pühade ajal ünnep idején; ükskõik mis ajal, mis tahes ajal bármikor; samal ajal egyben, ugyanakkor, közben, eközben; lühikese aja jooksul rövid időn belül, rövid idő alatt; iidsetest aegadest peale időtlen idők óta; ajaga kaasas käima piltl halad a korral; head aega! viszontlátásra!; aeg kõik haavad parandab az idő minden sebet begyógyít; aega surnuks lööma agyonüti az időt; aeg on raha az idő pénz; paremad ajad on veel ees lesz még szőlő, lesz még lágy kenyér
3. (millekski ettenähtud, kuluv, sobiv, määratud aeg) idő ♦ garantiiaeg garancia; ilmumisaeg megjelenés ideje; jõudeaeg ráérő idő; katseaeg próbaidő; lennuaeg repülési idő; lõunaaeg ebéd; ooteaeg várakozási idő; poolaeg sport félidő; saabumisaeg érkezési idő; sünniaeg születési idő; väljumisaeg az indulás ideje, indulási idő; tööaeg munkaidő; rongi saabumisaeg a vonat érkezési ideje; {kelle} saabumisaeg érkezési idő; vabal ajal szabad idejében; ülikooli ajal az egyetem alatt; kokkulepitud ajal a megbeszélt időben; sobival ajal jókor, kellő időben, alkalmas időben; mul pole aega nincs időm; aega võitma időt nyer; aega raiskama (el)vesztegeti az időt; aega säästma v kokku hoidma időt nyer, időt takarít meg; aeg lendab elszáll az idő, repül az idő; aega võtma sport stoppol; aeg surub peale/takka szorít az idő
4. keel idő ♦ liitaeg összetett idő
■LS: aja+ ♦ ajajoon info idővonal; ajakava menetrend; ajatöö maj időbér; ajaühik időegység

alles <alles adv>
1. (säilinud) megvan ♦ teie asjad on kõik alles megvannak a cuccaitok; kogu raha on alles az egész pénz megvan
2. (äsja) csak ♦ alles oli kevad, ja nüüd juba sügis käes még csak tavasz volt, és már itt az ősz
3. (oodatust hiljem) csak ♦ ah alles homme jaj, csak holnap
4. (ikka veel) még (csak) ♦ poiss on alles väike a fiú még kicsi; kell on alles kolm még csak három óra van
5. (ikka, vast) aztán ♦ on alles uudis! ez aztán a hír!

arv <'arv arvu 'arvu 'arvu, 'arvu[de 'arvu[sid_&_'arv/e 22 s>
1. szám ♦ ühekohaline arv egyes, egyjegyű szám; mitmekohaline arv többjegyű szám; paaritu arv páratlan szám; imaginaararv mat képzetes szám; irratsionaalarv mat irracionális szám; järgarv mat sorszámnév; kompleksarv mat komplex szám; murdarv mat törtszám; naturaalarv mat természetes szám; paarisarv páros szám; ratsionaalarv mat racionális szám; reaalarv mat valós/reális szám; täisarv egész szám; arve liitma számokat összevon/összead; arve korrutama számokat összeszoroz; arve lahutama számokat kivon
2. (hulk, kogus) létszám, mennyiség ♦ koguarv összlétszám; rahvaarv lakosságszám; üldarv összlétszám; suurel arvul nagy/szép számban/számmal; lehekülgede arv oldalszám
3. keel szám
■LS: arv+ ♦ arvandmed számadat, számszerű adat

askeldus <askeldus askelduse askeldus[t askeldus[se, askeldus[te askeldus/i 11 s> ♦ kogu päev möödus askeldustes egész nap tettem-vettem

avali <avali adv, adj> (avatud, avatuks) tárva-nyitva ♦ aknad on päev läbi avali tárva-nyitva áll az ablaka egész nap; avali käsi/süli tárt karokkal; avali südamega teljes szívvel; avali silmadega nyitott szemmel

elu <elu elu elu 'ellu, elu[de elu[sid 17 s> élet ♦ pikk elu hosszú élet; lühike elu rövid élet; vilets elu hitvány élet; muretu elu gondtalan élet; igapäevane elu mindennapi élet; argielu mindennapok; eraelu magánélet; hingeelu lelki élet; perekonnaelu családiélet; elu maal on odav vidéken olcsó az élet; elu mõte az élet értelme; elu loojang piltl az élet hajnala; eluks ajaks életfogytig(lan); ellu ärkama éledezik, életre kel; {keda-mida} ellu äratama életre kelt; ellu jääma életben marad; tal on kogu elu ees előtte az egész élet; eluga riskima, elu kaalule panema életét kockáztatja; {mille eest} eluga maksma életével fizet; ellu viima megvalósít, végrehajt; lugusid elust enesest megtörtént esetek; kuidas elu läheb? hogy vagy?; oma elu elama éli a saját életét; ta on elu parimas vormis élete legjobb formajában van; elu pole meelakkumine az élet nem habos torta; elu eest jooksma menti az irháját; elu läheb edasi, elu jätkub az élet megy tovább
■LS: elu+ ♦ eluavaldus életmegnyilvánulás; elueliksiir piltl életelixír; elujanu életszomj, életvágy; elujärk életszakasz; elukaar életpálya, életút; eluiha, eluihk életkedv; elumaja lakóház; elukorraldus életrend; elurütm életritmus; elukvaliteet életminőség; elustiil életstílus; elutase életszínvonal; elutingimused életviszonyok, életkörülmények; elusäde élet szikrája; elutsükkel életciklus

haarama <h'aara[ma haara[ta h'aara[b haara[tud 29 v>
1. (kätte v kinni võtma) elkap, ragad, elkap, nyúlkál, nyúl, megszáll, megragad, megfog, leköt, lecsap, kiterjed, odakap, kaparint, kap, felölel, felkap, elönt, elővesz, előránt, elkap, elfog ♦ koer haaras kondi a kutya megragadta a csontot; ta haaras püssi puskát ragadott; haarasin käest kinni megfogtam/elkaptam a kezét; haige haaras käega rinnust kinni a beteg a mellkasához kapott; ta haaras käterätiku ja läks ujuma felkapott egy törölközőt, és elment úszni; haaras võimu enda kätte magához ragadta a hatalmat; haaras raamatu käest ära kikapta kezéből a könyvet; haarasin tal käe alt kinni megragadta a karját; lained haarasid paadi a hullámok elragadták a csónakot; härjal sarvist kinni haarama megfogja az eke szarvát; õlekõrrest (kinni) haarama szalmaszálba kapaszkodik; uppuja haarab kasvõi õlekõrrest a fuldokló a szalmaszálba is belekapaszkodik; millestki kahe käega kinni haarama két kézzel kap vmin / vmi után
2. (oma valdusse v võimusesse võtma) elfog, eluralkodik, elborít ♦ leegid haarasid kogu maja a lángok az egész házat elborították; teda haaras hirm elfogta a félelem / eluralkodott rajta a félelem / megszállta a félelem; mind haarasid kahtlused elfogott a gyanakvás; taati haaras viha az öreget elöntötte a harag; kirest haaratud elragadta a szenvedély; kaasa haarama magával ragad
3. (kütkestama, köitma) elragadó, magával ragadó ♦ töö haaras mind magával ragadott a munka; olime haaratud sügismetsa ilust magával ragadott minket az őszi táj szépsége; haarav muusika magával ragadó zene; haarav vaatepilt magával ragadó látvány / elragadó látvány

haisutama <haisuta[ma haisuta[da haisuta[b haisuta[tud 27 v> (haisu levitama) büdösít ♦ nugis haisutab a görény bűzt áraszt; haisutas oma piibuga kogu maja ära pipájával bebüdösítette az egész házat

halvasti <halvasti adv> rosszul ♦ näeb ja kuuleb halvasti rosszul lát és hall; õpib halvasti rosszul tanul; suitsetamine mõjub tervisele halvasti a dohányzás rossz hatással van az egészségre; halvasti kasvatatud neveletlen; maja on halvasti projekteeritud rosszul tervezték meg a házat; lõhnab halvasti vminek rossz szaga van; kõik kukkus halvasti välja rosszul sikerült az egész; töö on halvasti tehtud rosszul végezték el a munkát; tunnen end halvasti rosszul érzem magam; temaga on lood halvasti pórul járt

hukkuma <h'ukku[ma h'ukku[da h'ukku[b h'ukku[tud 27 v; h'ukku[ma h'ukku[da huku[b huku[tud 28 v> életét veszti, meghal, pusztul, elpusztul, belepusztul ♦ lennuõnnetusel hukkuma repülőszerencsétlenségben meghal; nälja tõttu hukkuma éhen hal; lahingus hukkuma életét veszti a cstában; pakasega hukkub palju linde a fagyban sok madár elhull; laev hukkus suure tormi ajal elsülyedt a hajó a nagy viharban; kogu viljasaak hukkus az egész gabonatermés odaveszett

hävima <hävi[ma hävi[da hävi[b hävi[tud 27 v> (hukka saama) elpusztul, megsemmisül, felmorzsolódik, enyészik; (olemast lakkama) megszűnik ♦ sõjas hävisid terved külad a háborúban egész falvak semmisültek meg; tulekahjus hävis mitu maja több ház is megsemmisült a tűzben; põua tõttu hävis kogu saak az aszály miatt az egész termés odaveszett; kõrges temperatuuris mikroobid hävivad magas hőfokon elpusztulnak a mikróbák; hävinud keeled kihalt nyelvek; hävinud kultuurid kihalt kultúrák; hävinud rahvad kihalt népek

imama <ima[ma ima[da ima[b ima[tud 27 v> (endasse tõmbama v imema) beiszik, felszív ♦ niiskust imama nedvességet beinni; muld imab niiskust a föld beissza a nedvességet; käsn imas endasse kogu vee a szivacs beitta az egész vizet; ta imab endasse uusi muljeid új benyomásokat szív magába

imema <ime[ma ime[da ime[b ime[tud 27 v>
1. (suhu tõmbama, lutsima) beiszik, szopogat, szop(ik), szív, megzív, iszik, felszív; (välja) kiszív; (aeg-ajalt, veidi) szopogat, szivogat; (lutsutama) szopogat ♦ laps imeb rinda a gyerek szopik; kompvekki imema cukorkát szopogat; piipu imema pipázik; mahla kõrrega imema gyümölcslevet szívószállal inni; pump imeb vett vizet szív a pompa
2. (midagi endasse v kuskilt välja tõmbama) beszív, kiszív ♦ taimed imevad pinnasest niiskust a növények nedvességet szívnak a talajból; kaan imes end jala külge kinni a pióca a lábra tapadt; sääsk on enda verd täis imenud a szúnyog teleszívta magát vérrel; maa imes endasse kogu niiskuse a föld beszívta az egész nedvességet; endasse teadmisi imema tudást szív magába; ma ei ole seda näpust välja imenud nem az ujjamból szop(ik)tam; näpust imetud az ujjából szopta
■LS: imemis+ ♦ imemisliigutused szopómozgás; imemisrefleks füsiol szopóreflex

