[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

demonteerima <demont'eeri[ma demont'eeri[da demonteeri[b demonteeri[tud 28 v> (lahti monteerima) lebont, szétszed, szétbont, leszerel

elama <ela[ma ela[da ela[b ela[tud 27 v>
1. él; (elunema) lakik ♦ pealinnas elama fővárosban lakik; maal elama falun lakik, vidéken lakik; jõukalt elama bőségben él, jómódban él; pensionist elama a nyugdíjából él; teiste kulul elama élősködik; kellegi kaelas/kulul elama nyakán van/lóg vkinek; minu vanemad elavad veel a szüleim még élnek; kuidas sa elad? hogy vagy?; elame, näeme majd meglátjuk; elagu juubilar! éljen az ünnepelt!; ela ise ja lase teistel elada élni és élni hagyni; elab nagu kuninga kass (úgy) él, mint Marci Hevesen; laialt elama nagy lábon él; õhust ja armastusest elama a levegőből él; kes kannatab, see kaua elab türelem rózsát terem
2. (elumärke avaldama, elavana tunduma) él

elav <elav elava elava[t -, elava[te elava[id 02 adj> élő, élénk, eleven ♦ elavad lilled élő virágok; elavad ja surnud elevenek és holtak; elavad keeled élő nyelvek; elav huvi élénk érdeklődés; elav fantaasia eleven fantázia; elav liiklus élénk forgalom; elav vestlus élénk társalgás; elav laps élénk gyerek; elav muusika élőzene; elav leksikon két lábon járó lexikon; elavat huvi tundma millegi vastu élénk érdeklődést érez vmi iránt
■LS: elav+ ♦ elavjõud sõj élő erő

harutama <haruta[ma haruta[da haruta[b haruta[tud 27 v> (sõlme) felold, kibogoz; (õmblust) felfejt, felbont; (kudumit) felfejt, lebont; (ümbrisest, pakendist) kibont ♦ sõlme harutama csomót kibont; seelikut lahti harutama felbontja a szoknyát; harutab paki lahti felbontja a csomagot; kui muster ei meeldi, võid selle veel üles harutada ha nem tetszik a minta, még lebonthatod

heitlema <h'eitle[ma heidel[da h'eitle[b heidel[dud 30 v>
1. (võitlema) viaskodik ♦ pisaratega heitlema a könnyeivel küzd; unega heitlema küzd az álmossággal; esikoha pärast heitlema az első helyért küzdeni; surmaga heitlema haláltusa, halálküzdelem
2. (küütlema) villog ♦ tuli heitleb tuule käes lobog a tűz a szélben

hüplema <h'üple[ma hüpel[da h'üple[b hüpel[dud 30 v> szökdécsel, ugrándozik, ugrál ♦ hüpleb ühel jalal egy lábon ugrál; mättalt mättale hüplema zsombékról zsombékra ugrál; auto hüpleb teel az autó ugrál/pattog az úton; jookseb hüpeldes ugrálva fut; nende vestlus hüples ühelt teemalt teisele piltl egyik témáról a másikra ugrált

