[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

austaja <'austaja 'austaja 'austaja[t -, 'austaja[te 'austaja[id 01 s> udvarló, hódoló, tisztelő, rajongó ♦ austajad palusid näitlejannalt autogrammi a színésznőtől autogramot kértek rajongói; suure kirjaniku austajad a nagy író hódolói; salajane austaja titkos udvarló; nii ilusal tütarlapsel on kindlasti palju austajaid egy ilyen szép lánynak biztos sok udvarlója van

eriti <eriti adv> különösen, rendkívül, pláne ♦ eriti palju különösen sok; see kleit on õhuke, eriti sellise külmaga ez a ruha vékony, pláne ilyen hidegben; eriti ohtlikud töötingimused különösen veszélyes munkakörülmények

hulganisti <hulganisti adv>
1. (arvukalt) sok, rengeteg, számos, temérdek ♦ tänavatel on hulganisti noori az utcákon rengeteg a fiatal; selliseid maju on ehitatud hulganisti sok ilyen házat építettek
2. (hulgakesi üheskoos) csoportosan ♦ lähme hulganisti menjünk csoportosan

hull <h'ull hullu h'ullu h'ullu, h'ullu[de h'ullu[sid_&_h'ull/e 22 adj, s>
1. adj (mõistuse kaotanud, nõdrameelne) bolond, őrült, kerge, fejetlen, dilis, dili; (marutõbine, pöörane) fékezhetetlen, veszett, vad, őrült; (meeletu, jabur) esztelen ♦ hull koer veszett kutya, hamis kutya; hulluks ajama megbolondít, az őrületbe kerget, őrjít, megőrjít; hulluks minema belebolondul, megtébolyodik, megőrül, megbolondul; ma lähen kohe hulluks kõnek megüt a guta; ta on vihast hull elvette az eszét a harag; sa oled päris hull, et sellise ilmaga sõidad teljesen megőrültél, hogy ilyen időben vezetsz; teda haaras mingi hull rõõm valami őrült boldogság kerítette hatalmába; ta on hull kasside järele megőrül a macskákért; ta on hull kellegi/millegi järele töri a nyavalya vkiért/vmiért, megőrül vkiért/vmiért; mis sa hull loom ometi teed! mit csinálsz, te balga állat!
2. adj (hirmus, jube) szörnyű, rettenetes; (halb, paha) rossz ♦ hullud ajad szörnyű idők; hull ilm szörnyű idő; hull olukord szörnyű helyzet; hull on see, et kõik teda siin tunnevad az a szörnyű/rossz, hogy itt mindenki ismeri; mind piinab hull köha rettenetes köhögés gyötör; haav jookseb verd mis hull szörnyen vérzik a seb; tema kohta liikusid hullud jutud szörnyűségeket beszéltek róla; asi on hullemast hullem rosszabb, mint gondoltam; hullul kombel szörnyen
3. s (nõdrameelne inimene) balga, bolond ♦ vaikne hull csendes bolond; tormab nagu hull rohan, mint az őrült
4. s (miski hirmus, ebameeldiv, halb) kellemetlen, rossz ♦ hullem on alles ees hátra van még a feketeleves; juhtub hullematki volt már rosszabb is
5. s kõnek (kirumissõna) idióta ♦ ärge, hullud, katusele ronige ne másszatok a tetőre, idióták

imelihtne <+l'ihtne l'ihtsa l'ihtsa[t -, l'ihtsa[te l'ihtsa[id 02 adj> rendkívül egyszerű ♦ imelihtne seadis rendkívül egyszerű eszköz; ta ei saanud nii imelihtsast asjast aru nem értette az ilyen rendkívül egyszerű dolgot

iseloom <+l'oom loomu l'oomu l'oomu, l'oomu[de l'oomu[sid_&_l'oom/e 22 s> (inimese karakter, millegi põhiolemus v laad) természet, karakter, jellem, jelleg, egyéniség; (loomus) természet; (loomus, olemus) jellem ♦ elurõõmus iseloom vidám jellem; hea iseloom jó jellem/természet; järsk iseloom hirtelen természet; kinnine iseloom zárkózott természet; pehme iseloom lágyszívű; rahulik iseloom nyugodt természet; raske iseloom nehéz természet; äge iseloom lobbanékony/heves természet; äkiline iseloom hirtelen természet; kaitseiseloom védekező jelleg; üldiseloom általános jelleg; iseloomu impulsiivsus a karakter impulzivitása; iseloomu tasakaalukus a jellem kiegyensúlyozottsága; iseloomude erinevus a jellemek különbözősége; iseloomude sobimatus összeférhetetlen jellemek; iseloomult erinevad inimesed különböző természetű emberek; iseloomult nõrk inimene gyenge jellemű ember, gyenge jellem; nähtuse kohalik iseloom a jelenség helyi jellege; artikli ründav iseloom a cikk támadó jellege; ta oli lõbusa iseloomuga vidám természetű volt; poiss on kindla iseloomuga a fiú határozott jellemű; iseloom on välja kujunenud kialakult a jellem; nende iseloomud ei sobinud nem illett össze a jellemük; iseloomu näitama megmutatja jellemét; tal on iseloomu van gerince; kahjuks ei ole tal iseloomu sajnos nincs benne jellem; oma iseloomult on ta sõbralik természeténél fogva barátságos, barátságos természetű; selline on juba inimese iseloom az ember természete már csak ilyen; need on sarnase iseloomuga nähtused ezek hasonló jellegű jeenségek; palk sõltub töö iseloomust a fizetés a munka jellegétől függ
■LS: ise+loomu+ ♦ iseloomujoon jellemvonás; iseloomukindlus gerinc, jellemszilárdság; iseloomuomadused jellembeli tulajdonságok

jant <j'ant jandi j'anti j'anti, j'anti[de j'anti[sid_&_j'ant/e 22 s>
1. (sekeldus, askeldus) bonyodalom ♦ palju janti oli puidu väljaveoga a fa elszállítása sok bonyodalommal járt
2. (tembutus, rumal nali) csíny, móka, komédia ♦ niisugust janti pole enne nähtud ilyen komédiát még nem láttak; mis janti siin tehakse? mi ez a komédia?
3. (naljamäng) komédia

jonnipunn <+p'unn punni p'unni p'unni, p'unni[de p'unni[sid_&_p'unn/e 22 s>
1. kõnek (tujutseja) szeszélyes; (kangekaelne inimene) makacs, csökönyös, konok ♦ vana jonnipunn csökönyös öreg; sellise jonnipunniga on raske kokkuleppele saada nehéz ilyen makacs emberrel megegyezni
2. (mängukann) keljfeljancsi