intrigant <intrig'ant intrigandi intrig'anti intrig'anti, intrig'anti[de intrig'anti[sid_&_intrig'ant/e 22 s>, ka intrigaan (intriigide sepitseja) cselszövő ♦ üks tusatseja intrigant v intrigaan võib terve kollektiivi tülli ajada egy rosszkedvű cselszövő az egész csoportot összeveszíthei

jahtima <j'ahti[ma j'ahti[da jahi[b jahi[tud 28 v>
1. (jahti pidama, küttima) hajszol, vadászik ♦ jäneseid jahtima nyulakra vadászik; metsloomi ja linde jahtima vadállatokra és madarakra vadászik; kass jahtis hiiri a macska egerekre vadászott; ristleja jahtis vastase allveelaevu a cirkáló ellenséges tengeralattjárókra vadászott
2. piltl (millegi kättesaamiseks tegutsema) vadászik ♦ haruldasi raamatuid jahtima ritka könyvekre vadászik; kaasavara jahtima hozományvadász; rekordeid jahtima rekordhajhász; tüdrukuid jahtima szoknyavadász; pool tundi jahtisin taksot fél órát vadásztam taxira
3. kõnek (jändama, sekeldama) bajlódik ♦ jahtis terve päeva mootoriga egész nap a motorral bajlódott; pole mul aega sinuga jahtida nincs időm veled bajlódni

jantima <j'anti[ma j'anti[da jandi[b jandi[tud 28 v>
1. (sekeldama, jändama) bajlúdik, vesződik, bíbelődik, foglalkozik, foglalatoskodik; (teatud aeg, teatud ajani) elfoglakozik, elbíbelődik ♦ jantisin auto kallal kogu päeva egész nap az autóval vesződtem
2. (tembutama) bolondozik, hülyeskedik ♦ ära jandi, lase magada ne bolondozz, hagyj aludni

jooks <j'ooks jooksu j'ooksu j'ooksu, j'ooksu[de j'ooksu[sid_&_j'ooks/e 22 s>
1. futás; (võidu-) versenyfutás; (jooksmine) futás ♦ saja meetri jooks 100 méteres síkfutás; finaaljooks sport döntő futás; krossijooks sport terepfutás; lühimaajooks sport rövidtávfutás; maratonijooks maraton; murdmaajooks sport mezei futás; hoojooks sport nekifutás; pikamaajooks sport hosszútávfutás; teatejooks sport váltófutás, staféta; tervisejooks kocogás; tõkkejooks sport akadályfutás; olime kiirest jooksust väsinud elfáradtunk a gyors futástól; hobust jooksule sundima futásra készteti a lovat; poiss kukkus jooksu pealt maha a fiú futás közben elesett; ta pani jooksu peal nööpe kinni futás közben gombolta be a gombjait; olin päevad läbi jooksus egész nap rohantam; poiss pani maja poole jooksu a fiú a ház felé rohant; ta tuli suure v tulise v kange v kõva jooksuga rohanva jött
2. (sõidukite, liikuvate esemete kohta) futómű ♦ kerge jooksuga jalgratas jól/könnyen guruló bicikli; jälgisime ema sõrmede väledat jooksu figyeltük anya ujjainak gyors mozgását; tühijooks tehn üresjárat
3. (vool, voolamine) folyás ♦ käreda jooksuga jõgi gyors folyású folyó; ülemjooks felső szakasz, forrásvidék; alamjooks alsó szakasz
4. (pagu, deserteerumine) menekül ♦ paar meest on jooksus pár férfi szökésben van
■LS: jooksu+ ♦ jooksurada sport futópálya; jooksuratas tehn futókerék; jooksustiil sport futóstílus; jooksutaktika sport utótaktika; jooksutehnika sport futótechnika; jooksutreening futóedzés; jooksuvõistlused futóverseny

jooksvalt <j'ooksvalt adv> (pidevalt, jooksvas töös) folyamatosan ♦ teadmisi kontrolliti jooksvalt, kogu tunni vältel az ismereteket folyamatosan ellenőrizték az egész órán

jukerdama <jukerda[ma jukerda[da jukerda[b jukerda[tud 27 v> kõnek
1. (jändama, jantima) vacakol; (teatud aeg) időzik, elidőzik ♦ jukerdas terve pühapäeva mootorratta kallal egész vasárnap a motorral vacakolt
2. (jupsima, tõrkuma) akadozik, vacakol ♦ mootor jukerdab akadozik a motor; mul on süda jukerdama hakanud vacakolni kezdett a szívem

kaheksa <kaheksa kaheksa kaheksa[t -, kaheksa[te kaheksa[id 01 num, s>
1. num (põhiarv, vastava hulga, koguse kohta, kellaaja, arvulise järjekorra kohta) nyolc ♦ kakskümmend kaheksa huszonnyolc; kaheksa tuhat nyolcezer; kaheksa üheksandikku nyolc kilenced; kaheksa korda kaheksa on kuuskümmend neli nyolcszor nyolc az hatvannégy; null koma kaheksa nulla egész nyolc tized; kaheksa korda rohkem nyolcszor több; lõunasöök kaheksale inimesele ebéd nyolc főre; kell on kaheksa nyolc óra van; kell on veerand kaheksa negyed nyolc van; kell on kolmveerand kaheksa háromnegyed nyolc van; kaheksa eurot nyolc euró; troll number kaheksa nyolcas troli; kaheksa ööpäeva nyolc nap; kell kaheksa nyolc órakor; kaheksa hobust nyolc ló
2. s (number 8, sellekujuline moodustis, mängukaart) nyolcas ♦ rooma kaheksa római nyolcas; ärtu kaheksa (ungari kaardid) piros nyolcas, (prantsuse kaardid) kőr nyolcas
■LS: kaheksa+ ♦ kaheksaklassiline nyolcosztályos; kaheksakorruseline nyolcszintes, hétemeletes; kaheksaköiteline nyolckötetes; kaheksapalline maavärin nyolcadik fokozatú földrengés; kaheksasilindriline tehn nyolchengerű; kaheksatunni[li]ne nyolcórás

kaks <k'aks kahe k'ahte_&_k'aht k'ahte, k'ahte[de k'ahte[sid 22 num, s>
1. num (põhiarv, vastava hulga, koguse kohta, kellaaja, arvulise järjekorra kohta, koos mees- või kesksoost sõnaga või ilma nimisõnata) két, kettő, kettes ♦ kakskümmend kaks huszonkettő; kahele liita kaks, kaks pluss kaks on neli kettő meg kettő az négy; kaks kolmandikku kétharmad; null koma kaks nulla egész két tized; kaks tuhat kétezer; kaks miljonit két millió; kell kaks kettőkor; kell on pool kaks fél kettő van; kell on kolmveerand kaks háromnegyed kettő van; kaks aastat két év; kaks sõbrannat két barátnő; kaks venda két testvér; lõunasöök kahele ebéd két főre; kahed prillid két szemüveg; kahed püksid, kaks paari pükse két nadrág; kaks korda kaks on neli kétszer kettő az négy; kaks korda päevas kétszer naponta; kaks korda vähem kétszer kevesebb; kahel pool teed on majad az út mindkét oldalán házak vannak; raamat ilmus kahes köites a könyv két kötetben jelent meg; kahe sammu kaugusel két lépés távolságban; tramm number kaks kettes villamos; see jäägu meie kahe vahele ez köztünk maradjon; {mida} kaheks tükiks lõikama két részre vág; tee hargnes kaheks az út kettévált; kahe jalaga maa peal seisma két lábbal áll a földön; kahte jumalat ei saa korraga teenida nem lehet egy seggel két nyerget megülni; kahte isandat ei saa korraga teenida nehéz két úrnak szolgálni; kahe tule vahel két tűz között
2. s (number 2, hinne, mängukaart) kettes ♦ poiss sai matemaatikas kahe a fiú kettest kapott matematikából
■LS: kahe+ ♦ kaheaeruline kétevezős; kahedimensiooniline kétdimenziós; kahefaasiline kétfázisú; kahehäälne muus kétszólamú; kaheistmeline kétüléses; kahekihiline kétrétegű; kahekilomeetrine kétkilométeres; kahekilone kétkilós; kahekorruseline egyemeletes, kétszintes; kaheköiteline kétkötetes; kahepoolne kétoldalú; kaheliitrine kétliteres; kahelööviline ehit kéthajós; kahemastiline kétárbocos; kahemeetrine kétméteres; kahenädalane kéthetes, kétheti; kahepalline (tuul) kettes erősségű (szél); kahepooluseline el kétpólusú; kaheprotsendiline kétszázalékos; kaheosaline kétrészes; kahepäevane kétnapos, kétnapi; kaherattaline kétkerekű; kahetipuline kéthegyű; kahesilindriline tehn kéthengeres; kahesuunaline Kétirányú; kaheteljeline tehn kéttengelyű; kahetolline kétinches; kahetonnine kéttonnás; kahetunnine kétórányi; kahevahetuseline két műszakos; kahevalentne keem két vegyértékű, kétértékű

kammima <k'ammi[ma k'ammi[da kammi[b kammi[tud 28 v>
1. (kammiga siluma, sugema) fésül, megfésül ♦ juukseid lahku kammima elválasztja a haját; juukseid kammima megfésüli a haját; hobust kammima ló sörényét fésülik; juukseid siledaks kammima simára fésüli a haját; taha kammima / üle pea juukseid kammima hátra fésüli a haját; kammi oma juuksed ära fésülködj; kammimata juuksed fésületlen haj
2. piltl (põhjalikult läbi otsima) átfésül ♦ kogu territooriumi läbi kammima átfésüli az egész területet

keetma <k'eet[ma k'eet[a keeda[b keede[tud, k'eet[is k'eet[ke 34 v> főz, megfőz ♦ putru keetma kasát főz; kohvi keetma kávét főz; madalal tulel keetma lassú tűzön főz; pesu keetma főzik a ruhát; seepi keetma szappant főz; pudruks keedetud kartulid péppé főtt krumpli; keedab tervele perele lõunat v lõunasööki főzi az ebédet egész családjának; keedetud kala főtt hal; pehmeks keedetud liha puhára főtt hús; kõvaks keedetud munad keményre főtt tojás; keedetud vesi főtt víz; ühtki suppi ei sööda nii kuumalt, kui seda keedetakse nem eszik olyan forrón a kását; olen vast supi kokku keetnud most itt állok megfürödve, micsoda kavarodást okoztál

kihama <kiha[ma kiha[da kiha[b kiha[tud 27 v>
1. (läbisegi liikuma) nyüzsög; (kubisema) hemzseg; (keema, pulbitsema) pezseg ♦ kelder kihab keldrikakanditest hemzseg a pince a pincebogártól; turul kihab elu nyüzsög az élet a piacon; kõikjal kihas elu mindenütt pezsgett az élet
2. piltl (rahutu v elevil olema) zsibong ♦ terve klass hakkas kihama az egész osztály zsibongott

