[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

ajaarvamine <+'arvamine 'arvamise 'arvamis[t 'arvamis[se, 'arvamis[te 'arvamis/i 12 s> időszámítás ♦ enne meie ajaarvamist időszámításunk előtt

all1 <'all postp, adv> vt ka alla, alt2
1. adv; postp [gen] (millest-kellest allpool, madalamal, millegi sees, küljes) alatt, lent, lenn ♦ laua all az asztal alatt; puu all a fa alatt; kaenla all a hóna alatt; all elas skulptor lent egy szobrász lakott; tuli on pliidi all a tűzhelyen ég a tűz; metsa all on pime az erdőben sötét van; mantel oli peal ja kampsun all kabát volt rajta és alatta egy pulóver
2. postp [gen] (mille juures, lähedal) -nál/-nél ♦ akna all az ablaknál; minu silme all szemem láttára; kellegi nina all vkinek az orra előtt
3. postp [gen] (millegi tegevus- v mõjupiirkonnas, mingis seisundis) ♦ rahvusvahelise kaitse all olevad pagulased nemzetközi védelmet élvező menekültek; keelu all (be)tiltás alatt; haiguse all kannatama betegségben/betegségtől szenved

alt2 <'alt postp, prep, adv> vt ka all1, alla
1. postp [gen] (millest-kellest altpoolt, madalamalt, kaetud, varjatud olekust välja, hõivatud, hõlmatud olekust ära) alól ♦ laua alt az asztal alól; südame alt valutab fáj a szíve alatti rész; kuu tuli pilve alt välja kibújt a hold a felhő mögül, előbújt a hold a felhő alól
2. postp [gen] (mille juurest, lähedalt) -tól/-től ♦ poiss tuli akna alt ära a fiú eljött az ablaktól
3. postp [gen] (tegevus- v mõjupiirkonnast ära) alól ♦ {kelle} mõju alt vabanema felszabadul vkinek a hatása alól
4. postp [gen] (rubriigile, kategooriale osutamisel) -nál/-nél
5. prep [gen] murd (alla) alatti ♦ alt neljakümne mehed negyven alatti férfiak
6. adv (altpoolt, madalamalt) lentről, alulról ♦ alt üles vaatama felnéz; soe õhk tõuseb alt üles a meleg levegő felfelé száll; ta tuli alt lentről jött; alt ära! félre az útról!; hoia alt! figyelem!, vigyázz!; tüdruk võttis uisud alt a lány levette a korcsolyát

dilemma <dil`emma dil`emma dil`emma[t -, dil`emma[de dil`emma[sid 16 s> (valik emma-kumma vahel); loog (liik süllogisme) dilemma ♦ ta seisis dilemma ees dilemma előtt állt

eel1 <'eel postp [gen]> előtt ♦ koidu eel hajnal előtt; pühade eel ünnepek előtt; ärasõidu eel indulás előtt

ees <'ees adv, postp> vt ka ette, eest
1. adv (eespool) előtt, elöl ♦ ta seisis päris ees ő egészen elöl állt
2. adv (esiküljele kinnitatud, esiküljel) ♦ tal on prillid ees rajta van a szemüvege
3. adv (takistamas, tüliks) vkinek az útjában (van) ♦ sa oled mul igal pool ees mindenhol az utamban vagy; puu oli tee peal ees az úton egy kidőlt fa van
4. adv (ajaliselt tulemas, teoksil, arengult eespool, õigest ajast ette jõudnud) vmihez képest előrébb van, vminél korábban ♦ mis sul täna õhtul ees on? mit tervezel mai estére?; ta on oma ajast ees megelőzi saját korát; ta on oma arengus eakaaslastest ees előrébb tart a fejlődésben a kortársaihoz képest; kell on viis minutit ees az óra öt percet siet
5. postp [gen] (eespool) előtt ♦ maja ees a ház előtt; peegli ees a tükör előtt; ta sammus minu ees előttem ment
■LS: ees+ ♦ eesaju anat előagy; eeshammas metszőfog; eesiste első ülés; eesjäse zool elülső láb; eeskäsi (kaardimäng) az osztó; eeskäelöök (tennis) tenyeres; eesvokaal keel magas magánhangzó; eesõu előudvar

e.m.a (enne meie ajaarvamist) i.e., időszámításunk előtt. Vrd maj

enne2 <'enne adv, prep>
1. adv (varem, varemalt) korábban, azelőtt, ezelőtt, előbb ♦ enne oli teisiti azelőtt másképp volt; enne seda előtte; enne kui vastad, mõtle mielőtt válaszolsz, gondolkodj
2. adv (esmalt, kõigepealt) először ♦ kuhu sa kiirustad, söö enne! te hova sietsz, először egyél!
3. prep [part] (ajaliselt varem) előtt ♦ enne lõunat ebéd előtt; enne meie ajaarvamist időszámításunk előtt; enne pühi az ünnepek előtt; enne tähtaega a határidő előtt; rong väljub 5 minutit enne kuut a vonat hat óra előtt öt perccel indul; enne ärasõitu az indulás előtt
4. prep [part] (ruumiliselt varem) előtte

enneaegselt <s> idő előtt

enneaegu <+'aegu adv> idő előtt

ennetähtaegselt <+'aegselt adv> határidő előtt, korhatár előtt ♦ ennetähtaegselt pensionile jäämine korengedményes nyugdíjazás; ennetähtaegselt pensionile jääma korkedvezményesen nyugdíjba vonul

esindama <esinda[ma esinda[da esinda[b esinda[tud 27 v> (nimel v volitusel tegutsema) képvisel, reprezentál ♦ süüalust kohtus esindama a vádlottat képviseli a bíróság előtt; barokkstiili esindav kirik a barokk stílust képviselő templom

esinema <esine[ma esine[da esine[b esine[tud 27 v>
1. (avalikult esitama v ette kandma) előad, fellép, szerepel ♦ ettekandega esinema előadást tart; kõnega esinema beszédet mond; ettepanekuga esinema javaslatot tesz; raadios esinema rádióban szerepel; avalikkuse ees esinema nyilvánosság előtt szerepel; avaldusega esinema nyilatkozatot tesz; laval esinema színpadon lép fel; kohtus tunnistajana esinema tanúként megjelenni a bíróságon; esines luuletusega előadott egy verset
2. (leiduma, ette tulema) előfordul, megjelenik ♦ sama motiiv esineb mitme kirjaniku teoses ugyanaz a motívum jelenik meg több író munkájában

haarama <h'aara[ma haara[ta h'aara[b haara[tud 29 v>
1. (kätte v kinni võtma) elkap, ragad, elkap, nyúlkál, nyúl, megszáll, megragad, megfog, leköt, lecsap, kiterjed, odakap, kaparint, kap, felölel, felkap, elönt, elővesz, előránt, elkap, elfog ♦ koer haaras kondi a kutya megragadta a csontot; ta haaras püssi puskát ragadott; haarasin käest kinni megfogtam/elkaptam a kezét; haige haaras käega rinnust kinni a beteg a mellkasához kapott; ta haaras käterätiku ja läks ujuma felkapott egy törölközőt, és elment úszni; haaras võimu enda kätte magához ragadta a hatalmat; haaras raamatu käest ära kikapta kezéből a könyvet; haarasin tal käe alt kinni megragadta a karját; lained haarasid paadi a hullámok elragadták a csónakot; härjal sarvist kinni haarama megfogja az eke szarvát; õlekõrrest (kinni) haarama szalmaszálba kapaszkodik; uppuja haarab kasvõi õlekõrrest a fuldokló a szalmaszálba is belekapaszkodik; millestki kahe käega kinni haarama két kézzel kap vmin / vmi után
2. (oma valdusse v võimusesse võtma) elfog, eluralkodik, elborít ♦ leegid haarasid kogu maja a lángok az egész házat elborították; teda haaras hirm elfogta a félelem / eluralkodott rajta a félelem / megszállta a félelem; mind haarasid kahtlused elfogott a gyanakvás; taati haaras viha az öreget elöntötte a harag; kirest haaratud elragadta a szenvedély; kaasa haarama magával ragad
3. (kütkestama, köitma) elragadó, magával ragadó ♦ töö haaras mind magával ragadott a munka; olime haaratud sügismetsa ilust magával ragadott minket az őszi táj szépsége; haarav muusika magával ragadó zene; haarav vaatepilt magával ragadó látvány / elragadó látvány

hakk3 <h'akk haku h'akku h'akku, h'akku[de h'akku[sid_&_h'akk/e 22 s> (algus) kezdet, kezdés ♦ kevade hakul a tavasz beálltakor; uue aasta hakul az újév kezdetén; enne pimeda hakku sötétedés előtt; päeva hakul a nap elején; nad olid metsa hakule jõudnud elérték az erdő szélét

hääl <h'ääl hääle h'ääl[t h'ääl[de, hääl[te h'ääl[i 13 s>
1. hang, voks, szólam, szavazat, orgánum ♦ hele hääl csengő hang; kile hääl éles hang; kiunuv hääl nyafogó/nyávogó hang; kõrge hääl magas hang; madal hääl mély hang; mahe hääl szelíd hang; nõrk hääl gyenge hang; koolitatud hääl muus iskolázott hang; inimhääl emberi hang; kurguhääl torokhang; lapsehääl gyerek hang; lauluhääl énekhang; mehehääl férfihang; naishääl támogató szavazat; naisehääl női hang; ninahääl orrhang; protestihääl tiltakozó hang; rinnahääl mellhang; sisehääl belső hang; südamehääl a szív hangja; vastuhääl ellenszavazat; verehääl a vér szava; rahva hääl a nép hangja; hääle ulatus hangtartomány; häälte lugemine szavazatszámlálás; valju häälega, valjul häälel hangosan; väriseval häälel, värisevi hääli remegő hangon; häält kaotama elveszti a hangját; häält kõrgendama emeli a hangját; häält tegema hangot ad; pill on häälest ära lehangolódott a hangszer; tundsin ta hääle järgi v häälest ära megismerte a hangjáról; mul on hääl ära elment a hangom; karjus oma hääle ära elkiabálta a hangját; enne esinemist tuleb hääl lahti laulda fellépés előtt be kell énekelni; dirigent andis koorile hääle[d] kätte a karmester megadta a kórusnak a hangot; matkib lindude hääli utánozza a madarak hangját; võta kuulda mõistuse häält halgass az eszedre; südametunnistuse hääl lelkiismeret szava
2. (heli) hang ♦ öise metsa hääled az éjszakai erdő hangjai; flöödi hääled a fuvola hangjai; aisakellade hääl száncsengők hangja; poiss ei saanud pasunast häält kätte a fiúnak nem sikerült hangot csikarnia a trombitából; kohviveski tegi imelikku häält a kávédaráló furcsa hangot adott ki magából
■LS: hääle+ (häälekurdude võnkumine) ♦ häälekadu med hangvesztés; häälekurrud anat hangszalag; häälemurre füsiol mutálás, hangváltozás; häälepaelad rhvk hangszalag, hangszál; häälepilu anat hangrés; hääletoon hangnem, hangvétel; häälevarjund hangárnyalat
hääle+ (heli) ♦ häälelaine füüs hanghullám