jalg <j'alg jala j'alga j'alga, j'alga[de_&_j'alg/e j'alga[sid_&_j'alg/u 22 s>
1. (inimesel, loomal) láb ♦ parem jalg jobb láb; vasak jalg bal láb; saledad jalad karcsú lábak; peenikesed jalad vékony lábak; pikad jalad hosszú lábak; jämedad jalad tömzsi/vastag lábak; kõverad jalad görbe lábak; väledad jalad gyors lábak; kitsas jalg keskeny láb; lai jalg széles láb; eesjalg, esijalg, esimene jalg mellső láb; labajalg lábfej; lampjalg med lúdtalp; puujalg faláb; tagajalg, tagujalg, tagumine jalg hátsó/hátulsó láb; tugijalg sport támasztó láb; jalad on väsinud fáradtak a lábai; jalad on rangis ó-láb; jalg vääratas {kellel} vki megbotlott; sul on nooremad jalad a te lábad fiatalabb; istub jalg üle põlve keresztbe tett lábbal ül; seisab jalad harkis terpeszállásban áll; matkajad istusid jalgu puhkama a túrázók leültek, hogy pihentessék lábaikat; tulime bussist välja jalgu sirutama leszálltunk a buszról, hogy kinyújtsuk a lábunkat; jalgu pühkima megtörli a lábát; hirm võttis jalad nõrgaks remeg a lábam a félelemtől; nikastas jala megbicsaklott a lábát; väänas jala välja kificamította a lábát; murdis jala eltörte a lábát; jalg pandi lahasse sínba tették a lábát; lonkab ühte jalga egyik lábára sántít; kõlgutab jalgu lóbálja a lábát; trambib jalgu toporzékol; laps siputab jalgu rugdalódzik a gyerek; jalad on pikast istumisest surnud a hosszú üléstől elzsibbadt a lába; poiss astus naela jalga a fiú szögbe lépett; king hõõrub jalga a cipő töri a lábát, töri a cipő a lábát, a cipő dörzsöli a lábát; jalgu kinni panema felveszi a cipőt; jalgu lahti võtma leveszi a cipőt; palja jala otsa panema v torkama felvesz valamit a pucér lábára; saapaid jalga panema [endale] felveszi a csizmát; kingi jalga proovima felpróbálja a cipőt; panin püksid jalga felvettem a nadrágot; tal on kingad jalas cipő van a lábán; ta võttis püksid ja sokid jalast levette a nadrágját és a zokniját; võta saapad jalast vedd le a cizmád; koer hammustas poissi jalast a kutya megharapta fiú lábát; sai jalast haavata megsérült a lába, sebet kapott a lábán; jalale võtt! sõj fegyvert lábhoz!; ta upitas end jalule lábra állt; jalule tõusma talpra áll; aitasin kukkunu jalgadele felsegítettem az elesettet; kedagi jalule/püsti tõstma/aitama talpra állít vkit; haige läks omal jalal autosse a beteg a saját lábán ment az autóhoz; joobnu taarus jalgadel a részeg támolygott; püsisime vaevu jalul alig bírtunk állni a lábunkon; jalalt jalale tammuma egyik lábáról a másikra áll; vale jalga astuma rossz lábbal lép; kuiva jalaga siit läbi ei pääse itt nem jutunk át száraz lábbal; jala peale astuma lábára lép; koer tõmbas saba jalgade vahele a kutya alába közé húzta a farkát, a kutya a behúzta a farkát; tõusis voodist vasaku jalaga bal lábbal kelt fel; valel on lühikesed jalad hamarabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát; kellelegi jalga taha panema gáncsot vet vkinek, keresztbebe tesz vkinek; kedagi käsist-jalust siduma gúzsba köt vkit; lase jalga! hordd el az irhádat!; oldj kereket!; jalga laskma felhúzza/felveszi a nyúlcipőt; keegi on (juba) ühe jalaga hauas fél lábbal (már) a sírban van; (keegi) on poole/ühe jalaga hauas az utolsókat rúgja; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért); jalgadele valu andma szedi a lábát; kahe jalaga maa peal seisma két lábbal áll a földön; jalgu alla võtma lába kel/kél; võtab jalad selga a nyaka közé szedi a lábát; kellegi jalge ees roomama, kellegi ees lömitama porban csúszik vki előtt; pinda jalge alt kaotama elveszti a talajt a lába alól; kukub alati jalgadele mindig talpra esik
2. (kandev osa, alus) láb; (elektronlambil) láb ♦ lambijalg, lambi jalg lámpaláb; liigendjalg tehn csuklós láb; seenejalg, seene jalg tönk, a gomba szára; kõverad tooli jalad görbe széklábak; kolme jalaga laud háromlábú asztal; tšello jalg cselló láb; puurtorni jalg mäend a fúrótorony lába; jõulukuuse jalg karácsonyfa láb; jalaga õmblusmasin lábon álló varrógép
3. (alaosa, jalam) láb ♦ obeliski jalg az obeliszk lába; peatusime Karpaatide jalal megálltunk a Kárpátok lábánál; vili pudeneb jalal kipereg a gabona a lábán
4. (pikkusmõõt) láb ♦ kuus jalga pikk hat láb hosszú
■LS: jala+ ♦ jalahoog sport láblendítés; jalajälg lábnyom, nyomdok, nyom; jalajäri lábzsámoly; jalakönt lábcsonk; jalakümblus med lábfürdő; jalalihased lábizmok; jalalöök rúgás; jalamatt lábtörlő; jalamüdin lábdübörgés; jalanina előláb; jalapaar lábpár; jalapink sámli, zsámoly; jalapäkk ujjpárna; jalatekk lábpokróc; jalatugi lábtámasz, lábtartó; jalavalu lábbántalom; jalavann (1) med lábfürdő; (2) lábfürdő; jalavigastus lábsérülés; jalavõru lábperec
jalg+ ♦ jalgpidur tehn lábfék; jalgõmblusmasin lábbal hajtós varrógép

