[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aasta <'aasta 'aasta 'aasta[t -, 'aasta[te 'aasta[id 01 s> esztendő, év, évi ♦ jooksev aasta folyó év; käesolev v praegune v tänavune aasta az idei év; möödunud v läinud aasta a múlt év; eelnev v eelnenud aasta az előző év; tulev aasta a jövő év; kalendriaasta naptári év; liigaasta, lisapäeva-aasta szökőév; noorusaastad ifjúkor; valgusaasta astr fényév; õppeaasta tanév; õpiaastad, õpinguaastad tanulóévek; aasta algus évkezdet; aasta lõpp az év vége; kolm aastat három év; pool aastat fél év, fél évig; tuleval aastal jövőre, a jövő évben; igal aastal minden évben; 1987-ndal aastal 1987-ben; 5. mail 1987-ndal aastal 1987. május 5-én; möödunud sajandi 60-ndail aastail a múlt (év)század hatvanas éveiben; aasta eest egy évvel ezelőtt; aastate eest, aastaid tagasi évekkel ezelőtt; aastaga egy év alatt; kahe aasta pärast két év múlva; aasta-paari pärast egy-két év múlva; aasta jooksul v kestel az év során; aastate jooksul éveken át; aasta ringi, aasta läbi egész éven át; aastast aastasse évről évre; aasta aasta järel évről évre; head uut aastat! boldog új évet (kívánok)!; tüdruk on kaheksa aastat vana a kislány nyolcéves; mis aastal sa oled sündinud? melyik évben születtél?; ta näeb oma aastate kohta hea välja korához képest jól néz ki; me pole aasta [aega] teineteist näinud egy éve nem láttuk egymást; saladust hoiti v peeti aastaid v üle aastate évekig őrizték a titkot
■LS: aasta+ ♦ aastaaruanne évi/éves kimutatás, évi/éves zárlat; aastakoosolek éves/évi közgyűlés; aastalaat országos vásár; aastaleping éves szerződés; aastapalk egyévi fizetés; aastapilet éves bérlet; aastasissetulek éves jövedelem; aastatoodang éves hozam; aastatulu évi termés; aastavanune egyéves; aastaülevaade éves áttekintés

allikaline <allikaline allikalise allikalis[t allikalis[se, allikalis[te allikalis/i 12 adj> forrásos ♦ allikaline jõgi forrásos folyó

asuma <asu[ma asu[da asu[b asu[tud 27 v>
1. (olema, asetsema) fekszik, elterül, elhelyezkedik ♦ linn asub jõekaldal a város a folyó partján fekszik; kus sellel joonisel asub Ungari? hol helyezkedik el ezen az ábrán Magyarország?; maja asub ühes väikses orus a ház egy apró völgyben terül el
2. (aset võtma, end sisse seadma) berendezkedik; (kuhu elama minema) letelepedik ♦ positsioonile asuma felfejlődik; ta asus kaitsele védelemre rendezkedett be; asusime järjekorda sorba álltunk; elama asuma letelepedik
3. (tegema hakkama, tegevust alustama) nekifog, lát ♦ tööle asuma elszerződik, leszerződik; asugem asja juurde! lássuk a medvét!; nad asusid teele útra indultak; minekule asuma indul

harunema <harune[ma harune[da harune[b harune[tud 27 v>
1. (harudeks jagunema) ágazik, elágazik; (kaheks jagunema) kettéágazik, kettéválik ♦ jõgi haruneb kaheks a folyó kettéágazik; puu harunenud tüvi a fa elágazott töve
2. (lahti tulema, hargnema) felfeslik; (punutise kohta) kibomlik ♦ kangaserv on harunenud az anyag széle felfeslik

higi <higi higi higi -, higi[de higi[sid 17 s> izzadság, verejték, veríték ♦ külm higi hideg verejték; higist nõretama folyik róla a verejték; higiga kattuma csupa verejték; higi voolas ojana patakokban folyt a verejték
■LS: higi+ ♦ higieritus izzadás; higilehk, higilõhn izzadságszag; higinääre anat verejtékmirigy, izzadságmirigy; higipiisk, higipisar izzadságcsepp, verejtékcsepp

hiigla <h'iigla adv, adj>
1. adv (üliväga, tohutult, määratult) rendkívül ♦ hiigla lai rendkívül széles; hiigla hajameelne rendkívül feledékeny; hiigla jäme puu rendkívül vastag fa; hiigla kõhn inimene rendkívül sovány ember; hiigla rumal lugu rendkívül buta eset; see oli hiigla ammu szörnyen rég volt; ärkasin hiigla vara rendkívül korán keltem
2. adj (tohutu, määratu) óriási ♦ hiigla edu óriási siker; ta teadis hiigla hulga laule rettentő sok dalt tud
■LS: hiigla+ ♦ hiiglaehitis óriási építmény; hiiglajõgi óriási folyó; hiiglajõud óriási erő; hiiglakasu óriási haszon; hiiglalinn óriási város; hiiglapikk rendkívül hosszű; hiiglatöö óriási munka

hõljuma <h'õlju[ma h'õlju[da hõlju[b hõlju[tud 28 v> lebeg, lebben, száll; (liuglema) siklik; (lendlema) repked; (hällima) ring; (millegi kohal kergelt liikuma) lebeg; (kergelt lehvima) libben ♦ jõe kohal hõljub udu köd lebeg a folyó fölött; liblikad hõljuvad akna taga pillanók repkednek az abalk mögött; tuules hõljus lumehelbeid hópelyhek lebegtek a szélben; tolm hõljub õhus száll a por a levegőben; vees hõljub midagi valami lebeg a vízben; õhus hõljus lillelõhna virágillat szállt a levegőben; rukkiväli hõljub tuules ring a rozs a szélben; tuul pani kardina hõljuma a szél meglibbentette a függönyöket; paat hõljus lainetel csónak ringatózott a hullámokon; juuksed hõljusid tuules lebegett a haj a szélben; unistustes hõljuma álmokban ringatózik; hõljuvad setted v uhtmed lebegő üledék