isegi <isegi adv>
1. (koguni, lisaks kõigele, vastupidi ootustele) akár, még .. is, sőt, mégpedig, méghozzá, bezzeg ♦ isegi tema ei tea még ő sem tudja; isegi haavalehed ei värisenud még a nyárfalevelek sem reszketnek; isegi kodus ei saa rahu még otthon sincs nyugtom; kõik olid kokku tulnud, isegi vanaätid mindenki eljött, még öregek is
2. (niigi, selletagi) anélkül, enélkül, így is, úgyis ♦ tal on tööd isegi palju így is sok munkája van már; neil on vara isegi küllalt úgyis elég vagyonosak már

jaan1 <j'aan jaani j'aani j'aani, j'aani[de j'aani[sid_&_j'aan/e 22 s> kõnek (jaanipäev) Iván ♦ nädal enne jaani egy héttel Szent Ivány-éj előtt

jalg <j'alg jala j'alga j'alga, j'alga[de_&_j'alg/e j'alga[sid_&_j'alg/u 22 s>
1. (inimesel, loomal) láb ♦ parem jalg jobb láb; vasak jalg bal láb; saledad jalad karcsú lábak; peenikesed jalad vékony lábak; pikad jalad hosszú lábak; jämedad jalad tömzsi/vastag lábak; kõverad jalad görbe lábak; väledad jalad gyors lábak; kitsas jalg keskeny láb; lai jalg széles láb; eesjalg, esijalg, esimene jalg mellső láb; labajalg lábfej; lampjalg med lúdtalp; puujalg faláb; tagajalg, tagujalg, tagumine jalg hátsó/hátulsó láb; tugijalg sport támasztó láb; jalad on väsinud fáradtak a lábai; jalad on rangis ó-láb; jalg vääratas {kellel} vki megbotlott; sul on nooremad jalad a te lábad fiatalabb; istub jalg üle põlve keresztbe tett lábbal ül; seisab jalad harkis terpeszállásban áll; matkajad istusid jalgu puhkama a túrázók leültek, hogy pihentessék lábaikat; tulime bussist välja jalgu sirutama leszálltunk a buszról, hogy kinyújtsuk a lábunkat; jalgu pühkima megtörli a lábát; hirm võttis jalad nõrgaks remeg a lábam a félelemtől; nikastas jala megbicsaklott a lábát; väänas jala välja kificamította a lábát; murdis jala eltörte a lábát; jalg pandi lahasse sínba tették a lábát; lonkab ühte jalga egyik lábára sántít; kõlgutab jalgu lóbálja a lábát; trambib jalgu toporzékol; laps siputab jalgu rugdalódzik a gyerek; jalad on pikast istumisest surnud a hosszú üléstől elzsibbadt a lába; poiss astus naela jalga a fiú szögbe lépett; king hõõrub jalga a cipő töri a lábát, töri a cipő a lábát, a cipő dörzsöli a lábát; jalgu kinni panema felveszi a cipőt; jalgu lahti võtma leveszi a cipőt; palja jala otsa panema v torkama felvesz valamit a pucér lábára; saapaid jalga panema [endale] felveszi a csizmát; kingi jalga proovima felpróbálja a cipőt; panin püksid jalga felvettem a nadrágot; tal on kingad jalas cipő van a lábán; ta võttis püksid ja sokid jalast levette a nadrágját és a zokniját; võta saapad jalast vedd le a cizmád; koer hammustas poissi jalast a kutya megharapta fiú lábát; sai jalast haavata megsérült a lába, sebet kapott a lábán; jalale võtt! sõj fegyvert lábhoz!; ta upitas end jalule lábra állt; jalule tõusma talpra áll; aitasin kukkunu jalgadele felsegítettem az elesettet; kedagi jalule/püsti tõstma/aitama talpra állít vkit; haige läks omal jalal autosse a beteg a saját lábán ment az autóhoz; joobnu taarus jalgadel a részeg támolygott; püsisime vaevu jalul alig bírtunk állni a lábunkon; jalalt jalale tammuma egyik lábáról a másikra áll; vale jalga astuma rossz lábbal lép; kuiva jalaga siit läbi ei pääse itt nem jutunk át száraz lábbal; jala peale astuma lábára lép; koer tõmbas saba jalgade vahele a kutya alába közé húzta a farkát, a kutya a behúzta a farkát; tõusis voodist vasaku jalaga bal lábbal kelt fel; valel on lühikesed jalad hamarabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát; kellelegi jalga taha panema gáncsot vet vkinek, keresztbebe tesz vkinek; kedagi käsist-jalust siduma gúzsba köt vkit; lase jalga! hordd el az irhádat!; oldj kereket!; jalga laskma felhúzza/felveszi a nyúlcipőt; keegi on (juba) ühe jalaga hauas fél lábbal (már) a sírban van; (keegi) on poole/ühe jalaga hauas az utolsókat rúgja; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért); jalgadele valu andma szedi a lábát; kahe jalaga maa peal seisma két lábbal áll a földön; jalgu alla võtma lába kel/kél; võtab jalad selga a nyaka közé szedi a lábát; kellegi jalge ees roomama, kellegi ees lömitama porban csúszik vki előtt; pinda jalge alt kaotama elveszti a talajt a lába alól; kukub alati jalgadele mindig talpra esik
2. (kandev osa, alus) láb; (elektronlambil) láb ♦ lambijalg, lambi jalg lámpaláb; liigendjalg tehn csuklós láb; seenejalg, seene jalg tönk, a gomba szára; kõverad tooli jalad görbe széklábak; kolme jalaga laud háromlábú asztal; tšello jalg cselló láb; puurtorni jalg mäend a fúrótorony lába; jõulukuuse jalg karácsonyfa láb; jalaga õmblusmasin lábon álló varrógép
3. (alaosa, jalam) láb ♦ obeliski jalg az obeliszk lába; peatusime Karpaatide jalal megálltunk a Kárpátok lábánál; vili pudeneb jalal kipereg a gabona a lábán
4. (pikkusmõõt) láb ♦ kuus jalga pikk hat láb hosszú
■LS: jala+ ♦ jalahoog sport láblendítés; jalajälg lábnyom, nyomdok, nyom; jalajäri lábzsámoly; jalakönt lábcsonk; jalakümblus med lábfürdő; jalalihased lábizmok; jalalöök rúgás; jalamatt lábtörlő; jalamüdin lábdübörgés; jalanina előláb; jalapaar lábpár; jalapink sámli, zsámoly; jalapäkk ujjpárna; jalatekk lábpokróc; jalatugi lábtámasz, lábtartó; jalavalu lábbántalom; jalavann (1) med lábfürdő; (2) lábfürdő; jalavigastus lábsérülés; jalavõru lábperec
jalg+ ♦ jalgpidur tehn lábfék; jalgõmblusmasin lábbal hajtós varrógép

jalgu <j'algu adv, postp> vt ka jalus2, jalust
1. adv (jalgade ette, alla, ümber) lábaihoz; (tülinaks) láb alatt van ♦ poisil vajusid püksid jooksmisega jalgu a fiú nadrágja lecsúszott futás közben; kaotas mütsi rahva jalgu elvesztette sapkáját a tömegben; eest ära, ärge jalgu jääge el az útból, ne lábatlankodjanak itt; mis ta läheb sinna teistele jalgu miért megy oda lábatlankodni; sügistöödega jäädi talvele jalgu nem érkezték befejezni az őszi munkákat a tél beállta előtt
2. postp [gen] (mõjupiirkonda) hatásterület ♦ siin võime sattuda sõja jalgu itt a háború forgatagába keveredhetünk; seal jääme sündmuste jalgu ott az események forgatagába keveredünk

juuresolek <+olek oleku oleku[t -, oleku[te oleku[id 02 s> jelenlét, szín ♦ kas minu juuresolek on tingimata vajalik? a jelenlétem feltétlenül szükséges?; võõraste juuresolekul idegenek jelenlétében, idegenek színe előtt

