[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aadress <'aadr'ess 'aadressi 'aadr'essi 'aadr'essi, 'aadr'essi[de 'aadr'essi[sid_&_'aadr'ess/e 22 s> cím, címzés ♦ täpne aadress pontos cím; puudulik aadress hiányos címzés; halvasti loetav aadress rosszul olvasható címzés; kodune aadress lakcím; tööaadress, töökoha aadress munkahelyi cím; saatja aadress a feladó címe; saaja aadress a címzett címe; aadressita läkitus cím nélküli küldemény; kiri tuli valel aadressil téves cím; a levél rossz címre jött; märkus oli tehtud valel aadressil téves kézbesítés; kriitika {kelle-mille} aadressil valakinek címzett kritika; anna mulle oma aadress add meg a címedet; kirjutage mulle vanal v endisel aadressil írjon a régi v. az előző címemre
■LS: aadressi+ ♦ aadressimärkmik címtár; aadressiraamat címtár, címgyűjtemény; aadressirada info címsor; aadressiteated címadatok

aas2 <'aas aasa 'aasa 'aasa, 'aasa[de 'aasa[sid_&_'aas/u 22 s> rét, rétség ♦ õitsev aas virágzó mező, virágzó rét; alpiaas alpesi legelő, havasi rét, havasi legelő; mägiaas hegyi rét; kari sööb aasal a nyáj a réten legel
■LS: aas+ ♦ aas-jürilill bot (Cardamine pratensis) réti kakukktorma; aas-karukell bot (Pulsatilla pratensis) mezei kökörcsin; aas-kurereha bot (Geranium pratense) mezei gólyaorr; aasnurmikas bot (Poa pratensis) réti perje; aas-rebasesaba bot (Alopecurus pratensis) réti ecsetpázsit; aas-seahernes bot (Lathyrus pratensis) réti lednek
aasa+ ♦ aasaheinamaa kaszáló; aasalill réti virág

anonüümne <anon'üümne anon'üümse anon'üümse[t -, anon'üümse[te anon'üümse[id 02 adj> (nimetu) anonim, névtelen ♦ anonüümne luuletus névtelen vers; anonüümne kiri névtelen levél

armastus <armastus armastuse armastus[t armastus[se, armastus[te armastus/i 11 s>
1. szerelem, szeretet ♦ platooniline armastus plátói szerelem; meeleline armastus érzéki szerelem; õnnelik armastus boldog szerelem; vastamata armastus egyoldalú szerelem, viszonzatlan szerelem; esimene armastus első szerelem; emaarmastus anyai szeretet; isamaa-armastus hazaszeretet; kodumaa-armastus honszeretet; korraarmastus rendszeretet; lapsearmastus a gyermek iránti szeretet; lapse armastus gyermeki szeretet; loodusearmastus a természet szeretete; noorusarmastus ifjúkori szerelem; vastuarmastus viszontszerelem; {kelle} armastuse vili szerelem gyümölcse; armastust avaldama szerelmet vall vkinek; armastusest abielluma szerelemből nősül; armastuse kolmnurk szerelmi háromszög; õhust ja armastusest elama a levegőből él
2. kõnek (armastatu) szerelem
■LS: armastus+ ♦ armastusabielu szerelmi házasság; armastusavaldus szerelmi vallomás; armastuskiri szerelmes levél; armastuslaul virágének; armastusromaan szerelmi regény; armastusstseen szerelmi jelenet

aurama <'aura[ma aura[ta 'aura[b aura[tud 29 v> gőzölög ♦ supp aurab gőzölög a leves; aurake siit minema! kõnek húzzatok el innen!

daatum <d'aatum d'aatumi d'aatumi[t -, d'aatumi[te d'aatume[id 02 s> (kalendriaeg, kuupäev) dátum ♦ surmadaatum halalózási dátum; sünnidaatum születési dátum; avaldamise daatum közzététel dátuma; daatumita kiri keltezés nélküli levél

ennem <ennem adv>
1. (varem) előbb, mielőtt ♦ ennem kui uinusin, meenus mulle Margiti kiri mielőtt elaludtam, eszembe jött Margit levele; ma küsisin ennem én kérdeztem előbb
2. (pigem) inkább ♦ tuleksin ennem täna kui homme inkább ma jönnék, mint holnap

haledasti <haledasti adv>, ka haledalt
1. (härdalt, kurbust tekitavalt) siralmasan ♦ supiports oli haledalt väike a leves adag siralmasan kevés volt
2. (armetult, haletsusväärselt) szánalmasan ♦ vastane sai haledasti v haledalt lüüa az ellenfél szánalmas vereséget szenvedett; haledalt läbi kukkuma szánalmasan kudarcot vall

hapu <hapu hapu hapu[t -, hapu[de hapu[sid 16 adj, s>
1. adj savanyú; (hapuks läinud) megsavanyodott ♦ hapud õunad savanyú almák; hapu vein savanyú bor; hapu lõhn savanyú szag; hapu ilme fancsali arc; kapsad on liiga hapud túl savanyú a káposzta; supp on hapuks läinud megsavanyodott a leves; haput nägu tegema piltl fanyalog, savanyú képet vág, mosolyog, mint a vadalma, komor/savanyú képet vág vmihez/vmire, fancsali képet vág vmihez/vmire, savanyú arcot vág; viinamarjad on hapud savanyú a szőlő (vkinek)
2. s savanyú ♦ ma ei saa süüa haput nem ehetek savanyút

jahe <jahe jaheda jaheda[t -, jaheda[te jaheda[id 02 adj> hűvös, hűs, hideg, fagyos ♦ jahe õhk hűvös levegő; jahe ilm hűvös időjárás; jahe vesi hideg víz; jahe ruum hűvös terem; jahe tervitus hűvös üdvözlés; jahedad suhted hűvös kapcsolatok; jahe vastuvõtt fagyos fogadtatás, hűvös fogadtatás, hideg fogadtatás; kirja jahe toon a levél hűvös hangneme; jahe vastus rideg válasz; jahe näoilme rideg arckifejezés; suvi oli üsna jahe a nyár elég hűvös volt; alles päris õhtu eel läks veidi jahedamaks csak este lett egy kicsit hűvösebb; ta oli sõprade vastu jahedaks muutunud hűvössé vált barátaival szemben; ega sul jahe ei ole? nem fázol, ugye?