johtuv <s> folyó

jooks <j'ooks jooksu j'ooksu j'ooksu, j'ooksu[de j'ooksu[sid_&_j'ooks/e 22 s>
1. futás; (võidu-) versenyfutás; (jooksmine) futás ♦ saja meetri jooks 100 méteres síkfutás; finaaljooks sport döntő futás; krossijooks sport terepfutás; lühimaajooks sport rövidtávfutás; maratonijooks maraton; murdmaajooks sport mezei futás; hoojooks sport nekifutás; pikamaajooks sport hosszútávfutás; teatejooks sport váltófutás, staféta; tervisejooks kocogás; tõkkejooks sport akadályfutás; olime kiirest jooksust väsinud elfáradtunk a gyors futástól; hobust jooksule sundima futásra készteti a lovat; poiss kukkus jooksu pealt maha a fiú futás közben elesett; ta pani jooksu peal nööpe kinni futás közben gombolta be a gombjait; olin päevad läbi jooksus egész nap rohantam; poiss pani maja poole jooksu a fiú a ház felé rohant; ta tuli suure v tulise v kange v kõva jooksuga rohanva jött
2. (sõidukite, liikuvate esemete kohta) futómű ♦ kerge jooksuga jalgratas jól/könnyen guruló bicikli; jälgisime ema sõrmede väledat jooksu figyeltük anya ujjainak gyors mozgását; tühijooks tehn üresjárat
3. (vool, voolamine) folyás ♦ käreda jooksuga jõgi gyors folyású folyó; ülemjooks felső szakasz, forrásvidék; alamjooks alsó szakasz
4. (pagu, deserteerumine) menekül ♦ paar meest on jooksus pár férfi szökésben van
■LS: jooksu+ ♦ jooksurada sport futópálya; jooksuratas tehn futókerék; jooksustiil sport futóstílus; jooksutaktika sport utótaktika; jooksutehnika sport futótechnika; jooksutreening futóedzés; jooksuvõistlused futóverseny

jooksev <j'ooksev j'ooksva j'ooksva[t -, j'ooksva[te j'ooksva[id 02 adj>
1. futó ♦ jooksev põdrakari futó jávorszarvas csorda
2. (voolav) folyó ♦ kraanist jooksev vesi a csapból folyó víz
3. (igapäevane, korrapäraselt toimuv v tehtav) folyó ♦ jooksev aasta folyó év; jooksev konto maj kereskedelmi mérleg; jooksev aruandlus maj folyó jelentés; jooksev remont a folyamatban lévő felújítások; jooksvad kulud folyó költségek; jooksvate sündmuste kroonika az aktuális ügyek krónikája; jooksev asjaajamine (1) folyó ügyintézés; (2) mindennapi ügyintézés; jooksev kirjanduselu aktuális irodalmi élet; jooksev indeks mat futó index; jooksev meeter fm, folyóméter; jooksev numeratsioon futó számozás

jooksma <j'ooks[ma j'oos[ta jookse[b j'oos[tud, j'ooks[is j'ooks[ke 32 v>
1. (inimeste, loomade kohta, üldse, edasi-tagasi) fut, szalad, pereg; (ühes suunas) fut; (kindlas suunas jooksma hakkama) odafut; (kohale) helyrefut; (läbides) átfut, átszalad; (sisse) befut, beszalad; (välja) kifut, kiszalad; (eemale, ära) elfut, elszalad; (peale, otsa) belefut; (alla, ära) aláfut; (üle) átfut; (laiali) szétfut; (palju, väsinuks) kifutja magát; (joostes ära käima) elszalad ♦ lapsed jooksevad õues a gyerekek az udvaron futkároznak; ta pistis v pani jooksma elfutott; jooksin nagu tuul koju szélsebesen futottam haza; võidu jooksma versenyt fut; maratoni jooksma maratont fut; hobune jookseb nelja vágtat a ló; jooksime jõe poole a folyó felé futottunk; õde jooksis tuppa a nővér befutott a szobába; ta jooksis [toast] aeda kifutott (a szobából) a kertbe; poiss jooksis tänavale a fiú kifutott az útra; ta jooksis metsa az erdőbe futott; kõik jooksid rüsinal õue nyomakodva futottak az udvarra; ta jooksis kilomeetri kahe ja poole minutiga két és fél perc alatt futott le egy kilómétert; jooksime hirmunult laiali ijedten szétfutottunk; jooksin trepist alla lefutottam a lépcsőn; vend jooksis poodi leiba tooma a bátyám/öcsém elfutott a boltba kenyérért; tüdruk jooksis emale vastu a lány az anyja elé futott; ema jooksis toa ja köögi vahet az anya ide-oda rohangált a szoba és a konyha között; jookseb arstide vahet egyik orvostól a másikhoz fut; miks sa töölt ära jooksid? miért szaladtál el a munkából; jooksis kõigist ette az élre került; koer jookseb üle tee a kutya átfut az utcán; elu eest jooksma (el)viszi az irháját; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért); iga seeliku järele jooksma minden szoknya után megfordul
2. (voolama, valguma) folyik, ömlik; (välja) árad; (läbi) átfolyik, áramlik ♦ jõed jooksevad merre a folyók a tengerbe ömlenek; läbi heinamaa jookseb oja egy patak fut át a réten; vesi jookseb kraanist folyik a víz a csapból; pisarad jooksid üle põskede folytak a könnyek az arcán; higi jookseb mööda nägu folyik az izzadság az arcomon; ninast jookseb verd vérzik az orra; vili jookseb kotist salve a gabona a zsákból a hombárba ömlik; kask jookseb mahla könnyezik a nyírfa; katuseräästad jooksevad csorog az eresz; maa seest jooksis allikas forrás tört elő a földből; vann on veest tühjaks jooksnud lefolyt a víz a kádból; lasin kraanist vee jooksma nyitva hagytam a csapot; silmad jooksevad vett könnyezik a szemem; kõrv jookseb mäda folyik a genny a fülemből; paise on hakanud jooksma kifakadt a tályog; suu jookseb vett millegi järele csurog a nyála vmi után; kellelgi jookseb suu vett összefut/összeszalad vkinek a szájában a nyál
3. (lekkima) szivárog, folyik ♦ ämber jookseb folyik a vödör
4. (kiiresti v ühetasaselt liikuma, libisema, liuglema) fut, suhan ♦ sulg jooksis nobedasti paberil a toll gyorsan fut a papíron; pilved jooksevad üle taeva felhők futnak át az égen; lained jooksevad randa a hullámok a partra futnak; külmajudinad jooksevad üle selja végig fut a hideg a hátamon; üle näo jooksis vari árnyék futott át az arcán; tuulehoog jooksis üle vee szél suhant át a víz fölött; pilk jooksis üle toa tekintetem végigfutott a szobán; hulk mõtteid jooksis läbi pea egy csomó gondolat futott át a fejemen; elu on ummikusse jooksnud zátonyra futott az életem; kerge võbin jooksis südamest läbi enyhe remegés futott át a szívemen; regi jookseb hästi jól fut a szán; lõng jookseb poolile az orsóra fut a fonal; sukasilmad jooksevad fut a harisnya; kleidi saba jooksis mööda maad a ruha szegélye a földön csúszik; laev jooksis madalikule zátonyra futott a hajó; rong jooksis rööbastelt kisiklott a vonat; suusanina jooksis mättasse a síléc orra belefutott a zsombékba; paat jooksis randa a csónak partra futott
5. (suunduma, kulgema) fut ♦ vaod jooksevad sirgelt üle põllu a barázdák egyenesen futnak át a mezőn; koridor jookseb läbi mõlema majatiiva a folyosó a ház mindkét szárnyán áthalad; pargiga rööbiti jooksis lai tänav a parkkal párhuzamosan széles út futott; maantee jooksis piki rannaäärt az országút a part mentén fut; pikk maanina jookseb kaugele merre a hosszú földnyelv messze benyúlik a tengerbe
6. (aja kulgemise kohta) megy, fut ♦ aeg jookseb, lähme juba megy az idő, mostmár induljunk; minutid jooksevad futnak a percek; päevad jooksevad jälle ühetooniliselt a napok ismét monotonon futnak
7. kõnek (edenema, etenduma, linastuma) fut, megy ♦ töö jookseb megy a munka; praegu jookseb tal kõik libedasti most minden simán megy neki; kuidas kaup jookseb? hogy megy az áru?; raha jookseb megy a pénz; tal jutt jookseb jól forog a nyelve; film jookseb mitmes kinos korraga egyszerre több moziban is fut a film

