[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aasta <'aasta 'aasta 'aasta[t -, 'aasta[te 'aasta[id 01 s> esztendő, év, évi ♦ jooksev aasta folyó év; käesolev v praegune v tänavune aasta az idei év; möödunud v läinud aasta a múlt év; eelnev v eelnenud aasta az előző év; tulev aasta a jövő év; kalendriaasta naptári év; liigaasta, lisapäeva-aasta szökőév; noorusaastad ifjúkor; valgusaasta astr fényév; õppeaasta tanév; õpiaastad, õpinguaastad tanulóévek; aasta algus évkezdet; aasta lõpp az év vége; kolm aastat három év; pool aastat fél év, fél évig; tuleval aastal jövőre, a jövő évben; igal aastal minden évben; 1987-ndal aastal 1987-ben; 5. mail 1987-ndal aastal 1987. május 5-én; möödunud sajandi 60-ndail aastail a múlt (év)század hatvanas éveiben; aasta eest egy évvel ezelőtt; aastate eest, aastaid tagasi évekkel ezelőtt; aastaga egy év alatt; kahe aasta pärast két év múlva; aasta-paari pärast egy-két év múlva; aasta jooksul v kestel az év során; aastate jooksul éveken át; aasta ringi, aasta läbi egész éven át; aastast aastasse évről évre; aasta aasta järel évről évre; head uut aastat! boldog új évet (kívánok)!; tüdruk on kaheksa aastat vana a kislány nyolcéves; mis aastal sa oled sündinud? melyik évben születtél?; ta näeb oma aastate kohta hea välja korához képest jól néz ki; me pole aasta [aega] teineteist näinud egy éve nem láttuk egymást; saladust hoiti v peeti aastaid v üle aastate évekig őrizték a titkot
■LS: aasta+ ♦ aastaaruanne évi/éves kimutatás, évi/éves zárlat; aastakoosolek éves/évi közgyűlés; aastalaat országos vásár; aastaleping éves szerződés; aastapalk egyévi fizetés; aastapilet éves bérlet; aastasissetulek éves jövedelem; aastatoodang éves hozam; aastatulu évi termés; aastavanune egyéves; aastaülevaade éves áttekintés

aken <aken 'akna aken[t -, aken[de 'akna[id 08 s> ablak ♦ avatud aken nyitott ablak; kaaraken íves ablak; katuseaken tetőablak, tetőkibúvó; keldriaken pinceablak; pimeaken vakablak; pööninguaken padlásablak; vaateaken kirakat; toa aknad on aeda a szoba ablakai kertre néznek; ava aken, tee aken lahti nyisd ki az ablakot; pane aken kinni, sule aken zárd be az ablakot; vaatan aknast välja kinézek az ablakon; aknale koputama bekopogtat az ablakon; aken loengute vahel kõnek hézag, lyuk; tunniplaanis on liiga palju aknaid kõnek túl sok lyukasóra van az órarendben
■LS: akna+ ♦ aknaava ablaknyílás; aknaklaas ablaküveg; aknavõre ablakrács; aknaleng ehit ablaktok; aknapesija ablakmosó, ablaktisztító; aknapiit ehit ablakfélfa; aknaraam ablakkeret; aknaruut ablaktábla; aknasulus ehit ablakkilincs; aknatihend ablakszigetelés

ankur2 <'ankur 'ankru 'ankru[t -, 'ankru[te 'ankru[id 02 s> mer, el horgony, vasmacska ♦ ankrut heitma horgonyt vet, horgonyt vet ki; ankrut hiivama horgonyt felhúz, horgonyt felszed
■LS: ankru+ mer, el ♦ ankrukett mer horgonylánc
ankru+ ehit, tehn
ankur+ mer, el
ankur+ ehit, tehn

arendama <arenda[ma arenda[da arenda[b arenda[tud 27 v> fejleszt ♦ tööstust arendama fejleszti az ipart; uut toodet arendama új terméket fejleszt ki

arvama <'arva[ma arva[ta 'arva[b arva[tud 29 v>
1. (tõenäoseks v usutavaks pidama, mõtlema, oletama) vél, hisz, gondol ♦ arvan, et ta eksib szerintem ő téved; arvan, et tal on õigus szerintem igaza van; mida v mis teie arvate? mi a véleménye?; minu arvates azt hiszem, véleményem szerint, szerintem, nézetem szerint
2. (pidama kelleks-milleks, missuguseks) képzel ♦ keda sa arvad end olevat? minek képzeled magad?
3. (ära arvama, mõistatama) kitalál ♦ arva, mis see on találj ki, mi ez?

arvutama <arvuta[ma arvuta[da arvuta[b arvuta[tud 27 v> számol, kiszámol, kiszámít ♦ peast arvutama fejben számol; näppudel arvutama az ujján számol; arvutage kolmnurga pindala számítsa ki a háromszög területét

aukiri <+kiri kirja k'irja k'irja, k'irja[de k'irja[sid_&_k'irj/u 24 s> díszoklevél, oklevél ♦ teda autasustati aukirjaga oklevéllel tüntették ki

duell <du'ell duelli du'elli du'elli, du'elli[de du'elli[sid_&_du'ell/e 22 s> (kahevõitlus) párbaj ♦ sõnaduell szópárbaj; duellile kutsuma párbajra hív ki; duelli pidama párbajt vív, párbajozik

ebaõnnestuma <+õnnestu[ma õnnestu[da õnnestu[b õnnestu[tud 27 v> pórul jár, füstbe megy, fuccsba megy, pofára esik, csütörtököt mond, csődöt mond, beletörik a bicskája vmibe, balul sikerül / üt ki, megbukik, félresikerül, elcsúszik, elbukik ♦ esimene katse ebaõnnestus az első kísérlet sikertelen; läbirääkimised ebaõnnestusid a tárgyalások kudarcot valltak; ebaõnnestunud foto sikertelen fénykép

eemal <'eemal adv> vt ka eemale, eemalt távol, távolabb ♦ eemal kodumaast távol a hazájától; elukohast eemal viibima a lakóhelyétől távol tartózkodik; eemal hoidma kedagi millestki távol tart vkit vmitől; eemal asuma távol van; eemal seisma millestki távol áll vmitől; olen arvutist eemal nem vagyok a gépnél; eemal on hobusetall ja oja távolabb az istállóépület és a patak; siit mitu kilomeetrit eemal több kilométerre innen; ta oli üle kuu tööst eemal olnud több, mint egy hónapja maradt ki a munkából

eesmärk <+m'ärk märgi m'ärki m'ärki, m'ärki[de m'ärki[sid_&_m'ärk/e 22 s> cél ♦ üllas eesmärk nemes cél; lõppeesmärk végcél, végső cél; eesmärgile jõudma célhoz ér; eesmärgiks seadma megcéloz, célul tűz ki; eesmärki saavutama eléri a célját; eesmärk pühitseb abinõu a cél szentesíti az eszközt

eestkostja <+k'ostja k'ostja k'ostja[t -, k'ostja[te k'ostja[id 01 s>
1. jur gyám ♦ eestkostjat määrama {kellele} gyámot rendel ki
2. védnök, szószóló

epideemia <epid'eemia epid'eemia epid'eemia[t -, epid'eemia[te epid'eemia[id 01 s> epidémia, járvány, ragály ♦ gripiepideemia influenzajárvány; puhkes epideemia járvány tört ki

eritama <erita[ma erita[da erita[b erita[tud 27 v> elválaszt, kiválaszt ♦ hormoone eritama hormonokat választ ki; maks eritab sappi a máj epét választ ki

erituma <eritu[ma eritu[da eritu[b eritu[tud 27 v> kiválasztódik, kiürül ♦ laguproduktid erituvad organismist bomlástermékek választódnak ki a szervezetből

ettekääne <+kääne k'äände kääne[t -, kääne[te k'äände[id 06 s> ürügy, kifogás ♦ ettekäänet leidma ürügyet talál ki; ettekäändeks olema kifogásul szolgál, ürügyül szolgál; {mis} ettekäändel valamilyen ürüggyel

evakueerima <evaku'eeri[ma evaku'eeri[da evakueeri[b evakueeri[tud 28 v> (hädaohupiirkonnast ära viima) evakuál, kiürít, kitelepít ♦ linn evakueeriti evakuálták a várost; ala tuleb evakueerida a területet ki kell üríteni

fantaseerima <fantas'eeri[ma fantas'eeri[da fantaseeri[b fantaseeri[tud 28 v> fantáziál, képzelődik ♦ fantaseerib põnevaid lugusid izgalmas történeteket talál ki; fantaseerisid kõiksugu asju kokku mindenfélét fantáziál össze-vissza

hakatama <hakata[ma hakata[da hakata[b hakata[tud 27 v>
1. (algust tegema) kezdeni ♦ kes hakatas riiu? ki kezdte a veszekedést?
2. (süütama, läitma) meggyújtani, rágyújtani ♦ hakatasin puud ahjus põlema meggyújtottam a fát a kályhában; hakatas piibu põlema pipára gyújtott, rágyújtott a pipára

halb <h'alb halva h'alba h'alba, h'alba[de h'alba[sid_&_h'alb/u 22 adj, s>
1. adj rossz ♦ halb ilm rossz időjárás, rossz idő, csúnya idő; halvad ilmastikuolud kedvezőtlen időjárási viszonyok; halb käitumine rossz viselkedés; halb lõhn rossz szag; halb õhk rossz levegő; halb enesetunne rossz közérzet; halb nägemine gyenge látás; halb kuulsus rossz híre van vkinek; halb enne baljós(latú) jel; halb tegu gonosz tett; halb tuju rosszkedv; halb seltskond rossz társaság; halb eelaimus rossz sejtelem, rossz előérzet; halb kvaliteet rossz minőség; halb lahendus rossz megoldás; halb mõju rossz hatás; halb iseloom rossz természet; halvad kalduvused vkinek rossz hajlamai vannak; halb harjumus rossz szokás; halvad teated rossz hírek; halvad tingimused rossz viszonyok; halb suhe rossz kapcsolat; halb rüht rossz testtartás; halb näitleja rossz színész; halvad sõbrad rossz barátok; halb viljasaak rossz gabonatermés; halb õpilane rossz tanuló; halb töö rossz munka; halb õnn balszerencse; halvemal juhul rosszabb esetben; mul on halb rosszul vagyok; tal on halb maitse rossz ízlése van; õlil on halb maitse rossz íze van az olajnak; ta näeb halb välja rosszul néz ki; see mõte ei ole halb nem rossz ötlet; minuga tehti halba nalja csúnyán megvicceltek; lood on väga halvad rosszul áll a dolog; kala on halvaks läinud megromlott a hal; halval ajal rosszkor, rossz időben; halvaks panema rossz néven vesz; kellegi kõrval seisma nii heas kui halvas jóban-rosszban kitart vki mellett; pole head ilma halvata nincsen öröm üröm nélkül
2. s rossz ♦ ta ei soovi sulle halba nem kíván rosszat neked; ta kavatses halba rossz szándéka volt

hale <hale haleda haleda[t -, haleda[te haleda[id 02 adj> siralmas, sajnálatos; (kaeblik) mélabús; (haletsusväärne) szánalmas ♦ hale naeratus szánalmas mosoly; hale vaatepilt szánalmas látvány; hale viis szomorkás dallam; haledusest szánalomból; hale lõpp siralmas vég; hale lugu sajnálatos eset; ta näeb hale välja szánalmasan néz ki; olukord on hale a helyzet siralmas; hale näha v vaadata rossz nézni; mul on temast hale sajnálom őt; ruumid olid haledas seisukorras a szobák siralmas állapotban voltak; sain haledal kombel petta csúnyán becsaptak

heitma <h'eit[ma h'eit[a heida[b heide[tud, h'eit[is h'eit[ke 34 v>
1. (viskama, paiskama) belefekszik, vet, rávet, megdob, levág, lehajít, hány, hajít, hajigál, elvet, dob, bevet; (hooga viskama) dob, hajít; (sisse, taha) bedob, behajít, hátradob; (välja) kidob, kihajít; (peale) rádob; (pealt) ledob; (laiali) széjjeldob, szétdob; (üles) feldob ♦ ketast heitma sport diszkoszt vet; vasarat heitma sport kalapácsot vet; ankrut heitma horgonyt vet, horgonyt vet ki; pilku heitma {kellele-millele} pillantást vet; kellelegi/millelegi pilku/silma heitma szemet vet vkire/vmire; ta heitis rätiku õlgadele vállára dobta a kendőt; heitsin portfelli lauale az asztalra dobtam az akatatáskát; heida see mõte peast verd ki ezt a gondolatot a fejedből; heitis ühe jala üle teise keresztbe tette a lábát; heitis pea kuklasse v selga hátravetette a fejét; küünal heidab nõrka valgust gyenge fényt vet a gyertya; puud heitsid pikki varje a fák hosszú árnyékot vetettek; heitsin mantli seljast ledobtam magamról a kabátot; heitis endalt teki ledobtam magamról a takarót; puud heitsid endalt lehed a fák lehullatták leveleiket; armastab nalja heita szeret viccelődni; kellelegi kinnast heitma kesztyűt dob vkinek (az arcába / a lába elé); hinge heitma kiadja a lelkét/páráját; kileheli a lelkét; (keegi) heidab hinge, (keegi) on hinge heitmas az utolsókat rúgja; liisk on langenud/heidetud a kocka el van vetve
2. (mingisse asendisse laskuma) ♦ pikali heitma lefekszik, lepihen, leheveredik; magama heitma elpihen, elteszi magát holnapra/másnapra, lenyugszik, lefekszik; heida pikali ja puhka feküdj le és pihenj
3. (kellegagi liituma, seltsima) ♦ abiellu heitma házasságot köt

helistama <helista[ma helista[da helista[b helista[tud 27 v> (helisema panema, telefoonima) csenget, telefonál, penget, hív, felhív; (telefoonima) telefonál; (pikalt, pidevalt) hosszan csenget ♦ helistasin uksekella megnyomtam az ajtócsengőt, becsengettem; teadetebüroosse helistama felhíja a tudakozót; kellukest helistama felcsenget; helistage sellel numbril hívjon fel ezen a számon; helistasin läbi kõik tuttavad felhívtam minden ismerősömet; helistage kiirabi välja hívják ki a mentőt

hohoo <hoh'oo interj> ohó, hahó, hű, hú ♦ hohoo, mis ma kuulen! ohó, mit hallok!; hohoo, kes seal on? hahó, ki van ott?; hohoo, mis siin on juhtunud! hú, mi történt itt!

hoolimata <h'oolimata prep [elat], postp [elat]> dacára, ellenére ♦ hoolimata kõrgest east nägi ta hea välja magas kora ellenére jól nézett ki; keelust hoolimata läksid lapsed jääle a tilalom ellenére a jégre menek a gyerekek; kõigest hoolimata on meil palju ühist mindennek ellenére sok közös van bennünk; sellest hoolimata et dacára annak hogy

hopp <h'opp interj> hopp ♦ hopp ruttu voodist välja! hopp, gyorsan ki az ágyból!

