[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

enese sg gen <- enese ennas[t -, enes[te 'end[id 00 pron>; enda sg gen <- 'enda 'end -, 'end/i 'end[id 00 pron> vt ka ise2
1. maga, ön- ♦ enda kinnitusel ta saját bevallása szerint; mis see naine endast kujutab? mit képzel magáról ez a nő?; endasse sulgunud magába zárkozott; ennast ületama felülmúlja önmagát; ennast teostama megvalósítja önmagát; tüdruk kammib ennast a lány fésülködik; kedagi endast välja viima kihoz vkit a sodrából; endast välja minema kijön a sodrából
2. (rõhutab kuuluvust) saját ♦ endale ise hauda kaevama a saját sírját ássa
■LS: enese+ ♦ enesealandus önmegalázás; eneseanalüüs önelemzés, önvizsgálat; eneseaustus önbecsülés; enesedistsipliin önfegyelem; enesehaletsus önsajnálat; enesehinnang önértékelés; enesehävitus önpusztítás; eneseimetlus önimádat, öncsodálat; enesekindel magabiztos; eneseiroonia öngúny, önirónia; enesekaitse önvédelem; enesekasvatus önnevelés; enesekeskne önös; enesekiitus öndicséret; enesekontroll önuralom, önmérséklet; enesekriitika önbírálat, önkritika; enesekriitiline önkritikus; eneseohverdus önfeláldozás; enesepaljastus önleleplezés, önvallomás; enesepete, enesepettus önáltatás, öncsalás, önámítás; enesepiinamine önkínzás; enesekehtestamine asszertivitás; enesereklaam önreklám; enesesüüdistus önvád; eneseteadvus öntudat; eneseteostus önmegvalósítás, kiteljesedés; eneseusaldus önbizalom; enesevaatlus psühh önmegfigyelés, (lelki) önvizsgálat; enesevalitsus önuralom, önmérséklet; eneseväärikus önbecsülés, önérzet; eneseõigustus önigazolás