[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

imema <ime[ma ime[da ime[b ime[tud 27 v>
1. (suhu tõmbama, lutsima) beiszik, szopogat, szop(ik), szív, megzív, iszik, felszív; (välja) kiszív; (aeg-ajalt, veidi) szopogat, szivogat; (lutsutama) szopogat ♦ laps imeb rinda a gyerek szopik; kompvekki imema cukorkát szopogat; piipu imema pipázik; mahla kõrrega imema gyümölcslevet szívószállal inni; pump imeb vett vizet szív a pompa
2. (midagi endasse v kuskilt välja tõmbama) beszív, kiszív ♦ taimed imevad pinnasest niiskust a növények nedvességet szívnak a talajból; kaan imes end jala külge kinni a pióca a lábra tapadt; sääsk on enda verd täis imenud a szúnyog teleszívta magát vérrel; maa imes endasse kogu niiskuse a föld beszívta az egész nedvességet; endasse teadmisi imema tudást szív magába; ma ei ole seda näpust välja imenud nem az ujjamból szop(ik)tam; näpust imetud az ujjából szopta
■LS: imemis+ ♦ imemisliigutused szopómozgás; imemisrefleks füsiol szopóreflex

jooma <j'oo[ma j'uu[a j'oo[b j'oo[dud, j'õ[i joo[ge juu[akse 38 v> inni, részegeskedik, piál, megiszik, iszik; (teatud hulka) meginni; (janu v isu täis, end täis) szomját oltja; (peale) ráiszik; (vähehaaval) iszogat, kortyol; (veidi, mõnda aega) iszogat; (napsitama) iszogat; (pummeldama hakkama) ivászatba fog; (end põhja) leissza magát; (end paljaks) elissza mindenét ♦ vett jooma vizet iszik; istusime teed jooma leültünk teát inni; jõin suurte sõõmudega nagy kortyokkal ittam; maa joob ahnelt karastavat vett a föld mohón issza a frissítő vizet; jooksin veel tassi kohvi meginnék még egy csésze kávét; jõi klaasi põhjani fenékig kiittam a poharat; jõi otse ämbri servast a vödörből ivott; jõi end purju leittam magam; anna mulle juua adj innom; andis lapsele piima juua tejet adott inni a gyereknek; anna hobustele juua adj a lovaknak inni; sõin putru ja jõin piima peale kását ettem és tejet ittam rá; jõime sünnipäevalapse terviseks ittunk a születésnapos egészségére; joodi sinasõprust pertut ittak; ta mees joob kõvasti a férje nagyon iszik; ta kukkus jooma inni kezdett; ta aina joob egyre csak iszik; ta jõi end põhja leitta magát; ta jõi end puupaljaks mindenét elitta; end maani täis jooma a sárga földig leissza magát; maani täis jooma (jól) felönt a garatra; joob nagu veovoorimees/siga iszik, mint a csap/gödény/kefekötő

kange <k'ange k'ange k'ange[t -, k'ange[te k'ange[id 01 adj>
1. (paindumatu, jäik) merev; (külmast) a hidegtől dermedt ♦ kangeks jääma v tõmbuma megmerevedik; ta sõrmed on külmast täiesti kanged ujjai egészen merevek a hidegtől; tüdruk jäi hirmust kangeks piltl az ijedségtől dermedt kislány
2. (jõult tugev) erős ♦ spordis on ta minust kangem a sportban nálam erősebb
3. (tugev, äge) erős; (tugevatoimeline) erős ♦ kange peavalu erős fejfájás; kange alkohoolne jook szeszes ital; kange nälg vki nagyon éhes; kange nohu makacs nátha; kange külm v pakane kemény fagy; kange tuul erős szél; kange kohv erős kávé; kange äädikas erős ecet; kange tubakas erős dohány; kange vein erős bor; kanged prillid erős szemüveg; mul on kange janu nagyon szomjas vagyok; joodi kangemat kraami töményt ittak; mul on kange kiire v rutt nagyon sietek
4. (hakkaja, kirglik) kemény ♦ kange ujuja kemény úszó; ta on kange rääkima bőbeszédű; ta on kange joomamees keményen iszik
5. makacs

