[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

haarama <h'aara[ma haara[ta h'aara[b haara[tud 29 v>
1. (kätte v kinni võtma) elkap, ragad, elkap, nyúlkál, nyúl, megszáll, megragad, megfog, leköt, lecsap, kiterjed, odakap, kaparint, kap, felölel, felkap, elönt, elővesz, előránt, elkap, elfog ♦ koer haaras kondi a kutya megragadta a csontot; ta haaras püssi puskát ragadott; haarasin käest kinni megfogtam/elkaptam a kezét; haige haaras käega rinnust kinni a beteg a mellkasához kapott; ta haaras käterätiku ja läks ujuma felkapott egy törölközőt, és elment úszni; haaras võimu enda kätte magához ragadta a hatalmat; haaras raamatu käest ära kikapta kezéből a könyvet; haarasin tal käe alt kinni megragadta a karját; lained haarasid paadi a hullámok elragadták a csónakot; härjal sarvist kinni haarama megfogja az eke szarvát; õlekõrrest (kinni) haarama szalmaszálba kapaszkodik; uppuja haarab kasvõi õlekõrrest a fuldokló a szalmaszálba is belekapaszkodik; millestki kahe käega kinni haarama két kézzel kap vmin / vmi után
2. (oma valdusse v võimusesse võtma) elfog, eluralkodik, elborít ♦ leegid haarasid kogu maja a lángok az egész házat elborították; teda haaras hirm elfogta a félelem / eluralkodott rajta a félelem / megszállta a félelem; mind haarasid kahtlused elfogott a gyanakvás; taati haaras viha az öreget elöntötte a harag; kirest haaratud elragadta a szenvedély; kaasa haarama magával ragad
3. (kütkestama, köitma) elragadó, magával ragadó ♦ töö haaras mind magával ragadott a munka; olime haaratud sügismetsa ilust magával ragadott minket az őszi táj szépsége; haarav muusika magával ragadó zene; haarav vaatepilt magával ragadó látvány / elragadó látvány

hukka <h'ukka adv> vt ka hukas (hukatusse, moraalselt allakäinuks, käest ära, taunitavaks, raisku, määrituks) odavesz, életét veszti, elpusztul, züllik, elítél, romlik, tönkremegy, tönkretesz ♦ tormis sai mitu laeva hukka a viharban sok hajó a tengerbe veszett; ta sai mõõga läbi hukka kard által veszette életét; palju loomi sai hukka sok állat pusztult el; noormees on päris hukka läinud a fiatalember teljesen elzüllött; mõistan tema käitumise hukka elítélem a viselkedését; liha on hukka läinud megromlott a hús; saapad said poriga hukka tönkretette a csizmát a sár

ilma <ilma adv, prep [abess]>
1. prep [abess] anélkül, nélkül, kívül ♦ ilma mütsita sapka nélkül; ilma rahata pénz nélkül; ilma tööta munka nélkül; ilma nähtava põhjuseta látha okok nélkül; minge ilma minuta menjetek nélkülem; lahkus ilma sõna lausumata elment egy szó nélkül
2. adv (tasuta, muidu) ingyen ♦ ilma ei taha ta midagi nem akar semmit ingyen; kas ostsid või anti ilma? vetted, vagy ingyen adták?
3. adv (puudu, ära jäänud) nélkül ♦ mees jäi käest ilma a férfi elvesztette a kezét; mõni joob kohvi suhkruga, teine ilma egyk cukorral iszza a kávét a másik cukor nélkül; rahast ilma olema pénz nélkül van

juhtuma <j'uhtu[ma j'uhtu[da j'uhtu[b j'uhtu[tud 27 v>
1. (aset leidma, toimuma) adódik, végbemegy, történik, talál, megtörténik, megesik, jár, esik, előfordul, előadódik, akad ♦ juhtus õnnetus baleset történt; see lugu juhtus juba ammu régen történt ez az eset; see juhtus kogemata ez véletlenül történt; mis siin juhtus? mi történt itt?; nagu poleks midagi juhtunud mintha semmi sem történt volna; juhtus eksitus tévedés történt; isaga on midagi juhtunud történt valami apával; sellist asja pole enne juhtunud ilyesmi még sohasem történt; kõik võib juhtuda bármi megtörténhet, bármi megeshet
2. (juhuslikult midagi tegema) megtörténik ♦ kui juhtud kuulma või nägema ha netán hallod vagy látod; kui ta juhtub sinu käest küsima ha megkérdezné tőled; juhtusin nende juttu pealt kuulma véletlenül hallottuk a beszélgetésüket
3. (juhuslikult olema) véletlenül ott van; (juhuslikult kellelegi saama v kellegi kätte sattuma) véletlenül elkap, véletlenül találkozik, úgy adódik ♦ ta juhtus kodus olema véletlenül éppen otthon volt; kui teil juhtub aega olema ha lesz időtök; kas teil juhtub tikku olema? nincs véletlenül gyufája?; silma alla juhtuma a szemem elé került, véletlenül megláttam; ta juhtus petise küüsi csalók áldozatául esett; talle juhtus vilets tuba rossz szoba jutott neki; juhtusin võõrasse kohta idegen helyre keveredtem; raamat juhtus mulle kätte sattumisi véletlenül került kezembe a könyv; jahimees juhtus karu jälgedele a vadász medvenyomokra bukkant; juhtus ilus päev történetesen szép nap volt; täna juhtus [olema] raske päev ma nehéz nap volt; viskad riided kuhu juhtub ledobod a ruhád, ahova sikerül; töö on tehtud lohakalt, kuidas juhtub hanyagul végzett munka, ahogy éppen sikerült; sööb millal juhtub eszik, amikor sikerül