jõudma <j'õud[ma j'õud[a jõua[b j'õu[tud, j'õud[is j'õud[ke 34 v>
1. (jaksama, suutma, võimeline olema) beér, utolér, rákerül, ráér, odatalál, odajut, odafejlődik, odaérkezik, jut, hozzájut, felvisz, feltalál, felér, ér, elvergődik, eljut, elérkezik, elér, elcsíp, belép, befut; (ajaliselt suutma) érkezik ♦ ma jõuan kotti tõsta fel bírom emelni a táskát; ei jõua enam jalul seista már nem bírok állni; tõmba nii kõvasti kui jõuad húz olyan erősen, ahogyan csak bírod; ta ei jõua enam kannatada már nem bírja elviselni; ma ei jõudnud end tagasi hoida már nem bírtam visszatartani; jõuab siis kõike meeles pidada! ki bír mindent észben tartani!; kas jõuate veel edasi minna? van még erőtök tovább menni?; jõuan osta auto meg tudok venni egy autót; ma ei jõua sind küllalt kiita nem győzlek dícsérni; koduhaned ei jõua lennata a házi ludak nem bírnak repülni; sõpru ei jõua miski lahutada a barátokat semmi sem választhatja el; küllap jõuab, aega on veel van még idő, érkezünk; jõudsin teda hoiatada érkeztem figyelmeztetni; jõudsime rongile elértük a vonatot; jõudsin lõunavaheajal poes ära käia érkeztem ebédidőben megjárni a boltot; aed on jõudnud paari aastaga metsistuda a kert pár év alatt teljesen elvadult; ma ei jõua sinuga sammu pidada nem bírok veled lépést tartani; ma ei jõudnud möödujat ära tunda nem érkeztem felismerni a mellettem elhaladót
2. (tulema, saabuma) megérkezik ♦ koju jõudma hazaér, hazajut; {kellele} jälile jõudma nyomára tatlál, rátalál; {kellega} kohakuti jõudma utolér; finišisse jõudma célba ér; metsa äärde jõudma az erdőhöz ér; mäetippu jõudma a (hegy)csúcsra ér; sündmuskohale jõudma a tetthelyre ér; rong jõuab jaama kolme minuti pärast a vonat három perc múlva érkezik az állomásra; buss jõuab Tartust Tallinna kolme tunniga a busz három óra alatt ér Tartuból Tallinnba; õhtuks jõudsime metsast välja estére kiértünk az erdőből; ööseks jõuame linna éjszakára a városba érünk; kiri jõudis kohale hilinemisega a levél késéssel érkezett; tagaajajad jõudsid meile kannule az üldözők utolértek bennnket; varsti jõuab värske kurk poelettidele a friss uborka hamarosan megjelenik a boltok polcain; hüüe ei jõudnud minu kõrvu a kiáltás nem ért el füleimhez; päikesevalgus ei jõua ookeani põhja a napfény nem hatol le az óceán fenekére; sõnad ei jõua kuulajateni a szavak nem érnek/jutnak el a hallagatókhoz
3. (seisundisse, olekusse, olukorda jõudma) jut, ér ♦ arusaamisele jõudma megért, ráébred; arvamusele jõudma megalkotja a véleményét; eesmärgile jõudma célhoz jut; järeldusele jõudma következtetésre jut; keskikka jõudma eléri a középkort; kokkuleppele jõudma közös nevezőre jut; poolfinaali jõudma elődöntőbe jut; veendumusele jõudma meggyőződésre jut; otsusele jõudma döntésre jut; võidule jõudma nyer, győz; semester jõuab lõpule a szemeszter/félév véget ér; aeg oli jõudnud üle kesköö éjfél után járt már; päev jõuab õhtusse estére jár; tasa sõuad, kaugele jõuad! lassan Járj, tovább érsz!; tasa sõuad, kauge(ma)le jõuad nem sok vizet zavar
4. (ajaliselt saabuma) érkezik, eljön ♦ jõudis öö eljött az éjszaka; varsti jõuab sügis hamarosan itt az ősz; on jõudnud mu viimne tund eljött az utolsó órám

kaasa1 <k'aasa adv>
1. (ühes, seltsis, koos) -val/-vel ♦ tulen teiega kaasa veletek megyek; võta asjad kaasa vidd magaddal a holmid; sul on raske, tunnen kaasa úgy sajnállak, hogy milyen nehéz neked; õnn kaasa! legyen szerencséd!
2. (märgib ürituses osalemist) ♦ ta on kaasa teinud mitmes filmis több filmben szerepelt, több filmben is közreműködött
3. (märgib tegevuse v mõjusfääri haaramist) beleértve, bennefoglalva, bennefoglaltan ♦ tulid kõik, lapsed kaasa arvatud mindenki eljött, a gyerekeket is beleértve

kangastuma <kangastu[ma kangastu[da kangastu[b kangastu[tud 27 v>
1. (miraažina paistma) feldereng
2. piltl (kujutlusse kerkima) eszébe jut ♦ silme ette kangastus tulevik maga előtt látja a jövőjét

kassa <kassa kassa kassa[t -, kassa[de kassa[sid 16 s> pénztár, kassza ♦ eelmüügikassa elővételi pénztár; piletikassa jegypénztár; riigikassa államkassza; teatrikassa színházi pénztár; raudteejaama kassad vasúti pénztárak; kassat üle lugema kasszát csinál; kassa ees oli suur järjekord a pénztár előtt hosszú sor állt; kassasse maksma a pénztárnál fizet
■LS: kassa+ ♦ kassaaken pénztárablak; kassaaparaat pénztárgép; kassafilm kõnek kasszafilm; kassakapp páncélszekrény, széf; kassaorder maj pénztári elismervény; kassapuudujääk maj pénztárhiány; kassaraamat maj pénzkönyv; kassatšekk pénztári blokk; kassaseis maj tõlge; kassatükk kõnek sikerdarab, kasszasiker, kasszadarab

kesköö <+'öö 'öö 'öö[d ö[he, 'öö[de_&_öö[de 'öö[sid_&_'ö[id 26 s> éjfél ♦ kesköö ajal, keskööl éjfélkor, az éjszaka (kellős) közepén; enne keskööd éjfél előtt; kesköö on käes itt az éjfél; kesköö paiku éjféltájban; pärast keskööd éjfél után; aeg läheneb keskööle hamarosan éjfél, hamarosan beköszönt az éjfél
■LS: kesk+öö+ ♦ keskööpäike astr éjféli nap; kesköötund éjféli óra

kihutama <kihuta[ma kihuta[da kihuta[b kihuta[tud 27 v>
1. (kiiresti sõitma, tormama) száguld; (kohale) robog ♦ maanteel kihutavad autod autók száguldnak az országúton; kiirabi kihutas sündmuskohale a mentők a helyszínre robogtak; nafta- ja toorainehinnad kihutavad ülespoole az olaj- és nyersanyagárak vágtában növekednek; pilved kihutasid Kuu ees felhők száguldoztak a hold előtt
2. (kuskilt ära ajama, kupatama) kiűz, kiszorít ♦ välisajakirjanikud kihutati riigist välja a külföldi újságírókat kiűzték az országból
3. (tagant sundima, ajendama) sürget; (ässitama, õhutama) bujtogat, felbujt ♦ ma ei kihutaks sind tagant, kui tähtaeg ei läheneks nem sürgetnélek, ha a határidő nem közelednék; kuriteole kihutama bűncselekményekre felbujt
4. kõnek (virutama, lööma) repít ♦ kellelegi kuuli pähe kihutama golyót repít/röpít vkinek a fejébe

kinni pidama
1. (peatuma) megáll; (peatama) megállít, leállít ♦ auto pidas maja ees kinni a kocsi megállt a ház előtt; pea kinni! megállj!; pidas takso kinni leállított egy taxit
2. (kinni, paigal, alal hoidma) feltart, visszatart ♦ ära pea mind praegu kinni, mul on palju tegemist! ne tarts most fel, mert sok a dolgom!
3. (kinni võtma, vahistama) feltart, tartóztat ♦ pidas põgeneva varga kinni feltartotta a menekülő tolvajt
4. (möödapääsemist takistama) feltartóztat ♦ katus ei pea vihma kinni beázik; ta peeti piiril kinni a határon feltartóztatták
5. (midagi järgima) betart ♦ reeglitest kinni pidama betartja a szabályokat
6. (raha kohta) levon ♦ palgast peeti kinni tulumaks a fizetéséből levonták az adót

kino <kino kino kino k'inno, kino[de kino[sid 17 s>
1. (asutus, hoone) filmszínház, mozi ♦ panoraamkino panoráma mozi; vabaõhukino kertmozi; lähme kinno menjünk moziba; ta käib sageli kinos gyakran jár moziba; saame kokku kino ees találkozzunk a mozi előtt; on alles kino! kõnek micsoda cirkusz!; kodukinosüsteem házi mozirendszer
2. (filmikunst) filmművészet ♦ tummkino némafilm
■LS: kino+ ♦ kinoekraan filmvászon; kinokuulutus filmhirdetés; kinokülastus mozilátogatás; kinoprojektor filmvetítő(gép); kinopilet, kinopääse mozijegy; kinopublik moziközönség; kinosaal vetítőterem, moziterem; kinoseanss mozielőadás

kirjutusmasin <+masin masina masina[t -, masina[te masina[id 02 s> írógép ♦ kirjutusmasina klõbin az írógép kattogása; kirjutusmasina taga istuma az írógép előtt ül; kirjutusmasinal kirjutama írógépen/írógéppel ír

kisendama <kisenda[ma kisenda[da kisenda[b kisenda[tud 27 v>
1. (karjuma) ordít, sikolt, kiált, sikít; (röövlindude kohta) vijjog ♦ kajakad kisendavad tormi eel a sirályok vijjognak a vihar beállta előtt; ta kisendas hirmust sikított az ijedtségtől; ära kisenda mu peale! ne kiálts rám!
2. piltl (hädasti vajama v nõudma, teraval kujul ilmnema) kiált ♦ need värvid kisendavad ezek a színek kiáltanak; abi järele kisendama segítségért kiált; kisendav vaesus a kiáltó szegénység; kisendav ülekohus az égbe kiáltó igaztalanság

kohtulikult <k'ohtulikult adv> bíróság előtt, bírósági úton

koogutama <kooguta[ma kooguta[da kooguta[b kooguta[tud 27 v> (küürutama, kummardama) hajlong, megalázkodik ♦ puud koogutavad tormi käes a fák hajlonganak a viharban; ülemuse ees koogutama hajlong a főnök előtt

