[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

apelleerima <apell'eeri[ma apell'eeri[da apelleeri[b apelleeri[tud 28 v> jur (edasi kaebama); (kelle poole pöörduma, millele toetuma) apellál, fellebbezéssel él, megfellebbez, fellebbez, apelláta

hea <h'ea h'ea h'ea[d -, h'ea[de h'ä[id 26 adj, s>
1. adj jó ♦ hea arst jó orvos; hea enesetunne jó közérzet; hea idee jó ötlet; hea ilm jó idő; hea iseloom jó természet, jellem; head isu! jó étvágyat!; hea võimalus (millekski) jó alkalom vmire; hea kasvatus jólneveltség; head kavatsused jó szándék; head kombed móres; hea kuulmine jó hallás; hea käitumine jó viselkedés; hea leib jó kenyér; hea maa jó föld; kellelgi on hea maine jó híre van vkinek; hea mõte jó gondolat, jó ötlet; hea mängija jó játékos; hea nõu jó tanács; hea näide jó példa; head tulemused jó eredmények; head uudis jó hír; hea voodi jó ágy; hea õppeedukus jó btanulmányi eredmény; hea tuju jó kedv; heal tasemel színvonalas; vanal heal ajal a régi szép időkben; ühel heal päeval egy szép napon; head aega! viszontlátásra; häid pühi! kellemes ünnepeket!, kellemes ünnepeket (kívánunk)!; head reisi, head teed! jó utat!; head uut aastat! boldog új évet (kívánok)!; head õhtut! jó estét!; head ööd! jó éjt!, jó éjszakát!; kõike head! minden jót!; head kuulajad! kedves hallgatóság!; olge nii hea legyen szíves; olge hea, aidake mind! legyen szíves, segítsen (nekem)!; hea tervise juures olema jó egészségnek örvend, jó állapotban van; tal on hea maitse jó ízlése van; endast heal arvamusel olema túl sokat gondol magáról; heas tujus olema jó kedve van, jókedvű; tal on hea põli jó sora van; head muljet jätma jó benyomást tesz; meil oli hea läbisaamine jó viszonyban voltunk; kedagi hea ja paremaga kostitama tyúkkal, kaláccsal tart vkit; ole hea ja tule siia! légy szíves, gyere ide!; mul on hea meel nagyon örülök; teen seda hea meelega szívesen csinálom ezt; saime hea vastuvõtu osaliseks jó fogadtak, kedves fogadtatásban volt részünk; heal juhul tuleb ta alles homme a legjobb esetben csak holnap jön; sul hea rääkida neked könnyű beszélned; hea kui õhtuks jõuame kõik tehtud jó, ha estére mindennel elkészülünk; lõpp hea, kõik hea minden jó, ha a vége jó; kellelgi on hea nina vkinek jó orra van
2. adj (rohke, ohter, paras, tugev, suur) jó ♦ hea korvitäis seeni jó kosárnyi gomba; hea summa raha jó kis összeg, szép összeg; ootasin sind hea pool tundi egy jó fél órát vártalak
3. s (miski väärtuslik, hinnatav, kasulik, meeldiv) jó ♦ head mäletama a jóra emlékezni; miski teeb head vmi jólesik, jót tesz; soovin sulle ainult head csupa jót kívánok neked; temast räägitakse üksnes head csak jókat mondanak róla; mis hea pärast? mi a csodáért?; heakene küll! jól van!; see asi ei lõpe heaga semmi jót nem jelent; kellegi kõrval seisma nii heas kui halvas jóban-rosszban kitart vki mellett; pole head ilma halvata nincsen öröm üröm nélkül; liiga palju head pole hea jóból is megárt a sok; lubaja kah hea mees az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó
4. s (koolihinne) jó ♦ tunnistusel olid üksnes head ja väga head a bizonyítványában csak jó és jeles volt

heitlik <h'eitl'ik h'eitliku h'eitl'ikku h'eitl'ikku, h'eitlik/e_&_h'eitl'ikku[de h'eitl'ikk/e_&_h'eitl'ikku[sid 25 adj>
1. (muutlik, vahelduv) változékony, szeszélyes ♦ heitlik ilm változékony időjárás, szeszélyes időjárás; heitlik uni nyugtalan alvás; heitlik loomus változékony jellem, ingadozó jellem; heitlik meeleolu változkony hangulat; heitlik tuul változékony szél; heitlik õnn változékony szerencse
2. (kergesti kohkuv) ijedős ♦ heitlik lambatall ijedős kisbárány

heljuma <h'elju[ma h'elju[da helju[b helju[tud 28 v> (hõljuma) lebeg; (millegi kohal) lebeg; (kergelt lehvima) leng; (hällima) ring ♦ juuksed heljuvad tuules leng a haj a szélben; õhus heljus meeldivaid lõhnu kellems illat lengett a levegőben; rukkiväli heljub tuule käes ring a rozstábla a szélben; tolmukübemed heljuvad õhus porszemcsék lebegnek a levegőben; udu heljub järve kohal köd lebeg a tó fölött; suits heljus aasa kohal füst lebegett a rét fölött

hell <h'ell hella h'ella h'ella, h'ella[de h'ella[sid_&_h'ell/i 22 adj>
1. (täis armastust, õrnust, hellitav) szeretetteljes, szelíd, gyengéd ♦ hell ema gyengéd anya; hell tunne gyengéd érzés; hell pilk szelíd tekintet; hellad sõnad gyengéd szavak; meid ümbritses kõige hellem hoolitsus a leggyengédebb gondoskodás vett körül minket; laul tegi hinge hellaks elérzékenyített a dal; puhus mahe ja hell lõunatuul enyhe, szelíd déli szél fújt
2. (tundlik) érzékeny; (valulik) fájdalmas ♦ jõhvikatest hellad hambad a tőzegáfonyától érzékennyé vált fogak; külmahell fagyérzékeny
3. (tundlik, haavuv, solvuv) érzékeny; (delikaatsust nõudev) kényes ♦ hell asi kényes dolog; hell küsimus kényes kérdés; kriitika suhtes oli ta haiglaselt hell betegesen érzékeny a kritikára

