[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

ajama <aja[ma aja[da aja[b 'ae[tud 27 v>
1. (mingis suunas liikuma panema, midagi tegema sundima) hajt, űz ♦ taga ajama üldöz; välja ajama kihajt, kikerget; laiali ajama szétkerget; segi ajama összezavar; niiti nõela taha ajama befűzi a cérnát a tűbe
2. (riietuseset selga panema v seljast võtma) felvesz, levesz
3. (end v oma kehaosa mingisse asendisse viima) ♦ end istuli v istukile ajama felül; püsti ajama felállít; end püsti ajama feláll; selga sirgu ajama kiegyenesíti a derekát
4. (füsioloogilist protsessi, psüühilist seisundit, tundmust esile kutsuma) ♦ vihale ajama dühít, mérgesít, haragít, felhergel, feldühít, dühösít; nina püsti ajama fenn/magasan hordja az orrát; kellelegi puru silma ajama port hint vkinek a szemébe
5. (mingisse seisundisse viima, mingisuguseks tegema) ♦ rauda tuliseks ajama izzítja a vasat; plaane nurja v segi ajama elrontja a terveket
6. (kätte saada püüdes järgnema) űz
7. (rääkima, kõnelema) ♦ juttu ajama beszélget, elbeszélget, dumál
8. (kiiresti sõitma v minema) hajt
9. (korraldama, õiendama) intéz ♦ asju ajama ügyet intéz
10. (mingit käitumisliini järgima, midagi taotlema) ♦ midagi kellegi teise kraesse ajama más nyakába varr/sóz vmit
11. (sihti v käiku rajama) ♦ vagusid ajama barázdát húz
12. (destilleerima, utma) főz ♦ puskarit ajama pálinkát főz
13. (habeme v juuste kohta) ♦ habet ajama borotvál, borotválkozik

alla <'alla postp, prep, adv> vt ka all1, alt2
1. adv; postp [gen] (millest-kellest allapoole, madalamale, maha, sisse) alá, le ♦ laua alla az asztal alá; ülalt alla felülről lefelé; trepist alla minema lemegy a lépcsőn; neelasin tableti alla lenyeltem a tablettát; auto alla jääma autó alá kerül
2. postp [gen] (mille juurde, lähedale, vahetult enne, mille eel) -hoz/-hez/-höz, alá ♦ akna alla istuma az ablakhoz ül; miski saab katuse alla tető alá kerül vmi
3. postp [gen]; prep [part] (tegevus- v mõjupiirkonda, mingisse seisundisse) alá ♦ {kelle} mõju alla sattuma vki hatása alá kerül
4. adv; prep [gen] (alla määrapiiri, vähem kui, vähemaks) alá, alatti/aluli ♦ alla neljakümnesed mehed a negyven év alatti férfiák; alla nulli temperatuur nulla fok alatti hőmérséklet; alla oma võimete indiszponált; seelik on alla põlve térd alá érő szoknya; hinnad läksid alla lementek az árak

aur <'aur auru 'auru 'auru, 'auru[de 'auru[sid_&_'aur/e 22 s> gőz, pára ♦ tuline aur forró gőz; niiske aur nedves gőz; kuiv aur száraz gőz; küllastunud aur telített gőz; ülekuumendatud aur túlhevített gőz; mürgised aurud mérgező gőzök; alkoholiaur szeszgőz; elavhõbedaaur higanygőz; heitaur fáradt gőz; veeaur vízgőz, vízpára; väävliaur kéngőz; vesi muutub auruks a víz gőzzé válik; auruga keetma gőzben párol, főzben főz, gőzöl; ta on auru all nagy benne a nyomás; täie auruga teljes gőzzel
auru+ ♦ aurugeneraator tehn gőzgenerátor, gőzfejlesztő; aurujõud gőzerő; aurukatel tehn gőzkazán; aurulaev gőzhajó; aurumasin tehn gőzgép; aurumõõtur tehn gőzmérő; aurupilv gőzfelhő; aururõhk füüs gőznyomása; aurusaun gőzfürdő; aurutoru gőzcső; auruturbiin tehn gőzturbina; auruvedur gőzmozdony, gőzös

