[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

ede <ede ede ede[t 'ette, ede[de ede[sid 16 s> sport (edumaa) előny, hendikep ♦ edega võistlus előnyverseny

edumaa <+m'aa m'aa m'aa[d -, m'aa[de_&_maa[de m'aa[sid_&_m'a[id 26 s> előny, helyzeti előny, lépéselőny ♦ edumaad andma {kellele} előnyt ad

eduseis <+s'eis seisu s'eisu s'eisu, s'eisu[de s'eisu[sid_&_s'eis/e 22 s> sport előny, fölény ♦ eduseisus olema fölényeskedik vkivel

eelis <eelis eelise eelis[t -, eelis[te eelise[id 09 s> előny, plusz; (eesõigus) elsőbbség ♦ uue meetodi eelised új módszer előnyei; vanal kliendil on mitmeid eeliseid a régi ügyfél előnyt élvez
■LS: eelis+ ♦ eelisaktsia elsőbbségi részvény; eelisjärjekorras elsőbbségi alapon; eelisseisund előnyös helyzet

ennak <ennak ennaku ennaku[t -, ennaku[te ennaku[id 02 s> (edu, edumaa, ettejõudmine) előny

hüve <hüve hüve hüve[t -, hüve[de hüve[sid 16 s> (paremus, kasu) haszon; (heaolu) jólét; (eelis) előny ♦ ainelised hüved anyagi előnyök; maised hüved földi javak; eluhüved élet-javak; kasutas ära oma seisukorra hüved kihasználta állapotának előnyeit

lahkuma <l'ahku[ma l'ahku[da l'ahku[b l'ahku[tud 27 v> (ära minema) (el)távozik, elmegy, elválik; (väljuma) kimegy ♦ maalt lahkuma távozik az országból; õpetaja lahkus klassist tanár kiment az osztályból; elust lahkuma elhuny; ametist lahkuma lemond/leköszön állásáról
■LS: lahkumis+ ♦ lahkumisavaldus lemondás; lahkumiskõne búcsúbeszéd; lahkumispidu búcsúünnepség, búcsúztató; lahkumistoetus végkielégítés; lahkumisvalu szeparációs szorongás

otsa <'otsa postp, adv>
1. postp [gen]; adv (pealmisele pinnale, ülemise v otsmise osa peale) rá; (külge, peale) -rá/-ré ♦ kahvli otsa a villára; ronis puu otsa felmászott a fára; komistas kivi otsa kőbe botlott; pane mantel konksu otsa! akaszd a kabátot a kampóra; pani lapse rinna otsa mellére vette a gyermeket; kiirrong sõitis kaubarongile otsa a gyorsvonat összeütközött a tehervonattal; ähvardas majale tule otsa panna v pista v torgata azzal fenyegetett, hogy felgyújtja a házat; vaatas küsivalt mulle otsa kérdően nézett rám
2. postp [gen]; adv (lisaks, juurde) ♦ tegi ühe vea teise otsa egyik hibát a másik után követte el; aina üks häda teise otsa egyik baj a másik után; tants tantsu otsa tánc táncot követ
3. postp [nom] (teat. aja jooksul, vältel, kestel) ♦ öö otsa sadas vihma egész éjjel esett az eső; päevad otsa istuti toas naphosszat a szobában ültek; tegi talv otsa metsatööd egész télen fakitermeléssel foglalkozott
4. adv (lõpule, läbi) vége ♦ otsa saama (1) vége, elfogyott; (2) (suremise, hukkumise kohta) meghal, elhuny, eltávozik; otsa lõppema (1) vége; (2) (ülemäära kõhnuma) lesoványodik; raha sai otsa elfogyott a pénz; aeg sai v lõppes otsa elfogyott az idő; jõud lõppes otsa elfogyott az erő

paremus <paremus paremuse paremus[t paremus[se, paremus[te paremus/i 11 s> (parem-olek) előny, fölény, felsőbbség

pluss <pl'uss plussi pl'ussi pl'ussi, pl'ussi[de pl'ussi[sid_&_pl'uss/e 22 s>
1. (matemaatiline märk, mõnevõrra tõstetud hinnet tähistav märk) plusz
2. (soojakraadi v liitmistehte tähistamiseks) plusz, meg ♦ termomeeter näitab pluss kümmet a hőmérő plusz tíz fokot mutat; kolm pluss viis három meg öt
3. (tugev külg, väärtust suurendav tegur) előny ♦ meetodi plussid ja miinused a módszer előnyei és hátrányai
■LS: pluss+ ♦ plussklaas pluszlencse; plusskraad plusz fok; plussmärk pluszjel; plusspool pozitív oldal; plussprillid közellátó szemüveg, pluszos szemüveg

varisema <varise[ma varise[da varise[b varise[tud 27 v>
1. (pudenema) beomlik, rogyadozik, omladozik ♦ lehed on puudelt varisenud a levelek lehullottak a fákról; varisenud lehed avar
2. (koost lagunema, purunema) összeomlik, összedől ♦ variseb kokku nagu kaardimajake összedől, mint a kártyavár; kellegi maailm variseb kokku egy világ dől/omlik össze vkiben
3. (elusolendite kohta: ümber kukkuma, maha langema) rogyadozik, rogy, roskad ♦ kokku varisema magába rogy/roskad; manalasse varisema búcsút mond az árnyékvilágnak, elhuny
■LS: varisemis+ ♦ varisemisoht omlásveszély