[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aritmeetika <aritmeetika aritmeetika aritmeetika[t -, aritmeetika[te aritmeetika[id 01 s> számtan
■LS: aritmeetika+ ♦ aritmeetikaõpik számtankönyv, a számtan tankönyve; aritmeetikaülesanne számtani feladat

esmas+ (esimene) első; (peamine) fő ♦ esmassünnitus med első szülés; esmasülesanne elsődleges feladat

geomeetria <geom'eetria geom'eetria geom'eetria[t -, geom'eetria[te geom'eetria[id 01 s> geometria, mértan ♦ analüütiline geomeetria analitika; kujutav geomeetria ábrázoló geometria/mértan; eukleidiline v Eukleidese geomeetria eukleideszi geometria
■LS: geomeetria+ ♦ geomeetriaülesanne mértan feladat

harjutus <harjutus harjutuse harjutus[t harjutus[se, harjutus[te harjutus/i 11 s>
1. gyakorlat, feladat ♦ kehaline harjutus testgyakorlat; kirjalik harjutus írásbeli feladat; mäluharjutus memóriagyakorlat; suuline harjutus szóbeli feladat; harjutused rööbaspuudel sport korlátgyakorlat; harjutused rõngastel sport gyűrűgyakorlat; grammatikaharjutus nyelvtani gyakorlat; hingamisharjutus légzésgyakorlat, légzőgyakorlat; kordamisharjutus ismétlő feladat; tõlkeharjutus fordítási gyakorlat; hüpitsaharjutus sport ugróköteles gyakorlat; koordinatsiooniharjutus koordinációs gyakorlat; poomiharjutus sport gerendagyakorlat; riistharjutus sport szergyakorlat; tasakaaluharjutus egyensúlygyakorlat; vabaharjutus sport talajgyakorlat; harjutuses oli palju vigu a feladatban több hiba volt
2. (proov) próba ♦ laulukoori harjutus énekkari próba; orkestriharjutus zenekari próba
■LS: harjutus+ (harjutamine) ♦ harjutusväljak edzőpálya
harjutus+ (proov) ♦ harjutussaal próbaterem; orkestri harjutusruum a zenekar próbaterme

hetk <h'etk hetke h'etke h'etke, h'etke[de h'etke[sid_&_h'etk/i 22 s> mozzanat, pillantás, pillanat, perc ♦ kauaoodatud hetk régvárt pillanat; käesolev hetk jelen pillanat; saatuslik hetk sorsdöntő pillanat; sobiv hetk soha jobbkor!; soodus hetk kedvező pillanat; pidulikud hetked ünnepélyes pillanatok; lahkumishetk a távozás pillanata; nõrkushetk a gyengeség pillanatában; praegushetk ebben a pillnatban; puhkehetk pillanatnyi pihenés; rõõmuhetk a pillanat öröme; õnnehetk boldog pillanat; hetk tagasi egy pillanattal korábban; hetkeks nyúlfarknyi; hetk hiljem egy pillanattal később; ühe hetkega egy pillanat alatt, egy szempillantás alatt; hetkegi viivitamata egy pillanatot sem várva; sel hetkel ebben a percben, abban a szempillantásban, ebben a pillanatban; samal hetkel ugyanabban a pillanatban; esimesest hetkest az első pillanattól fogva; kuni viimase hetkeni az utoló pillanatig; koosolek on iga hetk algamas az értekezlet minden pillanatban megkezdődhet; oota üks hetk! várj egy pillanatig!
■LS: hetk+ ♦ hetkkiirus meh pillanatnyi sebesség; hetkotsus azonnali döntés; hetktoime pillanatnyi hatás; hetkvõte fot pillanatfelvétel
hetke+ ♦ hetkemulje pillanatnyi benyomás; hetkemured a pillanatnyi gondok; hetkevajadused pillanatnyi igények; hetkeülesanne a pillanatnyi feladat

imekombel <+k'ombel adv> csodálatosan, csodálatos módon ♦ mehed jäid imekombel ellu a férfiak csodálatos módon életben maradtak; imekombel saime ülesandega hakkama csodálatos módon sikerült a feladat

jõle2 <jõle adv> kõnek (väga, eriti) nagyon, szörnyen, rettenetesen ♦ jõle tige szörnyen mérges; jõle valus nagyon fáj; jõle raske ülesanne rettenetesen nehéz feladat; mul on jõle vähe aega borzasztóan kevés időm van; kõht on jõle tühi szörnyen éhes vagyok