hukkama <h'ukka[ma huka[ta h'ukka[b huka[tud 29 v> kivégez; (inimest) kivégez ♦ hukati sadu inimesi százakat végeztek ki

hukkamõist <+m'õist mõistu m'õistu m'õistu, m'õistu[de m'õistu[sid_&_m'õist/e 22 s> elítélés, rosszallás, megvetés ♦ avalik hukkamõist nyilvános megvetés; õiglane hukkamõist igazságos ítélet; ühiskondlik hukkamõist társadalmi megvetés; hukkamõistu esile kutsuma rosszallást vált ki; hukkamõistu vääriv tegu elítélendő cselekedet

hullus <h'ullus h'ulluse h'ullus[t h'ullus[se, h'ullus[te h'ullus/i_&_h'ulluse[id 11_&_09 s>
1. (hullumeelsus) bolondéria, őrület, bolondság; (mõistuse kaotus) őrültség; (maania) mánia ♦ joomahullus med delirium tremens, fehér láz; suurushullus med megalománia; usuhullus vallási őrület/téboly
2. (meeletus, pöörasus) őrültség ♦ armastan teda hulluseni megőrülök érte; ei tea, mis hullusega ta veel hakkama saab ki tudja, milyen őrültséget tesz

hunt <h'unt hundi h'unti h'unti, h'unti[de h'unti[sid_&_h'unt/e 22 s>
1. zool (Canis lupus) farkas, ordas ♦ hall hunt szürke farkas; emahunt nőstény farkas; metsahunt erdei farkas; stepihunt prérifarkas; huntide ulgumine farkasüvöltés; hunt murdis lamba a farkas megölte a juhot; julge hundi rind on rasvane bátraké a szerencse; hunt lambanahas báránybőrbe bújt farkas; koos huntidega ulguma együtt üvölt a farkasokkal; huntide hulgas tuleb kaasa uluda aki korpa közé keveredik, megeszik a disznók; näljane kui hunt éhes, mint a farkas; inimene on inimesele hunt ember embernek farkasa; hunt hunti ei murra holló a hollónak nem vájja ki a szemét; ega hunt hunti murra holló a hollónak nem vájja ki a szemét; hundid söönud, lambad terved a kecske is jóllakik, a káposzta is megmarad
2. kõnek (hundikoer) farkaskutya
3. tehn (peenestus-, kohestusmasin) aprító, daráló ♦ kaltsuhunt rongyaprító; linahunt tiló; lihahunt húsdaráló
■LS: hundi+ ♦ hundiauk farkasverem; hundiisu piltl farkasétvágy; hundijaht farkasvadászat; hundikari farkascsorda; hundikurk med farkastorok; hundinahk farkasbőr; hundipüünis farkascsapda; hundirauad csapóvas; hundiseadus piltl farkastörvény; hundiurg farkasodú

hõõruma <h'õõru[ma h'õõru[da hõõru[b hõõru[tud 28 v>
1. dörzsöl, súrol, súrlódik, sikál, megdörzsöl, horzsol, bedörzsöl, dörgöl; (veidi, mõnda aega) megdörzsöl; (aeg-ajalt, kergelt) dörzsölget; (peeneks, katki) szétdörzsöl; (peale, läikima) kisikál; (läbi, puhtaks) kidörzsöl; (sisse) beledörzsöl; (üle) átdörzsöl; (katki, puruks, ära) szétdörzsöl, eldörzsöl ♦ pulbriks hõõruma porrá dörzsöl; põrandat läikima hõõruma fényesre sikálta a padlót; hõõrusin heameele pärast käsi elégedetten dörzsölgettem a kezem; hõõrub uniseid silmi megdörzsölti álmos szemeit; hõõrub haiget kohta dörzsölgeti a fájós helyet; hõõruge ennast kareda rätikuga dörgöljétek magatokat durva kendővel; saapad hõõruvad dörzsöl a csizma; kingad on jalad rakku hõõrunud a cipő sebesre dörzsölte a lábam; rangid on hobuse kaela verele hõõrunud véresre dörzsölte a ló nyakát az kumet; selga tuleb salviga hõõruda kenőccsel kell kenni a hátát; hõõrub kreemi näole krémet ken az arcára; hõõrusin munavalge vahule habosra dörzsöltem a tojásfehérjét; kass hõõrub end vastu jalgu a macska a lábamhoz dörgölődzik; kellelegi midagi nina alla hõõruma az orra alá dörgöl/dörzsöl vkinek vmit
2. piltl (nägelema) súrlódás ♦ nad ei saa omavahel läbi, hõõruvad kogu aja nem jönnek ki egymással, folyton súrlódás van közöttük

hädaline <hädaline hädalise hädalis[t hädalis[se, hädalis[te hädalis/i 12 s, adj>
1. adj (kiireloomuline, pakiline) sürgős ♦ hädaline asi sürgős dolog; hädaline töö sürgős munka; aega on, ära ole nii hädaline van idő, ne aggódj
2. adj (hädavajalik) szükséges ♦ võttis kaasa kõige hädalisemad asjad csak a legszükségesebb dolgokat vitte magával
3. adj (abi vajav) segítségre szoruló; (armetu, vilets) szerencsétlen, szánalmas ♦ ta oli hädalise olemisega szánalmasan néz ki
4. s (hädas olija) bajba jutott ♦ merehädaline hajótörött; näljahädaline éhező; hädalisi aitama segíti a rászorulókat; hädalised on korteri juba saanud a rászorulók már kaptak lakást

hädaoht <+'oht ohu 'ohtu 'ohtu, 'ohtu[de 'ohtu[sid_&_'oht/e 22 s> veszély, veszedelem ♦ ähvardav hädaoht fenyegető veszély; hädaohus olema veszélyben forog; hädaohu eest hoiatama figyelmezteti a veszélyre; hädaohtu tundma veszélyt érez; hädaohtu sattuma veszélyben van; hädaoht on möödas elmúlt a veszély; ta on väljaspool hädaohtu nincs veszélyben; ta pani oma elu hädaohtu veszélynek teszi ki magát, veszélybe sodorja az életét

hääl <h'ääl hääle h'ääl[t h'ääl[de, hääl[te h'ääl[i 13 s>
1. hang, voks, szólam, szavazat, orgánum ♦ hele hääl csengő hang; kile hääl éles hang; kiunuv hääl nyafogó/nyávogó hang; kõrge hääl magas hang; madal hääl mély hang; mahe hääl szelíd hang; nõrk hääl gyenge hang; koolitatud hääl muus iskolázott hang; inimhääl emberi hang; kurguhääl torokhang; lapsehääl gyerek hang; lauluhääl énekhang; mehehääl férfihang; naishääl támogató szavazat; naisehääl női hang; ninahääl orrhang; protestihääl tiltakozó hang; rinnahääl mellhang; sisehääl belső hang; südamehääl a szív hangja; vastuhääl ellenszavazat; verehääl a vér szava; rahva hääl a nép hangja; hääle ulatus hangtartomány; häälte lugemine szavazatszámlálás; valju häälega, valjul häälel hangosan; väriseval häälel, värisevi hääli remegő hangon; häält kaotama elveszti a hangját; häält kõrgendama emeli a hangját; häält tegema hangot ad; pill on häälest ära lehangolódott a hangszer; tundsin ta hääle järgi v häälest ära megismerte a hangjáról; mul on hääl ära elment a hangom; karjus oma hääle ära elkiabálta a hangját; enne esinemist tuleb hääl lahti laulda fellépés előtt be kell énekelni; dirigent andis koorile hääle[d] kätte a karmester megadta a kórusnak a hangot; matkib lindude hääli utánozza a madarak hangját; võta kuulda mõistuse häält halgass az eszedre; südametunnistuse hääl lelkiismeret szava
2. (heli) hang ♦ öise metsa hääled az éjszakai erdő hangjai; flöödi hääled a fuvola hangjai; aisakellade hääl száncsengők hangja; poiss ei saanud pasunast häält kätte a fiúnak nem sikerült hangot csikarnia a trombitából; kohviveski tegi imelikku häält a kávédaráló furcsa hangot adott ki magából
■LS: hääle+ (häälekurdude võnkumine) ♦ häälekadu med hangvesztés; häälekurrud anat hangszalag; häälemurre füsiol mutálás, hangváltozás; häälepaelad rhvk hangszalag, hangszál; häälepilu anat hangrés; hääletoon hangnem, hangvétel; häälevarjund hangárnyalat
hääle+ (heli) ♦ häälelaine füüs hanghullám

häälitsema <häälitse[ma häälitse[da häälitse[b häälitse[tud 27 v> szól, gügyög, hangot ad ki ♦ laps häälitseb hällis gügyög a gyerek a bölcsőben; rukkis häälitses rääk a rozs között harsog a haris; lambatalled hakkasid häälitsema a kisbárányok bégetni kezdtek; ka kalad on suutelised häälitsema a halak is képesek hangot kiadni

hüüdja <h'üüdja h'üüdja h'üüdja[t -, h'üüdja[te h'üüdja[id 01 s> (kutsuja) hívó ♦ hüüdjat polnud näha nem láttuk ki kiáltott; hüüdja hääl kõrbes pusztába kiáltó/kiáltótt szó

idee <id'ee id'ee id'ee[d -, id'ee[de id'ee[sid_&_id'e[id 26 s> (mõte, plaan, kavatsus) ötlet, idea ♦ geniaalne idee zseniális ötlet; hiilgav idee óriási/remek ötlet; valitsevad ideed uralkodó ideák; liberaalsed ideed liberális ideák; loominguline idee kreatív ötlet; algidee alapötlet; humanismiideed, humanistlikud ideed humanista ötletek; kinnisidee rögeszme; valgustusideed a felvilágosodás eszméi; romaani idee a regény ötlete; teose idee a mű ötlete; ideede võitlus ideák harca; uute ideede sünd új ötletel születése; ideest vaimustuma lenyűgözte az ötlet; {kellele} ideed andma vkinek ötletet ad; idee ei ole veel kuju võtnud az ötlet még nem alakult ki; see idee on ta täielikult haaranud ez az ötle teljesen magával ragadta; ta pea kubises uutest ideedest a feje tele van ötletekkel; teadus rikastus uute ideedega új ötletekkel gazdagodott a tudomány
■LS: idee+ ♦ ideedraama kirj ötlet dráma; ideesisu ideális tartalom

igavlema <igavle[ma igavle[da igavle[b igavle[tud 27 v> unatkozik; (mõnda aega) unatkozik ♦ tööd on palju, pole aega igavleda sok a munka, nincs idő unatkozni; vaatab igavledes aknast välja unottan bámul ki az ablakon; igavlev pilk unatkozó tekintet

igritsema <igritse[ma igritse[da igritse[b igritse[tud 27 v>
1. (vähehaaval immitsema) szivárog ♦ haavast igritseb verd vér szivárog a sebből; pilu vahelt igritses eredat valgust erős fény szivárgott ki a résen
2. piltl (hingitsema) ♦ südamesopis igritsev lootus szívében remény pislákol

ilme <ilme 'ilme ilme[t -, ilme[te 'ilme[id 06 s>
1. (näoilme) arckifejezés ♦ lõbus ilme vidám arckifejezés; sõbralik ilme barátságos arckifejezés; murelik ilme aggódó arckifejezés; lihtsameelne ilme együgyú arckifejezés; sõjakas ilme harcias arkifejezés; totter ilme buta arcifejezés; ähvardav ilme fenyegető arckifejezés; põlglik ilme megvető arckifejezés; võiduka ilmega győzedelmes arccal; paljutähendava ilmega sokat jelentő arccal; mõtlikul ilmel gondolkodó arccal; tema ilme väljendas imestust csodálkozás ült ki az arcára
2. (väline laad) külső ♦ välisilme külső; ilmet muutma külsőt vált; loodusel on juba sügisene ilme a természet már őszi külsőt kapott; maakoha ilme on täielikult muutunud a vidék külseje teljesen megváltozott; linn on uue ilme saanud új külsőt kapott a város

ilmnema <'ilmne[ma 'ilmne[da 'ilmne[b 'ilmne[tud 27 v>
1. (ilmsiks tulema, märgatavaks saama) kiderül, nyilvánosságra kerül, fény derül rá, napvilágra kerül, nyilvánosságra jut ♦ ta anded ilmnesid varakult tehetsége korán kiderült; ilmnevad üha uued vastuolud újabb és újjab ellentétek kerülnek napvilágra; ilmnesid uued üksikasjad új részletek derültek ki
2. (selguma, osutuma) kiderül, világossá válik ♦ ilmnes, et ta ei teadnud asjast midagi kiderült, hogy semmit sem tudott a dologról; ilmnes pettus kiderült a csalás; ilmnes, et asi pole kiita világossá vált, hogy nem állnak rózsásan a dolgok; ilmnes tõsiseid lahkhelisid komoly ellentmondásokra derült fény

imetlus <imetlus imetluse imetlus[t imetlus[se, imetlus[te imetlus/i 11 s> csodálat, rajongás ♦ varjamatu imetlus leplezetlen csodálat; imetlust äratama csodálatot kelt; ta pilk väljendas imetlust tekintete csodálatot fejezett ki; vaatab sõpra imetlusega csodálva/csodálkozva nézi barátját
■LS: imetlus+ ♦ imetlushüüe csodálkozó felkiáltás; imetlusobjekt a csodálat tárgya

inimene <inimene inimese inimes[t inimes[se, inimes[te inimes/i 12 s> ember, lélek, fő; (isik, isiksus) személy; (elanik) lakos ♦ korralik inimene becsületes ember, rendes ember; kade inimene irigy ember; kuldne inimene aranyember; kohusetruu inimene lekiismeretes ember; heatahtlik inimene jóindulatú ember; pikk inimene magas ember; jõukas inimene jómódú/tehetős ember; kohalikud inimesed a helyi emberek; kirjandusinimene irodalmár; kunstiinimene művész; lihtinimene átlagember; linnainimene városi; lumeinimene jeti; maainimene falusi; mõistuseinimene racionális ember; nüüdisinimene kortárs; omakandiinimene helybeli; perekonnainimene családos; seltskonnainimene társasági ember; teoinimene aktív/cselekvő ember; ürginimene ősember; viis inimest öt ember; käputäis inimesi egy maroknyi ember; mõni üksik inimene egyesek; inimese igakülgne areng az ember sokoldalú fejlődése; inimeste seltsis v keskel társaságban; inimeste hulka tulema emberek közé megy; ta väldib inimesi kerüli az embereket; oma inimeste eest ta seisab kiáll az embereiért; teda ei peetud inimeseks nem vették emberszámba; ta ei saa inimestega läbi nem jön ki az emberekkel; väljak on inimesi täis a tér tele van emberekkel; on alles inimesed! hlv micsoda emberek!; inimene mõtleb, jumal juhib/juhatab ember tervez, isten végez; inimene on inimesele hunt ember embernek farkasa

isekeskis <+k'eskis adv> egymás közt ♦ arutame seda isekeskis megbeszéljük egymás közt; lapsed sosistasid isekeskis a gyerekek sugdolóznak egymás közt; kuidas nad isekeskis sobivad? hogy jönnek ki egymással?