hiigla <h'iigla adv, adj>
1. adv (üliväga, tohutult, määratult) rendkívül ♦ hiigla lai rendkívül széles; hiigla hajameelne rendkívül feledékeny; hiigla jäme puu rendkívül vastag fa; hiigla kõhn inimene rendkívül sovány ember; hiigla rumal lugu rendkívül buta eset; see oli hiigla ammu szörnyen rég volt; ärkasin hiigla vara rendkívül korán keltem
2. adj (tohutu, määratu) óriási ♦ hiigla edu óriási siker; ta teadis hiigla hulga laule rettentő sok dalt tud
■LS: hiigla+ ♦ hiiglaehitis óriási építmény; hiiglajõgi óriási folyó; hiiglajõud óriási erő; hiiglakasu óriási haszon; hiiglalinn óriási város; hiiglapikk rendkívül hosszű; hiiglatöö óriási munka

hiivama <h'iiva[ma hiiva[ta h'iiva[b hiiva[tud 29 v>
1. (üles vinnama v tõmbama) felvon, felhúz; (õlale, selga) felkap; (end) felhúz ♦ ankrut hiivama horgonyt felhúz, horgonyt felszed; hiivasin koti selga felkaptam a zsákot a hátamra, hátamra kaptam a zsákot
2. kõnek (näppama, sisse vehkima) csen ♦ kelle tagant sa selle noa hiivasid? kitől csented ezt a kést?

iseloom <+l'oom loomu l'oomu l'oomu, l'oomu[de l'oomu[sid_&_l'oom/e 22 s> (inimese karakter, millegi põhiolemus v laad) természet, karakter, jellem, jelleg, egyéniség; (loomus) természet; (loomus, olemus) jellem ♦ elurõõmus iseloom vidám jellem; hea iseloom jó jellem/természet; järsk iseloom hirtelen természet; kinnine iseloom zárkózott természet; pehme iseloom lágyszívű; rahulik iseloom nyugodt természet; raske iseloom nehéz természet; äge iseloom lobbanékony/heves természet; äkiline iseloom hirtelen természet; kaitseiseloom védekező jelleg; üldiseloom általános jelleg; iseloomu impulsiivsus a karakter impulzivitása; iseloomu tasakaalukus a jellem kiegyensúlyozottsága; iseloomude erinevus a jellemek különbözősége; iseloomude sobimatus összeférhetetlen jellemek; iseloomult erinevad inimesed különböző természetű emberek; iseloomult nõrk inimene gyenge jellemű ember, gyenge jellem; nähtuse kohalik iseloom a jelenség helyi jellege; artikli ründav iseloom a cikk támadó jellege; ta oli lõbusa iseloomuga vidám természetű volt; poiss on kindla iseloomuga a fiú határozott jellemű; iseloom on välja kujunenud kialakult a jellem; nende iseloomud ei sobinud nem illett össze a jellemük; iseloomu näitama megmutatja jellemét; tal on iseloomu van gerince; kahjuks ei ole tal iseloomu sajnos nincs benne jellem; oma iseloomult on ta sõbralik természeténél fogva barátságos, barátságos természetű; selline on juba inimese iseloom az ember természete már csak ilyen; need on sarnase iseloomuga nähtused ezek hasonló jellegű jeenségek; palk sõltub töö iseloomust a fizetés a munka jellegétől függ
■LS: ise+loomu+ ♦ iseloomujoon jellemvonás; iseloomukindlus gerinc, jellemszilárdság; iseloomuomadused jellembeli tulajdonságok

iseloomukindel <+k'indel k'indla k'indla[t -, k'indla[te k'indla[id 02 adj> jellemes, erős jellem

isiksus <isiksus isiksuse isiksus[t isiksus[se, isiksus[te isiksus/i 11 s> egyéniség, személyiség, jellem, jelenség ♦ erakordne isiksus rendkívüli egyéniség; loov isiksus kreatív szemlyiség; ere isiksus fényes személyiség; isiksuse kahestumine tudathasadás; iga inimene on omaette isiksus minden ember külön egyéniség

jagama <jaga[ma jaga[da jaga[b jaga[tud 27 v>
1. osztogat, oszt, megosztozik, megoszt, feloszt, ért; (osadena kellegi vahel) eloszt ♦ jagasime õuna neljaks négyfelé osztottuk az almát; tort jagati võrdseteks lõikudeks a tortát egyenlő szeletekre osztották; saak jagati pooleks megfelezték a zsákmányt; õpilased jagati rühmadesse a diákokat csoportokba osztották; eesriie jagab toa pooleks a függöny megfelezi a szobát; romaan on jagatud peatükkideks a regény fejezetekre oszlik; tabel on lahtriteks jagatud a táblázat cellákra oszlik; joonte abil ruutudeks jagatud paber vonalakkal négyzetekre osztott papír; häälikud jagatakse vokaalideks ja konsonantideks a hangzókat magánhangzókra és mássalhangzókra osztják
2. (jao- v tükikaupa kätte andma) kioszt; (osaks saada laskma) megoszt; (jaotama) eloszt; (kinkimise puhul) szétoszt ♦ toitu jagama ételt oszt; ema jagas kompvekid lastele az anya csokit osztott a gyerekeknek; kingitusi jagama ajándékokat osztani; võitjatele medaleid jagama kiosztja az érmeket a győzteseknek; näitlejaile osi jagama kiosztja a szerepekt a szíészeknek; direktor jagas kõigile ülesanded az igazgató mindenkinek feladatot osztott; oma teadmisi õpilastele jagama megosztja ismereteit a diákokkal; oma kogemusi jagama megosztja tapasztalatait; muljeid jagama megosztja benyomásait; {kellele} kiitust jagama megdícsér vkit; {kellele} laitust jagama megdorgál vkit; tunnustust jagama elismerést oszt; isa jagas pojale tulusaid õpetusi ja nõuandeid az apa hasznos tanácsokat és tanításokat osztott meg fiával; jagab hoope paremale ja vasakule jobbra-balra osztogatta az ütéseket; ihunuhtlust jagama testi fenyítést mér ki; kaardid jagati mängijatele kiosztották a lapokat a játékosoknak
3. (millestki teistel osa saada laskma, kellelegi enda omast osa loovutama) megoszt ♦ {kellega} peavarju jagama megosztja vkivel a menedékét; {kellega} viimast leivapalukest jagama vkivel megosztja utolsó falat kenyerét; esikohta jagama vkivel megosztja első helyét; {kellega} muresid ja rõõme jagama megosztja bánatát és örömét; ma ei jaga sinu vaateid nem osztom a véleményed; neil tuli kahekesi väikest tuba jagada meg kellet osztozniuk a kis szobán; {kelle} seisukohta jagama osztom a véleményét; ma ei jaganud tema vaimustust nem osztom a lelkesedését; ära jaga laskmata karu nahka ne igyál előre a medve bőrére
4. mat oszt ♦ kaheksat neljaga jagama nyolcat néggyel osztani; jagage kümme kahega osszatok el tizet kettővel
5. kõnek (taipama) ért ♦ vend ei jaga põllumajandusest midagi a testvérem nem ért semmit a mezőgazdasághoz; seda asja ta jagab ezt érti
6. kõnek (sõnelema, tülitsema) vitatkozik, osztozik ♦ mul pole aega sinuga jagada nincs időm veled vitatkozni; mis te jagate siin ja tülitsete? mit osztoztok és veszekedtek itt