klaas <kl'aas klaasi kl'aasi kl'aasi, kl'aasi[de kl'aasi[sid_&_kl'aas/e 22 s>
1. (habras aine, sellest plaat v lääts) üveg ♦ kuulikindel klaas golyóálló üveg; kuumakindel klaas hőálló üveg; läbipaistev klaas átlátszó üveg; paks klaas vastag üveg; tulekindel klaas tűzálló üveg; õhuke klaas vékony üveg; aknaklaas ablaküveg; kaitseklaas védőüveg; lambiklaas lámpaüveg; mattklaas matt üveg; piimklaas tejüveg; pleksiklaas plexiüveg; prilliklaas szemüveglencse; suurendusklaas nagyító; tahvelklaas táblaüveg; tuuleklaas szélfogó, szélvédő; vesiklaas vízüveg; vitriiniklaas kirakatüveg; klaasist nõud üvegedények; ega sa klaasist ei ole! kõnek nem vagy üvegből
2. (jooginõu) pohár; (napsiklaas, pits) pohárka; (pokaal) borospohár ♦ joogiklaas üvegpohár; konjakiklaas konyakos pohár; šampanjaklaas pezsgőspohár; teeklaas teás pohár; õlleklaas söröspohár; klaasist jooma pohárból iszik; klaase kokku lööma koccint; {kelle} terviseks klaasi tõstma emeli poharát vkire; klaasi põhjani jooma fenékig üríti a poharat; klaasi täis valama megtölti a poharat; sügavalt klaasi põhja vaatama (mélyen) a pohár fenekére néz; torm veeklaasis vihar egy pohár vízben
■LS: klaas+ ♦ klaasanum üvegedény; klaasehe üvegékszer; klaasese üvegtárgy; klaashelmes üveggyöngy; klaashoone üvegház; klaaskapp üveges szekrény; klaaskiud[aine] tehn üvegszál; klaaskuppel üvegbura; klaaskuul üveggolyó; klaasmosaiik üvegmozaik; klaasnõud üvegkészlet; klaaspaber üvegpapír; klaaspudel üvegpalack; klaaspurk befőttes üveg; klaassein üvegfal; klaastaara üveg; klaastaara automaat üvegvisszaváltó automata; klaasuks üvegajtó; klaasveranda üvegezett veranda; klaasvill tehn üveggyapot
klaasi+ ♦ klaasikild üvegszilánk; klaasikunst üvegművészet; klaasilihvija üvegcsiszoló; klaasilihvimine üvegcsiszolás; klaasilõikaja üvegvágó; klaasilõikur üvegvágó; klaasimaal üvegfestészet; klaasimass üvegmassza; klaasipuhuja üvegfúvó; klaasipuhumine üvegfúvás; klaasisulatus tehn üvegolvasztás; klaasipõletusahi üveghuta; klaasitööstus üvegipar; klaasivabrik üveggyár

naps <n'aps napsi n'apsi n'apsi, n'apsi[de n'apsi[sid_&_n'aps/e 22 s; n'aps napsu n'apsu n'apsu, n'apsu[de n'apsu[sid_&_n'aps/e 22 s>
1. interj; adv (annab edasi haaramist vm kiiret liigutust) hopp, ham ♦ lapsed pistavad marju naps ja naps suhu a gyerekek ham, bekapják a bogyókat
2. s (kange alkohoolne jook, kärakas) itóka, pálinka ♦ kadakanaps borókapálinka; pipranaps percovka; pudel valget napsu v napsi egy üveg lálinka; ta napsi ei pruugi nem iszik alkoholt/pálinkát; naps hakkab pähe fejébe szállt az ital
3. s (napsiklaasitäis sellist alkohoolset jooki) kupica, stampedli, pohárka ♦ naps viina egy kupica pálinka; tegime väikesed napsud megittunk pár pohárkával; võtsime v viskasime paar kiiret napsu felhajtottunk pár kupicával