jalul <jalul adv> vt ka jalule lábon

jaluli <jaluli adv> (jalgadega) lábbal; (jalgadel, püsti) lábon ♦ poiss ronis jaluli diivanile a fiú lábbal a szófára mászott; ronis jaluli porri lábbal a sárba mászott

kael <k'ael kaela k'aela k'aela, kael[te_&_k'aela[de k'aela[sid_&_k'ael/u 23_&_22? s>
1. (inimesel, loomal) nyak ♦ pikk kael hossú nyak; peenike kael vékony nyak; jäme kael vastag nyak; pane sall kaela tedd a sálat a nyakadra; ta on kaelani võlgades piltl nyakig úszik az adósságban; nagu veskikivi kellelgi kaelas kõnek kolonc vki nyakán; ta saab supi kaela megissza a levét vminek; end kellelegi kaela määrima vkinek a nyakába varrja magát; kedagi/midagi endale koormaks kaela võtma a nyakába vesz vkit/vmit; miski jääb kellegi kaela/õlule vkinek a nyakán marad vmi; kellegi kaelas/kulul elama nyakán van/lóg vkinek; kellelgi kaela kahekorra keerama kitekeri/kitöri vkinek a nyakát; kedagi/midagi kaelast ära saama leráz a nyakáról vkit/vmit
2. piltl (kitsas osa v koht) nyak ♦ emakakael anat méhnyak; hambakael anat fognyak; juurekael bot gyökérnyak; kitarri kael gitárnyak; pika kaelaga pudel hosszú nyakú üveg; kitsa kaelaga vaas keskeny nyakú váza
■LS: kaela+ ♦ kaelaarter anat nyakartéria; kaelaehe nyakék; kaelahaav nyakseb; kaelahaigus nyakbetegség; kaelalihased nyakizom; kaelaluu kõnek nyakcsont; kaelalüli anat nyakcsigolya; kaelanärv anat nyakideg; kaelanääre nyakmirigy; kaelarõngas nyakörv; kaelaveen anat nyaki ér

keksima <k'eksi[ma k'eksi[da keksi[b keksi[tud 28 v>
1. (hüplema, karglema) ugrál ♦ ühe jala peal keksima fél lábon ugrálnak
2. kõnek (uhkeldama, kiitlema) henceg, ugrál ♦ oma päritoluga keksima henceg a származásával