kahmama <k'ahma[ma kahma[ta k'ahma[b kahma[tud 29 v> (haarama) elkap, megragad ♦ {keda} kaenlasse kahmama az ölébe kap; ta kahmas minust kinni megragadott; kahmas mul raamatu käest elkapta a könyvet a kezemből

keretäis <+t'äis täie t'äi[t t'äi[de, täi[te t'äis[i 14 s> kõnek (nahatäis) verés ♦ keretäit saama nagyon megverik; tahaksin talle ühe keretäie anda szívesen adnék neki egy jó verést; ta sai isa käest eile keretäie az apja tegnap elfenekelte; korralikku keretäit andma agyba-főbe ver; kellelegi keretäit andma szíjat hasít vkinek a hátából

kinnas <kinnas k'inda kinnas[t -, kinnas[te k'inda[id 07 s> (käpik) kesztyű; (soe, kootud) egyujjas kötött kesztyű; (sõrmik) kesztyű ♦ kootud kinnas kötött kesztyű; voodriga kinnas bélelt kesztyű; kummikinnas, kummist kinnas gumikesztyű; käpikkinnas, labakinnas egyujjas kesztyű; lastekinnas gyerekkesztyű; nahkkinnas, nahast kinnas bőrkesztyű; poksikinnas ökölvívókesztyű, bokszkesztyű; parema käe kinnas jobbkezes kesztyű; kindaid kandma kesztyűt hord; kinnast kätte tõmbama kesztyűt húz a kezére; kinnast käest võtma lehúzza a kezéről a kesztyűt; kellelegi kinnast heitma kesztyűt dob vkinek (az arcába / a lába elé)
■LS: kinda+ ♦ kindakiri, kindamuster kesztyűminta; kindakuduja kesztyűszövő, kesztyűkötő; kindapaar egy pár kesztyű

kinni <k'inni adv>
1. (suletud seisundisse v seisundis) zárva, csukva ♦ aken on kinni csukva van az ablak; pood on kinni zárva van a bolt; kinni panema becsuk; kinnisilmi csukott szemmel; tõmbab luku kinni behúzza a cipzárt; paneb nööbid kinni begombolja a gombokat; (pane) suu kinni! csönd legyen!; keera raadio kinni! kapcsold ki a rádiót!; pane uks kinni! csukd be az ajtót!; telekas on kinni ki van kapcsolva a tévé; mingi koha pealt /millegi suhtes silma kinni pigistama szemet huny vmi felett; kellegi suu ei seisa kinni be nem áll vkinek a szája
2. (süvendi, ava korral: täis, umbe v umbes) össze, be ♦ jalgrada on kinni kasvanud benőtt az ösvény; haav kasvas kiiresti kinni a seb gyorsan összenőtt
3. (pealt kaetuks v kaetuna) be ♦ haava kinni siduma bekötözi a sebet; jõgi külmus kinni a folyó befagyott
4. (olukorda v olukorras, kus liikumine on takistatud, kellegi vabadus piiratud vms, kokkusurutud seisundisse v seisundis) el ♦ püüa kinni! kapd el!; auto jäi lumme kinni az autó elakadt a hóban; kellelgi jäid sõnad kurku kinni vkinek a torkán akadt a szó; {kellel} tal on kõht kinni székrekedése van; paati kinni siduma kiköti a csónakot; ta oli kinni seotud ja relvitu meg volt kötözve, és fegyvertelen; mul on nina kinni eldugult az orrom
5. (haarates külge, haardesse, haardes, küljes) ♦ kellelgi käest kinni võtma kézen fog valakit
6. (püütava, otsitava kättesaamise, vahistamise vms kohta) meg ♦ püüdsin palli kinni megfogtam a labdát; kass püüdis hiire kinni a macska megfogta az egeret
7. (peatamise v peatumise kohta) meg ♦ auto pidas hetkeks kinni megállt a kocsi egy pillanatra; pea kinni, ma tulen ka! állj meg, én is jövök
8. (vahetus läheduses või kokkupuutes) ♦ linnas on maja majas kinni városban ház ház hátán áll
9. (hõivatud) foglalt ♦ isa on tööga väga kinni apa el van foglalva a munkájával; tänane õhtu on mul juba kinni van már programom ma estére; see koht on kinni ez a hely foglalt; pani ühes hotellis toa kinni foglaltam egy szobát az egyik szállodában
10. kõnek (söömisega seoses) meg ♦ kass pistis linnu kinni a macska megfogta a madarat
11. (aja kohta, kus lehm ajutiselt ei lüpsa) ♦ lehm on kinni vemhes a tehén, elapadt a tehén