avalik <aval'ik avaliku aval'ikku aval'ikku, avalik/e_&_aval'ikku[de aval'ikk/e_&_aval'ikku[sid 25 adj> (üldsusele mõeldud) nyílt, nyilvános; (lahtine) publikus ♦ avalik raamatukogu közkönyvtár; avalik loeng nyilvános előadás; avalik Internetipunkt a nyilvános internet-hozzáférési pont; avalik skandaal közbotrány, nyilvános botrány; avalikes huvides a köz érdekében; avalik maja nyilvános ház; avalikud teenused közszolgáltatások; avalik arvamus közvélemény; avaliku ja erasektori koostöö a közszféra és magánszektor közti együttműködés

haar <h'aar haara h'aara h'aara, h'aara[de h'aara[sid_&_h'aar/u 22 s>
1. (haru) ág ♦ vana paju murdunud haar öreg fűz leszakadt ága; teine teehaar viis vasakule az út másik ága balra vezetett
2. mat (kolmnurga külg, üks kiir nurka moodustavate kiirte paarist) szár ♦ kolmnurga haarad a háromszög szárai; nurga haar a szög egyik szára

hõbepaju <+paju paju paju -, paju[de paju[sid 17 s> fehér fűz

juurde <j'uurde postp, adv>
1. postp [gen] (vahetusse lähedusse) mellé, hozzá, -hoz, -hez, -höz ♦ akna juurde astuma az ablakhoz lép; tule minu juurde! gyere hozzám!; rada viib järve juurde az ösvény a tóhoz vezet
2. postp [gen] (kelle asukohta, kelle jutule, vastuvõtule) -hoz, -hez, -höz ♦ viisin lapse tuttavate juurde az ismerősökhöz vittem a gyereket; lähen arsti juurde megyek az orvoshoz
3. postp [gen] (osutab käsitletavale, otsusele) hozzá, mellett, -nál, -nél ♦ asusin kohe asja juurde azonnal hozzá fogtam a dologhoz; kas jääd oma arvamuse juurde? maradsz a véleményednél?, kitartassz a véleményed mellett?; ta jäi oma sõnade juurde kindlaks kitartott a szavainál
4. postp [gen] (mille alluvusse v koosseisu) -nál, -nél ♦ linnavalitsuse juurde moodustati komisjon a városi önkormányzatnál alakítottak egy bizottságot; jäin tööle ülikooli juurde az egyetemnél maradtam, az egyetemnél álltam munkába
5. postp [gen] (millele lisaks, mille kõrvale) -hoz, -hez, -höz ♦ kohvi juurde pakuti konjakit a kávéhoz konyakot kínáltak; ostis mantli juurde uue kübara új kalapott vett a kabáthoz; halva mängu juurde head nägu tegema jó képet vág a dologhoz
6. adv (vahetusse lähedusse) hozzá, a közelébe ♦ astus mulle juurde ja küsis teed hozzám lépett, és útbaigazítást kért; siia ei pääse autoga juurde ezt nem lehet autóval megközelíteni
7. adv (lisaks)- ♦ sain palka juurde fizetésemelést kaptam; sa oled kaalus juurde võtnud meghíztál, felszedtél pár kilót; ta on palju juurde õppinud sokat fejlődött; hoogu juurde! gyerünk, gyerünk!

