[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

eespool <+p'ool adv> vt ka eestpoolt (ees) előbbre, elöl, előrébb; (eelnevalt, varem) előbb ♦ ta istub saalis teistest eespool előrébb ül a teremben, mint a többiek; eespool paistab vaid mets elöl csak erdő látszik; eespool mainitud küsimus az előbb említett kérdés

elanik <elan'ik elaniku elan'ikku elan'ikku, elanik/e_&_elan'ikku[de elan'ikk/e_&_elan'ikku[sid 25 s> lakó, lakos ♦ alaline elanik állandó lakó; kohalik elanik helybeli, környékbeli, idevalósi; linnaelanik városlakó, városi lakos; maaelanik falusi, vidéki; metsaelanikud az erdő lakói

ent <'ent konj> de, viszont, azonban, márpedig ♦ uskumatu, ent tõsi hihetetlen, de igaz; mets oli vaikne, ent siiski mitte elutu az erdő csendes volt, de nem élettelen

fond <f'ond fondi f'ondi f'ondi, f'ondi[de f'ondi[sid_&_f'ond/e 22 s> (põhivara, rahalised v ainelised vahendid, iseseisev dokumentide korraldatud kogu) alapítvány, alap, állomány ♦ jagamatu fond maj oszthatatlan alap; akumulatsioonifond maj felhalmozási alap; amortisatsioonifond maj amortizációs alap; arhiivifond levéltári alapleltár; elamufond lakásállomány; erifond speciális alap; kullafond maj aranytartalék; käibefond maj feltöltődő alap; maafond földalap; metsafond erdő állomány; palgafond maj bérköltség; seemnefond magtermelő állomány; tarbimisfond maj fogyasztási alap; tõukefondid strukturális alapok; muuseumi fondid múzeumi állomány
■LS: fondi+ ♦ fondiemissioon a tartalék tőkésítése; fondikapital maj alaptőke

haavik <haavik haaviku haaviku[t -, haaviku[te haaviku[id 02 s> nyárfa erdő, nyárfás

hakk3 <h'akk haku h'akku h'akku, h'akku[de h'akku[sid_&_h'akk/e 22 s> (algus) kezdet, kezdés ♦ kevade hakul a tavasz beálltakor; uue aasta hakul az újév kezdetén; enne pimeda hakku sötétedés előtt; päeva hakul a nap elején; nad olid metsa hakule jõudnud elérték az erdő szélét

haljas <haljas h'alja haljas[t -, haljas[te h'alja[id 07 adj, s>
1. adj (roheline) zöld, füves ♦ haljas aas füves rét; mets läheb päev-päevalt haljamaks az erdő napról napra zöldebb; oled veel liiga noor ja haljas még túl fiatal és tapasztalatlan vagy; haljale oksale jõudma zöld ágra vergődik
2. adj (läikiv, hiilgav) csillogó ♦ haljas teras csillogó acél; haljas mõõk csillogó-villogó kard; haljaks hõõrutud vasknõud fényesre sikált rézedény
3. adj (selge, klaar) tiszta ♦ haljas allikavesi tiszta forrásvíz
4. s kõnek tapasztalatlan
■LS: haljas+ ♦ haljassööt põll zöldtakarmány; haljasväetis põll zöldtrágya; haljasvöönd zöldövezet

harv <h'arv harva h'arva h'arva, h'arva[de h'arva[sid_&_h'arv/u 22 adj>
1. (hõre) gyér, ritkás, ritka ♦ harv habe ritka szakáll, gyér szakáll; harvad hambad ritka fogak; harvad juuksed ritka haj, gyér haj; harv kamm ritka fogú fésű; harv riie ritka vászon; harv mets ritkás erdő; harv sõel ritka szita; harv taimestik ritka növényzet; harvade pulkadega reha ritka fogú gereblye
2. (mittesage, harva esinev) ritka ♦ harvad kohtumised ritka találkozások; harv nähtus ritka jelenség; harvadel juhtudel ritka esetekben
3. (üksik, mõningas) ritka ♦ hakkas langema harvu vihmapiisku ritka esőcseppek kezdtek esni

harvenema <harvene[ma harvene[da harvene[b harvene[tud 27 v> (hõrenema) megritkul, ritkul, gyérül; (vähem sagedaseks muutuma) ritkul ♦ mets harvenes iga sammuga az erdő minden lépéssel egyre ritbább lett; meie read on harvenenud egyre gyérülnek a soraink; harvene! sport, sõj ritkulj!

