[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aastakäik <+k'äik käigu k'äiku k'äiku, k'äiku[de k'äiku[sid_&_k'äik/e 22 s>
1. bibl (perioodikaväljaande ilmumise aastajärjenumber alates ilmumise algusest) évfolyam, évjárat ♦ ajakirja esimesed aastakäigud a folyóirat első évfolyamai; mitmes aastakäik sellel ajakirjal nüüd juba on? hány évfolyama van ennek az újságnak?
2. (vanuserühm) évfolyam ♦ ühe aastakäigu poisid azonos korú, egyívású fiúk

aastane1 <'aastane 'aastase 'aastas[t 'aastas[se, 'aastas[te 'aastas/i_&_'aastase[id 12_&_10 adj>
1. (aastavanune) egyéves, éves ♦ aastane laps egyéves gyerek; laps saab aastaseks egyéves lesz a gyerek; müüa aastane varss eladó egy egyéves csikó; mitme aastane sa oled? hány éves vagy?
2. (aastapikkune, üks aasta kestev, aasta jooksul toimunud) évi, éves ♦ aastane tulu egyévi jövedelem, éves jövedelem; aastane sademenorm az évi átlagos csapadékmennyiség; aastase õppeajaga v aastased kursused egyéves kurzusok

avanema <avane[ma avane[da avane[b avane[tud 27 v> nyílik, megnyílik, kinyílik, feltárul, megadatik ♦ uks avanes az ajtó feltárult; aken avaneb kinyílik az ablak; mäe otsast avanev vaade a hegyről nyíló kilátás; avaneb võimalus alkalom nyílik; paise avanes kifakadt a fekély; tänava poole avanevad aknad utcára nyíló ablakok; kui paljudel inimestel selline võimalus avaneb? hány embernek adatik meg ez a lehetőség?; kõik uksed avanevad talle minden ajtó megnyílik előtte

ette <'ette adv, postp> vt ka ees, eest
1. postp (ettepoole) elé, előre ♦ istuda peegli ette leül a tükör elé; udus ei näe enda ette a ködben az orráig sem lát; kardinaid ette tõmbama behúzza a függönyt; kohtu ette sattuma bíróság elé kerül
2. adv előre, elébe, elő ♦ ette sirutama előretart, előrenyújt; ette valmistama előkészít; ette kuulutama megjósol; ette tänama előre megköszön; ette heitma szemre hány; ette kujutama elképzel; ette lugema felolvas; ette nägema előre lát; ette tulema előfordul; bussis ette istuma előre ül a buszon; vaatas ette ja taha előre és hátra nézett; tuleb tuttav ette ismerősnek tűnik; hobuseid ette panema befogja a lovakat

heitma <h'eit[ma h'eit[a heida[b heide[tud, h'eit[is h'eit[ke 34 v>
1. (viskama, paiskama) belefekszik, vet, rávet, megdob, levág, lehajít, hány, hajít, hajigál, elvet, dob, bevet; (hooga viskama) dob, hajít; (sisse, taha) bedob, behajít, hátradob; (välja) kidob, kihajít; (peale) rádob; (pealt) ledob; (laiali) széjjeldob, szétdob; (üles) feldob ♦ ketast heitma sport diszkoszt vet; vasarat heitma sport kalapácsot vet; ankrut heitma horgonyt vet, horgonyt vet ki; pilku heitma {kellele-millele} pillantást vet; kellelegi/millelegi pilku/silma heitma szemet vet vkire/vmire; ta heitis rätiku õlgadele vállára dobta a kendőt; heitsin portfelli lauale az asztalra dobtam az akatatáskát; heida see mõte peast verd ki ezt a gondolatot a fejedből; heitis ühe jala üle teise keresztbe tette a lábát; heitis pea kuklasse v selga hátravetette a fejét; küünal heidab nõrka valgust gyenge fényt vet a gyertya; puud heitsid pikki varje a fák hosszú árnyékot vetettek; heitsin mantli seljast ledobtam magamról a kabátot; heitis endalt teki ledobtam magamról a takarót; puud heitsid endalt lehed a fák lehullatták leveleiket; armastab nalja heita szeret viccelődni; kellelegi kinnast heitma kesztyűt dob vkinek (az arcába / a lába elé); hinge heitma kiadja a lelkét/páráját; kileheli a lelkét; (keegi) heidab hinge, (keegi) on hinge heitmas az utolsókat rúgja; liisk on langenud/heidetud a kocka el van vetve
2. (mingisse asendisse laskuma) ♦ pikali heitma lefekszik, lepihen, leheveredik; magama heitma elpihen, elteszi magát holnapra/másnapra, lenyugszik, lefekszik; heida pikali ja puhka feküdj le és pihenj
3. (kellegagi liituma, seltsima) ♦ abiellu heitma házasságot köt