keemia <k'eemia k'eemia k'eemia[t -, k'eemia[te k'eemia[id 01 s> kémia, vegytan, vegyészet ♦ füüsikaline keemia fizikai kémia; analüütiline keemia analitikai kémia; anorgaaniline keemia szervetlen kémia; orgaaniline keemia szerves kémia; kolloidkeemia kolloidkémia; naftakeemia petrolkémia; põlevkivikeemia olajpala-kémia; tarbekeemia, väikekeemia háztartási vegyszerek
■LS: keemia+ ♦ keemiadoktor a kémiai tudomány doktora; keemiakatse kémiai kisérlet; keemiakaubad vegyipari termékek; keemiaravi kemoterápia; keemialabor vegyészeti labor; keemiarelv vegyi fegyver; keemiatoode vegyipari termék; keemiatehas vegyészeti gyár; keemiatund kémiaóra; keemiatööstus vegyipar; keemiaõpetaja kémiatanár; keemiaõpik kémia tankönyv; keemiaülesanne kémiai feladat

keerukus <keerukus keerukuse keerukus[t keerukus[se, keerukus[te keerukus/i 11 s>
1. bonyolultság ♦ ülesande keerukus a feladat bonyolultsága
2. (keerukas probleem, asjaolu) összetettség

kerge1 <k'erge k'erge k'erge[t -, k'erge[te k'erge[id 01 adj> könnyű, könnyed ♦ sulgkerge pehelykönnyű; õhkkerge leheletkönnyű; kerge kandam könnyű teher; kerge kott könnyű táska; kerge töö könnyű munka; kerge toit könnyű étel; kerge ülesanne könnyű feladat; kerge sünnitus könnyű szülés; kerge muusika könnyű zene; kerge stiil könnyű stílus; kerge võit könnyű győzelem; kerge tuul könnyű szél; kerge mantel könnyű kabát; kerge vein könnyű bor; kerge suvekleit szellős nyári ruha; kerge suhtumine könnyed viszonyulás; kerge kõnnak könnyű járás; kerge lugemine könnyed olvasmány; kerge nohu könnyű nátha; kerge uni éber álom; ei ole kerge kellelgi senkinek sem könnyű; kergem on öelda, kui teha könnyebb mondani, mint megtenni; klaasesemed on kerged purunema az üvegtárgyak könnyen eltörnek; elab kerget elu könnyű életet él
■LS: kerge+ ♦ kergekuulipilduja golyószóró; kergemuusika könnyűzene; kergetööstus könnyűipar

kodu <kodu kodu kodu -, kodu[de kodu[sid 17 s>
1. (püsiv eluase) otthon ♦ hubane v mugav kodu kellemes otthon; lapsepõlvekodu gyermekkori otthon; maakodu vidéki otthon; suvekodu nyári otthon; sünnikodu szülőház; vanematekodu (a) szülői ház; koduta hulkur hajléktalan csavargó; kodus küpsetatud leib házi kenyér; teel koju hazamenet, útban hazafelé, hazafelé jövet/menet / útban hazafelé; kodu poole hazafelé; kodust eemal viibima távol az otthonától; lähen homme koju holnap hazamegyek; kodus töötama otthon dolgozik; jäin täna koju ma otthon maradtam; teda ei ole kodus, ta on kodust ära ő nincs itthon; saatis tütarlapse koju hazakisérte a lányt; tundke end nagu kodus érezzétek magatokat úgy, mint otthon; ma olen igal pool kodus piltl én mindenütt otthon vagyok; (keegi) on milleski kodus otthon van vmiben; mu kodu on mu kindlus az én házam az én váram
2. (asumisala, esinemispaik) lakóhely
3. (ajutist elu- v puhkepaika andev asutus) otthon ♦ hooldekodu gondozóotthon; lastekodu gyermekotthon, árvaház; puhkekodu üdülő; vanadekodu idősotthon, idősek otthona
■LS: kodu+ ♦ koduabiline bejárónő, háztartási alkalmazott/kisegítő; koduaed konyhakert; koduapteek házipatika; koduarest szobafogság, házi őrizet; koduaiandus házi kertészkedés; koduhaldjas folkl házitündér; koduhani házilúd; koduhiir zool (Mus musculus) házi egér; koduigatsus honvágy; kodujuust túrószerű sajt, cottage cheese; kodujänes házinyúl; koduloom háziállat; kodukant szülőföld; kodukakk zool (Strix aluco) macskabagoly; kodukass házi macska; kodukindlustus lakásbiztosítás; kodukeel otthon beszélt nyelv; kodukeemia háztartási tisztítószerek; kodukino házimozi(rendszer); kodukirjand házi dolgozat; kodukittel otthonka; kodukleit házi ruha; kodukoer zool (Canis familiaris) kutya; kodukuub házikabát, köntös; koduküla szülőfalu; kodulinn szülőváros; koduleib házi kenyér; koduleht info honlap; kodumaja otthon; kodumajandus (1) (kodune majapidamine) háztartás; (2) ped (kodundus) háztartástan; kodumasinad háztartási gépek; kodupaik lakóhely; koduperenaine háziasszony, háztartásbeli; koduraamatukogu otthoni könyvtár; kodusadam anyakikötő; kodutöö (1) házi munka; (2) (õpilasel) házi feladat, lecke; koduvarblane házi veréb; koduvein házi bor; koduvägivald családon belüli erőszak; koduväljak hazai pálya; koduõlu házi sör; koduõpetaja házitanító; koduõpe otthonoktatás; koduõu otthoni udvar; koduülesanne házi feladat, lecke