helama <hela[ma hela[da hela[b hela[tud 27 v> luulek (helisema, kõlama) zeng ♦ mets helas linnulaulust az erdő zengett a madárdaltól

helisema <helise[ma helise[da helise[b helise[tud 27 v> csendül, zeng, szól, peng, megcsörren, csilingel, cseng; (helisema hakkama) csengeni kezd ♦ kirikukellad hakkasid helisema megkondultak a harangok; telefon helises megszólalt a telefon; uksekell heliseb csengetnek, szól a csengő; äratuskell heliseb cseng az ébresztőóra; mets helises linnulaulust az erdő zengett a madárdaltól; ta hääles helises nukrus szomorúság csengett a hangjában; kõrvus heliseb tuttav viis ismerős dallam cseng a fülemben; helisev hääl csengő hang; helisev laul zengő dal

hõre <hõre hõreda hõreda[t -, hõreda[te hõreda[id 02 adj>
1. gyér, ritka, ritkás ♦ hõre habe gyér szakáll; hõredad juuksed ritka haj; hõre kamm bontófésű; hõre külv ritka vetés; hõre mets ritka erdő; hõre riie ritka szövet; hõre sõel ritka rosta; hõre taimkate gyér nyövényzet; kõrgmäestiku hõre õhk a magaslati ritka levegő; hõreda võraga puu ritka lombkoronájú fa; hõreda liiklusega tänav alacsony forgalmú utca; hõredamaks minema ritkul; hõredamaks tegema ritkít, megritkít; saalist kostis hõredat plaksutamist gyenge taps hallatszott a teremből; meie read jäävad iga aastaga hõredamaks soraink minden évvel egyre ritkábbak
2. piltl (vähepakkuv, pinnapealne) felszínes ♦ hõre kirjutis felszínes iromány
■LS: hõreda+ ♦ hõredahambuline ritkafogú; hõredajuukseline ritkahajú; hõredakoeline riie ritkaszövésű anyag

hõrendama <hõrenda[ma hõrenda[da hõrenda[b hõrenda[tud 27 v> megritkít; (taimi) egyel ♦ metsa hõrendama erdőt ritkít; lahing hõrendas võitlejate ridu a csata megritkította a harcosok sorait; hõrendatud mets ritkított erdő; hõrendatud gaasid ritkított gáz

hõrenema <hõrene[ma hõrene[da hõrene[b hõrene[tud 27 v> felszakadozik, ritkul, megritkul, gyérül ♦ kõrguses õhk hõreneb a magasban ritkul a levegő; mets hõrenes megritkult az erdő; juuksed on hõrenenud megritkult a haja; udu hõreneb felszakadozik a köd; pimedus hakkas hõrenema oszlik a sötétség

hämar <hämar hämara hämara[t -, hämara[te hämara[id 02 adj, s>
1. adj (pimedavõitu) homályos, sötét ♦ hämar allee sötét fasor; hämar koridor sötét folyosó; hämar valgus homályos fény; metsaalune oli hämar homályos volt az erdő; toas läks hämaraks sötét lett a sobában; väljas läheb hämaraks sötétedik
2. adj piltl (ähmane, selgusetu, tuhm) homályos ♦ hämarad kahtlused homályos érzés; kauged hämarad ajad távoli homályos idők; tal polnud kõige hämaramatki kujutlust asjast homályos sejtelme sem volt a dologról
3. s (hämarus, hämarik) szürkület ♦ õhtuhämar szürkület, alkony; hommikuhämar reggeli szürkület

härmatama <härmata[ma härmata[da härmata[b härmata[tud 27 v>
1. (härma minema, härmaga kattuma) bederesedik ♦ härmatanud mets dérlepte erdő; härmatanud kulmud bederesedett szemöldökök
2. (härmaga katma) bederesedik ♦ külm härmatas puud dérrel vonta be a fákat a fagy
3. piltl (halliks minema) deres ♦ ta meelekohad on juba härmatama löönud halántéka már deresedik

härmatis <härmatis härmatise härmatis[t härmatis[se, härmatis[te härmatis/i 11 s> zúzmara ♦ kerge härmatis dér; härmatisest valge mets a zúzmarától fehér erdő