hundiratas <+ratas r'atta ratas[t -, ratas[te r'atta[id 07 s> (ring kõrvale üle kätelseisu) cigánykerék ♦ hundiratast lööma v viskama v laskma cigánykereket hány/vet

kell <k'ell kella k'ella k'ella, k'ella[de k'ella[sid_&_k'ell/i 22 s>
1. (kõlisti) harang ♦ jalgrattakell bicikli/kerékpár csengő; kirikukell harang; koolikell iskola harangja; tuukrikell mer búvárharang; kella lööma kongatja a harangot; kirikute kellad helisevad v löövad szólnak a harangok
2. (kellahelin) csengő ♦ alarmikell, hädakell, häirekell vészcsengő; tormikell viharcsengő; uksekell (ajtó)csengő; kell heliseb szól a csengő; keegi annab ukse taga kella valaki becsenget; midagi (suure) kella külge panema dobra üt/ver vmit; nagydobra ver vmit; suure kella külge sattuma a világ szájára kerül
3. (ajanäitaja) óra ♦ elektrikell villanyóra; käokell kakukkos óra; kuldkell aranyóra; kvartskell kvarcóra; käekell karóra; lauakell asztali óra; liivakell homokóra; malekell sakkóra; pendelkell ingaóra; taskukell zsebóra; tornikell toronyóra; seinakell falióra; äratuskell ébresztőóra; kella vedru az óra rugója; kella osuti az óra mutatója; kella pendel az óra ingája; kell käib jár az óra; kell tiksub ketyeg az óra; kell seisab v ei käi áll az óra; kell käib ette az óra siet; kell jääb taha, kell on järel késik az óra; kell lõi kaheksa az óra nyolcat ütött; kell on maha käinud az óra lejár; kella üles keerama felhúzza az órát
4. (kellaaeg) óra, idő ♦ mis v [kui]palju kell on? hány óra van?, mennyi az idő?; mis kellani? meddig?; kell on täpselt 3 pontosan három óra van; kell on veerand viis negyed öt van; kell on kolmveerand viis háromnegyed öt van; kell on pool viis fél öt van; kell on viis minutit üle nelja v viie peal négy óra elmúlt öt perccel; kell on viie [minuti] pärast viis öt perc múlva lesz öt; kell üks päeval délután egy órakor; kell neli öösel éjjel négy órakor; kell viis hommikul hajnalban öt órakor; kell läheneb kuuele nemsokára hat lesz; pärast kella kaheksat nyolc óra után; kella seitsme paiku hét óra tájt; kella ühest kaheni egytől kettőig; mis kellast mis kellani on kauplus avatud? mettől meddig van nyitva a bolt?; mis kell see juhtus? hánykor történt az?; kella kolme ja nelja vahel három és négy között; kell on juba palju már késő van; ootan sind juba kella kuuest peale már hat óta várlak
5. (pl) muus (löökpill) harang
■LS: kella+ ♦ kellahelin harangszó, harangzúgás; kellalöök óraütés; kellanupp csengőgomb; kellakapsel óratok; kellaklaas óraüveg; kellamehhanism óraszerkezet; kellaosuti óramutató; kellaparandus órajavítás; kellarihm óraszíj; kellatasku órazseb; kellavedru órarugó

kellaaeg <+'aeg aja 'aega 'aega, 'aega[de 'aega[sid_&_'aeg/u 22 s> (aeg kella järgi) idő, óra ♦ mis kellaajal? hány órakor?; kellaaega küsima megkérdezi, hány óra van; ühel ja samal kellaajal ugyanabban az időben