jõudma <j'õud[ma j'õud[a jõua[b j'õu[tud, j'õud[is j'õud[ke 34 v>
1. (jaksama, suutma, võimeline olema) beér, utolér, rákerül, ráér, odatalál, odajut, odafejlődik, odaérkezik, jut, hozzájut, felvisz, feltalál, felér, ér, elvergődik, eljut, elérkezik, elér, elcsíp, belép, befut; (ajaliselt suutma) érkezik ♦ ma jõuan kotti tõsta fel bírom emelni a táskát; ei jõua enam jalul seista már nem bírok állni; tõmba nii kõvasti kui jõuad húz olyan erősen, ahogyan csak bírod; ta ei jõua enam kannatada már nem bírja elviselni; ma ei jõudnud end tagasi hoida már nem bírtam visszatartani; jõuab siis kõike meeles pidada! ki bír mindent észben tartani!; kas jõuate veel edasi minna? van még erőtök tovább menni?; jõuan osta auto meg tudok venni egy autót; ma ei jõua sind küllalt kiita nem győzlek dícsérni; koduhaned ei jõua lennata a házi ludak nem bírnak repülni; sõpru ei jõua miski lahutada a barátokat semmi sem választhatja el; küllap jõuab, aega on veel van még idő, érkezünk; jõudsin teda hoiatada érkeztem figyelmeztetni; jõudsime rongile elértük a vonatot; jõudsin lõunavaheajal poes ära käia érkeztem ebédidőben megjárni a boltot; aed on jõudnud paari aastaga metsistuda a kert pár év alatt teljesen elvadult; ma ei jõua sinuga sammu pidada nem bírok veled lépést tartani; ma ei jõudnud möödujat ära tunda nem érkeztem felismerni a mellettem elhaladót
2. (tulema, saabuma) megérkezik ♦ koju jõudma hazaér, hazajut; {kellele} jälile jõudma nyomára tatlál, rátalál; {kellega} kohakuti jõudma utolér; finišisse jõudma célba ér; metsa äärde jõudma az erdőhöz ér; mäetippu jõudma a (hegy)csúcsra ér; sündmuskohale jõudma a tetthelyre ér; rong jõuab jaama kolme minuti pärast a vonat három perc múlva érkezik az állomásra; buss jõuab Tartust Tallinna kolme tunniga a busz három óra alatt ér Tartuból Tallinnba; õhtuks jõudsime metsast välja estére kiértünk az erdőből; ööseks jõuame linna éjszakára a városba érünk; kiri jõudis kohale hilinemisega a levél késéssel érkezett; tagaajajad jõudsid meile kannule az üldözők utolértek bennnket; varsti jõuab värske kurk poelettidele a friss uborka hamarosan megjelenik a boltok polcain; hüüe ei jõudnud minu kõrvu a kiáltás nem ért el füleimhez; päikesevalgus ei jõua ookeani põhja a napfény nem hatol le az óceán fenekére; sõnad ei jõua kuulajateni a szavak nem érnek/jutnak el a hallagatókhoz
3. (seisundisse, olekusse, olukorda jõudma) jut, ér ♦ arusaamisele jõudma megért, ráébred; arvamusele jõudma megalkotja a véleményét; eesmärgile jõudma célhoz jut; järeldusele jõudma következtetésre jut; keskikka jõudma eléri a középkort; kokkuleppele jõudma közös nevezőre jut; poolfinaali jõudma elődöntőbe jut; veendumusele jõudma meggyőződésre jut; otsusele jõudma döntésre jut; võidule jõudma nyer, győz; semester jõuab lõpule a szemeszter/félév véget ér; aeg oli jõudnud üle kesköö éjfél után járt már; päev jõuab õhtusse estére jár; tasa sõuad, kaugele jõuad! lassan Járj, tovább érsz!; tasa sõuad, kauge(ma)le jõuad nem sok vizet zavar
4. (ajaliselt saabuma) érkezik, eljön ♦ jõudis öö eljött az éjszaka; varsti jõuab sügis hamarosan itt az ősz; on jõudnud mu viimne tund eljött az utolsó órám

jäledus <jäledus jäleduse jäledus[t jäledus[se, jäledus[te jäledus/i 11 s> förtelem, ocsmányság ♦ mitte supp, vaid jäledus ez nem leves, hanem valami förtelem; jäledusi rääkima ocsmányságokat beszél

kaebekiri <+kiri kirja k'irja k'irja, k'irja[de k'irja[sid_&_k'irj/u 24 s> panaszos levél

kaenal <kaenal k'aenla kaenal[t -, kaenal[de k'aenla[id 08 s>
1. (kehal) hón(alj) ♦ mantel oli kaenlast kitsas a kabát hónaljban szűk volt; kaenla alt mõõdetud temperatuur hónaljban mért testhőmérséklet; ta toetas teda kaenla alt a hóna alatt fogva támogatta; kott kaenla all táskával a hóna alatt; võttis raamatu kaenlasse a hóna alá vette a könyvet
2. bot (nurk leherootsu ja varre vahel) a levél hónalja

kahjuteatis <+t'eatis t'eatise t'eatis[t t'eatis[se, t'eatis[te t'eatis/i_&_t'eatise[id 11_&_09 s> kárértesítő levél

kana <kana kana kana -, kana[de kana[sid_&_kan/u 17 s>
1. (kodulind, mitme muu kanalise emaslind) tyúk ♦ must kana fekete tyúk; kirju kana tarka tyúk; hauduja kana kotlóstyúk; hea muneja kana jól/sokat tojó tyúk; poegadega kana tyúkanyó; faasanikana fácántyúk; kodukana (1) házityúk; (2) piltl tyúk; lihakana hústyúk; metsisekana, mõtusekana a fajd tyúkja; kanu kasvatama v pidama tyúkot nevel/tart/tenyészt; kanad kaagutavad v kõõrutavad a tyúkok kotkodácsolnak; kana muneb a tyúk tojik; kana haub [mune] a tyúk kotlik; kanadele meeldib õrrel istuda a tyúkok szeretnek rudakon ülni; kanadega tõusma a tyúkokkal kel; läheb koos kanadega magama piltl a tyúkokkal fekszik (le); tormab nagu peata kana futkos, mint a kerge birka; meil on veel üks kana kitkuda még elintézetlen dolgaink vannak egymással; pime kana leiab ka tera vak tyúk is talál szemet
2. (toiduna) csirke ♦ praetud kana rántott csirke, sült csirke
■LS: kana+ ♦ kanaaed tyúkudvar; kanafarm tyúkfarm; kanafilee kok csirkefilé; kanakarri kok currys csirkeragú; kanasulg tyúktoll; kanakasvatus tyúktenyésztés; kanarinnafilee kok csirkemellfilé; kanamuna tyúktojás; kanapraad sült csirke; kanapuljong tyúkhúsleves; kanarind med tyúkmell; kanakoib csirkecomb; kanasupp tyúkhúsleves; kanasõnnik tyúkszar

kaotsiläinud <+läinud l'äinu läinu[t -, läinu[te l'äinu[id 06 adj (eestäiendina indekl)> eltűnt ♦ kaotsiläinud kiri eltűnt levél