hääl <h'ääl hääle h'ääl[t h'ääl[de, hääl[te h'ääl[i 13 s>
1. hang, voks, szólam, szavazat, orgánum ♦ hele hääl csengő hang; kile hääl éles hang; kiunuv hääl nyafogó/nyávogó hang; kõrge hääl magas hang; madal hääl mély hang; mahe hääl szelíd hang; nõrk hääl gyenge hang; koolitatud hääl muus iskolázott hang; inimhääl emberi hang; kurguhääl torokhang; lapsehääl gyerek hang; lauluhääl énekhang; mehehääl férfihang; naishääl támogató szavazat; naisehääl női hang; ninahääl orrhang; protestihääl tiltakozó hang; rinnahääl mellhang; sisehääl belső hang; südamehääl a szív hangja; vastuhääl ellenszavazat; verehääl a vér szava; rahva hääl a nép hangja; hääle ulatus hangtartomány; häälte lugemine szavazatszámlálás; valju häälega, valjul häälel hangosan; väriseval häälel, värisevi hääli remegő hangon; häält kaotama elveszti a hangját; häält kõrgendama emeli a hangját; häält tegema hangot ad; pill on häälest ära lehangolódott a hangszer; tundsin ta hääle järgi v häälest ära megismerte a hangjáról; mul on hääl ära elment a hangom; karjus oma hääle ära elkiabálta a hangját; enne esinemist tuleb hääl lahti laulda fellépés előtt be kell énekelni; dirigent andis koorile hääle[d] kätte a karmester megadta a kórusnak a hangot; matkib lindude hääli utánozza a madarak hangját; võta kuulda mõistuse häält halgass az eszedre; südametunnistuse hääl lelkiismeret szava
2. (heli) hang ♦ öise metsa hääled az éjszakai erdő hangjai; flöödi hääled a fuvola hangjai; aisakellade hääl száncsengők hangja; poiss ei saanud pasunast häält kätte a fiúnak nem sikerült hangot csikarnia a trombitából; kohviveski tegi imelikku häält a kávédaráló furcsa hangot adott ki magából
■LS: hääle+ (häälekurdude võnkumine) ♦ häälekadu med hangvesztés; häälekurrud anat hangszalag; häälemurre füsiol mutálás, hangváltozás; häälepaelad rhvk hangszalag, hangszál; häälepilu anat hangrés; hääletoon hangnem, hangvétel; häälevarjund hangárnyalat
hääle+ (heli) ♦ häälelaine füüs hanghullám

kahjur <k'ahjur k'ahjuri k'ahjuri[t -, k'ahjuri[te k'ahjure[id 02 s> kártevő ♦ kartulikahjur põll a burgonya kártevője; metsakahjur mets az erdő kártevője; puidukahjur mets a faanyag kártevője; kõrreliste kahjur põll a gabonafélék kártevője; kahjuritõrje kártevőirtás, kártevők elleni védekezés; kahjureid hävitama kártevőt kipusztít
■LS: kahjur+ ♦ kahjurloom kártékony állat; kahjurputukas féreg, rovarkártevő

kaikuma <k'aiku[ma k'aiku[da kaigu[b kaigu[tud 28 v; k'aiku[ma k'aiku[da k'aiku[b k'aiku[tud 27 v> (valjusti kõlama, kajama) zeng, cseng, harsog ♦ mets kaigub zeng az erdő; laul kaigub zeng a dal; sõnad kaiguvad kõrvus a szavak még a fülében csengenek

keset <keset prep [part]> (keskel) középen ♦ keset aeda a kert közepén; keset talve tél közepén; keset teed az út közepén; keset õue a udvar közepén; keset metsa az erdő közepén; keset päeva a nap közepén

kubinal <kubinal adv> (sagivatest elusolenditest tungil, esemete, nähtuste kohta: palju) tele vmivel ♦ metsa all on seeni kubinal az erdő tele van gombákkal

kumbki <k'umbki kummagi k'umbagi k'umbagi, k'umba[degi k'umb/igi 00 pron> (jaatuse puhul: nii üks kui teine) mindkét; (mõlemad) mindkettő; (eituse puhul: ei see ega teine) egyik sem ♦ kummaski käes oli tal kohver mindkét kezében egy-egy bőrönd volt; kummalgi pool teed kasvas mets az út mindkét oldalán erdő nőtt; mitte kumbki neist egyikük sem

küps <k'üps k'üpse k'üpse[t -, k'üpse[te k'üpse[id 02 adj>
1. (toidu kohta) sült ♦ küpsed kartulid sült burgonya; küps liha sült hús
2. (vilja, marjade vms kohta) érett ♦ küps mari érett bogyó; küps rukis érett rozs; küpsed viljapead érett kalászok; raieküps mets mets (vágás)érett erdő; üleküps túlérett; nisu on küps beérett a búza
3. piltl (väljakujunenud, -arenenud) érett ♦ küps kunstnik érett művész; küpses eas naine érett nő; küps otsus érett döntés; suguküps biol nemileg érett, ivarérett

lamm <l'amm lammi l'ammi l'ammi, l'ammi[de l'ammi[sid_&_l'amm/e 22 s> geogr (üleujutatav orupõhi) ártér
■LS: lammi+ ♦ lammimets mets ártéri erdő

lehis <lehis lehise lehis[t -, lehis[te lehise[id 09 s> bot (puu Larix) vörösfenyő ♦ euroopa lehis bot (Larix decidua) európai vörösfenyő; siberi lehis bot (Larix sibirica) szibériai vörösfenyő
■LS: lehise+ ♦ lehisemets vörösfenyő erdő