jootma <j'oot[ma j'oot[a jooda[b joode[tud, j'oot[is j'oot[ke 34 v>
1. (juua andma) itat; (piisavalt juua andma) megitat; (jootmisega kasvatama) locsol; (ära jootma) megitat ♦ isa jootis kaevul hobuseid apa a lovakat itatta a kútnál; too vett ja jooda loomad hozz vizet, és itasd meg az állatokat; vasikat joodeti piimaga a borjút tejjel itatták; külalisi joodeti ja söödeti hästi jóltartották a vendégeket; jootis külalised purju leitatta a vendégeket; mis jooki talle seal küll sisse joodeti? vajon milyen itallal itatták ott; allikas joodab jõge, jõgi linna a forrás táplálja a folyót, a folyó itatja a várost
2. (joodise vahelesulatamise teel ühendama) megforraszt; (kokku) összeforraszt; (kinni) beforraszt; (külge) ráforraszt ♦ jootis traadiotsad kokku összeforrasztotta a huzalvégeket; jootis augu tinaga kinni ónnal beforrasztotta a lyukat; jootsin ämbrile sanga külge fogantyút forrasztottama vödörre

juga <juga j'oa juga j'ukka, juga[de juga[sid_&_jug/e 18 s>
1. (voolus, kiirtevihk) zuhatag, vízesés, zuhogó, sugár ♦ aurujuga gőzsugár; gaasijuga gázsugár; liivajuga homok sugár; suitsujuga füstoszlop; tolmujuga porfelhő; tulejuga lángcsóva; valgusjuga fénysugár; veejuga vízsugár; verejuga vérsugár; õhujuga légáram; jäise õhu juga jeges légáram; veri jookseb joana patakokban folyik a vér; külm juga käis südame alt läbi átjárta szívét a hideg
2. geogr (järsk vee langus) vízesés, zuhogó, zuhatag ♦ rohkete jugadega jõgi folyó sok vézeséssel
■LS: joa+ ♦ joadüüs hüdr telesugár fúvóka; joakalluti hüdr deflektor

juhatus <juhatus juhatuse juhatus[t juhatus[se, juhatus[te juhatus/i 11 s>
1. (suunamine, juhendamine, õpetus) útmutatás; (juhtimine) vezetés; (koosoleku juhatajaks olemine) értekezlet vezető; (nõuanne) tanács, útmutatás, javallat, javaslat ♦ {kelle} juhatusel (1) (näpunäidete järgi) vki utasításai szerint; (2) (juhtimisel) vki irányítása alatt; suulise juhatuse järgi leidma megtalálni szóbeli útmutatás alapján; juhatust saama útmutatást kap; tee ema juhatuse järgi cselekedj anyád utasításainak megfelelően; {kelle} juhatusel töötama vki irányítása alatt; koosolek möödus direktori juhatusel az őlés/értekezlet az igazgató irányítása alatt folyt
2. (juhtkond) elnökség, vezetőség, igazgatótanács; (väejuhatus) katonai parancsnokság; (juhtkonna asukoht v ruumid) igazgatói iroda ♦ kirjandusringi juhatus az irodalmi kör vezetősége; kooperatiivi juhatus szövetkezeti vezetés; ülemjuhatus sõj vezérkar; juhatuse liige elnökségi tag; astusin möödaminnes juhatusest läbi útközben beugrottam az irodába
3. (koosoleku puhul) elnökség, vezetőségét ♦ valiti koosoleku juhatus megválasztották az ülés elnökségét/vezetőségét