jupp <j'upp jupi j'uppi j'uppi, j'uppi[de j'uppi[sid_&_j'upp/e 22 s>
1. (tükk) darab, vég; (rebitud) letépett darab; (raiutud) levágott darab; (murtud) töredék; (saetud) lefűrészelt darab; (näritud) megrágott darab; (põlenud) csonk, vég; (lõigatud) levágott darab ♦ jupp nööri egy darab madzag; käbijupp toboz darab; köiejupp kötéldarab; küünlajupp gyertyacsonk; lauajupp deszkadarab; mõttejupp gondolattöredék; palgijupp rönkdarab; pliiatsijupp ceruzavég; sabajupp farkinca; sigarijupp szivarcsonk; teejupp útrész; torujupp csődarab; vorstijupp kolbászdarab; juppideks lõikama darabokra vág; puud saeti poolemeetristeks juppideks a fát félméteres darabokra fűrészelték; jupp riiet jäi üle megmaradt egy darab szövet; juppidest kokkusõlmitud lõng darabokból összekötözött fonal; jupp maad on juba käidud jókora utat megtettünk már, hosszú utat megtettünk már; mul läheb veel jupp aega még sok időre van szükségem
2. kõnek (masinaosa, jublakas) alkatrész, darab ♦ mõned jupid on puudu néhány darab hiányzik
3. kõnek (midagi väikest, lühikest, alamõõdulist) kurta, pöttöm, tökmag ♦ kasukajupp rövid/kurta bunda; mehejupp tökmag ember; selliseid juppe korvpallimeeskonda ei võeta ilyen tökmagokat nem vesznek be a kosárlabda csapatba

just <j'ust adv, interj>
1. (nüüdsama, äsja) az előbb, most, imént, éppen ♦ jõudsin just koju most értem haza; päike oli just tõusnud éppen felkelt a nap; tahtsin just välja minna éppen ki akartam menni; olin just magama jäämas éppen kezdtem elaludni; keetsin just endale kohvi éppen most főztem magamnak kávét
2. (nimelt) csak, pláne; (täpselt) pont, pontosan ♦ just praegu éppen most; just niisugune pont ilyen; ootasime just sind pont téged vártunk; just täna on mul aega pont ma van időm; just nii éppígy, pont így/úgy, csak úgy, pontosan, persze, igenis, éppúgy; et siin palav oleks, seda just ei saa öelda azt éppen nem mondhatnánk, hogy itt meleg van; just nii palju kui vaja pontosan annyi, amennyi kell, pont/éppen annyi, amennyi szükséges; käed on külmad just nagu jäätükid éppen olyan hidegek a kezei, mint a jég; just nagu oleks tema mintha ő lenne; just nagu peast pühitud mintha kitörölték volna a fejemből
3. (juhtumisi, tingimusel) véletlenül, feltéve, hacsak, ha ♦ teen, kui just aega on megcsinálom, ha lesz időm; eks ma tule, kui just kutsutakse jövök, ha hívnak
4. (eriti, päris) különösen, éppen ♦ pole just kerge töö nem éppen könnyű munka; tööd pole just palju, aga ... nincsen különösebben sok munka, de

juubeldama <juubelda[ma juubelda[da juubelda[b juubelda[tud 27 v>
1. (hõiskama, rõõmutsema) lelkendez, ujjong; (hakkama) ujjongani kezd ♦ publik juubeldas ujjongott a közönség; ta süda lausa juubeldas rõõmust szinte repesett a szíve örömében; juubeldav rahvahulk ujjongó tömeg; juubeldavad hurraahüüded ujjongó hurrázás
2. kõnek (pühitsema, tähistama) ünnepelni ♦ sellist kokkusaamist tuleks veidi juubeldada egy ilyen találkozót meg kellene ünnepelni

jõledus <jõledus jõleduse jõledus[t jõledus[se, jõledus[te jõledus/i 11 s> ocsmányság, szörnyűség ♦ teo jõledus a tett szörnyűsége; jõledusi rääkima ocsmányságokat beszél; jõledusi tegema szörnyűségeket tesz; seda jõledust ma ei söö nem eszem ilyen szörnyűséget

jõlkuma <j'õlku[ma j'õlku[da jõlgu[b jõlgu[tud 28 v> kõnek (lonkima, hulkuma) lődörög, lézeng, ődöng, kószál, csatangol, ténfereg ♦ poisid jõlkusid mööda linna a fiúk a városban lődörögtek; jõlkusime ühest poest teise egyik boltból a másikba kószáltunk; jõlgub arstide vahet egyik orvostól a másikhoz futkos; miks sa veel nii hilja väljas jõlgud? miért kószálsz ilyen későn az utcán?

jäledalt <jäledalt adv>
1. (vastikult) undorítóan ♦ mis siin nii jäledalt lehkab? mi bűzlik itt ilyen undorítóan?
2. kõnek (väga, tohutult) szörnyen, rettentő ♦ mul on jäledalt vedanud rettentő nagy szerencsém volt; mu kõht on jäledalt tühi szörnyen üres a hasam, szörnyen éhes vagyok

järelemõtlematu <+m'õtlematu m'õtlematu m'õtlematu[t -, m'õtlematu[te m'õtlematu[id 01 adj> meggondolatlan ♦ järelemõtlematu samm meggondolatlan lépés; järelemõtlematu tegu meggondolatlan tett; kuidas sa võisid nii järelemõtlematu olla! hogy lehettél ilyen meggondolatlan!

jääma <j'ää[ma j'ää[da j'ää[b j'ää[dud, j'ä[i jää[ge j'ää[dakse 37 v>
1. (olema, püsima) esik, rámarad, megmarad, marad, késlekedik, késik, kap, időzik ♦ ööseks koju jääma éjszakára otthon marad; õhtuni suvilasse jääma estig a nyaralóban marad; ellu jääma életben marad; sõpradeks jääma barátok maradnak; kõik jääb vanaviisi minden marad a régiben; kuhu ta nii kauaks jääb? hol késik ilyen sokáig?; iga kingsepp jäägu oma liistude juurde aki nem tud arabusulul, ne beszéljen arabusulul; varga/suszter maradj(on) a kaptafánál!; a suszter maradjon a kaptafánál; miski jääb kellegi kaela/õlule vkinek a nyakán marad vmi
2. (mingis suunas asuma v olema) van ♦ köök jääb vasakut kätt a konyha balra van
3. (säilima, alles, üle v järel olema) marad ♦ klaasile jäi kriim egy karcolás maradt az üvegen; ei jäänud muud kui käsku täita nem maradt más hátra, mint teljesíteni a parancsot; temast on jäänud hea mulje jó benyomást tett; maa peale jääma a valóság talaján marad
4. (muutuma, saama kelleks, milleks, missuguseks, mingisse seisundisse siirduma) lesz ♦ ta jäi vanatüdrukuks pártában maradt; vanaks jääma elöregedik, benne van a korban, megöregedik; haigeks jääma megbetegszik, ágynak esik, beteg lesz; rasedaks jääma megesik, másállapotba kerül, teherbe esik, bekapja a legyet; mõttesse jääma elgondolkodik, gondolkodóba esik; purju jääma berúg, megrészegül, megittasodik, lerészegedik, elázik; ihuüksi jääma úgy marad, mint az ujjam; magama jääma behuny, elalszik, beragad

kanapea <+p'ea p'ea p'ea[d -, p'ea[de p'ä[id 26 s> kõnek (vilets pea, halb mälu v taip) tyúkeszű ♦ kuidas sa saad selline kanapea olla? hogy lehetsz ilyen tyúkeszű?