kinni hakkama (kinni võtma v haarama) megfog, belekapaszkodik; (kinni jääma, takerduma) beleakad ♦ laps hakkas ema käest kinni a gyerek megfogta az édesanyja kezét

kiskuma <k'isku[ma k'isku[da kisu[b k'is[tud 28 v>
1. (tõmbama, tirima, sikutama) kiragad, cibál, tép, rángat, húzgál; (lõhki, katki, puruks, tükkideks) széttép; (hammaste v küüntega) szétmar, marcangol; (küljest, pealt, ära, eemale) letép; (seest välja v ära) kitép; (end lahti) kitör; (hooga küljest lööma) leüt; (vaevaga, kiiruga peale tõmbama) ráránt; (sisse v kaasa tõmbama) beránt ♦ köit enda poole kiskuma maga felé rángatja a kötelet; kisu jänestele rohtu szedj füvet a nyulaknak; ta kiskus tüdruku tantsima táncba cibálta a lányt; palgid kisti jõest kaldale a farönköket a partra rángatták; laps kiskus end alasti a gyerek lerángatta magáról a ruhát; mul kisti tekk pealt ära lerántották rólam a takarót; kiskusin kiiresti riided selga gyorsan felrángattam magamra a ruhát; mul kisti kott käest kirántották kezemből a táskát; laps kiskus end minu käest lahti a gyerek kitépte magát a kezemből; miinikild kiskus tal käe otsast az akna repesz letépte a kezét; torm kisub puid juurtega maast a vihar gyökerestől tépi ki a fákat; ta riided olid lõhki kistud ruhája szét volt tépve; karu kiskus jahimehe surnuks a medve széttépte a vadászt; vanu haavu lahti kiskuma/rebima felszaggatja/feltépi a régi sebeket
2. (märgib asendi v olukorra muutmist v muutumist) ránt, húz ♦ kiskusin end valu pärast kägarasse összegörnyedtem a fájdalomtól; siil kiskus end kerra a sündisznó összegömbölyödött; kramp kiskus ta näo viltu a görcs félrehúzta az arcát; ta kiskus pea õlgade vahele vállai közé húzta a fejét; seda nähes kiskusid mu käed rusikasse ezt látva ökölbe szorult a kezem; lauad kiskusid kuivamisel kaardu a deszkák a száradás közben meggörbültek
3. (kalduma, mingis suunas arenema) hajlik, terelődik ♦ jutt kisub poliitika peale a beszélgetés a politikára terelődik; ilm kisub vihmale esőre hajlik az idő; kisub videvikule alkonyodik; kisub pimedaks sötétedik; päev kisub õhtusse v õhtule esteledik; kellegagi tüli kiskuma összeakasztja a tengelyt vkivel; tüdruk hakkas tasakesi nuttu kiskuma a lány lassan sírva fakad
4. (kaasa tõmbama, meelitama) csábít, magával ragad; (ligi tõmbama) vonz ♦ mind kisub loodusesse vonz a természet; valsihelid kisuvad tantsima a keringő dallamai táncra csábítanak
5. (kisklema) civakodik, civódik ♦ poisid läksid kiskuma a fiúk összekaptak; aina tülitsevad ja kisuvad csak vitatkoznak és civakodnak
6. (puutuma) megfog ♦ ära kisu! ne piszkáld!; lapsed kisuvad kõiki asju a gyerekek mindent megfognak
7. (pingul, kitsas olema) feszül ♦ pintsak kisub õlgadest a zakó feszül vállban

krahmama <kr'ahma[ma krahma[ta kr'ahma[b krahma[tud 29 v> (äkki, järsku haarama) felkap, megragad, elragad, markol; (endale) megfog; (kellegi käest v eest) harácsol ♦ kellegi juustest kinni krahmama vkinek a hajába markol; sülle krahmama az ölébe kap

krapsama <kr'apsa[ma krapsa[ta kr'apsa[b krapsa[tud 29 v>
1. (haarama, krahmama) felkap, megragad ♦ krapsas mul käest kinni megragadta a kezemet
2. (üles v püsti kargama) felkap, felpattan ♦ krapsas jalgratta selga felkapott a kerékpárra