jagama <jaga[ma jaga[da jaga[b jaga[tud 27 v>
1. osztogat, oszt, megosztozik, megoszt, feloszt, ért; (osadena kellegi vahel) eloszt ♦ jagasime õuna neljaks négyfelé osztottuk az almát; tort jagati võrdseteks lõikudeks a tortát egyenlő szeletekre osztották; saak jagati pooleks megfelezték a zsákmányt; õpilased jagati rühmadesse a diákokat csoportokba osztották; eesriie jagab toa pooleks a függöny megfelezi a szobát; romaan on jagatud peatükkideks a regény fejezetekre oszlik; tabel on lahtriteks jagatud a táblázat cellákra oszlik; joonte abil ruutudeks jagatud paber vonalakkal négyzetekre osztott papír; häälikud jagatakse vokaalideks ja konsonantideks a hangzókat magánhangzókra és mássalhangzókra osztják
2. (jao- v tükikaupa kätte andma) kioszt; (osaks saada laskma) megoszt; (jaotama) eloszt; (kinkimise puhul) szétoszt ♦ toitu jagama ételt oszt; ema jagas kompvekid lastele az anya csokit osztott a gyerekeknek; kingitusi jagama ajándékokat osztani; võitjatele medaleid jagama kiosztja az érmeket a győzteseknek; näitlejaile osi jagama kiosztja a szerepekt a szíészeknek; direktor jagas kõigile ülesanded az igazgató mindenkinek feladatot osztott; oma teadmisi õpilastele jagama megosztja ismereteit a diákokkal; oma kogemusi jagama megosztja tapasztalatait; muljeid jagama megosztja benyomásait; {kellele} kiitust jagama megdícsér vkit; {kellele} laitust jagama megdorgál vkit; tunnustust jagama elismerést oszt; isa jagas pojale tulusaid õpetusi ja nõuandeid az apa hasznos tanácsokat és tanításokat osztott meg fiával; jagab hoope paremale ja vasakule jobbra-balra osztogatta az ütéseket; ihunuhtlust jagama testi fenyítést mér ki; kaardid jagati mängijatele kiosztották a lapokat a játékosoknak
3. (millestki teistel osa saada laskma, kellelegi enda omast osa loovutama) megoszt ♦ {kellega} peavarju jagama megosztja vkivel a menedékét; {kellega} viimast leivapalukest jagama vkivel megosztja utolsó falat kenyerét; esikohta jagama vkivel megosztja első helyét; {kellega} muresid ja rõõme jagama megosztja bánatát és örömét; ma ei jaga sinu vaateid nem osztom a véleményed; neil tuli kahekesi väikest tuba jagada meg kellet osztozniuk a kis szobán; {kelle} seisukohta jagama osztom a véleményét; ma ei jaganud tema vaimustust nem osztom a lelkesedését; ära jaga laskmata karu nahka ne igyál előre a medve bőrére
4. mat oszt ♦ kaheksat neljaga jagama nyolcat néggyel osztani; jagage kümme kahega osszatok el tizet kettővel
5. kõnek (taipama) ért ♦ vend ei jaga põllumajandusest midagi a testvérem nem ért semmit a mezőgazdasághoz; seda asja ta jagab ezt érti
6. kõnek (sõnelema, tülitsema) vitatkozik, osztozik ♦ mul pole aega sinuga jagada nincs időm veled vitatkozni; mis te jagate siin ja tülitsete? mit osztoztok és veszekedtek itt

joonistuma <joonistu[ma joonistu[da joonistu[b joonistu[tud 27 v> kirajzolódik ♦ taeva taustale joonistusid majade siluetid az ég hátterén házak sziluettjei rajzolódtak ki; kaugusest joonistusid mägede kontuurid a távolban hegyek körvonali rajzolódtak ki

joru <joru joru joru -, joru[de joru[sid 17 s>
1. (jäme põrisev hääl) brungás, búgás, dúdolás, gagyog; (kõmin) dörgés ♦ ühetooniline joru egyhangú brungás; lõõtspilli joru búg a harmonika; mina laulan sõnu, teie ajage joru én éneklem a szavakat, ti dúdoljatok; laps ajas enesega rahulolevat joru a gyerek elégedetten gagyogott magában
2. kõnek (tüütu jutt, pidev ühesama korrutamine) duma, rizsa, locsogás ♦ ikka vana joru ugyanaz a régi duma; ajavad pealegi oma joru ugyanazt hajtogatják; kes joobnu joru tõsiselt võtab ki veszi komolyan egy részeg dumáját; meil pole aega kuulata pikka joru nincs időnk hosszú locsogáts hallgatni
3. kõnek (rida, rodu) sor ♦ pikk autode joru hosszú autósor; kõik läheb vana joru minden a szokásos módon megy; mitu nädalat jorus több héten át

juhatama <juhata[ma juhata[da juhata[b juhata[tud 27 v>
1. (teed näitama) vezet, vezérel, vezényel, utasít, térít, terel, kalauzol, irányít, igazgat, elvezet; (suunama) irányít, terel, vezérel; (ise kaasas v ees käies) vezet, elvezet ♦ poiss juhatas meile kõige otsema tee jaama a fiú megmutatta nekünk a legrövidebb utatt a pályaudvarra; mees läks juhatatud suunas a férfi a megadott irányba ment; kuu ja tähed juhatasid talle teed a hold és a csillagok mutattak neki utat; naine juhatas nad läbi õue a nő átvezette őket az udvaron; meile juhatati, kus teemeister elab megmutatták nekünk merre lakik az útmester; kes teid siia juhatas? ki irányított ide titeket?; peremees juhatas külalise tuppa a házigazda bevezette a vendégeket a szobába; juhata mulle üks korralik võõrastemaja ajánlj nekem egy tisszetéges szállodát; juhata meile hea lapsehoidja ajálnj nekem egy jó dadát; õigele v tõe teele juhatama piltl helyes útra terel
2. kõnek (õpetama) okít, oktat ♦ kõik aina juhatavad ja õpetavad mindenki csak okít meg tanít
3. (õiget kulgu tagama) vezet; (juhtima) vezet ♦ koosolekut juhatama értekezletet vezet; kateedrit juhatama tanszéket vezet; ehitustööd juhatama az építkezési munkát irányítja, építkezést vezet; orkestrit juhatama zenekart vezet; vägesid juhatama (had)sereget vezérel

juhuslik <juhusl'ik juhusliku juhusl'ikku juhusl'ikku, juhuslik/e_&_juhusl'ikku[de juhusl'ikk/e_&_juhusl'ikku[sid 25 adj> alkalmi, véletlen, szedett-vedett, esetleges; (tahtmatu) önkéntelen ♦ juhuslik nähtus véletlen jelenség; juhuslik kokkusattumus véletlen egybeesés; juhuslik tutvus véletlen ismeretség; juhuslik möödamineja véletlen járókelő; juhuslik kohtumine véletlen találkozás; juhuslik külaline véletlen vendég; juhuslik mõttevälgatus véletlen gondolat; sai surma juhuslikust kuulist egy véletlen golyó okozta a halálát; avage raamat juhuslikult leheküljelt nyissák ki a könyvet egy véletlenszerű oldalon; sõitsime kohale juhusliku autoga alkalmi autóval utaztunk a heyszínre; kas see on juhuslik? véletlen ez?

junkur <j'unkur j'unkru j'unkru[t -, j'unkru[te j'unkru[id 02 s>
1. aj (Preisi aadlik, feodaalmõisnik, kõrgaadliku poeg) junker
2. aj (sõjakooli õpilane Venemaal) kadét
3. iroon (noormees, kavaler) gavallér ♦ kes see junkur sul on? ki ez a gavallér?
■LS: junkru+ ♦ junkrukool kadétiskola; junkruülikond kadét egyenruha

just <j'ust adv, interj>
1. (nüüdsama, äsja) az előbb, most, imént, éppen ♦ jõudsin just koju most értem haza; päike oli just tõusnud éppen felkelt a nap; tahtsin just välja minna éppen ki akartam menni; olin just magama jäämas éppen kezdtem elaludni; keetsin just endale kohvi éppen most főztem magamnak kávét
2. (nimelt) csak, pláne; (täpselt) pont, pontosan ♦ just praegu éppen most; just niisugune pont ilyen; ootasime just sind pont téged vártunk; just täna on mul aega pont ma van időm; just nii éppígy, pont így/úgy, csak úgy, pontosan, persze, igenis, éppúgy; et siin palav oleks, seda just ei saa öelda azt éppen nem mondhatnánk, hogy itt meleg van; just nii palju kui vaja pontosan annyi, amennyi kell, pont/éppen annyi, amennyi szükséges; käed on külmad just nagu jäätükid éppen olyan hidegek a kezei, mint a jég; just nagu oleks tema mintha ő lenne; just nagu peast pühitud mintha kitörölték volna a fejemből
3. (juhtumisi, tingimusel) véletlenül, feltéve, hacsak, ha ♦ teen, kui just aega on megcsinálom, ha lesz időm; eks ma tule, kui just kutsutakse jövök, ha hívnak
4. (eriti, päris) különösen, éppen ♦ pole just kerge töö nem éppen könnyű munka; tööd pole just palju, aga ... nincsen különösebben sok munka, de

jutt3 <j'utt jutu j'uttu j'uttu, j'uttu[de j'uttu[sid_&_j'utt/e 22 s>
1. (jutuajamine, kõnelus) beszéd, történet, elbeszélés, beszélgetés; (vestlus) beszélgetés; (jutustus) elbeszélés; (kõneaine) beszédtéma; (lausutu) mondott; (kuuldus) szóbeszéd ♦ tõsine jutt komoly beszéd; vali jutt hangos beszéd; jahimehejutt vadásztörténet; jonnijutt nyafogás; kalamehejutt horgásztörténet; klatšijutt pletyka; kuulujutt szóbeszéd; laimujutt rágalom; lapsejutt gyerekbeszéd; mehejutt férfibeszéd; patujutt bűnös beszéd; piibujutt társalgás, csevegés; tõsijutt való igaz; vigurijutt vicc, tréfa, móka; ümbernurgajutt kertelés; kellest on jutt? kiről van szó?; aeglase jutuga lassú beszédű; vähese jutuga szűkszavú, szófukar; suure jutuga bőbeszédű; {kes} on ladusa v mõnusa jutuga jóbeszédű; räägib mõistlikku juttu értelmes dolgot mond; räägib segast juttu össze-vissza beszél; mul on sulle üks jutt beszélni akarok veled, mondok neked valamit; ära aja hullu juttu ne beszélj badarságokat; heietab ikka oma juttu hajtogatja a magáét; ta jutt läks mul kõrvust mööda elengedtem a fülem mellett, amit mondott, szavait elengedtem a fülem mellett; juttudest tegudeni jõudma a szavaktól a tettekig jut; tal jutt jookseb kõnek jól forog a nyelve; juttu tal jätkub nem fogy ki a szóból; mis jutt see olgu! micsoda beszéd ez!; tühi jutt! üres beszéd!; juttu üles võtma beszélgetni kezd; juttu keerama {millele} ráfordítja vmire a szót/beszédet; jutusse sekkuma beleszól /beavatkozik a beszélgetésbe; meie jutt hakkas sobima megtaláltuk a közös nyelvet; tuli juttu {millest} szóba került; jutt ei laabu nem találtuk meg a közös nyelvet; jääb nii, nagu jutt oli marad, ahogy megbeszéltük; käisime direktori jutul az igazgatónál voltunk beszélgetésen; jutt läks lahti megindult a szóbeszéd; käivad kõvad jutud azt beszélik, olyan szóbeszéd járja; ta levitab tühje jutte alaptalan pletykákat terjesz; tema kohta käivad igasugused jutud mindenfélét beszélnek róla; sel jutul on põhi all ennek a történetnek van alapja; ta jutul pole saba ega sarvi annak, amit mond, nincs se sava se borsa / beszédének nincs se sava se borsa; juttu heietama hosszú/bő lére ereszt vmit; tühja juttu ajama levegőbe beszél; ilma pikema jututa minden teketória nélkül
2. kirj (lugu) történet; (pikem jutustus) történet; (suuline) történet ♦ põnev jutt izgalmas történet; joonealune jutt lábjegyzet; kriminaaljutt bűnügyi történet; loomajutt állatmese; lühijutt novella; naljajutt humoreszk; reisijutt útleírás; seiklusjutt kalandregény; ulmejutt fantasztikus regény; õudusjutt rémmese
■LS: jutu+ (kõnelusse puutuv) ♦ jutuaine beszédtéma; jutuajamine beszéd; jutuheie a beszélgetés fonala; jutuheietus hosszas beszéd / fecsegés; jutuhimuline beszédes; jutukaaslane beszélgetőtárs; jutukatked beszédfoszlány; jutukehv szófukar; jutukõmin pletyka; jutukära zsivaj; jutumaias beszédes; jutumoor kõnek pletykás; jutumulin kõnek motyogás; jutumõmin motyogás; jutuohjad piltl a beszélgetés vezetése; jutupobin, jutupomin pusmogás, suttogás; jutupuhuja mesélő; jutupuhumine beszélgetés, mesélés; jutusaade talk show; jututeema beszédtéma; jututuba chet; jututuju beszédkedv; jutuvada, jutuvadin terefere; jutuvool fecsegés
jutu+ kirj ♦ jutukangelane a történet/mese őse; jutukirjandus elbeszélés; jutukirjanik elbeszélő; jutukogu novellagyűjtemény; jutulisa függelék; jutulooming prózai művek; jutumeister az elbeszélés mestere, aranyszájú; jutunurk [ajalehes] irodalmi sarok (rovat); juturaamat novella; juturepertuaar folkl mese-repertoár; jututüüp folkl mesetípus; jutuvara történet gyűjtemény; jutuvestja mesemondó

juudaline <j'uudaline j'uudalise j'uudalis[t j'uudalis[se, j'uudalis[te j'uudalis/i 12 s> (põrguline) az ördögbe ♦ tee, juudaline, ometi uks lahti! az ördögbe is, nyisd ki az ajtót!

jõudma <j'õud[ma j'õud[a jõua[b j'õu[tud, j'õud[is j'õud[ke 34 v>
1. (jaksama, suutma, võimeline olema) beér, utolér, rákerül, ráér, odatalál, odajut, odafejlődik, odaérkezik, jut, hozzájut, felvisz, feltalál, felér, ér, elvergődik, eljut, elérkezik, elér, elcsíp, belép, befut; (ajaliselt suutma) érkezik ♦ ma jõuan kotti tõsta fel bírom emelni a táskát; ei jõua enam jalul seista már nem bírok állni; tõmba nii kõvasti kui jõuad húz olyan erősen, ahogyan csak bírod; ta ei jõua enam kannatada már nem bírja elviselni; ma ei jõudnud end tagasi hoida már nem bírtam visszatartani; jõuab siis kõike meeles pidada! ki bír mindent észben tartani!; kas jõuate veel edasi minna? van még erőtök tovább menni?; jõuan osta auto meg tudok venni egy autót; ma ei jõua sind küllalt kiita nem győzlek dícsérni; koduhaned ei jõua lennata a házi ludak nem bírnak repülni; sõpru ei jõua miski lahutada a barátokat semmi sem választhatja el; küllap jõuab, aega on veel van még idő, érkezünk; jõudsin teda hoiatada érkeztem figyelmeztetni; jõudsime rongile elértük a vonatot; jõudsin lõunavaheajal poes ära käia érkeztem ebédidőben megjárni a boltot; aed on jõudnud paari aastaga metsistuda a kert pár év alatt teljesen elvadult; ma ei jõua sinuga sammu pidada nem bírok veled lépést tartani; ma ei jõudnud möödujat ära tunda nem érkeztem felismerni a mellettem elhaladót
2. (tulema, saabuma) megérkezik ♦ koju jõudma hazaér, hazajut; {kellele} jälile jõudma nyomára tatlál, rátalál; {kellega} kohakuti jõudma utolér; finišisse jõudma célba ér; metsa äärde jõudma az erdőhöz ér; mäetippu jõudma a (hegy)csúcsra ér; sündmuskohale jõudma a tetthelyre ér; rong jõuab jaama kolme minuti pärast a vonat három perc múlva érkezik az állomásra; buss jõuab Tartust Tallinna kolme tunniga a busz három óra alatt ér Tartuból Tallinnba; õhtuks jõudsime metsast välja estére kiértünk az erdőből; ööseks jõuame linna éjszakára a városba érünk; kiri jõudis kohale hilinemisega a levél késéssel érkezett; tagaajajad jõudsid meile kannule az üldözők utolértek bennnket; varsti jõuab värske kurk poelettidele a friss uborka hamarosan megjelenik a boltok polcain; hüüe ei jõudnud minu kõrvu a kiáltás nem ért el füleimhez; päikesevalgus ei jõua ookeani põhja a napfény nem hatol le az óceán fenekére; sõnad ei jõua kuulajateni a szavak nem érnek/jutnak el a hallagatókhoz
3. (seisundisse, olekusse, olukorda jõudma) jut, ér ♦ arusaamisele jõudma megért, ráébred; arvamusele jõudma megalkotja a véleményét; eesmärgile jõudma célhoz jut; järeldusele jõudma következtetésre jut; keskikka jõudma eléri a középkort; kokkuleppele jõudma közös nevezőre jut; poolfinaali jõudma elődöntőbe jut; veendumusele jõudma meggyőződésre jut; otsusele jõudma döntésre jut; võidule jõudma nyer, győz; semester jõuab lõpule a szemeszter/félév véget ér; aeg oli jõudnud üle kesköö éjfél után járt már; päev jõuab õhtusse estére jár; tasa sõuad, kaugele jõuad! lassan Járj, tovább érsz!; tasa sõuad, kauge(ma)le jõuad nem sok vizet zavar
4. (ajaliselt saabuma) érkezik, eljön ♦ jõudis öö eljött az éjszaka; varsti jõuab sügis hamarosan itt az ősz; on jõudnud mu viimne tund eljött az utolsó órám