kauaks <kauaks adv> (pikaks v hulgaks ajaks) sokáig, hosszú időre ♦ ma ei tulnud kauaks nem maradok itt sokáig; kuhu ta nii kauaks jääb? hol késik ilyen sokáig?; kui kauaks jääd sinna? meddig maradsz ott?

kaugeltki <k'augeltki adv> (hoopiski, üldsegi, sugugi) messze nem, közel sem, egyáltalán nem ♦ olukord polnud kaugeltki lootusetu a helyzet messze nem olyan reménytelen volt; see pole kaugeltki nii ez közel sem így volt; siiski ei laiene sellised lepingud kaugeltki mitte kõikidele töötajatele azonban messze nem minden munkavállalóra terjednek ki az ilyen megállapodások

kiitlema <k'iitle[ma kiidel[da k'iitle[b kiidel[dud 30 v> (hooplema) dicsekedik ♦ ta kiitles tihti oma päritoluga gyakran dicsekedett származásával; mitte igaüks ei saa sellise palgaga kiidelda nem mindenki dicsekedhetik ilyen fizetéssel

kippuma <k'ippu[ma k'ippu[da kipu[b kipu[tud 28 v>
1. (tikkuma, tükkima) igyekszik; (kellegi juurde, sõbraks, külla) törekszik ♦ koju kippuma haza igyekszik; kõrgele kippuma felfelé törekszik; {kelle juurde} ta kipub mulle külla mindenáron ide akar jönni; {kelle} elu kallale kippuma megtámad vkit, rátámad vkire; need sindrid kipuvad toitja kätt hammustama ezek a dögök hajlamosak beleharapni a kézbe, amelyik eteti őket; jalgrattaturistid ei kipu reisima riikidesse, mida nad peavad ohtlikuks a kerékpáros turisták ritkábban mennek olyan országokba, amelyeket nem tartanak biztonságosnak; need vestlused kipuvad kiiresti kalduma veidrale pinnale az ilyen beszélgetések gyorsan fura irányba szoktak terelődni
2. (kalduma) hajlamos csinálni ♦ päev kipub õhtusse esteledik; ta kipub teisi kamandama hajlamos parancsolgatni másoknak; naer kipub peale rá akar jönni a nevetés; ta kipub muretsema hajlamos ok nélkül aggódni

korduma <k'ordu[ma k'ordu[da k'ordu[b k'ordu[tud 27 v> ismétlődik, megismétlődik ♦ sellised juhtumid korduvad sageli ilyen esetek gyakran ismétlődnek; korduma kippuvad küsimused (KKK) gyakran ismételt kérdések (GYIK); see ei tohi enam korduda nem ismétlődhet meg

kuhu <kuhu adv> hova, hová, merre, ahova ♦ kuhu sa lähed? hova mész?; kuhu sa võtme panid? hova tetted a kulcsot?; kuhu sa oma kindad jätsid? hol hagytad a kesztyűd?; kuhu ta nii kauaks jääb? hol késik ilyen sokáig?; ma ei tea, kuhu ta läks nem tudom, merre ment; otsi sealt, kuhu panid ott keresd, ahova tetted; mine kuhu tahes bárhova mehetsz

liiati[gi] <liiati_&_liiatigi adv> (pealegi veel) főleg (nem); (ammugi veel) hát még ♦ ta ei tee nalja, liiati[gi] sellise tõsise asjaga nem tréfál, főleg nem ilyen komoly dologgal

lõhkuma <l'õhku[ma l'õhku[da lõhu[b lõhu[tud 28 v>
1. (lõhki v tükkideks lööma) megrepeszt, bomlaszt; (katki tegema) megbont; (katki murdma) megtör; (lahti) feltör; (rikkuma) tönkre tesz ♦ puid lõhkuma fát vág, fát aprít; tuul lõhkus mitmes kohas katuseid több helyen megbontotta a tetőt a szél; vool lõhub tammi az ár bomlasztja a gátat
2. piltl (hävitama, kahjustama) tönkre tesz ♦ selline töö lõhub tervist az ilyen munka tönkreteszi az egészséget

mäletama <mäleta[ma mäleta[da mäleta[b mäleta[tud 27 v> (meeles olema, mälus säilima, meeles pidama, mälus säilitama) emlékszik, emlékezik ♦ kas sa mäletad veel? emlékszel még?; ta ei mäleta oma vanaisa nem emlékszik a nagyapjára; kõige eakamadki ei mäleta niisugust põuda a legöregebbek sem emlékeznek ilyen nagy szárazságra

naaklema <n'aakle[ma naagel[da n'aakle[b naagel[dud 30 v> (nääklema) összetűzés, civakodás, veszekedés ♦ mis te tühja asja pärast naaklete mit civakodtok ilyen semmiségen; poisid läksid omavahel naaklema a fiúk összevesztek

naasugune <+sugune suguse sugus[t -, sugus[te suguse[id 10 adj> kõnek
1. (niisugune) amolyan, olyan ♦ ega ta mõni naasugune ole ő nem olyan
2. (koos sõnaga niisugune: teistsugune) olyan ♦ inimesi on niisuguseid ja naasuguseid ember van ilyen is, meg olyan is

nadikael <+k'ael kaela k'aela k'aela, kael[te_&_k'aela[de k'aela[sid_&_k'ael/u 23_&_22? s>
1. hlv (närukael, ka sõimusõnana) szerencsétlen, csirkefogó, szemét, gazember ♦ ära selliste nadikaeltega tegemist tee ne foglalkozz ilyen csirkefogókkal
2. (väänkael, nagamann) kölyök, taknyos ♦ igal nadikaelal mootorratas minden taknyosnak motroakerékpárja van; mitte ei kuula sõna, mis sa ütled nadikaelale ez a kölyök nem hallgat a szóra

naeruväärt <+v'äärt adj, adv>
1. adj (naeruväärne) nevetséges, röhejes ♦ naeruväärt mõte nevetséges gondolat
2. adv (naeruväärselt) nevetséges ♦ oleks naeruväärt nii tühise asja pärast tülitsema hakata nevetséges lenne ilyen apróság miatt veszekedni