kilomeeter <+m'eeter m'eetri m'eetri[t -, m'eetri[te m'eetre[id 02 s> kilométer ♦ kümme kilomeetrit linnast, kümne kilomeetri kaugusel linnast a várostól 10 kilométerre; mitu kilomeetrit meil on läbitud? hány kilométert tettünk meg?; 500-kilomeetrine vahemaa 500 kilométeres távolság; selle kiirus on sadakakskümmend kilomeetrit tunnis sebessége 120 kilométer
■LS: kilo+meetri+ ♦ kilomeetrilaiune kilométer széles; kilomeetripikkune kilométeres, kilométernyi; kilomeetripost kilométerkő

kinni <k'inni adv>
1. (suletud seisundisse v seisundis) zárva, csukva ♦ aken on kinni csukva van az ablak; pood on kinni zárva van a bolt; kinni panema becsuk; kinnisilmi csukott szemmel; tõmbab luku kinni behúzza a cipzárt; paneb nööbid kinni begombolja a gombokat; (pane) suu kinni! csönd legyen!; keera raadio kinni! kapcsold ki a rádiót!; pane uks kinni! csukd be az ajtót!; telekas on kinni ki van kapcsolva a tévé; mingi koha pealt /millegi suhtes silma kinni pigistama szemet huny vmi felett; kellegi suu ei seisa kinni be nem áll vkinek a szája
2. (süvendi, ava korral: täis, umbe v umbes) össze, be ♦ jalgrada on kinni kasvanud benőtt az ösvény; haav kasvas kiiresti kinni a seb gyorsan összenőtt
3. (pealt kaetuks v kaetuna) be ♦ haava kinni siduma bekötözi a sebet; jõgi külmus kinni a folyó befagyott
4. (olukorda v olukorras, kus liikumine on takistatud, kellegi vabadus piiratud vms, kokkusurutud seisundisse v seisundis) el ♦ püüa kinni! kapd el!; auto jäi lumme kinni az autó elakadt a hóban; kellelgi jäid sõnad kurku kinni vkinek a torkán akadt a szó; {kellel} tal on kõht kinni székrekedése van; paati kinni siduma kiköti a csónakot; ta oli kinni seotud ja relvitu meg volt kötözve, és fegyvertelen; mul on nina kinni eldugult az orrom
5. (haarates külge, haardesse, haardes, küljes) ♦ kellelgi käest kinni võtma kézen fog valakit
6. (püütava, otsitava kättesaamise, vahistamise vms kohta) meg ♦ püüdsin palli kinni megfogtam a labdát; kass püüdis hiire kinni a macska megfogta az egeret
7. (peatamise v peatumise kohta) meg ♦ auto pidas hetkeks kinni megállt a kocsi egy pillanatra; pea kinni, ma tulen ka! állj meg, én is jövök
8. (vahetus läheduses või kokkupuutes) ♦ linnas on maja majas kinni városban ház ház hátán áll
9. (hõivatud) foglalt ♦ isa on tööga väga kinni apa el van foglalva a munkájával; tänane õhtu on mul juba kinni van már programom ma estére; see koht on kinni ez a hely foglalt; pani ühes hotellis toa kinni foglaltam egy szobát az egyik szállodában
10. kõnek (söömisega seoses) meg ♦ kass pistis linnu kinni a macska megfogta a madarat
11. (aja kohta, kus lehm ajutiselt ei lüpsa) ♦ lehm on kinni vemhes a tehén, elapadt a tehén

kraad <kr'aad kraadi kr'aadi kr'aadi, kr'aadi[de kr'aadi[sid_&_kr'aad/e 22 s>
1. (mõõtühik) fok ♦ kaarekraad mat fok; külmakraad mínusz fok; laiuskraad geogr szélességi fok; pikkuskraad geogr hosszúsági fok; mitu kraadi sooja õues on? hány fok van kint?; 10 kraadi sooja plusz tíz fok; veini kangus on 12 kraadi a bor 12 fokos
2. (teadus-) fokozat ♦ doktorikraad doktori fokozat
3. (auaste) rendfokozat
4. piltl (aste, määr) fok
5. kõnek (kraadiklaas) lázmérő