kihelema <kihele[ma kihel[da kihele[b kihel[dud 31 v; kihele[ma kihele[da kihele[b kihele[tud 27 v>
1. (sügelema) bizsereg, viszket ♦ mu terve selg kiheleb viszket az egész hátam
2. piltl (midagi väga teha tahtma, kibelema) bizsereg ♦ {kellel} mul käed kihelevad töö järele tétlenség bizsereg a tagjaimban; poisil kihelevad käed kakluse järele a fiúnak viszket a tenyere

kihevil <kihevil adv, adj> vt ka kihevile (ärevil, elevil) pezsgésben ♦ kihevil linn pezsgésben levő város; ta kogu keha on ootusest kihevil egész teste bizsereg a várakozástól

kihevile <kihevile adv> vt ka kihevil (ärevile, elevile) pezsgésbe ♦ kihevile ajama (meg)bizseregtet; kevad ajab vere kihevile a tavasz bizseregteti a vért; uudis ajas kogu linna kihevile a hír pezsgésbe hozta az egész várost

kinni panema
1. (sulgema) becsuk, bezár, lezár ♦ pane aken kinni! csukd be az ablakot!; kohvrit kinni panema lezárja a koffert; pane pintsakunööbid kinni! gombold be a kiskabátodat!; pood pannakse kell seitse kinni hétkor csuk a bolt; kaevandus pandi kinni a bányát bezárták
2. (peatama, seisma panema) kikapcsol ♦ pane telekas kinni¤ kapcsold ki a tévét!
3. (sulgema, vabadust piirama) elzár, lezár ♦ ööseks paneme kanad kinni éjszakára elzárjuk a tyúkokat; teetööde tõttu pandi tänav kinni javítás miatt az utat lezárták
4. (ette tellima, broneerima) foglal ♦ laud on kinni pandud le van foglalva az asztal; (vastuvõtu)aega kinni panema lefoglalja az időpontot
5. kõnek (ära sööma v jooma) megeszik, meiszik ♦ pani pudeli veini kinni megitta az egész üveget

kogu1 <kogu pron> összes, teljes, egész ♦ kogu aasta jooksul egész évben; kogu aeg állandóan, egész idő alatt; kogu maailmas a kerek világon, az egész világon, szerte a világon; kogu talve egész télen; ootasin sind kogu päeva egész nap vártalak; sadas kogu nädal egész héten esett; kogu kehast värisema egész testében reszket; kogu maailm az egész világ; kogu raha eest az összes pénzen; õnnitlen sind kogu südamest teljes szívemből gratulálok neked; ongi kogu lugu, ongi kogu moos kõnek és ennyi az egész
■LS: kogu+ ♦ koguarv összlétszám; koguhulk összállomány; kogukaal összsúly; kogukahjum maj összes veszteség; kogukasum maj teljes profit; kogumaht összmennyiség; kogumulje összbenyomás; kogumõju összhatás; kogupikkus teljes hosszúság; kogupilt összkép; koguprodukt maj össztermék; kogusaak összfogás; kogutoodang maj össztermelés; kogutulu maj összjövedelem, összbevétel; koguväärtus maj összérték

koguaeg <+'aeg aja 'aega 'aega, 'aega[de 'aega[sid_&_'aeg/u 22 s> mindig, állandóan, végig ♦ kohtasime Doonaul koguaeg teisi laevu az egész Dunán végig találkoztunk hajókkal

kolm <k'olm kolme k'olme k'olme, k'olme[de k'olme[sid_&_k'olm/i 22 num, s>
1. num (põhiarv, vastava hulga, koguse kohta) három ♦ kolmkümmend kolm harminchárom; kolm tuhat háromezer; kolm viiendikku háromötöd; null koma kolm nulla egész három tized; kolm aastat három év; kolm last három gyerek; kolmed püksid, kolm paari pükse három nadrág; meid oli kolm hárman voltunk; kolm korda rohkem háromszor több; kolm korda kolm on üheksa háromszor három az kilenc; kell on kolm három óra van; kell on veerand kolm negyed három (van); kella kolme paiku három tájt; kolme inimese tuba háromágyas szoba; buss number kolm siin ei peatu hármas busz nem áll meg itt; kolm on kohtuseadus! három a magyar igazság!
2. s (number 3, hinne, mängukaart) hármas ♦ õpilane vastas kolme peale a tanuló hármasra felelt; poti kolm pikk hármas
■LS: kolme+ ♦ kolmefaasiline háromfázisú; kolmehäälne muus háromszólámú; kolmejalgne háromlábú; kolmekohaline háromszemélyes; kolmekohaline arv háromjegyű szám; kolmekilone háromkilós; kolmekorruseline háromszintes, kétemeletes; kolmeliitrine háromliteres; kolmelööviline kirik ehit háromhajós templom; kolmeminuti[li]ne háromperces; kolmemõõtmeline háromdimenziós; kolmenädalane háromhetes; kolmeosaline háromrészes; kolmepäevane háromnapos; kolmetolline három colos; kolmetunnine háromórás; kolmetärnihotell háromcsillagos szálloda

koma <koma koma koma -, koma[de koma[sid 17 s> vessző ♦ koma panema kiteszi a vesszőt; osalauseid komaga eraldama elválasztja vesszővel a tagmondatoat; null koma viis nulla egész öt tized

krabistama <krabista[ma krabista[da krabista[b krabista[tud 27 v> (nõrgalt) motoszkál ♦ hiir krabistab toanurgas egy egér motoszkál a szobában; terve öö krabistas [vihma] sadada egész éjjel esett az eső

kritseldama <kritselda[ma kritselda[da kritselda[b kritselda[tud 27 v>
1. kõnek (kiiruga, lohakalt, konarlikult kirjutama) firkál, irkál, firkant, irkafirkál ♦ kritseldas rutuga paberile paar rida sebtében néhány sort firkantott a papírra
2. (kriipse, konkse vedama) firkál ♦ laps kritseldab päev läbi a gyerek egész nap firkál

kupatus <kupatus kupatuse kupatus[t kupatus[se, kupatus[te kupatus/i 11 s> kõnek (krempel, kaadervärk) minden; (kamp) pereputty ♦ ta kolis kogu kupatusega linna egész pereputtyával/pereputtyostul beköltözött a városba; kogu kupatus/krempel tokkal, vonóval

kuulutama <kuuluta[ma kuuluta[da kuuluta[b kuuluta[tud 27 v>
1. (avalikult, ametlikult teatama) (ki)hirdet, üzen, (ki)nyilvánít, hírül ad; (pidulikult) kikiált ♦ kohtuotsust kuulutama kihirdeti az ítéletet; sõda kuulutama megüzeni a háborút, hadat üzen; ametikohta välja kuulutama meghirdeti az állast; riigi iseseisvust välja kuulutama kikiáltja az ország függetlenégét; surnuks kuulutama holtnak nyilvánít; ajalehes kuulutama újságban hirdet; kirik kuulutas ta pühakuks az egyház szentté avatta
2. (rääkima, ütlema, teada andma) kihirdet; (edasi rääkima, kõigile teatama) kikiabál ♦ midagi kogu maailmale kuulutama kikiabál vmit az egész világnak; lõokesed kuulutavad kevade saabumist a pacsirták a tavasz beköszöntét hirdetik
3. (jutlustama) hirdet ♦ ristiusku kuulutama a kereszténységet hirdetni
4. (ennustama) hirdet ♦ kõik märgid kuulutavad vihma a jelek szerint esni fog

kuus <k'uus kuue k'uu[t k'uu[de, kuu[te k'uus[i 14 num, s>
1. num (põhiarv, vastava hulga, koguse kohta, kellaaja, arvulise järjekorra kohta) hat ♦ kakskümmend kuus huszonhat; kuus tuhat hatezer; kaks korda kolm on kuus kétszer három az hat; null koma kuus nulla egész hat tized; kuus krooni hat korona; kuus inimest hat ember; tal on kuus poega neki hat fia van; meid oli kokku kuus hatan voltunk; kell kuus õhtul este hatkor; kell on pool kuus fél hat van; kell saab kümne minuti pärast kuus tíz perc múlva hat; viis minutit puudub kuuest hat óra előtt öt perccel; me läheme [kella] kuueks kinno hatra megyünk moziba; buss number kuus hatos busz
2. s (number 6, mängukaart) hatos
■LS: kuue+ ♦ kuuejalgne hatlábú; kuuekilomeetrine hatkilométeres; kuuekorruseline ötemeletes; kuuenädalane hathetes; kuuepäevane hatnapos; kuuetoaline hatszobás; kuuetunnine hatórás

kõik <k'õik kõige k'õike k'õike, k'õiki[de_&_kõig/i k'õik/i 00 pron>
1. (mitmuslikus vormis) (igaüks, viimane kui üks) mindenki, mindannyi, valamennyi, mindnyája, mindegyik, összes ♦ kõik tulid kohale mindenki eljött; meie kõik mi mindannyian; kõigi kuuldes mindenki hallatára; kõik ei saa sellest aru nem mindenki érti azt; üks kõigi eest, kõik ühe eest egy mindenkiért, mindenki egyért; õnnetus võib puudutada meid kõiki mindnyájunkat érhet baleset; kõigi mugavustega korter összkomfortos lakás; kõik tahavad sinuga kohtuda mindenki veled akar találkozni; kõigi teadaolevate andmete põhjal az összes rendelkezésre álló adat alapján; ettevõtte kõik töötajad olid koosolekul kohal az üzem összes dolgozója megjelent a gyűlésen; kõik piletid on välja müüdud minden jegy elkelt
2. (ainsuslikus vormis) (miski tervikuna, kogu) minden, mind ♦ kõik on korras minden rendben!; kõike head! minden jót!; tegi kõik, mida suutis mindent megtette; kõik naised minden nő; olen kõigeks valmis mindenre hajlandó vagyok; kõigest hingest teljes szívből; kõigest jõust teljes erőből; kõik muutub minden változik; kõik või ei midagi mindent vagy semmit; teeb kõik mis võimalik mindent megtesz; kõige tipuks mindennek tetejébe; kõigega harjub mindent meg lehet szokni; ja ongi kõik és ennyi az egész; kõik teed viivad Rooma minden út Rómába vezet
■LS: kõike+ ♦ kõikehaarav, kõikehõlmav átfogó; kõiketeadev mindentudó

kõikjale <k'õikjale adv> vt ka kõikjal, kõikjalt mindenhova, mindenfelé, mindenüvé ♦ eile jõudis vihm kõikjale üle maa tegnap mindenhova elért az eső az egész országban; uudis jõudis kõikjale mindenüvé elérkezett a hír