nii <n'ii adv>
1. (sedamoodi, selliselt) így, úgy, olyan, ilyen, ily, amúgy, ennyire, ekképp(en), annyira ♦ ah nii! vagy úgy!; nii ja naa így meg amúgy, így is, úgy is; las olla nii hadd legyen így; nii räägitakse azt beszélik; kas tõesti oli nii? valóban így volt?; või nii [on lugu]! vagy úgy!; ja nii edasi satöbbi, (é)s a többi, s a többi, és így tovább, stb.; jooksime nii, kuidas jalad võtsid futottunk, ahogy a lábunk bírta; hästi, olgu nii! rendben, legyen így!
2. (sel määral, sedavõrd, väga, eriti) ilyen, olyan, ennyi, annyi ♦ kuhu sa nii vara lähed? hová mész ilyen korán?; miks tädi nii vana on? miért olyan idős/öreg a néni?; mul pole nii palju raha nincs ennyi pénzem, nincs ilyen sok pénzem; igaüks sai nii mitu õuna, kui tahtis mindenki annyi almát kapott, amennyit akart; ta on nii üksik ja nii õnnetu (ő) olyan magányos, és olyan boldogtalan; ega ma seda tõsiselt mõelnud, rohkem nii nalja pärast [ütlesin] nem gondoltam én ezt komolyan, csak úgy, viccből mondtam; kus sa olid nii kaua? hol voltál ilyen sokáig?
3. (umbes, millegi ringis) olyan, úgy ♦ kaks poissi, nii üksteist-kaksteist aastat vanad két fiú, olyan tíz-tizenkét éves forma; jään veel nii paariks nädalaks maale még úgy pár hétig vidéken maradok; saame kokku nii kella viie paiku találkozzunk, úgy öt óta tájt
4. (väljendab vahetut ajalist järgnevust) már ♦ nagu ta tuli, nii mina läksin amint megérkezett, már mentem is; nagu Paul pikali heitis, nii ta ka magas ahogy Pál lefeküdt, már aludt is; nii kui koitis, asuti teele amint megvirradt, már útnak is indultak
5. (ühendsidesõnade osana) olyan, ilyen, addig ♦ tee kõik nii hästi kui võimalik csinálj mindent olyan jól, ahogy lehet; ootame siin, nii kaua kui vihm üle jääb addig várunk itt, míg eláll az eső; kuhu ta nii kauaks jääb? hol késik ilyen sokáig?; ta polnud nii palju vihane, kui palju nördinud nem volt olyan mérges, mint amilyen sértődött; püüan aidata, nii palju kui võimalik megpróbálok segíteni, amennyit csak lehet; peab nii mitu korda ütlema, kui mitu korda vaja annyiszor kell mondani, ahányszor szükséges

niisama <+sama adv>
1. (ilma erilise põhjuse, tagamõtte v eesmärgita, muidu) csak úgy, éppúgy, éppígy ♦ ma niisama [jutujätkuks] mainisin csak úgy mondtam; tee midagi, ära istu niisama csinálj valamit, ne ülj csak úgy; seda asja ma niisama ei jäta! nem hagyom annyiban ezt a dolgot!; ära pane lampi põlema, näeb niisamagi ne kapcsold fel a lámpát, úgyis látni
2. (võrdluses: sama) ugyanolyan, ugyanilyen, ugyanannyi, éppolyan ♦ poeg on niisama pikk kui isa a fiú ugyanolyan magas, mint az apaja; olen niisama tark kui ennegi éppolyan okos vagyok, mint eddig; vihm lakkas niisama järsku, nagu oli alanud az eső éppolyan gyorsan elállt, mint amilyen gyorsan eleredt; tean sellest niisama vähe kui teisedki éppolyan keveset tudok erről, mint mások; neil on kolm hobust ja niisama palju lehmi három lovuk van, és ugyanannyi tehenük
3. (nii) ilyen, olyan ♦ sellest loost sa niisama lihtsalt välja ei rabele ebből az ügyből nem mászol ki olyan egyszerűen
4. ([nii]samuti) is, csakúgy, éppúgy ♦ käed on väsinud, jalad niisama fáradtka a kezei, meg a lábai is; sajab niisama nagu eile esik, csakúgy, mint tegnap; ta õpetused ajavad naerma niisama kui anekdoodid a tanításai éppúgy megnevettetnek, mint a viccei

niisugune <+sugune suguse sugus[t -, sugus[te suguse[id 10 adj> (selline, seesugune) ilyen, olyanféle, olyan; (sisaldab viidet eelnenud tekstis mainitud tunnusele) mint ♦ niisugust asja näen küll esimest korda először látok ilyet; ta on niisugune tugev mees ő olyan erős férfi; ta polnud niisugust tööd varem teinud nem végzett korábban ilyen munkát; ta on just niisugune inimene, keda meil vaja pontosan olyan ember, amilyenre szükségünk van; see on niisugune raamat, mida peab kindlasti lugema ez olyan könyv, amit biztosan el kell olvasni; midagi niisugust olen kuulnud valami ilyesmit hallottam; armastan mahla, limonaadi ja muid niisuguseid jooke szeretem a gyümölcslét, limonádét és más hasonló italokat; linnainimene, mis niisugune põllutööst teab! városi ember, mit tud az a földművelésről!; kes sa niisugune oled? ki vagy te?; inimesi on niisuguseid ja naasuguseid emberek vannak ilyenek is és olyanok is; kunst kui niisugune a művészet mint olyan; loodus kui niisugune a természet mint olyan

nimelt <nimelt adv>
1. (just nii, täpselt) mégpedig, ui., ugyanis, tudniillik, ti., szándékosan, nevezetesen, mármint, készakarva, éppen ♦ nimelt seda ta ootaski éppen erre várt; ta tahab just nimelt selliseid kingi ő éppen ilyen cipőt akar; nimelt selles küsimuses on meil lahkarvamusi tudniillik ebben a kérdésben eltérő a véleményünk; andis meile head nõu, ja nimelt, et lahkuksime adott nekünk egy jó tanácsot, mégpedig, hogy távozzunk; võid teda õnnitleda, ta sai nimelt vanaisaks gratulálhatsz neki, ugyanis nagyapa lett
2. (nimme, meelega, sihilikult) direkt, szándékosan, azért is ♦ lähen nimelt, öeldagu mis tahes azért is elmegyek, mondjanak bármit; kas kogemata või nimelt? véletlenül vagy direkt/szándékosan?