leht <l'eht lehe l'ehte l'ehte, l'ehte[de l'ehte[sid_&_l'eht/i 22 s>
1. bot levél ♦ esileht előlap; kaseleht nyírfalevél; viigileht fügefalevél; puud lähevad lehte kizöldülnek a fák; väriseb nagu haavaleht remeg, mint a kocsonya/nyárfalevél; reszket, mint a nyárfalevél
2. (paberi-, metalli- vms) lap ♦ puhtad lehed tiszta lapok; graafiline leht kunst grafika; lehte välja rebima kuskilt kitép egy lapot vmiből; infoleht értesítő, ismertető, hírlevél; küsitlusleht kérdőív; paberileht papírlap; registreerimisleht jelentkezési lap; sõiduleht, teekonnaleht menetlevél
3. kõnek (ajaleht) újság, lap ♦ bulvarileht bulvárlap; naisteleht női lap; päevaleht napilap; reklaamleht reklámújság; seinaleht faliújság; lehest lugema az újságban olvas
4. kõnek (mängukaart) kártya
■LS: lehe+ bot ♦ lehekroon lombkorona, lombozat; leheroots bot kocsány; lehesadu lombhullás, lombhullató
lehe+ (ajalehe kohta) ♦ lehepoiss újságos fiú; leheputka kõnek újságosbódé
leht+ aiand ♦ lehtkapsas põll, aiand leveles káposzta; lehtköögivili aiand leveles zöldség; lehtmets lombos erdő; lehtpeet aiand mángold; lehtpuit keményfa; lehtsalat aiand tépősaláta; lehttubakas leveles dohány
leht+ tehn ♦ lehtkuld tehn aranyfüst, aranylap; lehtmetall tehn fémlemez; lehtsaag tehn lombfűrész; lehtteras tehn acéllemez; lehtvineer puidut furnér

ligidal <ligidal adv, postp> vt ka ligidale, ligidalt adv; postp [gen] (lähedal) közel, vmihez közel ♦ ta elab siinsamas ligidal itt közel lakik; küla ligidal on mets a faluhoz közel van az erdő; neljakümne ligidal naine negyven körüli nő

lõppema <l'õppe[ma l'õppe[da lõpe[b lõpe[tud 28 v; l'õppe[ma l'õppe[da l'õppe[b l'õppe[tud 27 v> (lõpuni jõudma) befejeződik, véget ér, végződik; (lakkama) megszűnik ♦ mets lõpeb, algavad põllud véget ér az erdő, kezdődik a mező; valu lõppes a fájdalom megszűnt; vaidlus on lõppenud a vita befejeződött; vihm lõppes elállt az eső; eelarveaasta lõpeb 15. oktoobril a pénzügyi év október 15-én ér véget; malepartii lõppes viigiga a sakkjátszma döntetlennel zárult; leib lõppes otsa elfogyott a kenyér

lähedane <lähedane lähedase lähedas[t lähedas[se, lähedas[te lähedas/i 12 adj, s>
1. adj közeli ♦ lähedane mets közeli erdő; lähedane sõber közeli barát; nad on omavahel lähedased közeli kapcsolatban állnak egymással
2. s hozzátartozó

mangroov <mangr'oov mangroovi mangr'oovi mangr'oovi, mangr'oovi[de mangr'oovi[sid_&_mangr'oov/e 22 s> geogr (troopiline tihnik) mangrove
■LS: mangroov+ ♦ mangroovmets mangrove erdő; mangroovsoo mangrove mocsár

mets <m'ets metsa m'etsa m'etsa, m'etsa[de m'etsa[sid_&_m'ets/i 22 s>
1. (maastiku osa ja taimekooslus) erdő ♦ tihe v paks mets sűrű erdő; hõre mets ritkás erdő; kaitsemets védőerdő; kasemets nyírfaerdő; kuusemets fenyőerdő; kõrgmets, kõrgetüveline mets mets szálerdő; leht[puu]mets lombos erdő; okas[puu]mets tűlevelű erdő; parkmets parkerdő, parkett; segamets vegyes erdő; tammemets tölgyerdő; vihmamets esőerdő; ürgmets őserdő, vadon; mine metsa! piltl eredj a pokolba!; ei näe puude tagant/taga metsa nem látja a fától az erdőt
2. (metsapuude, metsamaterjali, puidu kohta) fa
■LS: metsa+ ♦ metsaistutamine, metsaistutus erdőtelepítés; metsakahjur mets erdei kártevő; metsakaitse erdővédelem; metsakasutus erdőhasznosítás; metsakasvatus erdőgazdálkodás; metsakorraldus mets erdőrendezés; metsalagendik erdei tisztás; metsalill vadvirág; metsamaa erdőállomány; metsamassiiv erdőség; metsamaterjal faanyag; metsaomand erdőtulajdon; metsapark parkerdő, parkett; metsaraie, metsaraiumine erdőirtás, fakivágás, erdővágás; metsariba erdősáv; metsasaadus erdei/erdészeti termék; metsaseadus jur erdészeti törvény; metsaserv az erdő szegélye; metsatee földút, erdei út; metsatehnik erdész; metsatulekahju erdőégés, erdőtűz; metsatöötlemine famegmunkálás; metsaökoloogia erdőökológia; metsaühistu erdőszövetkezet