kasvatama <kasvata[ma kasvata[da kasvata[b kasvata[tud 27 v>
1. termel, tenyészt, nevel; (taimi viljelema) termel, termeszt; (loomi pidama) tenyészt; (pikaks, suureks kasvada laskma) növeszt; (kasvatust andma, õpetama, suunama) nevel ♦ kartulit v kartuleid kasvatama burgonyát termeszt; hobuseid kasvatama lovakat tenyészt; kõhtu kasvatama pocakot ereszt; vaid oma kõhtu kasvatama csak a hasát /háját növeszti; lapsi kasvatama gyermekeket nevel; juukseid kasvatama növeszti a haját
2. (rohkendama, suurendama) növeszt

kauaoodatud <+oodatud oodatu oodatu[t -, oodatu[te oodatu[id 02 adj (eestäiendina indekl)> várva várt ♦ kauaoodatud kiri várva várt levél

kausitäis <+t'äis täie t'äi[t t'äi[de, täi[te t'äis[i 14 s> (kaussi täitev kogus) tálnyi ♦ kausitäis suppi tálnyi leves

kiri <kiri kirja k'irja k'irja, k'irja[de k'irja[sid_&_k'irj/u 24 s>
1. keel (graafiliste märkide süsteem) írás ♦ foiniikia kiri főniciai írás; gooti kiri gót írás; ladina kiri latin(betűs) írás; slaavi kiri cirill(betűs) írás; poolpaks kiri trük félkövér írás; kapitaalkiri trük verzál(is); kapiteelkiri trük kiskapitális; kursiivkiri trük dőlt írás; mõistekiri fogalomírás; noodikiri muus kottaírás; piltkiri képírás; ruunikiri rovásírás; silpkiri szótagírás; salakiri titkos írás; trükikiri nyomtatott írás
2. (käsitsi kirjutamise viis) írás; (käekiri) kézírás ♦ tal on ilus kiri szép írása van
3. (kirjamärkidest koosnev tekst) írás ♦ kiri on tuhmiks muutunud az írás elfakul; kull või kiri? fej vagy írás?; széna vagy szalma?
4. (postisaadetis) levél ♦ ametikiri hatosági átirat; avalik kiri nyílt levél; anonüümkiri névtelen levél; tähitud kiri ajánlott levél; armastuskiri szerelmes levél; kaaskiri kísérőlevél; seletuskiri jelentés, indokolás, magyarázó megjegyzések; soovituskiri ajánlólevél; tähtkiri ajánlott levél; vabanduskiri bocsánatkérő levél; vastuskiri válaszlevél; kirja teel levélben; kirja kirjutama levelet ír; kirja saama levelet kap; kirjale vastama válaszol a levélre; kirja posti panema postázza a levelet; avalikku kirja kirjutama kellelegi nyílt levelet intéz vkihez; kirja lahti tegema felbontja a levelet; ootan sinult kirja várok a leveledre
5. (dokument, ametlik paber) levél, írás ♦ garantiikiri jur garancialevél; tagatiskiri jur garancialevél; turbekiri aj menlevél; võlakiri kötvény
6. kõnek (nimekiri) lista ♦ teda ei ole meie kooli õpilaste kirjas ő nem szerepel az iskolánk diákjainak a listáján
7. (muster) minta ♦ kindakiri kesztyű minta; lillkiri virágminta; puidukiri mets erezet
■LS: kiri+ (postisaadetise vahendusel toimuv) ♦ kirimale levelezési sakk, távsakk
kiri+ (mustriga) ♦ kirikinnas hímzett kesztyű
kirja+ (postisaadetisse puutuv) ♦ kirjakandja postás, levélkézbesítő; kirjakast levélszekrény; kirjaklamber gemkapocs, kapocs; kirjamark levélbélyeg; kirjaplokk blokk, jegyzetfüzet, írótömb; kirjapress levélnehezék; kirjatuvi postagalamb; kirjasõber levelezőpartner, levelezőtárs; kirjatäht írott betű; kirjatükk cikk
kirja+ (õigekirjutustavasse puutuv) ♦ kirjaviga elírás, sajtóhiba, íráshiba

kookos <k'ookos k'ookose k'ookos[t k'ookos[se, k'ookos[te k'ookos/i_&_k'ookose[id 11_&_09 s>
1. kõnek (kookospalm) kókusz
2. (kookospähkel) kókuszdió
■LS: kookos+ ♦ kookoshelbed kókuszreszelék; kookosküpsised kókuszkeksz; kookosmahl a kókuszdió leve; kookosniin kókuszháncs; kookospalm bot (Cocos nucifera) kókuszpálma; kookospiim kókusztej; kookospähkel kókuszdió; kookosrasv, kookosvõi, kookosõli kókuszzsír, kókuszvaj, kókuszolaj

koopia <k'oopia k'oopia k'oopia[t -, k'oopia[te k'oopia[id 01 s> (ärakiri, jäljend) másolat ♦ valguskoopia fénymásolat; kirja koopia a levél másolata; {millest} koopiat tegema másolatot készít vmiről

koorem <k'oorem k'oorma k'oorma[t -, k'oorma[te k'oorma[id 02 s>
1. (veos) teher, súly, rakomány; (laadung) teherszállítmány ♦ heinakoorem egy szekér széna; autokoorem autórakomány; puukoorem farakomány; koorem puid egy rakomány fa; koormat peale laadima felrakodik; koormat maha laadima lerakodik; puukoorem läks maanteel ümber farakomány borult az úttestre
2. piltl (raskuste, murede kohta) teher, súly ♦ elukoorem az élet keresztje; häbikoorem a szégyen súlya; maksukoorem adóteher; murekoorem a bánat súlya, a gondok terhe; aastate koorem az évek (esztendők) terhe; {kellele} koormaks [kaelas] olema a terhére van vkinek; kedagi/midagi endale koormaks kaela võtma a nyakába vesz vkit/vmit; raske koorem langes südamelt nagy teher esett le a szívéről; kellegi õlult koormat võtma levet vkiről/ vkinek a válláról vmit
■LS: koorma+ ♦ koormaeesel málhás szamár

kruup <kr'uup kruubi kr'uupi kr'uupi, kr'uupi[de kr'uupi[sid_&_kr'uup/e 22 s (hrl pl)> dara ♦ odrakruubid árpagyöngy, hántolt árpa
■LS: kruubi+ ♦ kruubipuder árpagyöngy kása; kruubisupp árpagyöngy leves