nohu <nohu nohu nohu -, nohu[de nohu[sid 17 s>
1. nátha ♦ heinanohu med szénanátha; jäin nohusse, sain nohu náthás lettem; mul on nohu, olen nohus náthás vagyok; luristab oma nohus nina[ga] náthásan szortyog, náthésan szörtyög
2. kõnek (naljaasi, köömes, kukepea) apróság, semmiség ♦ nii väike trahv on talle nohu ilyen kis birság semmiség a számára
■LS: nohu+ ♦ nohurohi megfázás/nátha elleni gyógyszer; nohusalv nátha elleni kenőcs; nohutilgad orrcsepp

nokaut <nok'aut nokaudi nok'auti nok'auti, nok'auti[de nok'auti[sid_&_nok'aut/e 22 s> sport kiütés ♦ vastane löödi nokauti az ellenfelet kiütötték; matš lõppes nokaudiga a mérkőzés kiütéssel végződött; säärane ootamatus võib inimese nokauti lüüa az ilyen váratlan dolog kiütheti az embert

norutama <noruta[ma noruta[da noruta[b noruta[tud 27 v>
1. (norguspäi seisma v istuma, norgus olema) lógatja az orrát, búsúl, gubbaszt, kuporog, kókad ♦ lehmad norutavad karjamaal külma vihma käes a tehenek a legelőn gubbasztanak a hideg esőben; neiu norutas tantsu ajal nurgas istuda a lány a sarokban kupurgott, míg folyt a tánc; istutatud kapsataimed algul norutavad, siis lähevad kikki az elültetett káposzták előbb kókadnak, aztán megerősödnek
2. (rõhutud meeleolus, teotahteta olema) búsul, szomorkodik, gubbaszt ♦ pea püsti, ära noruta! fel a fejjel, ne búslakodj!; mis sa ilusa ilmaga linnas norutad, lähme maale mit gubbasztassz a városban ilyen szép időben, menyjünk vidékre; kusagil ta ei käi, istub norutades kodus sohova sem megy, csak otthon gubbaszt

nukrustama <nukrusta[ma nukrusta[da nukrusta[b nukrusta[tud 27 v>
1. (nukraks tegema, nukraks muutma) elszomorít ♦ ta ei lase end millestki nukrustada nem hagyja, hogy bármi elszomorítsa; suur õnn nukrustab elszomorít a nagy szerencse
2. (nukrutsema) szomorkodik, búslakodik ♦ mis te siin nukrustate? mit szomorkodtok itt?; ära tühja asja pärast nukrusta ne szomorkodj ilyen semmiség miatt; vahel nukrustab ta ema järele néha anyja után búsakodik

nutupill <+p'ill pilli p'illi p'illi, p'illi[de p'illi[sid_&_p'ill/e 22 s>
1. (nutt, pill) sírás; (vali) bömbölés, ordítás; (tönn) sírás ♦ lapsed ajavad v löövad nutupilli sírnak a gyerekek; sai haiget ja kohe oli nutupill lahti megsérült, s azonnal elsírta magát
2. (viripill, tönnija) nyafka, nyafogó, sírós ♦ suur poiss juba, ja selline nutupill! ilyen nagy fiú, és ilyen sírós

nõmedus <nõmedus nõmeduse nõmedus[t nõmedus[se, nõmedus[te nõmedus/i 11 s> badarság, sületlenség; (totrus, lollus) butaság, ostobaság, képtelenség, tudatlanság ♦ poliitiline nõmedus politikai badarság; oma nõmeduses ta seda ei taibanud tudatlanságában nem is sejtette; inimlikul nõmedusel pole piire az emberi butaság határtalan; sellist nõmedust ma kaasa ei tee ilyen ostobaságban nem veszek részt

nägelema <nägele[ma nägel[da nägele[b nägel[dud 31 v; nägele[ma nägele[da nägele[b nägele[tud 27 v> (jagelema, naaklema, nääklema) civakodik, vitatkozik; (tühja-tähja pärast) veszekszik, vitatkozik; (riidlema, tülitsema) veszekszik, civakodik ♦ mis te tühja asja pärast nägelete miért vitatkoztok/civakodtok ilyen semmiség miatt; nad nägelevad kogu aeg [omavahel] folyton civakodnak/veszekednek; poisid nägelesid, kumb peaks voodi üles tegema a fiúk azon vitatkoztak, ki vesse be az ágyat; lähevad kergesti nägelema könnyen összevesznek

nägema <näge[ma näh[a n'äe[b näe[vad n'äh[tud, näg[i n'äh[ke näh[akse näi[nud 28 v>
1. (silmadega tajuma) lát, megél, átlát, észrevesz, ellát, belát; (keda, mida) meglát; (näha olema) látszik; ([tähelepanuga, süvenenult] vaatama) vizsgál; (märkama, tähele panema) észrevesz; (kellegagi kohtuma) lát ♦ näeb hästi jól lát; ta näeb ainult vasaku silmaga csak a bal szemével lát; nende prillidega ma ei näe nem látok ezzel a szemüveggel; kas sa näed seda maja seal? látod ott azt a házat?; seda võib näha palja silmaga ez szabad szemmel is látható; kedagi pole näha senkit se látni; siit ei näe kaugele innen nem látni messzire; vaata terasemalt, siis näed nézd meg jobban, akkor látod; saab näha v eks [me] näe meglátjuk; haige vist järgmist hommikut ei näe a beteg talán nem éri meg a holnapi napot; mida sa unes nägid? mit láttál álmodban?; olen seda filmi juba näinud már láttam ezt a filmet; kas saaksin seda raamatut näha? láthatnám ezt a könyvet?; ilus näha, kuidas noored tantsivad jó nézni, ahogy a fiatalok támcolnak; ma ei jõudnud näha, kes see oli nem láttam, ki volt; nägin teda juba kaugelt már messziről láttam (őt); kõigi nähes mindenki láttára; teda nähes őt látva; ei näe puude tagant/taga metsa nem látja a fától az erdőt; ta ei näe järgmist kevadet nem ér több kakukkszót; ei näe oma ninaotsast kaugemale csak az orráig lát // nem lát messzebb az orránál; ma pole tema varjugi näinud színét sem láttam; kedagi/midagi läbi nägema átlát a szitán; vkinek a veséjébe lát; kellegi hingepõhja nägema vkinek a veséjébe lát
2. (kellega kohtuma) lát, találkozik ♦ homme näeme holnap találkozunk; tere, rõõm näha üle hulga aja! szia, jó/öröm látni ilyen hosszú idő után!; pean sind kohe nägema azonnal látnom kell téged
3. (aru saama, mõistma) lát ♦ nüüd ma näen, mis mees sa oled látom már, milyen ember vagy; ta ei näe oma vigu nem látja a saját hibáit; näen, et sa pole millestki õppust võtnud látom, semmiből sem tanulsz; näed ju, et mul on kiire látod, hogy elfoglalt vagyok
4. (tajuma, tunnetama, [ette] aimama) lát ♦ ma ei näe selles midagi halba nem látok ebben semmi rosszat; ta näeb igas inimeses ainult halba minden emberben csak rosszat lát; muud väljapääsu olukorrast ma ei näe nem látok más kiutat ebből a helyzetből; näen temas konkurenti vetélytársat látok benne; mida küll poisid selles tüdrukus näevad? mit látnak a fiúk ebben a lányban?; tonte nägema rémeket lát
5. (kogema, tunda saama) lát ♦ nägi kurja vaeva, et ärkvel püsida nagy erőfeszítésébe került, hogy ébren maradjon; nägi õppimisega kurja vaeva megszenvedtem a tanulással; oled tikandi kallal palju vaeva näinud sokat dolgoztál a hímzésen; sellist tormi pole enam ammu nähtud rég nem láttak ekkora vihart; see põrand pole ammu luuda näinud piltl rég nem látott seprűt ez a padló; keegi/miski on näinud (ka) paremaid päevi vki/vmi jobb napokat látott
6. ([tulevikus] teada saama) meglát ♦ saab näha, kas jõuame õhtuks valmis meglátjuk, elkészülünk-e estére; eks me näe, mis sest välja tuleb meglátjuk mi lesz ebből; sellest tuleb suur pahandus, küll te näete meglátjátok, nagy baj lesz még ebből
7. (soovima, tahtma) lát ♦ keda sa näed oma järglasena? kit látsz utódodként?; näeksin hea meelega, et lapsed oleksid edukad nagyon szeretném, ha a gyerekek sikeresek lennének
8. kõnek (tähelepanu juhtides, seletades, nentides) lát; (imestust, halvakspanu väljendades) néz ♦ näe[d], oledki tagasi látod, itt is vagy; tema, näete, otsustas teisiti ő, látjátok, másképpen döntött; näe aga näe, kui uhkeks läinud nézd csak, milyen büszke lett