kops <k'ops kopsu k'opsu k'opsu, k'opsu[de k'opsu[sid_&_k'ops/e 22 s (hrl pl)> tüdő ♦ parem kops jobb tüdő; vasak kops bal tüdő; nõrgad kopsud gyenge tüdő; tal on terved kopsud egészséges a tüdeje; tõmbas kopsud õhku täis teleszívta a tüdejét levegővel; kuul tungis kopsu tüdejébe hatolt a golyó; kops läheb üle maksa elfut/elönt vkit az epe
■LS: kopsu+ ♦ kopsualveool anat tüdőhólyagocska; kopsuarter anat tüdőartéria; kopsuhaigus tüdőbetegség; kopsujuur anat tüdőgyökér; kopsukatarr med hörghurut, bronchitisz; kopsukatk med tüdőpestis; kopsutipp anat tüdőcsúcs; kopsukelme anat mellhártya; kopsumaht a tüdő térfogata; kopsusagar anat tüdőlebeny; kopsusomp anat tüdőhólyagocska; kopsutoru anat hörgő; kopsutuberkuloos med tüdőgümőkór, tuberkulózis; kopsuturse med tüdőödéma; kopsutromboos med tüdőembólia; kopsutüvi anat tüdőartéria; kopsuveen anat tüdővéna; kopsuverejooks med tüdővérzés; kopsuvähk med tüdőrák, tüdő karcinóma; kopsuvärat anat tüdőkapu; kopsuödeem med tüdőödéma

kuhjuma <k'uhju[ma k'uhju[da k'uhju[b k'uhju[tud 27 v>
1. (hunnikusse kogunema) halmozódik, tornyosul, tornyosodik, (fel)torlódik, rárakódik, felgyűlik ♦ tuppa oli kuhjunud suur hunnik prügi ja kola szobában nagy halom szemét és limlom gyűlt fel; raha kuhjub kaardimängijate ette tornyosodik a pénz a kártyázók előtt; mu lauale on kuhjunud lugemata raamatuid olvasatlan könyvek tornyosodnak az asztalomon
2. (suurel hulgal kogunema) összejön ♦ kuu lõpuks kuhjus mitmeid võlgu a hónap végére sok adósság jött össze

kummardama <kummarda[ma kummarda[da kummarda[b kummarda[tud 27 v>
1. (kummardust tegema) meghajol ♦ maani kummardama földig hajol
2. (austama) hajol, leborul; (au sees pidama) imád; kõnek (alandlikult paluma) hajlong ♦ tõelist Jumalat kummardama az igaz Istent imádni; ülemuse ees kummardama hajlong a főnöke előtt
3. (kummargile laskma, kallutama) meghajol
4. (kummarduma) lehajol ♦ kummardab, et tõsta maast kast üles lehajol, hogy felvegye a dobozt

kuus <k'uus kuue k'uu[t k'uu[de, kuu[te k'uus[i 14 num, s>
1. num (põhiarv, vastava hulga, koguse kohta, kellaaja, arvulise järjekorra kohta) hat ♦ kakskümmend kuus huszonhat; kuus tuhat hatezer; kaks korda kolm on kuus kétszer három az hat; null koma kuus nulla egész hat tized; kuus krooni hat korona; kuus inimest hat ember; tal on kuus poega neki hat fia van; meid oli kokku kuus hatan voltunk; kell kuus õhtul este hatkor; kell on pool kuus fél hat van; kell saab kümne minuti pärast kuus tíz perc múlva hat; viis minutit puudub kuuest hat óra előtt öt perccel; me läheme [kella] kuueks kinno hatra megyünk moziba; buss number kuus hatos busz
2. s (number 6, mängukaart) hatos
■LS: kuue+ ♦ kuuejalgne hatlábú; kuuekilomeetrine hatkilométeres; kuuekorruseline ötemeletes; kuuenädalane hathetes; kuuepäevane hatnapos; kuuetoaline hatszobás; kuuetunnine hatórás

kõik <k'õik kõige k'õike k'õike, k'õiki[de_&_kõig/i k'õik/i 00 pron>
1. (mitmuslikus vormis) (igaüks, viimane kui üks) mindenki, mindannyi, valamennyi, mindnyája, mindegyik, összes ♦ kõik tulid kohale mindenki eljött; meie kõik mi mindannyian; kõigi kuuldes mindenki hallatára; kõik ei saa sellest aru nem mindenki érti azt; üks kõigi eest, kõik ühe eest egy mindenkiért, mindenki egyért; õnnetus võib puudutada meid kõiki mindnyájunkat érhet baleset; kõigi mugavustega korter összkomfortos lakás; kõik tahavad sinuga kohtuda mindenki veled akar találkozni; kõigi teadaolevate andmete põhjal az összes rendelkezésre álló adat alapján; ettevõtte kõik töötajad olid koosolekul kohal az üzem összes dolgozója megjelent a gyűlésen; kõik piletid on välja müüdud minden jegy elkelt
2. (ainsuslikus vormis) (miski tervikuna, kogu) minden, mind ♦ kõik on korras minden rendben!; kõike head! minden jót!; tegi kõik, mida suutis mindent megtette; kõik naised minden nő; olen kõigeks valmis mindenre hajlandó vagyok; kõigest hingest teljes szívből; kõigest jõust teljes erőből; kõik muutub minden változik; kõik või ei midagi mindent vagy semmit; teeb kõik mis võimalik mindent megtesz; kõige tipuks mindennek tetejébe; kõigega harjub mindent meg lehet szokni; ja ongi kõik és ennyi az egész; kõik teed viivad Rooma minden út Rómába vezet
■LS: kõike+ ♦ kõikehaarav, kõikehõlmav átfogó; kõiketeadev mindentudó

külmutama <külmuta[ma külmuta[da külmuta[b külmuta[tud 27 v> fagyaszt, jegel ♦ kala külmutatakse enne turule laskmist a halat forgalomba hozatal előtt jegelik; külmutatud puuvili fagyasztott gyümölcs

loksutama <loksuta[ma loksuta[da loksuta[b loksuta[tud 27 v> (vedelikku) felráz ♦ ravimit tuleb enne tarvitamist loksutada használat előtt fel rázandó

lubadus <lubadus lubaduse lubadus[t lubadus[se, lubadus[te lubadus/i 11 s> ígéret, fogadalom ♦ lubadust andma ígéretet tesz; lubadust täitma megtartja az ígéretét; tühjad lubadused üres ígéretek; tühje lubadusi andma/jagama elhúzza a mézesmadzagot vkinek a szája előtt

maks1 <m'aks maksa m'aksa m'aksa, m'aksa[de m'aksa[sid_&_m'aks/u 22 s>
1. anat máj ♦ inimese maks az emberi máj; sea maks a disznómáj; maksa verevarustus a máj vérellátása; kops läheb üle maksa piltl elfut/elönt vkit az epe
2. kok máj ♦ praetud maks pirított máj, rántott máj; loomamaks marhamáj; seamaks disznómáj
■LS: maksa+ ♦ maksaarter anat májverőér; maksahaigused májbetegségek; maksakaan zool (imiuss Fasciola hepatica) májmétely; maksalutikas rhvk (maksakaan) májmétely; maksapasteet kok májpástétom, májkrém, kenőmájas; maksaplekk kõnek májfolt; maksapõletik med májgyulladás; maksarakk anat májsejt; maksatsirroos med májzsugor, májcirrózis; maksavorst kok májas hurka, májas, kenőmájas; maksavähk med májrák

must <m'ust musta m'usta m'usta, m'usta[de m'usta[sid_&_m'ust/i 22 adj, s>
1. adj (nõe, tõrva värvi, tume, tõmmu) fekete ♦ must värv fekete; must mantel fekete kabát; must pipar fekete bors; must hobune sötét ló; must kalamari fekete halikra; must kohv fekete, feketekávé; must leib fekete kenyér; must sõstar bot (Ribes nigrum) fekete ribizli/ribizke; must valgel feketén-fehéren; naine mustas feketébe öltözött nő; mustad rõuged med fekete/hólyagos himlő; must surm piltl fekete halál; must auk astr fekete lyuk; must kast lenn feketedoboz; pigimust szurokfekete; süsimust szénfekete; silme eest läks mustaks elsötétült előtte a világ; ta ei lausu (ei) musta ega valget egy (árva) kukkot sem szól; tal läks silme ees mustaks elfeketült/elsötétült a szeme előtt a világ; must kui pigi fekete, mint a szurok
2. adj (valgustuseta, pime) sötét
3. adj (tumedanahaline, tume) fekete
4. adj (määrdunud, pesemata, kasimata) koszos, piszkos, mosdatlan ♦ käed on mustad piszkos a keze; must vesi szennyvíz
5. adj piltl (sünge, morn) fekete; (raske, lootusetu, rõõmutu) sötét ♦ must huumor fekete humor; mustadeks päevadeks kõrvale panema nehéz/szűkös/rossz időkre félretesz
6. adj piltl (süüga koormatud, häbiväärne, kuritegelik) fekete ♦ must südametunnistus fekete lelkiismeret; tal on südametunnistus must vaj van a fején / a füle mögött; must turg feketepiac; pada sõimab katelt, ühed mustad mõlemad bagoly mondja verébnek, hogy nagy fejű; (kellegi) musta pesu pesema kiteregeti (vkinek) a szennyesét
7. adj piltl (nõidusega seotud) ♦ must maagia bűvészet
8. s (mustus) kosz, szenny
9. s (must värv v värvus) fekete
10. s kõnek (neeger vm tõmmu inimene) fekete
11. s (must loom, hrl hobune) sötét
12. s (must malend) fekete
musta+ ♦ mustajuukseline barna hajú

müts2 <m'üts mütsi m'ütsi m'ütsi, m'ütsi[de m'ütsi[sid_&_m'üts/e 22 s> sapka ♦ kootud müts kötött sapka; karvamüts kucsma, szőrmesapka; koolimüts diáksapka; madruse müts matrózsapka; nokamüts sildes sapka; sonimüts micisapka; talvemüts téli sapka; tuttmüts, tutiga müts bojtos sapka; ujumismüts fürdősapka, úszósapka; vannimüts fürdősapka; vormimüts csákó, tányérsapka, egyensapka; öömüts hálósapka; müts maha! le a kalappal!; kellegi ees mütsi maha võtma kalapot emel vki előtt; nad on ühe mütsi all egy hajóban eveznek, egy nézeten vannak; ma söön oma mütsi ära, kui... megeszem a kalapomat, ha...; varga peas põleb müts akinek vaj van a fején, ne menjen a napra