jagu <jagu j'ao jagu j'akku, jagu[de jagu[sid 18 s>
1. (osa, jaotamise v jagunemise tulemus) rész; (osasaam) rész ♦ suurem v enam jagu rukist oli lõigatud a rozs nagy részét levágták; igaüks sai saagist oma jao mindenki megkapta a zsákmányból a részét; enamalt v suuremalt jaolt nagyrészt
2. kõnek (kuuluvuse puhul, kelle-mille oma) vkié, része ♦ minu jagu az enyém; õe jagu a testvéremé, a testvérem része; raamat on sõbra jagu a barátom könyve; kübar on ema jagu a kalap az anyámé; jalgratas on isa jagu a bivcikli az apámé; said oma jao kätte megkaptad a részed; kelle jagu see on? kié ez?
3. (mõõdu, määra v aja puhul) -nyi ♦ ta on minust pea jagu pikem egy fejjel magasabb nálam; ostis talu jagu maad egy gazdaságnyi földet vett; lõhkusin nädala jao puid valmis egy hétre való fát vágtam; väljasõit lükkus tunni jao edasi az indulás egy órányit késik; panges on liitri jagu vett egy iternyi víz van a vödörben; ostsin meetri jagu riiet egy méternyi szövetet vettem; meil on tubli jagu veel minna még sokat kell mennünk; lund on juba paras jagu maas mér elég sok hó esett; üks jagu imelik lugu nagyon furcsa történet; selleks kulub üks jagu aega sok időbe fog telni; see juhtus sügisest jagu talve ősztől télig történt
4. (teose alaosa) szakasz, felvonás ♦ romaani esimese osa teine jagu a regény első részének második szakasza; kalendri teine jagu a naptár második szakasza; filmi teine jagu a film második szakasza; näidend kahes jaos két felvonásos előadás
5. sõj szakasz ♦ laskurjagu lövész-szakasz; piilurjagu őrszakasz, felderítő szakasz; neljanda jao reamees a 4./negyedik szakasz katonája
6. kõnek (liik, laad, sort) fajta ♦ õhemat jagu riie vékonyabb fajta textil; mitmest jaost seemned különböző magok; mõni jagu inimesi armastab hoobelda az emberek egy része szeret dicsekedni

juurde <j'uurde postp, adv>
1. postp [gen] (vahetusse lähedusse) mellé, hozzá, -hoz, -hez, -höz ♦ akna juurde astuma az ablakhoz lép; tule minu juurde! gyere hozzám!; rada viib järve juurde az ösvény a tóhoz vezet
2. postp [gen] (kelle asukohta, kelle jutule, vastuvõtule) -hoz, -hez, -höz ♦ viisin lapse tuttavate juurde az ismerősökhöz vittem a gyereket; lähen arsti juurde megyek az orvoshoz
3. postp [gen] (osutab käsitletavale, otsusele) hozzá, mellett, -nál, -nél ♦ asusin kohe asja juurde azonnal hozzá fogtam a dologhoz; kas jääd oma arvamuse juurde? maradsz a véleményednél?, kitartassz a véleményed mellett?; ta jäi oma sõnade juurde kindlaks kitartott a szavainál
4. postp [gen] (mille alluvusse v koosseisu) -nál, -nél ♦ linnavalitsuse juurde moodustati komisjon a városi önkormányzatnál alakítottak egy bizottságot; jäin tööle ülikooli juurde az egyetemnél maradtam, az egyetemnél álltam munkába
5. postp [gen] (millele lisaks, mille kõrvale) -hoz, -hez, -höz ♦ kohvi juurde pakuti konjakit a kávéhoz konyakot kínáltak; ostis mantli juurde uue kübara új kalapott vett a kabáthoz; halva mängu juurde head nägu tegema jó képet vág a dologhoz
6. adv (vahetusse lähedusse) hozzá, a közelébe ♦ astus mulle juurde ja küsis teed hozzám lépett, és útbaigazítást kért; siia ei pääse autoga juurde ezt nem lehet autóval megközelíteni
7. adv (lisaks)- ♦ sain palka juurde fizetésemelést kaptam; sa oled kaalus juurde võtnud meghíztál, felszedtél pár kilót; ta on palju juurde õppinud sokat fejlődött; hoogu juurde! gyerünk, gyerünk!

juures <juures postp, adv>
1. postp [gen] (vahetus läheduses) mellett ♦ akna juures az ablaknál, az ablak mellett; istu natuke minu juures ülj egy kicsit itt mellettem; ootan sind silla juures a hídnál várlak, várlak a hídnál; ajasime juttu tassi kohvi juures elbeszélgettünk egy csésze kávé mellett
2. postp [gen] (kelle asu- või tegevuskohas) ♦ ta käis eile minu juures tegnap nálam járt; tüdruk kasvas üles vanaema juures a lány a nagymamája mellett nőtt fel; käisin arsti juures az orvosnál jártam; ülikond on õmmeldud hea rätsepa juures az öltönyt jó szabónál varratam; kooli juures tegutseb kirjandusring az iskolában irodalmi kör tevékenykedik; õppis kuulsa helilooja juures híres zeneszerzőnél tanult
3. postp [gen] (osutab kellelegi-millelegi, teatavale suhtele) mellett, -nál, -nél ♦ mulle ei meeldi see joon tema juures nem tetszik nekem ez a vonása; mis sind selle juures häirib? mi zavar téged ebben?; sel noormehel on suur menu tütarlaste juures ez a fiatalember nagyon sikeres a lányoknál, ennek a fiatalembernek nagy sikere van a lányoknál; sinu võimaluste juures a te lehetőségeid mellett; võpatasin selle mõtte juures összerezzentem erre a gondolatra; ta on hea tervise juures jó egészségben van; võimu juures on konservatiivid a konzervatívok vannak hatalmon
4. adv (vahetus läheduses) közelben ♦ olin juures, kui see juhtus ott voltam, amikor ez történt; olin juba päris juures, kui ta mind märkas már a közelében voltam, amikor észre vett
5. adv (küljes, lisaks)- ♦ piimal on võõras maitse juures furcsa íze vana tejnek; riietel on koirohu lõhn juures a ruhának molyírtó szaga van; sel lool on halb maik juures bűzlik valami ebben a történetben, valami sántít, ebben a történetben, valami nem kerek ebben a történetben