laialehine <+lehine lehise lehis[t -, lehis[te lehise[id 10 adj> széles levelű

leht <l'eht lehe l'ehte l'ehte, l'ehte[de l'ehte[sid_&_l'eht/i 22 s>
1. bot levél ♦ esileht előlap; kaseleht nyírfalevél; viigileht fügefalevél; puud lähevad lehte kizöldülnek a fák; väriseb nagu haavaleht remeg, mint a kocsonya/nyárfalevél; reszket, mint a nyárfalevél
2. (paberi-, metalli- vms) lap ♦ puhtad lehed tiszta lapok; graafiline leht kunst grafika; lehte välja rebima kuskilt kitép egy lapot vmiből; infoleht értesítő, ismertető, hírlevél; küsitlusleht kérdőív; paberileht papírlap; registreerimisleht jelentkezési lap; sõiduleht, teekonnaleht menetlevél
3. kõnek (ajaleht) újság, lap ♦ bulvarileht bulvárlap; naisteleht női lap; päevaleht napilap; reklaamleht reklámújság; seinaleht faliújság; lehest lugema az újságban olvas
4. kõnek (mängukaart) kártya
■LS: lehe+ bot ♦ lehekroon lombkorona, lombozat; leheroots bot kocsány; lehesadu lombhullás, lombhullató
lehe+ (ajalehe kohta) ♦ lehepoiss újságos fiú; leheputka kõnek újságosbódé
leht+ aiand ♦ lehtkapsas põll, aiand leveles káposzta; lehtköögivili aiand leveles zöldség; lehtmets lombos erdő; lehtpeet aiand mángold; lehtpuit keményfa; lehtsalat aiand tépősaláta; lehttubakas leveles dohány
leht+ tehn ♦ lehtkuld tehn aranyfüst, aranylap; lehtmetall tehn fémlemez; lehtsaag tehn lombfűrész; lehtteras tehn acéllemez; lehtvineer puidut furnér

liha <liha liha liha l'ihha, liha[de liha[sid 17 s>
1. (toiduainena, toiduna) hús ♦ rasvane liha félkövér hús; lahja liha sovány hús; toores liha nyers hús; kuivatatud liha szárított hús; haneliha libahús; kahuriliha piltl ágyútöltelék; hakkliha fasírt; kanaliha tyúkhús, csirkehús; lambaliha birkahús; loomaliha kõnek marhahús; praeliha (praetud) sült hús; sealiha sertéshús; soolaliha, soolatud liha sós hús; suitsuliha, suitsutatud liha füstölt hús; tailiha, taine liha sovány hús; vasikaliha borjúhús; lihaga supp húsos leves; liha küpsetama v praadima húst süt; liha on pehmeks keenud a hús puhára főtt; liha haudub a hús párol; ei liha ega kala se hús, se hal
2. (elus inimesel v loomal) hús ♦ minu liha ja veri az én vérem; (kellegagi) üks liha, üks veri olema egy hús, egy vér vkivel; luust ja lihast (inimene) hús és vér (ember)
3. (inimese keha, ihu) test
4. (vilja-) gyümölcshús
■LS: liha+ ♦ lihahaamer húsklopfoló; lihakarn van mészárszék, hentesüzlet; lihakaste szószos hús; lihakirves hentesbárd; lihakonserv húskonzerv; lihalõik hússzelet; lihamägi piltl, hlv hústorony; lihanuga henteskés; lihapallid húsgomboc; lihapood hentesüzlet, húsbolt; lihaportsjon húsadag; lihapuljong kok húslé; lihasupp húsleves, raguleves; lihatoit húsétel; lihatoode húskészítmény; lihaturg húspiac; lihatööstus húsipar; lihatäidis hústöltelék; lihatükk húsdarab; lihavasar húsklopfoló; lihaveis húsmarha, szarvasmarha; lihavorm, lihavormiroog kok húsos rakott

lihtkiri <+kiri kirja k'irja k'irja, k'irja[de k'irja[sid_&_k'irj/u 24 s> standard levél

lugejakiri <+kiri kirja k'irja k'irja, k'irja[de k'irja[sid_&_k'irj/u 24 s> olvasói levél

lävi <lävi läve läve l'ävve, läve[de läve[sid 20 s>
1. (lävepakk, künnis); psühh (aistingu tekkimiseks vajalik ärrituse minimaaltugevus) küszöb ♦ kõrge lävi magas küszöb; valulävi füsiol fájdalomküszöb; ärrituslävi füsiol ingerküszöb; üle läve astuma átlépi a küszöböt; lävel seisma megáll a küszöbön
2. piltl (eraldav piir, künnis) köszöb ♦ oleme uue sajandi lävel az új század küszöbén állunk
■LS: läve+ ♦ lävepakk küszöb

mage <mage mageda mageda[t -, mageda[te mageda[id 02 adj>
1. ([liiga] vähe, nõrgalt soolane) sótlan ♦ supp on mage sótlan a leves
2. kõnek (ebahuvitav, ilmetu, lääge, maitselage, kesine) lapos ♦ mage nali lapos vicc

maha ajama (pikali v ümber tõukama, pillama, maha valama, puistama) lever

maha suruma (püstiasendist kedagi lamavasse [v istuvasse] asendisse viima) elfojt, teper, lever, letör, leszorít, eltipor, elnyom

maitsma <m'aits[ma m'aits[ta maitse[b m'aits[tud, m'aitse[s m'aits[ke 32 v>
1. (maitset proovima) belekóstol, megkóstol, megízlel, kóstol, ízlel ♦ maitse, kas supp on soolane või mage ízleld meg, hogy a leves sós vagy sótlan; ta maitses ettevaatlikult tundmatut jooki óvatosan ízlelte az ismeretlen italt
2. piltl (kogema, tunda saama) megízlel ♦ nad maitsesid õnne megízlelték a boldogságot
3. (maitselt meelepärane olema) ízlik, jólesik ♦ mulle maitseb sült nekem ízlik a kocsonya; uni maitses hästi piltl jólesett az alvás
4. (teatud maitsega olema) vmilyen íze van (vminek)
■LS: maitsmis+ ♦ maitsmisaisting psühh ízérzet; maitsmismeel psühh ízlelőérzék

masendama <masenda[ma masenda[da masenda[b masenda[tud 27 v> (rusuma, rõhuma) lever, lehangol; (kurvastama) elkeserít, elcsüggeszt ♦ ebaedu masendab a sikertelenség lehangol; masendavas meeleolus levert hangulatban

märgukiri <+kiri kirja k'irja k'irja, k'irja[de k'irja[sid_&_k'irj/u 24 s> (kirjalik esildis) felszólító levél, feljegyzés

mäss <m'äss mässu m'ässu m'ässu, m'ässu[de m'ässu[sid_&_m'äss/e 22 s> (võimule vastuhakk, ülestõus) felkelés, lázadás, zendülés ♦ talupoegade mäss parasztlázadás; mässu tõstma fellázad, zúgolódik, zendül, lázadozik; mässule õhutama fellázít; mässu maha suruma zendülést lever