naeruväärne <+v'äärne v'äärse v'äärse[t -, v'äärse[te v'äärse[id 02 adj> nevetséges ♦ naeruväärne põhjendus nevetséges kifogás; teeb end [teiste silmis] naeruväärseks nevetségessé teszi magát [mások előtt]

niisutama <niisuta[ma niisuta[da niisuta[b niisuta[tud 27 v>
1. (niiske[ma]ks tegema, kastma) benedvesít, öntöz; (piserdama) bespriccel; põll (kastma, vihmutama, irrigatsiooni tegema) öntözni ♦ niisutab keelega huuli nyelvével megnedvesíti ajkait; pisarad niisutavad ta palgeid könnyei áztatják az arcát; hommikune kaste niisutab rohtu a reggeli harmat öntözi a gyepet; enne triikimist tuleb pesu niisutada vasalás előtt be kell spriccelni a ruhát; mulda tuleb niisutada ja taimi piserdada a földet meg kell locsolni és a növényt bespriccelni
2. piltl (alkoholi pruukides midagi tähistama) koccint, iszik, poharat emel ♦ uut korterit niisutama koccintottak az új lakásra; niisutasime kordaläinud tehingut ittunk a sikeres üzletre

niivõrd <+v'õrd adv> (sel määral, sedavõrd) úgy, ennyire, annyira ♦ ei taha sellest enam kuuldagi, niivõrd ära on tüüdanud hallani sem akarok már erről, annyira elegem van már blőle; ma pole veel ühegi eksami eel niivõrd pabistanud kui täna még egyetlen vizsga előtt sem izgultam ennyire, mint ma; niivõrd tihe udu, et üldse ei näe annyira sűrű a köd, hogy egyáltalán nem lehet látni

nina <nina nina nina n'inna, nina[de nina[sid_&_nin/u 17 s>
1. (inimesel, loomal) orr ♦ sirge nina egyenes orr; kreeka nina görög orr; kongnina, kongus nina sasorr, hajlott orr; kotkanina, kullinina karvalyorrú, sasorr; nosunina, nösunina tömpe orrú; nöbinina, nöpsnina pisze orr; sadulnina nyerges orr; suure ninaga mees nagy orrú férfi; nina[ga] löristama szortyog; nina[ga] tõmbama v vedama v nuuskima orrot fúj; läbi nina rääkima az orrán beszél, az orrán keresztül beszél; läbi nina hingama az orrán keresztül lélegzik; nina nokitsema v nokkima v urgitsema piszkálja az orrát; nuuska nina fújd ki az orrod; pühi nina puhtaks töröld meg az orrod; nina tilgub csepeg az orra; nina on kinni bedugult az orra; nina hakkas verd jooksma megeredt az orra vére; kellegi nina all vkinek az orra előtt; topib oma nina igale poole mindenbe beleüti az orrát; oma nina igale poole toppima minden lében kanál; oma nina kuhugi toppima beleüti az orrát vmibe; oma nina igale poole toppima minden szarban kanál; tõmbas enda nina korralikult täis jól felöntött a garatra; pika ninaga jääma fügét kap; hosszú orral távozik; kellelegi pikka nina tegema, kedagi pika ninaga jätma szamárfület mutat vkinek; nina püsti ajama magasan hordja az orrát; nina kirtsutama húzza a száját; millegi pärast nina kirtsutama felhúzza az orrát vmiért; kellelegi nina pihta andma orrára koppint vkinek; tal on nina norgus lóg az orra; kellelegi midagi nina alla hõõruma az orra alá dörgöl/dörzsöl vkinek vmit
2. (eesots sõidukil, jalatsil vm, maanina) ♦ laevanina, laeva nina hajóorr
3. kõnek (taip, vaist) ♦ tal on selliste asjade peale hea nina jó orra van az ilyesmihez; kellelgi on hea nina vkinek jó orra van; millestki haisu ninna saama szelét veszi vminek
■LS: nina+ ♦ ninahääl orrhang; ninahäälik keel orrhang, nazális; ninakarbik anat orrkagyló; ninakoobas orrüreg; ninakäik anat orrjárat; ninapolüüp med orrpolip; ninarätik, ninarätt zsebkendő; ninatilgad farm orrcsepp; ninavahesein anat orrsövény; ninaverejooks med orrvérzés; ninaõõs anat orrüreg

norgu <n'orgu adv> vt ka norgus (lonti, ripakile, rõhutud meeleollu) ♦ enne vihma langevad nelgiõied norgu eső előtt lekonyulnak a szegfű virágai; pea vajub pettumusest norgu csalódásában lógatja a fejét; ära kaotuse pärast nina norgu lase ne lógasd az orrod a veszteség miatt; pead norgu laskma lógatja a fejét

näitama <n'äita[ma näida[ta n'äita[b näida[tud 29 v>
1. mutat, vetít, rámutat, pergetett, perget, példáz, mutogat, vall, megmutat, kimutat, jelez, feltüntet, érzékeltet; (kontrollimiseks esitama, ette näitama) bemutat ♦ näitab sõbrale fotosid fényképeket mutat a barátjának; näitab oma oste megmutatja amit vásárolt; näita ennast! mutasd magad!; näitasin kontrolörile sõidukaarti megmutattam az ellenőrnek a bérletem; giid näitab turistidele linna az idegenvezető megmutatja a várost a turistáknak; telerist näidati filmi filmet mutattak a televízióban; näita, kuidas seda sõlme tehakse mutasd meg, hogy kell ezt a csomót kötni; nagu kogemused näitavad, ei saa teda usaldada a tapasztalatok azt mutatják, hogy nem lehet benne megbízni; näitas mulle trääsa fügét mutatott; kellegi peale näpuga näitama ujjal mut(og)at vkire; hambaid näitama kimutatja a foga fehér(j)ét; küüsi näitama mutogatja/megmutatja (az) oroszlánkörmeit
2. (asukohta, suunda osutama) mutat ♦ näitas käega kagu suunas v kagusse délkelet felé mutatott a kezével; näita kaardilt Gröönimaad mutasd mega térképen Grönlandot; läksin näidatud suunas a mutatott irányba mentem
3. (näitu näitama) mutat ♦ kell näitab aega az óra mutatja az időt; kellaosutid näitasid südaööd az óramutatók éjfélt mutattak; mis v kui palju sinu kell näitab? mennyit mutat az órád?; kui palju elektriarvesti näitab? mennyit mutat a villanyóra?
4. (välja paista laskma, ilmutama) mutat ♦ näita, mis sa suudad v võid mutasd, mit tudsz/mire vagy képes; näitas ennast heast küljest jó oldaláról mutatta magát; (oma) häid külgi näitama a jó oldalát mutatja; talle meeldib teistele oma jõudu näidata szereti fitogtatni az erejét mások előtt
5. ([dokumendis] fikseerima) feltüntet ♦ igal toimikul näidatakse selle alustamise ja lõpetamise aeg minden dosszién feltüntetik megnyitásának és lezárásának idejét; tehtud oli vähem kui aruannetes näidatud kevesebbet végeztek, mint a jelentésben feltüntettek
6. kõnek ([ähvardades] õpetust andma) mutat ♦ [küll] ma sulle näitan majd én megmutatom neked

näärid pl <n'äär nääri n'ääri n'ääri, n'ääri[de n'ääri[sid_&_n'äär/e 22 s> (uusaastapüha[d]) újév ♦ varsti on näärid käes nemsokára itt az újév; pärast nääri v nääre szilveszter után; nääri[de]ks tuleb ehk lumi maha újévre talán leesik a hó
■LS: nääri+ ♦ näärieelne újév előtt; näärikombestik újévi szokások; nääripüha[d] újév ünnepe; nääritoit szilveszteri, újévi ételek; nääriöö szilveszter éhszakája

otsustus <otsustus otsustuse otsustus[t otsustus[se, otsustus[te otsustus/i 11 s>
1. (otsustamine, otsus) döntés, ítélet ♦ ta seisis raske otsustuse ees nehéz döntés előtt állt
2. loog (mõtlemisvorm, milles midagi jaatatakse v eitatakse) ítélet, döntés ♦ üldine otsustus általános döntés; analüütiline otsustus elemző döntés; kahest üksteisele vasturääkivast otsustusest peab üks olema vale a két ellentmondó döntés egyikének tévesnek kell lennie

pime <pime pimeda pimeda[t -, pimeda[te pimeda[id 02 adj, s>
1. adj (valgusetu, valgusvaene) sötét ♦ pime öö sötét éj; väljas on juba pilkane/pilkaselt pime kint már körömsötét van; väljas kisub juba pimedaks kint már sötétedik
2. s (pimedus) sötétség ♦ jõudsime koju enne pimedat még sötétedés előtt értünk haza; kardan pimedat félek a sötétben; istuma pimedas ül a sötétben; pimedas on kõik kassid hallid a sötétben minden tehén fekete
3. adj (nägemisvõimetu) vak, világtalan ♦ pime poiss vak fiú; pimedad kassipojad vak cicák; laps on sündimisest saadik pime a gyermek születésétől fogva vak; pimedaks jääma megvakul; pime kana leiab ka tera piltl vak tyúk is talál szemet; pime juhib pimedat piltl vak vezet világtalant
4. s (mittenägija) vak, világtalan ♦ pimedate kool (a) vakok intézete
5. adj piltl (tegelikkuse suhtes taipamatu) vak ♦ oled sa pime, et ei märka, milline ta tegelikult on! vak vagy, ha nem veszed észre, milyen is ő valójában!
6. adj piltl (vähearenenud, harimatu, mahajäänud: inimese kohta) vak; (ajajärgu kohta) sötét ♦ poliitiliselt pime inimene politikailag vak ember; pime keskaeg a sötét középkor
7. adj piltl (ohjeldamatu, pöörane) vak ♦ pime viha vak düh
8. adj (ettenägematu, juhuslik) vak ♦ pime juhus vakszerencse
9. adj piltl (sünge, rõõmutu) sötét
■LS: pime+ ♦ pimekurt siketvak; pimelend lenn vakrepülés; pimetähn anat vakfolt