kukkuma2 <k'ukku[ma k'ukku[da kuku[b kuku[tud 28 v>
1. esik, leesik, elesik ♦ komistas kivi otsa ja kukkus megbotlott a kőben, és elesett; kõhuli kukkuma hasra esik; ninuli kukkuma orra bukik; täies pikkuses maha kukkuma teljes hosszában elvágódik; katuselt alla kukkuma leesik a tetőről; kraavi kukkuma beleesik az árokba; pastakas kukub käest kiesik a toll a kezéből; trepist alla kukkuma leesik a lépcsőn; kui sinu ümber kõik kokku kukub, oled selles ise süüdi ha körülötted minden összedől, akkor te vagy az oka; lennuk kukub alla a repülőgép lezuhan; vana ait kukkus kokku a régi pajta szétesett; kõik, mida üritan, kukub läbi minden elbukik, amit próbálok; voodisse kukkuma kõnek ágynak esik; valitsus kukub kõnek megbukik a kormány; ta ei ole pea peale kukkunud nem esett a feje lágyára; nagu isa suust kukkunud apja fia; kiköpött az apja; ega minagi pole taevast kukkunud engem se a gólya költött; isegi nõela kukkumist võinuks kuulda még a légy zúgását is meg lehetett hallani; (kes teisele auku kaevab,) ise sisse kukub a saját csapdájába esik; miski kukub kellelegi sülle vkinek az ölébe hull/pottyan vmi; kukub alati jalgadele mindig talpra esik; käbi ei kuku kännust kaugele nem esik messze az alma a fájától
2. (vabalt rippuma) esik, omlik ♦ see riie ei kuku hästi az anyag nem esik szépen; (tema) õlgadele kukkuvad tumedad juuksed a vállára omló fekete haja
3. kõnek (järsku mingisuguseks muutuma, teise seisundisse minema) lesz ♦ see poleks saanud paremini välja kukkuda jobb nem is lehetett volna
4. kõnek (sattuma) kerül ♦ vanglasse kukkuma börtönbe kerül

käes <k'äes adv, postp> vt ka kätte, käest
1. adv; postp [gen] (märgib mingis seisukorras, olukorras olekut, millegi mõju all) ♦ päikese käes napsütésben
2. adv (kätte saadud, saabunud) megvan
3. postp [gen] (kellegi valduses, meelevallas) -nál/-nél

kätte <k'ätte adv, postp> vt ka käes, käest
1. adv; postp [gen] (kasutusse, omandusse, valdusse, kellegi-millegi meelevalda) kezébe ♦ käest kätte kézről kézre; varas saadi kätte elkapták a tolvajt; jäime vihma kätte esőt kaptunk
2. postp [gen] (millegi tagajärjel, tõttu) -ban/-ben

kättpidi <+pidi adv>, ka kätt pidi (käest kinni hoides, kätt andes) kézen fogva ♦ kättpidi talutama kézen fogva vezet

küüsist <küüsist adv, postp> vt ka küüsi, küüsis postp [gen] (meelevallast, käest) vkinek a karmai közül (kimenekül)

libisema <libise[ma libise[da libise[b libise[tud 27 v> (liuguma, liuglema) csúszik, siklik, megcsúszik, elcsúszik; (alla, maha) lecsúszik; (käest, maha) kicsúszik ♦ jää peal libisema megcsúszik a jégen; sukkpüksid libisevad alla lecsúszik a harisnyanadrág; kraavi libisema árokba csúszik; vette libisema belecsúszik a vízbe; mu jalg libises elcsúsztam valamin; mündid libisesid ta sõrmede vahelt põrandale az érmék kicsúsztak az ujjai közül a padlóra; võim libiseb käest a hatalom kicsúszik a kezéből

lipsama <l'ipsa[ma lipsa[ta l'ipsa[b lipsa[tud 29 v> suhan, surran; (sisse, mööda, läbi) besurran; (minema, käest) elszökik; (välja) kicsúszik ♦ kes tahes oleks võinud välja lipsata bárki kisurranhatott; tal lipsas suust üks vandesõna a száján kicsúszott egy káromkodás

loovutama <loovuta[ma loovuta[da loovuta[b loovuta[tud 27 v> felad vmit, lemond vmiről, eláll vmitől; (käest andma) odaad; (üle andma) átad, kiad ♦ oma kohta loovutama kellelegi átadja a helyét vkinek

müütama <m'üüta[ma m'üüta[da m'üüta[b m'üüta[tud 27 v> (väikestes kogustes käest müüma) árusít

nahutama <nahuta[ma nahuta[da nahuta[b nahuta[tud 27 v>
1. (naha peale andma, peksma) elver, csépel vkit, kiporolja vkinek a nadrágját ♦ poiss on isa käest küllalt nahutada saanud, aga ikka ei kuula sõna a fiút rendesen elverte az apja, de még mindig nem fogad szót; nahutab hobust vemblaga bottal csépeli a lovat; vargapoiss tuleks läbi nahutada jól el kellene verni a tolvajt
2. (ühendina nahutada saama: petta, tüssata saama) megjárja ♦ võid kauba tegemisel kergesti nahutada saada könnyen megjárhatod ezzel az üzlettel; olen oma lolli usaldavuse tõttu tihti nahutada saanud az ostoba hiszékenységem miat gyakran megjárom
3. piltl (sõnadega materdama, läbi võtma, tõrelema) leszid, kioszt vkit ♦ sai koosolekul nahutada az értekezleten kapott hideget-meleget, megkapta a magáét