jõgi <jõgi j'õe jõge j'õkke, jõge[de jõge[sid 21 s> folyó ♦ kitsas jõgi keskeny folyó; lai jõgi széles folyó; madal jõgi sekély folyó; sügav jõgi mély folyó; veerikas jõgi bővízű folyó; vaikne jõgi csendes folyó; kiirevooluline jõgi gyors sodrású folyó; kärestikuline jõgi zúgókkal teli folyó; kalarikas jõgi halban bő folyó; laevatatav jõgi hajózható folyó; harujõgi elágazás, folyóelágazás; hiiglajõgi folyó óriás; inimjõgi piltl emberáradat; laavajõgi lávafolyam; lisajõgi mellékfolyó; mäestikujõgi hegyi folyó; parvetusjõgi tutajozható folyó; tasandikujõgi geogr síksági folyó; jõe algus a folyó forrása; jõe alamjooks a folyó alsó folyás; jõe keskjooks a folyó középső szakasza; jõe ülemjooks a folyó eredete, a folyó felső szakasza; jõe parem kallas a folyó jobb partja; jõe vasak kallas a folyó bal partja; jõe ääres a folyó mentén/mentében; jõe äärde minema a folyóhoz megy, a folyópartra megy; jõest üle minema, jõge ületama átkel a folyón; jõest kala püüdma halat fog a folyóból; jões suplema a folyóban fürdik; üle jõe ujuma átúszik a folyón; jõge tõkestama gátat emel; jõele silda ehitama hidat épít a folyón; jõele tammi ehitama gátat épít a folyóra; jõge paisutama felduzzasztja a folyót; jõgi voolab a folyó folyik; jõgi voolab järve a folyó a tóba ömlik; jõgi jookseb folyik a folyó; jõgi lookleb kanyarog a folyó; jõgi vahutab tajtékzik a folyó; jõgi kobrutab tajtékzik a folyó; jõgi kohiseb zúg a folyó; jõgi suubub merre a folyó a tengerbe folyik, a folyó a tengerbe ömlik; see jõgi algab soodest ez a folyó a mocsaraknál ered; jõgi tõusis üle kallaste kiöntött a folyó, a folyó kilépett a medréből; jõgi on kinni külmunud befagyott a folyó; jõgi vabanes jääst zajlik a jég a follyón; jõgi kuivas ära a folyó kiszáradt; jõgi ujutas luha üle a folyó elöntötte az árteret; üle jõe v jõest üle viib sild a folyón át híd vezet; jõgi on madalaks jäänud leapadt a folyó; käisime jões suplemas voltunk a folyónál fürödni; jõelt tõuseb udu köd száll a folyó felől; jõelt tuleb niiskust nedves levegő száll a folyó felől
■LS: jõe+ ♦ jõehaud hullámsír; jõekala folyami hal; jõekallas folyópart; jõekruus folyami kavics; jõekäänak, jõekäänd folyókanyar; jõelaev folyami hajó; jõelaevandus folyami hajózás; jõelaevastik folyami flotta; jõeluht folyami ártér; jõelähe eredet; jõemadalik sekély folyószakasz; jõemuda folyami iszap; jõeorg folyóvölgy; jõepõhi folyófenék; jõepüük folyami halászat; jõesaar folyami sziget; jõesadam folyami kikötő; jõesild folyami híd; jõesuu[e] geogr eredet, forrásterület; jõesäng folyómeder; jõetramm folyami utasszállító; jõetransport folyami szállítás; jõevaksal személyhajó-állomás; jõevedu folyami szállítás; jõevesi folyami víz; jõevool a folyó árja

järsult <järsult adv> kurtán-furcsán, meredeken; (püstloodis) meredeken; (äkiliselt) hirtelen ♦ jõgi pöördub järsult paremale a folyó hirtelen jobbra kanyarodik; lõi raamatu järsult kinni hirtelen összecsapta a könyvet; ta on järsult muutunud hirtelen megváltozott

jäätuma <j'äätu[ma j'äätu[da j'äätu[b j'äätu[tud 27 v> (jääga kattuma, jääks muutuma) beáll, jegesedik, felfagy, fagy, eljegesedik; (veekogude kohta) befagy ♦ jõgi on jäätunud [kinni] befagyott a folyó; jäätunud kõnnitee a járda jéggel borított; vesi jäätub null temperatuuril a víz nulla fokon fagy

kalarikas <+rikas r'ikka rikas[t -, rikas[te r'ikka[id 07 adj> haldús, halban gazdag ♦ kalarikas jõgi haldús folyó

kaldu <k'aldu adv> vt ka kaldus dőlt, rézsút, dűlő ♦ puu oli jõe poole kaldu a fa a folyó felé dőlött

kallas <kallas k'alda kallas[t -, kallas[te k'alda[id 07 s> part ♦ järsk kallas meredek part; kõrge kallas magas part; lauge kallas lapályos part; soine kallas mocsaras part; järve kallas a tó partja; jõe vasak kallas a folyam bal partja; idakallas keleti part; kaljukallas sziklapart; kivikallas köves part; liivakallas homokos part; lõunakallas déli part; läänekallas nyugati part; põhjakallas északi part; vastaskallas túlsó part; kaldale ujuma a partra úszik; paati kaldale tõmbama partra húzza a csónakot; jõgi tõusis v ajas v paisus üle kallaste a folyó árad
■LS: kalda+ ♦ kaldajoon partvonal; kaldakaitse partvédelem; kaldakindlustis partvédő; kaldataimestik part menti növényzet; kaldaveer part menti rész

kesk1 <k'esk prep [part]> (keset) közepén; (keskele) közepére ♦ kesk õitsvat aasa a virágzó rét közepén; ärkasin kesk ööd üles az éjszaka (kellős) közepén ébredtem fel; piir tõmmati kesk jõge a folyó közepénél húzták meg a határvonalat

keskkoht <+k'oht koha k'ohta k'ohta, k'ohta[de k'ohta[sid_&_k'oht/i 22 s> közép, középpont ♦ kujundi keskkoht a jel középpontja; jõe keskkohas ulatus tal vesi kaelani mire elérte a folyó közepét, a víz már a nyakáig ért

keskpaik <+p'aik paiga p'aika p'aika, p'aika[de p'aika[sid_&_p'aik/u 22 s> közép ♦ jõe keskpaik a folyó közepe; juuni keskpaigas június közepén; möödunud sajandi keskpaigast alates a múlt század közepétől kezdve