napsitama <napsita[ma napsita[da napsita[b napsita[tud 27 v> (napsi võtma, tipsutama) iddogál, részegeskedik, poharazik, poharazgat, piál, italozik, iszogat, iszik ♦ napsitab tihti gyakran iszogat; armastab napsitada szeret inni; eile sai napsitatud, täna pea valutab tegnap iszogattam, ma fáj a fejem

neelama <n'eela[ma neela[ta n'eela[b neela[tud 29 v>
1. beiszik, nyel, iszik, felszippant, fal, eszik, elnyel ♦ toitu neelama lenyeli az ételt; mul on valus neelata fájdalmas a nyelés, fájdalmat okoz a nyelés; näri peeneks, ära tervelt neela rágd apróra, ne nyeld le egyben; laps neelas nööbi alla a gyerek lenyelte a gombot; jõudsin kiiruga paar võileiba neelata gyorsan bekaptam pár szendvicset; poiss loeb palju, lausa neelab raamatuid sokat olvas a fiú, szinte falja a könyveket; ta pidi kõik solvangud alla neelama minden sértést le kellet nyelnie; sööta alla neelama bekapja a horgot; ta oleks nagu teiba alla neelanud mintha karót nyelt volna; oleks justkui aiateiba alla neelanud mintha nyársat nyelt volna; kibedat/mõru pilli alla neelama lenyeli a keserű pirulát; solvangut alla neelama sértést zsebre vág
2. piltl (endasse valguda, vajuda laskma, endasse haarama v kiskuma) elnyel; (hääle, heli kohta) elfojt, tompít; (tule, leekide kohta) elfojt ♦ lained neelasid paadi a hullámok elnyelték a csónakot; kuiv maa neelas ahnelt vihmavett a száraz föld mohón nyelte a vizet; tuli neelas aplalt õlgkatust a tűz mohón falta a szalmatetőt; luksuslik elu neelab raha a luxus élet nyeli a pénzt
■LS: neelamis+ (neelulihastega seotud) ♦ neelamishäire med nyelészavar; neelamisliigutus füsiol nyelési mozgás; neelamistakistus med nyelési nehézségek
neelamis+ füüs ♦ neelamisvõime füüs abszorbeálóképesség

niisutama <niisuta[ma niisuta[da niisuta[b niisuta[tud 27 v>
1. (niiske[ma]ks tegema, kastma) benedvesít, öntöz; (piserdama) bespriccel; põll (kastma, vihmutama, irrigatsiooni tegema) öntözni ♦ niisutab keelega huuli nyelvével megnedvesíti ajkait; pisarad niisutavad ta palgeid könnyei áztatják az arcát; hommikune kaste niisutab rohtu a reggeli harmat öntözi a gyepet; enne triikimist tuleb pesu niisutada vasalás előtt be kell spriccelni a ruhát; mulda tuleb niisutada ja taimi piserdada a földet meg kell locsolni és a növényt bespriccelni
2. piltl (alkoholi pruukides midagi tähistama) koccint, iszik, poharat emel ♦ uut korterit niisutama koccintottak az új lakásra; niisutasime kordaläinud tehingut ittunk a sikeres üzletre

ohtralt <'ohtralt adv>, ka ohtrasti bőségesen ♦ sõime ja jõime ohtralt v ohtrasti bőségesen ettünk-ittunk; öösel on ohtralt lund sadanud bőségesen esett hó az éjszaka; tänavu on seeni ohtralt az idén bőségesen van gomba; tarvitab ohtralt vägijooke sokat iszik; töös on ohtralt vigu a munkában bőségesen van hiba; seda lille tuleb ohtralt kasta ezt a virágot bőségesen kell locsolni