juurest <juurest postp, adv>
1. postp [gen] (kelle-mille vahetust lähedusest) mellől ♦ tule akna juurest ära gyere el az ablaktól, gyere el az ablak mellől; koer jooksis karjase juurest ära a kutya elfutott a pásztor mellől; võtsin pudeli suu juurest elvettem az üveget a számtól; juuksed hakkavad kõrvade juurest halliks minema őszül a haja a fülénél
2. postp [gen] (kelle asu- v tegutsemiskohast) -tól, -től ♦ ta kolis vanemate juurest ära elköltözött a szüleitől; astun sõbra juurest läbi beugrom a barátomhoz; tulen juuksuri juurest a fodrásztól jövök; see mees on ajalehe juurest ez a férfi az újságtól van
3. adv (vahetust lähedusest) közvetlen közelről, közelről ♦ juurest vaadatuna ei ole see nii ilus, kui eemalt paistab közelről nézve nem is olyan szép ez, mint amilyennek távolról tűnik; harjuta see mood endal juurest [ära]! szokj le erről!

järeleandmatu <+'andmatu 'andmatu 'andmatu[t -, 'andmatu[te 'andmatu[id 01 adj> hajthatatlan, konok; (vankumatu, kindel) magabiztos, állhatatos; (halastamatu) könyörtelen; (visa, kangekaelne) kitartó, makacs ♦ järeleandmatu sõlm makacs csomó; järeleandmatu iseloom hajlíthatatlan jellem; järeleandmatu võitlus könyörtelen verseny

järelt <järelt postp [gen]>
1. (osutab isikule, kelle tagant midagi koristatakse) után ♦ enda järelt koristama takarít maga után
2. (osutab isikule, kellelt salaja midagi omastatakse) valakitől ♦ {kelle} järelt näppama {mida} meglop vkit

järjekord <+k'ord korra k'orda k'orda, k'orda[de k'orda[sid_&_k'ord/i 22 s>
1. (järgnemise, reastumise kord) rend, sorrend, sor ♦ harjumuspärane järjekord a szokásos sorrend; kronoloogiline järjekord időrendi sorrend; tähestikuline järjekord ábécérend, betűrend; pöördjärjekord, vastupidine järjekord fordított sorrend; järjekorras sorjában; järjekorrast kinni pidama betartja a sorrendet
2. (kelle v mille koht mingis reastuses v järjestuses, inimeste rida, kes ootavad midagi) sor ♦ pikk järjekord hosszú sor; väljaspool järjekorda soron kívül; järjekorras sorban; järjekorda asuma v võtma beáll a sorba; järjekorras seisma sorban áll; varsti jõuab järjekord minuni hamarosan rám kerül a sor, hamarosan sorra kerülök

karakter <kar'akter kar'akteri kar'akteri[t -, kar'akteri[te kar'aktere[id 02 s>
1. (iseloom) karakter, jellem ♦ tugev karakter szilárd karakter
2. kirj, teater (tegelaskuju) karakter ♦ tüüpilised karakterid tipikus karakterek
■LS: karakter+ ♦ karakterdraama kirj karakterdráma; karakterkomöödia kirj karakter vígjáték; karakternäitleja teater karakterszínész; karaktertants karaktertánc

kord2 <k'ord korra k'orda k'orda, k'orda[de k'orda[sid_&_k'ord/i 22 s>
1. (märgib millegi toimumise korduvat ajamomenti, koos arvsõnaga osutab võrdlevalt millegi suurenemisele v vähenemisele) -szor/-szer/-ször ♦ kord aastas egyszer évente; kaks korda kuus kétszer havonta; viis korda nädalas ötször hetente; mitu korda järjest többször egymás után; esimest korda először, első ízben; eelmisel korral múltkor; mitte kordagi egyetlenegyszer sem, egyszer sem; korraga hakkas sadama egyszer csak elkezdett esni az eső; kord nelja aasta tagant négy évente; nägin teda viimast korda mais utoljára májusban láttam; olen seal käinud kahel korral kétszer jártam ott; ta käis siin mitmel korral többször is itt járt; mitmendat korda sa seda raamatut loed? hányadszor olvasod azt a könyvet?; kolm korda väiksem háromszor kisebb; kaks korda kaks on neli kétszer kettő az négy
2. (juht, puhk) alkalom, eset ♦ sel korral ez alkalommal
3. (järjekord, järg) sor ♦ kelle kord? ki következik?

lasuma <lasu[ma lasu[da lasu[b lasu[tud 27 v> (millelgi asuma) terhel; (raskusena vaevama) nehezedik ♦ kellel lasub vastutus õnnetuse eest? kit terhel a felelősség a szerencsétlenségért?; selle pere peal lasub needus átok nehezedik erre a családra

liibuma <l'iibu[ma l'iibu[da l'iibu[b l'iibu[tud 27 v> (end mille v kelle vastu suruma) hozzásimul, simul, odasimul; (rõivaste kohta) testhez tapad, testhez simul ♦ sisalik liibub vastu kaljut a gyík a sziklához simul; teineteise vastu liibuma egymáshoz simulnak; liibuv kleit testhezálló ruha

loom2 <l'oom loomu l'oomu l'oomu, l'oomu[de l'oomu[sid_&_l'oom/e 22 s> (iseloom) természet, típus; (loomus) jellem ♦ äkilise loomuga heves, forrófejű; loomu poolest természeténél fogva

läbi nägema
1. átlát, kiismer, keresztüllát, belelát
2. (kelle tegelikku olemust, mõtteid, kavatsusi ära aimama) ♦ kedagi läbi nägema belelát vkinek a kártyáiba; vkinek a veséjébe lát