pool1 <p'ool postp, adv>
1. postp [gen], postp [adess] (suunas) oldal, felől, fél ♦ aknad on tänava pool az ablakok az utca felől vannak, az ablakok az utca oldalán vannak; maja on teisel pool jõge a ház a folyó túloldalán van, a ház a folyó másik felén/partján van
2. adv; postp [gen], postp [adess] (kandis, kohas, kellegi juures, kellegi poolel) mellett, -nál/-nél ♦ igal pool mindenütt, mindenhol; elab kuskil Pärnu pool valahol Pärnu táján lakik; ööbisin sugulaste pool a rokonaimnál éjszakáztam; õigus on sinu pool igazad van, az igazság a te oldaladon van
3. adv (liitsõna järelosana) ♦ allpool alatt, lent; eespool előtt, elől, előbb; sealpool ott, másik oldalon, arrafelé; seespool belül, bent
4. adv (pooleldi, osalt) félig ♦ mõnulesin pool tukkudes tugitoolis jól éreztem magam a karosszékben félig bóbiskolva; elas talus pool teenijana, pool kasulapsena félig szolgaként, félig fogadott gyerekként élt a birtokon

puhas <puhas p'uhta puhas[t -, puhas[te p'uhta[id 07 adj, s>
1. adj (määrdumata, mustuseta) tiszta ♦ puhas käterätik tiszta törölköző; puhas vesi tiszta víz; puhtaks pesema tisztára mos; pesen oma käed puhtaks lemosom a kezem; igaüks pühkigu oma ukseesine puhtaks mindenki a maga portája előtt söpörjön; piinlikult puhas tiszta, mint a patyolat
2. adj (aus, siiras, laitmatu) tiszta ♦ puhta südamega tiszta szívvel; puhas südametunnistus tiszta lelkiismeret; räägib su puhtaks kertelés nélkül kimond
3. adj (lisanditeta, segamata, sajaprotsendiline) tiszta ♦ puhas kuld tiszta arany; puhas piiritus finomszesz; puhast tõugu v tõupuhas täkk telivér csődör/mén; puhast sorti v sordipuhas seeme fajtatiszta vetőmag; puhas kunst öncélú művészet; tehniliselt puhas magneesiumhüdroksiid technikai tisztaságú magnézium-hidroxid
4. adj (täielik, ehtne, päris, selge, pelk) tiszta, puszta ♦ puhas juhus, et nii läks tiszta véletlen volt, hogy így történt; puhtaks kirjutama letisztáz; see on puhas pettus ez tiszta csalás; poiss räägib puhast tõtt a fiú tiszta igazat mond; kaks päeva oli siin puhas põrgu ezek tiszta szerencsejátékok; puhta kullana võtma készpénznek vesz
■LS: puhas+ ♦ puhaskaal tiszta/nettó súly; puhaskultuur põll, biol tiszta kultúra; puhastuba tiszta szoba; puhastulu maj tiszta bevétel
puhta+ ♦ puhtatõuline telivér; puhtaveeline tiszta vizű

purskama <p'urska[ma pursa[ta p'urska[b pursa[tud 29 v>
1. ([endast] välja paiskama) kitör, szökik, okád, lövell ♦ purskkaev purskab kõrgele a szökőkút vize magasra szökik; purskab triigitava pesu peale vett vizet fröcsköl a fehérneműre vasalás előtt; vulkaan on jälle purskama hakanud a vulkán ismét elkezdett kitörni; mägi purskab tuld a hegy tüzet okád; haavast lihtsalt purskas verd a sebből csak úgy lövellt a vér
2. (äkki midagi hooga tegema hakkama) kitör, felfortyan ♦ naerma purskama nevetésben tör ki; nutma purskama/puhkema eltörött a mécses

põlvitama <põlvita[ma põlvita[da põlvita[b põlvita[tud 27 v> (põlvili olema) (le)térdel, térden áll; (põlvili laskuma) térdre ereszkedik ♦ põlvitab altari ees letérdel az oltár előtt

pühkima <p'ühki[ma p'ühki[da pühi[b pühi[tud 28 v>
1. (luuaga v harjaga) söpör ♦ põrandat pühkima feltörli a padlót; korstnat pühkima seprik a kéményt; uus luud pühib paremini új seprű jobban seper; igaüks pühkigu oma ukseesine puhtaks piltl mindenki a maga portája előtt söpörjön
2. (puhtaks v kuivaks hõõruma) töröl ♦ tolmu pühkima letörli a port; nina pühkima megtörli az orrát; rätikuga kuivaks pühkima törlőkendővel szárázra töröl; jalgu pühkima megtörli a lábát
3. piltl (loodusnähtuste kohta) (végig)söpör ♦ meeletu torm pühkis mööda tänavaid hatalmas vihar söpört végig az utcákon; tuul pühib tänavad puhtaks a szél tisztára sepri az utcákat

roomama <r'ooma[ma rooma[ta r'ooma[b rooma[tud 29 v>
1. (kõhuli edasi liikuma) mászik, kúszik, csúszik ♦ kõhuli roomama hason kúszik; laps õpib roomama a kisbaba megtanul mászni
2. piltl (aeglase, vaevalise liikumise kohta) lassan halad; (aja kohta: aeglaselt edenema, venima) elhúzódik ♦ buss roomab mäkke csigalassúsággal megy fel a busz a hegyre
3. piltl (pugema, lömitama) csúszik-mászik ♦ roomab ülemuse ees csúszik-mászik a főnök előtt; kellegi jalge ees roomama, kellegi ees lömitama porban csúszik vki előtt

saama <s'aa[ma s'aa[da s'aa[b saa[vad s'aa[dud, s'a[i saa[ge s'aa[dakse 37 v>
1. (väljendab objekti siirdumist kellegi omandusse, kasutusse) (meg)kap ♦ sai kirja levelet kapott; laps saab rinda a gyerek szopik; emalt on ta saanud tumedad juuksed a gyerek az anyja sötét haját örökölte; sai koosolekul esimesena sõna az értekezleten elsőnek kapta meg a szót; sai kirjandi eest viie az esszére ötöst kapott; sain esmaabi elsősegélyt kaptam; kust võiks selle kohta infot saada? hol lehet erről információt kapni?; kui aega saan, räägin pikemalt ha lesz időm, bővebben beszélek; maja on odavalt saada a házat olcsón lehet megkapni; seda raamatut ei ole enam ühes[t]ki poes[t] saada ez a könyv egyik boltban se kapható; sain nohu náthás lettem; olen külma saanud megfáztam; terve öö ei saanud ta und egész éjjel nem tudott aludni; sain temalt kuulda, et kõik on hästi läinud hallottam tőle, hogy minden jól sikerült; saime hulga aega oodata, enne kui teised tulid sokat kellett várnunk, mielőtt jöttek a többiek; linn sai sõja ajal kõvasti kannatada a város a háború alatt sokat szenvedett; vanaisa sai sõjas jalast haavata a nagyapa a háborúban megsebesült a lábán; kedagi/midagi kaelast ära saama, kellestki/millestki lahti saama leráz a nyakáról vkit/vmit
2. (hankima, muretsema) szerez ♦ kust saaks abilisi? honnan szerezhetnék/szerezzek segédeket?; nad said teise lapse nekik a második gyerekük született; jahimehed olid saanud kaks metssiga a vadászok két vaddisznót lőttek; meie võistkond sai esikoha a csapatunk első helyezést nyert
3. (väljendab tegevust, millega õnnestub objekt panna, suunata, viia mingisse kohta, olukorda, seisundisse) tud, képes, sikerül ♦ vaevaga sain ülikooli lõpetatud alig tudtam befejezni az egyetemet; ma ei saanud toitu suust alla nem tudtam lenyelni az ételt; sain talle aru pähe panna sikerült észhez térítenem; sügiseks saame majale katuse peale őszre meglesz a ház teteje; selle asja saame joonde ezt a dolgot rendbehozzuk; ei saanud pilli häälde a hangszert nem sikerült felhangolnia; haigus sai mehe pikali a betegség a férfit ágyba döntötte; poiss ei saanud mootorratast käima a fiúnak nem sikerült a motorkerékpárt beindítania; tanu alla saama bekötik a fejét; küll ta veel omad vitsad saab (még) megüti a bokáját; peavõitu saama megüti a főnyereményt; ta sai tünga! ezt jól megszívta!; millestki haisu ninna saama szelét veszi vminek; miski saab katuse alla tető alá kerül vmi
4. (muutuma) lesz, válik ♦ ta sai kurjaks dühös lett; märkamatult on lapsed suureks saanud a gyerekek észrevétlenül felnőttek; vihm tuleb, saate märjaks! jön az eső, megáztok!; tahaksin temaga tuttavaks saada szeretnék vele megismerkedni; poiss sai viis aastat vanaks v viieseks a fiú öt éves lett; kelleks sa tahad saada? mi akarsz lenni?; sain temaga sõbraks összebarátkoztam vele; Mari saab varsti emaks Mari nemsokára anya lesz; sa võid teiste naerualuseks saada mások előtt nevetségessé válhatsz
5. ([välja] tulema) lesz ♦ temast oleks võinud kunstnik saada művész lehetett volna; neist palkidest saab saun ezekből a gerendákból szauna lesz; talvest sai kevad a tél tavaszra fordult; mis siis minust saab? mi lesz belőlem?; remont sai korralik felújítás jól sikerült; kevadel saab meie abiellumisest juba neli aastat tavasszal már négy éve leszünk házasok; kell hakkab kaks saama nemsokára két óra lesz
6. (suutma, võima) tud, képes lesz ♦ ma ei saanud öösel magada nem tudtam éjjel aludni; ära aita, ma saan isegi ne segíts, én is meg tudom csinálni; ta ei saanud tulla nem tudott eljönni; ööbis, kus sai ott éjszakázott, ahol tudott; nii ei saa enam edasi elada így nem lehet tovább élni; ma ei saa sinu eest alla kirjutada nem írhatom alá helyetted
7. (jõudma, pääsema kohta v kohast, teat asendisse, seisundisse, tegevusse vms) ♦ saa siis ilusasti koju! menj szépen haza!; kuidas sa nii äkki siia said? hogy kerültél ilyen hirtelen ide?; ma pole ammu kodukanti saanud régóta nem voltam a szülőhelyemen; isa sai just äsja seitsekümmend täis az apa épp betöltötte a hetvenet; kõigest saab lõpuks himu täis az embernek a végén mindenből elege lesz; buss sai lõpuks liikuma a busz végül el tudott indulni; tehke silmapilk, et minema saate! azonnal tűnjetek el innen!; sain kartulid kooritud meghámoztam a krumplit
8. kõnek (sisult 1. isikut esindavates passiivilausetes) ♦ kõik saab tehtud minden meglesz; suvel sai palju reisitud a nyáron sokat utaztunk; külas sai kõvasti söödud a vendégségben sokat ettünk
9. (püsiühendites, mis väljendavad kinnitust, möönmist) ♦ saagu mis saab, mina lähen lesz ami lesz, én elmegyek; ta pole targemaks saanud ega saa saamagi nem lett okosabb és nem is lesz
■LS: saamis+ ♦ saamislugu vmi keletkezésének a története, eredet