järeltulija <+tulija tulija tulija[t -, tulija[te tulija[id 01 s> ivadék, utód, sarj, magzat, leszármazott; (võsuke) sarj ♦ kes saab ta järeltulijaks direktorikohal? ki lesz az utódja az igazgatói székben?; kuulsa suguvõsa viimane järeltulija a híres család utolsó leszármazottja

järg1 <j'ärg järje j'ärge j'ärge, j'ärge[de j'ärge[sid_&_j'ärg/i 22 s>
1. (järjekord) folytatás, sor ♦ järge ootama a sorára vár; nüüd on järg minu käes most én jövök
2. (koht, milleni tegevusega on jõutud) sor ♦ laps ajab lugedes näpuga järge olvasás közben a gyerek az ujjával követi a sort; pea järge, ära jäta sõnu vahele figyelj oda, ne hagyj ki szavakat; ei mäleta kuhu järg jäi nem emlékszem, hol hagytuk abba
3. (vahetult järgnev osa, jätk) folytatás ♦ romaani järg ilmus ajalehes a regény folytatása az újságban jelent meg
4. (millegi pidev olemasolu, piisamine) készlet ♦ jahude järg on lõppenud a lisztkészlet elfogyott
5. (olukord, seisund) helyzet; (heaolu) jólét ♦ rahaline järg pénzügyi helyzet; jõukale järjele tõusma meggazdagszik; kedagi järje peale aitama nyeregbe segít vkit; heal järjel olema van mit a tejbe aprítania

jätk <j'ätk jätku j'ätku j'ätku, j'ätku[de j'ätku[sid_&_j'ätk/e 22 s>
1. (pikendus, lisa) folytatás, toldalék ♦ kett on lühike, vaja jätk otsa panna rövid a lánc, ki kell toldani; Põhja-Atlandi hoovus on Golfi hoovuse jätk az Észak-Atlanti-áramlat a Golf-áramlat folytatása
2. (jätkukoht) csatlakozás ♦ vaguni ühetooniline lõksumine rööbaste jätkude kohal a vasúti kocsi egyhangú zakatolása a sínek csatlakozásán
3. (osa, lüli) perc ♦ sõrme jätkud ujjpercek

kaasas <kaasas adv> (ühes, koos, seltsis) együtt; (endaga ühes) -val/-vel ♦ kes sinuga kaasas on? ki van veled?; mul on soojad riided kaasas hoztam magammal meleg ruhát; dokumendid peavad alati kaasas olema mindig kell, hogy nálad legyen a személyi igazolványod; moega kaasas käima halad a divattal

kaklus <k'aklus k'akluse k'aklus[t k'aklus[se, k'aklus[te k'aklus/i_&_k'akluse[id 11_&_09 s> verekedés, veszekedés ♦ verine kaklus véres verekedés; äge kaklus parázs verekedés; kaklust alustama verekedni kezd; läks kakluseks [lahti] kõnek verekedés tört ki

kannatama <kannata[ma kannata[da kannata[b kannata[tud 27 v>
1. (rasket kogema, läbi elama) szenved, megszenved ♦ nälga kannatama éhezik; puudust kannatama nélkülöz, ínséget szenved, ínségben sanyarog; valu kannatama szenved a fájdalomtól; kes kannatab, see kaua elab türelem rózsát terem
2. (kahju, viga saama) szenved, megrongálódik ♦ kuivuse käes kannatama szenved a szárazságtól; kahju kannatanud isik a kárt elszenvedő személy; mööbel sai transpordi käigus kannatada szállítás közben a bútorok megrongálódtak
3. (taluma, sallima) elvisel; (vastu pidama) kitart ♦ kannatan sellegi kuidagi moodi ära ezt is elviselem valahogyan; ta ei kannata tõmbetuult nem képes ellenállni a huzatnak; haige ei kannata transporti a beteg nem tartja ki a szállítást; paber kannatab kõik[e] piltl a papír mindent kibír
4. (kannatlik olema, edasilükkamist võimaldama) tűr ♦ kannata pisut! légy türelmes!; asi ei kannata edasilükkamist az ügy nem tűr halasztást

kasima <kasi[ma kasi[da kasi[b kasi[tud 27 v>
1. (puhastama) tisztít; (koristama) takarít ♦ tuba v toas peab pisut kasima a szobát ki kell takarítani; keegi on kasimata/ropu suuga vkinek mocskos/csúnya szája van
2. vulg (hrl järsu käsuna: mine ära! kao!) eltakarodik ♦ kasi välja! takarodj ki!; kasi teelt eest! tűnjél innen!; kasi kus kurat! takarodj a fenébe!

kaugeltki <k'augeltki adv> (hoopiski, üldsegi, sugugi) messze nem, közel sem, egyáltalán nem ♦ olukord polnud kaugeltki lootusetu a helyzet messze nem olyan reménytelen volt; see pole kaugeltki nii ez közel sem így volt; siiski ei laiene sellised lepingud kaugeltki mitte kõikidele töötajatele azonban messze nem minden munkavállalóra terjednek ki az ilyen megállapodások

kes <k'es kelle ke[da -, kelle[l_&_k'e[l kelle[lt_&_k'e[lt; pl k'es, kelle_&_kelle[de, ke[da 00 pron> ki, kicsoda; (seob kõrvallauset pealausega) aki ♦ kes seal on? ki van ott?; kes nõnda ütles? ki mondta ezt?; kellega te kohtusite? kikkel találkoztatok?; kellelt sa seda kuulsid? ezt kitől hallottad?; kellena ta praegu töötab? miként dolgozik most?; kellega sa rääkisid? kivel beszéltél?; kelleks ma tahan suurena saada? mi legyek, ha nagy leszek?; tulid need, keda ei oodatud azok jöttek el, akiket nem is vártunk; kes oskab, see teeb aki tudja, csinálja; kes teab, vahest ongi nõnda parem ki tudja, talán jobb is így; kes tahes, ükskõik kes akárki, bárki

keskelt <k'eskelt adv, postp> vt ka keskele, keskel
1. postp [gen] (keskpaigast) vmi közepétől ♦ 2018. aasta mai keskelt alates 2018. május közepétől; sajab juba juuni keskelt peale már június közepétől kezdve esik
2. postp [gen] (seast, hulgast) vki közül ♦ minge ära nende keskelt jöjjetek ki közülük
3. adv középről, középen ♦ keskelt väljapoole belülről kifelé; vilja läbimõõt keskelt on vähemalt 50 mm a gyümölcs középen mért átmérője legalább 50 mm

kiiduavaldus <+avaldus avalduse avaldus[t avaldus[se, avaldus[te avaldus/i 11 s (hrl pl)> tetszésnyilvánítás, éljenzés ♦ tormilised kiiduavaldused viharos tetszésnyilvánítás; saalis puhkes kiiduavalduste torm tapsviharban tört ki a közönség

kiire <kiire k'iire kiire[t -, kiire[te k'iire[id 06 adj, s; k'iire k'iire k'iire[t -, k'iire[te k'iire[id 01 adj, s>
1. adj (ruttu, hoogsalt kulgev) gyors ♦ kiire jooks gyors futás; kiire areng gyors fejlődés; kiire löök gyors ütés; kiire rütm gyors ritmus; kiire kasv gyors növés
2. adj (kärmas, nobe) sebes, fürge ♦ kiire perenaine szorgos háziasszony; kiire hobune sebes paripa; kiire taibuga poiss fürge észjárású fiú; poisil on kiired jalad a fiúnak gyors lába van; kiire nagu püssikuul/kahurikuul mintha puskából lőtték volna ki
3. adj (pakiline) sürgős ♦ kiire töö sürgős munka; kiire ärasõit sürgős elutazás; kiire asi sürgős dolog; asjaga on kiire körmére ég a dolog, sürgős a dolog; mul on väga kiire nagyon sietek
4. s (rutt) sürgős ♦ sellega pole kiiret ez nem sürgős, nem sietős a dolog; mul ei ole kuskile kiiret nem sietek sehova

kiirgama <k'iirga[ma kiira[ta k'iirga[b kiira[tud 29 v>
1. (levitama) áraszt, kibocsát ♦ päike kiirgab valgust ja soojust a nap fényt és meleget áraszt; lamp kiirgab kollast valgust a lámpa sárga fényt bocsát ki
2. (levima, kiirguma) sugároz ♦ ahjust kiirgab soojust a kályha sugározza a hőt
3. (särama, sätendama) ragyog ♦ tähed kiirgavad öises taevas az éjszakai égen a csillagok ragyognak; rõõm kiirgas ta silmadest öröm ragyog a szemében

kinni <k'inni adv>
1. (suletud seisundisse v seisundis) zárva, csukva ♦ aken on kinni csukva van az ablak; pood on kinni zárva van a bolt; kinni panema becsuk; kinnisilmi csukott szemmel; tõmbab luku kinni behúzza a cipzárt; paneb nööbid kinni begombolja a gombokat; (pane) suu kinni! csönd legyen!; keera raadio kinni! kapcsold ki a rádiót!; pane uks kinni! csukd be az ajtót!; telekas on kinni ki van kapcsolva a tévé; mingi koha pealt /millegi suhtes silma kinni pigistama szemet huny vmi felett; kellegi suu ei seisa kinni be nem áll vkinek a szája
2. (süvendi, ava korral: täis, umbe v umbes) össze, be ♦ jalgrada on kinni kasvanud benőtt az ösvény; haav kasvas kiiresti kinni a seb gyorsan összenőtt
3. (pealt kaetuks v kaetuna) be ♦ haava kinni siduma bekötözi a sebet; jõgi külmus kinni a folyó befagyott
4. (olukorda v olukorras, kus liikumine on takistatud, kellegi vabadus piiratud vms, kokkusurutud seisundisse v seisundis) el ♦ püüa kinni! kapd el!; auto jäi lumme kinni az autó elakadt a hóban; kellelgi jäid sõnad kurku kinni vkinek a torkán akadt a szó; {kellel} tal on kõht kinni székrekedése van; paati kinni siduma kiköti a csónakot; ta oli kinni seotud ja relvitu meg volt kötözve, és fegyvertelen; mul on nina kinni eldugult az orrom
5. (haarates külge, haardesse, haardes, küljes) ♦ kellelgi käest kinni võtma kézen fog valakit
6. (püütava, otsitava kättesaamise, vahistamise vms kohta) meg ♦ püüdsin palli kinni megfogtam a labdát; kass püüdis hiire kinni a macska megfogta az egeret
7. (peatamise v peatumise kohta) meg ♦ auto pidas hetkeks kinni megállt a kocsi egy pillanatra; pea kinni, ma tulen ka! állj meg, én is jövök
8. (vahetus läheduses või kokkupuutes) ♦ linnas on maja majas kinni városban ház ház hátán áll
9. (hõivatud) foglalt ♦ isa on tööga väga kinni apa el van foglalva a munkájával; tänane õhtu on mul juba kinni van már programom ma estére; see koht on kinni ez a hely foglalt; pani ühes hotellis toa kinni foglaltam egy szobát az egyik szállodában
10. kõnek (söömisega seoses) meg ♦ kass pistis linnu kinni a macska megfogta a madarat
11. (aja kohta, kus lehm ajutiselt ei lüpsa) ♦ lehm on kinni vemhes a tehén, elapadt a tehén

kinni panema
1. (sulgema) becsuk, bezár, lezár ♦ pane aken kinni! csukd be az ablakot!; kohvrit kinni panema lezárja a koffert; pane pintsakunööbid kinni! gombold be a kiskabátodat!; pood pannakse kell seitse kinni hétkor csuk a bolt; kaevandus pandi kinni a bányát bezárták
2. (peatama, seisma panema) kikapcsol ♦ pane telekas kinni¤ kapcsold ki a tévét!
3. (sulgema, vabadust piirama) elzár, lezár ♦ ööseks paneme kanad kinni éjszakára elzárjuk a tyúkokat; teetööde tõttu pandi tänav kinni javítás miatt az utat lezárták
4. (ette tellima, broneerima) foglal ♦ laud on kinni pandud le van foglalva az asztal; (vastuvõtu)aega kinni panema lefoglalja az időpontot
5. kõnek (ära sööma v jooma) megeszik, meiszik ♦ pani pudeli veini kinni megitta az egész üveget

kirjastama <kirjasta[ma kirjasta[da kirjasta[b kirjasta[tud 27 v> kiad ♦ raamatuid kirjastama könyveket ad ki
■LS: kirjastamis+ ♦ kirjastamiskulud kiadó kölcsön

kiskuma <k'isku[ma k'isku[da kisu[b k'is[tud 28 v>
1. (tõmbama, tirima, sikutama) kiragad, cibál, tép, rángat, húzgál; (lõhki, katki, puruks, tükkideks) széttép; (hammaste v küüntega) szétmar, marcangol; (küljest, pealt, ära, eemale) letép; (seest välja v ära) kitép; (end lahti) kitör; (hooga küljest lööma) leüt; (vaevaga, kiiruga peale tõmbama) ráránt; (sisse v kaasa tõmbama) beránt ♦ köit enda poole kiskuma maga felé rángatja a kötelet; kisu jänestele rohtu szedj füvet a nyulaknak; ta kiskus tüdruku tantsima táncba cibálta a lányt; palgid kisti jõest kaldale a farönköket a partra rángatták; laps kiskus end alasti a gyerek lerángatta magáról a ruhát; mul kisti tekk pealt ära lerántották rólam a takarót; kiskusin kiiresti riided selga gyorsan felrángattam magamra a ruhát; mul kisti kott käest kirántották kezemből a táskát; laps kiskus end minu käest lahti a gyerek kitépte magát a kezemből; miinikild kiskus tal käe otsast az akna repesz letépte a kezét; torm kisub puid juurtega maast a vihar gyökerestől tépi ki a fákat; ta riided olid lõhki kistud ruhája szét volt tépve; karu kiskus jahimehe surnuks a medve széttépte a vadászt; vanu haavu lahti kiskuma/rebima felszaggatja/feltépi a régi sebeket
2. (märgib asendi v olukorra muutmist v muutumist) ránt, húz ♦ kiskusin end valu pärast kägarasse összegörnyedtem a fájdalomtól; siil kiskus end kerra a sündisznó összegömbölyödött; kramp kiskus ta näo viltu a görcs félrehúzta az arcát; ta kiskus pea õlgade vahele vállai közé húzta a fejét; seda nähes kiskusid mu käed rusikasse ezt látva ökölbe szorult a kezem; lauad kiskusid kuivamisel kaardu a deszkák a száradás közben meggörbültek
3. (kalduma, mingis suunas arenema) hajlik, terelődik ♦ jutt kisub poliitika peale a beszélgetés a politikára terelődik; ilm kisub vihmale esőre hajlik az idő; kisub videvikule alkonyodik; kisub pimedaks sötétedik; päev kisub õhtusse v õhtule esteledik; kellegagi tüli kiskuma összeakasztja a tengelyt vkivel; tüdruk hakkas tasakesi nuttu kiskuma a lány lassan sírva fakad
4. (kaasa tõmbama, meelitama) csábít, magával ragad; (ligi tõmbama) vonz ♦ mind kisub loodusesse vonz a természet; valsihelid kisuvad tantsima a keringő dallamai táncra csábítanak
5. (kisklema) civakodik, civódik ♦ poisid läksid kiskuma a fiúk összekaptak; aina tülitsevad ja kisuvad csak vitatkoznak és civakodnak
6. (puutuma) megfog ♦ ära kisu! ne piszkáld!; lapsed kisuvad kõiki asju a gyerekek mindent megfognak
7. (pingul, kitsas olema) feszül ♦ pintsak kisub õlgadest a zakó feszül vállban

klappima <kl'appi[ma kl'appi[da klapi[b klapi[tud 28 v> kõnek
1. (kokku sobima) klappol, stimmel; (millegagi kooskõlas olema) egyez, stimmel ♦ me ei klapi omavahel nem jövünk ki egymással; andmed klapivad az adatok stimmelnek; me klapime omavahel hästi minden klappol közöttünk; miski ei klapi siin itt valami nem stimmel
2. (laabuma, sujuma) megy, sikerül, klappol ♦ töö ei klapi täna kuidagi nem megy ma a munka; kui kõik klapib, siis oleme homme juba kodus ha minden klappol, holnapra már otthon leszünk

klähvima <kl'ähvi[ma kl'ähvi[da klähvi[b klähvi[tud 28 v> (haukuma) csahol ♦ koer klähvis kassi peale a kutya ugatja a macskát; vaata välja, miks koer klähvib haukuda nézz ki, miért csahol a kutya!; las kadedad klähvivad hadd csaholjanak az irigyek; mis sa klähvid! kõnek ugyan mit csaholsz?