näru <näru näru näru -, näru[de näru[sid 17 s, adj>
1. s (riideräbal, kalts) lafanc; (kaltsud) rongyok; (vanad kulunud riided) ócska ruhák ♦ kleidinäru ócska ruha; peseb näruga põrandat felmossa a padlót egy ronggyal; käib närudes rongyokban jár, toprongyos; rõivad on närudeks v närule kulunud elrongyolódott a ruhája; tuul rebis purjed närudeks a szél ronggyá tépte/cafatokra szaggatta a vitorlákat
2. s hlv (närakas, närukael, suli) szemét, gazember ♦ kes võis arvata, et ta selline näru on ki gondolta volna, hogy ilyen gazember
3. adj kõnek (kehv, vilets, sant) ócska, vacak ♦ näru mantel vacak kabát; näru saag ócska fűrész; tervis on näru vacakol az egészségem; palk on näru vacak a fizetés

närviline <närviline närvilise närvilis[t närvilis[se, närvilis[te närvilis/i 12 adj> izgatott, ideges, idegesítő, feszült ♦ närviline inimene ideges ember; närviline käitumine ideges viselkedés; närvilised liigutused ideges mozdulatok; närviline naer ideges nevetés; närviline töö idegesítő munka; sellises närvilises õhkkonnas ei saa keskenduda ilyen feszült/ideges légkörben nem lehet koncentrálni; ta on viimasel ajal närviliseks läinud az utóbbi időben feszültebb lett; ära ole nii närviline! ne légy olyan ideges!; ära tee mind närviliseks! ne idegesíts!

nässu <n'ässu adv> vt ka nässus (kägarasse, lömmi, puruks, katki, korrast ära, rikki, nurja, untsu) görnyed, horpad, eltörik, elromlik, tönkretesz ♦ kohver vajus istumise all nässu behorpadt a bőrönd a feneke alatt; raadio läks nässu elromlott a rádió; selline elu ajab närvid nässu az ilyen élet tönkreteszi az idegeket; kõik läks täna nässu ma minden rosszul sikerült; vihm ajas plaanid nässu az eső meghiúsította a terveinket; algajal fotograafil lähevad pildid sageli nässu a kezdő fotós képei gyakran rosszul sikerülnek

odavalt <odavalt adv>, ka odavasti olcsón, jutányos áron ♦ ehitati kiiresti ja odavalt v odavasti gyorsan és olcsón építették; müüb odavalt olcsón/jutányos áron adja; müüa odavalt pooleli maja félkész ház olcsón eladó; nii odavalt sa ei pääse nem úszod meg ilyen olcsón!

ohakane <ohakane ohakase ohakas[t ohakas[se, ohakas[te ohakas/i 12 adj>
1. bogáncsos ♦ ohakane põld bogáncsos mező
2. piltl (tõrjuv, terav) harapós ♦ miks sa nii ohakane oled? miért vagy ilyen harapós kedvedben?
3. piltl (raske, vilets) tövises

oinapea <+p'ea p'ea p'ea[d -, p'ea[de p'ä[id 26 s> hlv (lollpea, tolvan) hülye, ostoba, tökfilkó ♦ mis need oinapead masinatest taipavad! mit értenek az ilyen tökfilkók a gépekhez!

okkaline <'okkaline 'okkalise 'okkalis[t 'okkalis[se, 'okkalis[te 'okkalis/i 12 adj> tüskés, tövises, tűlevelű, rögös ♦ okkaline kibuvits tüskés csipkebogyó; okkaline habe szúrós szakáll; miks sa nii okkaline oled? miért vagy ilyen harapós kedvedben?

orjus <'orjus 'orjuse 'orjus[t 'orjus[se, 'orjus[te 'orjus/i_&_'orjuse[id 11_&_09 s>
1. (orja seisund) rabiga, szolgaság, rabszolgaság, rabság; (iseseisvusetus) függőség; (orjapidamine) rabszolgaság ♦ teoorjus robot, úrdolga; orjuse kaotamine a rabszolgaság eltörlése; orjuses hoidma rabságban tart; {kelle} orjuses olema rabságban van; orjusesse sattuma v langema rabságba esik/kerül; {keda} orjusesse heitma leigáz
2. piltl (raske töökohustus) teher; (kohustus, vaev) kötelezettség, teher ♦ kooliorjus iskolakötelezettség; tööorjus munkakötelezettség; mina niisugust orjust küll enda peale ei võta én már nem veszek a nyakamba ilyen terhet