kui <k'ui konj, adv; k'ui k'ui k'ui[d -, k'ui[de k'ui[sid 26 s>
1. konj (võrdlev) mint ♦ vanem kui mina idősebb, mint én
2. konj (väljendab aega, tingimust) ha ♦ kui homme ei saja, siis lähme matkale holnap, ha nem esik, túrázni megyünk; kui mitte, siis mitte ha nem, akkor nem
3. konj (samastav) mint ♦ tema kui matemaatik armastab täpsust ő mint matematikus szereti a pontosságot
4. konj (ühendav) is...is ♦ nii see kui [ka] teine ez is, az is
5. adv (küsi-, hüüdlauses) milyen ♦ kui vana sa oled? hány éves vagy?, mennyi/milyen idős vagy?; kui palju see maksab? mennyibe kerül ez?, mibe kerül ez?; kui ilus maja! milyen szép ház!; kui kahju! milyen kár!; kui kiiresti lendab aeg! milyen gyorsan repül az idő!; kui kaua? mennyi ideig?; kui suur? mekkora?

külm <k'ülm külma k'ülma k'ülma, k'ülma[de k'ülma[sid_&_k'ülm/i 22 adj, s>
1. adj (madala temperatuuriga); piltl (tundetu, ükskõikne, mõistuspärane) hideg ♦ külm tuul hideg szél; külm vesi hideg víz; külm naeratus fagyos mosoly; külm vastuvõtt hideg fogadtatás; ilm läheb külmaks hidegszik az idő; mul on külm fázom; ei sooja ega külma se hideg, se meleg; tal pole sellest sooja ega külma meg se kottyan neki; külm kui hundilaudas farkasordító hideg van; külma arvet tegema angolosan távozik; miski tabab kedagi külma dušina vmi hideg zuhanyként ér(int) vkit
2. adj (külmalt söödav v joodav) hideg ♦ külmad joogid hideg italok; külm laud hideg konyha; külmad suupisted hidegtál; külm tee hideg tea
3. s (madal temperatuur) hideg; (pakane) fagy; (pikem külmaperiood) fagyás ♦ talvekülm téli fagy; öökülm éjszakai fagy; mitu kraadi külma täna on? hány fok hideg van ma?; ilm läheb külmale hidegre fordul az idő; ma ei tunne külma nem fázom
■LS: külm+ ♦ külmkuivatamine kok fagyasztva szárítás, liofilizálás; külmlaud kok svédasztal, hidegkonyha; külmrelv sõj vágó‐ és szúrófegyver; külmroog kok hidegtál
külma+ ♦ külmakahjustus fagykár; külmakartlik (1) (taim) fagyot nem tűrő; (2) (inimene) fázékony, fagyos; külmakindel fagyálló, fagytűrő; külmakraadid mínuszfokok; külmakühm pingó; külmalaine meteor hideghullám; külmaoht fagyveszély; külmatundlik fagyérzékeny, hidegérzékeny; külmatunne hidegérzet; külmaõrn fagyos

laskma <l'ask[ma l'as[ta lase[b l'as[tud, l'ask[is_&_las[i l'as[ke 34 v>
1. (lubama) (el)enged, kienged, hagy ♦ vabaks laskma szabadon enged; koera õue laskma kiengedi a kutyát az udvarra; ma ei lase teistel sulle halba teha nem hagyom, hogy a többiek bántsanak; ta lasti haiglast koju hazaengedték a kórházból; kedagi eksamilt läbi laskma átenged vkit a vizsgán; midagi turule laskma piacra bocsát vmit
2. (voolama panema, jooksetama) ereszt ♦ kraanist vett laskma vizet ereszt a csapból; auru välja laskma kiereszti a gőzt
3. (tegema, sooritama) ♦ kukerpalli laskma bukfencet hány, bukfencet vet
4. (kiiresti liikuma v toimetama) ♦ jalga laskma elemenekül; lase jalga! hordd el az irhádat!; oldj kereket!
5. (midagi teha paluma v käskima) ♦ teha laskma megcsináltat; õmmelda laskma megvarrat
6. (tulistama) lő ♦ maha laskma lelő, agyonlő; kedagi/midagi sõelapõhjaks laskma szitává lő vkit/vmit