metsauuendus <+uuendus uuenduse uuendus[t uuendus[se, uuendus[te uuendus/i 11 s> mets
1. (noor metsapõlvkond) új erdő
2. (metsakultuuride rajamine) újraerdősítés

naabrus <n'aabrus n'aabruse n'aabrus[t n'aabrus[se, n'aabrus[te n'aabrus/i_&_n'aabruse[id 11_&_09 s>
1. (naabriks olemine, vahetu piirnevus, lähedus) szomszéd, szomszédság ♦ pole sugugi ükskõik, kelle naabruses sa elad nem mindegy, kivel élsz szomszédságban; siinsamas meie naabruses on seenemets itt a szomszédunkban van egy gombás erdő
2. (naabruskond, lähem ümbruskond) környék, szomszédság; (naabrid) szomszédok

noorendik <noorend'ik noorendiku noorend'ikku noorend'ikku, noorendik/e_&_noorend'ikku[de noorend'ikk/e_&_noorend'ikku[sid 25 s> mets (noor mets) pagony, liget ♦ haavanoorendik nyárfaliget; kuusenoorendik fiatal fenyves; lehtpuunoorendik fiatal lombleveleű erdő; männinoorendik fenyáligetek

okaspuu <+p'uu p'uu p'uu[d -, p'uu[de_&_puu[de p'uu[sid_&_p'u[id 26 s> tűlevelű fa
■LS: okas+puu+ ♦ okaspuuliik tűlevelű; okaspuumets tűlevelű erdő; okaspuuvaik fenyőgyanta

osutama <osuta[ma osuta[da osuta[b osuta[tud 27 v>
1. (näitama, viitama) utal, tanúsít, példáz, mutogat, mutat, kimutat, jelez, ért ♦ laps osutas sõrmega metsa poole a gyerek ujjával az erdő felé mutat; teeviit osutas vasakule az útjelző tábla balra mutatott; kaotus osutab kehvale ettevalmistusele a veszteség rossz felkészülésre utal; kriitika osutas teose puudustele a kritika rámutatott a mű hiányosságaira
2. (ilmutama, üles v välja näitama) nyújt, szentel, mutat ♦ abi osutama segítséget nyújt; tähelepanu osutama figyelmet szentel; vastupanu osutama ellenállást tanúsít / ellenállást fejt ki; huvi osutama érdeklődést mutat; osutas mulle teene egy szívességet tett nekem

poolt <p'oolt postp, adv>
1. postp [gen], postp [ablat]; adv (suunast, kohast) felől, -ról/-ről ♦ rebane tuleb metsa poolt a róka az erdő felől jön; tuul puhub lääne poolt nyugat felől fúj a szél; mitmelt poolt sokfelől; rahvast on igalt poolt mindenhonnan/mindenfelől jöttek; ühelt poolt..., teiselt poolt egyfelől..., másfelől; omalt poolt a maga részéről
2. postp [gen] (kelle juurest, käest) -tól/-től ♦ tuli õe poolt a nővérétől jött; vii talle minu poolt tervisi add át neki üdvözletemet
3. postp [gen] (pärinemise märkimisel, poolest) ♦ oleme isa poolt sugulased apai ágon rokonok vagyunk
4. postp [gen]; adv (pooldamise väljendamisel) mellett(e) ♦ hääletasin ettepaneku poolt szavaztam a javaslat mellett; kes on poolt? ki van mellette?; olen tema poolt mellette vagyok, a pártján állok
5. postp [gen] (tegija märkimisel) által ♦ valitsuse poolt vastuvõetud otsus a kormány által elfogadott döntés
6. adv (liitsõna järelosana) -ról/-ről ♦ altpoolt lentről; tagantpoolt hátulról; väljastpoolt kívülről, kintről

raagu <r'aagu adv> vt ka raagus (lehed langetanuks, lehituks) lombtalan, kopár ♦ puud jäid raagu a fák lehullatták levelüket; mets läheb juba raagu az erdő már elveszti lombját