kivi <kivi kivi kivi k'ivvi, kivi[de kivi[sid_&_kiv/e 17 s>
1. (kõva aine, sellest keha) kő ♦ krobeline kivi durva kő; lapik kivi lapos kő; sammaldunud kivi mohás kő; tahutud kivi faragott kő; hambakivi med fogkő; hauakivi sírkő; kalmukivi sírkő; kantkivi ehit kockakő; lubjakivi mészkő; munakivi macskakő; ränikivi kovakő; mälestuskivi emlékkő; nurgakivi (1) ehit sarokkő; (2) piltl alapkő, sarokkő; ohvrikivi áldozati kő; sillutuskivi útburkolókő; tarkade kivi a bölcsek köve; veskikivi malomkő; kividest laotud aed kőből készült kerítés; kive tahuma követ farag; kaks kõva kivi ei jahvata head jahu két dudás nem fér meg egy csárdában; kõva kui kivi kemény, mint a kő/csont; nagu veskikivi kellelgi kaelas kõnek kolonc vki nyakán; kivi langes mu(l) südamelt nagy/nehéz kő esett le a szívemről; kivi ei jää kivi peale kő kövön nem marad; see visaku esimene kivi, kes... az vesse rá/vkire az első követ, aki...; see on siit kiviviske kaugusel / kiviga visata egy köpés(nyi)re van innen; ka veetilk uuristab kivi sisse augu lassú víz partot mos; kivi kotti! jó vadászatot!
2. (vääriskivi) drágakő ♦ kiviga sõrmus köves gyűrű
3. (luuvilja seemne luu) mag ♦ aprikoosikivi barackmag; ploomikivi szilvamag; kivideta kirsikeedis mag nélküli meggylekvár
4. (mänguplaadike lauamängudes) kő, kocka ♦ doominokivi dominókő
5. (hrl pl) med (sooladest ladestunud moodustis organeis) kő ♦ neerukivid vesekő; sapikivid epekő
■LS: kivi+ ♦ kiviaed kőkerítés; kiviehitis kőépítmény; kivigravüür kőnyomat; kivihoone kőépület; kivijalg ehit kőalapzat; kivikangur kőrengeteg; kivikelder kőpince; kivikindlus kővár; kivikirik kőtemplom; kivikirves arheol kőfejsze; kivikõrb kősivatag; kivimaja kőház; kivimurd kőbánya, kőfejtő; kivimüür kőfal; kivipink kőpad; kivipinnas kőtalaj; kiviplaat kőlap; kivipost kőoszlop; kivipõrand kőpadló; kiviraidur kőfaragó; kiviraiuja kőfaragó; kiviraiumine kőfaragás; kiviring arheol kőkör; kivirist kőkereszt; kivisein kőfal; kivisild kőhíd; kivisillutis kőburkolat, kövezet; kiviskulptuur kőszobor; kivitee kőút; kivitrepp kőlépcső; kivitükk kődarab; kivivaring kőomlás; kivivill ehit kőzetgyapot; kivivõlv kőboltozat; kiviõli kőolaj

kuslapuu <+p'uu p'uu p'uu[d -, p'uu[de_&_puu[de p'uu[sid_&_p'u[id 26 s> bot (lehtpõõsas Lonicera) lonc ♦ harilik kuslapuu bot (Lonicera xylosteum) ükörkelonc; sinine kuslapuu bot (Lonicera caerulea) kék mézbogyó; lõhnav kuslapuu bot (liaan Lonicera caprifolium) jerikói lonc

lagundama <lagunda[ma lagunda[da lagunda[b lagunda[tud 27 v> keem bomlaszt, rothaszt, lebont, felbont, felbomlaszt, elbont ♦ vett hapnikuks ja vesinikuks lagundama bontja a vizet oxigénné és hidrogénné

lahing <lahing lahingu lahingu[t -, lahingu[te lahingu[id 02 s> csata ♦ otsustav lahing döntő csata; Borodino lahing Borogyinói csata; sõnalahing szócsata; õhulahing sõj légi harc; lahingut kaotama elveszti a csatát; lahingut pidama csatáz, csatát vív; lahingusse minema csatába indul/megy/vonul; lahingut võitma csatát nyer; lahingus langema elesik a csatában
■LS: lahingu+ ♦ lahingukaaslane harcostárs; lahingukord sõj csatarend; lahingulaev sõj csatahajó; lahingulennuk sõj harci repülőgép; lahingulipp sõj lobogó; lahingumasin harcjármű; lahingumüra csatazaj; lahingutander harcmező; lahinguvalmidus harci készség; lahinguvalmis (1) (asend) harcra kész; (2) harcképes; lahinguväli csatatér, harctér, hadszíntér

laialt <laialt adv>
1. széltében, széles körben, általánosan, átfogóan ♦ laialt levinud széles körben elterjedt; pikalt ja laialt hosszú lére eresztve
2. kõnek (suurel hulgal, priiskavalt) ♦ laialt elama nagy lábon él

lammutama <lammuta[ma lammuta[da lammuta[b lammuta[tud 27 v> (koost lahutama) (le)bont, megbont, lerombol, elbont

laperdama <laperda[ma laperda[da laperda[b laperda[tud 27 v> (laksudes lehvima) lobog, lebben ♦ lipp laperdab repdes a zászló; tuul pani nende mantlihõlmad laperdama a szél meglobogtatta köpenyüket

leekima1 <l'eeki[ma l'eeki[da leegi[b leegi[tud 28 v> (leegitsema); piltl (lõõmama, lõkendama) lángol, lobog, izzik ♦ tuli leegib lángol a tűz; punakalt leekiv taevas vörösen izzó ég; ta silmad leegivad vihast harag lobog a szemében

lehvima <l'ehvi[ma l'ehvi[da lehvi[b lehvi[tud 28 v> (tuules liikuma) leng, lobog