lumi <lumi lume l'un[d l'umme, lume[de lume[sid 20 s> hó ♦ värske lumi friss hó; esimene lumi az első hó; lund rookima havat hány, havat kotor; sajab lund havazik, hull a hó, esik a hó; lumi kriuksub jalgade all ropog a hó a láb alatt; lumi sulab olvad a hó; auto jäi lumme kinni a kocsi elakadt a hóban; see on juba muulune lumi hol van már a tavalyi hó!; valge nagu lumi fehér, mint a patyolat; on kadunud nagu mullune lumi eltűnt, mint a tavalyi hó
■LS: lume+ ♦ lumehang hótorlasz, hóbucka; lumehelbed hópelyhek; lumeinimene jeti; lumekahur hóágyú; lumekakk zool (Nyctea scandiaca) hóbagoly; lumekate hótakaró; lumekoristus hóeltakarítás; lumelabidas hólapát, hóhányó lapát; lumelaud hódészka; lumelaviin hósuvadás; lumeleopard zool (Uncia uncia) hópárduc; lumelinn hóvár; lumelörts latyak, havas eső; lumemees hóember; lumeonn hókunyhó; lumepall hógolyó; lumepiir geogr hóhatár; lumepimedus hóvakság; lumesadu havazás, hóesés; lumesahk hóeke, hókotró; lumesõda hógolyózás; lumetolm porhó; lumetorm hóvihar; lumetuisk hófúvás, hózápor; lumetõke hófogó; lumevall hófal, hósánc; lumevaal mets hóakadály; lumevaip piltl hótakaró
lumi+ ♦ lumikate hótakaró; lumivalge hófehér

mahutama <mahuta[ma mahuta[da mahuta[b mahuta[tud 27 v>
1. (ära paigutama, sisse sobitama) elhelyez, belezsúfol, beletöm ♦ mahutasin kõik asjad kohvrisse minden holmit betömtem a bőröndbe
2. (mahu poolest paigutada võimaldama) belefér, befogad, tárol ♦ mitu inimest see paat mahutab? hány ember fér be egy csónakba?; ligi nelisada liitrit mahutav vaat közel négyszáz literes hordó

mis <m'is mille mi[da -, mille[l_&_m'i[l mille[lt_&_m'i[lt; pl m'is, mille_&_mille[de, mi[da 00 pron>
1. (substantiivselt otsese küsimuse algul) mi ♦ mis [on] lahti? mi a helyzet?; mis uut v uudist? mi újság?; mis v mida teha? mit kell tenni?; mis need seal laual on? mik ezek ott az asztalon?; milleks sa raha vajad? mire kell pénz neked?
2. (adjektiivselt täpsustusküsimuses) (missugune samalaadsete seast?, missugune?, milline?) milyen ♦ mis keeli te räägite? milyen nyelven beszél?; mis kell rong saabub? mikor érkezik a vonat?; mis ajast mis ajani kiirteekleebis kehtib? mettől meddig érvényes az autópálya matrica?
3. (põhjusküsimuses: miks?, mispärast?) miért ♦ mis sa nutad? miért sírsz?
4. (määraküsimuses: kui palju?, kui vana?) mennyi ♦ mis see raamat maksab? mennyibe kerül ez a könyv?; mis kell on? hány óra van?, mennyi az idő?; mis ta vanus võib olla? hány éves lehet?
5. (lause lõpus küsimusena: kas on nii?, eks ole [nii]?) ugye
6. (adjektiivselt retoorilistes hüüd- ja küsilausetes) micsoda ♦ oi, mis üllatus! micsoda meglepetés!

mitu <mitu m'itme mitu[t -, m'itme[te m'itme[id 05 pron>
1. (väljendab umbmäärast arvu, mis on vähemalt kaks, hrl aga rohkem) több, sok ♦ mitu tuhat sok ezer; mitu korda sokszor; mitu aastat sok éve; mitmed mu tuttavad az ismerőseim közül sokan
2. (väljendab küsimust arvu, hulga kohta) hány ♦ mitu külalist tuleb? hány vendég jön?; mitu last sul on? hány gyereked van?
■LS: mitme+ ♦ mitmetähenduslik sokértelmű, többjelentésű, többértelmű

näägutama <nääguta[ma nääguta[da nääguta[b nääguta[tud 27 v> (hurjutama) zsörtölődik, zsémbeskedik; (ette heitma) szemére hány, szemére vet; (narritama) ugrat, tréfál, heccel, rászed; (nääksuma) felhánytorgat ♦ mis sa tema kallal v teda v temast näägutad miért zsörtölődsz vele folyton; ära takka järgi nääguta utólag ne hánytorgasd fel