käärima1 <k'ääri[ma k'ääri[da kääri[b kääri[tud 28 v>
1. (bakterite toimel lagunema, käima) erjed, forr ♦ õlu käärib erjed a sör; mahl on käärima läinud erjed a must
2. piltl (tunglema, pulbitsema) forr, forrong ♦ temas käärib viha, ta hing käärib vihast forr benne a düh; terve maa käärib forrong az egész ország

kössitama <kössita[ma kössita[da kössita[b kössita[tud 27 v> (kössis olema) gubbaszt, kussol, kuporog ♦ vankril kössitas eideke anyóka a szekeren kuporgott; kössitab päev otsa toas egész nap a szobában gubbaszt; puuris kössitab kanaarilind a kalitkában egy kanári gubbaszkodik

küürutama <küüruta[ma küüruta[da küüruta[b küüruta[tud 27 v> (kummargile laskuma, kummargil olema) görnyed, összegörnyed, lehajol ♦ küürutab, et võtta maast prügi üles lehajol, hogy felvegye a szemetet a padlóról; valust küürutama összegörnyed a fájdalomtól; küürutab kogu päeva oma raamatute kohal egész nap a könyvei fölé görnyed

leidma <l'eid[ma l'eid[a leia[b l'ei[tud, l'eid[is l'eid[ke 34 v> (üles, kätte) (meg)talál; (avastama) felfedez ♦ ta leidis oma võtme üles megtalálta a kulcsát; viga leidma hibát talál; nad leidsid teineteist egymásra találtak; ma ei leidnud tervest majast mitte kedagi az egész házban senkit sem találtam; üles leidma megtalál, rátalál; ma ei leia sõnu nem találok szavakat; tema eeskuju leidis järgimist példája követésre talált; tema vaev leidis tunnustust fáradozása elismerésre talál; kes otsib, see leiab aki keres, (az) talál; soodsat vastukaja leidma kedvező talajra talál; pime kana leiab ka tera vak tyúk is talál szemet

lonkima <l'onki[ma l'onki[da longi[b longi[tud 28 v> (sihitult, aeglaselt kõndima) sétafikál, cselleng; (uitama) kóborol; (ringi hulkuma) csavarog ♦ ta longib päev läbi tänaval egész nap az utcán kószál

looming <looming loomingu loomingu[t -, loomingu[te loomingu[id 02 s> alkotás, teremtmény, alkotómunka, munkásság, kreáció ♦ helilooming szerzemény; kogu Mozarti looming Mozart egész munkássága
■LS: loomingu+ ♦ loominguvõime kreatívitás, alkotóképesség

läbi <läbi prep, postp, adv>
1. adv; prep [gen]; postp [gen] (millegi kaudu, vahelt, keskel[t]) át, keresztül ♦ vaatab läbi akna välja kinéz az ablakon; läbi pargi a parkon keresztül; läbi ajama boldogul; läbi elama átél; läbi arutama fontolgat; läbi astuma beugrik, benéz; läbi paistma átlátszik; läbi tule ja vee tűzön-vízen át/keresztül
2. adv (algusest lõpuni, kogu ulatuses) el-, meg- ♦ luges raamatu läbi elolvasta a könyvet; läbi vaatama megnéz(eget), átnéz; läbi rääkima megbeszél; läbi kukkuma megbukik; tunneb asja läbi ja lõhki ismeri a dolog csínját-bínját; midagi läbi ja lõhki tundma töviről hegyére/hegyire ismer vmit
3. postp [nom], postp [gen]; prep [nom], prep [gen] (kogu ajavahemiku kestel) ♦ eile sadas päev läbi tegnap egész esett az eső; lapsed olid suvi v suve läbi maal a gyerekek egész nyáron vidéken voltak; siin saab aasta läbi v läbi aasta suusatada itt egész évben síelhetsz; ööd ja päevad läbi éjjel-nappal; kell on kaks läbi két óra múlt

läbi käima
1. (läbi kõndima) átmegy, átsétál, bejár ♦ käisime läbi kõik näitusesaalid meglátogattuk az összes kiállítótermet; ta on terve ilma läbi käinud bejárta az egész világot
2. (millegi kaudu kulgema) vmin keresztül megy; (kusagilt läbi) elmegy
3. (aistingu, tundmuse kohta: läbima) érződik, (meg)érez ♦ valu käis põlvest läbi fájdalmat érez a térdében; peast käis läbi üks mõte eszébe jutott egy gondolat
4. (suhtlema) érintkezik, barátkozik ♦ ta ei käi kellegagi läbi nem érintkezik senkivel

maa <m'aa m'aa m'aa[d ma[ha, m'aa[de_&_maa[de m'aa[sid_&_m'a[id 26 s>
1. (astronoomilise nimena suure algustähega: Päikesesüsteemi planeet, maakera) Föld ♦ Maa tiirleb ümber Päikese a Föld a Nap körül kering
2. (väikese algustähega: planeedi pind kui kõige elusa asupaik) föld ♦ palja maa peal lamama puszta földön fekszik; maa ja taeva vahel ég és föld között; maa põleb ta jalgade all piltl ég a talpa alatt a föld; ta on nagu maa alla vajunud mintha elnyelte volna a föld; häbist maa alla vajuma a föld alá bújik/süllyed szégyenében; kedagi maapõhja kiruma a sárga földig leszid vkit; taevast ja maad kokku lubama fűt-fát ígér; maad ja taevad kokku lubama eget-földet / fűt-fát / hetet-havat igér; kedagi maa peale tooma leszállít vkit a (magas) lóról; maa peale jääma a valóság talaján marad
3. (maismaa vastandina merele vm veekogule) föld ♦ maismaa szárazföld; maa paistab! föld a láthatáron!; kuival maal olema a szárazföldön van
4. (maismaa pind, pindmine osa) föld; (pinnas) talaj ♦ mägine maa hegyes föld; kivine maa köves talaj; künklik maa dombos föld; soine maa mocsaras föld; paljas maa csupasz föld; maa on külmunud fagyott a föld; liivane maa homokos föld; rammus maa zsíros föld; viljakas maa termékeny föld; eikellegimaa senki földje; eramaa magánterület; kartulimaa krumpliföld; põllumaa szántóföld; riigimaa állami (tulajdonú) földterület; maad kündma szántja a földet; maad harima földet művel; maad ostma földet vesz; kummardus tema ees maani földig meghajolt előtte
5. (ruumiline vahemaa) távolság
6. (vastandina linnale) vidék ♦ ta elab maal vidéken lakik
7. (ka geograafilistes nimedes: riik v selle osa) ország ♦ kogu maal az egész országban; muinasjutumaa piltl tündérország, meseország; naabermaa szomszédos ország; sünnimaa anyaföld, szülőhaza, szülőföld, hon; tõotatud maa az ígéret földje; Euroopa maad Európa országai; maavõistlus válogatott mérkőzés
8. (hrl mitmuse väliskohakäänetes) (teatud kant, maakoht, ümbrus) ♦ meie mail errefelé
■LS: maa+ (maismaa ja põllumaaga seotud,) ♦ maa-ala földterület; maaema földanya; maagaas földgáz; maahoki sport gyeplabda, gyephoki; maakaabel el földkábel; maakaart térkép; maakataster földhivatal; maakelder földbe vájt pince; maakera földgolyó, glóbusz, földkerekség; maakoor geol földkéreg; maakorraldus põll területrendezés; maaletooja importőr; maamagnetism füüs földmágnesesség; maamaks földadó, telekadó; maamiin sõj taposóakna; maamõõtja földmérő; maaomand földtulajdon; maaomanik földtulajdonos, földbirtokos; maaparandus talajjavítás; maapind földfelszín; maapõu a föld keble; maareform földreform; maarent földbérlet; maarentnik földbérlő; maariba földcsík; maatükk dűlő, terep, telekrész, parcella, földdarab; maavaim müt föld alatt élő manó
maa+ (vastandina linnale, küla-) ♦ maa-aadel dzsentri; maaelanik falusi, vidéki; maaelanikkond falusi/vidéki lakosság; maaelu falusi élet, vidéki élet; maahaigla vidéki kórház; maaharija földműves; maainimene falusi, vidéki; maakeskus regionális központ; maakool vidéki iskola; maalinn földvár; maamaja parasztház; maapiirkond vidéki terület/térség; maapoiss parasztfiú; maarahvas vidékiek, falusiak; maarahvastik vidéki népesség; maatööline mezőgazdasági munkás; maatõug hazai fajta; maatüdruk parasztl(e)ány; maaõhk vidéki levegő
maade+ (geograafilise piirkonnaga seotud) ♦ maadeavastaja felfedező

majanduslik <majandusl'ik majandusliku majandusl'ikku majandusl'ikku, majanduslik/e_&_majandusl'ikku[de majandusl'ikk/e_&_majandusl'ikku[sid 25 adj>
1. (majandus-, majandusalane) gazdasági ♦ majanduslik areng gazdasági fejlődés; majanduslik ja sotsiaalne ühtekuuluvus gazdasági és társadalmi kohézió; majanduslikud sanktsioonid gazdasági szankciók; majanduslik koostöö gazdasági együttműködés; majanduslik sõltumatus gazdasági függetlenség
2. (varanduslik, aineline, rahaline) anyagi ♦ kliendi majanduslik olukord az ügyfél anyagi helyzete; kogu maal on praegu vilets majanduslik olukord a gazdasági helyzet most az egész országban szánalmas
3. kõnek (säästlikult majandav) takarékos

möllama <m'ölla[ma mölla[ta m'ölla[b mölla[tud 29 v>
1. (segadust tekitades v purustades liikuma v tegutsema) dúl, viháncol, háborog, dühöng
2. (lärmakalt pidutsema) bulizik
3. (mängeldes mürama, hullama) hancúrozik ♦ laps möllab päev otsa koeraga a gyerek egész nap a kutyával hancúrozik
4. (loodusjõudude vm stiihia kohta) háborog, dühöng, tombol ♦ pandeemia möllab dühöng a járvány; meri möllab tombol a tenger; möllas Teine maailmasõda tombolt a II. világháború

naabruskond <n'aabrusk'ond n'aabruskonna n'aabrusk'onda n'aabrusk'onda, n'aabrusk'onda[de n'aabrusk'onda[sid_&_n'aabrusk'ond/i 22 s> (lähem ümbruskond) szomszédság; (naabrid) szomszédok ♦ kogu naabruskond tuli abiks az egész szomszédság segített

nahka panema, ka nahka pistma megesz ♦ koer pani nahka kogu toidukraami a kutya megette az összes ételt; on valmis üksteist nahka panema megennék egymást; pistis terve tordi korraga nahka egyszerre megevett egy egész tortát

najatuma <najatu[ma najatu[da najatu[b najatu[tud 27 v> (end millegi v kellegi najale toetama) támaszkodik ♦ najatus toolileenile a székre támaszkodott; najatusin uksepiida vastu v vastu uksepiita v uksepiidale az ajtófélfához támaszkodtam; najatu minu õlale, kui tahad tukkuda támaszkodj a vállamra, ha akarsz; najatus kogu raskusega minu vastu egész súlyával rám támaszkodott