kodune <kodune koduse kodus[t -, kodus[te koduse[id 10 adj, s>
1. adj (koduga seostuv) otthoni ♦ kodune aadress lakcím; kodune kasvatus otthoni nevelés; kodune keel otthon beszélt nyelv; kodune majapidamine háztartás; kodune olukord otthoni körülmények; kodune telefon vezetékes telefon; kodune ülesanne házi feladat
2. adj (kodutunnet tekitav, hubane) otthonos ♦ tuba on väike, aga kodune a szoba kicsi, de otthonos
3. s (pl) (kodus elavad perekonnaliikmed) családtag ♦ tervita koduseid! üdvözlet a családodnak!

koer <k'oer koera k'oera k'oera, koer[te_&_k'oera[de k'oera[sid_&_k'oer/i 23_&_22? s, adj>
1. s kutya; (emane) szuka; (isane) kan ♦ kodutu koer kóbor kutya; kuri koer harapós kutya; tiine koer vemhes szuka; marutaudis koer veszett kutya; puhastverd koer fajkutya; jahikoer vadászkutya; juhtkoer vakvezetőkutya; karjakoer pásztorkutya, juhászkutya; ketikoer láncos kutya; kodukoer zool (Canis familiaris) házikutya; politseikoer rendőrkutya; töökoer munkakutya; tõukoer fajkutya; urukoer kotorékeb; valvekoer őrkutya; veokoer szánhúzókutya; verekoer véreb; õuekoer házőrzőkutya, udvari kutya; Dalmaatsia koer dalmát eb; koera ketti panema láncra köti a kutyát; koera dresseerima v välja õpetama kutyát idomít; koer haugub a kutya ugat; koer klähvib a kutya csahol; koer ulub a kutya vonít; koera pidama kutyát tart; koer tõi pojad v kutsikad a szuka világra hozta kicsinyéit/kölykeit; laps kardab koera a gyermek fél a kutyától; olen väsinud kui koer fáradt vagyok mint a dög; koera ujuma kutyaúszásban úszik; kes koera saba kergitab, kui koer ise piltl minden cigány a maga lovát dicséri; vaat kuhu koer on maetud piltl itt van a kutya elásva; koer on siia maetud itt van kutya eltemetve; haukuja/haukuv koer ei hammusta amelyik kutya ugat, az nem harap; nagu kirjuid koeri annyi, mint a tarka kutya; annyi, mint a nyű; annyi, mint rostán a lyuk; neid on nagu kirjuid koeri annyian vannak, mint az oroszok; on nagu kirjuid koeri Dunát lehetne velük rekeszteni; koergi ei haugu tema järele a kutya sem ugat utána; ettevaatust, kuri koer! vigyázz, a kutya harap!
2. s kõnek, hlv (inimese kohta) kutya
3. adj kõnek (ulakas, ülekäte läinud) huncut, kópé
■LS: koera+ ♦ koeraamet kõnek, piltl kellemetlen feladat; koeraelu kõnek, piltl kutya élet; koerahais kutyaszag; koerailm kõnek, piltl kutya (rossz) idő; koerakari kutyafalka; koerakasvataja kutyatenyésztő; koerakasvatus kutyatenyésztés; koerakuut kutyaól, kutyaház; koerarakend kutyafogat; koeratõug kutyafajta
koerte+ ♦ koertenäitus kutyakiállítás; koerterakend kutyafogat; koertekool kutyaiskola