napisõnaline <+sõnaline sõnalise sõnalis[t sõnalis[se, sõnalis[te sõnalis/i 12 adj> (lakooniline, sõnaaher) szűkszavú, tömör ♦ napisõnaline kiri szűkszavú levél; napisõnaline vastus szűkszavú válasz; mees oli napisõnaline a férfi szűkszavú volt; protokoll on liiga napisõnaline a protokoll túl tömör

neerjas <n'eerjas n'eerja n'eerja[t -, n'eerja[te n'eerja[id 02 adj> (neerukujuline) vese alakú ♦ neerjas leht bot vese alakú levél

nimi <nimi nime nime -, nime[de nime[sid 20 s> (eesnimi, pärisnimi, üldnimi) név, névadó, hírnév; (perekonnanimi) vezetéknév, családnév; (looma-, hüüd-, peite-, varjunimi) név; (hüüdnimi) becenév, gúnynév, csúfnév; (varjunimi) álnév, fedőnév; (nimetus) nmegnevezés ♦ haruldane nimi (1) (harva esinev) ritka név; (2) (ebatavaline) szokatlan név; imelik nimi furcsa név; võõrapärane nimi idegen név; kunstnikunimi művésznév; mehenimi férfinév; naisenimi női név; ristinimi keresztnév; sõimunimi ragadványnév; tänavanimi utcanév; valenimi álnév, hamis név; üldnimi keel köznév; hobuse nimi a ló neve; jõgede nimed a folyók nevei; mis nimi lapsele pandi, mis lapsele nimeks pandi? milyen nevet adtak a gyereknek?; lapsel ei ole veel nime még nincs neve a gyereknek; varjas end võõra nime all álnéven bujkált; mis sinu nimi on? mi a neved?; ega minu nimele kirja ole? nem jött a nevemre levél?; maja on isa nime peal v nimel a ház az apám nevén van; isa kirjutas talu poja nimele az apa a fia nevére iratta a tanyát
■LS: nimi+ (nominaal-) ♦ nimihind maj névleges érték; nimikaal maj névleges súly; nimikoormus el névleges terhelés; nimipinge el névleges feszültség; nimiväärtus névérték
nimi+ (nimeandmisega seotud) ♦ nimiosa, nimiroll címszerep; nimitegelane kirj főhős

niristama <nirista[ma nirista[da nirista[b nirista[tud 27 v> (niriseda laskma, nirisema panema) csorgat; (pigistades) facsar; (imedes jooma) szopik; med (rohkesti vedelikku veeni, naha alla vm manustama) befecskendez ♦ niristasin viimase kohvi tassi kicsorgattam az utolsó kávét a csészébe; niristasime kasest mahla lét csorgattunk a nyírfából; sidrunist niristatakse või pigistatakse mahl välja kifacsarják a citromból a levet; räästast niristab, räästad niristavad vett csorog a víz az ereszből; haav niristab ikka veel verd a sebből még mindig szivárog a vér; põrsad niristavad piima a malacok szopják a tejet

nosima <nosi[ma nosi[da nosi[b nosi[tud 27 v>
1. (omaette vaikselt sööma) eszeget, eszik, rágcsál, rág ♦ nosib midagi süüa valamit eszeget; supp jäi keetmata, nosime kuiva toitu nem készült leves, száraz ételt eszünk; võta piima peale, mis sa kuivalt nosid igyál hozzá tejet, ne rágd szárazon; nosib kogu aeg maiustusi folyton édességet rágcsál; hobune nosib kaeru zabot rágcsál a ló
2. (nokitsema, kohmitsema, pusima) piszmog, bíbelődik; (kobamisi otsima) tapogatva keres, tapogat; (mõnda aega) keresgél ♦ nosib saapapaelte kallal a csizma fűzőivel piszmog; natuke aega nosis ja saigi kella käima egy kis ideig elbíbelődött vele és megjavította az órát; koer nosib oma karvades kirpe otsida a kutya bolhákat keresgél a bundájában; nosis taskud läbi -- rahakotti pole végigtapogatta a zsebeit - nincs a pénztárca

nuiama <n'uia[ma nuia[ta n'uia[b nuia[tud 29 v>
1. (nuiaga taguma) ver; (tampima) ver, üt; (pinnasesse taguma, rammima) lever; (kinni, tihedaks) döngöl ♦ pesu pesunuiaga nuiama mángorolja a mosott ruhát; nuiasime vaiad maasse a földbe vertük a cölöpöket; kapsaid hapnema pannes tuleb neid tünnis nuiata savanyításkor a káposztát ledöngölik a hordóban
2. (nuruma, manguma) koldul, kérlel, könyörög, kunyerál ♦ lapsed nuiavad emalt kinnomineku luba a gyerekek kérlelik anyjukat, hogy engedje őket moziba; küll nuias, et võetagu teda kaasa úgy könyörgött, hogy vigyék magukkal; vanamees nuiab viinaraha az öreg pénzt kunyerál a pálinkára; nuias endale suurema palga välja magasabb fizetést kunyerált ki magának

nuudel <n'uudel n'uudli n'uudli[t -, n'uudli[te n'uudle[id 02 s (hrl pl)> (õõneta makaronid) metélt; (lindikujulised) szélesmetélt ♦ lamenuudel, lintnuudel szélesmetélt; niitnuudel cérnametélt
■LS: nuudli+ ♦ nuudlisupp leves metélttel

nõndasamuti <+samuti adv> ([nii]samuti) ugyanúgy, úgyszintén ♦ teised käituvad nõndasamuti [kui mina] a többiek ugyanúgy viselkednek [mint én]; supp on jahtunud, praad nõndasamuti a leves kihűlt, úgyszintén a sült

nõristama <nõrista[ma nõrista[da nõrista[b nõrista[tud 27 v>
1. (niristama) csorgat; (pealt) rácsorgat; (pigistades) facsar ♦ kartulid on keenud, nõrista vesi pealt ära megfőtt a burgonya, öntsd le róla a vizet; pese viinamarjad ära ning nõrista kuivaks mosd meg a szőlőt, és csorgasd le; nõristab [pigistades] sidrunist mahla kifacsarja a citromból a levet
2. füsiol (nõret eritama) termel, elválaszt ♦ maks nõristab sappi a máj epét termel; limanäärmed nõristavad lima a nyálmirigyek nyálat választanak ki

nõrutama <nõruta[ma nõruta[da nõruta[b nõruta[tud 27 v> (millestki läbi nõrguda laskma) leszűr, lecsepegtet; (nõrguda laskma) csepegni hagy; (pealt ära kallama) leönt ♦ mahla võib nõrutada läbi marli a (gyümölcs)levet gézen lehet leszűrni; juurvili pestakse ja nõrutatakse a zöldséget megmossák és lecsepegtetik; pestud nõud nõrutatakse restil a megmosott edényt lecsepegtetik az edénycsepegtetőn; kui tärklis põhja sadestub, nõrutame vee pealt ära ha leszállt a keményítő az edény aljára, csorgasd le róla a vizet; nõrutas pudelist likööri viimse tilgani välja csorgasd ki a likőrt az üvegből az utolsó csppig