keetma <k'eet[ma k'eet[a keeda[b keede[tud, k'eet[is k'eet[ke 34 v> főz, megfőz ♦ putru keetma kasát főz; kohvi keetma kávét főz; madalal tulel keetma lassú tűzön főz; pesu keetma főzik a ruhát; seepi keetma szappant főz; pudruks keedetud kartulid péppé főtt krumpli; keedab tervele perele lõunat v lõunasööki főzi az ebédet egész családjának; keedetud kala főtt hal; pehmeks keedetud liha puhára főtt hús; kõvaks keedetud munad keményre főtt tojás; keedetud vesi főtt víz; ühtki suppi ei sööda nii kuumalt, kui seda keedetakse nem eszik olyan forrón a kását; olen vast supi kokku keetnud most itt állok megfürödve, micsoda kavarodást okoztál

kohale <kohale postp, adv> vt ka kohal, kohalt
1. postp [gen] (millest-kellest ülespoole, kõrgemale) fölé ♦ riputas pildi voodi kohale az ágy fölé akasztotta a képet
2. postp [gen] (mille juurde, lähedusse) -hoz/-hez/-höz
3. adv (ettenähtud paika, sihtkohta, pärale) helyére ♦ pakk ei ole veel kohale jõudnud a csomag még nem érkezett meg; ta tõi mind autoga kohale kocsival elhozott

kohv <k'ohv kohvi k'ohvi k'ohvi, k'ohvi[de k'ohvi[sid_&_k'ohv/e 22 s> (kohvioad, kohvipulber, jook) kávé ♦ brasiilia kohv brazil kávé; lahustuv kohv neszkávé, instant kávé; kange kohv erős kávé, rövid kávé; lahja kohv gyenge kávé; must kohv fekete, feketekávé; türgi kohv török kávé; jääkohv jegeskávé; jäätisekohv fagyis kávé; koorekohv, koorega kohv kávé tejszínnel; masinakohv a gépi kávé; oakohv szemes kávé; viljakohv malátakávé, pótkávé; piimaga kohv tejeskávé; tass kohvi egy csésze kávé; {keda} kohvile kutsuma meghív kávézni; kohvi keetma/tegema kávét főz
■LS: kohvi+ ♦ kohviautomaat kávéautómata; kohviistandus kávéültetvény; kohvijahu őrölt kávé; kohvijoomine kávéívás; kohvijäätis kávéfagyi; kohvikoor kávétejszín; kohvikreem kok kávékrém; kohviliköör kávélikőr; kohvilõhn a kávé zamata; kohvipakk kávécsomag; kohvifilter kávészűrőpapír; kohvipaks kávézacc; kohvisai(ake) mini kalács; kohviserviis kávéskészlet; kohvisõber kávékedvelő; kohvitass (1) kávéscsésze; (2) (VAN) findzsa

kokkama <s> főz

koorekiht <+k'iht kihi k'ihti k'ihti, k'ihti[de k'ihti[sid_&_k'iht/e 22 s>
1. (piimal) föl
2. piltl (esinduslikum osa) színe-java, krém ♦ ühiskonna koorekiht a társadalom krémje

käik <k'äik käigu k'äiku k'äiku, k'äiku[de k'äiku[sid_&_k'äik/e 22 s>
1. (käimine, kõnd) menés; (astumine) lépés
2. (kõnnak) járás
3. (kuskil käimine) látogatás; (retk) túra, út ♦ ametikäik színészbejáró; kontrollkäik ellenőrző körút; poeskäik bevásárlás; teatriskäik színházlátogatás; õppekäik tanulmányút
4. (areng, kulg) menet, lefolyás ♦ mõttekäik gondolatmenet; sündmuskäik, sündmuste käik az események menete; teenistuskäik pálya, pályafutás; lahingu käik a harc lefolyása
5. (kulgemistee, läbikäik) köz, folyosó ♦ maaalune käik földalatti folyosó; kaevanduskäik tárna, vájat; väline kuulmekäik anat külső hallójárat
6. (males, kabes, kaardimängus) lépés ♦ avakäik nyitólépés; matt kolme käiguga matt három lépésben
7. tehn (jõuülekandeaste mehhanismides) járat ♦ edasikäik előremenet; tühikäik üresjárat
8. (võte, manööver) ♦ taganemiskäik visszavonulás
■LS: käigu+ ♦ käigukang auto sebességváltó kar, sebváltó; käigukast auto sebességváltó