otsekohe <+kohe adv>
1. (kohe, jalamaid) azonmód, azon frissiben, azon nyomban, tüstént, rögvest, rögtön, nyomban, mindjárt, máris, ízibe(n), egyből, azonnal ♦ tema lahkumist märgati otsekohe távozását azonnal észrevették; tulge otsekohe gyertek azon nyomban; laps uinus otsekohe a gyerek rögtön elaludt
2. kõnek (lausa) valósággal, egyenesen; (päris) meglehetősen, léggé, teljesen ♦ otsekohe vale see jutt ei ole nem beszéd nem teljesen téves
3. kõnek (otseselt) egyenesen; (vahetult) közvetlenül ♦ otsekohe Inglismaalt tellitud tööriistad egyenesen Angliából rendelt szerszámok
4. kõnek (otsekoheselt) egyenesen; (avameelselt) őszintén, nyíltan; (siiralt) őszintén; (kavaldamata) ravaszság nélkül ♦ ma ütlen otsekohe, te meeldite mulle megmondom őszintén, hogy kedvelem magát; neist asjadest ei kõlba nii otsekohe rääkida ezekről a dolgokról nem illik ilyen nyíltan beszélni
5. kõnek (otsesuunas) egyenesen, légvonalban ♦ alguses mine otsekohe, siis pööra paremale először menj egyenesen, majd fordulj jobbra; linna on siit otsekohe kümme kilomeetrit a város légvonalban tíz kilométerre van

pahur <pahur pahura pahura[t -, pahura[te pahura[id 02 adj> (ebalahke) rosszkedvű, mogorva, nyűgös, zsémbes; (sünge, morn) mord; (rahulolematu, pahane) fanyalgó; (tujust ära) morcos ♦ pahur pilk mord tekintet; pahur laps morcos gyerek; ära ole nii pahur ne légy ilyen mogorva

piinama <p'iina[ma piina[ta p'iina[b piina[tud 29 v> kínoz, gyötör ♦ vange piinama kínozza a foglyokat; see mõte piinab teda a gondolat gyötri őt; ära piina seda vaest looma! ne gyötörd azt a szegény állatot!; ära piina ennast selle tühja-tähja pärast! ne gyötörd magad ilyen semmiségért!; kedagi surnuks piinama halálra gyötör vkit; südametunnistus piinab teda lelkiismeret-furdalás kínozza; ära piina seda viiulit! piltl ne kínozd azt a hegedűt!

rumalus <rumalus rumaluse rumalus[t rumalus[se, rumalus[te rumalus/i 11 s> (juhmus, lollus, lihtsameelsus) butaság, sületlenség, ostobaság, hülyeség, balgaság, szamárság, baromság, marhaság, badarság ♦ tarkus ja rumalus bölcsesség és ostobaság; ära räägi rumalusi! nem mondj ilyen szamárságokat

saama <s'aa[ma s'aa[da s'aa[b saa[vad s'aa[dud, s'a[i saa[ge s'aa[dakse 37 v>
1. (väljendab objekti siirdumist kellegi omandusse, kasutusse) (meg)kap ♦ sai kirja levelet kapott; laps saab rinda a gyerek szopik; emalt on ta saanud tumedad juuksed a gyerek az anyja sötét haját örökölte; sai koosolekul esimesena sõna az értekezleten elsőnek kapta meg a szót; sai kirjandi eest viie az esszére ötöst kapott; sain esmaabi elsősegélyt kaptam; kust võiks selle kohta infot saada? hol lehet erről információt kapni?; kui aega saan, räägin pikemalt ha lesz időm, bővebben beszélek; maja on odavalt saada a házat olcsón lehet megkapni; seda raamatut ei ole enam ühes[t]ki poes[t] saada ez a könyv egyik boltban se kapható; sain nohu náthás lettem; olen külma saanud megfáztam; terve öö ei saanud ta und egész éjjel nem tudott aludni; sain temalt kuulda, et kõik on hästi läinud hallottam tőle, hogy minden jól sikerült; saime hulga aega oodata, enne kui teised tulid sokat kellett várnunk, mielőtt jöttek a többiek; linn sai sõja ajal kõvasti kannatada a város a háború alatt sokat szenvedett; vanaisa sai sõjas jalast haavata a nagyapa a háborúban megsebesült a lábán; kedagi/midagi kaelast ära saama, kellestki/millestki lahti saama leráz a nyakáról vkit/vmit
2. (hankima, muretsema) szerez ♦ kust saaks abilisi? honnan szerezhetnék/szerezzek segédeket?; nad said teise lapse nekik a második gyerekük született; jahimehed olid saanud kaks metssiga a vadászok két vaddisznót lőttek; meie võistkond sai esikoha a csapatunk első helyezést nyert
3. (väljendab tegevust, millega õnnestub objekt panna, suunata, viia mingisse kohta, olukorda, seisundisse) tud, képes, sikerül ♦ vaevaga sain ülikooli lõpetatud alig tudtam befejezni az egyetemet; ma ei saanud toitu suust alla nem tudtam lenyelni az ételt; sain talle aru pähe panna sikerült észhez térítenem; sügiseks saame majale katuse peale őszre meglesz a ház teteje; selle asja saame joonde ezt a dolgot rendbehozzuk; ei saanud pilli häälde a hangszert nem sikerült felhangolnia; haigus sai mehe pikali a betegség a férfit ágyba döntötte; poiss ei saanud mootorratast käima a fiúnak nem sikerült a motorkerékpárt beindítania; tanu alla saama bekötik a fejét; küll ta veel omad vitsad saab (még) megüti a bokáját; peavõitu saama megüti a főnyereményt; ta sai tünga! ezt jól megszívta!; millestki haisu ninna saama szelét veszi vminek; miski saab katuse alla tető alá kerül vmi
4. (muutuma) lesz, válik ♦ ta sai kurjaks dühös lett; märkamatult on lapsed suureks saanud a gyerekek észrevétlenül felnőttek; vihm tuleb, saate märjaks! jön az eső, megáztok!; tahaksin temaga tuttavaks saada szeretnék vele megismerkedni; poiss sai viis aastat vanaks v viieseks a fiú öt éves lett; kelleks sa tahad saada? mi akarsz lenni?; sain temaga sõbraks összebarátkoztam vele; Mari saab varsti emaks Mari nemsokára anya lesz; sa võid teiste naerualuseks saada mások előtt nevetségessé válhatsz
5. ([välja] tulema) lesz ♦ temast oleks võinud kunstnik saada művész lehetett volna; neist palkidest saab saun ezekből a gerendákból szauna lesz; talvest sai kevad a tél tavaszra fordult; mis siis minust saab? mi lesz belőlem?; remont sai korralik felújítás jól sikerült; kevadel saab meie abiellumisest juba neli aastat tavasszal már négy éve leszünk házasok; kell hakkab kaks saama nemsokára két óra lesz
6. (suutma, võima) tud, képes lesz ♦ ma ei saanud öösel magada nem tudtam éjjel aludni; ära aita, ma saan isegi ne segíts, én is meg tudom csinálni; ta ei saanud tulla nem tudott eljönni; ööbis, kus sai ott éjszakázott, ahol tudott; nii ei saa enam edasi elada így nem lehet tovább élni; ma ei saa sinu eest alla kirjutada nem írhatom alá helyetted
7. (jõudma, pääsema kohta v kohast, teat asendisse, seisundisse, tegevusse vms) ♦ saa siis ilusasti koju! menj szépen haza!; kuidas sa nii äkki siia said? hogy kerültél ilyen hirtelen ide?; ma pole ammu kodukanti saanud régóta nem voltam a szülőhelyemen; isa sai just äsja seitsekümmend täis az apa épp betöltötte a hetvenet; kõigest saab lõpuks himu täis az embernek a végén mindenből elege lesz; buss sai lõpuks liikuma a busz végül el tudott indulni; tehke silmapilk, et minema saate! azonnal tűnjetek el innen!; sain kartulid kooritud meghámoztam a krumplit
8. kõnek (sisult 1. isikut esindavates passiivilausetes) ♦ kõik saab tehtud minden meglesz; suvel sai palju reisitud a nyáron sokat utaztunk; külas sai kõvasti söödud a vendégségben sokat ettünk
9. (püsiühendites, mis väljendavad kinnitust, möönmist) ♦ saagu mis saab, mina lähen lesz ami lesz, én elmegyek; ta pole targemaks saanud ega saa saamagi nem lett okosabb és nem is lesz
■LS: saamis+ ♦ saamislugu vmi keletkezésének a története, eredet