oksendama <oksenda[ma oksenda[da oksenda[b oksenda[tud 27 v> hány, elhányja magát, rókázik, okád(ik), kiokád ♦ laps oksendab hány a gyerek; haige oksendas verd a beteg vért hányt; oksendas kogu söögi välja az egész ételt kihányta

osa <osa osa osa 'ossa, osa[de osa[sid_&_os/i 17 s>
1. hányad, részlet, rész, osztályrész ♦ teatav osa egy bizonyos rész; allosa alj; eesosa él; keskosa középmezőny; lõviosa piltl oroszlánrész; murdosa töredéke; põhiosa fő rész; põhjaosa (1) északi rész; (2) alj; sõjaväeosa körlet; terviku osa az egész része; neljas osa {millest} negyedik rész; kontserdi teine osa a koncert második fele; saare põhjapoolne osa a sziget északi része; suures osas javarészt, nagyobbrészt; suuremal osal inimestel v inimestest az emberek nagy részének; osade viisi v kaupa részenként; osadeks lahti võtma lebont; kübar on riietuse oluline osa a kalap a ruházat fontos része; jaotas ringi kümneks osaks tíz részre osztotta a kört; osa külalistest v külalisi lahkus varsti a vendégek egy része korán távozott; poisil on oma osa tembu eest juba käes a fiú már megkapta a magáét a csíntevésért; mitu lammast langes huntide osaks hány bárány esett a farkasok áldozatául
2. (roll, osatäitmine) szerep ♦ juhtiv osa vezető szerep; peaosa főszerep; pisiosa aprócska szerep; kunsti osa elus a művészet szerepe az életben; osasse süvenema v sisse elama beleéli magát a szerepbe; osast välja langema kiesik a szerepéből; talle pakuti osa uues filmis szerepet ajánlottak neki az új filmben; milline osa tal selles asjas on? mi a szerepe ebben a dologban?
3. (ligikaudselt määratletud suurusega kogus vm hulk) hányad ♦ kaasa võeti nädala osa toitu egy hétre való ételt vittek magukkal
■LS: osa+ ♦ osakorrutis mat részszorzat; osaobjekt keel részes tárgy; osavastutus részleges felelősség

pigistama <pigista[ma pigista[da pigista[b pigista[tud 27 v> (suruma, muljuma, litsuma) (meg)szorít, (össze)nyom, (ki)présel; (välja pigistama) kifacsar, kicsavar ♦ pigistab tervitusel kellegi kätt megszorítja vkinek a kezét; pigistab käe rusikasse ökölbe szorítja a kezét; king pigistab a cipő szorítja a lábát; kokku pigistama összenyom vmit; mure pigistab südant az aggodalomtól elszorul a szíve; vett riietest välja pigistama kicsavarja a vizet a ruhákból; kellestki tõde välja pigistama piltl kicsikarja vkiből az igazságot; tühjaks pigistatud sidrun piltl kifacsart citrom; teab, kust king pigistab piltl (tudja,) hol szorít a cipő; king pigistab piltl szorul a kapca / kapcája; mingi koha pealt /millegi suhtes silma kinni pigistama piltl szemet huny vmi felett

sapp1 <s'app sapi s'appi s'appi, s'appi[de s'appi[sid_&_s'app/e 22 s> (maksarakkude nõre); piltl (tigedus, kibedus, vimm) epe ♦ sappi oksendama epét hány; mõru kui sapp keserű, mint az epe; kellegi peale sappi valama/pritsima piltl epét okád vkire; sapp hakkas v läks keema piltl forr benne az epe, forr az epéje
■LS: sapi+ ♦ sapijuha epevezeték; sapikivid epekövek; sapipõis epehólyag; sapiteed epevezeték, epeömlés; sapivedelik epefolyadék
sapp+ ♦ sapphape epesav; sappkollane epesárga