seadus <s'eadus s'eaduse s'eadus[t s'eadus[se, s'eadus[te s'eadus/i_&_s'eaduse[id 11_&_09 s> törvény ♦ valimisseadus választási törvény; välismaalaste seadus a külföldiekről szóló törvény; töö- ja puhkeaja seadus a munka- és pihenőidő nyilvántartása; seadusloome jogalkotás; seaduse tagasiulatuvus a törvény visszamenőleges hatálya; seaduse rakendamine törvény végrehajtása; seaduse muutmine törvénymódosítás; seaduse väljakuulutamine törvény kihirdetése; seaduse rakendamine a törvény alkalmazása; seadust välja andma törvényt hoz; seadust vastu võtma törvényt elfogad; seaduse tõlgendamine jogértelmezés; seadust rikkuma megszegi a törvényt, megsérti a törvényt; seadusega vastuolus olema törvénybe ütközik; seaduse ees a törvény színe előtt; seaduse alusel jogilag; kolm on kohtuseadus! három a magyar igazság!
■LS: seaduse+ ♦ seaduserikkumine törvényszegés; seadusesilm a törvény őre; seadusevastane törvényellenes, törvénytelen

silm1 <s'ilm silma s'ilma s'ilma, s'ilma[de_&_s'ilm/e s'ilma[sid_&_s'ilm/i 22 s>
1. (nägemiselund) szem ♦ vasak silm bal szem; hallid silmad szürke szem; pruunid silmad barna szem; mandlikujulised silmad mandulavágású szem; lühinägelikud silmad rövidlátó szem; kõõrdi[s] silmad ferde szem; vesised silmad vizenyős szem; [ära]nutetud silmad kisírt szem; punased silmad vörös szem; pärani silmi nyitott szemmel; silmi sulgema lehunyja a szemét, lecsukja a szemét, bezárja a szemét, behunyja a szemét; silmi kissitama hunyorog, pislog; mu silm ei võta hästi a szemem nem lát jól; kõigi silme all mindenki szeme láttára; silma järgi (mõõtes) szemmértékre; nelja silma all négyszemközt; oma silmaga saját szemével; silma paistma/torkama feltűnik, szembe tűnik; silmas pidama szem előtt tart, tekintettel van vmire; silmi pesema arcot mos; silma tegema kellelegi kacsint, kacérkodik vkivel; ta ei saanud sõba silmile le sem hunyta a szemét; häbeneb silmad peast majd kisül a szeme (szégyenében); (kellelgi) ei ole silmi peas nem lát a szemétől; tal lööb silmist tuld välja az eget is bőgőnek nézi; millegi peale suuri silmi tegema vmitől akad fenn szeme; suuri silmi tegema nagy szemeket mereszt; silm silma, hammas hamba vastu szemet szemért, fogat fogért; kellelegi puru silma ajama port hint vkinek a szemébe; ta silm on krillis keresztben áll a szeme; tal lähevad silmad märjaks könnybe lábad a szeme (pillája); kae langes ta silmilt lehullott a szeméről a hályog; ma ei maganud silmatäitki egy mákszemnyit sem aludtam; ta silmgi ei pilkunud szempillája sem rezdült (meg); ma olen talle pinnuks silmas szálka vagyok a szemében; kellelegi pinnuks silmas olema szálka vkinek a szemében; teise silmas näeb pindu, enda silmas ei näe palkigi más szemében a szálkát is meglátja, a magáéban a gerendát sem veszi észre; mingi koha pealt /millegi suhtes silma kinni pigistama szemet huny vmi felett; silmast silma szemtől szembe; tal läks silme ees mustaks elfeketült/elsötétült a szeme előtt a világ; ei julge kellegi silma alla sattuda nem mer vkinek a szeme elé kerülni; lahtiste silmadega ilmas ringi käima nyitott szemmel jár a világban; ta ei usu oma silmi nem hisz a szemének; silmad on hinge peegel a szem a lélek tükre
2. (silmavaade, pilk) szem ♦ silmi maha lööma lesüti a szemét; silm puhkab kellegi/millegi peal legelteti a szemét vkin/vmin; kus ta silmad olid? hol volt a szeme?; ta silmad löövad sädemeid/välku villámo(ka)t szór a szeme; kellelegi/millelegi pilku/silma heitma szemet vet vkire/vmire; kedagi silmadega õgima majd felfal vkit a szemével
3. (esineb püsiühendeis) szem ♦ ei salli teda silma otsaski ki nem állhatja; kahe silma vahele jääma nem vesz észre; kellegi silmi avama felnyitja vkinek a szemét; silm silma vastu szemet szemért; kao v kasi mu silmist! pusztulj a szemem elől!
4. (silmus) szem ♦ pahempidi silm fordított szem; parempidi silm sima szem; silm jookseb fut a szem
■LS: silma+ ♦ silmaarst szemész, szemorvos; silmahaigus szembetegség; silmakliinik szemészeti klinika, szemklinika; silmakoobas szemgödör, szemüreg; silmalaug szmhéj; silmalihas szemizom; silmamuna szemgolyó; silmapõhi szemfenék; silmapõletik szemgyulladás; silmasalv szemkenőcs; silmatilgad szemcsepp; silmavahe szemtávolság; silmavalge szemfehérje

silmas pidama ♦ midagi silmas pidama szem előtt tart vmit

sünd <s'ünd sünni s'ündi s'ündi, s'ündi[de s'ündi[sid_&_s'ünd/e 22 s>
1. (ilmaletulek, sündimine) születés ♦ kaksikute sünd az ikrek születése; ta on sünnist saadik pime születése óta vak; enne Kristuse sündi Krisztus születése előtt; enne lapse sündi mielőtt megszületik a baba
2. (millegi tekkimine, teke, sündimine) keletkezés ♦ pilvede sünd a felhők keletkezése; uute ideede sünd az új ötletek keletkezése
■LS: sünni+ ♦ sünniaasta születési év; sünnieelne születés előtti; sünnikodu szülőház; sünnilinn szülőváros; sünnilugu születés; sünnimaa anyaföld, szülőhaza, szülőföld, hon; sünnimaja szülőház; sünnimärk anyajegy, lencse; sünniregister születési anyakönyv; sünnitoetus anyasági segély, szülési segély; sünnitrauma születési hiba

sündima <s'ündi[ma s'ündi[da sünni[b sünni[tud 28 v>
1. (inimese ja loomade kohta: ilmale tulema) (meg)születik ♦ luuletajaks peab sündima költőnek születni kell; väljaspool abielu sündinud laps házasságon kívül született gyermek; ta on õnnetähe all sündinud szerencsés csillag/csillagzat alatt született; õnnesärgis sündinud burokban született; ma pole eile sündinud nem ettem bolond gombát; nem most jöttem/léptem/másztam le a falvédőről; ta on justkui uuesti sündinud mintha kicserélték volna
2. (tekkima, arenema, kujunema) születik ♦ sündis uus traditsioon új hagyomány született; võrdsuse idee sündis koos Prantsuse revolutsiooniga az egyenlőség eszméje a francia forradalomban született; meeste odaviskes sündis uus rekord a férfi gerelyhajításban új rekord született
3. (toimuma, aset leidma, juhtuma) történik ♦ mis teil siin sünnib? mi folyik itt nálatok?; ta ei märka, mis tema ümber sünnib nem veszi észre, hogy mi történik körülötte; sündigu sinu tahtmine! legyen meg a te akaratod!
4. (kõlbama, [kokku] sobima) illik; (sünnis olema) illik ♦ see toit ei sünni süüa ez az étel nem ehető; sellest ei sünni teiste kuuldes rääkida erről nem illik mások előtt beszélni

teravus <teravus teravuse teravus[t teravus[se, teravus[te teravus/i 11 s>
1. élesség ♦ kuulmisteravus hallásélesség; nägemisteravus látásélesség; enne kasutamist kontrollige alati kirve teravust használat előtt mindig ellenőrizze a balta élességét; kujutise teravus a kép élessége
2. (terav v salvav sõna v ütlemine) csípősség, gúnyosság

tulvama <t'ulva[ma tulva[ta t'ulva[b tulva[tud 29 v> (meg)árad, özönlik, ömlik, elönt ♦ Doonau tulvab üle kallaste megárad a Duna; süda tulvab vihast piltl a szívét elárasztja a düh; jaamahoone tulvab inimestest piltl az állomás zsúfolásig tele van emberekkel