neli <neli nelja n'elja n'elja, n'elja[de n'elja[sid_&_n'elj/u 24 num, s>
1. num (põhiarv, vastava hulga, koguse kohta, kellaaja, arvulise järjekorra kohta) négy, négyes; (hulga puhul: isikut märkivate meessoost sõnadega, mitmuslike sõnadega, isikuliste asesõnade mitmusega ja paarisesemeid märkivate sõnadega) négy ♦ nelikümmend neli negyvennégy; neli tuhat négyezer; neli viiendikku négyötöd; null koma neli nulla egész négy tized; neli korda kolm on kaksteist négyszer három (az) tizenkettő; neli pluss kuus, neljale liita kuus négy plusz hat az tíz; kell pool neli fél négykor; kell on viis minutit neli läbi öt perccel múlt négy óra; neli last négy gyerek; neljad prillid négy szemüveg; neli aastat négy év; neli kuud tagasi négy hónappal ezelőtt; neli päeva kestev v pikk v vana négynapos; laulsime neljal häälel négy szólamban énekeltünk; kasvõi nui neljaks ha törik, ha szakad; kõigi nelja tuule poole a szélrózsa minden irányába
2. s (number 4, hinne, mängukaart) négy ♦ sai eksamil nelja, tegi eksami nelja peale v neljale négyest kapott a vizsgán, négyesre vizsgázott
■LS: nelja+ ♦ neljaaeruline négyevezős; neljahäälne négyszólamú; neljaistmeline négyüléses; neljakorruseline háromemeletes, háromerű; neljaleheline négyoldalas; neljaliikmeline négytagú; neljameetrine négyméteres; neljanädalane négyhetes, négyheti; neljasilbiline négytagú; neljataktiline tehn négyütemű; neljatoaline négyszobás

nipe-näpe <nipe-näpe n'ippe-n'äppe nipe[t-näpe[t -, nipe[te-näpe[te n'ippe[id-n'äppe[id 06 s> (pisiasjad, pudi-padi) apróság, apró-cseprő ♦ ostis kokku nipet-näpet összevásárolt mindenféle apróságot; taskuraha kulus märkamatult nippe-näppe peale v nippeks-näppeks v nippele-näppele a zsebpénz észrevétlenül elment apró-cseprő dolgokra; ma ei armasta nippeid-näppeid kummuti peal nem szeretem az apró dolgokat a komódon; kogu varandus koosnes nippest-näppest az egész vagyon apró-cseprő dolgokból állt

niuksuma <n'iuksu[ma n'iuksu[da niuksu[b niuksu[tud 28 v>
1. (heledat, vinguvat häält tegema, niutsuma) vonít, süvölt, süvít, nyikorog; (haledalt) vinnyog ♦ kutsikad niuksuvad haledalt vinnyognak a kiskutyák; kogu öö niuksus tuul egész éjszaka süvített a szél; trepiastmed niuksuvad ja kägisevad nyikorognak és recsegnek a lépcsőfokok
2. (inimese kohta: vinguma, virisema, piuksuma) nyöszörög, nyafog ♦ jää vait, ära niuksu! halgass, ne nyöszörögj!; jäta nutt, mis sa niuksud! ne sírj, mit nyafogsz?

noorelt <noorelt adv> (noorena, noores eas) fiatalon ♦ ta hakkas õige noorelt ise leiba teenima már egész fiatalon megkereste a maga kenyerét; suri noorelt fiatalon meghalt; õde läks noorelt mehele a nővérem/húgom fiatalon ment férjhez; nad abiellusid noorelt fiatalon összeházasodtak

noot2 <n'oot noodi n'ooti n'ooti, n'ooti[de n'ooti[sid_&_n'oot/e 22 s> muus (noodikirja märk, teatava kõrguse ja kestusega heli) hangjegy; (noodikiri) hangjegyírás; (nooditrükis) kotta ♦ kuueteistkümnendiknoot tizenhatod hangjegy; poolnoot félhang, ketted hangjegy; täisnoot egész hangjegy; veerandnoot negyedhang, negyed hangjegy; noodi pea a hangjegy feje; noodi vars a hangjegy szára; nooti tundma ismeri a kottát; noodist laulma kottából énekel; klaveri peal on virn noote egy halom kotta van a zongorán
■LS: noodi+ ♦ noodijoon muus kottavonal; noodikiri muus hangjegyírás; noodilugemine kottaolvasás; noodimärk hangjegy; noodipaber kottapapír; noodipult kottatartó; noodivihik hangjegyfüzet; noodivõti muus hangjegykulcs

noteerima <not'eeri[ma not'eeri[da noteeri[b noteeri[tud 28 v>
1. (märkima, üles tähendama) jegyez ♦ kogu malepartii noteeritakse az egész sakkjátszmát feljegyezik
2. piltl (hindama) értékel, meghatároz ♦ kriitika noteeris uut romaani üsna madalalt a kritika alacsonyan értékelte az új regényt

null <n'ull nulli n'ulli n'ulli, n'ulli[de n'ulli[sid_&_n'ull/e 22 num, s> nulla, zérus, zéró ♦ nulliga korrutama nullával szorozni; null koma üks nulla egész egy tized; null koma null kaks nulla egész egy század; nulliga lõppev arv nullávla végződő szám; kümme kraadi alla nulli tíz fokkal nulla alatt; kell seitse null null hét óra nulla nulla; kell on null kolmkümmend v pool üks [öösel] fél egy van, nulla óra harminc perc; mõõteriista osuti on nullis a mérőeszköz mutatója a nullán áll; ta pea aeti [number] nulliga paljaks piltl nullás géppel nyírták meg; alustas oma äri nullist piltl a nulláról kezdte az üzletét
■LS: null+ ♦ nulljuhe el nullás vezeték; nullpunkt mélypont, nullpont

nurjas <n'urjas adv> (nurjunud, ebaõnnestunud, untsus) sikertelen, fuccsba ment ♦ elu on nurjas az élet tönkrement; kogu päev on nurjas az egész nap sikertelen volt

nuuskama <n'uuska[ma nuusa[ta n'uuska[b nuusa[tud 29 v> fúj ♦ nuuska nina tühjaks fújd ki az orrod; paljuke see aega võtab, see on korraks nuusata kõnek egy szempillantás az egész

nõndasama <+sama adv> (niisama) ugyanúgy, éppen így; (võrdluses: sama) ugyanúgy, ugyanaz; ([nii]samuti) szintén ♦ las jääda kõik nõndasama, kui on hadd legyen maradjon minden úgy, ahogy van; tuleb nõndasama vihmane suvi kui möödunud aastal éppolyan esős nyár jön, mint tavaly volt; sadas öö läbi, nõndasama ka järgmisel päeval egész éjszaka esett, ugyanúgy másnap; hääl värises ja käsi nõndasama reszketett a hangja, éppúgy a keze

ohverdama <ohverda[ma ohverda[da ohverda[b ohverda[tud 27 v> áldoz, áldozatot mutat be, rááldoz, feláldoz ♦ elu ohverdama életet áldoz; end ohverdama feláldozza magát; härga ohverdama müt ökröt áldoz; ohverdas heategevuseks kogu oma vara jótékonyságra áldozta az egész bagyonát; ohverdas avangus vastasele etturi sport egy gyalogot áldozott a megnyitásnál
■LS: ohverdamis+ ♦ ohverdamiskombed áldozati szokások; ohverdamispaik áldozati hely

oksendama <oksenda[ma oksenda[da oksenda[b oksenda[tud 27 v> hány, elhányja magát, rókázik, okád(ik), kiokád ♦ laps oksendab hány a gyerek; haige oksendas verd a beteg vért hányt; oksendas kogu söögi välja az egész ételt kihányta

olemine <olemine olemise olemis[t olemis[se, olemis[te olemis/i 12 s>
1. (olemasolu) lét, tartózkodás; (eksisteerimine) létezés ♦ võitlus oma olemise eest harc a létezésért
2. (varandus, majapidamine) vagyon ♦ kolis siia sisse oma kehva olemisega beköltözött a szegényes holmijaival
3. (kellegi käitumise, ka olemuse kohta) megjelenés, lény, látszat ♦ ausa olemisega mees látszatra őszinte ember; nautis kogu oma olemisega hubasust egész lényével élvezte a kényelmet
4. (seisund) állapot; (asjaolude kord, olukord) helyzet ♦ mu olemine pole just kiita nem érzem jól magam; pärast kümblust oli meil olemine kohe teine fürdés után máris másképpen éreztük magunkat; toas valitses sundimatu olemine a szobában fesztelenség uralkodott
5. (koosviibimine) összejövetel; (oleng) buli ♦ tuleb väike perekondlik olemine kis családi összejövetel lesz; ta korraldas enda pool lõbusa olemise vidám összejövetelt rendezett magánál
■LS: olemis+ ♦ olemislaad lény; olemisrõõm a létezés feletti öröm; olemisverb keel létige

oma2 <oma adv> (mitte vähem kui) nem kevesebb mint, legalább; (tublisti, tervelt) egész, -nyi ♦ linna tuleb siit oma kolmkümmend kilomeetrit a város harminc kilométernyire van innen; ta oli oma nädal aega haige egy egész hétig beteg volt; kala oli oma kolm kilo raske a hal legalább hérom kiló volt; taadil on juba oma üheksakümmend aastat turjal az öregnek már legalább kilencven év nyomja a vállát

orgia <'orgia 'orgia 'orgia[t -, 'orgia[te 'orgia[id 01 s>
1. (ohjeldamatu joomapidu, meeletu prassing) orgia, tivornya ♦ märatsev v metsik v rõve orgia vad tivornya; verine orgia véres orgia; joomaorgia ivászat; söömaorgia zabálás; pidas ööd läbi orgiaid egész éjszaka tivornyázott
2. aj (pidustus Dionysose auks Vana-Kreekas) orgia

osa <osa osa osa 'ossa, osa[de osa[sid_&_os/i 17 s>
1. hányad, részlet, rész, osztályrész ♦ teatav osa egy bizonyos rész; allosa alj; eesosa él; keskosa középmezőny; lõviosa piltl oroszlánrész; murdosa töredéke; põhiosa fő rész; põhjaosa (1) északi rész; (2) alj; sõjaväeosa körlet; terviku osa az egész része; neljas osa {millest} negyedik rész; kontserdi teine osa a koncert második fele; saare põhjapoolne osa a sziget északi része; suures osas javarészt, nagyobbrészt; suuremal osal inimestel v inimestest az emberek nagy részének; osade viisi v kaupa részenként; osadeks lahti võtma lebont; kübar on riietuse oluline osa a kalap a ruházat fontos része; jaotas ringi kümneks osaks tíz részre osztotta a kört; osa külalistest v külalisi lahkus varsti a vendégek egy része korán távozott; poisil on oma osa tembu eest juba käes a fiú már megkapta a magáét a csíntevésért; mitu lammast langes huntide osaks hány bárány esett a farkasok áldozatául
2. (roll, osatäitmine) szerep ♦ juhtiv osa vezető szerep; peaosa főszerep; pisiosa aprócska szerep; kunsti osa elus a művészet szerepe az életben; osasse süvenema v sisse elama beleéli magát a szerepbe; osast välja langema kiesik a szerepéből; talle pakuti osa uues filmis szerepet ajánlottak neki az új filmben; milline osa tal selles asjas on? mi a szerepe ebben a dologban?
3. (ligikaudselt määratletud suurusega kogus vm hulk) hányad ♦ kaasa võeti nädala osa toitu egy hétre való ételt vittek magukkal
■LS: osa+ ♦ osakorrutis mat részszorzat; osaobjekt keel részes tárgy; osavastutus részleges felelősség