silm1 <s'ilm silma s'ilma s'ilma, s'ilma[de_&_s'ilm/e s'ilma[sid_&_s'ilm/i 22 s>
1. (nägemiselund) szem ♦ vasak silm bal szem; hallid silmad szürke szem; pruunid silmad barna szem; mandlikujulised silmad mandulavágású szem; lühinägelikud silmad rövidlátó szem; kõõrdi[s] silmad ferde szem; vesised silmad vizenyős szem; [ära]nutetud silmad kisírt szem; punased silmad vörös szem; pärani silmi nyitott szemmel; silmi sulgema lehunyja a szemét, lecsukja a szemét, bezárja a szemét, behunyja a szemét; silmi kissitama hunyorog, pislog; mu silm ei võta hästi a szemem nem lát jól; kõigi silme all mindenki szeme láttára; silma järgi (mõõtes) szemmértékre; nelja silma all négyszemközt; oma silmaga saját szemével; silma paistma/torkama feltűnik, szembe tűnik; silmas pidama szem előtt tart, tekintettel van vmire; silmi pesema arcot mos; silma tegema kellelegi kacsint, kacérkodik vkivel; ta ei saanud sõba silmile le sem hunyta a szemét; häbeneb silmad peast majd kisül a szeme (szégyenében); (kellelgi) ei ole silmi peas nem lát a szemétől; tal lööb silmist tuld välja az eget is bőgőnek nézi; millegi peale suuri silmi tegema vmitől akad fenn szeme; suuri silmi tegema nagy szemeket mereszt; silm silma, hammas hamba vastu szemet szemért, fogat fogért; kellelegi puru silma ajama port hint vkinek a szemébe; ta silm on krillis keresztben áll a szeme; tal lähevad silmad märjaks könnybe lábad a szeme (pillája); kae langes ta silmilt lehullott a szeméről a hályog; ma ei maganud silmatäitki egy mákszemnyit sem aludtam; ta silmgi ei pilkunud szempillája sem rezdült (meg); ma olen talle pinnuks silmas szálka vagyok a szemében; kellelegi pinnuks silmas olema szálka vkinek a szemében; teise silmas näeb pindu, enda silmas ei näe palkigi más szemében a szálkát is meglátja, a magáéban a gerendát sem veszi észre; mingi koha pealt /millegi suhtes silma kinni pigistama szemet huny vmi felett; silmast silma szemtől szembe; tal läks silme ees mustaks elfeketült/elsötétült a szeme előtt a világ; ei julge kellegi silma alla sattuda nem mer vkinek a szeme elé kerülni; lahtiste silmadega ilmas ringi käima nyitott szemmel jár a világban; ta ei usu oma silmi nem hisz a szemének; silmad on hinge peegel a szem a lélek tükre
2. (silmavaade, pilk) szem ♦ silmi maha lööma lesüti a szemét; silm puhkab kellegi/millegi peal legelteti a szemét vkin/vmin; kus ta silmad olid? hol volt a szeme?; ta silmad löövad sädemeid/välku villámo(ka)t szór a szeme; kellelegi/millelegi pilku/silma heitma szemet vet vkire/vmire; kedagi silmadega õgima majd felfal vkit a szemével
3. (esineb püsiühendeis) szem ♦ ei salli teda silma otsaski ki nem állhatja; kahe silma vahele jääma nem vesz észre; kellegi silmi avama felnyitja vkinek a szemét; silm silma vastu szemet szemért; kao v kasi mu silmist! pusztulj a szemem elől!
4. (silmus) szem ♦ pahempidi silm fordított szem; parempidi silm sima szem; silm jookseb fut a szem
■LS: silma+ ♦ silmaarst szemész, szemorvos; silmahaigus szembetegség; silmakliinik szemészeti klinika, szemklinika; silmakoobas szemgödör, szemüreg; silmalaug szmhéj; silmalihas szemizom; silmamuna szemgolyó; silmapõhi szemfenék; silmapõletik szemgyulladás; silmasalv szemkenőcs; silmatilgad szemcsepp; silmavahe szemtávolság; silmavalge szemfehérje