lehviv <l'ehviv l'ehviva l'ehviva[t -, l'ehviva[te l'ehviva[id 02 adj> lobogó

leksikon <leksikon leksikoni leksikoni leksikoni, leksikoni[de leksikon/e 19 s>
1. (sõnaraamat, teatmeteos) lexikon, szótár ♦ biograafiline leksikon életrajzi lexikon; võõrsõnade leksikon idegen szavak szótára; elav leksikon két lábon járó szótár
2. (sõnavara) ♦ sellist sõna minu leksikonis ei leidu lexikon

lipp2 <l'ipp lipu l'ippu l'ippu, l'ippu[de l'ippu[sid_&_l'ipp/e 22 s>
1. zászló ♦ Soome lipp a finn zászló, Finnország zászlaja; leinalipp gyászzászló; rahvuslipp nemzeti zászló; riigilipp állami lobogó; rändlipp vándorzászló; lippu heiskama felvonja a zászlót; lippu langetama levonja a zászlót; lipp lehvib lobog a zászló; lipud on pooles mastis v pooles vardas a zászlók félárbócon; laev sõidab võõra lipu all a hajó idegen lobogó alatt hajózik
2. (malend) királynő, vezér ♦ lipuga käima vezérrel lép
3. muus (noodi varrel olev konksuke vältuse märkimiseks) horgas vég
■LS: lipu+ (lipusse puutuv) ♦ lipukiri jelmondat; lipulaev sõj parancsnoki hajó, vezérhajó, zászlóshajó; lipumast zászlórúd; lipuvarras (-mast) árboc
lipu+ (malemänguga seotud) ♦ lipugambiit vezércsel

lõõmama <l'õõma[ma lõõma[ta l'õõma[b lõõma[tud 29 v> (laialt leegitsema) (fel)lobog, lángol ♦ lõõmav armastus lángoló szerelem

maha tõmbama
1. (tõmmates maha, ära võtma) lehúz; (maha lõhkuma, lammutama) lebont; (puid maha võtma) levág
2. (kirjutatut maha kriipsutama) áthúz, kihúz

mugavuslipp <+l'ipp lipu l'ippu l'ippu, l'ippu[de l'ippu[sid_&_l'ipp/e 22 s> olcsó lobogó

osa <osa osa osa 'ossa, osa[de osa[sid_&_os/i 17 s>
1. hányad, részlet, rész, osztályrész ♦ teatav osa egy bizonyos rész; allosa alj; eesosa él; keskosa középmezőny; lõviosa piltl oroszlánrész; murdosa töredéke; põhiosa fő rész; põhjaosa (1) északi rész; (2) alj; sõjaväeosa körlet; terviku osa az egész része; neljas osa {millest} negyedik rész; kontserdi teine osa a koncert második fele; saare põhjapoolne osa a sziget északi része; suures osas javarészt, nagyobbrészt; suuremal osal inimestel v inimestest az emberek nagy részének; osade viisi v kaupa részenként; osadeks lahti võtma lebont; kübar on riietuse oluline osa a kalap a ruházat fontos része; jaotas ringi kümneks osaks tíz részre osztotta a kört; osa külalistest v külalisi lahkus varsti a vendégek egy része korán távozott; poisil on oma osa tembu eest juba käes a fiú már megkapta a magáét a csíntevésért; mitu lammast langes huntide osaks hány bárány esett a farkasok áldozatául
2. (roll, osatäitmine) szerep ♦ juhtiv osa vezető szerep; peaosa főszerep; pisiosa aprócska szerep; kunsti osa elus a művészet szerepe az életben; osasse süvenema v sisse elama beleéli magát a szerepbe; osast välja langema kiesik a szerepéből; talle pakuti osa uues filmis szerepet ajánlottak neki az új filmben; milline osa tal selles asjas on? mi a szerepe ebben a dologban?
3. (ligikaudselt määratletud suurusega kogus vm hulk) hányad ♦ kaasa võeti nädala osa toitu egy hétre való ételt vittek magukkal
■LS: osa+ ♦ osakorrutis mat részszorzat; osaobjekt keel részes tárgy; osavastutus részleges felelősség