kohus1 <kohus kohuse kohus[t -, kohus[te kohuse[id 09 s>
1. (sisetunde sund) kötelesség ♦ moraalne kohus erkölcsi kötelesség; kodanikukohus állampolgári kötelesség; [oma] kohust täitma kellegi ees teljesíti a kötelességét vkivel szemben; nagu kord ja kohus ahogy a nagy könyvben meg van írva; annak rendje és módja szerint
2. (kohustus, ülesanne) feladat ♦ vanemate kohuseks on kaitsta oma istuvaid lapsi szülők feladata megvédeni netező gyermekeiket; peaminister on esialgu ka presidendi kohustes a miniszterelnök egyelőre látja el az elnök feladatkörét is

koolitöö <+t'öö t'öö t'öö[d -, t'öö[de_&_töö[de t'öö[sid_&_t'ö[id 26 s>
1. (õppetöö koolis) iskolai tanulmányi munka, iskolai tanulmányok ♦ koolitöö algab esimesel septembril iskola szeptember elsején kezdődik
2. (kooliülesanne v -ülesanded) házi feladat

langema <l'ange[ma l'ange[da l'ange[b l'ange[tud 27 v>
1. (kukkuma, vajuma) esik, omlik, (le)hull ♦ kõhuli langema hasal; põlvili langema térdre rogy; täht langeb lefut/lehull egy csillag; lehed langevad puudelt levelek hullanak a fákról; eesriie langeb legördül a függöny; kaunilt langev kardin szép esésű függöny; pattu langema relig bűnbe esik; juuksed langevad õlgadele a haja a vállára omlik; kivi langes südamelt nagy teher esett le a szívéről; kae langes ta silmilt lehullott a szeméről a hályog; mask on langenud lehullott az álarc
2. (alanema, laskuma) csökken ♦ baromeeter langeb a barométer esik; elatustase langeb csökken az életszínvonal; hinnad langevad csökkennek az árak, zuhannak az árak, esnek az árak
3. (sattuma) esik ♦ minestusse langema elájul; vangi langema fogságba kerül; ohvriks langema áldozatul esik; ülesanne langes kellegi õlgadele ráhárul vkire a feladat; vastutus langeb temale övé a felelősség; kiusatusse langema kísértésbe esik; liisk on langenud/heidetud a kocka el van vetve; lõksu langema kelepcébe esik/kerül; tőrbe esik; teise äärmusse langema átesik a ló másik/túlsó oldalára; viljakasse pinda langema kedvező talajra talál

nipp <n'ipp nipi n'ippi n'ippi, n'ippi[de n'ippi[sid_&_n'ipp/e 22 s> (nõks, trikk) trükk, fogás, fortély, ravaszság ♦ kaval nipp ravasz fogás/trükk; nipiga ülesanne trükkös feladat; ust ei saa lahti, see käib nipiga nem lehet kinyitni az ajtót, ennek fortélya van; lihtne asi, siin pole mingit nippi egyszerű dolog, nincs ebben semmi trükk

osutuma <osutu[ma osutu[da osutu[b osutu[tud 27 v> bizonyul, minősül ♦ ekslikuks v vääraks v veaks osutuma hibának bizonyult; ülesanne osutus raskeks a feladat nehéznek bizonyult; plaan osutus ebareaalseks a terv irreálisnak bizonyult; tulija osutus tuttavaks az érkező ismerősnek bizonyult; kui osutub vajalikuks, siis ... ha szükséges lesz, akkor ...