sõrm <s'õrm sõrme s'õrme s'õrme, s'õrme[de s'õrme[sid_&_s'õrm/i 22 s> ujj ♦ nimetu v neljas sõrm nevetlen ujj; nimetissõrm mutatóujj; keskmine sõrm középső ujj; sõrmusesõrm, neljas sõrm gyűrűsujj; väikesõrm, väike sõrm, viies sõrm kisujj; sõrme küüs ujj körme; tal on pianisti sõrmed neki zongoraművész ujjai vannak; saatuse sõrm a sors keze; sõrme lutsima az ujját szopja; sõrmede peal arvutama az ujjain számol; sõrmega näitama ujjal mutat; sõrmus on sõrmes gyűrű van az ujján; vaatab millelegi läbi sõrmede szemet huny valami fölött; tunneb kedagi/midagi nagu oma viit sõrme ismeri, mint a tenyerét; ühe/kahe käe sõrmedel midagi kokku lugema (az) öt / (a) tíz ujján is meg tud számolni vmit; kedagi ümber sõrme keerama vkit az ujja köré csavar/teker; ta ei liiguta väikest sõrmegi a kisujját sem mozdítja; vastu sõrmi lööma kellelegi az ujjára koppint vkinek
■LS: sõrme+ ♦ sõrmeharjutus ujjgyakorlat; sõrmejälg ujjlenyomat; sõrmejämedune ujjnyi vastag, ujj vastagságú; sõrmelaiune ujjnyi széles; sõrmeliiges ujjízület; sõrmelüli ujjperc; sõrmeots ujjhegy; sõrmepaksune ujjnyi vastag; sõrmepikkune ujjnyi hosszú

sülitama <sülita[ma sülita[da sülita[b sülita[tud 27 v>
1. (suust sülge vm välja laskma) köp, köpköd; (välja) kiköp; (kellegi peale sülitama) leköp; (vihaga sülitama) ráköp ♦ ta sülitas mu supi sisse beleköpött a levesembe; haige köhib ja sülitab verd a beteg köhög és vért köp ki; sülitas paparatso peale leköpött egy lesifotóst
2. kõnek (kellestki v millestki mitte hoolima, kellelegi v millelegi käega lööma) fittyet hány vkinek/vminek v vkire/vmire, fütyül rá, semmibe vesz ♦ ta sülitab seadustele semmibe veszi a törvényeket

teadma <t'ead[ma t'ead[a t'ea[b t'ea[tud, t'ead[is t'ead[ke 34 v>
1. (millestki teadlik olema) tud ♦ kes teab, palju kell on? ki tudja, hány óra van?; ma tean, et ma midagi ei tea tudom, hogy semmit sem tudok; mine tea! ki tudja!; see on teada tudni való; minu teada tudomásom szerint, tudtommal; minu teada mitte tudtommal nem; minu teadmata tudtomon kívül; see jääb meie kahe teada ez köztünk marad; kust ta seda teadma pidi honnan kellett volna tudnia; nagu teada tudvalevő, mint az közismert; pagan seda teab! tudja a manó!; kurat/pagan (seda) teab! az ördög tudja! / tudja az ördög!; mida Juku ei õpi, seda Juhan ei tea tanulj tinó, ökör lesz belőled
2. (tundma, tuttav olema) ismer ♦ enamikku neist tean ma nägupidi a legtöbbjüket az arcról ismerem
3. (oskama) tud ♦ lapsed teavad luuletust peast a gyerekek kívülről tudják a verset

vilistama <vilista[ma vilista[da vilista[b vilista[tud 27 v>
1. elfütyül, sípjelet ad, sípol, köp, fütyül, fütyörészik, füttyent
2. piltl (mitte hoolima, mitte tähelepanu osutama) ♦ vilistama kellegi/millegi peale fittyet hány vkinek/vkire/vmire

viskama <v'iska[ma visa[ta v'iska[b visa[tud 29 v>
1. (lennutama, heitma) becsap, vet, vág, rávet, odavet, odavág, odadob, odacsap, megdob, levág, lehajít, lebasz, kivet, hozzávág, hány, hajít, hajigál, elvet, dobál, dob, bevet ♦ viska see mõte peast! piltl hagyj fel a gondolattal!; võta üks ja viska teist borda´ban szőtték őket; pärleid sigade ette heitma/viskama disznók elé gyöngyöt szór; koos pesuveega viskab ka lapse välja a fürdővízzel együtt a gyereket is kiönti; ta viskab varsti vedru välja nem sokáig húzza; see visaku esimene kivi, kes... az vesse rá/vkire az első követ, aki...; see on siit kiviviske kaugusel / kiviga visata egy köpés(nyi)re van innen; see on maha visatud raha ez kidobott pénz
2. (mingisse asendisse laskuma, heitma) ♦ viskab sussid püsti földobja a talpát