natuke[ne]1 <natuke[ne] adv; natuke_&_natukene natukese natukes[t natukes[se, natukes[te natukes/i 12 s>
1. adv (veidi, pisut) kicsit ♦ natuke[ne] väsinud kicsit fáradt; natuke[ne] rohkem või vähem kicsit többet vagy kevesebbet; nad on natuke[ne] ühte nägu (ők) egy kicsit hasonlóak; kannata natuke[ne] tűrj egy kicsit; oota natuke[ne]! várj egy kicsit!
2. s (vähene hulk, kübeke) kevés, kevéske, édeskevés, kis ♦ seda natukest ikka leidub egy kevés biztos van; tahavad mul sellegi natukese käest ära võtta ezt a keveset is el akarják venni tőlem; natukese aja eest nem sokkal ezelőtt; natukese aja pärast kisvártatva; astusin natukeseks ajaks sisse bejöttem egy kis időre; ta ei tahtnud mind natukestki aidata egy kicsit sem akart nekem segíteni

nipsama <n'ipsa[ma nipsa[ta n'ipsa[b nipsa[tud 29 v>
1. (kergelt lööma, nipsu laskma) legyint, fricskáz, pöccint ♦ ma kõvasti ei löönud, paar korda nipsasin nem ütöttem erősen, csak párszor meglegyintettem; nipsab sõrmega sigareti otsast tuhka lepöccintette a cigarettáról a hamut
2. (nipsakalt ütlema) visszavág ♦ nipsas mulle teravalt vastu v vastuseks élesen visszavágott nekem
3. (ära näpsama) csíp, kap ♦ tihane nipsas seemne peopesalt a cinke elcsípte a markomból a magot; koer nipsas mul sardelli käest a kutya elkapta a kezemből a virslit

noomima <n'oomi[ma n'oomi[da noomi[b noomi[tud 28 v> (etteheiteid tegema, manitsema) dorgál, rendreutasít, megszid, megró, megint, megfedd, megdorgál, leszid, lekap, leckéztet, lebarnít, korhol, kárhoztat, fedd, elővesz; (pehmelt) pirongat ♦ poiss sai isa käest v isalt koerustükkide pärast noomida a fiút megdorgálta apja a csíntalanságokért; vanadel ei maksaks noori igal sammul noomida nem kellene az időseknek a fiatalokat folyton dorgálniuk; ema noomis tihti tütart, et see on laisk az anya gyakran megszidta lányát lustaságáért; teda noomiti liigse tagasihoidlikkuse pärast megpirongatták túlzott visszafogottságáért

noorpõlv <+p'õlv põlve p'õlve p'õlve, p'õlve[de p'õlve[sid_&_p'õlv/i 22 s>
1. (noorus[aeg]) fiatalkor, ifjúkor, fiatalság ♦ noorpõlves ifjú korban; see meenutab mulle mu noorpõlve a fiatalságomra emlékeztet
2. (noor põlvkond, noored) ifjúság, fiatalság ♦ vanad kurdavad, et noorpõlv on käest ära az idősek panaszkodnak, hogy a fiatalság elkanászosodott
■LS: noor+põlve+ ♦ noorpõlvearmastus (1) (noorpõlves kogetud armastus) fiatalkori szerelem; (2) (noorpõlve armastatu) ifjúkori szerelme; noorpõlvesõber ifjúkori barát

nõelama <n'õela[ma nõela[ta n'õela[b nõela[tud 29 v>
1. (näit mesilase, ussi kohta) csíp, megmar, mar ♦ sain mesilase käest nõelata megcsípett a héh; uss oli lehma nõelanud megmarta a tehenet a kígyó; hüppas nagu [ussist v herilasest] nõelatud püsti úgy ugrott fel, mintha a darázs csípte volna meg
2. piltl (midagi teravalt ning pilkavalt ütlema) szúr ♦ nõelas minu kõige hellemat kohta oda szúrt, ahol a legjobban fáj

nõges <nõges nõgese nõges[t -, nõges[te nõgese[id 09 s> bot (Urtica) csalán ♦ kõrvenõges bot (Urtica dioica) nagy csalán; raudnõges bot (Urtica urens) apró csalán; nõges kõrvetab megcsípi a csalán; aia ääres on nõgeste padrik a kerítés mellett csalánbozót van; laps sai nõgese käest v nõgeselt kõrvetada a gyereket megcsípte a csalán
■LS: nõgese+ ♦ nõgeseekstrakt csalánkivonat; nõgeseleht csalánlevél; nõgesesupp csalánleves; nõgesevannid csalánfürdő