tähtaeg <+'aeg aja 'aega 'aega, 'aega[de 'aega[sid_&_'aeg/u 22 s> (määratud ajavahemik v ajahetk) határidő ♦ enne tähtaega a határidő előtt; tähtajaks határidőre, záros határidőn belül; tähtaeg saab täis lejár a határidő; tähtajast täpselt kinni pidama a határidőt pontosan megtartja; tähtaeg on möödunud lejárt a határidő

tühi <tühi tühja t'ühja t'ühja, t'ühja[de t'ühja[sid_&_t'ühj/e 24 adj, s>
1. adj üres ♦ tühi pangaarve üres bankszámla; tühi rahakott üres pénztárca; tühi vihik üres füzet; tühjad lahtrid üres rovatok; tühi maja üres ház; tühi pilk piltl üres tekintet; tühjaks jääma megüresedik; joob klaasi tühjaks kiissza a poharat; tühjalt kohalt alustama piltl a nulláról kezdi; kõht on tühi {kellel} üres a hasa; seda rohtu ei tohi võtta tühja kõhuga ezt a gyógyszert nem szabad éhgyomorra bevenni; pea on tühi piltl üres a feje; nuttis end tühjaks jól kisírta magát; parem pool muna kui tühi koor ha ló nincs, a szamár is jó, jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok
2. adj (asjatu, tarbetu, mõttetu, ilmaaegne, sügavama sisuta, tähtsusetu) üres ♦ tühjad lubadused üres ígéretek; tühje lubadusi andma/jagama elhúzza a mézesmadzagot vkinek a szája előtt; tühjad lootused üres remények; tühi loba üres fecsegés/beszéd; tema jaoks on ta tühi õhk szóba sem áll vele; tühi töö kár a benzinért; tühje sõnu tegema üres frázisokat pufogtat; üres szalmát csépel; ah, see on tühi asi! no, semmi az!; tühja juttu ajama levegőbe beszél; (see on) tühi-tähi! nem nagy cucc!; tühjade kätega jääma se pénz, se posztó; tühjade kätega lahkuma üres kézzel távozik
3. s (vanapagan, vanatühi) fene, ördög ♦ tühja sest! kibírja!
■LS: tühi+ ♦ tühiasi apróság, semmiség, csekélység, piszlicsár ügy, bagatell (ügy), katonadolog; tühikaal holtsúly; tühikargaja kõnek semmirekellő, szélhámos; tühikäik tehn üresjárat

ukseesine <+esine esise esis[t -, esis[te esise[id 10 adj, s>
1. adj ([välis]ukse ees olev) bejárati ajtó előtt lévő
2. s ([välis]ukse ees olev ala) bejárati ajtó előtti tér ♦ igaüks pühkigu oma ukseesine puhtaks mindenki a maga portája előtt söpörjön

uputama <uputa[ma uputa[da uputa[b uputa[tud 27 v>
1. (uppuma sundima v uppumist põhjustama, [veekogu] põhja ajama v laskma) elsüllyeszt, (bele)fojt, elmerít; (ennast) vízbe fojtja magát
2. (üle ujutama) eláraszt, elönt ♦ hiidlaine uputas laia maa-ala a szökőár nagy területet öntött el; midagi verre uputama vérbe fojt vmit; oli hea saagiaasta, kartul lausa uputas piltl bő termésű év volt, a krumpli szinte elárasztott mindent

vahekord <+k'ord korra k'orda k'orda, k'orda[de k'orda[sid_&_k'ord/i 22 s>
1. (mingite suuruste, arvude jne omavaheline suhe) viszony ♦ enne kasutamist lahjendatuna vahekorras 1:100 használat előtt 1:100 arányban hígítva; jõudude vahekord erőviszonyok
2. (seos nähtuste, olukordade vahel, suhe inimeste vahel) viszony ♦ armastusvahekord, armuvahekord szerelmi viszony; rendivahekord bérviszony; sugulusvahekord rokoni viszony; töövahekord munkaviszony
3. (seksuaalvahekord) viszony ♦ suguline vahekord közösülés, nemi kapcsolat/érintkezés

valge <v'alge v'alge v'alge[t -, v'alge[te v'alge[id 01 adj, s>
1. adj fehér ♦ valge värv fehér szín; valge paber fehér papír; valge luik fehér hattyú; valged jõulud fehér karácsony; valge vesiroos bot (Nymphaea alba) fehér tündérrózsa/tavirózsa; valge kärbseseen bot (Amanita virosa) hegyeskalapú galóca; valged roosid fehér rózsák; valged ja mustad malendid fehér és fekete figurák; valged verelibled füsiol fehérvérsejtek; valge vein fehérbor; valge liha fehér hús; valge viin fehér vodka; valge kui lubi fehér, mint a fal; (näost) valge kui kriit/lubi fehér, mintha odúban élne; valge nagu lumi fehér, mint a hó; ta ei lausu (ei) musta ega valget egy (árva) kukkot sem szól; nagu valge vares ritka, mint a fehér holló
2. adj ([küllaldaselt] valgust omav) világos, fehér ♦ valged suveööd fehér nyári éjszakák; väljas hakkas juba valgeks minema kint már kezdett világosodni
3. s (valge värv v värvus, valge riietus) fehér ♦ ta oli üleni valges tiszta fehérben volt; daam valges fehérruhás hölgy; värvib uksed valgega üle fehérre festi át az ajtókat
4. s (heleda nahavärvusega inimene [rassina]) fehér (ember) ♦ valged, mustad ja värvilised fehérek, feketék és színesek
5. s (valge malend) fehér (figura)
6. s (munavalge) a tojás fehérje
7. s (silmavalge) a szeme fehér(j)e
8. s ([päeva]valgus) világosság ♦ tõusen hommikul esimese valgega hajnalban kelek fel; suur valge väljas kint már világos; enne valget pirkadat előtt; kogu meie pere töötas valgest valgeni az egész családunk hajnaltól alkonyatig dolgozott; loeb lambi valgel lámpáfénynél olvas
■LS: valge+ ♦ valgehallitus fehérpenész; valgekaart aj fehér gárda; valgekaartlane aj fehérgárdista; valgekirju fehértarka; valgelible füsiol fehérvérsejt; valgetäpiline fehérpettyes; valgevask tehn sárgaréz

valik <valik valiku valiku[t -, valiku[te valiku[id 02 s>
1. (valimine, väljavalimine, selle tulemus) (meg)választás ♦ seisab raske valiku ees nehéz választás előtt áll; õnnestunud valik szerencsés választás; elukutsevalik, elukutse valik szakmaválasztás; valikut tegema választ; teemavalik témaválasztás; mul pole teist valikut nincs más választásom; daamide valik hölgyválasz
2. (sortiment) választék, válogatás
3. biol kiválasztódás ♦ looduslik valik természetes kiválasztódás
■LS: valik+ ♦ valikaine ped szabadon választott tárgy
valiku+ ♦ valikuvabadus önrendelkezés, szabad választás; valikuvõimalus választási lehetőség

valvama <v'alva[ma valva[ta v'alva[b valva[tud 29 v>
1. (pidevalt jälgima, silma peal hoidma) őriz, strázsál, vigyáz ♦ koer valvab maja a kutya őrzi a házat; kui ema ära läheb, kes siis laste järele valvab? ha az anyjuk elmegy, ki vigyáz a gyerekekre?; maja ees valvavad püssimehed a ház előtt puskás emberek strázsálnak; valva oma kotti ka vigyázz a táskádra is; vange valvama foglyokat őriz
2. (ärkvel olema) virraszt, ébren van ♦ haige juures valvama a beteg mellett virraszt
3. (kellegi tööd, tegevust kontrollima)) felügyel, őrködik ♦ valitsus valvab toetuse kasutamise järele a kormány felügyeli a támogatás felhasználását

vanne <vanne v'ande vanne[t -, vanne[te v'ande[id 06 s> (tõotus, lubadus) eskü ♦ ametivanne hivatali eskü; arstivanne orvosi eskü; olümpiavanne olimpiai eskü; sõdurivanne katonai eskü; truudus[e]vanne hűségeskü; vaikimisvanne hallgatási fogadalom; kohtus vande all ütlusi andma eskü alatt vallomást tesz a bíróság előtt; vannet andma leteszi az esküt; vannet murdma megszegi az esküjét
■LS: vande+ ♦ vandeadvokaat ügyvéd; vandeandmine eskütétel; vandekohtunik esküdt; vandekohus esküdtszék; vandemees esküdt

vastutama <vastuta[ma vastuta[da vastuta[b vastuta[tud 27 v> (vastust kandma, vastutav olema) felel ♦ vastutab tagajärgede eest felel a következményekért; muusika eest vastutab kohalik orkester a zenéről a helyi zenekar gondoskodik; saadik vastutab oma valijate ees a képviselő a választói előtt felel

äraminek <+minek mineku mineku[t -, mineku[te mineku[id 02 s> (lahkumine) távozás, eltávozás, elmenet ♦ külaline viivitas äraminekuga a vendég késlekedett a távozással; juba hulk aega enne surma rääkis taat oma äraminekust már jóval halála előtt beszélt az eltávozásról

äratus <äratus äratuse äratus[t äratus[se, äratus[te äratus/i 11 s>
1. (unest) ébresztő, kelés, ébresztés ♦ äratus on kell kuus az ébresztő hatkor van; olime juba enne äratust üleval már az ébresztő előtt fent voltunk; pani äratuseks kella helisema ébresztőre állítottam az órát
2. (rahvus- v usulise tunde kohta) ébredés; (vaimne tõuge ja virgutus) ébredés ♦ rahvuslik äratus nemzeti ébredés

ärkamine <'ärkamine 'ärkamise 'ärkamis[t 'ärkamis[se, 'ärkamis[te 'ärkamis/i 12 s> ébredés ♦ rahvuslik ärkamine nemzeti ébredés; elluärkamine (surnuist) feltámadás; enne ärkamist nägin und ébredés előtt álmot láttam

üle ujutama (veega [vm vedelikuga] katma v täitma, vee alla jätma) árad, megárad, kiönt, elözönöl, elönt, ellep, eláraszt