plagu <plagu plagu plagu -, plagu[de plagu[sid 17 s> ([laeva]lipp) lobogó

ratsutama <ratsuta[ma ratsuta[da ratsuta[b ratsuta[tud 27 v>
1. (ratsa sõitma) lovagol ♦ hobusel v hobuse seljas ratsutama (lovon) lovagol; galoppi ratsutama vágtázik; ta käib hommikuti ratsutamas reggelenként lovagolni jár; ette ratsutama elébe vágtat; laps ratsutab isa kukil a gyerek az apja nyakán lovagol; nõiad ratsutavad luual a boszorkányok a seprűnyélen lovagolnak
2. piltl (kihutama) vágtat

saati <s'aati postp, adv>
1. (millest alates) óta, -tól/től kezdve ♦ sügisest saati ősz óta; lapsest saati gyerekkora óta; me oleme koolipõlvest saati tuttavad iskolás korunk óta ismerjük egymást
2. (milleni) -ig ♦ ta seisab põlvist saati mudas térdig érő sárban áll
3. (liiatigi) nemhogy ♦ hobune komistab neljal jalal, saati siis inimene a ló négy lábon jár, mégis megbotlik, nemhogy az ember

triip <tr'iip triibu tr'iipu tr'iipu, tr'iipu[de tr'iipu[sid_&_tr'iip/e 22 s> (riba, joon, vööt, jutt) csík, sáv ♦ pikitriip hosszanti csík; kampsunil on kollased triibud a pulóverben sárga sávok vannak; Colorado mardikal on seljal mustad pikitriibud a kolorádóbogár hátán hosszanti fekete csíkok vannak; 12 triibuga lipp tizenkét sávos lobogó

täht <t'äht tähe t'ähte t'ähte, t'ähte[de t'ähte[sid_&_t'äht/i 22 s>
1. (taevakeha) csillag ♦ Petlemma täht a betlehemi csillag; langev täht hullócsillag; aotäht hajnalcsillag; ehatäht esthajnalcsillag; hommikutäht, koidutäht hajnalcsillag; õnnetäht piltl szerencsecsillag; tähed siravad a csillagok felragyognak; tähed süttivad kigyúlnak a csillagok; taevatähed az ég csillagai; tähed kustuvad a csillagok kialszanak; õnneliku tähe all sündinud piltl szerencsés csillagzat alatt született; kellegi täht kustus v langes v loojus piltl vkinek a csillaga leáldozott; lühike tähelend pünkösdi királyság
2. piltl (staar) csillag, sztár ♦ filmitäht filmcsillag, filmsztár; lapstäht gyereksztár
3. (kujund) csillag ♦ viisnurkne täht ötágú vörös csillag; kaheksaharuline täht nyolcágú csillag; kuldtäht aranycsillag; punatäht vörös csillag
4. (kirjatäht, trükitäht) betű ♦ algustäht, esitäht kezdőbetű; suurtäht nagybetű; väiketäht kisbetű; täht-tähelt betű szerint; põristab r-tähte ropogtatja az r betűt
■LS: tähe+ ♦ tähepilv astr ködfolt; tähesadu astr csillagesés; tähesõit sport csillagtúra; tähesära csillagragyogás
tähe+ ♦ tähelipp a csillagos-sávos lobogó; tähemärk betűjel, karakter

vaenutsema <vaenutse[ma vaenutse[da vaenutse[b vaenutse[tud 27 v> (vaenujalal olema) ellenséges lábon áll, ellenségeskedik

valjad pl <valjas v'alja valjas[t -, valjas[te v'alja[id 07 s> (hobusele pähe pandav rake) kantár ♦ paneb hobusele valjad pähe kantárt tesz/húz a ló fejére; hobusel on valjad peas kantár van a lovon

veski <v'eski v'eski v'eski[t -, v'eski[te v'eske[id 01 s> malom ♦ auruveski gőzmalom; kohviveski kávédaráló; paberiveski papírmalom; sõrmikveski gyűrűs malom; tuuleveski szélmalom; vesiveski vízimalom; nagu veskikivi kellelgi kaelas kõnek kolonc vki nyakán; see on vesi minu veskile az én malmomra hajtja a vizet
■LS: veski+ ♦ veskihoone malomépület; veskijärv malomtó; veskikivi malomkő; veskikolu garat; veskiomanik malomtulajdonos; veskiratas malomkerék; veskitamm malomgát; veskitoll aj malomvám