köitma <k'öit[ma k'öit[a köida[b köide[tud, k'öit[is k'öit[ke 34 v>
1. (siduma) köt, fűz; (millegi külge) kötöz ♦ köidab hobuse lasila külge a lovat a kerítéshez kötözi; meid köidavad ühised huvid minket közös érdekek fűznek össze
2. trük (raamatut) beköt, befűz
3. piltl (haarama, kaasa kiskuma) vonz; (kütkestama, paeluma) lenyűgöz, lebilincsel ♦ tähelepanu köitma érdeklődését felkelti

köök <k'öök köögi k'ööki k'ööki, k'ööki[de k'ööki[sid_&_k'öök/e 22 s> (ruum, rahvuslik toiduvalmistusviis) konyha ♦ avar v ruumikas köök tágas konyha; väike köök kicsi konyha; suveköök nyári konyha; väliköök tábori konyha; teeb köögis süüa főz a konyhában; nende juures on hea köök jó konyha van náluk; prantsuse köök francia konyha
■LS: köögi+ ♦ köögiabiline konyhaszolgáló; köögijäätmed konyhahulladék; köögikapp konyhaszekrény; köögikombain háztartási robotgép; köögilõhn konyhaszag; köögimööbel konyhabútor; kööginurk főzőfülke, teakonyha; köögipõll konyhakötény; köögirätik konyharuha, törlőruha; köögisisustus konyhaberendezés; köögitarbed konyhai eszköz

külge <k'ülge adv, postp> vt ka küljes, küljest
1. adv; postp [gen] (kuhugi kinni, teatavasse olukorda) -ra/-re, -hoz/-hez/-höz
2. postp [gen] kõnek (vastu, sisse) -ba/-be ♦ ema kuivatas käed põlle külge az anya beletörölte a kezét a kötényébe

ligi <ligi adv, postp, prep>
1. adv; postp [gen] (lähedal(e), juurde, juures, kaasa(s)) -hoz/-hez/-höz, vmihez közel ♦ mul pole täna rahakotti ligi nincs nálam pénztárcám ma
2. adv (peaaegu, umbes) majdnem, szinte ♦ ligi kaks tundi majdnem két óra; minust ligi kümme kilo raskem nálam majdnem tíz kilóval nehezebb
3. prep [part]; postp [part], postp [gen] (lähedal(e), peaaegu vastu v vastas) vmi közelében, vmi mellett ♦ suvila on ligi merd a nyaraló tenger közelében van

moos <m'oos moosi m'oosi m'oosi, m'oosi[de m'oosi[sid_&_m'oos/e 22 s> dzsem, lekvár, (gyümölcs)íz ♦ aprikoosimoos baracklekvár; kirsimoos meggylekvár; ploomimoos szilvalekvár; vaarikamoos málnaíz; õunamoos almaíz; moosi keetma v tegema lekvárt főz
■LS: moosi+ ♦ moosipirukas bukta, lekváros bukta; moosipurk lekvárosüveg

moosima <s> főz

nahk <n'ahk naha n'ahka n'ahka, n'ahka[de n'ahka[sid_&_n'ahk/u 22 s>
1. bőr, héj, hártya, föl ♦ hele nahk világos bőr; kortsus nahk ráncos bőr; sile nahk sima bőr; vistrikuline nahk pattanásos bőr; näonahk arcbőr; pigmendilaigud nahal pigmentfoltok a bőrön; nahka hooldama bőrápolás; nahk on lõhenenud megrepedezett a bőr; selg ajab nahka hámlik a háta; tööga läks nahk soojaks kimelegedett a munkában; ära jaga laskmata karu nahka ne igyál előre a medve bőrére
2. (loomanahk nülituna, toornahk) ♦ rebasenahk rókaprém; seemisnahk mosóbőr, hasított bőr; tehisnahk műbőr; veluurnahk velúr
3. piltl (inimese ihu ja hinge kohta) ♦ oma nahka päästma menti a bőrét, menti az irháját; ma ei tahaks tema nahas olla nem szeretnék a bőrében lenni; hüppab rõõmust või nahast välja majd kibújik/kiugrik a bőréből; oma nahka turule viima vásárra viszi a bőrét; pääses terve nahaga megúszta ép bőrrel; terve nahaga pääsema ép bőrrel megússza; (keegi) on paksu nahaga fát vághatnak a hátán; oma nahka hoidma félti az irháját; kelleltki seitset nahka võtma lenyúzza a bőrt vkiről; (kelleltki) mitu nahka koorima/nülgima/võtma egy rókáról két bőrt nyúz le
■LS: naha+ ♦ nahahooldus bőrápolás; nahakreem krém; nahalööve med bőrkiütés; nahapoor lyukacs; nahapõletik med bőrgyulladás; nahavähk med bőrrák
nahk+ ♦ nahkdiivan bőrdívány; nahkjalatsid bőr lábbeli; nahkkindad bőrkesztyű; nahkmantel bőrkabát; nahkpintsak bőrzakó; nahkrihm bőrszíj; nahksaapad bőrcsizma; nahktoode bőr termék; nahkvöö bőröv