rahulik <rahul'ik rahuliku rahul'ikku rahul'ikku, rahulik/e_&_rahul'ikku[de rahul'ikk/e_&_rahul'ikku[sid 25 adj>
1. (mittesõjaline, rahuaegne) békés ♦ rahulik elanikkond békés lakók; rahvusvaheliste tüliküsimuste rahulik lahendamine a nemzetközi vitakérdések békés megoldása; rahulikele aegadele järgnesid sõja-aastad a békés időket háborús évek követték
2. (tasakaalukas, mitteerutuv v -ägestuv, tasane) nyugodt, higgadt ♦ rahulik iseloom nyugodt természet/jellem; rahulik laps nyugodt gyerek; rääkis üsna rahulikul toonil elég higgadt hangnemben beszélt; jää rahulikuks, ära satu paanikasse! maradj nyugodt, ne ess pánikba; vend on rahulikum kui mina a fivérem higgadtabb nálam; töö on tehtud, võime rahuliku südamega puhata a munkával végeztünk, pihenhetünk nyugodt szívvel
3. (hrl looduse kohta: vaikne, rahus olev) nyugalmas, nyugodt, csendes ♦ mets on nii rahulik ja vaikne az erdő olyan nyugodt és csendes
4. (suurte sündmuste v ebameeldivate juhtumisteta toimuv) nyugalmas, nyugodt ♦ rahulik elu nyugalmas élet; ümbrus on rahulik, linnakärast eemal a környék csendes, messze a város zajától
5. (vormidelt, värvustelt vms vaos hoitud ja harmooniline) ♦ maali rahulikud värvid a festék nyugodt színei; rahulikes toonides põrandavaip nyugodt színárnyalatú padlószőnyeg

rüpp <r'üpp rüpe r'üppe r'üppe, r'üppe[de r'üppe[sid_&_r'üpp/i 22 s>
1. (hrl ainsuse sisekohakäänetes: [naise] süli) öl ♦ istub käed rüpes ölbe tett kézzel ül; ta ei istu käed rüpes nem tétlenkedik
2. piltl (süli, põu, sisemus, hõlm) öl, kebel ♦ pimeda metsa rüpes a sötét erdő kebelében; puhkab looduse pehmes rüpes megpihen a természet lágy ölén; lainete rüpes a hullámok ölelésében; need asjad on ammu unustuse v igaviku rüppe vajunud ezek a dolgok régen feledésbe merültek
3. (üsk, emaihu) öl

salalik <salal'ik salaliku salal'ikku salal'ikku, salalik/e_&_salal'ikku[de salal'ikk/e_&_salal'ikku[sid 25 adj>
1. (silmakirjalik) titkolózó ♦ salalik inimene titkolózó ember
2. (salapärane) titkozatos ♦ mets on täis salalikke hääli az erdő tele van titokzatos hangokkal

sega+ vegyes ♦ segaabielu vegyesházasság; segaarv vegyes szám; segakeel keveréknyelv; segakoor vegyeskórus; segamahl vegyes gyümölcslé; segamets vegyes erdő; segapaarismäng vegyes páros; segaseltskond vegyes társaság; segatõug keverék, nem faj(ta)tiszta; segavili kétszeres

segamets <+m'ets metsa m'etsa m'etsa, m'etsa[de m'etsa[sid_&_m'ets/i 22 s> vegyes erdő

serv1 <s'erv serva s'erva s'erva, s'erva[de s'erva[sid_&_s'erv/i 22 s> (äär) szél, szegély, perem, karima, él ♦ terava servaga kivi nyers kő; rihveldatud servadega megmunkált (ferdére vágott) élekkel; kõrge servaga taldrik magas peremmel tányér; metsa serval az erdő szélén; kaabu serv a kalap széle; kõnnitee serv a járda szegélye; linna servas a város peremén/szélén; ämber on servani täis a vödör csordultig tele van; vanni serv a fürdőkád karimája; kuristiku serval seisma az örvény szélén áll

sihtima <s'ihti[ma s'ihti[da sihi[b sihi[tud 28 v>
1. (tabamise, pihtasaamise eesmärgil) céloz, szegez, irányul, irányoz ♦ kütt sihib jänest a vadász megcélozza a nyulat; sihib teist kiviga megcélozza kővel a másikat; rünnak oli minu vastu sihitud a támadás ellenem irányult; artikkel on sihitud korruptsiooni vastu a cikk a korrupció ellen irányul; kellele su sõnad on sihitud? kinek célzod a szavaidat?; tema küsimus oli minule sihitud nekem szegezte a kérdést
2. (mingisse suunda näitama, osutama) irányul, törekszik ♦ autolaternad sihivad otse aknasse az autólámpák egyenesen az ablakba világítanak; teletorn sihib kõrgusse a tévétorony a magasba törekszik
3. (mingit sihti, eesmärki taotlema, millegi poole püüdlema) igyekszik, törekszik ♦ ta sihib kapteniks kapitány akar lenni; sihib esimest auhinda igyekszik az első díjat elérni; ta sihib sinu tütart a lányodat nézegeti (magának); ma ei mõista, kuhu sa oma jutuga sihid nem értem, hogy mire célzol
4. (silmitsema, takseerima) szemlél, fürkész, szegeződik ♦ pilk sihib kaugusse a távolba néz; tema pilk oli sihitud ootamatule külalisele a tekintete a váratlan vendégre szegeződött; poiss sihtis üksisilmi õngekorki a fiú fürkészte az úszót; miks sa mind niimoodi sihid? miért bámulsz így engem?; tüdruk sihib poissi väljakutsuvalt a lány kihívóan nézegeti a fiút
5. (millegi sihis minema, kuhugi suunduma) irányul, tart vmerre ♦ hunt sihib üle põllu metsa poole a farkas a mezőn keresztül az erdő felé tart