nähvama <n'ähva[ma nähva[ta n'ähva[b nähva[tud 29 v>
1. (näuhti lööma) rácsap, meglegyint; (tagant ajades) hajt ♦ nähvas hobusele nuudiga meglegyintette a lovat az ostorral; nähvas poisile siraka vastu parajat paika meglegyintette a fiút a megfelelő helyen
2. (nähvakalt ütlema) visszavág ♦ nähvas mulle midagi vastuseks valamit visszavágott válaszul
3. (napsama) elragad; (käest) kiragad, kikap ♦ keegi oli talt käekoti [ära] nähvanud valaki kikapta a táskát a kezéből

nüpeldama <nüpelda[ma nüpelda[da nüpelda[b nüpelda[tud 27 v> (näit vitsaga, rihmaga peksma) ver, ütlegel ♦ poiss sai isa käest nüpeldada, isa nüpeldas poisi läbi v poisil naha kuumaks a fiút megverte az apja; nüpeldan sul taguotsa kirjuks kiporolom a nadrágod; ta nüpeldati vaeseomaks félholtra verték; nüpeldas jalutuskepiga oma saapasääri megcsapkodta a sétapálcával a csizmája szárát

oma1 <oma pron; oma oma oma -, oma[de oma[sid_&_om/i 17 pron, adj, s>
1. pron (ei käändu) maga, önnön, ön-, tulajdon, saját ♦ isa oma pojaga apa a fiával; talitse oma suud! fékezd a nyelved!; ta on oma tööga rahul elégedett a saját munkájával; igaüks on oma õnne sepp ki-ki a maga szerencséjének (a) kovácsa
2. pron (käänduvana) (ise, enese v enda asemel) maga ♦ ostis omale kingad cipőt keresett magának; tean seda omast käest saját tapasztalatomból tudom; mine sina, mul omal pole aega menj te, nekem nincs időm; mees omal kohal legény a talpán/gáton
3. pron (viitab kellegi v. millegi kuuluvusele v. liigile) én ♦ minu lapsed on sinu omadega tülis a gyermekeim haragban vannak a tieiddel; raamat on poisi oma a könyv a fiúé
4. adj saját; (omane, lähedane) közeli; (isiklik) személyes, magán ♦ sünnipäeval olid ainult omad inimesed a születésnapon csak közeli rokonok voltak jelen; iga asi tuleb omal ajal mindent a maga iedjében; elu läheb oma rada az élet megy a maga útján; oma ala meister mestere a szakmájának; seened omas mahlas gomba saját levében; see on su oma asi ez a te dolgod; omast arust szerintem; omalt poolt a magam részéről; omas rasvas praadima saját zsírjában süt
5. s kõnek (keegi v miski kellelegi kuuluv) maga ♦ mina räägin oma, nemad oma én mondom a magamét, ők is a magukét
6. s (pl) (sama kollektiivi liikmed) övé ♦ luuraja jõudis omade juurde a felderítő az övéihez ért; naabri omad läksid linna a szomszédok elmentek a városba; meie omad on kõik pulmas a mieink mind az eskövőn vannak
7. s (pl komit) (toimingud, tööd, asjad) saját, maga ♦ ta on omadega sees v pigis pácban van; ta on omadega läbi kimerült; ta läks omadega sassi összezavarodott
■LS: oma+ ♦ omakaal önsúly; omakapital maj törzstőke; omatoodang maj saját termék, saját készítmény

poolt <p'oolt postp, adv>
1. postp [gen], postp [ablat]; adv (suunast, kohast) felől, -ról/-ről ♦ rebane tuleb metsa poolt a róka az erdő felől jön; tuul puhub lääne poolt nyugat felől fúj a szél; mitmelt poolt sokfelől; rahvast on igalt poolt mindenhonnan/mindenfelől jöttek; ühelt poolt..., teiselt poolt egyfelől..., másfelől; omalt poolt a maga részéről
2. postp [gen] (kelle juurest, käest) -tól/-től ♦ tuli õe poolt a nővérétől jött; vii talle minu poolt tervisi add át neki üdvözletemet
3. postp [gen] (pärinemise märkimisel, poolest) ♦ oleme isa poolt sugulased apai ágon rokonok vagyunk
4. postp [gen]; adv (pooldamise väljendamisel) mellett(e) ♦ hääletasin ettepaneku poolt szavaztam a javaslat mellett; kes on poolt? ki van mellette?; olen tema poolt mellette vagyok, a pártján állok
5. postp [gen] (tegija märkimisel) által ♦ valitsuse poolt vastuvõetud otsus a kormány által elfogadott döntés
6. adv (liitsõna järelosana) -ról/-ről ♦ altpoolt lentről; tagantpoolt hátulról; väljastpoolt kívülről, kintről