paju <paju paju paju -, paju[de paju[sid 17 s> bot (lehtpuu v -põõsas Salix) fűzfa ♦ tuhkur paju bot (Salix cinerea) hamvas fűz; hõbepaju bot (Salix alba) fehér fűz; mustjas paju bot (Salix myrsinifolia) feketéllő/feketedő fűz; hundipaju bot (Salix rosmarinifolia) serevényfűz; kõrvpaju bot (Salix aurita) füles fűz; loogapaju, vesipaju bot (Salix triandra) mandulalevelű fűz; vitspaju bot (Salix viminalis) kenderfűz, kosárfonó fűz
■LS: paju+ ♦ pajupõõsas fűzcserje; pajuurvad barkák; pajuvits fűzfavessző

pehme <p'ehme p'ehme p'ehme[t -, p'ehme[te p'ehme[id 01 adj>
1. (survele kergesti järeleandev, vetruv, painduv, kergesti töödeldav) puha, lágy ♦ pehme pinnas puha talaj; pehme juust lágy sajt; pehme metall lágy fém; kohev, pehme muld puha föld; pehme lumi puha hó; pehme pliiats puha ceruza; pehme muna lágy tojás; pehme puit puhafa; pehme padi puha párna; pehme mööbel ülőgarnitúra; pehmeks keetma puhára főz, megfőz
2. (puudutamisel sile, mittetorkiv, õrn) puha, lágy ♦ pehme näonahk harmatos arcbőr; pehme käsivars puha kar; pehme suulagi anat lágy íny
3. (heasüdamlik, leebe) lágy, szelíd ♦ loomult pehme, pehme loomuga szelíd természetű, engedékeny; pehmed näojooned lágy arcvonások; kedagi pehmeks rääkima vkinek a lelkére beszél
4. (mahe, tasane) lágy ♦ pehme hääl lágy hang
5. (liigutuste kohta: sujuv, paindlik) puha ♦ pehmed sammud puha lépték
6. (ilmastikunähtuste kohta: soe, mahe) enyhe ♦ pehme talv enyhe tél
7. (vee kohta) lágy ♦ pehme vesi lágy víz
8. kõnek (klusiilide kohta: nõrk) lágy ♦ pehme konsonant lágy mássalhangzó
■LS: pehme+ ♦ pehmesüdameline lágyszívű, vajszívű

poole1 <p'oole postp, adv>
1. postp [gen] (suunas, ka ajaliselt) felé ♦ sõidab Tallinna poole Tallinn felé utazik; aknad on mere poole az ablakok a tengerre néznek
2. postp [gen] (kelle juurde, kelle toetusele) -hoz/-hez/höz ♦ tulge õhtul minu poole gyertek este hozzám
3. postp [allat] (osutab alale, valdkonnale, suunale) felé ♦ igale poole mindenfelé, mindenüvé, mindenhova; mitmele poole sokfelé, többfelé
4. adv (liitsõna järelosana) felé ♦ allapoole lefelé; pärastpoole később; siiapoole errefelé; sinnapoole arráfelé; väljapoole kifelé