kinni <k'inni adv>
1. (suletud seisundisse v seisundis) zárva, csukva ♦ aken on kinni csukva van az ablak; pood on kinni zárva van a bolt; kinni panema becsuk; kinnisilmi csukott szemmel; tõmbab luku kinni behúzza a cipzárt; paneb nööbid kinni begombolja a gombokat; (pane) suu kinni! csönd legyen!; keera raadio kinni! kapcsold ki a rádiót!; pane uks kinni! csukd be az ajtót!; telekas on kinni ki van kapcsolva a tévé; mingi koha pealt /millegi suhtes silma kinni pigistama szemet huny vmi felett; kellegi suu ei seisa kinni be nem áll vkinek a szája
2. (süvendi, ava korral: täis, umbe v umbes) össze, be ♦ jalgrada on kinni kasvanud benőtt az ösvény; haav kasvas kiiresti kinni a seb gyorsan összenőtt
3. (pealt kaetuks v kaetuna) be ♦ haava kinni siduma bekötözi a sebet; jõgi külmus kinni a folyó befagyott
4. (olukorda v olukorras, kus liikumine on takistatud, kellegi vabadus piiratud vms, kokkusurutud seisundisse v seisundis) el ♦ püüa kinni! kapd el!; auto jäi lumme kinni az autó elakadt a hóban; kellelgi jäid sõnad kurku kinni vkinek a torkán akadt a szó; {kellel} tal on kõht kinni székrekedése van; paati kinni siduma kiköti a csónakot; ta oli kinni seotud ja relvitu meg volt kötözve, és fegyvertelen; mul on nina kinni eldugult az orrom
5. (haarates külge, haardesse, haardes, küljes) ♦ kellelgi käest kinni võtma kézen fog valakit
6. (püütava, otsitava kättesaamise, vahistamise vms kohta) meg ♦ püüdsin palli kinni megfogtam a labdát; kass püüdis hiire kinni a macska megfogta az egeret
7. (peatamise v peatumise kohta) meg ♦ auto pidas hetkeks kinni megállt a kocsi egy pillanatra; pea kinni, ma tulen ka! állj meg, én is jövök
8. (vahetus läheduses või kokkupuutes) ♦ linnas on maja majas kinni városban ház ház hátán áll
9. (hõivatud) foglalt ♦ isa on tööga väga kinni apa el van foglalva a munkájával; tänane õhtu on mul juba kinni van már programom ma estére; see koht on kinni ez a hely foglalt; pani ühes hotellis toa kinni foglaltam egy szobát az egyik szállodában
10. kõnek (söömisega seoses) meg ♦ kass pistis linnu kinni a macska megfogta a madarat
11. (aja kohta, kus lehm ajutiselt ei lüpsa) ♦ lehm on kinni vemhes a tehén, elapadt a tehén

kohalt <kohalt postp [gen]> vt ka kohal, kohale
1. (millest-kellest ülaltpoolt, kõrgemalt) felül, fölül ♦ jõe kohalt tõusis udu a folyó felül köd szállt fel; mere kohalt on taevas pilves a tenger fölött felhős az ég
2. (kõrvalt, juurest, lähedalt) -nál/-nél

kohe1 <kohe adv>
1. (viivitamata, jalamaid) azonnal, rögtön, mindjárt, máris ♦ tule kohe siia! azonnal gyere ide!; kohe sügisel mindjárt ősszel; tulen kohe tagasi rögtön visszajövök; kohe esimesest tänavast vasakule a következő saroknál rögtön balra; sügis on käes ja kohe on jõulud jön az ősz, és máris itt lesz a karácsony; ta on kohe siin máris itt lesz
2. (vahetus läheduses) mindjárt ♦ jõgi on kohe maja taga a folyó mindjárt a ház mögött van

kuivama <k'uiva[ma k'uiva[da kuiva[b kuiva[tud 28 v>
1. (kuivaks muutuma) szárad; (kuivama pandud pesu) megszárad; (veekogude kohta) kiszárad; (taimede kohta) elhervad, elszárad ♦ allikas on kuivanud ki van száradva a forrás; jõgi kuivab kiszárad a folyó; viisin käterätiku välja nöörile kuivama kivittem száradni a kötélre a törülközőt; pesu kuivab megszárad a kimosott ruha; leib on kuivanud száraz lett a kenyér; mul kurk kuivab kapar a torkom
2. (kuivetuma) elszárad ♦ ta käed olid kortsuliseks kuivanud a keze el volt száradva
3. piltl (napiks muutuma, kahanema) apad, összezsugorodik ♦ mu jõuvarud aina kuivavad elfogy az erőm; turg on kokku kuivanud a piac összezsugorodott
■LS: kuivamis+ ♦ kuivamisaeg száradási idő

kulgema <k'ulge[ma k'ulge[da k'ulge[b k'ulge[tud 27 v>
1. (liikuma, minema) zajlik, halad ♦ inimvool kulgeb tänavatel az utcákon zajlik a nép
2. (suunduma, ulatuma) vezet ♦ tee kulgeb põhjasuunas az út észak felé vezet; juhe kulgeb läbi seina a vezeték átvezet a falon
3. (tegevuse, sündmuse kohta: arenema, toimuma) halad, zajlik, lefolyik ♦ haigus kulges raskemate tüsistusteta a betegség súlyosabb következmények nélkül folyt le; koosolek kulges tormiliselt a gyűlés viharosan zajlott le; elu kulgeb oma harilikku rada az élet a régi kerékvágásában halad

käesolev <+olev oleva oleva[t -, oleva[te oleva[id 02 adj> (käsil olev) jelenlegi, folyó, jelen; (kõne all olev) e ♦ käesolevas dokumendis a jelen dokumentumban; käesolev artikkel e cikk

käigusolev <s> folyó

käsilolev <+olev oleva oleva[t -, oleva[te oleva[id 02 adj> folyó, folyamatban levő

külmama <k'ülma[ma külma[ta k'ülma[b külma[tud 29 v> (külmuma) befagy, megfagy, fagy ♦ jõgi külmas kinni befagyott a folyó; laevad külmasid sadamas jäässe a kikötőben befagytak a hajók; surnuks külmama halálra fagy

külmuma <k'ülmu[ma k'ülmu[da k'ülmu[b k'ülmu[tud 27 v> (külma tõttu hukkuma, jäätuma) fagy, megfagy, befagy; (külmast kahjustuma) megfagy ♦ üks kodutu külmus surnuks halálra fagyott egy hajléktalan; elavhõbe külmub 39 kraadi juures a higany –39 foknál fagy; vesi külmub jääks a víz jéggé fagy; jõgi on kohati põhjani külmunud helyenként fenékig fagyott a folyó vize; lumetormis külmus ta kõrv ära a hóviharban megfagyott a füle
■LS: külmumis+ ♦ külmumisoht a fagyás veszélye; külmumispunkt füüs fagypont; külmumissurm fagyhalál; külmumissügavus a fagyás mélysége

laevatatav <laevatatav laevatatava laevatatava[t -, laevatatava[te laevatatava[id 02 adj> hajózható ♦ laevatatav jõgi hajózható folyó

lähe <lähe l'ähte lähe[t -, lähe[te l'ähte[id 06 s>
1. (lähtekoht) forrás ♦ jõelähe, jõe lähe geogr a folyó eredete
2. sport (start) rajt, start ♦ lendlähe repülőrajt
■LS: lähte+ (lähtekohaga seotud) ♦ lähteaine alapanyag; lähteandmed forrásadatok; lähteasend sport alapállás; lähtejoon sõj startvonal; lähtepunkt kiindulópont; lähteväärtus maj kiindulási érték
lähte+ sport

maa-alune <+alune aluse alus[t -, alus[te aluse[id 10 adj, s> adj földalatti ♦ maa-alune jõgi földalatti folyó; maa-alune kaabel földvezeték