pressima <pr'essi[ma pr'essi[da pressi[b pressi[tud 28 v>
1. (vajutama, suruma) sajtol, présel, gyömöszöl; (pigistama) facsar; (rõhuma) nyomaszt ♦ tööd pressivad peale a sok munka nyomasztja; selle mantli pressib veel kohvrisse ezt a kabátot még a kofferba préseli
2. (pressi abil suruma) présel, sajtol ♦ turbast briketti pressima tőzegből brikettet sajtol; pressitud hommikusöögihelbed extrudált reggeli gabonapelyhek; pressitud tooted extrúziós termékek; pressitud pärm, presspärm sajtolt élesztő
3. (aurutades triikima) vasal ♦ isa pressib pükse az apa nadrágot vasal
4. ([end] pingutama) (előre)nyomul, nyomakodik ♦ paat pressib tuules edasi a csónak előrenyomul a szélben
5. (pealekäivalt nõudma) kicsikar, zsarol ♦ pressib kellegi käest raha välja pénzt csikar ki vkitől

rabama <raba[ma raba[da raba[b raba[tud 27 v>
1. (hooga v järsku lööma, paiskama) csap, lesújt, odavág ♦ ta rabas mulle näkku arcomba vágott
2. (järsku kahju tehes v hävitades tabama) eltalál, elfog, ér, elér ♦ raske rusikalöök rabas mu lõuga nehéz ökőlcsapás érte az államat; suurt kaske rabas pikselöök a nagy nyírfát villámcsapás érte; teda rabas ääretu meeleheide végtelen kétségbeesés fogta el
3. piltl (tugevat muljet avaldama, vapustama) megdöbbent, meglep, meghökkent ♦ tema sõnad rabasid kõiki a szavai mindenkit megdöbbentettek; see teade ei rabanud kedagi az a hír nem lepett meg senkit
4. (kellegi käest v eest, ära) megragad
5. (kõigest jõust tööd tegema, rühmama) gürcöl, keményen dolgozik

raisku <r'aisku adv> vt ka raisus
1. (kaotsi, tühja, nurja, asjatult, tulutult) hasztalan, hiába, kárba ♦ aega läks asjatult raisku az idő szükségtelenül kárba veszett; minutitki ei tohi raisku minna egy percet sem szabad elvesztegetni; tal on kahju oma raisku läinud noorusest sajnálja a kárba veszett fiatalságát
2. (halvaks, kõlbmatuks, hukka, korrast ära) romlik, megromlik, elromlik, rosszabbodik, tönkremegy ♦ raisku läinud puuvili megromlott gyümölcs; põllud olid raisku lastud a földeket hagyták tönkremenni
3. (moraalselt allakäinuks, taunitavaks, käest ära, hukka) romlik, züllik ♦ hea elu ajab inimesed raisku a jó élet lezülleszti az embereket; ei temast inimest saa, läheb raisku nem lesz belőle ember, lezüllik; täiesti raisku läinud tüdruk teljesen romlott lány; oma hellitamisega sa lapsed raisku ajasid a kényeztetéseddel elrontottad a gyerekeket

relvitustama <relvitusta[ma relvitusta[da relvitusta[b relvitusta[tud 27 v> (relvi käest võtma, relvituks tegema) lefegyverez

räästas <räästas r'äästa räästas[t -, räästas[te r'äästa[id 07 s> (katuse alumine serv) eresz ♦ räästad tilguvad csepeg az eresz; räästa all on pääsukesel pesa eresz alatt fészkel a fecske; vihma käest räästa alla (sattuma) cseberből vederbe (jut); eben gubát cserél; csöbörből vödörbe kerül
■LS: räästa+ ♦ räästarenn ereszcsatorna; räästavesi ereszvíz

terve2 <terve t'erve terve[t -, terve[te t'erve[id 06 adj; t'erve t'erve t'erve[t -, t'erve[te t'erve[id 01 adj>
1. ép, épkézláb, egészséges ♦ terve inimene épkézláb ember; terveks ravima meggyógyít; terveks saama meggyógyul; kodus on kõik terved otthon mindenki egészséges; ma ei ole päris terve nem vagyok teljesen egészséges; poiss on terve kui purikas v härg a fiú egészséges, mint a makk; ole terve! vigyázz magadra!; terves kehas terve vaim ép testben ép lélek
2. (loomulik, rikkumata, eluterve) ép ♦ terve mõistus ép elme, józan ész; terved eluviisid egészséges életmód
3. (esemete kohta: korras ja kasutuskõlblik, mitte katkine) ép ♦ terved kindad ép kesztyű; klaas kukkus käest maha, aga jäi terveks a pohár kiesett a kezemből, de ép maradt
4. (mitte osadeks lõigatud, tükeldamata) egész ♦ kas korraga tohib ära süüa terve arbuusi? meg lehet enni egyszerre egy egész dinnyét?