peeker <p'eeker p'eekri p'eekri[t -, p'eekri[te p'eekre[id 02 s> (karikas) kehely, serleg; (veini-) kupa ♦ hõbepeeker ezüstkehely; veinipeeker boros kehely; peekrist jooma kehelyből iszik

pudel <pudel pudeli pudeli[t -, pudeli[te pudele[id 02 s>
1. üveg, palack; (lame) zsebflaska, laposüveg ♦ pooleliitrine pudel félliteres üveg; pudel veini egy üveg bor; klaaspudel, klaasist pudel üvegpalack; lutipudel cumisüveg; lõhnaõlipudel illatszeres üvegcse; rohupudel fiola; õllepudel sörösüveg; teeb v keerab pudeli lahti kibontja az üveget; jõi terve pudeli ära megivott egy üveggel; otse pudelist jooma egyenest az üvegből iszik; ta ei püsi/seisa pudeliski paigal piltl zabszem van a fenekében
2. kõnek, piltl (alkoholipudel, selle sisuks olev alkohoolne jook) butélia, flaska ♦ teine pudel ei istunud enam a második flaska már nem esett jól; sageli pudeli järele haarama piltl az üveghez nyúl; pudeli põhja vaatama piltl az üveg fenekére néz
pudeli+ ♦ pudelikael üvegnyak; pudelikork üveg dugója, kupak; pudelikorv rekesz; pudeliõlu palackos sör, üveges sör, palackozott sör

roheline <roheline rohelise rohelis[t rohelis[se, rohelis[te rohelis/i 12 adj, s>
1. zöld ♦ roheline muru zöld gyep; roheline kleit zöld ruha; roheline laine zöldhullám; roheline seep zöld szappan; roheliseks värvima zöldre fest; joob rohelist teed zöld teát iszik; näitab rohelist tuld millelegi zöld utat enged vminek
2. piltl (kahvatu, haiglane, mullakarva) zöld ♦ olin merehaiguse pärast näost roheline zöld volt az arcom a tengeribetegségtől; läheb kadedusest roheliseks sárga az irigységtől // elsárgul az irigységtől
3. (küpsemata, toores) éretlen, tapasztalatlan, kezdő ♦ rohelised maasikad éretlen eper; ta on veel roheline sel alal zöldfülű ezen a területen; ta on veel noor ja roheline hátán van még a tojáshéj
4. (roheline värv[us] v värvaine) zöld ♦ ta oli üleni rohelises egészen zöldben volt
5. (rohelised aedviljad ja maitseained) zöldség
6. (loodus, mets, haljastus) zöld ♦ väljasõit rohelisse kirándulás a zöldbe; rohelisse sõitma a zöldbe kirándul; selles linnas on palju rohelist sok zöld van ebben a városban
7. (hrl pl) pol (keskkonnakaitsjad) a zöldek ♦ rohepööre zöld átállás; roheline mõtteviis zöld gondolkodás

sarv <s'arv sarve s'arve s'arve, s'arve[de s'arve[sid_&_s'arv/i 22 s>
1. (loomal) agancs, szarv ♦ sarvi ajama agancsát hullatja; jahimaja seinu kaunistasid hiigelsuured sarved a vadászlak falát hatalmas agancsok díszítették; ta jutul pole saba ega sarvi beszédének nincs se sava se borsa; ei saba ega sarvi se füle, se farka; koos saba ja sarvedega piltl szőröstül-bőröstül; härjal sarvist kinni haarama megfogja az eke szarvát; kellelegi (pildistamisel) sarvi tegema szamárfület mutat vkinek; mehele sarvi tegema rhvk felszarvazza a férjét; sarvi pähe saama rhvk szarvakat visel/hord; sarvi maha jooksma rhvk letöri a szarvát; meest sõnast, härga sarvist piltl madarat tolláról, embert barátjáról
2. (sarvest v sarve meenutav ese) kürt ♦ jahisarv vadászkürt; joogisarv szaru; sarve puhuma kürtöt fúj; sarvest jooma szaruból iszik
3. muus kürt
■LS: sarv+ ♦ sarvaine szaru; sarvkamm szarufésű; sarvkiht szaruhártya; sarvloomad szarvasfélék
sarve+ ♦ sarvesai kifli