meie pl <meie meie m'ei[d, meie[ks meie[ni meie[na meie[ta meie[ga; sg mina 00 pron (kasutatakse rõhulises asendis)>; me pl <m'e_&_me m'e_&_me m'e[id, m'e[isse m'e[is m'e[ist m'e[ile m'e[il m'e[ilt m'e[iks; sg ma 00 pron (kasutatakse rõhutus asendis)>
1. (osutab vähemalt kahesele rühmale, kuhu kõneleja v kirjutaja kuulub) mi ♦ meie ja teie mi és ti; meie -- sina ja mina mi - te meg én; meid on kokku viis öten vagyunk
2. (kelle oma) a mi ...-(u)nk/-(ü)nk ♦ meie maa az országunk; meie rahvas a népünk; meie vanaema a nagymamánk; meie ajal a mi időnkben
3. (väliskohakäänetes) (märgib kõneleja peret, kodu, töö-, elupaika vms) ♦ tule meie poole v meile gyere el hozzánk; naabrid olid eile õhtul meil a szomszédaink tegnap nálunk voltak; ei meil ega mujal maailmas se nálunk, se a világon

mängima <m'ängi[ma m'ängi[da mängi[b mängi[tud 28 v>
1. (mänguga tegelema, mängu harrastama) játszik; (aeg-ajalt, vahetevahel) játszadozik; (hasartmängudes vaeseks, paljaks) eljátszik ♦ palli mängima labdázik; peitust mängima bújócskázik, bújócskát játszik; nukkudega mängima babázik; piljardit mängima biliárdozik; raha peale mängima pénzben/pénzért játszik; täispangale mängima mindent egy kártyára tesz fel; mängib temaga nagu kass hiirega játszik vele, mint macska az egérrel; lahtiste kaartidega mängima nyílt kártyával játszik; nyílt lapokkal játszik; nyílt sisakkal harcol; kõrgete/suurte panustega mängima nagyban játszik
2. piltl (muutlikult liikuma v liigutama) játszadozik ♦ tuul mängib tüdruku juustega szellő játszadozik a leány hajával
3. (lavateoses osa täitma, lavateost etendama, muusikariistal esitama, heli üle kandma) játszik ♦ filmis mängima filmezik; peaosa mängima eljátssza a főszerepet; õpib viiulit mängima hegedülni tanul; orkester mängib marssi a zenekar lakodalmas indulót játszik; mängib noodist kottáról játszik; raadio mängib kõnek szól a rádió
4. (end kellena paista laskma, kelle rollis esinema) játszik ♦ ta ainult mängis demokraati csak játszotta a demokratát

mässima <m'ässi[ma m'ässi[da mässi[b mässi[tud 28 v>
1. (mida mille v kelle ümber keerama, mähkima) (be)bugyolál, beburkol ♦ mässis lapse sooja teki sisse meleg takaróba bugyolálta gyermekét
2. piltl (millessegi segama, millegagi koormama) belekever ♦ ta on ka teised asjasse mässinud másokat is belekevert az ügybe

naabrus <n'aabrus n'aabruse n'aabrus[t n'aabrus[se, n'aabrus[te n'aabrus/i_&_n'aabruse[id 11_&_09 s>
1. (naabriks olemine, vahetu piirnevus, lähedus) szomszéd, szomszédság ♦ pole sugugi ükskõik, kelle naabruses sa elad nem mindegy, kivel élsz szomszédságban; siinsamas meie naabruses on seenemets itt a szomszédunkban van egy gombás erdő
2. (naabruskond, lähem ümbruskond) környék, szomszédság; (naabrid) szomszédok

napp <n'app napi n'appi n'appi, n'appi[de n'appi[sid_&_n'app/e 22 adj> (vähene, kasin, vaevalt piisav) kurta, szűkös, röpke; (ruumi, pinna kohta: kitsas, liiga väike) szűkös, kicsi; (nigel, puudulik) szegényes; (ilma liigseta, ülearuseta) szerény; (lakooniline, napisõnaline) lakónikus; (ajaliselt lühike) rövid, röpke; (toimetuleku poolest kitsas, vaene) szegényes; (pisut vähem kui v hädavaevalt nii- ja niipalju) kicsit kevesebb mint ♦ napp andmestik kevés adat; napp info kevés információ; napp naeratus röpke mosoly; napp sisustus szerény/szegényes berendezés; napp vastus szűkszavú válasz; tuli elada napist pensionist a szűkös nyugdíjból kellet megélni; ajad on napid, tuleb piskuga läbi ajada szűkös idők járnak, kevéssel kell beérni; aega on jäänud napp nädal alig egy hét maradt

neelama <n'eela[ma neela[ta n'eela[b neela[tud 29 v>
1. beiszik, nyel, iszik, felszippant, fal, eszik, elnyel ♦ toitu neelama lenyeli az ételt; mul on valus neelata fájdalmas a nyelés, fájdalmat okoz a nyelés; näri peeneks, ära tervelt neela rágd apróra, ne nyeld le egyben; laps neelas nööbi alla a gyerek lenyelte a gombot; jõudsin kiiruga paar võileiba neelata gyorsan bekaptam pár szendvicset; poiss loeb palju, lausa neelab raamatuid sokat olvas a fiú, szinte falja a könyveket; ta pidi kõik solvangud alla neelama minden sértést le kellet nyelnie; sööta alla neelama bekapja a horgot; ta oleks nagu teiba alla neelanud mintha karót nyelt volna; oleks justkui aiateiba alla neelanud mintha nyársat nyelt volna; kibedat/mõru pilli alla neelama lenyeli a keserű pirulát; solvangut alla neelama sértést zsebre vág
2. piltl (endasse valguda, vajuda laskma, endasse haarama v kiskuma) elnyel; (hääle, heli kohta) elfojt, tompít; (tule, leekide kohta) elfojt ♦ lained neelasid paadi a hullámok elnyelték a csónakot; kuiv maa neelas ahnelt vihmavett a száraz föld mohón nyelte a vizet; tuli neelas aplalt õlgkatust a tűz mohón falta a szalmatetőt; luksuslik elu neelab raha a luxus élet nyeli a pénzt
■LS: neelamis+ (neelulihastega seotud) ♦ neelamishäire med nyelészavar; neelamisliigutus füsiol nyelési mozgás; neelamistakistus med nyelési nehézségek
neelamis+ füüs ♦ neelamisvõime füüs abszorbeálóképesség