kohandama <kohanda[ma kohanda[da kohanda[b kohanda[tud 27 v>
1. (sobitama, kooskõlla viima) összeilleszt, (hozzá)szab, (hozzá)igazít, kiigazít ♦ määruse teatud sätteid tuleb veel kohandada a rendelet egyes rendelkezéseit ki kell igazítani
2. (kasutamiseks sobivaks kujundama) átalakít, módosít, adaptál ♦ hoone kohandati muuseumiks az épületet átalakították múzeummá; kohandatud tööriistariba egyéni eszköztár

kohapeal <+p'eal adv> vt ka kohapeale, kohapealt (vahetult sündmus- v tegevuskohas) helyszínen ♦ sõidame sinna, kohapeal selgub menjünk oda, a helyszínen ki fog derülni

koolitama <koolita[ma koolita[da koolita[b koolita[tud 27 v>
1. (õppida võimaldama) taníttat, kitaníttat, iskoláztat ♦ oma lapsi koolitama iskoláztatja a gyermekeit; arstiks koolitama orvosnak taníttat ki
2. (välja õpetama) kiképez, képez ♦ hobust koolitama kiképzi a lovat; koolitatud inimene képzett ember; koolitatud hääl muus iskolázott hang

kopikas <kopikas kopika kopika[t -, kopika[te kopika[id 02 s>
1. (rahaühik, münt) kopek, kopejka ♦ viis kopikat öt kopek; kes kopikat ei korja, see rublat ei saa ki a fillért nem becsüli, a forintot nem érdemli; sok kicsi sokra megy
2. kõnek (raha) fillér, garas

kord2 <k'ord korra k'orda k'orda, k'orda[de k'orda[sid_&_k'ord/i 22 s>
1. (märgib millegi toimumise korduvat ajamomenti, koos arvsõnaga osutab võrdlevalt millegi suurenemisele v vähenemisele) -szor/-szer/-ször ♦ kord aastas egyszer évente; kaks korda kuus kétszer havonta; viis korda nädalas ötször hetente; mitu korda järjest többször egymás után; esimest korda először, első ízben; eelmisel korral múltkor; mitte kordagi egyetlenegyszer sem, egyszer sem; korraga hakkas sadama egyszer csak elkezdett esni az eső; kord nelja aasta tagant négy évente; nägin teda viimast korda mais utoljára májusban láttam; olen seal käinud kahel korral kétszer jártam ott; ta käis siin mitmel korral többször is itt járt; mitmendat korda sa seda raamatut loed? hányadszor olvasod azt a könyvet?; kolm korda väiksem háromszor kisebb; kaks korda kaks on neli kétszer kettő az négy
2. (juht, puhk) alkalom, eset ♦ sel korral ez alkalommal
3. (järjekord, järg) sor ♦ kelle kord? ki következik?

korjama <k'orja[ma korja[ta k'orja[b korja[tud 29 v>
1. gyűjt, szed, összegyűjt, összeszed, leszed ♦ lilli korjama virágot szed; seeni korjama gombát szed; klaase laualt kokku korjama összeszedi a poharakat az asztalról; vaarikaid (ära) korjama leszedi a málnát; pesu nöörilt ära korjama leszedi a ruhát a kötélről; rasva supi pealt ära korjama leszedi a zsírt a levesről; maha kukkunud õunu korvi korjama kosarakba gyűjti össze a lehullott almát; mesilased korjavad mett a méhek mézet gyűjtenek
2. (tagavaraks koguma) gyűjt(öget) ♦ uue korteri jaoks raha korjama új lakásra gyűjti a pénzt; kes kopikat ei korja, see rublat ei saa ki a fillért nem becsüli, a forintot nem érdemli; sok kicsi sokra megy

koukima <k'ouki[ma k'ouki[da kougi[b kougi[tud 28 v> (otsides välja tõmbama, välja otsima) kihalászik; (urgitsema) vájkál ♦ potist (pajast) lihatükke välja koukima a fazékból húsdarabokat halászik ki

kruvi <kruvi kruvi kruvi -, kruvi[de kruvi[sid_&_kruv/e 17 s> csavar, sróf ♦ kinnituskruvi rögzítőcsavar; laevakruvi mer hajócsavar; puidukruvi facsavar; sõukruvi mer hajócsavar; kruvi keere a csavar menete; tal kruvid logisevad hiányzik egy kereke // nincs ki mind a négy kereke; tal kruvid logisevad peas srófra jár az esze
■LS: kruvi+ ♦ kruvikeere tehn csavarmenet; kruvikinnitus csavarrögzítés

kuivama <k'uiva[ma k'uiva[da kuiva[b kuiva[tud 28 v>
1. (kuivaks muutuma) szárad; (kuivama pandud pesu) megszárad; (veekogude kohta) kiszárad; (taimede kohta) elhervad, elszárad ♦ allikas on kuivanud ki van száradva a forrás; jõgi kuivab kiszárad a folyó; viisin käterätiku välja nöörile kuivama kivittem száradni a kötélre a törülközőt; pesu kuivab megszárad a kimosott ruha; leib on kuivanud száraz lett a kenyér; mul kurk kuivab kapar a torkom
2. (kuivetuma) elszárad ♦ ta käed olid kortsuliseks kuivanud a keze el volt száradva
3. piltl (napiks muutuma, kahanema) apad, összezsugorodik ♦ mu jõuvarud aina kuivavad elfogy az erőm; turg on kokku kuivanud a piac összezsugorodott
■LS: kuivamis+ ♦ kuivamisaeg száradási idő

kuju <kuju kuju kuju -, kuju[de kuju[sid 17 s>
1. (väline vorm, esinemisvorm) alak, forma; (keha-, figuur) figura ♦ väliskuju külszín; pea kuju a fej alakja; vedelal kujul folyékony formában; elektroonilisel kujul elektronikus formában, elektronikus úton; ehedal kujul tisztán; vääriskive kasutame enamasti töödeldud kujul a drágaköveket legtöbbnyire megmunkált állapotban használjuk; kuju muutma megváltoztatja az alakját; asi hakkab selgemat kuju omandama v võtma lassan kezd formát ölteni a dolog; teos anti välja muutmata kujul a művet változatlan formában adták ki; tänaval vilksatas tume kuju az utcán sötét alak suhant át
2. (raid-) szobor ♦ kivikuju, kivist kuju kőszobor; marmorkuju, marmorist kuju márványszobor; savikuju agyagfigura; vahakuju viaszfigura; jumalate kujud az istenek szobrai; vahakujude muuseum a viaszfigurák múzeuma; kivist raiutud v tahutud kuju kőből faragott szobor
3. (kujutluspilt) alak
4. (isiksus) alak ♦ keskne kuju központi alak
5. kõnek (tüüp, tegelane) alak, pacák ♦ meie uus direktor on lahe kuju remek pacák az új igazgatónk
6. (kirjandusteose, filmi tegelane) alak ♦ kurva kuju rüütel a búsképű lovag

kull <k'ull kulli k'ulli k'ulli, k'ulli[de k'ulli[sid_&_k'ull/e 22 s>
1. (lind) sólyom, héja ♦ kanakull zool (Accipiter gentilis) héja
2. (jooksumäng) fogócska ♦ kulli mängima fogócskát játszik, fogócskázik; kes kull on? ki lesz a fogó?
3. (vapikotkas) fej ♦ kull või kiri? fej vagy írás?; széna vagy szalma?
■LS: kulli+ ♦ kullinina piltl karvalyorr; kullinokk sascsőr; kullipilk piltl sastekintet; kullisilm piltl sasszem

kumama <kuma[ma kuma[da kuma[b kuma[tud 27 v>
1. (nõrgalt, tuhmilt helendama) dereng, átszűrődik ♦ kaugelt kumab valgust a távolban fény dereng; valgus kumab läbi kardina fény szűrődik át a függönyön
2. (ebaselgelt, ähmaselt paistma) kiütközik, dereng ♦ veresooned kumavad läbi naha az erek átlátszanak a bőr alatt; kirikutorn kumab kaugusest a templom tornya távolról dereng; selline seisukoht kumab läbi komisjoni ettepanekust ez az álláspont ütközik ki a bizottság azon javaslatából

kummuma <k'ummu[ma k'ummu[da k'ummu[b k'ummu[tud 27 v>
1. (võlvina kõrguma v kaarduma) domborodik
2. (kummi, kumeraks tõmbuma) kidagad, kidomborod ♦ konservikarbi kaas on üles kummunud a konzervdoboz teteje ki van dagadva

kuul <k'uul kuuli k'uuli k'uuli, k'uuli[de k'uuli[sid_&_k'uul/e 22 s>
1. (kerakujuline ese) golyó; sport (heitevahend); aj, sõj (suurtüki-) golyó ♦ keeglikuul tekegolyó; klaaskuul üveggolyó; piljardikuul biliárdgolyó; kuuli tõukama sport súlyt lök
2. (padruni osa) golyó ♦ kahurikuul ágyúgolyó; lumekuul hógolyó; püssikuul puskagolyó; kellelegi kuuli pähe kihutama golyót repít/röpít vkinek a fejébe; kiire nagu püssikuul/kahurikuul mintha puskából lőtték volna ki
■LS: kuuli+ ♦ kuulihaav lőtt seb; kuulirahe piltl golyózápor

kuulutus <kuulutus kuulutuse kuulutus[t kuulutus[se, kuulutus[te kuulutus/i 11 s>
1. (kirjalik teadaanne) hirdetés, hirdetmény ♦ ajalehekuulutus újsághirdetés; korterikuulutus lakáshirdetés; ma alles panin kuulutuse üles az imént függesztettem ki a hirdetményt; kuulutust lehte panema hirdetményt közzétesz
2. (ennustus) hirdetés
■LS: kuulutus+ ♦ kuulutustahvel hirdetési tábla; kuulutustulp hirdetőoszlop

kõri <kõri kõri kõri k'õrri, kõri[de kõri[sid 17 s> anat (hääletekkeelund) gége, torok ♦ toit jäi kõrisse kinni gégéjén akadt a falat; täiest kõrist, kõri põhjast teli torokkal/torokból; täiest kõrist röökima/karjuma kikiabálja/kiordítja a tüdejét; karjub kõigest v täiest kõrist ordít, ahogy a torkán kifér, teli torokból ordít; kellelgi saab kõrini vkiben felmegy a pumpa; kellelgi on millestki kõrini tele van a hócipője vkinek vmivel; mul on sellest kõrini elegem van, már a könyökömön jön ki; kellestki/millestki on kõrini torkig van vkivel/vmivel
■LS: kõri+ ♦ kõrihäälik keel torokhang; kõripõletik med gégegyulladás, gégehurut; kõrituberkuloos med gégetuberkulózis; kõrivähk med gégerák

kõrv <k'õrv kõrva k'õrva k'õrva, k'õrva[de k'õrva[sid_&_k'õrv/u 22 s>
1. (kuulmiselund) fül ♦ peast eemale hoidvad kõrvad elálló fül; keskkõrv anat középfül; sisekõrv anat belsőfül; väliskõrv anat külsőfül; kõrv valutab féj a füle; kõrv jookseb mäda, kõrvast tuleb mäda folyik a füle; ta on ühest kõrvast kurt fél fülére süket, egyik fülére megsüketült; kõrvad lähevad lukku bedugul a füle; kõrvu teritama hegyezi a fülét; kellelegi kõrva sosistama vkinek a fülébe súg; andma kellelegi mööda kõrvu ad vkinek egy fülest; ta ei usu oma kõrvu nem hisz a fülének; olen üks suur kõrv csupa fül vagyok; kõrvust mööda laskma elengedi a füle mellett; poole kõrvaga kuulma fél füllel hallgat; kõrva taha panema eszébe vés; kõrvus kohiseb zúg a füle; ka seintel on kõrvad piltl a falnak is füle van; kõrvu pea alla panema kõnek fűbe harap, leteszi a kanalat; ühest kõrvast sisse, teisest välja az egyik fülén be(megy), a másikon ki; kellessegi kõrvuni armunud (olema) fülig szerelmes vkibe; kõrvuni punastama füle tövéig elpirul; kurtidele kõrvadele rääkima (hiába) koptatja a száját/nyelvét, süket fülekre talál; miski riivas ta kõrva megüti vmi a fülét; kellelegi kärbest kõrva panema bolhát ültet vkinek a fülébe; kõrvuni võlgadesse sattuma fülig eladósodik
2. (kuulmine) fül ♦ tal on hea[d] terav[ad] kõrv[ad] jó füle van
3. (sang, käepide) fül ♦ kruusi kõrv a bögre füle
4. (peakatte osa) fül, fülvédő ♦ mütsi kõrvad a sapka füle
■LS: kõrva+ ♦ kõrvaarst fülorvos; kõrvahaigus fülbetegség; kõrvalest anat fülkagyló; kõrvamärk põll füljelző; kõrvanibu anat fülcimpa; kõrvapõletik med fülgyulladás; kõrvatilgad fülcsepp; kõrvat[r]opp füldugó; kõrvavaik füsiol fülzsír

kõrval1 <kõrval postp, adv> vt ka kõrvale, kõrvalt
1. postp [gen] (kelle-mille juures, ligidal, järgnevuses) mellett ♦ tool on ukse kõrval a szék az ajtó mellett van; minu kõrval istuv tüdruk a mellettem ülő lány; kes seisab suure kollase auto kõrval? ki áll a mellett a nagy sárga autó mellett?
2. postp [gen] (samaaegselt millega, lisaks) mellett
3. postp [gen] (kellega-millega võrreldes) vmihez/vkihez képest ♦ mis on minu töö sinu töö kõrval! az én munkám a tiedhez képest semmi!
4. adv (juures, ligidal) mellett ♦ kes tal kõrval seisab? ki áll mellette?

kõtt <k'õtt interj> (kassi vm looma peletamiseks) sicc! ♦ kõtt, kassimait! Sicc, innen!, Sicc, ki!

kääksutama <kääksuta[ma kääksuta[da kääksuta[b kääksuta[tud 27 v> nyekereg ♦ kes siin viiulit kääksutab? ki nyekereg itt azzal a hegedűvel?