otsa <'otsa postp, adv>
1. postp [gen]; adv (pealmisele pinnale, ülemise v otsmise osa peale) rá; (külge, peale) -rá/-ré ♦ kahvli otsa a villára; ronis puu otsa felmászott a fára; komistas kivi otsa kőbe botlott; pane mantel konksu otsa! akaszd a kabátot a kampóra; pani lapse rinna otsa mellére vette a gyermeket; kiirrong sõitis kaubarongile otsa a gyorsvonat összeütközött a tehervonattal; ähvardas majale tule otsa panna v pista v torgata azzal fenyegetett, hogy felgyújtja a házat; vaatas küsivalt mulle otsa kérdően nézett rám
2. postp [gen]; adv (lisaks, juurde) ♦ tegi ühe vea teise otsa egyik hibát a másik után követte el; aina üks häda teise otsa egyik baj a másik után; tants tantsu otsa tánc táncot követ
3. postp [nom] (teat. aja jooksul, vältel, kestel) ♦ öö otsa sadas vihma egész éjjel esett az eső; päevad otsa istuti toas naphosszat a szobában ültek; tegi talv otsa metsatööd egész télen fakitermeléssel foglalkozott
4. adv (lõpule, läbi) vége ♦ otsa saama (1) vége, elfogyott; (2) (suremise, hukkumise kohta) meghal, elhuny, eltávozik; otsa lõppema (1) vége; (2) (ülemäära kõhnuma) lesoványodik; raha sai otsa elfogyott a pénz; aeg sai v lõppes otsa elfogyott az idő; jõud lõppes otsa elfogyott az erő

paarikesi <paarikesi adv> (kahekesi) párban ♦ tuldi üksinda ja paarikesi egyedül és párban jöttek; nelja mehega sai töö mõne tunniga tehtud, paarikesi oleks läinud terve päev négy ember néhány óra alatt elvégezte a munkát, párban egy egész napba telt volna

paigal <paigal adv> vt ka paigale (ühel ja samal kohal) veszteg, helyén, nyugton ♦ püsi paigal! maradj (már) veszteg!, maradj a helyeden!; ta ei püsi/seisa pudeliski paigal zabszem van a fenekében; olen kogu päeva paigal istunud egész nap mozdulatlanul ültem

pala <pala pala pala -, pala[de pala[sid_&_pal/u 17 s>
1. (suutäis) darab, falat ♦ leivapala, pala leiba kenyérdarab; ta pole terve päev palagi söönud egy falatot sem evett egész nap; rasvane pala zsíros konc
2. (lühike muusikateos) darab ♦ proosapala prózai darab; kontserdi viimane pala a koncert utolsó darabja

podisema <podise[ma podise[da podise[b podise[tud 27 v>
1. (mulksudes, mullitades keema) rotyog, fortyog ♦ pliidil podiseb supp a tűzhelyen rotyog a leves; puder podiseb fortyog a kása
2. (porisema, pobisema) duruzsol, dünnyög ♦ podiseb terve päeva solvunult egész nap sértődötten dünnyög; nina alla podisema az orra alatt dünnyög

põrandaleib <+l'eib leiva l'eiba l'eiba, l'eiba[de l'eiba[sid_&_l'eib/u 22 s> (egész) rozskenyér

päris <päris adv, adj>
1. adv (täiesti, lausa) egészen, teljesen ♦ päris täpselt ma seda ei tea nem tudom egész pontosan; päris tõesti való igaz; päris alguses egészen az elején; oleme juba päris lähedal már egészen közel vagyunk
2. adj (tõeline, tegelik, ehtne) valódi, igazi ♦ see ei ole päris hõbe ez nem igazi ezüst; ta ei ole mu päris isa, vaid kasuisa ő nem az igazi apám, hanem a mostohaapám

ringi <r'ingi adv, postp>
1. (ringjoonekujuliselt (ümber keskme), ringiratast) körbe ♦ karussell käib ringi körbe jár a hinta; lapsed istusid ringi ümber lõkke a gyerekek körben ültek a tűz körül
2. (teistpidi, ümber, ringiga, kaarega, mitte otse, teistmoodi) ♦ pöörab (end) hauas ringi forog/megfordul a sírjában
3. (siia-sinna, mitmes suunas, ilma selgema sihita) körbe, körül ♦ vaatab tühjas toas ringi körülnéz az üres szobában
4. (kohtlema, ümber käima) bánik
5. postp [nom] (läbi) át ♦ aasta ringi (egész) éven át

saama <s'aa[ma s'aa[da s'aa[b saa[vad s'aa[dud, s'a[i saa[ge s'aa[dakse 37 v>
1. (väljendab objekti siirdumist kellegi omandusse, kasutusse) (meg)kap ♦ sai kirja levelet kapott; laps saab rinda a gyerek szopik; emalt on ta saanud tumedad juuksed a gyerek az anyja sötét haját örökölte; sai koosolekul esimesena sõna az értekezleten elsőnek kapta meg a szót; sai kirjandi eest viie az esszére ötöst kapott; sain esmaabi elsősegélyt kaptam; kust võiks selle kohta infot saada? hol lehet erről információt kapni?; kui aega saan, räägin pikemalt ha lesz időm, bővebben beszélek; maja on odavalt saada a házat olcsón lehet megkapni; seda raamatut ei ole enam ühes[t]ki poes[t] saada ez a könyv egyik boltban se kapható; sain nohu náthás lettem; olen külma saanud megfáztam; terve öö ei saanud ta und egész éjjel nem tudott aludni; sain temalt kuulda, et kõik on hästi läinud hallottam tőle, hogy minden jól sikerült; saime hulga aega oodata, enne kui teised tulid sokat kellett várnunk, mielőtt jöttek a többiek; linn sai sõja ajal kõvasti kannatada a város a háború alatt sokat szenvedett; vanaisa sai sõjas jalast haavata a nagyapa a háborúban megsebesült a lábán; kedagi/midagi kaelast ära saama, kellestki/millestki lahti saama leráz a nyakáról vkit/vmit
2. (hankima, muretsema) szerez ♦ kust saaks abilisi? honnan szerezhetnék/szerezzek segédeket?; nad said teise lapse nekik a második gyerekük született; jahimehed olid saanud kaks metssiga a vadászok két vaddisznót lőttek; meie võistkond sai esikoha a csapatunk első helyezést nyert
3. (väljendab tegevust, millega õnnestub objekt panna, suunata, viia mingisse kohta, olukorda, seisundisse) tud, képes, sikerül ♦ vaevaga sain ülikooli lõpetatud alig tudtam befejezni az egyetemet; ma ei saanud toitu suust alla nem tudtam lenyelni az ételt; sain talle aru pähe panna sikerült észhez térítenem; sügiseks saame majale katuse peale őszre meglesz a ház teteje; selle asja saame joonde ezt a dolgot rendbehozzuk; ei saanud pilli häälde a hangszert nem sikerült felhangolnia; haigus sai mehe pikali a betegség a férfit ágyba döntötte; poiss ei saanud mootorratast käima a fiúnak nem sikerült a motorkerékpárt beindítania; tanu alla saama bekötik a fejét; küll ta veel omad vitsad saab (még) megüti a bokáját; peavõitu saama megüti a főnyereményt; ta sai tünga! ezt jól megszívta!; millestki haisu ninna saama szelét veszi vminek; miski saab katuse alla tető alá kerül vmi
4. (muutuma) lesz, válik ♦ ta sai kurjaks dühös lett; märkamatult on lapsed suureks saanud a gyerekek észrevétlenül felnőttek; vihm tuleb, saate märjaks! jön az eső, megáztok!; tahaksin temaga tuttavaks saada szeretnék vele megismerkedni; poiss sai viis aastat vanaks v viieseks a fiú öt éves lett; kelleks sa tahad saada? mi akarsz lenni?; sain temaga sõbraks összebarátkoztam vele; Mari saab varsti emaks Mari nemsokára anya lesz; sa võid teiste naerualuseks saada mások előtt nevetségessé válhatsz
5. ([välja] tulema) lesz ♦ temast oleks võinud kunstnik saada művész lehetett volna; neist palkidest saab saun ezekből a gerendákból szauna lesz; talvest sai kevad a tél tavaszra fordult; mis siis minust saab? mi lesz belőlem?; remont sai korralik felújítás jól sikerült; kevadel saab meie abiellumisest juba neli aastat tavasszal már négy éve leszünk házasok; kell hakkab kaks saama nemsokára két óra lesz
6. (suutma, võima) tud, képes lesz ♦ ma ei saanud öösel magada nem tudtam éjjel aludni; ära aita, ma saan isegi ne segíts, én is meg tudom csinálni; ta ei saanud tulla nem tudott eljönni; ööbis, kus sai ott éjszakázott, ahol tudott; nii ei saa enam edasi elada így nem lehet tovább élni; ma ei saa sinu eest alla kirjutada nem írhatom alá helyetted
7. (jõudma, pääsema kohta v kohast, teat asendisse, seisundisse, tegevusse vms) ♦ saa siis ilusasti koju! menj szépen haza!; kuidas sa nii äkki siia said? hogy kerültél ilyen hirtelen ide?; ma pole ammu kodukanti saanud régóta nem voltam a szülőhelyemen; isa sai just äsja seitsekümmend täis az apa épp betöltötte a hetvenet; kõigest saab lõpuks himu täis az embernek a végén mindenből elege lesz; buss sai lõpuks liikuma a busz végül el tudott indulni; tehke silmapilk, et minema saate! azonnal tűnjetek el innen!; sain kartulid kooritud meghámoztam a krumplit
8. kõnek (sisult 1. isikut esindavates passiivilausetes) ♦ kõik saab tehtud minden meglesz; suvel sai palju reisitud a nyáron sokat utaztunk; külas sai kõvasti söödud a vendégségben sokat ettünk
9. (püsiühendites, mis väljendavad kinnitust, möönmist) ♦ saagu mis saab, mina lähen lesz ami lesz, én elmegyek; ta pole targemaks saanud ega saa saamagi nem lett okosabb és nem is lesz
■LS: saamis+ ♦ saamislugu vmi keletkezésének a története, eredet