Navesti jõgi Navesti folyó

norutama <noruta[ma noruta[da noruta[b noruta[tud 27 v>
1. (norguspäi seisma v istuma, norgus olema) lógatja az orrát, búsúl, gubbaszt, kuporog, kókad ♦ lehmad norutavad karjamaal külma vihma käes a tehenek a legelőn gubbasztanak a hideg esőben; neiu norutas tantsu ajal nurgas istuda a lány a sarokban kupurgott, míg folyt a tánc; istutatud kapsataimed algul norutavad, siis lähevad kikki az elültetett káposzták előbb kókadnak, aztán megerősödnek
2. (rõhutud meeleolus, teotahteta olema) búsul, szomorkodik, gubbaszt ♦ pea püsti, ära noruta! fel a fejjel, ne búslakodj!; mis sa ilusa ilmaga linnas norutad, lähme maale mit gubbasztassz a városban ilyen szép időben, menyjünk vidékre; kusagil ta ei käi, istub norutades kodus sohova sem megy, csak otthon gubbaszt

paiknema <p'aikne[ma p'aikne[da p'aikne[b p'aikne[tud 27 v>
1. (asetsema) fekszik, elterül, elhelyezkedik ♦ linn paikneb jõe paremal kaldal a város a folyó jobb partján fekszik
2. (dislotseeruma) állomásozik ♦ väeosa paiknes küla lähedal A katonaság a falu közelében állomásozott.

paisuma <p'aisu[ma p'aisu[da p'aisu[b p'aisu[tud 27 v>
1. (mahult, ruumalalt suurenema) (meg)dagad, tágul, megduzzad ♦ pungad paisuvad a rügyek megduzzadnak; purjed paisuvad tuules dagadnak a vitorlák a szélben; jõgi paisub üle kallaste a folyó kiönt a medréből
2. (laienema, kasvama) kiterjed; (intensiivselt) nő ♦ paisuv bürokraatia növekvő bürokrácia; süda paisub õnnest piltl a szíve túlcsordul az örömtől; rind paisub rõõmust dagad a keble boldogságtól; kellegi rind paisub rõõmust dagad a mell vkinek az örömtől

parem2 <parem parema parema[t -, parema[te parema[id 02 adj, s>
1. adj (komparatiivis) (hinnatavam, kasulikum, mugavam, vastand: halvem) jobb ♦ see on kõige parem kook ez a legjobb sütemény; mida varem, seda parem minél előbb, annál jobb; minél hamarabb, annál jobb; parem maailm jobb világ; ta on paremal järjel több pénze van; ta on matemaatikas minust parem jobb nálam matematikából; paremad ajad on veel ees lesz még szőlő, lágy kenyér; keegi/miski on näinud (ka) paremaid päevi vki/vmi jobb napokat látott; ta peab end teistest paremaks többre tartja magát másoknál; parema puudumisel jobb híján; kedagi hea ja paremaga kostitama a tyúkkal, kaláccsal tart vkit
2. adj (paremal pool asuv, parempoolne, vastand: vasak) jobb ♦ parem käsi jobb, jobbkéz; jõe parem kallas a folyó jobb partja; parem pool! jobbra át!; paremat kätt teine maja jobboldalt második ház
■LS: parem+ ♦ paremerakond jobboldali párt; paremkaitsja sport jobbhátvéd; paremsirge sport jobbegyenes; paremäär sport jobbszélső

pikkune <p'ikkune p'ikkuse p'ikkus[t p'ikkus[se, p'ikkus[te p'ikkus/i_&_p'ikkuse[id 12_&_10 adj (hrl liitsõna järelosa)>
1. (ruumiliselt) hosszú(ságú) ♦ meetripikkune méteres; kaheksakümne kilomeetri pikkune jõgi nyolcvan kilométer hosszú folyó; mitmesaja kilomeetri pikkune teekond többszáz kilométeres út
2. (kasvult) magas(ságú) ♦ minupikkune mees velem egyforma magasságú férfi
3. (ajaliselt) ♦ aastatepikkune sõprus évekig tartó barátság; kolme aasta pikkune hároméves

pool1 <p'ool postp, adv>
1. postp [gen], postp [adess] (suunas) oldal, felől, fél ♦ aknad on tänava pool az ablakok az utca felől vannak, az ablakok az utca oldalán vannak; maja on teisel pool jõge a ház a folyó túloldalán van, a ház a folyó másik felén/partján van
2. adv; postp [gen], postp [adess] (kandis, kohas, kellegi juures, kellegi poolel) mellett, -nál/-nél ♦ igal pool mindenütt, mindenhol; elab kuskil Pärnu pool valahol Pärnu táján lakik; ööbisin sugulaste pool a rokonaimnál éjszakáztam; õigus on sinu pool igazad van, az igazság a te oldaladon van
3. adv (liitsõna järelosana) ♦ allpool alatt, lent; eespool előtt, elől, előbb; sealpool ott, másik oldalon, arrafelé; seespool belül, bent
4. adv (pooleldi, osalt) félig ♦ mõnulesin pool tukkudes tugitoolis jól éreztem magam a karosszékben félig bóbiskolva; elas talus pool teenijana, pool kasulapsena félig szolgaként, félig fogadott gyerekként élt a birtokon

poolne <p'oolne p'oolse p'oolse[t -, p'oolse[te p'oolse[id 02 adj (hrl liitsõna järelosa)>
1. (mille pool küljes v suunas paiknev) felőli ♦ idapoolne keleti; jõepoolne folyó felőli; vasakpoolne baloldali; Valdeku tänava poolne aken Valdek utca felőli ablak
2. (teat omaduste poole kalduv) ♦ kuivapoolne kicsit/kissé száraz; tüsedapoolne kövérkés, kissé kövér; vanapoolne idősebb
3. (kellestki lähtuv, kelleltki pärinev) ♦ Imre on mu emapoolne vanaisa Imre anyai ágon nagyapám; kahepoolsed läbirääkimised kétoldalú tárgyalások; kahepoolne kopsupõletik med kétoldali tüdőgyulladás; Eesti-poolne initsiatiiv észt részről való kezdeményezés