otsekui <+k'ui konj, adv>
1. konj (nagu, justkui) mintha, mint ♦ süda on tal kõva otsekui kivi kemény a szíve, mintha kőből lenne; tuba oli külm otsekui kelder a szoba hideg volt, mint a pince; ootamatult otsekui välk selgest taevast váratlan, mint derült égből villámcsapás; tunnen end otsekui kodus úgy érzem magam, mintha otthon lennék
2. konj (alustab kõrvallauset) mintha ♦ rõõmustab, otsekui oleks ise kiita saanud úgy örült, mintha őt dicsérték volna meg; mulle näib, otsekui oleksin varem siin olnud úgy tűnik számomra, mintha korábban már jártam volna itt
3. adv (näimise, tundumise, kaheldavuse väljendamisel) mint, mintha ♦ rääkis sellest otsekui muu hulgas csak úgy, mellesleg beszélt róla; otsekui kate langes mu silmilt mintha lehullott volna a lepel a szememről

pakk2 <p'akk paki p'akki p'akki, p'akki[de p'akki[sid_&_p'akk/e 22 s>
1. (millessegi pakitud esemed, juhuslik kogus kaupa, ainet, komps) csomag, pakli; (kimp, virn) köteg ♦ kaardipakk egy csomag/pakli kártya; kohvipakk egy csomag kávé; raamatupakk egy köteg könyv
2. (postisaadetisena) csomag ♦ postipakk postacsomag; pakki saatma csomagot felad
■LS: paki+ ♦ pakipiim dobozos tej; pakisupp zacskós leves

paksenema <paksene[ma paksene[da paksene[b paksene[tud 27 v> (be)sűrűsödik, (meg)vastagodik ♦ udu pakseneb a köd sűrűsödik; jää pakseneb a jég megvastakodik; supp pakseneb a leves besűrűsödik

podisema <podise[ma podise[da podise[b podise[tud 27 v>
1. (mulksudes, mullitades keema) rotyog, fortyog ♦ pliidil podiseb supp a tűzhelyen rotyog a leves; puder podiseb fortyog a kása
2. (porisema, pobisema) duruzsol, dünnyög ♦ podiseb terve päeva solvunult egész nap sértődötten dünnyög; nina alla podisema az orra alatt dünnyög

puhuma <puhu[ma puhu[da puhu[b puhu[tud 27 v> fúj; (sisse) belefúj ♦ tuul puhub fúj a szél; puhub küünla ära elfújja a gyertyát; klaasi puhuma üveget fúj; seebimulle puhuma szappanbuborékokat fúj; pandi politseireidil puhuma bele kellett fújnia az alkoholszondába a közúti ellenőrzésen; õhupalli täis puhuma felfújja a léggömböt; puhutakse pasunaid megfújják a harsonákat; pole vaja seda asja suureks puhuda piltl nem szükséges nagy ügyet csinálni belőle; elu sisse puhuma millelegi piltl életet lehel vmibe; ministeeriumis puhuvad nüüd teised v uued tuuled piltl a minisztériumban most más szelek fújnak; ta teab, kust tuul puhub piltl tudja, honnan fúj a szél

pöök <p'öök pöögi p'ööki p'ööki, p'ööki[de p'ööki[sid_&_p'öök/e 22 s>
1. bot (Fagus) bükk ♦ harilik pöök bot (Fagus sylvatica) közönséges bükk, európai bükk
2. (pöögipuit) bükk, bükkfa ♦ pöögist parkett bükkfa parketta; pöögist mööbel bükkfa bútor
■LS: pöögi+ ♦ pöögileht bükkfa levele; pöögimets bükkerdő; pöögipuit bükk faanyag; pöögipähkel bükkmakk; pöögivineer bükk furnér

rahustama <rahusta[ma rahusta[da rahusta[b rahusta[tud 27 v>
1. (kellegi erutust, ärevust, hirmu vms vaigistama) nyugtat, megnyugtat, békít, megbékít; (kärsitut, püsimatut) lecsillapít; (käratsejat maha) elcsendesít; (tundeid) lenyugtat ♦ ema püüdis nutvat last rahustada az anya próbálta megnyugtatni a síró gyermeket; tülitsejaid ei ole kerge rahustada a veszekedőket nem könnyű megbékíteni; nurisejaid rahustati lubadustega az elégedetlenkedőket igéretekkel csillapították le; oma südametunnistust ei ole kerge rahustada a lelkiismeretét nem könnyű megnyugtatni; rahustav hääl nyugtató/megnyugtató hang
2. kõnek (tõrkumist, vastuhakku äärmise julmusega maha suruma) elnyom, lever ♦ pärast ülestõusu rahustati Põhja-Eestit tule ja mõõgaga a felkelés után Észak-Észtországot tűzzel-vassal pusztították

rammus <rammus rammusa rammusa[t -, rammusa[te rammusa[id 02 adj>
1. (loomade kohta: paks) kövérkés ♦ rammus vasikas kövérkés borjú
2. (rasvane, toitev) tartalmas, kiadós, zsíros ♦ rammus supp tartalmas leves; rammus piim zsíros tej
3. (mulla, pinnase kohta) tápláló ♦ rammus muld tápláló talaj
4. (lopsakas) dús ♦ rammus rohi dús fű

rõõmustama <rõõmusta[ma rõõmusta[da rõõmusta[b rõõmusta[tud 27 v>
1. (rõõmu tegema) megörvendeztet, felvidít, örömet szerez ♦ tema kiri rõõmustas mind väga a levele nagyon megörvendeztett; [on] väga rõõmustav tutvuda! örvendek a találkozásnak!
2. (rõõmu tundma, rõõmus olema) örül, örvendezik ♦ rõõmustab kevade üle örül a tavasznak

saabuma <s'aabu[ma s'aabu[da s'aabu[b s'aabu[tud 27 v> (meg)érkezik, eljön, megjön ♦ saabus kiri megjött a levél; külalised on juba saabunud a közönség már megérkezett; kui saabub laupäev ha eljön a szombat; esimesed rändlinnud saabuvad juba märtsis az első vándormadarak már márciusban megérkeznek; rong saabus Tartusse a vonat megérkezett Tartuba; kevad saabub megjön a tavasz
■LS: saabumis+ ♦ saabumisaeg érkezési idő; saabumispäev érkezési nap, érkezés napja

seisatama <seisata[ma seisata[da seisata[b seisata[tud 27 v> (seisma jääma, korraks peatuma) megáll (egy rövid időre) ♦ lävel seisatama megáll a küszöbön