sagin <sagin sagina sagina[t -, sagina[te sagina[id 02 s> (sagimine, tõtlemine, askeldamine) sürgés-forgás, nyüzsgés, lótás-futás ♦ pühade-eelne sagin kauplustes ünnepek előtti nyüzsgés az üzletekben; kontoris käis päev läbi suur sagin az irodában egész nap nagy volt a lótás-futás

segamini <segamini adv> (korrast ära) rendetlen(ül), vegyesen, összevissza, rendezetlen(ül), szerteszéjjel ♦ majas on kõik segamini szanaszét van az egész ház, szerteszéjjel van az egész ház, a házban rendetlenség áll; mu juuksed on veidi segamini a hajam egy kicsit összekuszálódott; ajakirjad ja ajalehed olid laual segamini folyóiratok és újságok vegyesen hevertek az asztalon; mu sisikond on segamini nincs rendben a hasam; ta rahaasjad on segamini rendezetlenek a pénzügyei; ma ajasin teda vist kellegagi segamini biztos összetévesztettem valakivel

seitse <seitse s'eitsme seitse[t -, s'eitsme[te s'eitsme[id 05 num, s>
1. (põhiarv, vastava hulga, koguse kohta, kellaaja kohta) hét ♦ kakskümmend seitse huszonhét; seitse tuhat hét ezer; seitse kaheksandikku hétnyolcada; null koma seitse nulla egész hét tized; kaks korda seitse on neliteist kétszer hét az tizennégy; seitse kuud hét hónap; seitsme nädala pärast hét hét múlva; tal on seitse poega hét fia van; seitse paari kääre hét olló; seitse surmapattu a hét halálos főbűn; seitse maailmaimet a világ hét csodája; kell seitse õhtul este hétkor; kell on pool seitse fél hét van; kell saab kümne minuti pärast seitse tíz perc múlva hét óra; viis minutit puudub seitsmest öt perc múlva hét óra; kell on viis minutit seitse läbi hét óra múlt öt perccel, hét óra öt perc; pärast [kella] seitset hét óra után; lehekülg seitse hetedik oldal; troll number seitse hetes troli
2. (märgib rohkust, intensiivsust) hét ♦ seitsme luku taga hétpecsétes; seitsmepenikoormasaapad hétmérföldes csizma; kelleltki seitset nahka võtma lenyúzza a bőrt vkiről; pakib oma seitse asja ja lahkub (fel/össze)szedi a sátorfáját
3. (number 7, mängukaart) hetes ♦ ärtu seitse piros hetes
■LS: seitsme+ ♦ seitsmekilomeetrine hét kilométeres; seitsmeklassiline hét osztályos; seitsmelapseline hét gyermekes; seitsmeliikmeline héttagú; seitsmenädalane héthetes; seitsmeprotsendiline hétszázalékos; seitsmepäevane hétnapos; seitsmetoaline hétszobás; seitsmetunni[li]ne hétórás

sittuma <s'ittu[ma s'ittu[da situ[b situ[tud 28 v> vulg (roojama) szarik, tojik; (täis) teleszarik ♦ kanad situvad terve õue täis a tyúkok teleszarják az egész udvart

suutäis <+t'äis täie t'äi[t t'äi[de, täi[te t'äis[i 14 s> (korraga suhu mahtuv v väikene söögikogus) falat, falatka, harapás; (joodava kohta) korty ♦ leivasuutäis, suutäis leiba egy falat kenyér; suutäis kohvi egy korty kávé; söö veel üks suutäis! egyél még egy falatkát!; ta pole päev otsa mitte suutäitki söönud egy falatot sem evett egész nap; maitsev suutäis finom falat; anna üks suutäis sinki mulle adj egy harapás sonkát nekem; liiga suurt suutäit hammustama piltl nagy fába vágja a fejszéjét

suvi <suvi suve suve -, suve[de suve[sid 20 s> nyár ♦ põuane suvi száraz nyár; vihmane suvi esős nyár; hilissuvi nyárutó; kesksuvi, kõrgsuvi, südasuvi nyár közepe; vananaistesuvi vénasszonyok nyara; varasuvi nyárelő; suvel nyáron, nyár idején; igal suvel, iga suvi minden nyáron; kogu suve egész nyáron; tänavu suvel idén nyáron; suveks otsaks, kogu suveks egész nyárra; suviti nyaranta; suve lõpus a nyár végén; suvi saabus varakult a nyár korán köszöntött be; üks pääsuke ei too veel suve piltl egy fecske nem csinál nyarat
■LS: suve+ ♦ suvehooaeg nyári szezon/idény; suvekuumus, suveleitsak, suveleitse kánikula; suveolümpia nyári olimpia; suvesoojus nyári meleg; suveteater nyári/szabadtéri színház; suveöö nyári éjszaka; suvevaheaeg nyári szünet, nyári vakáció, nyári szünidő; suveülikool nyári egyetem
suvi+ ♦ suvinisu tavaszi búza; suvirukis tavaszi rozs

taga <taga adv; postp [gen]> vt ka taha, tagant
1. adv (tagapool, tagaosas) hátul, -n túl; (ajaliselt: seljataga, möödas) hátul ♦ sellel autol on mootor taga ennek az autónak hátul van a motorja
2. adv kõnek (järjest, üha) egyre ♦ taga külmemaks läheb kint egyre hidegebb
3. postp [gen] (tagapool) mögött ♦ ta istub minu taga mögöttem ül; maja taga a ház mögött; elab raja taga a határon túl lakik; ta istub trellide taga rács mögött van
4. postp [gen] (viitab esemele, mille kallal ollakse tegevuses, nähtusele, mille varjus miski v keegi on, takistavale põhjusele, osutab, et miski v keegi on kelle-mille poolt toetatud) mögött ♦ istusin päev läbi raamatute taga egész nap a könyvek fölött ültem; teadis, et tema taga on rahvas tudta, hogy mögötte áll a nép; arvude taga on inimesed a számok mögött emberek vannak; uue hoone ehitamine seisab raha taga az új épület építése pénzhiány miatt áll
■LS: taga+ ♦ tagaaju hátsó agy; tagaiste hátsó ülés; tagakülg hátoldal, hátlap; tagapink hátsó pad; tagaratas hátsó kerék; tagarida leghátulsó sor; tagatrepp hátsó lépcső; tagatuba hátsó szoba; tagatuli (1) farlámpa; (2) hátsó lámpa; tagauks hátsó ajtó; tagavokaal mély magánhangzó; tagavärav hátsó kapu

taga otsima köröz, nyomoz, keres ♦ terve päeva olen sind taga otsinud egész nap kerestelek; tikutulega taga otsima lámpással kell keresni

teater <t'eater t'eatri t'eatri[t -, t'eatri[te t'eatre[id 02 s>
1. (kunstiasutus, teatrihoone) színház ♦ harrastusteater, asjaarmastajate teater színjátszó csoport; teatris töötama a színháznál dolgozik
2. (teatrikunst) színművészet ♦ teatri areng színművészet fejlődése
3. (teatrietendus) színház ♦ peale teatrit läksime kohvikusse a színház után elmentünk egy kávézóba; armastab teatris käia szeret színházba járni; jäime teatrisse peaaegu hiljaks majdnem elkéstünk a színházból
4. piltl (teesklus, tembutus) színház, színjáték ♦ kogu tüli oli üks suur teater az egész veszekedés csak színház volt
■LS: teatri+ ♦ teatridirektor színigazgató; teatrietendus színházi előadás, színielőadás; teatrihooaeg színházi idény; teatrikriitik színkritikus; teatrikunst színházművészet; teatrikülastaja színházlátogató; teatrilava színpad; teatrinäitleja színész; teatrisaal színházterem; teatriteadus színháztudomány; teatritrupp színtársulat; teatritükk színdarab

terve1 <terve t'erve terve[t -, terve[te t'erve[id 06 pron; t'erve t'erve t'erve[t -, t'erve[te t'erve[id 01 pron>
1. (kogu) egész ♦ otsisin sind tervest linnast az egész városban kerestelek; eile sadas terve päeva tegnap egész nap esett
2. (rõhutab, tõstab esile järgnevat sõna v lauseosa) egész ♦ terve hulk küsimusi egy csomó kérdés; terve kari poisse egész csapat fiú; ma pole sind terve igaviku näinud egy örökkévalóság óta nem láttalak

terve2 <terve t'erve terve[t -, terve[te t'erve[id 06 adj; t'erve t'erve t'erve[t -, t'erve[te t'erve[id 01 adj>
1. ép, épkézláb, egészséges ♦ terve inimene épkézláb ember; terveks ravima meggyógyít; terveks saama meggyógyul; kodus on kõik terved otthon mindenki egészséges; ma ei ole päris terve nem vagyok teljesen egészséges; poiss on terve kui purikas v härg a fiú egészséges, mint a makk; ole terve! vigyázz magadra!; terves kehas terve vaim ép testben ép lélek
2. (loomulik, rikkumata, eluterve) ép ♦ terve mõistus ép elme, józan ész; terved eluviisid egészséges életmód
3. (esemete kohta: korras ja kasutuskõlblik, mitte katkine) ép ♦ terved kindad ép kesztyű; klaas kukkus käest maha, aga jäi terveks a pohár kiesett a kezemből, de ép maradt
4. (mitte osadeks lõigatud, tükeldamata) egész ♦ kas korraga tohib ära süüa terve arbuusi? meg lehet enni egyszerre egy egész dinnyét?