suunduma <s'uundu[ma s'uundu[da s'uundu[b s'uundu[tud 27 v> ([millegi poole] liikuma, kuhugi suunda võtma v pöörduma) irányt vesz, tart vhova; (laeva, lennuki kohta) (el)indul; (pilgu kohta) irányul ♦ pilved suunduvad lõuna poole dél felé tartanak a felhők; jahimehed suundusid metsa a vadászok az erdő felé vették az irányt; rändlinnud suunduvad lõunasse a vándormadarak dél felé tartanak

sõre <sõre sõreda sõreda[t -, sõreda[te sõreda[id 02 adj>
1. (hõre, harv) ritkás, ritka ♦ sõre mets ritkás erdő; sõre sõel ritka szita
2. (jäme, jämedateraline) durva ♦ sõre jahu durva szemű liszt

sügav <sügav sügava sügava[t -, sügava[te sügava[id 02 adj>
1. (ümbruse pinnast allapoole, eesmisest pinnast tahapoole, kaugemale ulatuv) mély ♦ sügav järv mély tó; sügav auk mély gödör; sügav tugitool öblös karosszék; sügav haav mély seb; sügavad kortsud mély ráncok; sügav mets mély erdő; sügav taldrik mélytányér; sügava dekolteega kleit mélyen kivágott ruha; kaev on kaheksa meetrit sügav a kút nyolc méter mély; siin on vesi väga sügav itt nagyon mély a víz; vaga vesi, sügav põhi lassú víz partot mos
2. (pikkade tugevate hingetõmmete, ohete kohta, madala hääle, heli, sügavate värvitoonide, tugeva pimeduse kohta) mély ♦ sügav hingamine mély légzés; sügav ohe fohász, mély sóhaj; sügav bassihääl mély basszushang
3. (oluline, märkimisväärne) mélyreható ♦ sügavad muutused mélyreható változások; sügavad vastuolud mély ellentétek
4. (oma [ajalises] arengus kõrgpunkti saavutanud) mély ♦ keset sügavat ööd mély éjszaka közepén; siin on sügav talv itt komoly tél van
5. (väljendab millegi intensiivsust) mély ♦ sügav uni mély alvás; sügav majanduskriis elmélyült gazdasági válság; sügav lein mély gyász; sügavad mõtted mély gondolatok; sügav veendumus mély meggyőződés; sügav armastus mély szerelem; sügava kurbusega teatame ... mély szomorúsággal tudatjuk, hogy ...; sügavat kahetsust väljendama mélységesen sajnálja; see äratas sügavat huvi Ida teemade vastu ez mély érdeklődést keltett a keleti témák iránt
6. (asja, nähtuse olemusse tungiv, põhjalik, inimese olemuse kohta: rikka sisemaailmaga) mélyreható ♦ sügav analüüs mélyreható elemzés
■LS: sügav+ ♦ sügavallapanu mélyalom; sügavkülm fagyasztó; sügavkünd mélyszántás; sügavmust mélyfekete; sügavmõtteline mélyértelmű; sügavroheline mélyzöld; sügavsinine mélykék; sügavpuurimine mélyfúrás; sügavtrükk mélynyomás
sügava+ ♦ sügavavõitu kissé mély

sügavale <sügavale adv> vt ka sügaval, sügavalt (pealis- v ümbruse pinnast tunduvalt allapoole, eesmisest pinnast v alast kõvasti sisse- v tahapoole, kõlbeliselt madalale, alla v põhja) mélyre ♦ sügavale lumme vajuma mélyen belesüpped a hóba; sügavale silma vaatama mélyen a szemébe néz; põgenes sügavale metsa az erdő mélyére menekült

taamalt <t'aamalt adv> vt ka taamal, taamale (eemalt, kaugemalt) távolról, amonnan ♦ taamalt kuuldub koera ulgumist távolról hangzik a kutyavonítás; taamalt paistab mets a távolban látszik az erdő