seljast võtma levet (ruhát)

soojendama <soojenda[ma soojenda[da soojenda[b soojenda[tud 27 v> (sooja andma) melegít, melenget, bemelegít, megmelegít; (end) bemelegíti magát; (end [pisut]) meleged; (üles) felmelegít ♦ päike soojendab a nap melegít; toitu soojendama megmelegíti az ételt; soojendab ahju vastas käsi a kályhánál melegíti a kezét; läheb tuppa end soojendama bemegy melegedni; südant soojendav kiri szívet melengető levél; suhteid üles soojendama felmelegíti a kapcsolatot; madu oma rinnal soojendama kígyót melenget a keblén

supp <s'upp supi s'uppi s'uppi, s'uppi[de s'uppi[sid_&_s'upp/e 22 s>
1. leves ♦ rammus supp tartalmas leves; lihasupp húsleves; seenesupp gombaleves; suppi keetma levest főz; suppi üle soolama elsózza a levest; tõstab suppi taldrikusse kiönti a levest; mitu kokka rikuvad supi sok bába közt elvész a gyermek; sok szakács elsózza a levest
2. kõnek (segane asi, täbar olukord) leves ♦ ühtki suppi ei sööda nii kuumalt, kui seda keedetakse nem eszik a levest olyan forrón, ahogy főzik; sattus supi sisse (bele)került, mint Pilátus a krédóba; supi sees olema benne van a kulimászban; nyakig ül a pácban; oleme vast supi sees benne vagyunk a lekvárban; söögu ise oma supp! egye meg, amit főzött!; tal tuleb oma supp ise süüa megissza vminek a levét; olen vast supi kokku keetnud most itt állok megfürödve; ta on endale kena supi kokku keetnud szép kis slamasztikába került
■LS: supi+ ♦ supijuur leveszöldség; supikatel kondér; supikulp levesmerő; supiköök ingyenkonyha; supilaga, supilake, supilirts, supilurr moslék; supipada üst; supipott lábás; supitaldrik levesestányér, mélytányér; supitirin levesestál

surilina <+lina lina lina -, lina[de lina[sid_&_lin/u 17 s> (riie, millesse surnu mähitakse) halotti lepel

suur <s'uur suure s'uur[t s'uur[de, suur[te s'uur[i 13 adj, s>
1. (esemete, loodusobjektide, nähtuste, elusolendite v nende kehaosade kohta) nagy ♦ suur tänu! nagyon köszönöm!; suur au nagy megtiszteltetés; suur järv nagy tó; suured lained nagy hullámok; suur neljapäev nagycsütörtök; suur varvas nagylábujj; suur vereringe nagy vérkör; suur terts nagyterc; suur teeleht nagy útifű, széles levelű útifű; Suur Vanker astr Nagy Gönc; hiiglasuur, päratusuur, ülisuur óriási; suurel määral nagymértékben; suurt kahju põhjustama nagy kárt okoz; suures osas túlnyomórészt; kella suur osuti az óra nagymutatója; põld on viis hektarit suur a tábla nagysága öt hektár; see mantel on mulle [liiga] suur ez a kabát túl nagy nekem; suuri silmi tegema nagy szemeket mereszt
2. (ajaliselt pikk, pikaajaline, kaua kestev) nagy ♦ suur vahetund koolis nagyszünet iskolában; igatahes on meil ees üks suurem jutuajamine mindenképpen vár ránk egy nagyobb beszélgetés
3. (täiskasvanu, täisealine) felnőtt ♦ suureks kasvama felnő, megnő
4. ([koos eitusega adverbiaalselt:] oluliselt, eriliselt, kuigivõrd) nem nagyon ♦ ma ei saanud asjast suuremat aru nem nagyon értettem belőle
■LS: suur+ ♦ suurettevõte nagyvállalat; suurfeodaal kiskirály; suurhertsog nagyherceg; suurkoovitaja nagy póling; suurlinn nagyváros; suurmaaomanik, suurmaapidaja, suurmaavaldaja földbirtokos; suurmajand nagygazdaság; suurpere nagycsalád; suurriik nagyhatalom; suursaatkond nagykövetség; suurslaalom óriás szlalom; suursündmus nagy esemény; suurtalunik nagygazda, zsírosparaszt; suurtrapp túzok; suurtäht nagybetű; suurtööstus nagyipar; suuruluk nagyvad; suurvarvas nagylábujj; suurvürstinna nagyhercegnő; suuränn nagy halfarkas; suurüritus nagyszabású rendezvény/esemény
suure+ ♦ suurearvuline nagyszámú; suureformaadiline nagyméretű; suurekasvuline nagy termetű; suuremeelne nagylelkű; suurepalgaline nagy jövedelmű; suursõnaline fellengzős, hencegő

toon <t'oon tooni t'ooni t'ooni, t'ooni[de t'ooni[sid_&_t'oon/e 22 s>
1. hang, hangzás ♦ südametoon med szívhang; tõusev toon keel emelkedő hanglejtés; langev toon keel ereszkedő hanglejtés
2. (värvitoon, värving, värvivarjund) tónus ♦ heledad toonid világos tónusok; soojad toonid meleg tónusok; pastelltoon pasztell tónus; pruunides toonides maalitud pilt barna tónusokban festett kép
3. (kõneleja suhtumist, meeleolu, tunnet väljendav häälevarjund, kirjutatu üldine tundelaad, selle värving) tónus, hangnem ♦ hea toon jó modor; halb toon rossz modor; käskiv toon parancsoló tónus; kiri oli kirjutatud äärmiselt viisakas toonis a levél rendkívüli udvarias hangnemben íródott

tugev <tugev tugeva tugeva[t -, tugeva[te tugeva[id 02 adj>
1. (suure jõuga) erős ♦ tugev noormees erőteljes ifjú; tugev käepigistus erős kézfogás; tugevad musklid erős izmok; tugev perekond erős család; tugevam (sugu)pool az erősebb nem
2. (suure intensiivsuse v mõjujõuga: kange, kõva, vali, terav) erős ♦ tugev pakane erős fagy; tugev tuul erős szél; tugevad prillid erős szemüveg; tugev valu erős fájdalom; tugev mulje erős benyomás; tugev hirm erős félelem
3. (vastupidav, kindel, kõva, sitke) erős ♦ tugev riie erős vászon; tugev tervis erős egészség; tugev kord szigorú rend
4. (silmapaistev, kõva, kõrgetasemeline, hea, tubli mingil alal) erős ♦ tugev romaan erős regény; ta on tugev matemaatikas ő erős a matematikában
5. ([mõõtmeilt, mahult] suur, toekas, [hulgalt, määralt] tubli, korralik, kõva) nagy, erős ♦ tugev portsjon suppi nagy adag leves; tugeva kehaehitusega inimene erős testalkatú személy; euro on praegu tugevam kui dollar az euró jelenleg erősebb a dollárnál