külvama <k'ülva[ma külva[ta k'ülva[b külva[tud 29 v> vet, vet, elszór, elhint; (täis) bevet ♦ käsitsi külvama kézzel vet; külvimasinaga külvama vetőgéppel vet; rukist külvama rozsot vet; mida külvad, seda lõikad amilyen az adj(on)isten, olyan a fogadjisten; ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát; ki mint vet, úgy arat; kes tuult külvab, see tormi lõikab aki szelet vet, vihart arat; tüli külvama elhinti a viszály magvát; konkolyt hint (a tiszta búza közé)

lagedale <lagedale adv> vt ka lagedal (nähtavale) elő; (välja) ki ♦ tule lagedale gyere ki a szabadba, állj elő

lahti <l'ahti adv>
1. (avatud seisundisse v seisundis) nyitott, nyílt, nyitva ♦ ust lahti tegema kinyitja az ajtót; uks on lahti az ajtó nyitva van; lõi raamatu lahti felcsapta a könyvet; telekas on lahti a televizió be van kapcsolva; tulbid on lahti löönud kinyíltak a tulipánok; suud lahti tegema kinyitja a száját; suu jääb (imestusest) lahti tátva marad a szája
2. (vabaks, vaba, tühjaks, tühi, küljest ära, laiali) szét, ki, le, szabad ♦ leiba lahti lõikama megkezdi a kenyeret; sõlme lahti harutama kioldja a csomót; tegi pudeli lahti kinyitotta az üveget; riidest lahti võtma levetkőzik; lase mind lahti! eressz már!; tee on lahti az út szabad/járható; lahti kruvima kicsavar; koer on lahti a kutya szabadon van; raha lahti vahetama apróra vált (pénzt); sõprusest lahti ütlema megszakítja a barátságot; sai ametist lahti elbocsátották hivatalából; võttis end töölt lahti felmondta a munkahelyét; kellestki/millestki lahti saama leráz a nyakáról vkit/vmit
3. (tegevuse algusega v puhkemisega seoses) ♦ mis lahti? mi baj?, mi a fene?
4. kõnek (kiirenenud rooja-, higi- jm eritusega seoses) ♦ tal on kõht lahti megy a hasa, hasmenése van

lahti laskma
1. (vabastama) elenged, elereszt, szabadon enged ♦ vabaks laskma szabadon enged
2. kõnek (töölt vallandama) elbocsát, kirúg ♦ te peate mind lahti laskma ki kell rúgnotok
3. (alustama, valla päästma) kezd ♦ kuulujuttu v kõlakat lahti laskma piltl pletykát terjeszt

lahti tegema
1. (avama) (ki)nyit, felbont ♦ tehke õpikud lahti! nyissátok ki a tankönyveket!; tee televiisor lahti kapcsold be a tévét; teeb veinipudeli lahti felbont egy üveg bort
2. kõnek (ametist vallandama, lahti laskma) elbocsát

laiutama <laiuta[ma laiuta[da laiuta[b laiuta[tud 27 v>
1. (istmel) (el)terpeszkedik; (laiuma) elterül ♦ laiutab laua ääres terpeszkedik az asztal mellett
2. (laiali ajama v sirutama) széttár, kitár ♦ valge kurg laiutab tiibu fehér darú tárja ki szárnyait; käsi laiutama széttárja a kezét

leiutama <leiuta[ma leiuta[da leiuta[b leiuta[tud 27 v> feltalál; kõnek (kavaldades välja mõtlema) kitalál ♦ kes leiutas raadio? ki találta fel a rádiót?; ega tema ei leiutanud jalgratast nem ő találta fel a spanyolviaszt

logisema <logise[ma logise[da logise[b logise[tud 27 v> (edasi-tagasi liikuma) mozog, lötyög ♦ kruvi logiseb lötyög a csavar a lyukban; tal kruvid logisevad hiányzik egy kereke, nincs ki mind a négy kereke; tal kruvid logisevad peas srófra jár az esze; hammas logiseb mozog a fog

lõikama <l'õika[ma lõiga[ta l'õika[b lõiga[tud 29 v>
1. vág, metsz; (lahti, katki, lõhki) feldarabol; (pügama, kärpima) nyír; (sisse graveerima) vés ♦ leiba lõikama kenyeret vág; klaasi lõikama üveget vág; sõrme lõikama elvágja az ujját; juukseid lõikama hajat nyír; küüsi lõikama körmöt vág; hekki lõikama nyírja a sövényt; viljapuid lõikama megmetszi a gyümölcsfákat; kääridega lõikama kinyír, ollóz; viiludeks lõikama szeletekre vág; pluusi välja lõikama kiszabja az inget; nuga lõikab hästi a kés jól vág; laev lõikab laineid a hajó hasítja/szeli a hullámokat; loorbereid lõikama babérokat arat; mida külvad, seda lõikad amilyen az adj(on) isten, olyan a fogadjisten; ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát; ki mint vet, úgy arat; kes tuult külvab, see tormi lõikab aki szelet vet, vihart arat
2. (saagima) vág ♦ puid lõikama fát vág
3. (vilja) arat, vág ♦ rukist lõikama aratják/vágják a rozsot
4. kõnek (opereerima) operál, megműt; (kohitsema) kiherél ♦ patsienti lõigati mitu korda a pácienst többször megműtették; tal lõigati pimesool välja eltávolították a vakbelét, kivették a vakbelét; isast kassi lõikama kiheréli a kandúrt
5. piltl (valuaistingut v ebameeldivat tunnet tekitama) metsz ♦ külm tuul lõikas meile näkku hideg szél metszette arcunkat
6. kõnek (taipama, jagama) vág ♦ tal pea v nupp lõikab jól forog az esze; mõistus lõikab nagu vahe tera/nuga võid vág az esze, mint a borotva
7. piltl (millegi pealt teenima, kasu saama) ♦ kasu lõikama tudja, mitől döglik a légy; kõigest kasu lüpsma/lõikama a kútágast is megfeji

lõpuks <lõpuks adv>
1. (viimaks) végül, végre ♦ lõpuks ometi tulid! végre eljöttél!
2. (tegelikult, päriselt) végül ♦ kes ta niisugune siis lõpuks on? végül is ki ő?

lähtuma <l'ähtu[ma l'ähtu[da l'ähtu[b l'ähtu[tud 27 v> (algust saama, mingit lähtekohta järgima) kiindul ♦ lähtub ainult enda huvidest csak a saját érdekeiből indul ki; lähtusime järgmistest põhimõtetest a következő elveket követtük

lüdima <lüdi[ma lüdi[da lüdi[b lüdi[tud 27 v> (seemneid välja poetama) kifejt, kihüvelyez ♦ herneid lüdima borsót fejt ki

mitmes <m'itmes m'itmenda m'itmenda[t -, m'itmenda[te m'itmenda[id 02 pron> (küsimuses: missuguses järjekorras, missugusel kohal arvulises järjestuses) hányadik ♦ mitmes kuupäev täna on? hányadika van ma?; kes teab kui mitmendat korda ki tudja, hányadszor

murdma <m'urd[ma m'urd[a murra[b m'ur[tud, m'urd[is m'urd[ke 34 v>
1. (katki tegema, lõhkuma) (meg)tör; (katki, puruks, tükkideks) eltör, széttör; (küljest ära) letör; (lahti) eltör; (pooleks, katki) összetör; (kokku) összehajt ♦ murrab tüki leiba tör egy darabot a kenyérből; streiki murdma letöri a sztrájkot
2. (painutades) hajlít ♦ murtud joon megtört vonal; piike murdma millegi nimel lándzsát tör vmi mellett
3. (jõuga kuhugi tungima) betör; (millestki läbi) áttör ♦ uksest sisse murdma betöri az ajtót; tammist läbi murdma áttöri a gátat
4. füüs (laine murdumist esile kutsuma) tör ♦ prisma murrab valguskiiri a prizma töri a fényt
5. (saaklooma tapma) ♦ hunt hunti ei murra holló a hollónak nem vájja ki a szemét; ega hunt hunti murra varjú a varjúnak nem vájja ki a szemét
6. piltl (midagi rikkuma, mitte arvestama) megszeg ♦ lepingut murdma megszegi a szerződést; sõna murdma megszegi a szavát
7. piltl (hävitama, olematuks muutma) megtör ♦ kellegi tahet murdma megtöri vkinek az akaratát; mure murdis ta megtörte a bánat
8. (intensiivse töötamise kohta) tör ♦ murrab tööd [teha] nagyon sokat dolgozik; millegi kallal/üle pead murdma töri a fejét vmin
9. kõnek (kangelt võõrkeelt kõnelema) tör ♦ ta murrab saksa keelt törve beszéli a németet

mälukas <mälukas mäluka mäluka[t -, mäluka[te mäluka[id 02 s>, ka mäluauk kõnek (mälukaotus, mälulünk) emlékezetkiesés, filmszakadás ♦ mul oli eile mälukas tegnap ki voltam ütve

nagin <nagin nagina nagina[t -, nagina[te nagina[id 02 s>
1. (madal tuhm heli) nyikorgás, ropogás ♦ aerude nagin az evezők nyíkorgása; uks avanes kerge naginaga v kergel naginal az ajtó enyhe nyikorgással nyílt ki; orav närib naginal käbi a mókus ropogtatva rágja a tobozt
2. (sõnelus, nääklus) szóváltás, veszekedés, vita ♦ läksid omavahel naginasse összevesztek

naiskond <n'aisk'ond n'aiskonna n'aisk'onda n'aisk'onda, n'aisk'onda[de n'aisk'onda[sid_&_n'aisk'ond/i 22 s> csapat, női csapat ♦ koondnaiskond női válogatott; teatenaiskond női váltó; kes pääsesid meilt naiskonda? ki jutott be tőlünk a női csapatba?

niigi <n'iigi adv>
1. (selletagi, nagunii) így is, úgyis ♦ kõik on niigi selge így is minden világos; ära tee akent lahti, toas on niigi jahe ne nyisd ki az abalakot, így is hideg van a szobában; meie teadsime seda niigi úgyis tudtuk
2. (seevõrra, selgi määral) ennyi ♦ hea, et niigi palju tagasi sain jó, hogy ennyit is visszakaptam
3. (sedamoodi ja mitte halvemini) így ♦ hea, et veel niigi läks még jó, hogy így is sikerült

niisama <+sama adv>
1. (ilma erilise põhjuse, tagamõtte v eesmärgita, muidu) csak úgy, éppúgy, éppígy ♦ ma niisama [jutujätkuks] mainisin csak úgy mondtam; tee midagi, ära istu niisama csinálj valamit, ne ülj csak úgy; seda asja ma niisama ei jäta! nem hagyom annyiban ezt a dolgot!; ära pane lampi põlema, näeb niisamagi ne kapcsold fel a lámpát, úgyis látni
2. (võrdluses: sama) ugyanolyan, ugyanilyen, ugyanannyi, éppolyan ♦ poeg on niisama pikk kui isa a fiú ugyanolyan magas, mint az apaja; olen niisama tark kui ennegi éppolyan okos vagyok, mint eddig; vihm lakkas niisama järsku, nagu oli alanud az eső éppolyan gyorsan elállt, mint amilyen gyorsan eleredt; tean sellest niisama vähe kui teisedki éppolyan keveset tudok erről, mint mások; neil on kolm hobust ja niisama palju lehmi három lovuk van, és ugyanannyi tehenük
3. (nii) ilyen, olyan ♦ sellest loost sa niisama lihtsalt välja ei rabele ebből az ügyből nem mászol ki olyan egyszerűen
4. ([nii]samuti) is, csakúgy, éppúgy ♦ käed on väsinud, jalad niisama fáradtka a kezei, meg a lábai is; sajab niisama nagu eile esik, csakúgy, mint tegnap; ta õpetused ajavad naerma niisama kui anekdoodid a tanításai éppúgy megnevettetnek, mint a viccei

niisugune <+sugune suguse sugus[t -, sugus[te suguse[id 10 adj> (selline, seesugune) ilyen, olyanféle, olyan; (sisaldab viidet eelnenud tekstis mainitud tunnusele) mint ♦ niisugust asja näen küll esimest korda először látok ilyet; ta on niisugune tugev mees ő olyan erős férfi; ta polnud niisugust tööd varem teinud nem végzett korábban ilyen munkát; ta on just niisugune inimene, keda meil vaja pontosan olyan ember, amilyenre szükségünk van; see on niisugune raamat, mida peab kindlasti lugema ez olyan könyv, amit biztosan el kell olvasni; midagi niisugust olen kuulnud valami ilyesmit hallottam; armastan mahla, limonaadi ja muid niisuguseid jooke szeretem a gyümölcslét, limonádét és más hasonló italokat; linnainimene, mis niisugune põllutööst teab! városi ember, mit tud az a földművelésről!; kes sa niisugune oled? ki vagy te?; inimesi on niisuguseid ja naasuguseid emberek vannak ilyenek is és olyanok is; kunst kui niisugune a művészet mint olyan; loodus kui niisugune a természet mint olyan

nikastama <nikasta[ma nikasta[da nikasta[b nikasta[tud 27 v> kirándul, megrándul, megbicsaklik ♦ nikastas hüpates jala [ära] megrándult ugrás közben a lába; ta on nupust nikastanud nincs ki a négy fertálya; srófra jár az esze

nimesilt <+s'ilt sildi s'ilti s'ilti, s'ilti[de s'ilti[sid_&_s'ilt/e 22 s> (silt nime v nimetusega) címtábla, névtábla, kitűző ♦ asutuse nimesilt az intézmény névtáblája; korteri uksel puudus nimesilt a lakás ajtaján nem volt névtábla; teenindajal oli nimesilt rinnas a felszolgáló neve ki volt tűzve

nina <nina nina nina n'inna, nina[de nina[sid_&_nin/u 17 s>
1. (inimesel, loomal) orr ♦ sirge nina egyenes orr; kreeka nina görög orr; kongnina, kongus nina sasorr, hajlott orr; kotkanina, kullinina karvalyorrú, sasorr; nosunina, nösunina tömpe orrú; nöbinina, nöpsnina pisze orr; sadulnina nyerges orr; suure ninaga mees nagy orrú férfi; nina[ga] löristama szortyog; nina[ga] tõmbama v vedama v nuuskima orrot fúj; läbi nina rääkima az orrán beszél, az orrán keresztül beszél; läbi nina hingama az orrán keresztül lélegzik; nina nokitsema v nokkima v urgitsema piszkálja az orrát; nuuska nina fújd ki az orrod; pühi nina puhtaks töröld meg az orrod; nina tilgub csepeg az orra; nina on kinni bedugult az orra; nina hakkas verd jooksma megeredt az orra vére; kellegi nina all vkinek az orra előtt; topib oma nina igale poole mindenbe beleüti az orrát; oma nina igale poole toppima minden lében kanál; oma nina kuhugi toppima beleüti az orrát vmibe; oma nina igale poole toppima minden szarban kanál; tõmbas enda nina korralikult täis jól felöntött a garatra; pika ninaga jääma fügét kap; hosszú orral távozik; kellelegi pikka nina tegema, kedagi pika ninaga jätma szamárfület mutat vkinek; nina püsti ajama magasan hordja az orrát; nina kirtsutama húzza a száját; millegi pärast nina kirtsutama felhúzza az orrát vmiért; kellelegi nina pihta andma orrára koppint vkinek; tal on nina norgus lóg az orra; kellelegi midagi nina alla hõõruma az orra alá dörgöl/dörzsöl vkinek vmit
2. (eesots sõidukil, jalatsil vm, maanina) ♦ laevanina, laeva nina hajóorr
3. kõnek (taip, vaist) ♦ tal on selliste asjade peale hea nina jó orra van az ilyesmihez; kellelgi on hea nina vkinek jó orra van; millestki haisu ninna saama szelét veszi vminek
■LS: nina+ ♦ ninahääl orrhang; ninahäälik keel orrhang, nazális; ninakarbik anat orrkagyló; ninakoobas orrüreg; ninakäik anat orrjárat; ninapolüüp med orrpolip; ninarätik, ninarätt zsebkendő; ninatilgad farm orrcsepp; ninavahesein anat orrsövény; ninaverejooks med orrvérzés; ninaõõs anat orrüreg

no <no adv, interj> (aitab väljendada tundetooni v teatavat suhtumist: meelepaha, möönmist, nõustumist, imestust, palvet, kehutust vm) hát, ugyan, nahát, na; (mõttepööret) de ♦ no kes siis nii teeb! hát ki csinál ilyet!; no pagan võtaks! na, az ördög vigye el!; no ütle nüüd! na mond hát!; no oota sa! na megállj csak!; no katsu sa ainult! na azt próbáld meg!; no kuulge, mis liig, see liig! nahát, ami sok, az sok!; no olgu pealegi, ma tulen! hát legyen, jövök!; no nüüd sa oled mul käes v peos na most megvagy; no siis on hästi na akkor jó; Kas ma tohin ka tulla? -- No muidugi. Én is jöhetek? - Hát persze.; no kuidas sul siis elu läheb? hát hog yvagy?; no lähme! na menjünk/induljunk!; no jumalaga siis akkor hát isten veled; lähete lahku -- no aga mis saab lastest? elváltok, de mi lesz a gyerekekkel?