tutistama <tutista[ma tutista[da tutista[b tutista[tud 27 v> (juustest, karvust sakutama) megcibálja a haját vkinek, megráncigálja a haját vkinek ♦ tüdruk saab ema käest tutistada az anya megcibálja a lány haját

tõmbama <t'õmba[ma tõmma[ta t'õmba[b tõmma[tud 29 v>
1. húz; (kuskilt välja, esile võtma v kiskuma) kihúz ♦ joont tõmbama vonalat húz; tõmbab teki üle pea a fülére húzza a takarót; tõmbab paadi kaldale partra húzza a csónakot; tõmbab ukse kinni behúzza az ajtót; tõmbab kõhu sisse behúzza a hasát; tõmbab hädapidurit meghúzza a vészféket; kedagi juustest tõmbama meghúzza vkinek a haját; tõmbab hamba välja kihúzza a fogat; tõmbab vetsus vett lehúzza a vécét; tõmbab kaardipakist kaardi kihúz egy kártyát a pakliból; kedagi käisest tõmbama meghúzza vkinek a ruhaujját; tõmbab suvilasse elektri sisse bevezeti az áramot a nyaralóba; tikku tõmbama gyúfát meggyújt
2. (rütmiliselt tõmmates midagi tegema) húz ♦ tõmbab aerudega húzza az evezőt; tõmbab tšaardašit mängida csárdást húz
3. (selga, kätte, jalga, pähe panema) felhúz, felvesz; (seljast, käest, jalast, peast võtma) lehúz ♦ tõmbab kindad kätte felhúzza a kesztyűt; tõmbab sokid jalga felhúzza a zoknit a lábára; tõmbab saapad jalast lehúzza a csizmát a lábáról
4. (märgib asendi v olukorra muutmist v muutumist) húz, húzódik ♦ ilm tõmbab pilve beborul; tõmba end koomale, ma istun sinu kõrvale! húzódj egy kicsit arrébb, leülök melléd!; tõmbab kulmu[d] kipra v kortsu összeráncolja a szemöldökét; kõuts tõmbas küüru selga macska felgörbítette a hátát; vana foto on kollaseks tõmmanud a régi fotó besárgult; taevas on selgemaks tõmmanud kiderült az ég; tõmbab paar õlut sisse felhajt két sört; tõmbas enda nina korralikult täis jól felöntött a garatra, leissza magát
5. (sissehingamise kohta) (be)szív, elszív ♦ tõmbab kopsud õhku täis teleszívja a tüdejét levegővel; hinge tõmbama lélegzik; tõmbab ühe suitsu elszív egy cigarettát; ta tõmbab piipu pipázik; mina ei tõmba nem dohányzom
6. (tuuletõmbuse v õhu liikumise kohta) huzata van ♦ ahi tõmbab halvasti rossz huzata van a kemencének; siin tõmbab itt huzat van
7. (mingisse kooslusse, tegevusse kaasa haarama, tähelepanu, huvi äratama) magához vonz ♦ magnet tõmbab rauda [külge] a mágnes magához vonzza a vasat; üritus tõmbab publikut az esemény vonzza a közönséget; mind tõmbab mere äärde engem vonz a tenger
8. (hoogsalt liikuma hakkama, põrutama, kihutama) elhúz ♦ tõmbame Ameerikasse! húzzunk el Amerikába!; tõmba uttu v lesta v minema! húzz el!
9. kõnek (varastama) ellop; (petma, tüssama, alt tõmbama) becsap, rászed ♦ bussis tõmmati mul rahakott ära ellopták a pénztárcámat a buszon; haneks tõmbama átdob, mint szart a palánkon

vihm <v'ihm vihma v'ihma v'ihma, v'ihma[de v'ihma[sid_&_v'ihm/u 22 s> eső ♦ sügisene vihm őszi eső; happevihmad savas esők; hoovihm záporeső; kevadvihm, kevadine vihm tavaszi eső; paduvihm felhőszakadás, zuhé; äikesevihm zivatar; jäävihm ónos eső; väljas sajab vihma kint esik az eső; tibutab vihma csepereg az eső; seab v sätib v pöörab v läheb vihmale esőre áll az idő; vihma valab v kallab nagu oavarrest v pangest v kapast úgy esik, mintha dézsából öntenék; vihm läks üle v jäi järele v lakkas elállt az eső; saime vihmas läbimärjaks bőrig áztunk; vihma käest räästa alla (sattuma) eben gubát cserél; csöbörből vödörbe (kerül); lisandub, nagu seeni pärast vihma gomba módra szaporodik
■LS: vihma+ ♦ vihmaaeg esős évszak; vihmaeelne eső előtti; vihmahoog zápor; vihmailm esős idő; vihmakeep esőköpeny; vihmamantel esőkabát; vihmamets geogr esőerdő; vihmaperiood esős évszak; vihmapiisk esőcsepp; vihmapilv esőfelhő, esőfelleg; vihmasadu eső, esőzés; vihmasagar futó zápor; vihmavaene esőhiányos; vihmavalang, vihmavaling felhőszakadás, zuhé, zápor