tõuk <t'õuk tõugu t'õuku t'õuku, t'õuku[de t'õuku[sid_&_t'õuk/e 22 s> zool (putuka ussitaoline vastne, vagel) lárva, álca, pondró, pajor, nyű, hernyó ♦ putukatõuk rovarlárva; tõukude söödud leht hernyóette levél
■LS: tõugu+ ♦ tõugustaadium zool bábállapot

tähitud <tähitud tähitu tähitu[t -, tähitu[te tähitu[id 02 adj (eestäiendina indekl)> ajánlott ♦ tähitud kiri ajánlott levél

tähtima <t'ähti[ma t'ähti[da tähi[b tähi[tud 28 v> (postisaadetist) ajánlva felad (levelet) ♦ tähitud kiri ajánlott levél

tähtkiri1 <+kiri kirja k'irja k'irja, k'irja[de k'irja[sid_&_k'irj/u 24 s> (tähitud kiri) ajánlott levél

vabandus <vabandus vabanduse vabandus[t vabandus[se, vabandus[te vabandus/i 11 s>
1. (andestus) bocsánat, bocsánatkérés, elnézés ♦ [palun] vabandust! elnézést!, bocsánat!; kelleltki millegi pärast v eest vabandust paluma bocsánatot kér vkitől vmiért; vabandust, poisid! sajnálom, srácok!
2. (õigustus) mentegető(d)zés
■LS: vabandus+ ♦ vabanduskiri bocsánatkérő levél

vedel <vedel vedela vedela[t -, vedela[te vedela[id 02 adj, s>
1. adj folyékony, híg; (maa, pinnase kohta: vesine, märg) vizes ♦ aine vedel olek folyékony halmazállapot; vedel muna lágytojás; aspiriin teeb vere vedelamaks az aszpirin hígítja a vért
2. s (miski vedel, vedelik) folyadék ♦ supivedel a leves folyadéka
■LS: vedel+ ♦ vedelgaas folyékony gáz, cseppfolyós gáz; vedelkütus tehn folyékony tüzelőanyag; vedelseep folyékony szappan; vedelsõnnik hígtrágya; vedelväetis põll, aiand folyékony műtrágya

vesine <vesine vesise vesis[t -, vesis[te vesise[id 10 adj>
1. (märg) vizenyős, vizes ♦ vesine maa vizenyős talaj; vesine lumi vizes hó; vesine suvi esős nyár; vesine kartul vízízű krumpli
2. (toidu kohta); piltl (kesine, kehv) híg ♦ vesine supp híg leves

võilill <+l'ill lille l'ille l'ille, l'ille[de l'ille[sid_&_l'ill/i 22 s> bot (Taraxacum) gyermekláncfű, pitypang ♦ harilik võilill bot (Taraxacum officinale) pongyola pitypang, gyermekláncfű; soo-võilill bot (Taraxacum suecicum) lápi pitypang
■LS: või+lille+ ♦ võilillejuur pitypang gyökere; võilillekollane pitypangsárga; võililleleht gyermekláncfű levele

väljapressimiskiri <s> zsaroló levél

õlg1 <'õlg õla 'õlga 'õlga, 'õlga[de 'õlga[sid_&_'õlg/u 22 s> váll ♦ kedagi õlale patsutama vkinek megveregeti a vállát; miski jääb kellegi kaela/õlule vkinek a nyakán marad vmi; kellegi õlult koormat võtma levet vkiről / vkinek a válláról vmit
■LS: õla+ ♦ õlakehitus vállrándítás, vállvonogatás; õlakott oldaltáska; õlarätik, õlarätt vállkendő

ädal <ädal ädala ädala[t -, ädala[te ädala[id 02 s> (pärast niitmist uuesti kasvanud rohi) sarjú ♦ ristikheinaädal, ristikuädal lóhere sarjú; kari sööb ädalal a csorda sarjút legel

ähvardus <ähvardus ähvarduse ähvardus[t ähvardus[se, ähvardus[te ähvardus/i 11 s> fenyegetés ♦ pommiähvardus bombafenyegetés; sõjaähvardus, sõjaline ähvardus háborús fenyegetés; see kiri on järjekordne ähvardus ez a levél egy újabb fenyegetés

ähvarduskiri <s> fenyegető levél, zsaroló levél

ära võtma
1. (enda kasutusse võtma) bevon, megvon, levet, levesz, letesz, kivesz, elvon, elvisz, elvesz, elszed, elsajátít, elragad, elkoboz; (vallutama) bevesz ♦ purjus juhilt võeti luba ära az ittas vezetőtől elvették a jogosítványát; loss võeti tormijooksuga ära a várat rohammal bevették; ega see sul tükki küljest ei võta nem esik le a gyűrű az ujjáról
2. kõnek (abielluma) elvesz ♦ professor oli ühe noore tudengi ära võtnud a professzor elvett egy fiatal diákot
3. (sisse võtma) bevesz; (ära jooma) lenyel, felhajt ♦ võttis tableti ära ja saigi peavalust lahti bevett egy tablettát és megszabault a fejfájástól; võttis pitsikese ära felhajtott egy kupicával

äri <äri äri äri -, äri[de äri[sid 17 s>
1. (kauplemine) kereskedés, üzlet, bolt ♦ must v räpane äri piszkos üzlet; meelelahutusäri szórakoztatóipar; äri ei lähe v ei edene nem megy a bolt; äri õitseb v keeb v edeneb virágzik az üzlet; teeb autodega äri autókkal kereskedik
2. (kauplus) bolt, üzlet ♦ juuksuriäri fodrászat; kingaäri cipőbolt; kondiitriäri cukrászda; kullassepaäri ékszerész üzlet; kübaraäri kalap üzlet; pagariäri pékség, sütöde; riideäri, rõivaäri ruhaüzlet
■LS: äri+ ♦ ärielu üzleti élet; ärihuvid üzleti érdek; ärijuht üzletvezető; ärijuhtimine ped üzletvezetés, ügyvitel; ärikaaslane üzlettárs; ärikeskus bevásárlóközpont, üzletház; ärikiri üzleti levél; ärikvartal üzleti negyed; ärinaine üzletasszony; äripartner (ärikaaslane, äriosanik) üzleti partner, üzlettárs, üzletfél, társ; äriregister cégjegyzék; ärireis üzleti út; äriringkonnad üzleti körök; ärisaladus üzleti titok; äriseadustik kereskedelmi törvénykönyv; ärisidemed üzleti összeköttetés; äritehing ügylet, üzletkötés; äritänav bevásárlóutca; ärivaim, ärivaist kalmárszellem, üzleti érzék, üzleti szellem; äriühing cég, vállalat