[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

kätte <k'ätte adv, postp> vt ka käes, käest
1. adv; postp [gen] (kasutusse, omandusse, valdusse, kellegi-millegi meelevalda) kezébe ♦ käest kätte kézről kézre; varas saadi kätte elkapták a tolvajt; jäime vihma kätte esőt kaptunk
2. postp [gen] (millegi tagajärjel, tõttu) -ban/-ben

kätte jõudma elkövetkezik, eljön, elérkezik, beköszönt ♦ jõudis kätte lahkumise hetk elkövetkezett a búcsú pillanata

kätte leidma megtalál

kätte maksma
1. (halva teo eest kätte tasuma) megbosszul, bosszút áll, megtorol ♦ ta lubas mul sulle kätte maksta ő megengedte, hogy bosszút álljak rajtad
2. (ebameeldivalt, valusalt tunda andma) megtorol

kätte saama
1. (valdusse, kasutusse) megkap, elkap, elfog ♦ sai palli õhust kätte elkapta a labdát a levegőben
2. (kinni püüdma) utolér; (tabama) elér ♦ hurt sai jänese kätte az agár utolérte a nyulat
3. (üles leidma) elfog ♦ sai sõbra pargist kätte barátját a parkban fogta el

kätte toimetama átad, kézbesít, juttat

kätte võitma elnyer

kätte võtma kapja magát