pruulima <pr'uuli[ma pr'uuli[da pruuli[b pruuli[tud 28 v> (õlut valmistama) sört főz

puder <puder pudru p'utru p'utru, p'utru[de p'utru[sid_&_p'utr/e 24 s>
1. (pehme toit); kõnek, piltl (segadus, segaminiolek, jama) kása; (vedel) pép ♦ riisipuder rizskása, tejberizs; tatrapuder hajdinakása; piimaga keedetud puder tejbekása; putru keetma kását főz; puder ja kapsad kõnek, piltl zűrzavar; käib nagu kass ümber palava pudru piltl kerülgeti, mint macska a forró kását
2. (pudrutaoliselt pehme mass) massza
■LS: pudru+ ♦ pudrukartul pürékrumpli; pudrutang kásadara

punuma1 <punu[ma punu[da punu[b punu[tud 27 v>
1. (põimima) fon, köt, fűz; (sisse põimima) befon ♦ pärga punuma koszorút köt; patsi punuma befon; lind punub pesa a madár fészket sző; punub intriigi ármányt sző, áskálódik; punutud mööbel fonott bútor; korvi punuma kosarat fon; punutud korv fonott kosár
2. (ümber mähkima) fon ♦ naine punub käed ümber mehe kaela az asszony a kezét a férfi nyaka köré fonja

remmelgas <remmelgas remmelga remmelga[t -, remmelga[te remmelga[id 02 s> (puukujuline paju) fűzfa ♦ rabe remmelgas (Salix fragilis) törékeny fűz

supp <s'upp supi s'uppi s'uppi, s'uppi[de s'uppi[sid_&_s'upp/e 22 s>
1. leves ♦ rammus supp tartalmas leves; lihasupp húsleves; seenesupp gombaleves; suppi keetma levest főz; suppi üle soolama elsózza a levest; tõstab suppi taldrikusse kiönti a levest; mitu kokka rikuvad supi sok bába közt elvész a gyermek; sok szakács elsózza a levest
2. kõnek (segane asi, täbar olukord) leves ♦ ühtki suppi ei sööda nii kuumalt, kui seda keedetakse nem eszik a levest olyan forrón, ahogy főzik; sattus supi sisse (bele)került, mint Pilátus a krédóba; supi sees olema benne van a kulimászban; nyakig ül a pácban; oleme vast supi sees benne vagyunk a lekvárban; söögu ise oma supp! egye meg, amit főzött!; tal tuleb oma supp ise süüa megissza vminek a levét; olen vast supi kokku keetnud most itt állok megfürödve; ta on endale kena supi kokku keetnud szép kis slamasztikába került
■LS: supi+ ♦ supijuur leveszöldség; supikatel kondér; supikulp levesmerő; supiköök ingyenkonyha; supilaga, supilake, supilirts, supilurr moslék; supipada üst; supipott lábás; supitaldrik levesestányér, mélytányér; supitirin levesestál

sõstar <sõstar s'õstra sõstar[t -, sõstar[de s'õstra[id 08 s> bot (marjapõõsas Ribes, selle mari) ribizli, ribiszke ♦ must sõstar fekete ribizli; punane sõstar vörös ribizli; valge sõstar fehér ribizli; keedab sõstardest moosi ribizliből főz lekvárt; sõstraid korjama ribizlit leszed
■LS: sõstra+ ♦ sõstrakarva ribizliszínű; sõstramoos ribizlilekvár; sõstrapõõsas ribizlibokor; sõstravein ribizlibor