sidrun <sidrun sidruni sidruni[t -, sidruni[te sidrune[id 02 s> (sidrunipuu vili) citrom ♦ joob kohvi sidruniga kávét iszik citrommal
■LS: sidrun+ ♦ sidrunhape citromsav; sidrunkollane citromsárga
sidruni+ ♦ sidrunijäätis citromfagyi, citromfagylalt; sidrunikoor citromhéj; sidrunilõik citromszelet, egy karika citrom; sidrunimaitseline citrom ízű; sidrunipress citromfacsaró; sidruniviil citromszelet; sidruniõli citromolaj

siga <siga s'ea siga -, siga[de siga[sid_&_sig/u 18 s> disznó, sertés ♦ nuumsiga hízó; rasvasiga zsírsertés; sigu pidama disznót tenyészt, sertést tart; sigu nuumama disznót hizlal; siga tapma v veristama disznót vág/öl; ta on [lakku] täis nagu siga részeg, mint a disznó; joob kui siga/veovoorimees iszik, mint a kefekötő; täis kui tina/siga/tarakan/tatt részeg, mint a csap / a disznó / az ágyú / a tök; karjub nagu siga aia vahel ordít, mint a fába szorult féreg; úgy ordít, mint a fába szorult féreg; ruigab nagu siga aia vahel ordít, mintha nyúznák; röögib nagu siga aia vahel üvölt, mint a sakál / mint a fába szorult féreg; pärleid sigade ette heitma/viskama disznók elé gyöngyöt szór; istub talle nagu sea selga sadul úgy áll rajta, mint tehénen a gatya; ta teab asjast sama palju kui siga pühapäevasest päevast úgy/annyit ért hozzá, mint tyúk az ábécéhez
■LS: sea+ ♦ seafarm disznóhizlalda; seakarjus disznópásztor, kondás, kanász; seakatk sertéspestis; seakoot sertéscomb; seakõrne tepertő; seapekk disznóháj; seapraad disznósült, sertéssült; seapõrsas malac; searasv sertészsír; searibi sertésoldalas; searokk moslék; seasulg disznóól; seasöök sertéstakarmány; seasööt sertéseledel; seasült sertéskocsonya; seatemp disznóság, kitolás

sinasõprus <+s'õprus s'õpruse s'õprus[t s'õprus[se, s'õprus[te s'õprus/i_&_s'õpruse[id 11_&_09 s> pertu ♦ sinasõprust jooma kellegagi pertut iszik vkivel

tilk <t'ilk tilga t'ilka t'ilka, t'ilka[de t'ilka[sid_&_t'ilk/u 22 s>
1. csepp ♦ higitilk verejtékcsepp; kastetilk harmatcsepp; veetilk, tilk vett vízcsepp; veretilk, tilk verd vércsepp; viimse veretilgani az utolsó csepp vérig; vihmatilk esőcsepp; nagu tilk meres mint csepp a tengerben; tilk tõrva meepotis egy csepp üröm a pohárban; viimane tilk karikas az utolsó csepp a pohárban; sarnased nagu kaks tilka vett úgy hasonlítanak egymásra, mint egyik tojás a másikra
2. (väike kogus [vedelikku]) csepp ♦ veiste jooginõus polnud tilkagi vett a marhák itatótáljukban egy csepp víz sem volt; mees ei võta tilkagi egy cseppel sem iszik
3. (pl) (ravimvedelik) csepp ♦ silmatilgad szemcseppek; südametilgad szívcseppek

voorimees <+m'ees mehe m'ees[t -, mees[te meh/i 13 s> hajtó, kocsis ♦ vannub nagu veovoorimees káromkodik, mint a jégeső // egy kocsis; joob nagu veovoorimees/siga iszik, mint a csap/gödény/kefekötő