raske <r'aske r'aske r'aske[t -, r'aske[te r'aske[id 01 adj> nehéz; (tõsine) súlyos ♦ raske kohver nehéz bőrönd; rasked aastad nehéz évek; raske haigus súlyos betegség; raske hüpoglükeemia súlyos hipoglikémia; raske iseloom nehéz karakter; rasked kaubaveokid nehéz tehergépjárművek; raske majanduslik olukord nehéz anyagi helyzet; raske meeleolu nehéz hangulat; raske töö nehéz munka; raske vesi nehézvíz; raske vesinik nehézhidrogén; raske ülesanne nehéz/súlyos feladat; raske südamega fájó szívvel, nehéz/vérző szívvel; tinaraske nehéz, mint a sár / a só / az ólom; raske füüsilise, vaimse või psüühilise puudega inimesed súlyos testi, lelki vagy szellemi fogyatékosságban szenvedő személyek; raske õnnetus súlyos baleset; ta silmad on rasked nehéz a szeme; astuma raskel sammul nehéz léptekkel halad; raske uskuda nehéz elhinni; raske ütelda nehéz mondani; raske vein nehéz bor; iga algus on raske piltl minden kezdet nehéz
■LS: raske+ ♦ raskemasinaehitus nehéz gépipar; raskerelvastus nehézfegyverzet; raskesuurtükivägi nehéztüzérség

suupärane <+pärane pärase päras[t -, päras[te pärase[id 10 adj>
1. (maitsev, isuäratav) jóízű, ízletes ♦ suupärased suupisted jóízű harapnivaló; mulle on liharoad kõige suupärasemad a húsételeket szeretem a legjobban
2. piltl (sobiv, vastuvõetav, meelepärane) ízletes ♦ suupärane ülesanne ízletes feladat
3. (suhu sobiv, kerge v mõnus hääldada, laulda) fülbemászó ♦ suupärane meloodia fülbemászó dallam

tegemine <tegemine tegemise tegemis[t tegemis[se, tegemis[te tegemis/i 12 s>
1. végzés, készítés ♦ otsuste tegemine döntéshozatal
2. (vaevanägemine, jändamine, sekeldus, tüli[n]) dolog, tennivaló ♦ puu otsa ronida oli kerge, allasaamisega oli rohkem tegemist a fára felmászni könnyű volt, inkább a lemászás volt a feladat
3. (sg partitiivis: kellegi v millegi kohta, kokkupuude, läbikäimine) kapcsolat ♦ siin on tegemist rahaga itt pénzről van szó; kas sa üldse tead, kellega sul tegemist on? tudod egyáltalán, hogy kivel állsz szemben?; mul pole sellega mingit tegemist semmi közöm hozzá