söök <s'öök söögi s'ööki s'ööki, s'ööki[de s'ööki[sid_&_s'öök/e 22 s>
1. (söök, toit) étel, ennivaló; (looma-) eledel ♦ maitsev söök ízletes étel; seasöök moslék; sööki tegema v valmistama főz; sööki soojendama ételt melegít; kiirustage, söök jahtub ära! siessetek, elhűl az étel!
2. (söömine) evés; (söögikord) étkezés ♦ hommikusöök reggeli; õhtusöök vacsora; söögi ajal étkezés közben; pärast sööki étkezés után
■LS: söögi+ ♦ söögikraam élelmiszer, ennivaló; söögikõlblik ehető; söögikõlbmatu ehetetlen; söögimoon elemózsia; sööginõud étkeszlet; söögipalve asztali áldás; söögipoolis ennivaló; söögipulgad evőpálcika; söögiraha kosztpénz; söögiriist evőeszköz; söögisaal ebédlő; söögisooda szódabikarbóna; söögisool konyhasó; söögitegemine főzés; söögitoru nyelőcső; söögivahetund kajaszünet; söögiõli étolaj; söögiäädikas ételecet

tee2 <t'ee t'ee t'ee[d -, t'ee[de t'ee[sid 26 s>
1. (teepõõsas, teepuru ja sellest valmistatud jook, muude taimede kuivatatud osad ja neist valmistatud jook) tea ♦ Tseiloni must tee ceyloni fekete tea; roheline tee zöld tea; kange tee erős tea; lahustuv tee azonnal oldódó tea, instant tea italpor; kotitee filteres tea; pärnaõietee hársfatea; sidruniga tee citromos tea; kellaviietee ötórai tea; pakk teed egy csomag tea; teed kasvatama teát termeszt; teed keetma teát főz; teed jooma teázik; teed valama kiönti a teát; paneb teevee tulele/keema felteszi forrni a teavizet; palun üks tee egy teát kérek
2. ([ravimtaimede] tõmmis) főzet ♦ kummelitee kamomillatea; ravi[m]tee herbatea, gyógytea
■LS: tee+ ♦ teekasvatus teaültetvény; teekotike teafilter zacskó; teekott teafilter; teelusikas teáskanál, kávékanál, kiskanál; teemaja teaház, teázó, teaszalon; teepulber, teepuru teapor; teepõõsas teacserje; teesegu teakeverék; teeserviis teáskészlet; teesõel teaszűrő; teetass teáscsésze; teetseremoonia teaszertartás; teevorst vadászkolbász

tegema <tege[ma teh[a t'ee[b tee[vad t'eh[tud, teg[i t'eh[ke teh[akse tei[nud 28 v>
1. (midagi valmistama, looma, tekitama) csinál, tesz, (el)készít ♦ mis sa teed? mit csinálsz?; süüa tegema főz; pannkooke tegema palacsintát süt; leiba tegema kenyeret süt; täna lõunaks teeme suppi ma ebédre levest készítünk; kas teen kohvi või teed? kávét vagy teát főzök?; haiget tegema megbánt; kahju tegema kárt okoz; õnnelikuks tegema boldoggá tesz; märkust tegema megjegyzést tesz; märkmeid tegema feljegyzéseket készít; enesetappu tegema öngyilkosságot követ el; kellelegi järeleandmisi tegema engedményeket tesz vkinek; tegemata jätma nem csinál meg; romaanist on tehtud mitu tõlget a regényt többször is lefordították; see ei ole minu teha ez nem rajtam áll/múlik; otsust polnud kerge teha nem volt könnyű meghozni a döntést; mis teha! nincs mit tenni!; kedagi naerualuseks tegema majmot csinál vkiből
2. (kehaliste liigutuste kohta ja seoses ühest paigast teise liikumisega, mitmesuguste tööde, toimingute, ettevõtmiste kohta) végez ♦ teeb hommik[u]võimlemist reggeli tornázik; tähelepanekuid tegema megfigyeléseket végez; teeme paar tantsu! táncoljunk egy kicsit!; minekut tegema indulófélben van; külalised ei mõelnudki minekut teha a vendégeknek eszükbe sem jutott távozni; tööd tegema dolgozik, dolgozgat, végzi a munkáját, munkálkodik; rügab v vihub v lõhub tööd teha melózik; füüsilist tööd tegema fizikai munkát végez; sisseoste tegema bevásárol; sain oma ostud tehtud elvégeztem a bevásárlást; teeme ühe õlle! igyunk egy sört!; taksojuht tegi avarii a taxis karambolozott
3. (mingit ala harrastama, viljelema) űz ♦ sporti tegema sportol, sportot űz