tervik <tervik terviku terviku[t -, terviku[te terviku[id 02 s> egész, összesség ♦ jagamatu tervik feloszthatatlan egész; tervikuna egyben, összességében, teljes egészében; inimese organism moodustab ühtse terviku az emberi szervezet egy szerves egészet képez
■LS: tervik+ ♦ tervikpilt összkép

tige <tige tigeda tigeda[t -, tigeda[te tigeda[id 02 adj> (loomu poolest kuri, õel) gonosz; (vihane, kuri, pahane) dühös, mérges ♦ tige koer gonosz kutya; tigedaks saama feldühödik; olin kogu maailma peale tige dühös voltam az egész világra

tõbine <tõbine tõbise tõbis[t -, tõbis[te tõbise[id 10 adj, s>
1. adj (mingit tõbe põdev, haige) beteges; (haiglane, põdur) nyavalyás ♦ ta oli terve suve tõbine egész nyáron beteges volt
2. s beteg

täis1 <t'äis adj, adv>
1. (millegagi täidetud v täidetuks, midagi rohkesti sisaldav[aks]) tele, teljes, egész ♦ täis klaas tele pohár; mul on kõht täis jóllaktam, tele a gyomrom; ta saab varsti 18 aastat täis hamarosan betölti a 18. évét; ta on ennast täis el van telve önmagával, öntelt; püha viha täis piltl haragszik; (kellelgi) saab hing täis méregbe gurul/jön / elfutja a méreg; mõõt sai täis betelt a mérték; betelt a pohár (vkinél); kellestki/millestki on mõõt täis tele van a hócipője vkivel/vmivel
2. (rahvapärastes ütlustes: purju, purjus) részeg ♦ jõi end täis leitta magát; maani täis seggrészeg; ta on maani täis el van ázva; end maani täis jooma a sárga földig leissza magát; maani täis jooma (jól) felönt a garatra; täis kui siga/tina/tarakan/tatt részeg, mint a csap / a disznó / az ágyú / a tök

täis2 <t'äis täie t'äi[t t'äi[de, täi[te t'äis[i 14 adj, s>
1. adj (kogu, terve, täielik, väljendab millegi suurt intensiivsust, hoogsust) egész ♦ täiest kõrist röökima/karjuma kikiabálja a tüdejét, torka szakadtából ordít; pidu on täies hoos a buli teljes lendületben van, javában áll a buli; töö käib täie hooga javában folyik a munka; täie auruga töötama teljes gőzzel dolgozik
2. s (midagi täitev, kuhugi mahtuv kogus) -nyi ♦ klaasitäis vett pohárnyi víz; sületäis puid ölnyi tüzifa; terve bussitäis lapsi egy egész busznyi gyerek; potitäis putru egy fazéknyi kása
3. s (väljendab millegi täisväärtuslikkust, maksimaalsust) teljes ♦ täishinda maksma teljes árat fizet; toetan sind täiega teljes mértékben támogatlak; päev läks täie ette a nap igazán jól sikerült; pidukleit käib veel täie eest az ünneplőruha még elfogadható
■LS: täie+ ♦ täiearuline épelméjű; täievoliline meghatalmazott; täieõiguslik teljes jogú
täis+ ♦ täisarv egész szám; täisarvuline teljes létszámú; täisautomaat teljes automata; täisedu teljes siker; täisinimene nagykorú; täiskarsklane teljes absztinens; täiskiirus teljes sebesség; täiskiilutud túlzsúfolt; täiskogu teljes ülés; täiskuu telihold; täislinane tiszta len; täismaja telt ház; täismees felnőtt ember; täisminevik perfektum; täisnimi teljes név; täisnurk derékszög; täispension teljes nyugdíj; täispiim teljes tej; täispikk teljes hosszúságú; täispilet teljes árú jegy; täispööre körfordulat, pálfordulás; täissaal telt ház; täissiid tiszta selyem; täissuitsuvortst füstölt kolbász; täistabamus telitalálat; täisteraleib teljes kiőrlésű kenyér; täisvarjutus teljes fogyatkozás; täisvillane tiszta gyapjú; täisväärtuslik teljes értékű

uuesti <uuesti adv> (veel kord, jälle) ismét, újra; (algusest peale, kuid teisiti) újból ♦ üha uuesti ja uuesti újra meg újra; kirjutab kogu artikli uuesti újraírja az egész cikket; ta on justkui uuesti sündinud mintha kicserélték volna

valge <v'alge v'alge v'alge[t -, v'alge[te v'alge[id 01 adj, s>
1. adj fehér ♦ valge värv fehér szín; valge paber fehér papír; valge luik fehér hattyú; valged jõulud fehér karácsony; valge vesiroos bot (Nymphaea alba) fehér tündérrózsa/tavirózsa; valge kärbseseen bot (Amanita virosa) hegyeskalapú galóca; valged roosid fehér rózsák; valged ja mustad malendid fehér és fekete figurák; valged verelibled füsiol fehérvérsejtek; valge vein fehérbor; valge liha fehér hús; valge viin fehér vodka; valge kui lubi fehér, mint a fal; (näost) valge kui kriit/lubi fehér, mintha odúban élne; valge nagu lumi fehér, mint a hó; ta ei lausu (ei) musta ega valget egy (árva) kukkot sem szól; nagu valge vares ritka, mint a fehér holló
2. adj ([küllaldaselt] valgust omav) világos, fehér ♦ valged suveööd fehér nyári éjszakák; väljas hakkas juba valgeks minema kint már kezdett világosodni
3. s (valge värv v värvus, valge riietus) fehér ♦ ta oli üleni valges tiszta fehérben volt; daam valges fehérruhás hölgy; värvib uksed valgega üle fehérre festi át az ajtókat
4. s (heleda nahavärvusega inimene [rassina]) fehér (ember) ♦ valged, mustad ja värvilised fehérek, feketék és színesek
5. s (valge malend) fehér (figura)
6. s (munavalge) a tojás fehérje
7. s (silmavalge) a szeme fehér(j)e
8. s ([päeva]valgus) világosság ♦ tõusen hommikul esimese valgega hajnalban kelek fel; suur valge väljas kint már világos; enne valget pirkadat előtt; kogu meie pere töötas valgest valgeni az egész családunk hajnaltól alkonyatig dolgozott; loeb lambi valgel lámpáfénynél olvas
■LS: valge+ ♦ valgehallitus fehérpenész; valgekaart aj fehér gárda; valgekaartlane aj fehérgárdista; valgekirju fehértarka; valgelible füsiol fehérvérsejt; valgetäpiline fehérpettyes; valgevask tehn sárgaréz

veetma <v'eet[ma v'eet[a veeda[b veede[tud, v'eet[is v'eet[ke 34 v> ([aega] mööda saatma) tölt ♦ aega veetma időt tölt; veedab puhkuse Hispaanias Spanyolországban tölti a szabadságát; veedab unetu öö álmatlanul tölti az éjszakát; veedab aega lugemisega v lugedes olvasással tölti az idejét; veetis terve kuu haiglas egész hónapot a kórházban töltött

viisteist[kümmend] <v'iis+t'eist[+kümmend] viie+t'eist[+k'ümne] v'ii[t+t'eist[+kümmend]_&_v'ii[t+t'eist+kümme[t -, viie+t'eist+k'ümne[te viie+t'eist+k'ümne[id 05 num> tizenöt ♦ kakssada viisteist[kümmend] kétszáztizenöt; kuus koma viisteist[kümmend] hat egész tizenöt század; kella viieteistkümne paiku tienöt óra körül; viisteist[kümmend] inimest tizenöt ember; viieteist[kümne] päeva jooksul tizenöt nap alatt; tüdruk on viisteist[kümmend] aastat vana a lány tizenöt éves; buss number viisteist tizenötös busz

ärevil <ärevil adv, adj> vt ka ärevile (ärevuses, erutatud olekus, pinevil) izgatott, zaklatott, feldúlt, feszült, aggódó ♦ ärevil olema izgatott; kodus mind juba oodati, oldi ärevil már vártak otthon, mindenki izgatott volt; ärevil pilk zaklatott/aggódó tekintet; terve linn on ärevil az egész város izgatott

öö <'öö 'öö 'öö[d ö[he, 'öö[de_&_öö[de 'öö[sid_&_'ö[id 26 s> éj, éjszaka, éjjel ♦ kuuvalge öö holdvilágos éjszaka; unetu öö álmatlan éjszaka; pilkane v kottpime öö vaksötét éjszaka; valged ööd fehér éjszakák; hilisöö késő éjszaka; kesköö éjfél; sügisöö őszi éjszaka; uusaastaöö szilveszter éjszaka; eelmisel ööl múlt éjszaka; öö varjus az éj leple alatt; kogu v terve öö v öö läbi v otsa sadas vihma egész éjszaka esett (az eső); see juhtus ööl vastu pühapäeva vasárnap virradóra történt; võõras kadus öhe az idegen eltünt az éjszakában; magas ema juures ööd az anyjánál éjszakázott; töötas hilise v hilja ööni késő éjszakáig dolgozott; olin kogu öö üleval egész éjjel ébren voltam; uinus alles hommiku poole v hommiku poolt ööd csak hajnal felé aludt el; head ööd! jó éjt!, nyugodalmas jó éjszakát (kívánok)!, jó éjszakát!
■LS: öö+ ♦ ööbinokkel éjszakai távcső; ööelu éjszakai élet; ööinimene éjszakai ember; öökapp éjjeliszekrény; öölamp éjjeli lámpa; ööliblikas éjjeli lepke; ööpimedik, ööpimedus éjjeli sötétség, az éjszaka sötétsége; ööpott éjjeliedény; öötöö éjszakázás; öötööline éjszakás; öövahetus éjszakázás; öövaht bakter, éjjeliőr; öövalve (1) (öine valve[kord]) éjjeli ügyelet, éjszakázás; (2) (öövalvur) éjjeliőr

üks <'üks ühe 'ühte_&_'üht 'üht, 'ühte[de 'ühte[sid_&_'üks/i 22 num, s, pron>
1. num (põhiarv) egy, valamelyik, valamely, fél, egy-más, egyik, egyes ♦ üks kahendik egyketted; null koma üks nulla egész egy tized
2. s (hinne) egyes ♦ sai koolis matemaatikas ühe egyest kapott a suliban matekból
3. pron (kellegi v millegi esmakordsel mainimisel) egy ♦ elas kord üks kuningas volt egyszer egy király
4. pron (isiku v olendi kohta: keegi) valaki
5. pron (tähistab konkretiseerimata üksikobjekti mingi hulga hulgast) egyik ♦ üks meist egyikünk
6. pron (mingi asjaolu, olukorra kohta, millest järeldub midagi) egy ♦ ütlen vaid ühte – mul on sind vaja csak egyet mondok, szükségem van rád
7. pron (esineb koos asesõnaga teine ja väljendab midagi ebamäärast) egy-más ♦ üht ja teist v üht-teist ta veel mäletas egyre-másra még emlékezett; ei üks/see ega teine se kinn, se benn
8. pron (tõstab kahe v enama objekti hulgast esile ühe v üksikud, esineb korduvuse, järgnevuse osutamisel) az egyik ♦ ühes käes tort, teises lilled az egyik kezében torta, a másikban virágok
■LS: ühe+ ♦ üheealine egyidős, egykorú; ühefaasiline el egyfázisú; ühehäälne (1) muus (ühest häälest koosnev) egyszólamú; (2) (üksmeelne) egyhangú; ühekorrapilet egyszeri utazásra szóló jegy; ühekorruseline egyszintes, földszintes; ühekuine, ühekuuline egyhavi, egyhónapos; ühekäeline egykarú, félkezű, félkarú; ühemastiline egyárbocos; ühemunakaksikud egypetéjű ikrek; ühenaisepidamine egynejűség; üheotsapilet egyszeri utazásra szóló jegy; ühepaat egyes; üheparteisüsteem pol egypártrendszer; ühepereelamu családi ház; ühepoolne egyoldali, féloldali, féloldalas, egyoldalú; üherööpmeline egyvágányú; ühesarveline egyszarvú; ühesilmaline, ühesilmne egyszemű, félszemű; ühesooline egynemű; ühesuguline bot egynemű; ühetähenduslik egyjelentésű; ühevaatuseline, ühevaatuslik egyfelvonásos
üks+ ♦ üksjalg féllábú

ükstapuha <s> egykutya az egész, egyre megy