põhjatu <põhjatu adv; põhjatu põhjatu põhjatu[t -, põhjatu[te põhjatu[id 01 adj>
1. adv (väga, tohutu, hiigla-, äärmiselt, ülimalt) nagyon, mérhetetlenül, feneketlenül ♦ jõgi on põhjatu sügav a folyó feneketlenül mély
2. adj (väga sügav, nagu ilma põhjata) feneketlen ♦ põhjatu kaev feneketlen kút
3. adj (ilma kindla põhjata, tüma) feneketlen ♦ põhjatu soo feneketlen mocsár
4. adj (väga suur, ääretu, lõpmatu) mérhetetlen, feneketlen ♦ põhjatu sinitaevas mérhetetlen kék ég; põhjatu viha feneketlen gyűlölet; põhjatu varandus mérhetetlen vagyon

pärast <pärast postp, prep, adv>
1. postp [gen]; prep [part] (järel, möödudes, millest ajaliselt hiljem, peale mida) után, múlva ♦ aasta pärast egy év múlva; tule poole tunni pärast gyere fél óra múlva; pärast tööd munka után; viis minutit pärast kuut öt perccel hat után
2. postp [gen] (mille tõttu, mille eest, mis põhjusel) -ért, miatt ♦ võistlus esikoha pärast az első helyért folyó verseny; paljud lähevad puhtalt huvi pärast kursustele sokan csak érdeklődésből mennek el a kurzusokra; istub varguse pärast kinni lopásért ül börtönben; kunst kunsti pärast művészet a művészet kedvéért; kui mures me sinu pärast olime! mennyit aggódtunk érted!; sinu pärast läkski kõik nii halvasti! mindez miattad ment rosszul!; ütlesin seda ainult nalja pärast ezt csak viccből mondtam
3. adv (hiljem, edaspidi, seejärel) később ♦ pärast näeme! viszlát később!
4. postp [gen] (fraseoloogilist laadi hüüatustes ja kirumisvormelites) ♦ jumala pärast, ära kisa enam! az Isten szerelmére, ne kiabálj már!; mille pagana pärast sa sinna läksid? mi a fenéért mentél oda?

rajama <raja[ma raja[da raja[b raja[tud 27 v>
1. (ehitama, töötades looma, tegema) alapít, megalapít, létrehoz, létesít, kiépít, felépít, felállít, épít ♦ rajasime puuviljaaia gyümölcsöst hoztunk létre; park rajati sajandi algul a parkot a század elején létesítették; linn on rajatud jõe äärde a várost a folyó mellé alápítottak; rajati uus kaevandus az új bányát megnyitották; vallutajad rajasid tugevaid kindlusi a hódítók erős várakat építettek
2. (asutama) alapít ♦ oma perekonda rajama családot alapít; uut äriühingut rajama új részvénytársaságot alapít
3. (põhja v alust panema) létre hoz ♦ rajati ühine kirjakeel közös irodalmi nyelvet hoztak létre

saldo <saldo saldo saldo[t -, saldo[de saldo[sid 16 s> maj (bilanssi ja kontot tasakaalustav jääk) egyenleg ♦ jooksevkonto saldo a folyó fizetési mérleg egyenlege

sealtpoolt <+p'oolt adv, prep>
1. (sealsest suunast, sealt kandist) onnan, arról ♦ tuul on sealtpoolt a szél arról fúj
2. túlról ♦ sealtpoolt jõge a folyó túlpártjáról

siinpool <+p'ool adv, prep>
1. (siinses suunas) errefelé, itt, ezen az oldalon
2. (millegi v kellegi suhtes samal pool) innen ♦ siinpool Tiszat, sealpool Doonaud Tiszán innen, Dunán túl; siinpool jõge a folyó innenső partján

skp folyó hó -n

sogane <sogane sogase sogas[t -, sogas[te sogase[id 10 adj> zavaros ♦ sogane jõgi zavaros folyó; sogane rahastamine homályos finanszírozás; sogane lugu zavaros történet; sogases vees kalu püüdma a zavarosban halászik

suubuma <s'uubu[ma s'uubu[da s'uubu[b s'uubu[tud 27 v> (sisse voolama) torkollik, ömlik ♦ jõgi suubub merre a folyó a tengerbe ömlik

sõudma <s'õud[ma s'õud[a sõua[b s'õu[tud, s'õud[is s'õud[ke 34 v> (aerupaari v aeru tõmmetega paati vees liikuma panema) evez, kanalaz ♦ vastutuult sõudma széllel szemben evez; sõudsid mööda Doonaud allavett kanalaztak lefelé a Dunán; sõudsime kaldale partra eveztünk; sõuab võõrastel vetel idegen vizeken evez; sõuab jõe teisele kaldale a folyó túlsó partjára evez; toonekured sõudsid aasa kohal gólyák eveztek a rét felett; tasa sõuad, kaugele jõuad! lassan járj, tovább érsz!

tagurpidi <+pidi adv>
1. (selg, tagumine pool ees) visszafelé, hátrafelé ♦ vähk liigub tagurpidi a rák hátrafelé megy; seal kus jõgi voolab tagurpidi ahol a folyó visszafelé folyik; mine tagurpidi edasi tolatásban előre
2. (normaalsele asendile vastupidi, valepidi) (ki)fordítva, fordított sorrendben, fejjel lefelé ♦ särk on tagurpidi seljas ki van fordítva az ing

tõusma <t'õus[ma t'õus[ta tõuse[b t'õus[tud, t'õus[is t'õus[ke 32 v>
1. (ülespoole, kõrgemale liikuma) felmegy; (õhku, lendu) felszáll ♦ mäkke v mäele tõusma felmászik a hegyre; lennuk tõuseb õhku felszáll a repülőgép; eesriie tõuseb felmegy a függöny; päike tõuseb felkel a nap; kanadega tõusma a tyúkokkal kel; Kristus on üles tõusnud Krisztus feltámadt; viin tõusis pähe v latva {kellele} piltl fejébe szállt a pálinka; jõgi tõusis üle kallaste a folyó kicsapott/kilépett a medréből
2. (püsti tõusma) feláll, felkel ♦ voodist tõusma felkel az ágyból; lauast tõusma feláll az asztaltól; jalule tõusma talpra áll; varvastele tõusma lábujjhegyre áll; tõusis voodist vasaku jalaga piltl bal lábbal kelt fel
3. (määralt, ulatuselt, astmelt, näitajatelt jne suurenema, kasvama, kiirenema) emelkedik, növekszik, fokozódik ♦ elatustase tõuseb emelkedik az életszínvonal; hinnad tõusevad az árak emelkednek
4. (tekkima, sündima) keletkezik, támad ♦ torm tõuseb vihar támad; tuul on tõusnud a szél kerekedett
5. (teatud positsiooni saavutama, edenema) (fel)kerül, (fel)jut ♦ troonile tõusma trónra kerül
6. (võitlusse astuma, vastu hakkama, üles tõusma) felkel ♦ kellegi vastu [üles] tõusma felkel vki ellen