toit <t'oit toidu t'oitu t'oitu, t'oitu[de t'oitu[sid_&_t'oit/e 22 s>
1. táplálék, élelem, eledel ♦ mitmekülgne toit változatos étrend; ühekülgne toit sovány eledel; tervislik toit reformétel, egészséges étel; hingetoit lelki eledel; vaimutoit szellemi táplálék; tahke toit szilárd táplálék
2. (söök, roog) étel, ennivaló, eledel; (loomade puhul: sööt) eledel ♦ maitsvad toidud finom ételek; soe toit meleg étel; dieettoit diétás étel; jahutoit tésztás étel; kiirtoit gyorsétel; külmtoit, külm toit hideg étel; rahvustoit nemzeti étel; taimetoit vegetáriánus étel; toortoit nyers étel; toitu tegema v valmistama főz; toidu serveerimine étel felszolgálása; laseb toidul hea maitsta megkóstolja az ételt
■LS: toidu+ ♦ toidujäänused, toidujäätmed ételmaradék; toidukaubad élelmiszer; toidukauplus élelmiszerbolt; toidukorv (1) (toidu kandmiseks) bevásárló kosár; (2) maj (ostukorvi kuuluvate toidukaupade tinglik kogus) élelmiszerkosár; toidulisand kiegészítő táplálék; toidumoon (1) (toit, toiduained, toidukraam) elemózsia; (2) (toiduvaru) élelem; toidumure megélhetési gond; toidumürgi[s]tus med ételmérgezés; toidunõud edények; toidupoolis ennivaló; toiduportsjon élelmiszeradag, ételadag; toidupuudus élelmiszerhiány; toiduraha konyhapénz, kosztpénz; toiduretsept recept; toidusedel étrend; toidutalong élelmiszerjegy, étkezési jegy; toiduteravili étkezési gabona

tõrv <t'õrv tõrva t'õrva t'õrva, t'õrva[de t'õrva[sid_&_t'õrv/u 22 s> kátrány ♦ kasetõrv nyírfakátrány; kivi[söe]tõrv kőszénkátrány; puidutõrv, puutõrv, puust aetud v põletatud tõrv fakátrány; tõrva sisaldav seep kátránytartalmú szappan; tõrva ajama v keetma kátrányt főz; tilk tõrva meepotis piltl nincsen öröm üröm nélkül
■LS: tõrva+ ♦ tõrvaajaja kátrányfőző; tõrvalõhn kátrányszag; tõrvapõletamine, tõrvapõletus kátrányégetés; tõrvaseep kátrányszappan

vahemik <vahem'ik vahemiku vahem'ikku vahem'ikku, vahemik/e_&_vahem'ikku[de vahem'ikk/e_&_vahem'ikku[sid 25 s>
1. (objektide vaheala v ruum) köz ♦ roidevahemik anat bordaköz
2. (ajaline lõik millegi vahel) időszak ♦ vahemikus juunist augustini június és augusztus közötti időszakban
3. (ala, vahemaa teat mõõtude astmikus) tartomány ♦ temperatuur kõigub vahemikus 30--40 kraadi a hőmérséklet 30 és 40 fok között ingadozik; keemistemperatuur on vahemikus ligikaudu 150–220 °C a forrásponttartománya kb. 150 °C-tól 220 °C-ig
4. mat intervallum

ühendama <ühenda[ma ühenda[da ühenda[b ühenda[tud 27 v> (teise külge kinnitama) beköt, összevon, összepárosít, összeköt, összekapcsol, összeforraszt, összefog, összeereszt, tömörít, társít, párosít, láncol, kapcsol, ideköt, fűz, egyesít, egybeolvaszt, egybeköt, egybeilleszt, csatol, beolvaszt