sedamoodi <+m'oodi adv, adj>, ka seda moodi
1. (sel moel, sel kombel, sedasi) így, ily módon
2. (indekl) (selline, sedalaadi) ilyen, olyan

sellelaadne <+l'aadne l'aadse l'aadse[t -, l'aadse[te l'aadse[id 02 adj> (seda laadi, selline) ilyen jellegű

sellenimeline <+nimeline nimelise nimelis[t nimelis[se, nimelis[te nimelis/i 12 adj> ilyen nevű

selletaoline <+t'aoline t'aolise t'aolis[t t'aolis[se, t'aolis[te t'aolis/i_&_t'aolise[id 12_&_10? adj> (niisugune, seda laadi) efféle, ilyen, ilyesmi, (ehhez) hasonló

selline <selline sellise sellis[t -, sellis[te sellise[id 10 pron> (niisugune, seesugune) ilyen, olyan, ilyenféle, olyanféle; (halvustav) ilyenfajta, efféle ♦ kui palju selline kübar maksab? mennyibe kerül egy ilyen kalap?

sihuke[ne] <sihuke_&_sihukene sihukese sihukes[t sihukes[se, sihukes[te sihukes/i 12 pron> kõnek (niisugune, seesugune) ilyen

situatsioon <situatsi'oon situatsiooni situatsi'ooni situatsi'ooni, situatsi'ooni[de situatsi'ooni[sid_&_situatsi'oon/e 22 s> (olukord, seisukord, seisund) helyzet, szituáció ♦ keeruline situatsioon zavaros helyzet; poliitiline situatsioon politikai helyzet; selles situatsioonis ebben a helyzetben, ilyen feltételek mellett, ehhez hasonló körülmények esetén

sobilik <sobil'ik sobiliku sobil'ikku sobil'ikku, sobilik/e_&_sobil'ikku[de sobil'ikk/e_&_sobil'ikku[sid 25 adj> (kohane, paras) megfelelő, alkalmas, helyénvaló; (sünnis) illendő ♦ kõige sobilikum inimene selleks tööks ő a legmegfelelőbb ember arra a munkára; nii hilja pole sobilik helistada ilyen későn nem illik telefonálni

säherdune <säherdune säherduse säherdus[t säherdus[se, säherdus[te säherdus/i 12 pron> kõnek (niisugune, selline) ilyen, olyan

säärane <säärane säärase sääras[t -, sääras[te säärase[id 10 pron> ilyen, olyan

tagasihoidlik <+h'oidl'ik h'oidliku h'oidl'ikku h'oidl'ikku, h'oidlik/e_&_h'oidl'ikku[de h'oidl'ikk/e_&_h'oidl'ikku[sid 25 adj>
1. (iseloomult, käitumiselt vaoshoitud, tasane) szerény, tartózkodó, szemérmes ♦ tagasihoidlik tütarlaps szerény kislány; tagasihoidlik pilk szemérmes pillantás; ära ole nii tagasihoidlik! ne légy ilyen szerény!
2. (lihtne, vähenõudlik, liialdusteta, mõõdukas) igénytelen, egyszerű, szerény ♦ tagasihoidlik korter egyszerű lakás; tagasihoidlikud nõudmised szerény igények; tagasihoidlik sissetulek szerény jövedelem

taoline <t'aoline t'aolise t'aolis[t t'aolis[se, t'aolis[te t'aolis/i_&_t'aolise[id 12_&_10? adj>
1. (hrl liitsõna järelosa) (sarnane, sugune) -szerű, vmihez hasonló ♦ gaasitaoline gázszerű; sinutaoline magadfajta, hozzád hasonló; ühetaoline egyforma, megegyező; midagi taolist ilyesmi
2. kõnek (selline, seesugune, niisugune, säärane) ilyen, olyan

tuju <tuju tuju tuju t'ujju, tuju[de tuju[sid 17 s> (meeleolu) kedv, hangulat, (lelki)állapot ♦ kõrgendatud tuju emelkedett hangulat; norutuju lehangolt lelkiállapot; tusatuju komorság; töötuju munkakedv; ta on heas tujus jó kedve van; miks sa nii heas tujus oled? miért vagy ilyen jó hangulatban?; mul pole tuju, ma olen tujust ära v halvas v pahas tujus semmi kedvem nincs, rossz kedvem van; mul läks tuju ära elment a kedvem; tuju rikkuma elrontja a kedvet

äkki <'äkki adv>
1. (järsku, korraga, ootamatult) hirtelen, egyik pillanatról a másikra, egyszeri(ben), egyszer csak, ukmukfukk, hirtelenében, hirtelen, hamarjában, egyszerre ♦ kust sa nii äkki välja ilmusid? honnan bukkantál fel ilyen váratlanul/hirtelen?; tuul tõusis äkki a szél hirtelen feltámadt; mulle meenus äkki kõik hirtelen minden eszembe jutott; kõik tuli äkki nagu välk selgest taevast minden olyan hirtelen történt, mint derült égből a villámcsapás
2. (vahest, ehk, võib-olla) talán, netán, netalántán, esetleg; (oletades halba) lehet ♦ äkki on ta haigeks jäänud? lehet, hogy megbetegedett?; äkki juhtusid kuulma, mis seal eile juhtus? netán hallottad, mi történt ott tegnap?; äkki oled nii kena mees ja viskad meid [autoga] koju? esetleg vagy olyan jó (emebr), hogy eldobsz minket (autóval) haza?