number <n'umber n'umbri n'umbri[t -, n'umbri[te n'umbre[id 02 s>
1. (arvu tähistav sümbol, arvu kirjamärk) számjegy, szám, sz., sorszám, mutatványszám, mutatvány ♦ araabia numbrid arab számjegyek; rooma numbrid római számok, római számjegyek; laps tunneb juba numbreid a gyerek már ismeri a számokat; summa kirjutada nii sõnade kui numbritega az összeget szavakkal és számokkal is ki kell írni
2. (mille v kelle kohta märkiv arv ja selle kirjalik tähistus, kindla numbriga ese, objekt v isik, perioodika üksikväljaanne, etteaste eeskavas); sõj (teatud kindlat ülesannet täitev võitleja) műsorszám ♦ aastanumber évszám; ajalehenumber, ajalehe number lapszám; autonumber, auto number rendszám; registreerimisnumber iktatószám, iktatási szám, rendszám; riidehoiunumber biléta, ruhatári jegy/szám; sihtnumber irányítószám; telefoninumber, telefoni number telefonszám; tramm number neli négyes villamos; maja number on kuus a ház száma hat; kus on ajalehe laupäevane number? hol van az újság szombati száma?; ma lähen bussiga, minu number tulebki busszal megyek, már jön is számom; elasime hotellis kahetoalises numbris kétágyas szobában laktunk a szállodábn; see on probleem number üks piltl ez az első számú probléma
3. (märgib standardset suurust) méret ♦ kinganumber, kinga number cipőméret; niit number kümme tízes cérna; osta number suurem mantel vegyél egy mérettel nagyobb kabátot
numbri+ ♦ numbriketas side tárcsa

nurjuma <n'urju[ma n'urju[da n'urju[b n'urju[tud 27 v> (nurja minema, ebaõnnestuma) dugába dől, derékba törik vmi, tönkremegy, meghiúsul, füstbe megy ♦ katse nurjus a kísérlet meghiúsult; kavatsused nurjusid a terveink dugába dőltek; plaan nurjus füstbe ment a terv; rünnak nurjus a támadás meghiúsult; ta on hädavares, kelle käes v kellel kõik nurjub ő egy semmirekellő, aki mindent tönkretesz; nurjunud abielu tönkrement házasság

nõrkus <n'õrkus n'õrkuse n'õrkus[t n'õrkus[se, n'õrkus[te n'õrkus/i_&_n'õrkuse[id 11_&_09 s> bágyadtság, vkinek/vminek a gyengéje, szenvedély, puhaság, gyengeség, gyenge, gyarlóság; (mittetugevus) gengeség; (jõuetus) erőtlenség ♦ mälunõrkus, mälu nõrkus memória gyengeség; närvinõrkus ideggyengeség; tahtenõrkus, tahtejõu nõrkus karatgyengeség; vanadusnõrkus végelgyengülés; jää nõrkus a jég törékenysége; iseloomu nõrkus gyenge jellem; naised on tema nõrkus a nők a gyengéi
■LS: nõrkus+ ♦ nõrkushetk egy gyenge pillanat
nõrkuse+ ♦ nõrkusehoog gyengeség

omastav <omastav omastava omastava[t -, omastava[te omastava[id 02 s, adj> keel
1. s (genitiiv) genitivus ♦ omastav vastab küsimustele kelle? mille? a genitivus a kié? mié? kérdésre felel
2. adj birtokos ♦ omastav kääne birtokos eset; omastav asesõna birtokos névmás

orjama <'orja[ma orja[ta 'orja[b orja[tud 29 v> (kelle v mille ori olema) szolga; (rasket tööd tegema) gürcöl ♦ mõisnikku orjama a földesurat szolgálja; oma firmat orjama keményen dolgozik a cégében; oma himusid orjama vágyainak rabja; orjab hommikust õhtuni reggeltől estig gürcöl; üle jõu ei maksa teil enam orjata nem kellene erődön felül dolgoznod

otsusekindel <+k'indel k'indla k'indla[t -, k'indla[te k'indla[id 02 adj> (otsustav, kõhklematu) elszánt, határozott, eltökélt ♦ otsusekindel inimene elszánt ember; otsusekindel iseloom határozott jellem; külm otsusekindel toon rääkija hääles rideg, elszánt hangszín van a beszélő hangjában

pitsatihoidja <+h'oidja h'oidja h'oidja[t -, h'oidja[te h'oidja[id 01 s> aj (kõrge riigiametnik, kelle hoiul oli riigipitsat) pecsétőr

poole1 <p'oole postp, adv>
1. postp [gen] (suunas, ka ajaliselt) felé ♦ sõidab Tallinna poole Tallinn felé utazik; aknad on mere poole az ablakok a tengerre néznek
2. postp [gen] (kelle juurde, kelle toetusele) -hoz/-hez/höz ♦ tulge õhtul minu poole gyertek este hozzám
3. postp [allat] (osutab alale, valdkonnale, suunale) felé ♦ igale poole mindenfelé, mindenüvé, mindenhova; mitmele poole sokfelé, többfelé
4. adv (liitsõna järelosana) felé ♦ allapoole lefelé; pärastpoole később; siiapoole errefelé; sinnapoole arráfelé; väljapoole kifelé

poolt <p'oolt postp, adv>
1. postp [gen], postp [ablat]; adv (suunast, kohast) felől, -ról/-ről ♦ rebane tuleb metsa poolt a róka az erdő felől jön; tuul puhub lääne poolt nyugat felől fúj a szél; mitmelt poolt sokfelől; rahvast on igalt poolt mindenhonnan/mindenfelől jöttek; ühelt poolt..., teiselt poolt egyfelől..., másfelől; omalt poolt a maga részéről
2. postp [gen] (kelle juurest, käest) -tól/-től ♦ tuli õe poolt a nővérétől jött; vii talle minu poolt tervisi add át neki üdvözletemet
3. postp [gen] (pärinemise märkimisel, poolest) ♦ oleme isa poolt sugulased apai ágon rokonok vagyunk
4. postp [gen]; adv (pooldamise väljendamisel) mellett(e) ♦ hääletasin ettepaneku poolt szavaztam a javaslat mellett; kes on poolt? ki van mellette?; olen tema poolt mellette vagyok, a pártján állok
5. postp [gen] (tegija märkimisel) által ♦ valitsuse poolt vastuvõetud otsus a kormány által elfogadott döntés
6. adv (liitsõna järelosana) -ról/-ről ♦ altpoolt lentről; tagantpoolt hátulról; väljastpoolt kívülről, kintről

puutuma <p'uutu[ma p'uutu[da p'uutu[b p'uutu[tud 27 v>
1. ([põgusalt] puudutama) érint ♦ jalad puutusid vaevu maad alig éri a lába a földet
2. (võtma, kurja tegema, hingeliselt riivama) érint, hozzáér, hozzányúl ♦ ära puutu seda! ne nyúlj hozzá!; ära puutu mind, ma ei ole sulle midagi teinud ne érjél hozzám, nem csináltam neked semmit
3. (kelle v mille kohta käima, kellega v millega seoses olema) vonatkozik, érint, illet ♦ see ei puutu minusse nem az én dolgom, se ingem, se gallérom/gatyám; ei puutu teistesse, kellega ma elan senkinek semmi köze (nincs) hozzá, hogy kivel élek együtt

päralt <päralt postp [gen]>
1. (kelle jaoks v kasutada, kelle oma, kellele kuuluv, kelle käes) vhová/vkinek tartozó, való ♦ see tuba on meie päralt ez a szoba a miénk; julgete päralt on võit piltl aki mer, az nyer
2. (vandumis- ja kirumisvormelites) ♦ kirevase v kuradi v pagana v põrgu v pärgli v tulise päralt a fenébe!