noh <n'oh interj, adv>
1. interj (tugevdab tundetooni, rõhutab teatavat suhtumist) hát, nos, no, na ♦ noh, kuidas elad? na, hogy vagy?; noh, kas saite asjad korda? na, elrendeztétek a dolgot?; noh, ja mis sellest? na, és akkor mi van?; noh räägi ometi, mis siis juhtus beszélj hát, mi történt
2. adv (annab öeldavale kõhkleva, ebaleva varjundi) no, na, hát ♦ laena, noh ütleme, paarsada krooni adj kölcsön, mondjuk úgy száz koronát; noh, kes seda enam täpselt mäletab hát ki emlékszi arra már; käis see, noh, mis ta nimi nüüd oligi itt járt az a hogy is hívják, na

nojah <noj'ah adv, interj>, ka nojaa kõnek (väljendab jaatust, juhatab sisse täpsustuse v seletuse) biz, hát igen, nohát, ja, nahát, de; (väljendab möönmist, nõustumist; taipamist; kahtlust, kõhklust) hát ♦ nojah, tema see oli, kes siis muu hát ő volt, ki más lett volna; nojaa, muidugi hát hogyne; kui aega on, nojah ja raha, siis ehitaksin suvila ha lenen időm, na meg pénzem, építenék egy nyaralót; nojah, minge siis pealegi hát jó, menjetek csak; nojah, eks ta ise tea paremini hát igen, ő jobban tudja; nojah, olgu siis nii hát jó, akkor legyen így; nojah, kes see minu juttu usub hát igen, ki hiszi azt el, amit én mondok

noo <n'oo interj>
1. (väljendab imestust, julgustust, rahustust, hoiatust, etteheidet) na, nosza ♦ noo, mis sa kostad! na, mit mondasz!, na, mit szólsz!; noo, aga mispärast ta siis töölt vallandati? na, de hát miért rúgták ki?; noo, seda asja me veel vaatame! na, azt majd még meglátjuk!
2. (väljendab küsimust, millele oodatakse seletust) na ♦ Ma ei tule täna. -- Noo? Nem jövök ma. - Na?

noorenema <noorene[ma noorene[da noorene[b noorene[tud 27 v> (nooreks v nooremaks minema) fiatalodik, megfiatalodik ♦ kõik vananeme, keegi meist ei noorene mind megöregszünk, senkisem fiatalodik; ta näeb hea välja, on justkui noorenenud jól néz ki, mintha megfiatalodott volna; juhtkond on noorenenud megfiatalodott a vezetőség

nudima <nudi[ma nudi[da nudi[b nudi[tud 27 v> (nudiks tegema) kopaszít, nyír, levág ♦ kes su nii ära on nudinud? ki kopaszított meg így?; kevadel nuditakse lehmade sarveotsad lühemaks tavasszal a tehenek szarvát rövidebbre vágják; elu on ta iseloomu nudinud piltl az élet megnyirbálta a jellemét; liiga nuditud ilupõõsad túlzottan megnyírt díszcserjék

nuhkima <n'uhki[ma n'uhki[da nuhi[b nuhi[tud 28 v>
1. (nuusutama, nuuskima) fürkész, szimatol, szaglász(ik), ólálkodik, kiles; (nuuskides, lõhna ajades otsima) szimatol ♦ koerad nuhivad teineteist a kutyák egymást szaglásszák
2. (salaja v sorides, uurides otsima) keresgél, kutat; (välja, üles) felkutat ♦ keegi on käinud kapi kallal nuhkimas valaki kutatott a szekrényben; nuhib mööda nurki minden sarkot végigkutat; peitsin šokolaadi ära, aga lapsed nuhkisid selle välja v üles eldugtam a csokoládét, de a gyerekek megkeresték
3. (nuhina tegutsema, peale passima, luurama) kémkedik, figyel; (välja) kiles ♦ nuhib ning kannab direktorile ette, mis töölised omavahel räägivad kémkedik, és mindent elmond az igazgatónak, amit a munkások egymás között beszélnek; mis sa nuhid mu järele mit kémkedsz utánam; mine nuhi välja, kas kõik on ära läinud menj, lesd ki, hogy mindenki elment-e

nuhtlema <n'uhtle[ma nuhel[da n'uhtle[b nuhel[dud 30 v> (karistama) megbüntet; (peksma, kolkima) megver; (häda, katsumusi osaks saada laskma) megpróbáltatásoknak tesz ki ♦ nuhtles vitsaga üleannetut poissi megverte vesszővel a csíntalan fiút; kuritegu ei või jääda nuhtlemata a bűntényt nem lehet büntetlenül hagyni; sai ülekohtuselt nuhelda igazságtalanul büntették/verték meg; saatus nuhtleb inimest veri a sors az embert

nuiama <n'uia[ma nuia[ta n'uia[b nuia[tud 29 v>
1. (nuiaga taguma) ver; (tampima) ver, üt; (pinnasesse taguma, rammima) lever; (kinni, tihedaks) döngöl ♦ pesu pesunuiaga nuiama mángorolja a mosott ruhát; nuiasime vaiad maasse a földbe vertük a cölöpöket; kapsaid hapnema pannes tuleb neid tünnis nuiata savanyításkor a káposztát ledöngölik a hordóban
2. (nuruma, manguma) koldul, kérlel, könyörög, kunyerál ♦ lapsed nuiavad emalt kinnomineku luba a gyerekek kérlelik anyjukat, hogy engedje őket moziba; küll nuias, et võetagu teda kaasa úgy könyörgött, hogy vigyék magukkal; vanamees nuiab viinaraha az öreg pénzt kunyerál a pálinkára; nuias endale suurema palga välja magasabb fizetést kunyerált ki magának

number <n'umber n'umbri n'umbri[t -, n'umbri[te n'umbre[id 02 s>
1. (arvu tähistav sümbol, arvu kirjamärk) számjegy, szám, sz., sorszám, mutatványszám, mutatvány ♦ araabia numbrid arab számjegyek; rooma numbrid római számok, római számjegyek; laps tunneb juba numbreid a gyerek már ismeri a számokat; summa kirjutada nii sõnade kui numbritega az összeget szavakkal és számokkal is ki kell írni
2. (mille v kelle kohta märkiv arv ja selle kirjalik tähistus, kindla numbriga ese, objekt v isik, perioodika üksikväljaanne, etteaste eeskavas); sõj (teatud kindlat ülesannet täitev võitleja) műsorszám ♦ aastanumber évszám; ajalehenumber, ajalehe number lapszám; autonumber, auto number rendszám; registreerimisnumber iktatószám, iktatási szám, rendszám; riidehoiunumber biléta, ruhatári jegy/szám; sihtnumber irányítószám; telefoninumber, telefoni number telefonszám; tramm number neli négyes villamos; maja number on kuus a ház száma hat; kus on ajalehe laupäevane number? hol van az újság szombati száma?; ma lähen bussiga, minu number tulebki busszal megyek, már jön is számom; elasime hotellis kahetoalises numbris kétágyas szobában laktunk a szállodábn; see on probleem number üks piltl ez az első számú probléma
3. (märgib standardset suurust) méret ♦ kinganumber, kinga number cipőméret; niit number kümme tízes cérna; osta number suurem mantel vegyél egy mérettel nagyobb kabátot
numbri+ ♦ numbriketas side tárcsa

nupp <n'upp nupu n'uppu n'uppu, n'uppu[de n'uppu[sid_&_n'upp/e 22 s>
1. (väike [pool]keraja kujuga moodustis) figura, nyomógomb, kapcsoló, gomb; (varsja eseme otsas) gomb; (kepi-) gomb; (lipuvarda-) gomb; (lauamängu) figura, bábu; (kabe-) bábu; (nõrgim malend, ettur) gyalog; (malend) sakkfigura; ([puhkemas olev] õiepung, nupjas õisik) bimbó; (heegeldatud, kootud paksend) csomó ♦ äratuskella nupp az ébresztőóra gombja; akordioni klahvid ja nupud a harmonika billentyűi és gombjai; pärlmutrist nupuga jalutuskepp sétabot gyöngyház gombbal; lipuvarda nupp a zászlórúd gombja; värviliste nuppudega ilunööpnõelad színes fejű dekoratív gombostűk; nupuga soni bojtos sapka; sea nupud malelauale rakd fel a sakkfigurákat a táblára; vajuta nupule ja masin hakkab tööle nyomd meg a gombot, és a gép elindul; pojengi nupud on lahti minemas nyiladoznak a pünkösdi rózsa bimbói
2. kõnek (pea, peanupp) fej; (mõistus, taip) ész ♦ noorsõduritel on nupud paljaks aetud az újoncok feje kopaszra van nyírva; viin lõi nupu soojaks {kellel} fejébe szállt a pálinka; tal nupp ei võta v ei lõika v ei jaga nem vág az esze; nupp lõikab sul iga kandi pealt vág az esze, mint a borotva; ta on nupust nikastanud nincs ki a négy kereke

nuputama <nuputa[ma nuputa[da nuputa[b nuputa[tud 27 v> (millegi kallal juurdlema) gondolkodik, töpreng, töri a fejét; (välja mõtlema) kitalál ♦ mille kallal sa nuputad? min töröd a fejed?; selle mustri on kuduja ise [välja] nuputanud ezt a mintát a kötő maga gondolta ki; küll me midagi välja nuputame majd kitalálunk valamit; kas te midagi targemat ei osanud välja nuputada? valami okosabbat nem tudtatok kitalálni?

nutikas <nutikas nutika nutika[t -, nutika[te nutika[id 02 adj> (nupukas, taibukas) agyafúrt, ötletes, talpraesett, leleményes, furfangos, fifikus, elmés, dörzsölt, csalafinta; (arukas) eszes; (leidlik) leleményes ♦ nutikas v nutika peaga poiss eszes fiú; nutikas ärimees fifikus kereskedő; nutikas idee agyafúrt ötlet; midagi nutikat välja ei mõeldud nem talált ki semmi okosat

nuuskama <n'uuska[ma nuusa[ta n'uuska[b nuusa[tud 29 v> fúj ♦ nuuska nina tühjaks fújd ki az orrod; paljuke see aega võtab, see on korraks nuusata kõnek egy szempillantás az egész

nuuskima <n'uuski[ma n'uuski[da nuusi[b nuusi[tud 28 v>
1. (korduvalt nuusutama, nuusutades, otsima) fürkész, szimatol, szaglász(ik), ólálkodik; (üksteist) megszaglász; (korduvalt ninaga sissepoole vedama) szippantgat ♦ koerad nuusivad teineteist a kutyák szaglásszák egymást; lammas nuuskis mu kätt a bárány megszagolta a kezem; mis sa nuusid, kas sul taskurätti pole?! miért szipogsz, nincs zsebkendőd?; koer nuusib ninaga õhku a kutya a levegőbe szimatol
2. (nuhkima, salaja sorima, tuhnima) kémkedik, kémlel, kutat; (kiiruga) kutat; (nuhina tegutsema) kémkedik; (välja) kifürkész ♦ läbiotsimisel nuusiti kõik nurgad läbi a házkutatáskor minden sarkot felforgattak; mis sa nuusid teiste asjades? mit kutatsz mások dolgai között?; nuusib teiste järele mások után kémkedik; naine nuuskiski välja, kes on mehe armuke az asszony kifürkészte, ki a férje szeretője

nõel <n'õel nõela n'õela n'õela, nõel[te_&_n'õela[de n'õela[sid_&_n'õel/u 23_&_22? s>
1. (vahend õmblemiseks) tű; (väiksem) tű; (kinnitamiseks, ka ehtena) hajtű, dísztű ♦ ehisnõel, ilunõel dísztű; juuksenõel hajtű; kingsepanõel suszter tű; kübaranõel kalaptű; ravinõel med gyógytű; rinnanõel bross(tű), melltű, kitűző, dísztű; süstlanõel, süstla nõel med fecskendő tű, injekciós tű; õmblusmasinanõel varrógéptű; õmblusnõel varrótű; torkas nõelaga sõrme megszúrta a tűvel az ujját; pani niidi nõela taha befűzte a cérnát a tűbe; pistis juuksekrunni nõeltega kinni hajtűvel megtűzte a kontyát; otsi kui nõela heinakuhjast piltl tűt keres a szénakazalban; otsima nagu nõela heinakuhjast tűvé tesz vmit; istub v on just nagu nõelte otsas v nõelte peal v nõeltel piltl tűkön ül; isegi nõela kukkumist võinuks kuulda még a légy zúgását is meg lehetett hallani; nagu nõela silmast tulnud mintha skatulyából húzták volna ki
2. kõnek (magnetnõel) mágnestű; (putuka astel) fullánk; (okas, oga) tüske, tövis ♦ siili teravad nõelad a sün hegyes tüskéi; mesilase nõel a méh fullánkja
■LS: nõel+ ♦ nõeljää tűjég; nõellaager tehn tűcsapágy; nõeltehnika v nõelkudumine tűkötés
nõela+ ♦ nõelahoidja tűtartó; nõelapadi tűpárna; nõelapea (1) (õmblusnõela-) a tű foka; (2) (nööpnõela-) gombostűfej; nõelatorge tűszúrás

nõristama <nõrista[ma nõrista[da nõrista[b nõrista[tud 27 v>
1. (niristama) csorgat; (pealt) rácsorgat; (pigistades) facsar ♦ kartulid on keenud, nõrista vesi pealt ära megfőtt a burgonya, öntsd le róla a vizet; pese viinamarjad ära ning nõrista kuivaks mosd meg a szőlőt, és csorgasd le; nõristab [pigistades] sidrunist mahla kifacsarja a citromból a levet
2. füsiol (nõret eritama) termel, elválaszt ♦ maks nõristab sappi a máj epét termel; limanäärmed nõristavad lima a nyálmirigyek nyálat választanak ki

nõrutama <nõruta[ma nõruta[da nõruta[b nõruta[tud 27 v> (millestki läbi nõrguda laskma) leszűr, lecsepegtet; (nõrguda laskma) csepegni hagy; (pealt ära kallama) leönt ♦ mahla võib nõrutada läbi marli a (gyümölcs)levet gézen lehet leszűrni; juurvili pestakse ja nõrutatakse a zöldséget megmossák és lecsepegtetik; pestud nõud nõrutatakse restil a megmosott edényt lecsepegtetik az edénycsepegtetőn; kui tärklis põhja sadestub, nõrutame vee pealt ära ha leszállt a keményítő az edény aljára, csorgasd le róla a vizet; nõrutas pudelist likööri viimse tilgani välja csorgasd ki a likőrt az üvegből az utolsó csppig

nõutama <n'õuta[ma n'õuta[da n'õuta[b n'õuta[tud 27 v> (hankima, muretsema, soetama) szerez, beszerez; (sekeldustega) beszerez; (vaevaga) megszerez; ([kirjalikult] andmeid ametivõimudelt) kikér ♦ abi nõutama segítséget szerez; tuleb nõutada vajalikud dokumendid ki kell kérni a szükséges okmányokat; nõutas vanematelt abiellumisloa megszerezte a házasodáshoz való beleegyezést a szüleitől; kavatseb endale uue auto nõutada új autót akar szerezni