vaikne <v'aikne v'aikse v'aikse[t -, v'aikse[te v'aikse[id 02 adj>
1. (vaevukuuldav) halk; (hääletu) csendes ♦ metsa vaikne kohin az erdő halk susogása; vaiksed sammud halk lépések; vaikne tänav csendes utca; vaikne nädal relig nagyhét; vaikne öö csendes éjszaka; meri on vaikne csendes a tenger; räägib vaikse häälega halk hangon beszél, halkan beszél; sadu jääb järjest vaiksemaks az eső fokozatosan csendesedik
2. (rahulik, vagane) csendes, csöndes ♦ vaikne iseloom csendes természet; vaikne naeratus näol csendes mosoly az arcán; vaikne hull csendes őrült
3. (sõnatu, sõnades väljendamata) csendes ♦ vaikne lootus csendes remény
4. (liikumise kohta: aeglane) csendes ♦ tuul on vaikne csendes a szél; jõe vool on siin hästi vaikne itt nagyon csendes a folyó folyása

vool <v'ool voolu v'oolu v'oolu, v'oolu[de v'oolu[sid_&_v'ool/e 22 s>
1. (vee liikumine ühes suunas, voolus) ár, zápor, sodrás, sodor, irányzat, folyás, folyam, áramlat, áramlás, áram, áradat, áradás ♦ jõevool a folyó árja; vastuvoolu ujuma az ár ellen úszik; vooluga kaasa minema sodródik az árral
2. (gaasi, õhu liikumine, liikuv gaas, õhk, voog) ♦ õhuvool légáramlat, légmozgás
3. el (elektrilaengute korrapärane liikumine, elekter) ♦ elektrivool elektromos/villamos áram, villamos áram, elektromos áram
4. (suure hulga inimeste, samalaadsete esemete, nähtuste vms ühtlane katkematu järgnemine, pidev kulg, selliselt liikuv hulk) ♦ inimvool emberáradat
5. (eriilmeline suundumus v ajajärk, suund, liikumine) ♦ kirjandusvool irodalmi irányzat
■LS: voolu+ (elektriga seotud) ♦ vooluallikas el áramforrás; voolukatkestus áramszünet; voolumõõtja árammérő, villanyóra; voolupinge el áramfeszültség; vooluring el áramkör; voolutugevus el áramerősség; vooluvõrk vezetékhálózat
voolu+ ♦ vooluhulk hüdr vízhozam; voolusäng meder

voolav <v'oolav v'oolava v'oolava[t -, v'oolava[te v'oolava[id 02 adj> folyékony, özönlő, folyó

äkiline <äkiline äkilise äkilis[t äkilis[se, äkilis[te äkilis/i 12 adj>
1. (äkki toimuv) hirtelen, heveny ♦ äkiline tõmme hirtelen rántás; äkilised liigutused hirtelen mozdulatok; külalise äkiline ärasõit a vendég hirtelen távozása; vastase äkiline rünnak az ellenfél hirtelen támadása; äkiline surm hirtelen halál; äkiline vihapurse hirtelen dühkitörés; {kellele} lõi kõhtu äkiline valu hirtelen/heveny fájdalom nyilallt a hasába
2. (ägedaloomuline) lobbanékony, heves, hirtelen haragú, vehemens, indulatos; (talitsematu, järsk) szilaj, féktelen, nyers ♦ äkiline iseloom lobbanékony természet; isa oli järsu, äkilise ütlemisega inimene apám szókimondó/nyers ember volt
3. (millegi kohta: järsk) meredek, hirtelen ♦ äkiline nõlvak meredek lejtő; äkiline trepp meredek lépcső; jõgi teeb siin äkilise käänaku a folyó itt hirtelen kanyarulatot vet

äärest <äärest postp, adv> vt ka äärde, ääres
1. postp [gen] (mille v kelle juurest, kõrvalt) mellől ♦ astus seina äärest eemale ellépett a fal mellől; lapsed tulid järve äärest a gyerekek visszajöttek a tópartról; jõgi on kinni külmunud ainult kalda äärest a folyó csak a part mentén van befagyva
2. adv (ääre poolt) szélén ♦ lõika äärest! a szélén vágd!

äärne <'äärne 'äärse 'äärse[t -, 'äärse[te 'äärse[id 02 adj (hrl liitsõna järelosa)>
1. (millegi ääres asuv) menti, széli ♦ jõeäärne folyó menti; piiriäärne határ menti; teeäärne útszéli
2. (ala, paik) menti ♦ piiriäärne határ menti; teeäärne út menti

üle <üle prep, postp, adv>
1. prep [gen]; adv (millegi pealispinda mööda, mingi vahemaa taha v taga) át, túl, szerte, felüli, felül, feletti, felett ♦ jõgi tõusis üle kallaste a folyó kicsapott a medréből, a folyó kilépett a medréből
2. adv (millegi lakkamise kohta, mööda, möödas) ♦ vihm jäi üle elállt az eső
3. prep [gen] (piltlikes väljendeis) ♦ üle kivide ja kändude piltl árkon-bokron át, árkon-bokron át/keresztül
■LS: üle+ ♦ üleasustus túlnépesedés; üleeuroopaline összeurópai; ülehindama felértékel; üleinimlik (üle inimvõimete) emberfeletti; ülejooksik renegát; üleloomulik természetfölötti; ülepakkumine túlkínálat; ülepuistamine elárasztás; ülerahvastatud túlnépesedett; üleriie, üleriided felsőkabát, mez; üleriigiline, üleriiklik országos; ülerõhk túlnyomás; ülerõivas felsőruha; ületootmine maj túltermelés; ülevõtmine átvétel