pärit <pärit adv> (osutab sellele, kus on kelle kodupaik, kellest keegi põlvneb) születésű, való ♦ kust sa pärit oled? hova való(si) vagy?; ta on pärit Tartust Tartuból való; kust see info pärit on? honnan származik ez az információ?

püsimatu <püsimatu püsimatu püsimatu[t -, püsimatu[te püsimatu[id 01 adj>
1. (paigalpüsimatu) állhatatlan; (rahutu) nyughatatlan, nyugtalan ♦ püsimatu iseloom nyugtalan jellem; püsimatu laps nyughatatlan gyerek
2. (ebapüsiv) állhatatlan; (muutlik) változékony

rahulik <rahul'ik rahuliku rahul'ikku rahul'ikku, rahulik/e_&_rahul'ikku[de rahul'ikk/e_&_rahul'ikku[sid 25 adj>
1. (mittesõjaline, rahuaegne) békés ♦ rahulik elanikkond békés lakók; rahvusvaheliste tüliküsimuste rahulik lahendamine a nemzetközi vitakérdések békés megoldása; rahulikele aegadele järgnesid sõja-aastad a békés időket háborús évek követték
2. (tasakaalukas, mitteerutuv v -ägestuv, tasane) nyugodt, higgadt ♦ rahulik iseloom nyugodt természet/jellem; rahulik laps nyugodt gyerek; rääkis üsna rahulikul toonil elég higgadt hangnemben beszélt; jää rahulikuks, ära satu paanikasse! maradj nyugodt, ne ess pánikba; vend on rahulikum kui mina a fivérem higgadtabb nálam; töö on tehtud, võime rahuliku südamega puhata a munkával végeztünk, pihenhetünk nyugodt szívvel
3. (hrl looduse kohta: vaikne, rahus olev) nyugalmas, nyugodt, csendes ♦ mets on nii rahulik ja vaikne az erdő olyan nyugodt és csendes
4. (suurte sündmuste v ebameeldivate juhtumisteta toimuv) nyugalmas, nyugodt ♦ rahulik elu nyugalmas élet; ümbrus on rahulik, linnakärast eemal a környék csendes, messze a város zajától
5. (vormidelt, värvustelt vms vaos hoitud ja harmooniline) ♦ maali rahulikud värvid a festék nyugodt színei; rahulikes toonides põrandavaip nyugodt színárnyalatú padlószőnyeg

rekord <rekord rekordi rekordi[t -, rekordi[te rekorde[id 02 s> (parim tulemus, tippmark) csúcs, rekord ♦ isiklik rekord egyéni csúcs; külmarekord hidegrekord; kiirusrekord gyorsasági csúcs; maailmarekord világrekord, világcsúcs; olümpiarekord olimpiai csúcs; rekordit püstitama csúcsot felállít; rekordit ületama/purustama rekordot megdönt; rekordit jooksma csúcsot fut; kelle käes on kaugushüppe rekord? ki tartja a távolugró rekordot?
■LS: rekord+ ♦ rekordaeg csúcsidő, rekordidő; rekordarv rekordszám; rekordheide rekorddobás; rekordkiirus rekordgyorsaság; rekordkõrgus rekordmagasság; rekordsaak rekordtermés; rekordtulemus csúcseredmény
rekordi+ ♦ rekordiomanik csúcstartó, rekorder; rekordiparandus rekordjavítás

sõjaväekohustuslane <+kohustuslane kohustuslase kohustuslas[t kohustuslas[se, kohustuslas[te kohustuslas/i 12 s> sõj (see, kelle kohta kehtib sõjaväekohustus, sõjaväekohuslane) hadköteles, katonaköteles

sümpaatia <sümp'aatia sümp'aatia sümp'aatia[t -, sümp'aatia[te sümp'aatia[id 01 s>
1. (poolehoid, meeldimus) szimpátia, rokonszenv ♦ kellegi/millegi vastu sümpaatiat tundma szimpátiát érez vki iránt, rokonszenvez vmivel; sümpaatiat äratama szimpátiát kelt; temas ei ärata see mõte sümpaatiat nem rokonszenvez ezzel a gondolattal
2. kõnek (vastassoost isik, kelle vastu erilist sümpaatiat tuntakse) szerelem (tárgya)

süü2 <s'üü s'üü s'üü[d -, s'üü[de s'üü[sid 26 s>
1. (süüdiolek) hiba, vétkesség ♦ oma süüd teise kaela ajama v teise peale veeretama más nyakába varrja a bűnt; kelle süü see on? kinek a hibája ez?; see on minu süü ez az én hibám, én vagyok az oka; meie süü läbi a mi hibánkból; see pole kellegi süü senki sem tehet róla; süüks panemine betudhatóság; süü tõendamine a vétkesség bizonyítása; eitab oma süüd tagadja a vétkességét
2. jur (süüdistuse põhjus) bűnösség ♦ süüd omaks võtma, süüd üles tunnistama bűnösségét beismeri
3. (osutab midagi põhjustavale asjaolule, tegurile) ok ♦ sinu süü, et me bussist maha jäime te vagy az oka, hogy lekéstük a buszt
■LS: süü+ ♦ süütunne bűntudat

tagant <tagant adv; postp [gen]> vt ka taga, taha
1. adv (tagaküljelt, tagaotsast) hátulról ♦ keegi lähenes mulle selja tagant valaki hátulról közeledett hozzám; tuul puhus tagant hátulról fújt a szél; tema oli tagant esimene nlj ő volt hátulról az első
2. postp [gen] mögül ♦ piilub kardina tagant a függöny mögül kikandikál; mu selja tagant kostus hüüe a hátam mögül kiáltás hallatszott; kuu puges pilvede vahelt välja a hold előbújt a felhők mögül
3. postp [gen] (teatud vahemaa kauguselt) vmin túlról ♦ nad on tulnud ookeani tagant az oceánon túlról jöttek; kauge maa tagant messzi földről; haua tagant piltl a síron túlról
4. postp [gen] (viitab vahemikule, mille järel miski kordub) -nként, -nta/-nte ♦ olümpiamängud toimuvad iga nelja aasta tagant az olimpiai játékokat négyévente rendezik meg; iga kolme tunni tagant három óránként
5. postp [gen] (viitab isikutele, kellelt tema teadmata midagi omastatakse) -tól/-től ♦ kelle tagant sa selle pliiatsi näppasid? kitől loptad el azt a ceruzát?