nõutus <n'õutus n'õutuse n'õutus[t n'õutus[se, n'õutus[te n'õutus/i_&_n'õutuse[id 11_&_09 s> (nõuta-olek) tanácstalanság ♦ kehitab nõutuses õlgu tanácstalanul vonogatja a vállát; tema näol on nõutuse ilme tanácstalanság ült ki az arcán

nägelema <nägele[ma nägel[da nägele[b nägel[dud 31 v; nägele[ma nägele[da nägele[b nägele[tud 27 v> (jagelema, naaklema, nääklema) civakodik, vitatkozik; (tühja-tähja pärast) veszekszik, vitatkozik; (riidlema, tülitsema) veszekszik, civakodik ♦ mis te tühja asja pärast nägelete miért vitatkoztok/civakodtok ilyen semmiség miatt; nad nägelevad kogu aeg [omavahel] folyton civakodnak/veszekednek; poisid nägelesid, kumb peaks voodi üles tegema a fiúk azon vitatkoztak, ki vesse be az ágyat; lähevad kergesti nägelema könnyen összevesznek

nägema <näge[ma näh[a n'äe[b näe[vad n'äh[tud, näg[i n'äh[ke näh[akse näi[nud 28 v>
1. (silmadega tajuma) lát, megél, átlát, észrevesz, ellát, belát; (keda, mida) meglát; (näha olema) látszik; ([tähelepanuga, süvenenult] vaatama) vizsgál; (märkama, tähele panema) észrevesz; (kellegagi kohtuma) lát ♦ näeb hästi jól lát; ta näeb ainult vasaku silmaga csak a bal szemével lát; nende prillidega ma ei näe nem látok ezzel a szemüveggel; kas sa näed seda maja seal? látod ott azt a házat?; seda võib näha palja silmaga ez szabad szemmel is látható; kedagi pole näha senkit se látni; siit ei näe kaugele innen nem látni messzire; vaata terasemalt, siis näed nézd meg jobban, akkor látod; saab näha v eks [me] näe meglátjuk; haige vist järgmist hommikut ei näe a beteg talán nem éri meg a holnapi napot; mida sa unes nägid? mit láttál álmodban?; olen seda filmi juba näinud már láttam ezt a filmet; kas saaksin seda raamatut näha? láthatnám ezt a könyvet?; ilus näha, kuidas noored tantsivad jó nézni, ahogy a fiatalok támcolnak; ma ei jõudnud näha, kes see oli nem láttam, ki volt; nägin teda juba kaugelt már messziről láttam (őt); kõigi nähes mindenki láttára; teda nähes őt látva; ei näe puude tagant/taga metsa nem látja a fától az erdőt; ta ei näe järgmist kevadet nem ér több kakukkszót; ei näe oma ninaotsast kaugemale csak az orráig lát // nem lát messzebb az orránál; ma pole tema varjugi näinud színét sem láttam; kedagi/midagi läbi nägema átlát a szitán; vkinek a veséjébe lát; kellegi hingepõhja nägema vkinek a veséjébe lát
2. (kellega kohtuma) lát, találkozik ♦ homme näeme holnap találkozunk; tere, rõõm näha üle hulga aja! szia, jó/öröm látni ilyen hosszú idő után!; pean sind kohe nägema azonnal látnom kell téged
3. (aru saama, mõistma) lát ♦ nüüd ma näen, mis mees sa oled látom már, milyen ember vagy; ta ei näe oma vigu nem látja a saját hibáit; näen, et sa pole millestki õppust võtnud látom, semmiből sem tanulsz; näed ju, et mul on kiire látod, hogy elfoglalt vagyok
4. (tajuma, tunnetama, [ette] aimama) lát ♦ ma ei näe selles midagi halba nem látok ebben semmi rosszat; ta näeb igas inimeses ainult halba minden emberben csak rosszat lát; muud väljapääsu olukorrast ma ei näe nem látok más kiutat ebből a helyzetből; näen temas konkurenti vetélytársat látok benne; mida küll poisid selles tüdrukus näevad? mit látnak a fiúk ebben a lányban?; tonte nägema rémeket lát
5. (kogema, tunda saama) lát ♦ nägi kurja vaeva, et ärkvel püsida nagy erőfeszítésébe került, hogy ébren maradjon; nägi õppimisega kurja vaeva megszenvedtem a tanulással; oled tikandi kallal palju vaeva näinud sokat dolgoztál a hímzésen; sellist tormi pole enam ammu nähtud rég nem láttak ekkora vihart; see põrand pole ammu luuda näinud piltl rég nem látott seprűt ez a padló; keegi/miski on näinud (ka) paremaid päevi vki/vmi jobb napokat látott
6. ([tulevikus] teada saama) meglát ♦ saab näha, kas jõuame õhtuks valmis meglátjuk, elkészülünk-e estére; eks me näe, mis sest välja tuleb meglátjuk mi lesz ebből; sellest tuleb suur pahandus, küll te näete meglátjátok, nagy baj lesz még ebből
7. (soovima, tahtma) lát ♦ keda sa näed oma järglasena? kit látsz utódodként?; näeksin hea meelega, et lapsed oleksid edukad nagyon szeretném, ha a gyerekek sikeresek lennének
8. kõnek (tähelepanu juhtides, seletades, nentides) lát; (imestust, halvakspanu väljendades) néz ♦ näe[d], oledki tagasi látod, itt is vagy; tema, näete, otsustas teisiti ő, látjátok, másképpen döntött; näe aga näe, kui uhkeks läinud nézd csak, milyen büszke lett

nägija <nägija nägija nägija[t -, nägija[te nägija[id 01 s>
1. látó ♦ pime sai nägijaks a vak látóvá vált; jänesepojad sünnivad nägijatena a kisnyulak nyitott szemmel születnek; saa ometi kord nägijaks! piltl nyisd már ki a szemed!
2. (selgeltnägija, ennustaja) jós, jövendőmondó

nägu <nägu n'äo nägu n'äkku, nägu[de nägu[sid 18 s>
1. arc, ábrázat, orca, kép, fizimiska, arculat; (looma pea esikülg) pofa ♦ meeldiv nägu kedves arc; kortsus v kipras v krimpsus nägu ráncos arc; näo poolest v näolt kena tüdruk szép arcú lány; läks v lahvatas näost v üle näo punaseks elpirult; ta punetab v õhetab v lõkendab näost pirul az arca; nägu läks laia naeru täis széles mosoly ült ki az arcára; nägu venis pettumusest pikaks megnyúlt az ábrazata / az arca / a képe / az orra; oled sellel fotol võõra näoga olyan idegen vagy ezen a képen; pööra nägu kõrvale v ära fordítsd el az arcod; tunnen v tean teda vaid näo järgi csak látásból ismerem; kõik nad on ühte nägu mind egyformák; ta on näost surmkahvatu olyan (az arca), mint a lárva; kellelegi näkku valetama vkinek a szemébe hazudik; kellelegi näkku naerma vkinek a szeme közé nevet
2. (näoilme) arckifejezés; (grimass) grimasz ♦ hapu nägu savanyú ábrázat; haput nägu tegema mosolyog, mint a vadalma, savanyú képet vág; pettunud nägu csalódott arc; ta nägu läks v tõmbus pilve elborult az arca, elkomorult; seletab midagi tähtsa näoga fontoskodó arccal magyaráz valamit; jäi mulle lolli näoga otsa vahtima bamba arccal rámbámult; näost näha, et ta valetab lerí az arcáról, hogy hazudik; näis, mis[suguse] näo ta teeb meglátjuk, milyen arcot vág; teeb näo, nagu poleks küsimust kuulnudki úgy tesz, mintha nem hallotta volna a kérdést
3. kõnek, hlv (inimene) arc ♦ igasuguseid kahtlasi nägusid liigub ringi mindenféle gyanús arcok mozognak erre; seal on uusi nägusid, keda ma veel ei tunne új arcok is voltak, akiket még nem ismerek; lunis igalt tuttavalt näolt raha minden ismerőstől pénzt kunyerált
4. piltl (ilme, pale) arculat, arc, kép ♦ ajalehe poliitiline nägu a lap politikai arculata; linna nägu on tundmatuseni muutunud a város arculata a felismerhetetlenségig megváltozott; need majad on ühte v sama nägu ezek a házak mind egyformák; asi paistab seda nägu, et oleme siin ülearused úgy tűnik, feleslegesek vagyunk itt; alatusel on palju nägusid az aljasságnak sok arca van; ta käis tundides ainult nägu näitamas piltl pofafürdőért járt az órákra; vaatab ohtudele näkku piltl nézz szembe a veszéllyel; ma ei salli sind, ära tule näolegi piltl ki nem állhatlak, ide ne told a képed
■LS: näo+ ♦ näojooned arcvonások; näojume arcszín; näokate álarc; näokreem arckrém; näokuju arc forma; näolihas anat arcizom; näomassaaž arcmasszázs; näonahk arcbőr; näonärv anat arcideg; näopiim arctej; näovesi arcvíz

näima <n'äi[ma n'äi[da n'äi[b n'äi[dud, n'äi[s n'äi[ge n'äi[dakse 37 v> (paistma, tunduma) feltűnik, tűnik, mutatkozik, látszik, kinéz ♦ ma näin nendes riietes vist koomiline komikusan nézek ki ebben a ruhában; ta näib väsinud [olevat] v väsinuna fáradtnak tűnik; näib vanemana kui on idősebbnek tűnik a koránál; kõik näisid nii muretud mindenki olyan gondtalannak látszott; lumi näib õhtuvalguses sinakana az esti fényen a hó kéknek látszik; talle näis, nagu oleks käo kukkumist kuulnud úgy rémlett számára, mintha a kakukkolást hallott volna

näljastreik <+str'eik streigi str'eiki str'eiki, str'eiki[de str'eiki[sid_&_str'eik/e 22 s> éhségsztrájk ♦ vangid kuulutasid välja näljastreigi a foglyok éhségsztrájkot hirdettek ki

näru <näru näru näru -, näru[de näru[sid 17 s, adj>
1. s (riideräbal, kalts) lafanc; (kaltsud) rongyok; (vanad kulunud riided) ócska ruhák ♦ kleidinäru ócska ruha; peseb näruga põrandat felmossa a padlót egy ronggyal; käib närudes rongyokban jár, toprongyos; rõivad on närudeks v närule kulunud elrongyolódott a ruhája; tuul rebis purjed närudeks a szél ronggyá tépte/cafatokra szaggatta a vitorlákat
2. s hlv (närakas, närukael, suli) szemét, gazember ♦ kes võis arvata, et ta selline näru on ki gondolta volna, hogy ilyen gazember
3. adj kõnek (kehv, vilets, sant) ócska, vacak ♦ näru mantel vacak kabát; näru saag ócska fűrész; tervis on näru vacakol az egészségem; palk on näru vacak a fizetés

närvesööv <+s'ööv s'ööva s'ööva[t -, s'ööva[te s'ööva[id 02 adj> idegesítő, idegtépő, idegőrlő, idegfeszítő ♦ närvesööv töö idegölő munka; närvesööv vastutus idegtépő felelősség; tekkis närvesööv olukord idegfeszítő helyzet alakult ki

nööp <n'ööp nööbi n'ööpi n'ööpi, n'ööpi[de n'ööpi[sid_&_n'ööp/e 22 s> gomb ♦ mantlinööp kabátgomb; pärlmutternööp, pärlmutrist nööp gyöngyház gomb; kannaga nööp füles gomb; mantli nööp on eest ära tulnud leszakadt a kabát gombja; õmble nööp ette varrd fel a gombot; tee nööbid lahti gombolkozz ki; pane nööbid kinni gombolkozz be; pani kõik mantli nööbid kinni begombolta a kabát minden gomját; vajutas uksekella nööbile kõnek megnyomta az ajtócsengő gombját
■LS: nööbi+ ♦ nööbiaas gomblyuk; nööbivabrik gombgyár

nürima <nüri[ma nüri[da nüri[b nüri[tud 27 v> (nüriks tegema) tompít, életlenné tesz; (pisut) tompít; (täielikult, ära) kitompít; (vaimselt, mõistuselt, hingelt) közönyössé, fásulttá, érzéketlenné, tompává tesz ♦ kivid nürivad labidat a kövek kitompítják az ásót; kes on noa ära nürinud? ki tompította ki a kést?; aastad pole teda sugugi nürinud az évek nem tették fásulttá

omavoli <+voli voli voli -, voli[de voli[sid 17 s> önkény, önkényesség; (meelevald) önkény; (äärmine) szélsőséges önkény ♦ piiramatu omavoli korlátlan önkényesség; mõisnike omavoli a földesurak önkényessége; tema omavolile tuleb piir panna korlátot kell szabni az önkényességnek; kes kaitseb meid tema omavoli eest? ki véd meg minket az önkényeskedése ellen?

osutama <osuta[ma osuta[da osuta[b osuta[tud 27 v>
1. (näitama, viitama) utal, tanúsít, példáz, mutogat, mutat, kimutat, jelez, ért ♦ laps osutas sõrmega metsa poole a gyerek ujjával az erdő felé mutat; teeviit osutas vasakule az útjelző tábla balra mutatott; kaotus osutab kehvale ettevalmistusele a veszteség rossz felkészülésre utal; kriitika osutas teose puudustele a kritika rámutatott a mű hiányosságaira
2. (ilmutama, üles v välja näitama) nyújt, szentel, mutat ♦ abi osutama segítséget nyújt; tähelepanu osutama figyelmet szentel; vastupanu osutama ellenállást tanúsít / ellenállást fejt ki; huvi osutama érdeklődést mutat; osutas mulle teene egy szívességet tett nekem

otse <otse adv; otse otse otse[t -, otse[de otse[sid 16 adj>
1. adv (sirgelt, mitte viltu) egyenesen, egyenest; (otsevaates) szemben ♦ kas lähme otse või paremale? egyenesen vagy jobbra menjünk?; hoia pea otse tartsd egyenesen a fejed; kas pildistame teid otse või profiilis? szemből vagy profilból fényképezzük?
2. adv (otsekoheselt) nyíltan; (avameelselt, siiralt) őszintén ♦ öelge otse välja, mida mõtlete mondjátok ki nyíltan, amit gondoltok; otsesele küsimusele vastan ka otse a közvetlen kérdésre közvetlenül válaszolok; ära keeruta, räägi otse ne csűrd-csavard a dolgot, beszélj nyíltan
3. adv (just) éppen, mindjárt; (kohe, vahetult) azonnal, közvetlenül ♦ otse mere kaldal mindjárt a tengerparton; romaan on tõlgitud otse eesti keelest a regény közvetlenül észt nyelvből volt lefordítva; otse sel silmapilgul helises telefon éppen ebben a pillanatban csengett a telefon
4. adv (lausa) teljesen, éppen, épp, egyenesen; (täiesti) egészen ♦ otse vastupidi éppen ellenkezőleg; see on otse uskumatu ez egyenesen hihetetlen; otse nii ma ei öelnud nem egészen így mondtam; pääsesime otse ime läbi a csodával határos módon menekültünk meg
5. adj (sirge, otse minev) egyenes ♦ seadis lipsu otseks megigazította a nyakkendőjét; otsisime otsemat teed egyenesebb utat kerestünk

otsejoones <+joones adv>
1. (sirgelt) homlokegyenest, egyenesen, légvonalban ♦ sinna on otsejoones ainult viis kilomeetrit légvonalban csak öt kilométerre van
2. (just) éppen, pontosan, mindjárt; (vahetult) közvetlenül, egyenesen ♦ see on mõeldud otsejoones teile ez közvetlenül neked szól
3. (otsekoheselt) nyíltan, egyenesen; (avameelselt) őszintén, nyíltan; (siiralt) őszintén ♦ ütle otsejoones välja, mida mõtled mond ki nyíltan, amit gondolsz
4. (otsekohe) azonnal ♦ läks otsejoones kaebama azonnal elment panaszkodni