tekstülesanne <+anne 'ande anne[t -, anne[te 'ande[id 06 s> mat szöveges feladat

töö <t'öö t'öö t'öö[d tö[he, t'öö[de_&_töö[de t'öö[sid_&_t'ö[id 26 s>
1. munka ♦ füüsiline v kehaline töö fizikai munka; vaimne töö szellemi munka; erialane töö szakmai munka; kodused tööd házi teendők; teaduslik töö tudományos munka; vabatahtlik töö önkéntes munka; aiatöö kerti munka; elutöö életmű, élet munkája; majapidamistööd házimunka, háztartási munka; naistetöö női munka; õppetöö oktatás; ületunnitöö túlmunka, túlórázás; tööd tegema dolgozik; töösse süvenema elmélyül a munkában; tööd lõhkuma v murdma v rügama v rühmama v rassima v vehkima v vihtuma gürcöl; tööle pihta v takka v valu andma melózik; tööle hakkama v alustama tööd nekilát a munkának; on iga töö peale meister ezermester; töö kiidab tegijat gyümölcséről ismerjük meg a fát; a munka dicséri mestert
2. (teenistus, amet, töökoht) munka, állás ♦ kindel töö stabil állás; tööd otsima v kuulama munkát keres; tööle asuma munkába áll; tööl käima munkába jár, dolgozik; töölt lahkuma felmond; läks teise kohta tööle másik munkahelyre ment dolgozni; mis tööd ta teeb? mivel foglalkozik?; mind võeti tööle engem felvettek munkába, állást kaptam; mul ei ole tööd nincs munkám; ta vallandati töölt, ta lasti töölt lahti kirúgták
3. (töö tulemus) mű ♦ helitöö zenemű; magistritöö mesterképzési szakdolgozat, mesterdolgozat; võistlustöö pályamű
4. (tegevus, talitlus, ülesanne) dolog, feladat, működés ♦ nõudepesu on laste töö a mosogatás a gyerekek feladata; mul on palju tööd sok dolgom van; tema töö on arvete kirjutamine az ő dolga megírni a számlákat; mootor hakkas tööle beindult a motor; südame töö a szív működése, szívműködés
■LS: töö+ ♦ tööaasta munkaév; tööala munkaterület; tööandja munkaadó, munkáltató; tööarmastus munkaszeretet; tööbüroo állásbörze, állásközvetítő iroda; töödistsipliin munkafegyelem; tööealine munkasképes korú; tööeesrindlane nõuk élmunkás; tööelu munka (világa); töögraafik munkabeosztás; töögrupp munkacsoport; tööharjumus a munkához való hozzáállás, munkaszokás; tööhobune igásló; tööhull a munka megszállottja, munkabolond; tööhõive maj foglalkoztatottság, foglalkoztatás; tööhügieen munkahigiénia; tööhüpotees munkahipotézis; tööinimene dolgozó ember; tööintervjuu munkainterjú; tööjaotus munkamegosztás; tööjoonised tehn műhelyrajzok; töödejuhataja munkavezető; tööjõud munkaerő; tööjõupuudus munkaerőhiány; tööjõuturg munkaerőpiac; töökaaslane munkatárs; töökabinet dolgozószoba; töökaitse munkavédelem; töökaitseseadus munkavédelmi törvény; töökaotus a munkahely elvesztése; töökatkestus munkabeszüntetés; töökava munkaterv; töökeel munkanyelv; töökeskkond munkakörnyezet; töökindel üzembiztos; töökindlus üzembiztonság; töökoht munkahely; töökohustus munkakötelezettség; töökollektiiv munkaközösség, kollektíva; töökonflikt munkaügyi konfliktus; töökoormus munkaterhelés; töökord munkarend; töökorraldus munkaszervezés; töökultuur munkakultúra; töökäed munkaerő; töölaud dolgozóasztal, munkapad, asztal (info); tööloom (1) igásjószág; (2) piltl ([tuima] töötegija kohta) igásló; tööluba munkavállalási engedély; töölähetus szolgálati út, kiküldetés; töömaa (1) (paik, kus keegi töötab) építési terület; (2) (kellegi tööala kohta) munkakör; töömaht munkamennyiség; töömahukas munkaigényes; töömaniakk munkamániás; töömeetod munkamódszer; töömesilane dolgozó méh; töönarkomaan munkamániás, munkafüggő, munkaalkoholista; töönädal munkahét; tööohutus munkabiztonság; tööoskus szakértelem; tööots alkalmi munka; tööotsija munkakereső; tööotsing álláskeresés; tööpakkumine állásajánlat; tööpakkumiskuulutus álláshirdetés; tööplaan munkaterv; tööpuudus munkanélküliség; tööpõlgur munkakerülő; tööraamat (1) (töötamist tõendav dokument) munkakönyv; (2) ped (õpikut ja töövihikut ühendav õppevahend) munkafüzet; töörahu nyugodt munkakörülmények; töörahvas munkásság, a dolgozó nép; tööreis szolgálati út; tööriietus munkaruházat; tööriided munkaruha; tööruum szolgálati helység; töörühm munkacsoport, gárda; töörütm munkaritmus; tööseadus jur munkajog; tööseisak munkabeszüntetés, üzemszünet; töösipelgas hangyaszorgalmú dolgozó; tööstaaž szolgálati idő; töösuhe (tööandja ja töövõtja vahel) munkaviszony; töötahe munkakedv; töötelefon munkahelyi telefonszám; tööteraapia med munkaterápia; töötervishoid üzemorvosi ellátás; töötingimused munkafeltételek, munkaviszonyok; töötasu munkabér; töötund munkaóra; tööturg munkaerőpiac; töötüli munkaügyi vita, munkaviszály; töövahend munkaeszköz; töövahendus munkaközvetítés; töövahenduskontor munkaközvetítő iroda; töövahetus műszak; töövaidlus munkaügyi vita, munkaviszály; tööveteran nyugdíjas; töövihik munkafüzet; tööviljakus maj munkatermelékenység; töövõime munkaképesség; töövõimeline munkaképes; töövõimetu munkaképtelen, rokkant; töövõimetus munkaképtelenség, rokkantság; töövõimetuspension rokkantsági nyugdíj; töövõtja munkavállaló; tööõhkkond munkahelyi légkör; tööõigus jur munkajog; tööõnnetus munkahelyi baleset, üzemi baleset
tööde+ ♦ töödejuhataja művezető, üzemvezető

ülesanne <+anne 'ande anne[t -, anne[te 'ande[id 06 s> dolog, példa, megbízatás, megbízási, megbízás, gyakorlat, feladvány, feladat