teadmata <t'eadmata adj> (selline, kelle v mille kohta puuduvad andmed, tundmatu) ismeretlen ♦ teadmata kadunud nyomtalanul eltűnt, nyomaveszett; teadmata kadunuks tunnistama eltűntnek nyilvánít; auto lahkus teadmata suunas az autó ismeretlen irányba távozott; minu teadmata tudomásom nélkül; teadmata kus valahol

teie1 pl <teie teie t'e[id, teie[ks teie[ni teie[na teie[ta teie[ga; sg sina 00 pron (kasutatakse rõhulises asendis)>; te pl <t'e_&_te t'e_&_te t'e[id -, t'e[isse t'e[is t'e[ist t'e[ile t'e[il t'e[ilt t'e[iks; sg sa 00 pron (kasutatakse rõhutus asendis)>
1. (osutab kahele v enamale isikule, kellest vähemalt üks on kuulaja) ti (mitu sinatatavat) ♦ teie ja meie ti és mi; teie kolmekesi ti hárman; ma tunnen teid ismerlek titeket; ilma teieta ma ei lähe nélkületek nem megyek; käisime teie pool nálatok jártunk; teie maja a ti házatok; täname teid! köszönet nektek!; teil on uus auto új autótok van
2. (kelle oma) tiétek ♦ kas see on teie auto? tiétek ez a kocsi?
3. (pöördumisel võõra v vähem tuttava inimese poole osutab ühele kuulajale, kirjalikul pöördumisel hrl suure algustähega) maga/maguk (argine teie), Ön/Önök (viisakas Teie); (kelle oma) Öné, Önöké ♦ Teie, härra professor Ön, professzor úr; Teie Kuninglik Kõrgus tisztelt királyi fenség; Teie loal engedelmével/engedelmükkel; Teil on õigus Önnek igaza van, Önöknek igazuk van
■LS: teie+ ♦ teievanune Önnel/Önökkel/veletek egykorú

tugevus <tugevus tugevuse tugevus[t tugevus[se, tugevus[te tugevus/i 11 s>
1. erősség, erő, szilárdság ♦ iseloomu tugevus a jellem szilárdsága; lihaste tugevus izomerő; tuule tugevus szélerősség; euro tugevus az euró ereje
2. tehn (materjali võime avaldada vastupanu purunemisele) szilárdság ♦ jää tugevus a jég szilárdsága; löögitugevus ütési szilárdság
3. füüs, el erősség ♦ helitugevus hangerő, hangerősség; valgustugevus fényerősség, fényesség; väljatugevus el térerősség; elektrivälja tugevus el elektromos térerősség
■LS: tugevus+ ♦ tugevusarvutus tehn szilárdsági számítás; tugevusvaru tehn szilárdsági szint; tugevusõpetus szilárdságtan

tänu1 <tänu prep [allat]> (osutab sellele, kelle v mille tõttu miski on võimalikuks saanud) köszönhetően ♦ tänu sellele, et... annak köszönhetően, hogy...

töötama <t'ööta[ma t'ööta[da t'ööta[b t'ööta[tud 27 v>
1. dolgozik ♦ ta töötab õpetajana tanárként dolgozik; ta töötab tehases gyárban dolgozik; ta töötab uue raamatu kallal új könyvön dolgozik; kelle heaks ta tööta? ő kinek dolgozik?; sandikopikate eest töötama bagóért dolgozik
2. (asutuse, ettevõtte kohta: eksisteerima, tegutsema, kehaosade, mõttetegevuse, masinate, seadmete kohta: tegevuses olema, talitlema, liikuma) működik, üzemel ♦ masin ei tööta a gép nem működik; homsest alates töötab juba ka uus turbiin holnaptól kezdve már az új turbina is üzemel; telefon ei tööta telefon nem működik

valdaja <v'aldaja v'aldaja v'aldaja[t -, v'aldaja[te v'aldaja[id 01 s>
1. (isik, kelle tegeliku võimu all asi on) birtokos, jogosult, üzembentartó
2. (oskaja, mõistja) tudó ♦ hiina keele valdaja kínaiul tudó ember

viieline <viieline viielise viielis[t viielis[se, viielis[te viielis/i 12 s, adj>
1. s (münt v paberraha) ötös
2. adj (viit ühikut v üksust omav) ötös ♦ viieline rühm ötös/ötfős csoport
3. adj (selline, kelle hinded on viied) ötös ♦ viieline õpilane ötös tanuló

välimus <välimus välimuse välimus[t välimus[se, välimus[te välimus/i 11 s> kiállítás, megjelenés, látszat, külső, küllem ♦ meeldiv välimus megnyerő külső; hoolitsetud välimus gondozott külső

õnneseen <+s'een seene s'een[t s'een[de, seen[te s'een[i 13 s> (inimene, kellel kõiges veab) aranyember, szerencse fia, szerencsés fickó, a szerencse fia, mázlista

õnnesärk <+s'ärk särgi s'ärki s'ärki, s'ärki[de s'ärki[sid_&_s'ärk/e 22 s> piltl (väljendites inimese kohta, kellel kõik õnnestub) ♦ ta on sündinud, õnnesärk seljas v õnnesärgis burokban született

ääres <ääres postp, adv> vt ka äärde, äärest
1. postp [gen] (mille v kelle juures, kõrval) mellett, mentén ♦ suvila asub järve ääres a nyaraló a tó mellett van; seisab akna ääres az ablaknál áll; istusime laua ääres az asztalnál ültünk
2. adv ([ääre] küljes) szélén ♦ rätil on narmad ääres a kendő széle rojtos

äärest <äärest postp, adv> vt ka äärde, ääres
1. postp [gen] (mille v kelle juurest, kõrvalt) mellől ♦ astus seina äärest eemale ellépett a fal mellől; lapsed tulid järve äärest a gyerekek visszajöttek a tópartról; jõgi on kinni külmunud ainult kalda äärest a folyó csak a part mentén van befagyva
2. adv (ääre poolt) szélén ♦ lõika äärest! a szélén vágd!