tihe <tihe tiheda tiheda[t -, tiheda[te tiheda[id 02 adj>
1. (mitte hõre) sűrű ♦ tihedad juuksed sűrű haj; tihe mets sűrű erdő; tihe kuusik sűrű fenyves; tihe karvate sűrű szörzet; tihe sõel sűrű szita; tihe [kala]võrk sűrű háló; tihe udu sűrű köd; tihe asustus sűrű lakosság; tihe raudteevõrk sűrű vasúthálózat
2. (tihti toimuv) sűrű ♦ tihe liiklus sűrű forgalom; tihe sõidugraafik sűrű menetrend; tihe tööpäev sűrű munkanap; nad kohtuvad tihedalt sűrűn találkoznak
3. (väljendab millegi intensiivsust); kõnek (tegevuse kohta: pingeline, tugev, kõva) szoros, intenzív ♦ tihe koostöö szoros együttműködés; tihe programm szoros program

tihenema <tihene[ma tihene[da tihene[b tihene[tud 27 v> (tiheda[ma]ks minema v muutuma) (össze)sűrűsödik; (hulgalt, asetuselt, koostiselt) tömörül; (tugevnema, suurenema, elavnema) élesedik, erősödik, fokozódik ♦ mets tiheneb sűrűsödik az erdő; udu tiheneb a köd sűrűsödik; konkurents tiheneb a verseny fokozódik

tohutult <tohutult adv> (väga suurel määral, määratult) roppant, irdatlan, rengeteg ♦ tohutult suur roppant nagy; tohutult pime mets irdatlan sötét erdő; linn on viimaste aastate jooksul tohutult arenenud a város óriásit fejlődött az elmúlt években; ta räägib tohutult palju mérhetetlenül sokat beszél; tohutult palju raha rengeteg sok pénz

troopika <troopika troopika troopika[t -, troopika[te troopika[id 01 s> (troopikavööde) trópus(ok), forró égöv
■LS: troopika+ ♦ troopikahaigus med trópusi betegség; troopikakiiver trópusi sisak; troopikakliima geogr trópusi éghajlat; troopikakuumus, troopikaleitsak trópusi hőség; troopikamets trópusi erdő; troopikataim trópusi növény; troopikavööde geogr trópusi övezet

ulatama <ulata[ma ulata[da ulata[b ulata[tud 27 v>
1. ([kätt] sirutades andma) átnyújt, odanyújt, nyújtogat, nyújt ♦ ulatab suhkrutoosi odanyújtja a cukortartót; ulatab aukülalisele lillekimbu virágcsokrot nyújt át a díszvendégnek
2. (ulatuma, küündima) ér, elér, leér ♦ mets ulatab maanteeni välja az erdő egészen az országútig ér; vesi ulatab rinnuni a víz a melléig ér; jalad ei ulata enam põhja a lába nem ér le a fenékig

vaikne <v'aikne v'aikse v'aikse[t -, v'aikse[te v'aikse[id 02 adj>
1. (vaevukuuldav) halk; (hääletu) csendes ♦ metsa vaikne kohin az erdő halk susogása; vaiksed sammud halk lépések; vaikne tänav csendes utca; vaikne nädal relig nagyhét; vaikne öö csendes éjszaka; meri on vaikne csendes a tenger; räägib vaikse häälega halk hangon beszél, halkan beszél; sadu jääb järjest vaiksemaks az eső fokozatosan csendesedik
2. (rahulik, vagane) csendes, csöndes ♦ vaikne iseloom csendes természet; vaikne naeratus näol csendes mosoly az arcán; vaikne hull csendes őrült
3. (sõnatu, sõnades väljendamata) csendes ♦ vaikne lootus csendes remény
4. (liikumise kohta: aeglane) csendes ♦ tuul on vaikne csendes a szél; jõe vool on siin hästi vaikne itt nagyon csendes a folyó folyása

vastas1 <vastas postp; vastas adv>
1. postp [gen]; adv (otse kelle-mille ees, otse teisel pool, millega kohakuti) szemben, szemközt ♦ istub minu vastas velem szemben ül; otse vastas olev maja egyenesen szemben lévő ház; peaaegu kohe meie maja vastas on mets majdnem a házunkkal szemben van az erdő
2. postp [gen] (millega v kellega vahetus kokkupuutes) mellett ♦ ahju vastas on hea seista jó ott állni a kályhának dőlve; nad istuvad külg külje vastas egymás mellett ülnek
3. postp [gen]; adv (seoses kellele-millele vastuminekuga) vár vkit, vár vkire, vki elé megy ♦ on lennujaamas abikaasal vastas a repülőtéren várja a feleségét; ta on mul vastas elém jön

veer1 <v'eer veere v'eer[t v'eer[de, veer[te v'eer[i 13 s> (serv, äär) szél ♦ teeveer útszél; elab metsa veerel v veeres az erdő szélén él